Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-17 / 348. szám, csütörtök

Nemcsak területi változtatásokról van szó AZELŐTT AZ IR ÓDÁBA N most pedig a szövetkezetben A nemzeti bizottságok új területi megszervezésének az a célja, hogy államunk közigazgatása és irányítása közelebb kerüljön a termeléshez és a dolgozókhoz — egy szóval: még szorosabb kapcsolatban álljon egés? életünkkel. Akadnak azonban olyanok, akik ezzel szemben azt az ellenvetést teszik, hogy nagy járások létesítése következtében a járási nemzeti bizottságok tulajdonképpen eltávolódnak az ernberektői, meglazul a dolgozókhoz, az egyes községekhez fűződő kapcsolatuk. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezt a nézetet, azt láthatjuk, elsősorban abból fakad, hogy a területi változásokat a régi feltételek között képzelik el. Az ilyen nézet nem veszi figyelembe azt, ami a legfőbb: a helyi s főként a városi nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének növekedését, vagyis azt, hogy a nemzeti bizottságok új feltételek között működnek majd. Sajnos, ezeket a kérdéseket a járásokban sem világítják meg mindig az új feltételek szempontjából. Nagyon fontos pedig, hogy éppen ezekben a kérdésekben ne maradjon semmilyen homály. E kérdések helyes megértéséhez szükséges, 'hogy minden esetben Novotný elvtárs beszámolójából induljunk ki. Az új területi elrendezés, valamint a vele kapcsolatos egyéb intézkedések új feltételeket teremtenek a nemzeti bizottságok munkájához. A területi változások csupán egyikét képezik az új intézkedések egész sorának s ezért ha bármilyen szempontból mérlegeljük e kérdéseket, a területi változásokkal egyidejűleg tekintetbe kell venni azt is, hogy a joghatalom decentralizálódik. Ebből viszont az következik, hogy számos olyan ügyet, amelyeket eddig a járási nemzeti bizottságok intéztek, és amelyek miatt a járási székhelyre kellett menni, most a helyi nemzeti bizottságok oldanak meg. Első tekintetre úgy tűnhet, ez ellenkezik azzal az elvvel, hogy az irányítás súlypontja a járásokon lesz. Igen, a járási nemzeti bizottságok jogköre lényegesen, bővül s igaz is az, hogy a területi nemzeti , bizottságok is nagyobb jogkörrel és | felelősséggel rendelkeznek majd, mint az eddigi kerületi nemzeti bizottságok Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy a JNBk jogköre a helyi s főként a városi nemzeti bizottságok jogkörének rovására bővülne, sem azt, hogy a városi nemzeti bizottságok jogköre a járási nemzeti bizottságokra hárulna a jövőben. Novotný elvtárs beszámolójában pl. rámutatott, hogy egyes pékségek, tejcsarnokok, vendéglők stb. irányítását átvehetnék a járási nemzeti bizottságok s nagyobb városokban ezeket a vállalatokat maguk a nemzeti bizottságok irányíthatnák. Már ebből is kitűnik, hogy a városi nemzeti bizottságok jogköre nem korlátozódik, nem hárul a JNB-kre, hanem ellenkezőleg tovább bővül. Sok szó, találgatás esik a közlekedésről, az autóbuszvonalakról, az új járási székhellyel való összeköttetésről. Ezen a téren is szem előtt kell tartanunk, hogy az átszervezés az autóbuszközlekedésre is vonatkozik. A különféle megvalósításra kerülő rendezések természetesen nemcsak a nemzeti bizottságokat érintik, hanem lényegében mindazt, ami a járásban van, a járás egész életét. Mindeme kérdések taglalásánál nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a legfontosabh tényező, amely a közigazgatást és az irányítást közelebb viszi a lakossághoz, a jogkör további lényeges decentralizálása. Ezért tehát minden olyan mérlegelés a területi változásokkal kapcsolatban, amely nem veszi kejlőképp figyelembe a változások és rendezések egész komplexumát, fabatkát sem ér és ahelyett, hogy rávilágítana a dolog lényegére, elködösíti annak értelmét Teljes iramban folyik most a munka a különféle változások és új elrendezések javaslatainak végleges eldöntésén. Központi szerveink minden javaslatot alaposan megvizsgálnak és megtárgyalnak, s csak azután hozzák meg döntésüket. Egy azonban már ma teljesen biztos: a közigazgatás és irányítás közelebb kerül a termeléshez, a dolgozókhoz, szorosabban egybefonódik egész életünkkel. (cs) TTarmincnégy éves, ám nem nézné senki többnek huszonötnél. Alacsony a termete, de tekintete élénk. Hét hónappal ezelőtt jött viszsza a szövetkezetbe. Nem soká rá a szövetkezet élére került. Azóta elnöki funkcióját a sásai szövetkezetben becsülettel, a szövetkezetesek nagy többségének megelégedésére eredményesen tölti be. Munkás származású, pártunk derék tagja. Itt született, ebben a községben nevelkedett fel, itt töltötte gyermekéveit. Tíz évvel ezelőtt a párt a helyi nemzeti bizottságon fontos funkcióval bízta meg. Munkáját mindig odaadóan és a nép érdekében jól végezte. 1951-ben inkább méhkashoz hasonlított a falu, amikor koratavasszal a kommunisták, napszámosok, volt földmunkások összefogásának eredményeképpen megalakult a szövetkezet. Kezdetben kevesen voltak. Ám a gazdálkodás legelső eredményei a szövetkezet szép távlatait hirdették. Röviddel ezután azonban a krupinai járás dombok közé szorult több községében is megalakult a szövetkezet. Ekkor a járáson is, kerületen is felfigyeltek munkálkodására. így került Bosák Juraj ifjú lelkesedésével a járási nemzeti bizottságra. Az elvtársak úgy gondolták: ha Sásán jól bevált, járási méretben is eredményesen végezheti munkáját. Nem sok idő telt el és a hozzá fűzött reményeket a járáson is beváltotta. Ha kellett, saját kényelméről is lemondott és segített a falu szocialista átépítésében. Szerénységéért, bátor kiállásáért nemcsak a funkcionáriusok, hanem munkatársai is megszerették. — Három évvel gzelött — emlékezik vissza a fiatal elnök - a járási nemzeti bizottság belügyi osztályának vezetését bízták rám. Munkámat igyekeztem a legjobban elvégezni. A hatáskörömbe tartozó feladatok mellet a mezőgazdaság továbbfejlesztésében továbbra is segédkeztem. Bosák Jura jon látni, hogy őszintén beszél. Szinte ömlik belőle a szó. Arca azonban elkomolyodik, amikor saját falujának, a helyi szövetkezetnek problémáiról beszélgetünk: — Az utóbbi időben, míg a járáson dolgoztam - folytatja - kedvezőtlen hírek érkeztek szülőfalumból. Hanyatlik a szövetkezet gazdálkodása, laza a munkafegyelem, Csáki-szalmája módjára kezelik a közös munka nyomán létrejött javakat... és ehhez hasonló visszásságok híre bizony sokszor kizökkentett a megszokott munka nyugodt légköréből. A

kkoriban a járás több községében tört meg a jég. Egymás után alakultak a szövetkezetek s a kis- és középparasztok csoportosan léptek a közös gazdálkodás útjára. - Bzovšík községben jártam egy ilyen alkalommal — mondotta - ahol nyilvános népgyűlésen kellett beszélnem a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A termet a község parasztjai zsúfolásig megtöltötték. A gyűlésen a felszólalók nyilvános szemrehányásai röpködtek felém! — Csinálj rendet először a faludban, Sásán, azután gyere hozzánk agitálni! - Sajnos, bizonyos tekintetben igazuk volt a falubelieknek, jogos volt szemrehányásuk. Ettől fogva többet foglalkoztam szövetkezetünk kérdéseivel. Fáradozásom azonban nem volt eredményes, mert ha elmentem hazulról, tovább folyt minden a régi mederben. Ekkor ötlött fel bennem az elhatározás: hazamegyek és a szövetkezetben fogpk dolgozni! N

o, kezdetben sok fogyatékosságot kellett eltávolítania a szövetkezetből. Elsősorban a háztáji gazdálkodásban teremtett rendet. Persze ezek az intézkedések inkább aláásták, mint fokozták népszerűségét. A háztáji gazdálkodást ugyan nem számolta fel — mint akkoriban sokan mondották - hanem a területeket közös megművelés alá sorolta. Ez lényegében megoldotta a „munkaerőhiány" kérdését. — Tavasszal az emberek, bár duzzogva, de újult erővel fogtak munkához - mondja megnyugvással a hangjában. — A kitartó munkának az lett az eredménye, hogy gazdag termést értünk el a gabonaneműekból és ezzel megkezdhettük az állatállomány 'feltöltését. Később a szövetkezet mellett létrejött a pártszervezet. A kommunisták befolyása a gazdálkodásra, a szövetkezet tagjainak nevelésére mindjobban megnövekedeit. Bár még imitt-amott jelentkeznek a rossz gazdálkodás' tünetei, a szövetkezet tagjai világosan látják, hogy a kommunisták, akik elöljárnak a munkában, kezdeményezésben, végeredményben valamennyiük jobb életének megteremtésére törekszenek. Bosák Juraj tehát a párt segítségével és a szövetkezet becsületes tagjai támogatásával kizökkentette a kátyúból a szövetkezet szekerét. Ma már 10 korona előleget fizetnek minden ledolgozott munkaegység után. — Nemcsak az előleget, hanem a munkaegység másik felét is kifizethetjük - szólott közbe Ján Buchan, a zoolechnikus - ami legalább nyolc korona lesz. A minap például lenből, melyet 20 hektáron termeltünk, 552 ezer korona jövedelem folyt be a közös pénztárba. Amint tovább fűztük a beszélgetés fonalát, Anna Kolláriková, izmos, parasztruhás fiatal leány köszöntött ránk az irodában. — Örömmel jelenthetem, elvtársak — szólott egy kissé megilletődve —», az őszi munkák tervét teljesítettük. Ma éjjel traktoraink a mélyszántásban már az utolsó barázdákat hasogatják. Reggelre ezzel is végzünk. — Csoportvezetőnk — mutatja be a lányt az elnök. - Sok ilyen öntudatos, lelkes fiatalra lenne még szükségünk. Igaz, már több mint 60 CSISZ-tag dolgozik a szövetkezetben, de még mindig kevés egy 1000 hektáros gazdaságban. — Leszünk többen is — hangoztatta a csoportvezetőnő. — Amint ismét megkezdődik tavasszal a munka, fogadom, legalább nyolcvanan leszünk a szövetkezetben. M

ost már feloldódott a légkör és közvetlenebb hangnemben beszélgetünk. Az elnök barátságosan, mosolyogva beszéli tovább, hogyan vert gyökeret a szövetkezetben. Már nincsenek nagyob bajok, hiszen a szövetkezetben lelkes szakemberek, kommunisták segítik nehéz, felelősségteljes munkájában. Búcsúzóul még ennyit mondott: — Mégis csak jobb a szövetkezetben, mint a négy fal zárta papírszagú hivatalban! Szombath Ambrus ÄZ SZKP tapasztalatainak alkotó módon való érvényesítése pártunk jelenlegi politikájában Vladimír Koucký elvtársnak, a CSKP KB titkárának beszéde az SZKP története új tankönyvéről tartott szemináriumon Koucký elvtárs beszédének bevezetőjében leszögezte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi tapasztalatai óriási segítséget jelentenek politikai, gazdasági és eszmei feladataink megoldásában. Rámutatott, hogy mindenekelőtt azzal akar foglalkozni, hogy az SZKP a legutóbbi időszakban, nevezetesen 1953 után nyert nagy jelentőségű tapasztalatainak a tanulmányozása és érvényesítése mily mérhetetlenül fontos számunkra. Országépítéssünk gyakorlata és a megoldásra váró új o-ob'émáink úiból megerősítik, hogy szocialista társadalmunk gyors fejlődése számunkra is a legidőszerűbb feladattá teszi azoknak az alapvető kérdéseknek feldolgozását, amelyeket az SZKP a közelmúltban megoldott, vagy jelenleg old meg. E tapasztalatok alkotó módon való alkalmazása a szocializmus építése befejezésének konkrét feltételei között Csehszlovákiában kétségtelenül jelentősen meggyorsítja további fejlődésünket s ezért pártunk egész tevékenységének alapvető, nélkülözhetetlen részét képezi. Ugyanakkor a legfontosabb alkotó eleme annak a testvéri segítségnek, amelyben a Szovjetunió Kommunista Pártja szüntelenül részesít bennünket. így saját gyakorlatunk megcáfolhatatlanul bizonyítja az SZKP XXI. kongresszusának azt a tételét, hogy a szocialista országok általában egyidejűleg lépnek a kommunizmus magasabb szakaszába. Ezért olyan sürgetően fontos, hogy elméleti és gyakorlati munkánkban teljes figyelmet szenteljünk az SZKP legutóbbi években nyert tapasztalatainak s ezért értékeljük oly nagyra éppen azt a tényt, hogy az SZKP történetének új tankönyve felöleli a XXI. kongresszus eredményeit is. A XXI. kongresszus ama következtetése, hogy a kommunizmusba való átmenet megköveteli a termelőerők gyors fejlesztését a milliós tömegek fokozott részvételével, alapvető fontosságú pártunk további tevékenységének szempontjából is. E gondolat megvalósítása a mi gyakorlati munkánkban mérhetetlenül fontos nemcsak a termelés és az életszínvonal állandó emelése szempontjából, hanem a békés együttélés, a szocializmus és kapitalizmus közötti verseny fő feladatának szempontjából is — vagyis hogy teljes túlsúlyra tegyünk szert a szocialista tábor ipari termelésében a Szovjetunió vezetésével. A tartós békének és a háborúk végleges kiküszöbölésének az emberi társadalom életéből éppen ez jelenti a döntő feltételét és ez egész népünknek legfőbb érdeke. A termelőerők gyors fejlődése és a további távlatok hazánkban éppúgy, mint a Szovjetunióban, előtérbe helyezték az ipar szervezésének és irányításának kérdéseit. Ugyanakkor nem kevésbé sürgetően felvetették a mezőgazdaság hasonló problémáit. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya ezeket a kérdéseket a szocialista építés kezdetének időszakában Lenin által kiemelt alapelvekre támaszkodva, az utóbbi években megoldotta, sőt azokat jelentős mértékben továbbfejlesztette. Iparunk új szervezése, az ipar irányításának és pénzellátásának alapelvei lényegében nem jelentenek mást, mint a lenini elvek alkalmazását hazánk feltételei között. Szilárdan igazodva ezekhez az alapelvekhez, tudatában vagyunk annak, hogy szüntelenül tekintetbe kell vennünk mindazt, ami életünkben új és tovább kell azt gazdagítanunk. Ezt hangsúlyozta pártunk a népgazdaság új szervezésének jóváhagyásánál, ezt emelte ki újból a CSKP KB legutóbbi ülése, főleg Novotný elvtárs felszólalása. Koucký elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy a legfőbb elv, amelyhez igazodunk, a demokratikus centralizmus lenini alapelve, majd így folytatta: Fontos, hogy a gazdasági és állami szervek az irányítás valamennyi szakaszán teljesen megértsék, hogy számukra a demokratikus centralizmusnak nemcsak az egyik oldala — vagyis a "centralizmus — érvényes, hanem munkájukban a végső következtetésekig meg kell valósítaniok rendszerünk demokratizmusát, érvényesíteniök és támogatniok kell a dolgozók kezdeményezését és alkotó indítványait. Másrészt valamennyi vállalatnak, a vállalatok vezetőségének, minden dolgozónak, minden nemzeti bizottságnak munkájával eleget kell tennie a demokratikus centralizmus elvének annak egészében. Koucký elvtárs ezután áttért a mezőgazdasági termelés gyors növelésének problémájára. Pártunk legutóbbi határozatai a •növénytermesztésre mint az egész mezőgazdasági termelés fejlesztésének alapjára tekintenek. A föld termőképességének fokozására fordított figyelem, a gépeknek az EFSZ-ek számára való átadásáról hozott határozat, az új begyűjtési módszerről és az egységes árakról hozott döntés — mindezek újabb jelentős bizonyítékát adják pártunk lenini elméleti és gyakorlati tevékenysége egységének. Azt azonban, híígy a párthatározatokat valóban tevékenyen magukévá tették-e a dolgozók, elsősorban az fogja bizonyítani, ha a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése tartósan növekszik. Ennek többek között kifejezésre kell jutnia a szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésében, amely lehetővé teszi, hogy az idei kedvezőtlen őszi időjárás ellenére megfelelően gondoskodjunk azon feladatok elvégzéséről, amelyek eldöntik a jövő évi termés növelését. A szövetkezetekkel kapcsolatban Koucký elvtárs hangsúlyozta, hogy gon dosan kell kidolgozni, szövetkezeteink legelőnyösebb nagyságának kérdését a különböző termelési körzetekben. F,z az államigazgatás új megszervezésével kapcsolatban sok helyütt időszerű feladat. Továbbá nagy figyelmet kell szentelni az új mezőgazdasági technika és technológia kérdéseinek. Ugyanakkor azonban következetesen szem előtt kell tartani saját feltételeinket, abból kell kiindulni, hogy mezőgazdaságunk lényegesen belterjes jellegű és azt nem iszándékszunk ismét külterjes termeléssé változtatni, hanem ellenkezőleg, belterjességét tovább akarjuk fokozni. Népünk életszínvonalának további emelése, a lakosság egyes jövedelmi csoportjai életszínvonala között fennálló' aránytalanságok megszüntetése, iletve enyhítése szempontjából fontos intézkedés a munkásbérrendszerek jelenleg folyó átépítése. Oj munkásbérrendszerünk, amely a munka szocialista díjazásának alapelvéből indul ki, nemcsak fontos gazdasági funkciót teljesít, hanem nagy nevelő jelentősége is van, mert a munkáskollektívák aktív részvételével valósul meg. Az új munkásbérrendszer a dolgozókat szakképzettségük növelésére, a legkorszerűbb technika elsajátítása, munkafegyelemre sarkallja és minden téren elősegíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását. • Koucký elvtárs beszéde további részében kiemelte, hogy fejlődésünk további útjai összefüggnek az egyéni és a társadalmi fogyasztás növekedése között fennálló vsszony kérdéseinek megoldásával is. Ezen a téren nagy jelentőségű a társadalmi fogyasztás emelkedése, nevelő hatásának teljes mértékű kihasználása. A társadalmi fogyasztás ugyanis a szocialista társadalomnak e társadalom minden egyes tagjáról való nagy gondoskodását konkrétan fejezi ki. Az SZKP története nagyon gazdag tanulságokkal szolgál számunkra a proletariátus diktatúrájának és a szocialista államnak kérdéseiben. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy pártunk is számos ismeretet gyűjtött e téren, amelyeknek egybevetése az SZKP gazdag történelmi tapasztalataival s főleg gyakorlati munkájával mérhetetlen segítségünkre van további sikeres előrehaladásunkban. A proletariátus diktatúrájáról és az államról, mint a proletárdiktatúra eszközről szóló lenini tanítás, amelyet az SZKP fejlesztett tovább, hatalmas fegyverünk a szocialista építés befejezéséért, a kommunizmus megvalósításáért vívott harcunkban. Ezért pártunk e kérdések felé fordít-, ja az egész eszmei front figyelmét és termékeny munkát vár tőle a CSKP KB legutóbbi plénumának Novotný elvtárs felszólalásában foglalt nagy jelentőségű következtetései megvalósításában. Ma, amikor az államhatalmi és közigazgatási szervek új területi megszervezése előtt állunk — hangsúlyozta Koucký elvtárs — amikor tovább akarjuk erősíteni a néphatalom feladatait, az egyes területeken, de főleg a járásokban tovább akarjuk fejleszteni a társadalmi seervezetek munkáját, amikor az új alkotmány kidolgozása előtt a szocialista törvényesség újabb elmélyítése előtt állunk, ezek a kérdések elsőrendű fontossággal bírnak. A szocialista állam Leninnél a munkásosztály szervezett politikai hatalmát jelenti, amely valamennyi dolgozót elvezeti a szocializmusba. Tudjuk, mily óriási gondot és figyelmet szentelt Lenin a tömegek forradalmi tevékenységének, mily gondosan tanulmányozta azt saját maga és üdvözölte a dolgozók minden egyes kezdeményezését, menynyire elítélte egyes vezetők bürokratizmusát, illetve önteltségét, a bírálat elnyomását, mindazt, ami elfojtotta a kezdeményezést. Ezek a lenini alapelvek a legjobban a Szovjetunió fejlődésének legutóbbi időszakában - a személyi kultusz árJJJ SZ0 3 * 1959, december 17.