Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)
1959-12-16 / 347. szám, szerda
fi Szovjetunió a legközelebbi 15-20 év alatt megvalósíthatja AZ ORSZÁG TELIES VILLAMOSÍTÁSÁT Hruscsov elvtárs beszéde az erőműépítkezésekről tárgyaló országos értekezleten m Az ország villamosítása lenini eszméinek megvalósítása — a kommunizmus győzelmének biztos útja ® Az 1961-ben tartandó XXII. kongresszusra kidolgozzák az SZKP új programját KEDVES ELVTÁRSAK! Engedjék meg. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának nevében üdvözöljem önöket és jókívánataimat fejezzem ki nagy sikereikhez, melyeket elértek, elérnek, s mi hisszük, hogy a jövőben is el fognak érni a hő- és vízierőművek építésében. A szovjet emberek büszkén tekintenek az önök munkájára. A vízi- és hőerőművek építői alkotó sikereikkel nagyra növelték tekintélyüket, a nagy Szovjetunió nemzetközi presztisét. A nemrégen hazánkban járt amerikaiak, — márpedig nemcsak egyszerű turisták, hanem szenátorok és az erőmű-építkezés kérdéseiben nagyon is jártas tekintélyes szakemberek is voltak köztük. — nagyra becsülik hazánk villamosításában elért sikereinket. Áz Idén az amerikai szenátorok küldöttsége látogatott el a Szovjetunióba, hogy megismerje a villanyerőművek építését. Ukrajnától a szibériai Bajkál-tóig hét folyón épülő tíz vízierőmű építését tekintették meg. Hazatérésük után az amerikai sajtóban a következő közlemény jelent meg: _ „Az amerikaiak fájdalmasan rádöbbentek az oroszok fölényére a világűr meghódításában. Az amerikai szenátus két bizottságát képviselő, egyhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjáról hazatért küldöttség meggyőző adatok birtokában van, hogy a Szovjetunió a vlzierőmű-építés terén is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Nem nézhetjük ölbetett kézzel az oroszországi vízierőművek áramtermelési programját és e program kihatását a nemzetközi helyzetre. Arányának és jelentőségének lebecsülése épp olyan veszélyes lenne, mintha közömbösen vennénk az oroszok előrehaladását az irányítható lövedékek és a rakéták gvártása terén. Bár az energetikai program külsőleg nem olyan hatásos, végeredményben jelentősebb lehet a rakéta- és világűrkutatási programnál, mert a villanyáram a modern állam ipari erejének alapja." Az amerikai szenátorok elismerték, hogy „az oroszok ma vezető helyet töltenek be világviszonylatban a vízierőművek áramtermelése terén". Önök tudják, volt idő, amikor amerikai szakemberektől tanultunk, amikor hálásak voltunk nekik, sőt egyeseket közülük, mint például Cooper ezredest, a dnyepri vízierőmű építési tanácsadóját érdemrendekkel tüntettük ki. Most nem szégyenkeznek tanítványaikért s ezt értékelni kell (!). Le a kalappal a jó tanítók méltó tanítványai előtt! önteltség nélkül, de büszkén mondhatjuk: jól esnek az amerikai szenátorok és szakemberek szavai. Hisz az amerikaiak a legügyesebbek a vízierőművek építésében és általában az ipari építkezésekben. Az amerikai mérnökök és munkások, akiknek tapasztalatait felhasználtuk, s az államférfiak és közéleti személyiségek is ma újságcikkeikben nyíltan elismerik, hogy a Szovjetunió vízierőmü-építkezéseiből sokat tanulhatnak. A villamosítás távlati terve — a kommunista építés programjának szerves resze Vízierőmúépítőink óriási tapasztaltokat szereztek. Éveken át sokszor megfordultam hazánk számos erőműépítkezésén. Először Leningrádban jártam, még mint a munkásegyetem hallgatója. Akkor az egész országot a Volhovsztroj foglalkoztatta. Nagy kedvem támadt megtekinteni ezt az erőművet. Itt az értekezleten bizonyára jelen vannak a munkásegyetem volt hallgatói. Bizonyára még jól emlékeznek rá, hogy nemigen volt pénzünk nekünk diákoknak. Emlékeznek rá, hogy a diákoknak kedvezményes vasúti jegyeket adtak. Leningrádba kértem jegyet, hogy visszatérőben Moszkvában időzhessek, majd hazatérjek a Donyec-medencébe. Rövid idő alatt kellett végezrem, mert a vasúti jeav rendszerint 7—8 napig volt érvényes. Leningrádba érve felkerestem a Volhovsztrojt. Nyíltan megmondom; nem gyakorolt rám nagy hatást. Az építőipart már akkor Í6 másképpen képzeltem el. Később, 1928-ban egyik déli utam során felkerestem a Dnyeprosztrojt, hogy megnézzem, hogyan megy a munka. A Dnyeprosztroj építése óriási benyomást tett rám. Először is arányalt tekintve jelentősen nagyobb yolt a Volhovsztrojnál. Másodszor más volt az ott alkalmazott technika is., „ . . Az utóbbi években egyes szibériai erőművek építkezésén jártam. 1954ben Kínából hazatérve felkerestem az irkutzki vízierőmű építkezését az Angara folyón. Az idén újra jártam a irkutzki vlzierőműnél, _ melynek építése már befejeződött. Annak idején megismerkedtünk az Ob folyón épülő novoszibirszki vlzierőmű építkezésével. A novoszibirszki vízierőmű . építkezése vezetőjének megmondtam, hogy nem mindig alkalmazzák helyesen a technikát. _A közelmúltban Kínából és TávolKeletről visszatérve a bratszki vlzierőmű építkezésén jártam. Itt persze sokkal magasabb műszaki színvonalon folyik a munka. Be kell ismernem, hogy elképesztett az építők munkaművészete, ügyessége és bátorsága.. Általában az építők és különösen £ vlzierőmű-épltők azok az emberek, akik az új útját egyengetik az életben. Ezért nevezik őket építőknek. 'Árvízierőműépítők azonban az elsők között a legelsők. Az, amit a vízierőmüépítők alkotnak, képletesen szólva az újszülött első sóhajtásához hasonlít. Az újszülött világra jön, él, lélegzik, erőt gyűjt. így van ez az erőműépítőkkel is. Mintha lelküket lehelnék müvükbe, az lélegzeni kezd, energia, fény keletkezik, dübörögnek a motorok, zakatolnak a gépek, pezsgő élet kezdődik sokszor még ott is, ahová régebben soha sem tette be az ember a lábát. Ilyen vidék most a bratszki vízierőmű építkezésének és a jövőben épülő Uszty-Ilimi vízierőműnek a vidéke. Bratszktól északra 250-270 kilométerre terül majd el. A bratszki vlzierőmű építőinek munkája: hőstett. Önök hallották Valentyina Zsarkaja komszomolista betonozó felszólalását. Nézzenek rá törékeny lányka, márpedig a betonhoz erős, keménykötésű emberek kellenek. Ám a géptechnika, a termelés automatizálása lehetővé teszi, hogy ne az izomerőre, hanem a szellemi tevékenységre támaszkodjunk, ami végeredményben nem az illető munkás fizikai erejétől függ. Kellemes és örömteljes érzés látni ilyen munkásokat és hallani okos beszédüket. Ifjúságunk, a Komszomol számos építkezés kezdeményezője. Követik a párt hívó szavát, a Komszomol megbízásából oda mennek dolgozni, ahol új ipari ágazatok létesülnek. Nehéz körülmények közepette, hősiesen helyt állnak. Tisztelet és dicséret illeti ifjúságunkat, mely bátran megy a néptelen vidékekre és ott életet teremt, formálja a jövőt, építi a kommunizmust. Jelen voltam a volgai Lenin-vlzierőmű — a világ legnagyobb vlzierőműve - megnyitásán. Tavaly megismerkedtünk a sztálingrádi vlzierőmű építkezésével. A kremencsugi vlzierőműnél is jártam. Más erőműveket is felkerestem és mindig nagy megelégedéssel láttam, milyen gyorsan fejlődik nálunk a technika, nőnek ki nagyszerű emberek, milyen gyorsan változik meg minden, hogyan valósul meg Lenin álma: az ország villamosítása. Ha Vlagyimir Iljics Lenin láthatná, mit ért el népünk, milyen csodákat művel szabad hazája átalakításában kalapot emelne és mélyen meghajolna! Amikor Vlagyimir Iljics Lepin a GOERO tervet kidolgozta, hazánk jövőjéről, a kommunizmusról álmodott, a messzi jövőbe látott. Bár hazánk akkor nem ismert mást, mint romlást és éhínséget, nagyon merész és grandiózus tervet tűzött ki. Herbert Wells, a fantasztikus regények írója álmodozónak, irreálisan gondolkodó embernek tartotta Lenint. Mit mondana ma ? Igen, drága Iijicsünk álmodozó volt. Hazánk nehéz napjainak keserves körülményei között akkor is álmodozott, amikor az országnak vissza kellett vernie a forradalom belső és külső ellenségeit. Lenin szilárdan hitt a nép erejében, hitt abban, hogy kigyullad a villanyfény ott, ahol azelőtt vadság és barbárság uralkodott, és ez a fény örömet és boldogságot hoz a népnek. Lenin nagy eszméi, az ország villamosításának zseniális lenini terve, a kommunizmus építésének terve élnek s újabb hőstettekre lelkesítik pártunkat és népünket végső célunk elérésében. Elvtársak! Vlagyimir Iljics Lenin azt mondotta: „A kommunizmus egyenlő: szovjet hatalom, plusz az ország villamosítása". Bölcs és megfontolt mondás. Miért olyan jelentős ez a lenini tétel? Elsősorban -azért, mert konkrét és élő képet ad a kommunizmus építésének feladatairól, Lenin nagysága éppen abban van hogy zseniálisan összeegyeztette az elméletet a gyakorlattal, fejlesztette az elméletet, s az élet új jelenségeit általánosítva fel tudta ismerni a társadalom fejlődésének fő irányzatait, és a pártot a munkásosztály, a kommunista társadalom építésének fényes programjával vértezte fel. Lenin tétele azért zseniális, mert szétválaszthatatlan egységben tartalmazza a kommunizmus építésének • politikái (szovjet hatalom) és gazdasági részét (az ország villamosítása). A politikai rész már megoldódott: A szovjet hatalom a nép igazi hatalma, a legszilárdabb hatalom. A szovjet nép ^aját tapasztalatain győződött meg róla, hogy a szovjet hatalom a társadalom politikai rendszerének legjobb formája, mely minden téren biztosítja a dolgozók alkotő erőinek fejlődését, aktív részvételét az új élet építésében, a társadalom igazgatásában. Mindez átmenet a szovjet emberek tudatába, életébe. A kommunizmus építésének gazdasági része jelenleg még nagyobb, mondhatnám döntő jelentőségű. Mit is jelent az egész ország villamosítása? A népgazdaság fejlesztésének fő alapját. Jelenleg sem a nehézipart, sem az építőipart, sem a közlekedést, sem a mezőgazdaságot, de még a közszükségleti cikkek termelését sem tudjuk sikeresen és gyorsan fejleszteni villamosítás nélkül. Nem tudjuk nélküle emelni a termelés és az élet kultúráját. Az egész ország villamosítása azt jelenti: hatalmas energiát adunk az új társadalomnak, meggyorsítjuk termelőerőinek fejlődését. Az a társadalom, amelyben a hatalom a munkásosztály és a dolgozó nép kezében van, első ízben fejlesztheti a nép érdekében egységes terv szerint gazdaságát. A munkásosztály, a nép számára a politikai hatalom nem valamilyen öncélú dolog, hanem az anyagi és szellemi javak bőségének megteremtését szolgálja a társadalom valamennyi tagja számára, ez pedig nem érhető el a népgazdaság nagyarányú fellendülése, a társadalmi munka termelékenységének állandó emelkedése nélkül. Az állam komoly szerepet játszik a szocialista gazdaság megteremtésében és a kommunizmus építésében. Mi azonban az állam fokozatos elhalásának útján járunk. Az állam a kommunizmus teljes győzelmével hal el. Ily módon a munkásosztály, a dolgozók arra használják fel a politikai hatalmat, hogy gyorsabban fejlesszék a társadalom termelőerőit, megteremtsék azoknak a javaknak bőségét, amelyekre az ember növekvő anyagi ,és szellemi szükségleteinek teljes kielégítéséhez szüksége van. A hatalom kivívása után a dolgozók érdekeltek a hatalmas, gyors fejlődő népgazdaság megteremtésében. Ez csak az ország iparosítása és villamosítása alapján érhető el. Ez lehetővé teszi, hogy ne az izomerő segítségével, hanem a haladó technika segítségével termeljék ki a szükséges termékeket. A villamosítás biztosítja a gépi technika széleskörű alkalmazását, a műszaki haladást, úgyhogy a gépeket kezelő dolgozó emberek kisebb erő- és eszközráfordítással többet termelnek a társadalom javára. Hazánk a kommunista társadalom kibontakozó építésének időszakába lépett. A jelenlegi viszonyok között nagy jelentősége van a kommunista építés elméleti és gyakorlati kérdéseinek. Az a feladat vár ránk, hogy előkészítsük a párt programját, melyet tudvalevőn az SZKP 1961-ben tartandó XXII. rendes kongresszusa elé kell terjesztenünk megvitatásra. A párt új programjának előkészítéséről szóló határozatot még a XVIII. kongresszus hagyta jóvá. A dolog azonban elhúzódott, s lehet, hogy ez jobb is. Most szélesebb körben, előbbre láthatunk. A párt gazdag tapasztalatokat szerzett és általánosításukkal, az ország fejlesztésében elért sikereink alapján most még alaposabban dolgozhatjuk ki a kommunista társadalom építésének programját s meghatározhatjuk fő feladatait és útját. Elvtársak! A villamosításnak, a hatalmas energiarendszerek építésének, a kommunizmus anyagi és műszaki bázisa építésének problémái képezzék pártunk programjának fő pontját. Lenin azt tanította, hogy a kommunizmus győzelme érdekében biztosítanunk kell a munka lehető legnagyobb fokú termelékenységét, különben nem haladhatunk sikeresen előre a kommunizmus felé. A szocialista társadalom a tudomány és a technika korszerű ismereteinek teljes és ésszerű kihasználásával, a korszerű gépeket és automatákat mozgásba hozó, hatalmas villanyerőművekben termelt energiával éri el a munka nagyfokú termelékenységét. A villamosítás biztosítja^ termelés gépesítését és automatizálását. Ily módon létrejönnek a kommunista módon végzett munkára, a kommunista társadalomba való áttérés feltételei. Ezért az ország villamosításának a legközelebbi 15-20 éves távlati terve és a népgazdaság fejlesztésének ugyanarra az időre kitűzött távlati terve képezze kommunista építésünk programjának alapját. Az egész ország villamosításának távlati terve nem ábránd, hanem a hatalmas szocialista gazdaságra épülő reális valóság. Ma már a szocializmus ellenfelei sem tagadhatják ezt a tényt. A gazdaság fejlesztésében elért sikereink félelmet keltenek bennük. Félnek sikereinktől, melyek szemléltetően igazolják a szocialista rendszer fölényét a tőkés rendszer fölött. Kibontakozik e két rendszer versenye. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének, gazdasági versenyének hívei vagyunk. A szocialista és a polgári Ideológia viszonyát illetően, együttműködésünk lehetetlen, ezt mi nem is tagadjuk. A haladás mindig győzött és ma is győz az elavult és halódó fölött. Persze a halódó, amíg el nem távolítják, időnként beteges tüneteket sok kellemetlenséget okoz a szervezetben, mint például a vakbélgyulladás. De az egészséges szervezet végül mégis győzedelmeskedik. A társadalmi fejlődésben is az igazságosabb szocialista rendszer fog győzedelmeskedni, a haladó kommunista ideológia fog győzni. Az erőműépítés időszerű problémái Elvtársak! Most az energetika további fejlesztésének néhány konkrét kérdésével akarok foglalkozni. Körülbelül két héttel ezelőtt fogadtam Novikov elvtársat, az erőműépltkezés miniszterét és helyettesét Nyeporozsnyij elvtársat. Az elvtársak arról beszéltek, hogy lehetséges a legközelebbi 15-20 éven belül teljesen villamosítani az országot, úgy hogy kielégítse a népgazdasági ágak energiaszükségletét, az Ipari és a kolhoztermelés szükségleteit, valamint a lakosság rohamosan növekvő fogyasztását. A minisztérium előzetes számításai azt mutatják, hogy a szükségletek kielégítése és az energetikai fejlesztés meghatározott ütemének biztosítása érdekében 1970-ben el kell érnünk a 900 milliárd, 1975-ben a kb. egybillió 500 milliárd, 1980-ban pedig kb. 2 billiő 300 milliárd kWóra áramtermelést Ez azt jelenti, hogy 15-20 év alatt átlag a hétszeresérenyolcszorosára kell növelnünk az erőmüvek kapacitását. Hogyan érhetjük el az energiarendszerek fejlesztésének gyors ütemét? Ezt olc6ó szénre, muzatra és gázra támaszkodó kétmillió 400 ezer kW és még nagyobb kapacitást meghaladó, 300 ezer kW és még nagyobb teljesítőképességű turbogenerátorokkai felszerelt hatalmas hőerőművek, valamint 5-6 millió kW kapacitású, 500 ezer kW teljesítőképességű agregátokkal felszerelt nagyon gazdaságos vízierőművek építésével érhetjük el. Az erőműveken kívül több százezer kilométer hosszú, magasfeszültségű fő- és elosztó hálózatot kell építenünk a Szovjetunió minden köztársaságában. Az erőművek építésének széleskörű programja nagy feladatokat ró a villanygépeket gyártó üzemekre. Rövid időn belül újfajta nagy teljesítőképességű és gazdaságos berendezéseket kell szerkesztenünk a villanyerőművek és hálózatok számára. Széleskörűen alkalmaznunk kell az építésben a szerelt vasbetonszerkezetekből, tömbökből és előre gyártott anyagokból készített épületek és építmények ipari módszereit. Kívánatos: hőerőművek építkezésén 90 — 95 százalékban, a vízierőművek építkezésén pedig 70-80 százalékban érvényesüljön a szerelhetőség.. Ez azt jelenti, hogy az építkezőhelyeket szerelőhelyekké kell átalakítanunk, az épületrészek gyártását pedig az építőipar körzetileg összpontosított bázisain és szakosított vállalataiban kell elvégezni. E feltételek teljesítése lehetővé teszi a hő- és a vízierőművek építési költségeinek és határidejének jelentős csökkentését, ami időnyerést eredményez a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben és olcsó villanyáramot biztosit az országnak. Hazánk olyan magas színvonalat ért el a gazdaság, a tudomány is" a technika fejlesztésében, hogy a legközelebbi 15-20 éven belül megvalósíthatjuk a teljes villamosítást, amelyet a nagy Lenin tűzött ki. Nagyon hálás feladat! Természetesen e feladat megoldásának minden kérdését jól és alaposan meg kell fontolni. Ennek érdekében tapasztalt szakemberek részvételével egy bizottságot kell alakítanunk. Fontos, hogy az energetikai ipar fejlesztését egybekössük a kidolgozás alatt állő 15 éves állami népgazdaságfejlesztési távlati tervvel. Ez a terv valóban a kommunista építés programja lesz. Most pedig szeretném elmondani véleményemet arról a kérdésről, ml célszerűbb: a vízierőmű, vagy a hőerőmű építése? Ha úgy vetnénk fel •a kérdést, elvtársak, hogy mi a jobb. egyenlő lenne azzal, mintha arrőí vitatkoznánk, vajjal, vagy vaj nélkül jobb-e a kenyér? Szerintem ostoba vita lenne. Ha nincs va.1, s kenyérből is kevés van, jő az vaj nélkül is. Ha pedig van elegendő kenyér, és vaj is akad, akkor már csalt mégis jobban ízlik vajjal. Vagy nézzünk egy másik hasonlatot. Mondjuk, ha egy csomagban vlzierőművet, egy másikban hőerőművet tennének elém, a Minisztertanács elnöke elé és azt mondanák: Tessék, Hruscsov elvtárs, válasszon: víziéről mű, vagy hőerőmű. A vízierőműbert egy kWóra például fél kopejkába, vagy egy kopejkába, a hőerőműben pedig például 5 kopejkába kerül. Azt hiszem elvtársak, mindnyájan a vlzl« erőművet részesítenénk előnyben. Azt mondanánk: Azt az erőművet választom, amely fél kopejkáért ad egy kWőra áramot. Viszont abban az esetben, ha önök azt mondják: „Hruscsov elvtárs, mi o'csó vízierőművet adunk, amelybert egy kWóra 6-10-szerte olcsóbb, dé csak öt évvel később szolgáltat áramot, mint a hőerőmű" —, akkor meg kell gondolnom a dolgot. Azt még á bolond is látja, hogy a vízierőmű olcsóbb áramot ad, de kérdem: hol az előnye, ha tekintetbe vesszük až energiaszolgáltatás gyorsaságát. Előnyös lesz-e olyan erőművet építeni\ amely öt év múlva ad csak áramot í Ez meggondolandó, mivel ml neifl veszíthetünk 5 évet a tőkés orszáa gokkal folytatott versenyben,; (Folytatás á & ölütalöfiT Qj SZÖ 3 * 1959. december