Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-10 / 311. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 10. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 311. szám Használjuk ki a dolgozók minden kezdeményezését A nemzeti bizottságok, a dolgozó nép által demokratikusan megválasztott hatalmi szervek tevékenységének minden célja a nép egyre jobb életének megteremtésére irányul. Működésük egyik fontos szakasza a lakosság panaszainak, észrevételeinek és javaslatainak érdemleges, gyors elintézése, Hazánk minden táján ezer és ezer levél érkezik évente a nemzeti bizottságokra. E levelekben az emberek bizalommal fordulnak választott szerveikhez, hol jogos panaszuk, helyes javaslatuk és észrevételük meghallgatásra talál s mielőbbi elintézést nyer. Hasonlóképpen a nyilvános^ gyűléseken is számos bírálat, megjegyzés hangzik el a polgárok részéről, az emberek őszinte bizalommal kérnek tarácsot, segítséget a választó körzetben megválasztott nemzeti bizottsági tagtól. Mindez közéletünk mély demokratizmusáról tanúskodik. A lakosság bírálatát, megjegyzéseit, javaslatait döntő mértékben az a törekvés hatja át, hogy elősegítsék közös ügyünk győzelmét és ezzel hozzájáruljanak az üzemek, falvak, hivatalok jobb munkájához, egész életünk állandó javításához. Dolgozóink ily módon is részt vesznek a közügyek intézésében, a gazdaság irányításában és ellenőrzésében. Az irányító munkában való részvétel pedig egyúttal fokozza a dolgozók öntudatosságát és arra neveli őket, hogy a személyes érdekeket helyesen kapcsolják egybe az egész társadalom érdekeivel. A bizalom a nemzeti bizottságok iránt, az a meggyőződés, hogy a panaszokat, javaslatokat felelősségteljesen, igazságosan elintézik és idejében eltávolítják a felvetett fogyatékosságokat s minden igazságtalanságot — ez az alapja a lakosság és a nemzeti bizottságok szoros kapcsolatának és alapfeltétele a nemzeti bizottságok szervező munkája kibontakoztatásának. Éppen ezért a nemzeti bizottságok minden tagjának legfontosabb kötelessége, hogy figyelmesen meghallgassa a dolgozók szavát és értékelje bizalmukat A nemzeti bizottságok tanácsának pedig egyik elsőrendű feladata rendszeresen ellenőrizni, hogy szakosztályaik és az alsóbbfokú nemzeti bizottságok hogyan intézik el a lakosság panaszait s megjegyzéseit, megfelelően figyelembe veszik-e a dolgozók szavát. Aligha kell bővebben hangsúlyoznunk, mennyire fontos számunkra a dolgozók panaszainak a. lehető legrövidebb időn belüli elintézése. Annál nagyobb jelentősége van ennek, miután a dolgozók nemcsak saját érdekükben fordulnak a nemzeti bizottsághoz, hanem egyre nagyobb mértékben a közösség, az egész társadalom érdekében. Vegyünk például olyan fontos szakaszt, mint a mezőgazdaság. Az elmúlt időszakban az összes panaszok egyötöde az ezzel összefüggő kérdéseket érintette. A szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozók nyíltan feltárják a fogyatékosságokat, rámutatnak a szövetkezetek gazdálkodásában előforduló hibákra, amilyenek például a közös vagyon szétlopkodása, a munka helytelen jutalmazása, a takarmánnyal való rossz gazdálkodás, a meg nem felelő könyvelési nyilvántartás és más fogyatékosságok. Márpedig éppen ezen e szakaszon van meg az előforduló panaszok gyors elintézésének legkedvezőbb feltétele. Hiszen a JNB dolgozói és a helyi nemzeti bizottságok, szövetkezetek, mezőgazdasági dolgozók között a legszorosabb kapcsolatnak kell lennie, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a panasztevő, a nemzeti bizottság tagja és más tényezők jelenlétében az ügyet a helyszínen elintézzék. A nemzeti bizottságok dolgozói és funkcionáriusai nagyobb képzettségének köszönhetően általában jelentős javulás állt be a dolgozók hozzászólásainak elintézésében. Tény azonban; hogy a járási és helyi nemzeti bizottságok egyes döntéseit még mindig revediálni kell. Ez arra mutat, hogy az alsóbbfokú nemzeti bizottságok munkájának állandó tökéletesítésére a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk. Igaz, a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítésével a megoldásra váró problémák is egyre szaporodnak. S előfordult aztán, hogy a nemzeti bizottságok egyes tagjai rövid időn belül nem tudnak megbirkózni az egyes feladatokkal, nem képesek helyes döntés meghozatalára. Szólnunk kell azonban arról is, hogy egyes helyeken nem tudatosítják kellően azt a tényt, hogy a jogkör kiszélesítése egyúttal nagyobb felelősséggel is jár. A helytelen döntéseket gyakran az a helytelen gyakorlat okozza, hogy az ügyet a panasztevő és a nemzeti bizottság tagjának részvétele nélkül oldják meg. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk említés nélkül egyes nemzeti bizottságok munkájának azon komoly fogyatékosságát, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben vonja be tagjait az egyes megjegyzések, illetve panaszok megtárgyalásába, s ily módon a döntés meghozatalában ezek nem érvényesíthetik élettapasztalataikat és helyzetismeretüket. Márpedig választókörzeteikben a lakosság helyzetét és szükségleteit éppen ők ismerik legjobban, s ezért a elöntésben is a legfelelősségteljesebb szerepet kell betölteniök. Ugyanakkor újból hangsúlyoznunk kell, ha a nemzeti bizottság tagja bírni akarja i választók bizalmát, akkor minden tekintetben jó példával kell előljárnia. A múltban ezen a téren is számos fogyatékosság fordult elő. Nem volt ritkaság például, hogy egyes falvakban a szövetkezet megalakítása idején a nemzeti bizottság tagjai agitáltak ugyan ennek érdekében, ők maguk azonban nem jártak elől jó példával. Márpedig kevés hitele van annak, aki vizet prédikál, ö maga azonban bort iszik. E helyen feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy egyesek gyakran indokolatlan, jogtalan panaszokkal terhelik a nemzeti bizottságokat. Vannak még olyanok, akik önző érdekeiket nézik és figyelem nélkül hagyják a társadalom érdekeit. Akadnak notorikus panasztevök is, akik abban a meggyőződésben élnek, hogy az igazság csakis az ő oldalukon állhat. Az ilyenek képesek arra, hogy indokolatlan követeléseikkel egész sor dolgozó munkáját' lekössék. Mondanunk sem kell, milyen nagy kárt okoznak ezzel egész társadalmunknak, mennyire fékezik a jogos kívánságok elintézését. Az utóbbi időben jelentős haladást értünk el a panaszok és megjegyzések gyorsabb elintézésében. Sok nemzeti bizottságunk tanácsa ma már rövidebb idő alatt intézi el az ilyen ügyeket, mint ahogy azt az erre vonatkozó hirdetmény megszabja. Nem mondhatjuk azonban, hogy ezen a téren már minden rendben van, hiszen ma is számos esetben előfordul, hogy egyes ügyek elintézése túlságosan hoászú időt vesz igénybe. E téren a további javulás elérése a nemzeti bizottságok egyik fontos feladata. Hiszen ha a dolgozók panaszai gyors elintézést nyernek, az további hozzájárulást jelent a dolgozók jogainak és érdekeinek védelméhez, tovább szilárdítja a szocialista törvényességet. Minden megfontolt javaslat, jogos panasz hozzájárul a bürokratikus megnyilvánulások kiküszöböléséhez, az állami és a gazdasági apparátus munkájának állandó tökéletesítéséhez. Tudatosítanunk kell, hogy hazánk minden polgárának jogában áll megjegyzéseivel és panaszával a nemzeti bizottsághoz, avagy annak tagjához fordulni s ennek elintézéséről záros határidőn belül választ kell kapnia. A dolgozók megjegyzései kezdeményezésük, aktivitásuk megnyilvánulása. Konkrét tartalmukkal lehetővé teszik gazdasági, kulturális és társadalmi életünk gyorsabb előrehaladását. Több gyártmány KISEBB BERUHÁZÁSSAL (ČTK) - A Sztálin Művek dol- § - „ C A politikai és gazdasági dolgozók országos aktívája Vff/S*/SS/SSSSS/S//S/SSSSSSSSfSS/S/SSSSSSS//SSfSfíi (ČTK) - Hétfőn a prágai Obecní Dúm Smetana-termében országos aktívát tartottak a politikai és gazdasági dolgozók arról, hogyan kezdjék meg egységesen a harmadik ötéves népgazdaságfejlesztési terv kidolgozását. Az aktíván részt vettek J. Dolanský. V. Kopecký, O. Šimúnek, V. Široký, L. Jankovcová és R. Strechaj elvtársak, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai. V. Černík és B. Köhler elvtársak, a CSKP KB titkárai, F. Zupka elvtárs, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke és a miniszterek. Jelen voltak továbbá a szakszervezeti szövetségek központi bizottsáaainak elnökei, a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a kerületi pártbizottságok titkárai és osztályvezetői, a minisztériumok vezető dolgozói s további gazdasági és politikai dolgozók. A harmadik ötéves terv előkészítésében előttünk álló feladatokról Otakar Šimúnek elvtárs miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke mondott beszámolót. Kiemelte a munkatermelékenység növelésének döntő jelentőségét a harrt madik ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából. A terv előkészítésében nagy figyelmet kell szentelni a technika fejlesztésének, főként egész üzemrész'egek és üzemek komplex gépesítésének és korszerűsítésének s a termékek világszínvonala elérésének. Fontos továbbá a meglevő berendezések maximális kihasználása, főként a kétmüszakos váltás, mint fő termelési munkarendszer bevezetése útján. Šimúnek elvtárs a továbbiakban a munkaidő lerövidítéséhez szükséges feltételekkel foglalkozott, s kiemelte a dolgozók szakképzettsége fokozásának nagy jelentőségét. A harmadik ötéves tervben végzett munkálatod fő célja a népgazdaság hatékonyabb fejlesztése útjának megtalálása. Fontos, hogy a minisztériumok, a kerületi szervek és termelési-gazdasági egységek egységes, egybehangolt törekvése ez ir.ányban összpontosuljon, hogy a harmadik ötéves tervet a dolgozók széleskörű aktívájának részvételével dolgozzuk ki. A beszámoló után az aktíva számos résztvevője felszólalt a vitában. AZ IDO SÜRGET MINÉL ELŐBB FEJEZZÜK BE az őszi munkákat A nagysallói határban mozgalmas élet folyik, Patai Pál, Kondacs János és Bakula András állatgondozók kötelezettséget vállaltak, hogy az állatállomány részére 8500 köbméter silótakarmányt készítenek. Kötelezettségüknek eleget is tesznek. Szeptember 30-án 6000 köbméter siló már elkészült. Jelenleg a répaszelet és kukoricaszár elraktározásán szorgoskodnak. Széna, takarmányszalma szintén bőven akad. Minden mázsa takarmányt nyilvántartanak, azaz takarmánytervet készítettek, melyben leszögezték, hogy a meglévő takarmány 10 százalékát a jövő évre tartalékolják, hogy az esetleges gyenge termés esetén ne érje őket meglepetés. * A Zselízi Állami Gazdaság üzemrészlegein megértették az őszi munkák fontosságát. A traktorok két műstakban dolgoznak. Az őszi vetések alá 2666 hektár, a tavasziak alá 885 hektár földet műveltek meg, a trágyát pedig 773 hektáron szántották aiá. Az ősziek vetését is szorgalmasan végzik. Eddig 113 hektár rozsot, 529 hektár árpát és 210 hektár öszi takarmánykeveréket vetettek el. Az öszi munkálatok végzésénél különösen Zólyomi Gyula traktorost kell kiemelni, aki az aratás s cséplés alatt is bebizonyította szorgalmát, munkaszeretetét, s ezzel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a zselízi üzemrészleg az elsők között szerepel. A zselízi járásban e héten befejezik a cukorrépa szedését. A kukoricatörés is szépen halad. Eddig 63 százalékát hordták be, de a kóró betakarítását már nem végzik elég gyors ütemben, ami késlelteti a szántást. Innen ered, hogy a tavasziak alá a tervezett terület 12 százalékát szántották csak fel. A mélyszántás körül sem jobb a helyzet. Sürget az idő. Leginkább az ősziek vetését kell siettetni, mert eddig a búza 37 százalékát, az árpa 78 százalékát és az őszi keveré :ek 64 százalékát vetették csak el ami azt mutatja, hogy még bőven van vetni való. Szövetkezeteseinknek meg kell érteniök, hogy az idejében végzett munka a jövő évi termés biztosítéka. (and.) Befejezték a burgonya és a cukorrépa betakarítását A kassai kerület valamennyi járásában, kivéve a treblšovi, sečovcei és kassai járásokat, befejezték a kukoricatörést. Az említett három járásban még ezerhétszáz hektár kukorica vár törésre, igen sok a kukoricaszár is a határban. KERÜLETI MÉRETBEN a rozs vetését 97,5 százalékra teljesítették. Egyedül a szepsi járás fejezte be az ősziek vetését. Az idö sürget. Még sok a kerületben a tennivaló. A királyhelmeci járásban 500 hektáron még nincs elvetve az őszi búza, a rozsnyói járásban 150 hektáron, a trebišoviban 700 hektáron. A rozsnyói, királyhelmeci és a szepsi járás az őszi keverékek vetését túlteljesítette. Nagy a lemaradás a kerületben a mélyszántás végzésében. Összesen 88 ezer hektáron kell elvégezni a mélyszántást, de ez ideig mindössze 15 ezer hektárt szántottak fel. EZ ARRA FIGYELMEZTET, hogy meg kell gyorsítani a mélyszántás ütemét, mert az idejében és jól elvégzett mélyszántás a jövő évi gazdag termés alapja. Nem lehet a lemaradást csupán a száraz időjárással indokolni, amíg á kerület gépállomásain 727 traktorból mindössze 458 s a szövetkezetek 1156 gépe közül csak 725 dolgozik. A SZÄRAZ IDÔJÄRÄS ugyan megnehezíti a szántást és a vetést, de jobb szervező munkával és az összes gépek kihasználásával, az üzemképtelen gépek gyors kijavításával és főleg a két műszakban való szántással még a fagy beállta előtt el lehet és el is kell végezni a mélyszántást. (m. s.) A lakásépítkezés távlatai Szlovákiában (ČTK) — A CSKP XI. kongresszusa a lakosság életszínvonala további — emelésének alapvető feladataként tűzte ki a lakáskérdésnek 1970-ig E való megoldását. Szlovákiában ez idő alatt 412 ezer lakást kell felépíteE ni, ami a mai lakásalapnak több mint egyharmadát képezi. Ezen igé= nyes feladat teljesítése ily rövid időben megköveteli hatalmas anyag-, = munka- és pénzügyi források mozgósítását és országos mozgalom kiE bontakoztatását a lakásépítkezés támogatására. Ján Zemko mérnök, E a megbízott helyettese és a Szlovákiai Építkezési Bizottság elnökének E helyettese a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a szlovákiai lakásE építkezés jelenlegi helyzetéről és fejlesztése távlatairól a következőE ket mondotta: „A harmadik ötéves térv során Szlovákiában 192 ezer lakást kell felépíteni. Ezek 28,8 százalékát az állam, 27,7 százalékát a lakásszövetkezetek és vállalatok, 38,5 százalékát pedig magánosok fogják megvalósítani. Az EFSZ-ek lakásépítkezése 5 százalékot fog kitenni. Az ily nagymérvű építkezés megvalósítására 1970-ig nemzeti jövedelmünkből mintegy 35 milliárd koronát kell fordítani. A lakásépítkezés gazdasági oldala már csak azért is rendkívüli jelentőségű, mert az építkezési kiadások megtakarításának csupán 1 százaléka több mint 300 millió koronát tesz ki, ami további 4500 lakás felépítésére elegendő. A lakásépítkezés fejlesztésében jelentős szerepet tölt be főképp a szövetkezeti és a vállalati építkezés, amely lehetővé teszi a helyi anvagés pénzügyi források mozgósítását. A lakásépítkezés új formái lényegesen fokozzák a dolgozók aktív részvételét a lakásépítkezésben, elmélyítik az egyének érdekeinek összhangba hozását a társadalom érdekeivel, valamint a társadalmi tulajdon iránti kapcsolatot, biztosítják továbbá a lakások gyors és gazdaságos építésének előfeltételeit és a lakbér leszállítását. 1960-ban Szlovákiában szövetkezeti formában 3750 lakást kell felépíteni. A lakásépítő szövetkezetek szervezésének és megalakításának üteme nem felel meg a kitűzött céloknak. A nemzeti bizottságok, a gazdasági szervek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei eddig nem teljesítik elég rugalmasan szervezési funkciójukat a dolgozók mozgósításában a szövetkezeti lakásépítkezés megvalósítására. Egyelőre csupán a szövetkezeti lakásépítkezés kerületi bizottságai fejtenek ki tevékenységet. A szövetkezeti lakásépítkezés propagálásában és szervezésében a legjobb eredményeket a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság mutatja ki, ahol eddig 13 szövetkezet működik 1196 taggal. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottságot követi a kassai, a bratislavai és a žilinai kerület. A legnagyobb elmaradás a prešovi kerületben mutatkozik. Október 30-ig Szlovákiában 62 szövetkezetet (2298 taggal) hagytak jóvá. Ezenkívül 38 előkészítő bizottság alakult 441 taggal, úgyhogy Szlovákiában a szövetkezeti lakásépítkezés előkészítésére 2739 érdeklődő, ebből Bratislavában 1331 érdeklődő társult. Példás kezdeményezést nyilvánított a bratislavai Komenský Egyetem lakásépítő szövetkezete, amely 438 tagot számlál. Megvannak a reális előfeltételek, hogy már 1960-ban valamennyien szövetkezeti lakásban fognak lakni. Bár eddig nem értük el a kívánatos ütemet a szövetkezeti és vállalati lakásépítkezés fejlesztésében, a legutóbi két hónapban mégis figyelemre méltó módon növekedett az új szövetkezetek száma. A vállalkozások egyike, amely jelentős mértékben járul hozzá a szövetkezeti lakásépítkezés gondolatának megismertetéséhez és terjesztéséhez, a szövetkezeti lakásépitkezési kiállítás, amelyet a-Szlovákiai Építkezési Bizottság és a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság rendez. A kiállítást Bratislavában a Hviezdoslav téren szombaton, november 7-én nyitották meg és azután fo-r kozatosan megtartják Szlovákia vala* mennyi kerületi városában.