Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-28 / 329. szám, szombat

Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke Prágába érkezett (Folytatás az 1. oldalról) ját, ezt valljuk a többi országgal folytatott politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk során. Ön a Szovjetunióból érkezett hoz­zánk, mely ország kezdeményezésé­nek köszönhető, hogy megenyhült a nemzetközi légkör és létrejönnek a nemzetek közötti kölcsönös megér­tés reális lehetőséaei. A békés fej­lődés ezen távlataiból és népünk azon óhajából kiindulva, hogy ebben a szellemben működjék együtt min­den nemzettel, meg vagyok győződ­ve róla, hogy az ön látogatása a Csehszlovák Köztársaságban az or­szágaink közötti kapcsolatok elmé­lyítését és a kölcsönös megértést fogja jelenteni. önnek és minden guineai vendé­günknek őszinte szívvel kívánóm, úgy érezzék magukat körünkben, mint ahogy a jó barátok között érzi magát az ember. Őszinte szívvel köszöntjük önö­ket! Sekou Tourénak, a Guineai Köztársaság elnökének beszéde Elnök úr, miniszter urak, nagykö­vet urak, hölgyeim és uraim! Már akkor is, mielőtt országukba jöttünk volna, ismertük az önök né­pének nagyszerű politikai és erköl­csi tulajdonságait. Látogatásunk cél­ja az, hogy még jobban megszilár­dítsuk barátságunk alapjait, amely a két ország népét összeköti. Tud­juk, hogy az üdvözlő szavak vagy a kézszorítás különféle lehet, azon­ban csupán szívünk képes felmérni az emberi kapcsolatok jelentőségét. Ezért már most mondok hálás kö­szönetet a meleg fogadásért, amely­ben a Guineai Köztársaság küldött­ségét részesítik. Fiatal ország vagyunk, amely a közelmúltban vívta ki nemzeti szu­verenitását. Azonban fiatal országunk i— hasonlóan az önök országához — a régi eszméket, az emberiség leg­igazibb eszméit követi a tisztelet, az igazság, a szabadság és haladás ér­telmében. De fiatal országunk ab­ban az előnyös helyzetben van, hogy felhasználhatja az önök régi tapasz­talatait az emberiség javára, ami nagymértékben járul hozzá forradal­mának békés és gyors megvalósítá­sához. Országunk népe, kulturális és szak­szervezetei, nemzeti politikai pártja, nemzetgyűlése és kormánya nagyra értékelik azokat a kapcsolatokat, amelyeket velünk függetlenségünk kivívása óta fenntartanak. A mi kap­csolataink igazi baráti kapcsolatok. Önökhöz látogatva arról akarjuk biz­t tosítani önöket, hogy' a sokoldalú "szilárd együttműködés érdekében a barátság és a testvériség tiszta érzé­seit ápoljuk önök iránt. Mielőtt Moszkvából elutaztunk, ki­jelentettük, hogy teljes mértékben egyetértünk a nemzetközi együttmű­ködés politikájával és hogy a Gui­neai Köztársaság minden eszközt megragad arra, hogy támogassa a szovjet kormány és mindazon kormá­nyok erőfeszítéseit, amelyek a béke és a nemzetközi megértés hívei. Na­gyon jól tudjuk, hogy csupán béké­ben szabadíthatjuk fel Afrika népét, amelynek jogúit hosszú évek során át sárba tiporták az imperialisták és a gyantiatosítók; s meg vagyunk győződve arról, hogy Afrika a világ többi tagjaival való szoros együttmű­ködésben bebizonyítja, hogy hatal­mas és döntő mértékben járulhat hozzá az általános fejlődéshez gaz­dasági, humanisztikus és kulturális téren. Egyszóval meg akarom önöknek mondani, hogy bizalommal, hittel és bátran állunk az önök oldalán, hogy nemzeteink elősegítsék a haladás és a demokrácia ügyét és hogy megszi­lárduljon minden nemzet szabadsága a tartós béke világában. Ezen ország nagy pártja és kor­mánya, dolgozói, nő- és ifjúsági szervezetei képviselőinek köszönetet mondunk és kijelentjük, hogy: elfo­gadták a mi barátságunkat és Gui­nea barátsága önök iránt örök időkre szól. Ezért bátran kiáltjuk: Éljen és erösödjék az országaink népei közöt­ti barátság! Kelet-Szlovákiába utazott a barátság és a béke stafétáját átadó küldöttség ~ (ČTK) — Pénteken, november = 27-én Prágából 38 tagú küldöttség = indult útnak Kelet-Szlováklfiba, E amely Ľudovít Benadának a Szlovák = Nemzeti Tanács elnökének veze­E tésével szombaton Vyšné Nemec­E kében, a csehszlovák-szovjet ha­E táron a szovjet nép képviselőinek = átadja a barátság és béke sta­~ fétájának üdvözletét. A prágai = főpályaudvaron Vilem Benda, a E Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­E vétség Központi Bizottságának tit­E kára búcsúzott a küldöttségtől. Baráti est a a Mongol Népköztársaság államünnepének tiszteletére (ČTK) — Sedavin Cagandorzs, a Mongol Népköztársaság prágai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete a Mongol Népköztársaság megalaku­lása 35. évfordulójának tiszteletére csütörtökön, november 26-án a prágai városházán baráti estet rendezett. Az ünnepi esten részt vettek: Vác­lav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a miniszterelnök helyettese, Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, a miniszterelnök helyettese, Oldŕich Černík és Vladimír Koucký, a CSKP KB titkárai, dr. Josef Ploj­har és dr. Emanuel Šlechta minisz­terek, a Nemzeti Front pártjainak | elnökei, Václav Dávid külügyminisz­ter, a kormány további tagjai, La­dislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, valamint közéletünk számos képviselője. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Az est rendkívül szívélyes légkör­ben folyt le. A barátság és béke stafétájának útjáról. A staféta Rozsnyón november 25-én haladt keresztül. A bányászok és a város lakossága számos emlék­tárgyat és 13 millió korona értékű kötelezettségvállalásról szóló jelen­tést csatoltak hozzá. ČTK-felvétele Párt- és kormányküldöttség érkezett Kassára a P. J. Šafárik Egyetem megalapítására A. Novotný köztársasági elnök fogadta Sekou Tourét (ČTK) - Sekou Touré. a Guineai Köztársaság elnöke kíséretével együtt pénteken, november 27-én a délutáni órákban látogatást tett Antonín No­votný köztársasági elnöknél. A fogadáson jelen voltak Viliam Široký miniszterelnök, Zdenék Fier­linger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav No­vák, a köztársasági elnöki iroda ve­zetője, Jaroslav Cihák vezérőrnagy, a köztársasági elnök katonai irodá­jának főnöke és V'adimír Knap, a Csehszlovák Köztársaság guineai nagykövete. Antonín Novotný köztársasági el­nök vendégével szívélyes baráti be­szélgetést folytatott. * Sekou Touré, a Guineai Köztársa­ság elnöke és miniszterelnöke, no­vember 27-én, pénteken délután kí­séretével felkereste az ismeretlen katona Vítkov hegyen levő emlék­művét. Sekou Touré kíséretével együtt a Klement Gottwald mauzó­leumot kereste fel> ahol virágcso­korral fejezte ki tiszteletét a Cseh­szlovák Köztársaság első munkásel­nöke. emlékének. Még a délután folyamán a prágai Várban megkezdődött a két állam képviselőinek tárgyalása. Antonín No­votný köztársasági elnök és felesége este fogadást adott Sekou Touré el­nök tiszteletére. Nagyrabecsült vendégünk és kísé­rői csehszlovákiai tartózkodásuk so­rán meglátogatnak néhány ipari üze­met és hazánk néhány városát. (ČTK) - Pénteken, november 27­én délután külön repülőgéppel párt­és kormányküldöttség érkezett Kas­sára, mely szombaton, november 28­án részt vesz a Pavel Jozef Šafárik Egyetem megalapításának ünnepélyes aktusán. A küldöttség vezetője Ľud­mila Jankovcová, a CSKP KB politi­kai irodájának póttagja, a miniszter­elnök helyettese. A küldöttség tagjai dr. František Kahuda iskola- és kul­turálisügyi miniszter, Vasil Bil'ak is­kola és kulturálisügyi megbízott, Jo­zef Lenárt, az SZLKP KB titkára és Zdenék Urban, a CSKP KB osztály­vezetője. A párt- és kormányküldött­ség tagjain kívül sok jelentős ven­dég érkezett Kassára, közöttük dr, Jaroslav Procházka professzor, a Ká­roly Egyetem rektora, dr. Michal To­poľský professzor, a bratislavai Ko­menský Egyetem rektora, az olomou­ci és brnói egyetem rektorai és fő­iskolai tanárok. A kassai repülőtéren Kassa város és környékének dolgozói nevében Ondrej Džupin, az SZLKP kassai kerületi bizottságának titkára fogadta a párt- és kormányküldött­séget s a többi vendéget. Megjelent a Pártélet 22. száma A Pártélet 22. száma „A komunisták sorakozzanak fel a«technikai fejlődés élvo­nalába" címmel vezércikket közöl, mely a' csehszlovák gép- és kohóipar feladatait' tárgyalja harmadik ötéves.;.tervünk írfthy­elveivel kapcsolatban, k vezéreiig többek • kOzött leszögezi: „Az áf '^ôchnlka eddigi felhasználásában és érvényesítésében igen fontos szerepe van a két- és hárommü­szakos üzemeltetés meghonosításának'.. Arról van szó, hogy a műszakok számát mindenekelőtt az új technika és techno­lógia bevezetésével növeljük, s az így szabaddá vált dolgozókat irányítsuk a má­sodik vagy harmadik műszakba." A továbbiakban értékes cikket olvasha­tunk a szocialista munkaverseny és a dol­gozók kezdeményezésének továbbfejleszté­séről; majd a szocialista munkaversenyben szerzett új tapasztalatokról. Jindrich Ja­nisnak, az Állami Tervbizottság elnökhe- , lyettesének tollából A propagandisták és népnevelők segítségére című rovatban ar­ról olvashatunk, hogyan fejlődik szocia­lista mezőgazdaságunk a harmadik ötéves tervben. A cikk értékes összafoalaló át­tekintést nyýjt az élelmiszerfogyasztás nö­Wlésŕŕäi." a" növény- és 'állatitenyésztés fejlődéséről, valamint a mezőgazdasági be­ruházási építkezések terjedelméről. Egy másik cikk az EFSZ-ek termelésének fej­lesztéséről és a munkatermelékenység nö­veléséről közöl hasznos tudnivalókat. A Konzultáció rovatban Zdenék Titl ír V. I. Lenin „Mi a teendő?" című köny­véről. Jan Kyselý Az ateista propaganda — pártunk Ideológiai munkájának szerves része címmel közül figelemre méltó ta­nulmányt. A Pártélet 22. száma ezenkívül több értékes közérdekű cikket, karcolatot s le­velet közöl. — ks— -**+-k*-k+-A A A* A * A AAA A+-k-kirk*irk-k-kick-A Mindnyájan tudjuk, milyen hatalmas feladatokat kell meg­valósítanunk a szocializmus építésében, illetve annak befe­zése terén a legközelebbi, har­madik ötéves tervünkben. A feladatok most már nemcsak általánosságban ismertek a CSKP KB kiadott irányelvei alapján, hanem e hó közepe táján az egyes szocialista vál­lalatok is már kézhez kapták a tervből rájuk eső konkrét feladatok szétírását. így idő­szerű röviden összefoglalni, melyek azok a fő eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy 1965-ig iparunk termelését az 1957. év végi állapottal szem­ben megkétszerezzük, vagy — ami ugyanannyit jelent - az 1937. évi színvonalnak hatszo­rosára emeljük. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy műszaki fejlődésünk terén a legközelebbi években nemcsak meny­nyiségi, hanem minőségi ugrást kell végrehajtanunk. Enélkül a kiszabott hatalmas feladatokat megvalósítani nem tudjuk. Igaz, hogy iparunk szín­vonala már most is meghaladja az átlagos világszínvonalat, miután ha­zánk lakossága a föld lakosságának mindössze fél százalékát képezi, mégis a világ ipari termelésének kö­rülbelül két százalékát állítja elő. Ez a tény azonban inkább azt je­lenti, hogy a kapitalizmus gyarmati rendszere következtében, annak bű­néből a világ jelentékeny részén az ipari termelés még nagyon alacsony fokú vagy teljesen hiányzik. Az ugrásszerű ipari fejlődés eléré­sének első feltétele - s ezek a fel­tételek végeredményben a mezőgaz-.. daságnak a tervben meghatározott belterjessé tételéhez is közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak — az, Hogyan gyorsítíuk meg a szocializmus építését? hogy a lehető legalaposabban, de amellett gazdaságosan kihasználjuk saját nyersanyagforrásainkat. Tudjuk, milyen nehéz a világméretben növek­vő ipari termelés mellett külföldről egyes nyersanyagokat beszerezni. Ezért a szocializmus építésének szin­te parancsszerű követelménye, hogy mindazt a nyersanyagot, melyet ha­zai forrásokból előteremthetünk, tényleg a legnagyobb mértékben és a leggazdaságosabb módon ki is ter­meljük, fel is használjuk. Vonatkozik ez még olyan nyersanyagokra is, mint a szén, melyből kellő mennyiségű, bár korántsem kimeríthetetlen kész­letek állanak rendelkezésünkre. A sze­net ugyanis az eddigi túlnyomó tü­zelőanyagkénti felhasználás helyett a jövőben egyre nagyobb mértékben mint vegyi alapanyagot kell értéke­sítenünk. Mindjárt a szénjövesztéssel függ össze a második követelmény: ener­getikánk megfelelő arányú fejlesz­tése. Ezalatt azt értjük, hogy — a múlttal ellentétben — a jövőben az elektromos áram termelése feltétle­nül előzze meg az ipari energiaszük­séglet növekedését. Ezt nemcsak a kellő ipari áramtartalék létesítésének szüksége írja elő, hanem egyben az egyre növekvő közszükségleti áram­fogyasztás is. Gondoljunk csak ház­tartásaink, a közvilágítás stb. egyre jobban növekvő igényeire, mely egye­nes következménye emelkedő élet­színvonalunknak. A következő feltétele ugrásszerű műszaki haladásunknak az általáno­san érvényesített kemizálás, ami any­nyit jelent, hogy vegyi termelési fo­lyamatokat kell érvényesítenünk a lehető legnagyob mértékben nemcsak a tulajdonképpeni, szűkebb értelem­ben vett vegyiiparban, hanem min­denütt másutt ipari termelésünkben, ahol folyamatos vegyi eljárások be­vezetése lehetséges. Ez az eljárás ugyanis kellőfokú gépesítés után ki­válóan alkalmas a legtermelékenyebb termelési eljárás: az automatizálás gyors és gazdaságos bevezetésére. Természetesen a gépesítés és az automatizálás az, mely — amint ép­pen az előbb mondottuk - a leglé­nyegesebb hozzájárulást jelent a műszaki fejlődés jelenlegi fokán a munkatermelékenységnek, sőt magá­nak a termelés mennyiségének a fo­kozásához. Hogy erre iparunknak égető szüksége van, bizonyítja a kö­vetkező adat: míg nálunk egy dol­gozóra körülbelül ugyanolyan össze­gű gépi állóalap — egyszerűen kife­jezve gépi berendezés — esik, mint például az ipari fejlettség igen ma­gas fokán álló Amerikai Egyesült Államokban, addig a munkatermelé­kenység, vagy az egy dolgozóra eső termék mennyisége nálunk alig fele akkora, mint az USÄ-ban. Ež csak úgy lehetséges, hogy a meglevő gépi berendezéseket vagy elégtelenül használjuk ki, vagy pedig hogy azok elavultak és nem felelnek meg a gépesítés és , az automatizálás mai le­hetőségeinek és követelményeinek. És ténylegesen, ha kizárólag az auto­matizálás hazai elért fokát vetjük össze a legfejlettebb iparral rendel­kező államok e téren elért színvo­nalával, meg kell állapítanunk, hogy nem egy téren van behozni valónk. A harmadik ötéves terv egyik alap­vető feladata ennek az egyes ága­zatokban szinte nyomasztóan ható lemaradásnak az alapos felszámolása. A nagyfokú gépesítést és automa­tizálást természetesen a tudományos és technikai kutatásnak kell meg­előznie. Vannak ágazatok, ahol a ku­tatási munkálatok öt, sőt tíz évvel az ipari gyakorlatba való bevezetés előtt futnak. Gondoljunk például a magenergia kihasználására, amely té­ren a kutatási munkálatok hazánkban is — a Szovjetunió számos eredmé­nyének felhasználásával — már évek óta folynak, mégis 1965-ig csak az első, többé-kevésbé kísérleti jellegű magenergia-müvünket helyezzük üzembe, miután ezen a téren, főleg a gazdaságos termelés szempontjá­ból, a fejlesztés még mindig a kí­sérletezés és a tapasztalatszerzés ál­lapotában van. Végül meg kell említenünk, sőt hangsúlyoznunk kell, hogy harmadik ötéves tervünk hatalmas feladatait a szocializmust építő államokkal való szoros gazdasági és tudományos, kutatói együttműködés, a szocialista világtábor nemzetközi munkamegosz­tásának következetes megvalósítása nélkül nem tudnánk megvalósítani. Első pillanatra nincsen természe­tesebb, magától értődőbb követel­mény az előbb említettnél. A gya­korlat mégis azt mutatja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa szervének tízéves fennállása el­lenére a nemzetközi munkamegosz­tás a szofcialista államok között ala­csonyabb fokon áll, mint a tőkés világban. Kapitalista termelési viszo­nyok között ugyanis a kedvezőbb feltételek mellett dolgozó nagyüzem a verseny következtében egész egy­szerűen megfojtja a kisebb vállala­tokat. Példaképpen elég, ha a trak­tor- vagy az automobilgyártásra utalunk. E két termelési ágazatban — mint tudjuk — az optimális ter­melésű üzemnagyság évi 100 ezer traktor és évi 300 ezer személyautó körül mozog. Minden kisebb kapaci­tású termelési egység eleve drágább és tőkés termelési viszonyok között előbb vagy utóbb halálra van ítélve. Ismeretes, hogy a fenti optimális termelési küszöböt a szocialista tá­bor országai közül csak a Szovjet­unió éri el. Ezzel szemben vannak szocialista országok, amelyek évente néhány ezer traktort és néhány tíz­ezer személyautót gyártanak — ter­mészetesen lényegesen drágábban, mint a világszínvonalat jelentő, fen­tebb ismertetett termelési egységek. Ez az elv értelemszerűen érvényes a gépipari termelés számos más ágá­ra is, sőt egyéb ipari ágazatokra vonatkozóan. Megvalósítása azonban nem egyszerű feladat. A kutatás és az árucsere feladatainak széleskörű egyeztetése után a szocialista tábor a nemzetközi munkamegosztás el­veinek következetes megvalósításá­hoz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1956. évi berlini ülésén hozott határozatai alapján fogott hozzá és ért el az elmúlt három esz­tendő alatt számottevő konkrét ered­ményt. A feladatok azonban, ame­lyeket e téren, a nemzetközi szocia­lista gazdasági együttműködés terén meg kell valósítanunk, még igen je­lentősek, amit többek között a brnói, ez év szeptemberében megtartott I. nemzetközi árumintavásár tapaszta­latai is igazolnak. Csak ha mindezeket a szemponto­kat' állandóan, nap nap mellett, min­den egyes termelési szakaszon szem előtt tartjuk, tudjuk megvalósítani azt az ugrásszerű műszaki fejlődést, amely elengedhetetlen feltétele har­madik ötéves tervünkben felvázolt hatalmas feladatok megvalósításának, a pártunk XI. kongresszusa áltál ki­tűzött cél: a szocializmus építése befejezése elérésének. Sz. L. ÜJ SZÖ 2 * 1959. november 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom