Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-28 / 329. szám, szombat

ÄZ ÉPÍTÉSZETBEN IS TERET HÚDlT hl ÜJ i MIVEL JÁRULT HOZZÁ AZ ÉPÍTÉSZETI KUTATÓINTÉZET az építészeiről hozott párthatározat teljesítéséhez — Az építészeti kutatás hazánkig ban — a párthatározat nyomán — — mindenekelőtt arra irányult, — hogy lehetővé tegyük az építé~ szet iparosítását, valamint új, ~ könnyű építőanyagok termelését — és a helyi nyersanyagok kiír.:: használását. Az építészet iparosítása érdekében a bratislavai kutatóintézet kidolgozta a vákuált épületváz módszerét, amely segítségével Bratislavában és a vidéken is már számos lakóház épült. E módszer alkalmazása az épületváz építési idejének lerövidítését eredményezi. Ezt főleg az teszi lehehetővé, hogy a váz betonoszlopainak építésénél a zsaluzást a beton beöntése után húsz perccel már leszerelhetik. A vákuumos módszer lehetővé teszi továbbá nagy mennyiségű épületfa megtakarítását, mivel ugyanazt a zsaluzást háromszázszor használhatják. A szerelés is egyszerűbbé válik, ami jelentősen — közel felével — csökkenti az építési költségeket. A könnyű épületelemek szerelése terén egy olyan rendszert dolgoztak ki, amely főleg ipari épületek és iskolák építésénél alkalmazható. A könnyű épületelemek szerelésének módszerével Kuklovban már felépítettek egy iskolát és Trnaván megkezdték egy további 32 osztályos iskola építését. A könnyű épületanyagok és a helyi források kihasználásában sokrétű kutatást végeztek a gáz- és habszilikáA vákuumos betonozás a a zsaluzáshoz kapcsolják, gyakorlatban: a beton víztartalmát az oszlop helyére beöntik a betont, ezt a munkafolyamatot látjuk. Jobboldali képünk nem harminc, hanem pontosan húsz perccel a betonozás után készült. A beton után 20 perccel a zsaluzás levehető. elszívó berendezést Baloldal: képünkön negyven órával, száraz, beöntése „Kresolit és „Poresolka — az új építőanyagok A brnói fafeldolgozó közüzemi vállalat és az ostravai Bytostav nemzeti vállalat technikusai egymástól függetlenül majdnem egyidejűleg két hasonló új építőanyagot fedeztek fel, amely sokrétű alkalmazást ígér az építészetben és mindenekelőtt az épületfa fogyasztását csökkenti jelentős mértékben. Az új anyag megkeményedett gumiszivacshoz hasonló. Nyersanyagát a bakelit gyártásánál keletkező melléktermék alkotja, amelyet vizes oldat alakjában adalékanyagokkal kevernek. A keveréket lapos MESTE1SÉGES ASZFALT, amellyel devizákat takarítunk meg A nyersolaj finomításánál jelentős menynyiségü savas gyanta keletkezik, amelyet eddig nem használtunk fel kellőképpen. A nyersolajfinomító-üzemekben mint hulladékot kezelik és gyakran ezen üzemek terhére van. A bratislavai építészeti kutatóintézet két mérnöke, Jozef Podolan és Vladimír Medelský megpróbálták ezeket a savas gyantákat célszerűen kihasználni. Igyekezetüket siker koronázta. Kidolgozták az ún. „gudroaszfalt" gyártásának módját, amely lehetővé teszi a savas gyantahulladék gazdaságos felhasználását. Felfedezésüket már szabadalmaztatták. A gudroaszfalt tulajdonságai sokban megelőzik a természetes aszfaltét. Az új anyag jól ragad a kőzetekhez, különféle anyagok egybekapcsolására is alkalmas. Felhasználásának ' módja természetesen az útépítésben nagy jelentőségű. Felhasználható azonban a lapos tetők szigetelésére, aszfaltdeszkák gyártására, az épületek alapjainak szigetelésére, csővezetékek szigetelésére, termelőcsarnokok padlózatának elkészítésére stb. Kevesen tudják, hogy a bratislavai dunai híd úttestét, valamint a Sztálin tér egy részét ezzel az anyaggal vonták be. Nemzetgazdasági jelentősége abban rejlik, hogy a természetes aszfalttal szemben, amelyet külföldről hozunk be, tonnánként 400 koronával olcsóbb. Ez azt jelenti, hogy ha több nyersolajfinomító mellett gudroaszfaltot gyártó részlegeket építenénk, akkor ez évi sokmilliós megtakarítást eredményezne. tel formákba öntik, ahol az adalék gázt fejleszt, mely aprő buborékokkal tölti ki az anyagot. Az adalékanyag ezúttal megindít egy további vegyi folyamatot, amely a cseppfolyós anyagot néhány perc alatt szilárddá változtatja. Igy tetszés szerinti vastagságú deszkákat készíthetnek, amelyeket a szükséges nagyságra utólag is szétvághatnak. Az anyag szivacsos szerkezete jó hőszigetelővé teszi a kresolitot. Az új anyag igen könnyű s fajsúlyát a gyártás módjával szabályozni lehet, olyannyira, hogy a víz fajsúlyának csupán egytizedét képezheti. Mivel a felülete is lyukacsos, más anyaggal kell burkolni, amit a gyártásnál egyetlen munkafolyamat keretében végeznek. A burkolóanyagot a formába helyezik s az az öntésnél ráragad a kresolitra. Ilyen burkolatnak különböző anyagokat használhatunk fel: falemezt, papirost, umacartot, alumíniumot, stb. A kresolit és a poresolka csak abban különböznek egymástól, hogy gyártásuknál más adalékanyagokat használnak és az egyik keményedése gőz segítségével, a másiké hideg úton történik Szlovákiában a kresolit kísérleti gyártását elsőnek a Hydrostav kezdte el, amely Trenč. Biskupicén ideiglenes raktárakat épített belőle. A kežmaroki fafeldolgozóüzem ajtókat és bútordeszkákat készít az új anyagból. Legutóbb a könnyű építőanyagok vállalata Kassán próbaképpen szintén megkezdte gyártását. A kresolitot vagy a poresolkát hőszigetelő tetőfedőlapok, padlóburkolatok, szigetelő panelek gyártására, valamint raktárak, garázsok, week-endházak, autóbuszvárótermek és egyéb könnyű építkezések gyors felállítására használhatjuk. (ki.) tok terén, továbbá a pernyebeton gyártása, valamint- a tufák és tufitok fejtése szakaszán. Kidolgozták ezen építőanyagok alkalmazásának komplex módszerét. A legutóbbi időben megoldott problémák közül a legjelentősebb a hulladékszulfitok kihasználása. Már számos csehországi cementgyárban — a cement szárításának szabályozására — sikeresen alkalmazzák ezt az új módszert. A kutatók sikeres munkát végeztek a mélyépítések szigetelése problémájának megoldásában. A föld alatti szerkezetek tartósabbá tétele érdekében az év folyamán már három alagút szigetelését végezték el egy új módszerrel. Az alagutakban így teljesen megakadályozták a víz beszivárgását. Az építészeti kutatók hathatós segítséget nyújtottak néhány bánya fejtőaknájának szigetelésében is. Végezetül megemlíthetjük, hogy az építészeti kutatóintézet az előtte álló nagy feladatokra való tekintettel — rövidesen új, korszerűen felszerelt épületekbe költözik, ami lehetővé teszi a munka további megjavítását és eredményesebbé tételét. - tel -f * : Az öntött beton módszerével épült lakóház Bratislavában Szovjet tapasztalatok az épületanyagiparban Kész tégla közvetlenül a sziklából Harmadik ötéves.tervünk folyamán 1958-cal szemben 80 százalékkal kell növelnünk az építészeti termelést. Ezt a feladatot a régi módszerekkel lehetetlen lenne teljesíteni. Ha a régi módszerek alapján dolgoznánk, e feladat megvalósításához meg® kellene kétszereznünk az építkezéseken és az épületanyag-gyárakban dolgozók létszámát. Ugyanakkor más fontos iparágakban — a kohászatban, gépiparban, vegyiiparban, stb. — a nagy feladatok teljesítésére szintén igen sok új dolgozóra lesz szükség. Az építészetben tehát új módszereket, új építőanyagokat kell alkalmaznunk, hogy a merész, de reális terveket az építőmunkások létszámának lényeges növelése nélkül teljesíthessük. Röviden: az építészet termelésnövekedését 64 százalékban a munkatermelékenység növelésével kell elérnünk. A nyilvánosság érdeklődésének középpontjában természetesen a lakásépítkezés áll. A harmadik ötéves terv 480 000 lakás építését irányózza elő, hogy 1970-ig kiküszöbölhessük a lakáshiányt. Mindamellett, hogy az utóbbi években egyre több lakóházat építünk az új módszerek szerint (panel, öntött beton, szerelt váz, stb.), mégis a legelterjedtebb épületanyag az évszázadok óta bevált tégla. Pedig nálunk 45 cm vastag külső falakra van szükség és az ilyen fal négyzetmétere átlag 750 kg-ot nyom. És mennyi munkát, tüzelőanyagot, költséges berendezést kíván meg ezen egyszerű, látszólag igénytelen építőanyag gyártása! Az anyagot fejteni, a gyárba szállítani, esetleg őrölni, keverni és préselni kell, s a nyerstéglát napon, vagy a modern gyárakban gőzszárítókon szárítani és végül égetni kell. Ezzel a bonyolult és költséges berendezést igénylő gyártási folyamattal szemben szinte hihetetlennek tűnik, hogy egyetlen gépesített munkafolyamattal egyenesen a sziklától kész téglát is nyerhetünk. Persze nem arról van szó, hogy visszatérnénk őseink falazó anyagához, a terméskőhöz. A terméskő faragása és az ezzel való GIPSZ — vegyi hulladékból A bratislavai építészeti kutatóintézet mérnökei kidolgozták a foszforsav gyártásánál keletkező hulladék feldolgozásának módját. A hulladékot így a cement száradásának szabályozására, valamint gipsz gyártására lehet felhasználni. Az így nyert gipsznek kiváló műszaki tulajdonságai vannak. A 'foszforsav gyártása a jövőben jelentős mértékben megnövekszik, úgyhogy a hulladék sok ezer tonnát tesz ki évente. A szulfidok felhasználásának gazdaságos módszere sok millió korona megtakarítását teszi lehetővé népgazdaságunk számára és jó minőségű gipszet ad az építészeti dolgozók kezébe. Ez annál is jelentősebb, mert a hazai gipsz mennyisége korlátolt és minősége sok kívánni valót hagy maga után. » építkezés sok fárasztó emberi munkát igényel, amelyet éppen a technika fejlődésével akarunk megtakarítani. Nem beszélve arról, hogy a terméskő minden tartóssága ellenére, nagy súlya és kedvezőtlen hőszigetelő tulajdonságai miatt egyébként sem gazdaságos építőanyag. A természet azonban olyan kőzeteket is nyújt, amelyek vulkanikus eredetük következtében apró gázbuborékokat tartalmaznak. Az ilyen köpetek igen könnyűek és jó hőszigetelők. Nem kemények és így könnyen megmunkálhatok. A Szovjetunióban a háború idején kezdték nagy méretben lIÉp / W* W t Néhány perccel a fenti kép elkészítése előtt a téglarakások helyén csupasz sziklafal állt. A kőfürész egyszer elhaladt a kőfal homlokzata előtt s mögötte ott maradtak az egyenként 12 téglát helyettesítő, szabályos tömbökre vágott tufakockák. alkalmazni a vulkanikus eredetű tufákat mint építőanyagot. Automatikus gépek, kombájnok fűrészelik ki egyenesen a sziklából a kész, szabott méretű sima tömböket, melyeket minden további kezelés nélkül egyenesen az építkezésre szállítanak.' Ebből az anyagból — melynek néhány fajtája alig nehezebb a víznél — a 45 cm-es téglafal helyettesítésére 30 cm-es réteg elegendő. Így a fal négyzetméterének súlya körülbelül a felére csökken. Ilyen arányban csökken természetesen a szállítási költség is. A kő fűrészelése az égetett tégla önköltségeinek mindössze egy negyedébe, a legrosszabb esetben a felébe kerül. A tégla égetéséhez szükséges tüzelőanyag teljes mértékben megtakarítható, a beruházások többszörö* sen alacsonyabbak, az emberi munkaés villanyáramszükséglet pedig a téglagyártás költségeinek csak egy töredékét képezi. A fűrészelt tufatömbök termelése a Szovjetunióban rohamosan fejlődik. • 1958-ban az 1940. évi termelésnek már hétszeresét érték el és 1965-ben a 90 milliárd téglaegységre előirányzott szükségletnek 10 százalékát már tufatömbökből fedezik. A tufafejtés oly kifizetődő, hogy szállítása Moszkvába még Krímből, Azerbejdzsánból és Örményországból is kifizetődik. Szlovákiában kiterjedt vulkanikus tufakőzetek találhatók főleg Léva és Krupina környékén, valamint KeletSzlovákiában. A Szovjetunióban a tufafejtés terén elért sikerek hírére 1955-ben indultak meg az első tufafejtési kísérletek Čajkovon. Később azután a Lévától 18 km-nyire fekvő Brhlovcen üzemi méretben kezdték meg a tufafejtést. Eleinte szovjet gyártmányú kombájnok dolgoztak itt, később a Detvai Gépgyár hazai szerkezetű kombájnokat szállított. A tömböket 44x29x29 cm-es méretekben gyártják. Az ilyen tömb súlya körülbelül 50 kg és 12 téglát helyettesít. A szlovákiai tufafejtés kezdeti sikertelenségeit a szovjet szakemberek segítették kiküszöbölni. A mi szakembereink a Szovjetunióba utaztak és tanulmányozták a szovjet tufafejtők módszereit. A Szovjetunióból Ilja Iljics Kvizsinadze mérnök, a Grúz tufabányák igazgatója tett látogatást hazánkban és két héten át fáradhatatlanul járta a tekintetbe jövő kőbányákat és az eddig kihasználatlan tufalelőhelyeket. A szovjet mérnök jelentős segítséget nyújtott, amely lehetővé teszi, hogy nálunk is nagymértékben és gazdaságosan termeljük ezt az új építőanyagot. Ma már minden feltételünk megvan arra, hogy hazai tufalelőhelyeinket a rohamosan növekvő építőanyagszükséglet fedezésére a lehető legnagyobb mértékbon kihasználjuk. Dr. K. I. Egymillió köbméter fa helyett A harmadik ötéves terv folyamán a vegyiipar közel 18 millió négyzetméter padlóburkolat és sok ezer tonna műanyagot szállít az építészetnek. A vegyiipari gyártmányok alkalmazása az építészetben 1 millió 270 ezer köbméter tölgyfát, valamint 65 ezer tonna vasöntvényt és acélt takarít meg. (ČTK) ÜJ SZÖ 8 * 1939. november 28.