Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-17 / 348. szám, csütörtök

Világ čróleťSŕjé, WQésWféieTP. ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. december 17. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 548. szám A mezőgazdasági termelés növelésének fontos eszköze Á szocializmus építésében való előrehaladásunk nemcsak jelentős eredményeket hozott, hanem egyre igényesebb feladatok elé állítja dolgozó népünket. A szocialista építésben elért sikereink, az ebből adódó megváltozott és állandóan változó körülmények természetes és magától értetődő módon más követelményeket támasztanak a további előrehaladásunkat meghatározó feladatok kitűzését illetően. Szemléltető módon megmutatkozik ez az idei esztendőben, azután, hogy pártunk múlt évi XI. kongresszusa kitűzte a szocializmus építésének befejezését és minden részletében és minden téren hozzáfogtunk ennek a történelmi jelentőségű feladatnak a valóraváltásához. Pártunk számos intézkedést és határozatot hozott, amelyekben konkrétan megjelölte, mit és hogyan kell tennünk, hogy egyre közelebb jussunk a XI. kongresszus kitűzte cél eléréséhez, — a szocializmus építésének befejezéséhez. Gondoljunk csak a legjelentősebbekre: a Központi Bizottság márciusi ülésére, az ott hozott jelentős intézkedésekre, az életszínvonal növeléséről lefolytatott országos vitára, a bérrendszer átépítésére és a mezőgazdasági termelés növelését célzó intézkedésekre: az új felvásárlási rendszerre és az új felvásárlási árakra, valamint arra, hogy a traktorállomások a gépeket a szövetkezetek saját használatába és tulajdonába adják át, a harmadik ötéves terv irányszámaira és most legutóbb a területi átrendezésre tett javaslatra, a Novotný elvtárs beszédében fölvetett nagy jelentőségű gondolatokra. Szinte egymást nyomják az újabb és egyre igényesebb feladatok és azok teljesítése. De a csaknem összetorlódó és az egyre igényesebbé váló feladatok azt jelentik-e, hogy az új feladatok elnyomják a régebbieket, hogy most már csak azzal törődjünk, ami a legújabb s a többit mellőzzük, feledésbe hagyjuk merülni? Szinte hangsúlyozni is fölöslegesnek tartjuk, hogy egyáltalán nem ezt jelenti, hogy minderről szó sem lehet. Minden kitűzött feladatot valóra kell váltanunk, a régebbieket éppúgy, mint a legújabbakat. Ezzel szemben nem egy helyen mit tapasztalunk? Azt, hogy bár a legnagyobb jószándéktól vezérelve, elfeledkeznek a régebben, pár hónappal ezelőtt kitűzött feladatok valóraváltásáról, azok teljesítésének ellenőrzéséről és minden figyelmüket arra fordítják, hogyan, miképpen tegyenek eleget a legújabb intézkedésekből rájuk háruló feladatoknak. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk mostanában egyes nemzeti bizottságokon, sőt nem egy pártszervezetben is. Érthető módon ezekben a szervekben mostanában sok szó folyik az állami közigazgatás területi átszervezéséről, viszont keveset törődnek azzal az előbbinél nem kisebb jelentőségű kérdéssel, hogy most újévkor életbe lép az új felvásárlási rendszer, életbe lépnek az új, egységes mezőgazdasági felvásárlási árak. Ezek pedig oly jelentős kérdések a földművesek életében és mezőgazdasági termelésünk további alakulása szempontjából, hogy a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk rájuk. Jól tudjuk, hogy fejlődésünk, előrehaladásunk leggyengébb láncszeme a mezőgazdasági termelés ki nem elégítő volta. Ugyancsak közismert dolog, hogy a mezőgazdasági termelés lemaradása népgazdaságunk többi ágazatai, nevezetesen az ipari termelés alakulása mögött, az oka és előidézője annak, hogy bár az életszínvonal nőiesében igen számottevő előrehaladást értünk el, mégis az életszínvonal növelésében nem érhettük el azt a szintet, amit szerettünk volna, s amire egyébként minden feltételünk és adottságunk megvolna. Nem csäkkenthettük az élelmiszerek árait, mivel mezőgazdaságunk egyelőre nem tudja kielégíteni szükségleteinket. De belenyugodhatunk-e ebbe a helyzetbe? Nem, semmiesetre • sem nyugodhatunk bele, éspedig annál kevésbé, mivel azt is tudjuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme által megvan íninden feltételünk ahhoz, hogy mezőgazdasági termelésünk lépést tarthasson a szükségletek kielégítésével. Ennek elérését hivatott szolgálni és elősegíteni az új felvásárlási rendszer és a mezőgazdasági termékek új felvásárlási ára is. Szüksége mutatkozott az eddigi begyűjtési és árrendszer megváltoztatásának, mivel azok a megváltozott körülmények között elveszítették a termelés növelésére ösztönző szerepüket. Az eddigi rendszer nem vette eléggé tekintetbe a termelési költségek alakulását, márpedig mindenki által tudott dolog, hogy az önköltség alakulása mily döntő hatással van nemcsak a termelő jövedelmére, hanem az árak alakulására is. Annak az árát lehet leszállítani, azt a terméket lehet olcsóbban adni, amit olcsón termelünk, és állítunk elő s ami elegendő menynyiségben áll rendelkezésre. Ugyancsak visszahúzó erőként hatott már az is, hogy a szövetkezetek termékeiket magas árakon értékesítették s ugyanakkor a takarmányt alacsony árakon vásárolhatták meg az állami készletekből. Ez nem egy szövetkezetben különféle spekulációkhoz vezetett, mivel e szövetkezetek számításaik- elérését nem a termelés növelésében vélték megtalálni, hanem abban, hogy minél nagyobb mennyiségben vásároljanak az államtól olcsó takarmányt, viszont az ebből a takarmányból nyert állati termékeiket magas árakon adják el az államnak. Ezeken és több más áldatlan állapoton kíván változtatni az új felvásárlási és árrendszer. Az új intézkedések arra irányulnak és azt kívánjuk velük elérni, hogy a szövetkezetek jövedelmét egyedül és kizárólag a termelés alakulása szabályozza és határozza meg. Ha növelik a termelést, akkor növelik a jövedelmüket is. Ámde hogyan érhető el a mezőgazdasági termelés növelése? Az új felvásárlási és árrendszer talán valami csodaszernek fog bizonyulni, mely önmagától megoldja a mezőgazdasági termelés növelését? Nem, ilyen csodaszerek nincsenek. Az űj rendszer fontos és hatékony eszköz lesz abban, hogy mezőgazdaságunk többet, jobbat és olcsóbban termeljen, — de nem minden. A fő és a döntő a föld termőerejének lényeges fokozása, a föld jobb kihasználása. Azon múlik minden, hogy mennyit terem a föld. Ez határozza meg azt ts, hogyan, miképpen alakul az állattenyésztés, az állati termékek termelésének növelése. Ha jól teram a föld, ha nagy hektárhozamokat takarítunk be, akkor a szövetkezeteknek bőven lesz takarmányuk s növelhetik, a kívánalmaknak megjelölő színvonalra emelhetik állattenyésztésüket és annak hasznosságát. És végső soron a föld termőerejének növelése határozza meg azt is, hogy az új felvásárlási és árrendszer mennyiben váltja vajóra a hozzáfűzött reményeket mind a földművesek, mind a társadalom szempontjából. Éppen ezért, amikor arra hívjuk fel nemcsak a pártszervezetek és nemzeti bizottságok, hanem a szövetkezetek és minden földműves figyelmét, hogy az új év közeledtével a legnagyobb figyelmet fordítsák az űj begyűjtési és árrendszer életbeléptetésének, ne kerülje el figyelmüket az a döntő körülmény, hogy az szervesen és elválaszthatatlanul a mezőgazdasági termelés növelésének szolgálatában áll. Vagyis, ha azt akarjuk, hogy az új rendszer meghozza a kívánt eredményt, akkor mindenütt ineg kell találni annak módjait, hogyan és miképp növeljük a föld termőerejét, hogyan, milyen termelési módszerek érvényesítésével érhetjük el, hogy földjeinkről az eddiginél lényegesen jobb termést takaríthassunk be. KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XII. ülésszakáról SZÓFIA (ČTK) - A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA XII. ÜLÉSSZAKÁNAK VÉGÉN SZÓFIÁBAN A KÖVETKEZŐ KÖZLEMÉNYT ADTÁK KI: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1959. december 10—14 napjaiban Szófiában tartotta XJI. rendes ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST tagállamainak küldöttségei, melyeket A. Kellezi, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, R. Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének első helyettese, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya elnökének első helyettese, K. Gregor, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottsága elnökének első helyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, A. Birladeanu'. a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, A. Kosigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese és O. Šimúnek, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének helyettese vezetett. Megfigyelői minőségben részt vettek az ülésen a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. A KGST ülésszakán Rajkó Damjanov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. A KGST ülése megállapította, hogy szerepe a tagállamok gazdasági együttműködésének szervezésében állandóan növekszik. A KGST ülése mérlegelte a szocialista országok gazdasági együttműködésében szerzett tapasztalatokat és annak célszerűségét, hogy a KGST céljairól, elveiről és tevékenységének szervezeti formáiról szóló előző határozatokat statútummal pótolják. A KGST ülésszaka megtárgyalta és jóváhagyta a tanács statútumát, s a jogköréről, kiváltságairól és immunitásáról szóló egyezményt. A KGST statútuma rögzíti az európai szocialista országok között a teljes egyenjogúság, a nemzeti érdekek tiszteletben tartását, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség alapján folytatott szoros gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés bevált gyakorlatát. A statútum kifejezi a KGST tagállamai kormányainak készségét, hogy országaik szocialista és kommunista építésének s a tartós világbéke biztosításának érdekében, a nemzetközi szocialista munkamegosztás következetes megvalósítása alapján továbbfejlesztik együttműködésüket. A statútum egyszersmind visszatükrözi a KGST tagállamainak készségét, hogy az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek szellemében készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a különböző társadalmi és államrendszerű országokkal. A statútum megszabja, hogy más európai országok is beléphetnek a KGST-be, ha egyetértenek céljaival és elveivel s készek vállalni 'a statútumból eredő kötelezettségeket. A KGST tevékenységének alapját képező elvek összhangban állnak az ENSZ alapokmányának szellemével. A jogkörről, a kiváltságokról és az immunitásról szóló megegyezés tehát a nemzetközi gyakorlatban általában meghonosult téziseket tartalmazza. A KGST tagállamai kormányainak képviselői által aláírt statútum és egyezmény ratifikálandó. Á KGST ülése megtárgyalta állandó bizottságaink jelentéseit, jóváhagyta a tagállamok gazdasági kapcsolatainak kérdéseire vonatkozó javaslatokat, melyek az 1965-ig kitűzött népgazdaságfejlesztési távlati tervekből indulnak ki. Az ülés jóváhagyta a vegyiipari berendezések, egyes gépek és cukorgyári, húsfeldolgozóipari és papírgyári berendezések legfontosabb fajtái termelésének további szakosítására tett javaslatokat. E javaslatok megvalósítása lehetővé teszi, hogy a KGST tagállamai hatékonyabban kihasználják a termelőkapacitásokat és még jobban kielégítsék ä tagállamok szükségleteit megfelelő berendezésekkel. Az ülésnek a vaskohászat terén tett intézkedései feltételezik a vasércdúsítás technológiájának további tökéletesedését és számos műszakigazdasági munkamutató emelését a vaskohászati vállalatokban, továbbá a kohászati nyers- és fütőanyagforrások növelését a KGST számos tagállamában, valamint a nyersvas, acél, hengereltáru és csövek nagyobb méretű termelésének biztosítását. A KGST érdekelt tagállamainak seigítségével gyorsabban fog fejlődni Albánia vasnikkelércfejtése és Bulgária vasércfejtése úgy, hogy kifejlődik a nevezett országok vaskohászata, s' kibővülnek a KGST tagállamainak nikkel- és vaskészletei. Az ülés megállapította, hogy a tanács XI. ülése óta a KGST tagállamai jelentős mértékben megvalósították a tanácsnak azon javaslatait, amelyei (Folytatás a 2. oldalori ÖT Millió KORONA terven felül A Bratislavai Palma üzem dolgozói két héttel a határidő előtt teljesítették az egész évi termelési tervüket. Az üzemben, ahol növényi olajat gyártanak, 5 millió 200 ezer korona értékű árut termelnek az év végéig terven felül. Képünkön Mária Polakovát láthatjuk, aki a napraforgó magokból nyert olaj szűrését végzi. E. Stražan, ČTK felvétele. A FŐVÁROS 62 ÜZEME CÉLBA ÉRT Prágában, hazánk fővárosában december 15-ig 62 üzem teljesítette egész évi feladatait. A nagy gépipari üzemek közül célbaért a v.vsočany Stalingrad üzem, a Iibeni hajógyár, a Zemsíav építő vállalat, a MIR nyomdaüzem, stb. A közlekedés szakaszán az egész évi feladatokat már 19 üzem teljesítette. Ünnepélyesen megnyílt a kairói csehszlovák kulturális központ Kairó (ČTK) — Kedden az egyiptomi kulturális élet kiválóságainak jelenlétében megnyílt a Július 26-a úton berendezett kulturális központ. Az ünnepséget Králik csehszlovák ügyvivő nyitotta meg. Jelen volt Ahmed Futajev, az EAK központi kormányának iskolaügy! miniszterhelyettese, Szarvat Okasa, az EAK egyiptomi területe Parlamenti küldöttségünk mexikói útja MEXIKÖ (ČTK) - A LATIN-AMERIKAI ORSZÁGOKBAN JÁRÓ CSEHSZLOVÁK PARLAMENTI KÜLDÖTTA szovjet filmek nagy sikere A statisztika azt mondja, hogy csupán ez év szeptemberéig a Csendes Don című Geraszimov-filmet hazánk területén több mint másfél millió néző tekintette meg. Ugyanennyien látták a Szállnak a darvak című Kalatozovalkotást. Az év első felében majdnem 21 millió néző tekintette meg a szovjet filmeket, vagyis 5 millióval több, mint 1958 első felében. A legsikeresebb szovjet film jelenleg Bondarcsuk mesterműve, az Emberi sors, amely a júniusi bemutatótól kezdve október végéig majdnem 800 ezer ember előtt pergett le. SÉG KEDDEN RÉSZT VETT A MEXIKÓI KONGRESSZUS ÜLÉSÉN. Jozef Való képviselő, a küldöttség vezetője megköszönte a mexikói parlament meghívását és beszédében kiemelte Mexikó népének népünk iránt tanúsított baráti érzelmeit és tiltakozását Lidice elpusztítása ellen, Hangoztatta, hogy a csehszlovák küldöttség latin-amerikai útjának célja Mexikó és Csehszlovákia barátságának és kulturális együttműködésének elmélyítése. Ezután meghívta a mexikói kongresszus küldöttségét Csehszlovákiába. Jozef Való beszéde után Andrés Henestrcs mexikói képviselő népeink közös érdekeiről és gazdag kulturális hagyományairól beszélt. Küldöttségünk délután megtekintette a szovjet tudomány, technika és kultúra kiállítását. Hokeš nagykövet este fogadást rendezett küldöttségünk tiszteletére. kulturális és nemzeti koordinációügyi minisztere és helyettese Abdul Monem el Szavi, valamint a diplomáciai testület képviselői. Vasil Bilak iskola- és kulturálisügyi megbízott, a csehszlovák küldöttség vezetője megnyitó beszédében kiemelte, hogy a kairói csehszlovák kulturális központ nsgy esemény Csehszlovákia és az EAK kulturális kapcsolatainak fejlődésében. Megnyitásával teljesül az országaink között kötött kulturális egyezmény egyik pontja. Bilak megbízott azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a kulturális központ tevékenysége népeink baráti kapcsolatainak további elmélyülését fogja szolgálni és hozzájárul a világbékéhez. Futajev miniszter válaszában hangoztatta, hogy az EAK és Csehszlovákia fennálló kapcsolatainak bővítése kulturális téren elmélyíti kölcsönös megismerkedésünket. A megnyitó ünnepség után bemutattál, a Prágai szimfónia címú zenefilmet. A munkaerőtoborzás eredménye A kassai kerület már túlteljesítette iparunk kulcságazatai számára a munkaerőtoborzás évi tervét. A terv szerint 2880 dolgozónak kellett volna áttérnie a kassai kerületből a kohászati és bányaüzemekbe főleg Ostrava vidékére. A kassai kerületből a7 ostravai kohókban és bányákban 510( dolgozó vállalt munkát. Ezzel a keI rület 109 százalékra teljesítette túl ! a tervet.