Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-24 / 325. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. november 24. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 325. szám KI A JO GAZDA? Negyvenkét esztendő óta, az új korszakot nyitó Októberi Forradalom első napjaitól kezdve a szocializmus ellenségei iinos-untalan azt hangoztatták, hogy a kommunizmus nem tudja lényegbevágóan megváltoztatni a világ rendjét. Persze ezek a hangok az idők folyamán, egy-egy nagy eredmény, letagadhatatlan tény, cáfolhatatlan siker láttán elcsitultak, de azután újra fölhangzottak, hogy kishitüséget, bizalmatlanságot keltsenek. Igy volt ez minden szovjet ötéves terv kihirdetésekor, s nem másképp a második világháború kirobbanásakor, akkor, amikor a megszállt Európa gazdasági erejére támaszkodó, a hatalma csúcspontján levő hitleri Németország álnok módon megtámadta a Szovjetuniót abban a hiú reményben, hogy a nyugati és a balkáni hadjárathoz hasonlóképpen itt is néhány hetes „villámháborúval" tehet szert újabb, hatalmas ,,élettérre". A nyugati országokban és különösen az Egyesült Államokban ebben az időben, a szovjet hatalom elleni támadás első napjaiban és heteiben számos vezető politikus fennhangon és kárörömmel hirdette, hogy Németország egy-két hónap leforgása alatt térdre kényszeríti ezt az „agyaglábakon álló keleti kolosszust". Ebben az esetben sem vált be a számítás, a Szovjetunió a háborúból — habár óriási veszteségeket szenvedett — politikailag megerősödve, megacélozódva került ki és a háború utáni években mind nagyobb szerepet töltött be a történelem porondján. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy az ellenség már feladta a harcot. Tizennégy év telt el a háború befejezése óta, és ennek a korszaknak fö jellemzője a Szovjetunió vezette szocialista világrendszer bámulatos méretű és iramú fellendülése. Ez megdönthetetlen tényekkel bizonyítható, s mégis itt-ott még hallható a kuvikhang: „Jó, jó, mindez szép, de a kommunizmus felépítése vágyálom marad." Mivel „érvelnek" az ilyen gyászvitézek? Régi, avasszagú gondolattal, azzal, hogy a kommunista eszme szép ugyan és ha megvalósítható volna, jobb hajnal köszönthetne az emberiségre, dehát csupán az az egy hibája, hogy megvalósíthatatlan, mert a kommunista párt tartósan nem tudja zászlaja alá tömöríteni a tömegeket, mert a munkásosztály képtelen a vezetésre, nincs meg a szükséges felkészültsége, szakképzettsége és nem utolsó sorban erkölcsi ereje. Hányszor hallottuk sok száz változatban, finomabban és ravaszabban, durvábban és átlátszóbban megfogalmazott formában ezt a gondolatot nálunk is, már az első polgári köztársaság idején, amikor a munkásosztály kommunista pártja vezetésével jogot formált az emberi életre, a munkára, a kenyérre, és olyan rendszerre, amely ezt meg is tudja adni. Hányszor olvashattuk az ehhez hasonló nézeteket, még a felszabadulás után is, egészen a februári győzelem napjaiig a polgári sajtó hasábjain. Ezek a nézetek nagyon határozottan lándzsát törtek amellett, hogy nem szabad következetesen államosítanunk, hogy kár volt ezzel kapcsolatban „radikális" intézkedéseket foganatosítanunk, mert ennek gyászos következménye csak a teljes gazdasági és politikai csőd lehet, hiszen a munkásoknak nincsenek iskolái, nem válhatnak be a vezetésben. Eddigi fejlődésünk minden eredménye, hatalmas gazdasági fellendülésünk, életszínvonalunk állandó emelkedése, kulturális felvirágzásunk és hazánk népei erkölcsi-politikai egységének szilárdulása éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik. Sorolhatnánk a számokat, a tényeket, de ez feleslegesnek mutatkozik, hiszen nálunk minden ember a saját életén lemérheti, mennyire változott a világ a felszabadulás és különösképpen 1948. februárja óta. Amikor a tanult, iskolázott, szaktudással és műveltséggel rendelkező urak irányították az ország sorsát, akkor százezrek ácsorogtak a gyárak kapui előtt munkáért, százezrek feje fölé nap-nap után viharfelhőként tornyosult a betevő falat megszerzésének kínzó gondja, százezrek maradtak öregségükben támasz és segítség nélkül, százezrektől vonták meg a szellemi fejlődés lehetőségét, százezrek éltek a jövőtől félve, csak máról holnapra. S amióta a hatalom azok kezébe került, akiknek nem voltak iskoláik, akik a vezetésben nem rendelkeztek tapasztalatokkal, szaktudással, „csodák" történtek. Még a nyoma is eltűnt annak, ami a múltban szinte elviselhetetlen teherként nehezedett a dolgozó vagy a dolgozni szándékozó ember vállára. Ki tud jobban vezetni, ki tud emberségesebb életet teremteni? Ki az ország igazi gazdája? Olyan kérdés ez, amelyre minden ember gondolkodás nélkül megadhatja a választ: a kommunista párt vezette munkásosztály, amely minden nehézséggel meg tud birkózni, amely menet közben elsajátítja a vezetés, az irányítás nehéz tudományát, amely sohasem torpan meg, mert ismeri a célt, mert tudja, hogy a társadalom javáért küzd, harcol, dolgozik s mert tisztában van azzal, hogy a kommunizmus eszméje nemcsak szép, hanem megvalósítható is, ha a dolgozó emberek vállvetve nekigyűrköznek az országot és világot formáló feladatok teljesítésének. Munkásosztályunk, dolgozó népünk, eddig elért eredményei láttán sem pihen babérjain. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy pártunk bátran kitűzhette a szocialista országépítés befejezésének nagyvonalú programját, és hogy a harmadik ötéves terv nagy feladataira való félkészülés egész népünknél tevékeny támogatásra talál. Jó gazdaként látunk hozzá kitűzött céljaink megvalósításához. És hogy mennyivel jobb gazdák vagyunk, mint a kapitalisták, erről szemléltetően tanúskodik néhány adat. Mi senkinek nem tartozunk semmivel, nem vagyunk adósa egyetlen egy tőkés államnak sem, úgy gazdálkodunk, hogy folyamatosan emelkedik a lakosság életszínvonala, ugyanakkor a harmadik ötéves tervben 312 miliárd koronát fordíthatunk a népgazdaság fejlesztésére. Nem kevésbé fontos tény az is, hogy segítséget nyújtunk a kevésbé fejlett, illetve a gazdaságilag elmaradt országoknak hitelek nyújtása, különféle árucikkek szállítása stb. útjáh. Az első köztársaság hajóját oly „felkészülten" irányító burzsoázia pedig fűnek-fának adósa volt. 1925ben 26,6 milliárd koronával és 12 évvel rá már 47 milliárd koronával tartozott más kapitalista államoknak. Nálunk, ha gyerek születik, akkor az állam havonta 70 koronát ad gyermekpótlék címén a szülőnek, ha pedig három gyerekről van szó, 260 koronát. A kapitalista világban született gyermek nem így indult. Ettől a rendtől sem születésekot-, sem később nem kapott egy árva garast sem, sőt, az állam adósságából a köztársaság minden egyes lakosára, tehát a csecsemőkre is 170 korona jutott. Hát ki gazdálkodott jobban, ők, vagy mi? S hogy mi így gazdálkodhatunk, ez éppen kommunista pártunknak, munkásosztályunknak és becsületesen dolgozó népünknek köszönhető. Megtanultunk a magunkéból gazdálkodni, de meg kell tanulnunk az eddiginél még jobban, még tökéletesebben. Ebben a törekvésünkben nyújtott mindig nagy segítséget a Szovjetunió és a szovjet nép példája, segítsége. Igy van ez ma is. A szovjet elvtársak önzetlen testvéri támogatásával, jó gazdákhoz méltóan tetté változtatjuk minden elképzelésünket, bármennyire is hitetlenek azok, akik a múlt rossz gazdáját szeretnék újra a kormányrúdnál látni. Párt- és kormányküldöttségünk körúton az NDK-ban Küldöttségünk Goethe és Schiller városában • Látogatás a schwarzi Wilhelm Pieck Műfonalgyárban • Párt- és kormányküldöttségünk tovább utazott Kari Marx-Stadtba MINT MAR TEGNAPI SZÁMUNKBAN jelentettük, a csehszlovák párt- és kormányküldöttség a weimari manifesztáció után felkereste a buchenwaldi volt koncentrációs tábort és a fasizmus áldozatainak emlékműA CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG A B1TTERFELDI ELEKTROKÉMIAI KOMBINÁTBAN. A KÉPEN ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS (KÖZÉPEN) ÖLKKEL, A „MAMAJ BRIGÁD TAGJÁVAL. A BRIGÁD TAVALY ELSŐKÉNT INDÍTOTTA MEG A SZOCIALISTA MUNKA BRIGÁDJA CÍM ELNYERÉSÉÉRT A VERSENYT. PÉLDÁJÁT 350 KOLLEKTÍVA KÖVETTE. (Telefoto ČTK) vét az Ettersberg-hegyen. Itt Louis Fürnberg író özvegye kísérte küldöttségünk tagjait. Küldöttségünk legelőször annál az emléktáblánál állt meg, mely jelzi a helyet, ahol 1944. augusztus 18-án megyilkolták Ernst Thällmant, a német munkásosztály nagy fiát. Küldöttségünk virágcsokrot helyezett az emléktáblára, majd megtekintette a múzeumot, mely 238 antifasiszta harcos emlékét őrzi. Novotný elvtárs, aki a megszállás idején Mauthausen rabja volt, a gyermekek borzalmas sorsát tanúsító okmányok láttán elmondotta egy cseh fiú történetét, akinek sikerült megmenekülnie az oswieczini gázkamrából. Tavaly levelet kapót ettől a fiútól, melyben közölte, hogy orvossá avatták. Küldöttségünk ezután megtekintette a halálraítéltek bunkerét. A cellákban elhelyezett feliratok és zászlók a meggyilkoltak nevét és nemzetiségét tüntetik fel. Egy pillanatig dr. Josef Plojhar egészségügyi miniszter, a küldöttség tagja veszi át a kísérő szerepét. 1959. szeptemberétől a háború végéig ő is Buchenwald rabja volt. Megmutatja a 19-es számú cellát, melyben a táborba érkezése után kihallgatták. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség hosszú kőlépcsőkön az egyes országok nevét viselő görög oszlopok hosszú sorához érkezik. Görög tűz ég az oszlopfőkön. Küldöttségünk „a fasizmus elleni harcban elesett cseh és szlovák harcosoknak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya" feliratú koszorút helyezett el a csehszlovák oszlopnál. „Üdv és dicsőség a cseh- és szlovák nemzet antifasiszta harcosainak" - hangzik az NSZEP KB és az NDK kormánya koszorújának felirata. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség ezután (Folytatás a 3. oldalon) Több fémhulladékot a kohóknak Sikeresen halad a „százezer tonnát terven felül" akció ~ A fémhulladék fokozott gyűj5 tése nagyban elősegíti kohóipaE runk termelését. Minél több vas— és színes-fémhulladékot szállítunk = kohóiparunknak, annál több E nyersvasat és acélt termelhetünk E népgazdaságunk számára. Miért van szükség a fémhulladék-gyűjtésre? Egy tonna nyersvas termeléséhez 80—85 kg. 1 tonna acél gyártásához pedig 430 kg vashulladékra van szükség. A vas gyűjtésének £s szállításának költsége hétszert© alacsonyabb, mint a vasérc fejtése, pörkölése és olvasztása. Ezért fordítunk hát oly nagy figyelmet a fémhulladék gyűjtésére. A jövő feladatai A harmadik ötéves terv irányelvei alapján az egy lakosra eső acéltermelést 1965-ben már 725 kg-ra növeljük, s így elérjük a világ legfejlettebb ipari államainak színvonalát. Ezért már az elkövetkező években sokkal több figyelmet kell szentelni a gyűjtés megszervezésének és a fémhulladék osztályozásának. 1952. óta Szlovákia területén a fémek gyűjtése megkétszereződött. Arra számítunk, hogy 1965-ig a fémek gyűjtése a tavalyihoz v:sz»nyítva százezer tonnával, a színes fémeké pedig 6000 tonnával növekszik. Milyen a „százezer tonnát terven felül" akció eredménye? A Kovošrot nemzeti vállalat eddig évente 12—15 ezer tonna fémhulladékkal gyűjtött többet a tervezettnél. Sikeresen teljesíti azt a feladatát is, amely a Kohászati és Gépipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének felhívása alapján hárul dolgozóira. Köztársaságunkban megvan minden előfeltétel arra, hogy ebben az évben a tervezettnél százezer tonna fémhulladékkal többet szállítsunk kohóinknak. E feladat teljesítése azonban nemcsak a kovošrot, hanem valamennyi üzem, iskola, nemzeti bizottság feladata. Az ócskavas osztályozásával a kohóipari termékek jobb minőségét érjük el. A rosszul osztályozott ócskavas ugyanis növeli az acélban a nem kívánt anyagok mennyiségét. Ezért érdekeltté kell tenni az üzemeket, iskolákat, nemzeti bizottságokat, hogy a fémhulladékot ne csak gyűjtsék, hanem osztályozzák is, mert például kétezer tonna ócskavasért, ha nem osztályozzák, csak kétszázháromszázezer koronát kaphatnak, ha azonban helyesen osztályozzák, úgy négyszáz-ötszázezer korona értéket kap a fémhulladékot átadó üzem. (H. S.) A Keletszlovákiai Kohómű építőinek segítségére A bratislavai Építészeti Kísérleti Intézet dolgozói öt hónappal a határidő előtt fontos feladatot oldottak meg, amely lehetővé teszi a Keletszlovákiai Kohómű építésének meggyorsítását. Az intézet dolgozói olyan panelek TELJESÍTETTÉK TERVÜKET (th.) — A surányi járási építkezési vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére ez évi tervüket 48 nappal a határidő előtt teljesítették. Annál értékesebb az építkezési vállalat dolgozóinak eredménye, mert bevételeinek jelentős részét a laA jelzoszolgáiat első szocialista munkabrigádja \ A bratislavai vasútigazgatóság jeízőszolgálatának javítóműhelyében kollektívát alakítottak, amely benevezett a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. A héttagú csoport, amelyet Vincent Pomšahár, „a közlekedés legjobb dolgozója" jelvény viselője vezet, ezekben a napokban kapta meg a büszke címet. Ez a jelzoszolgáiat első szocialista munkabrigádja hazánkban. A javítóműhelyben rajtuk kívül még 7 csoport versenyez e cím elnyeréséért, a bratislavai vasúton pedig összesen 700. (ČTK) kosság számára elvégzett munkák teljesítéséből szerezte. Ezenkívül nagy segítséget nyújtottak a szövetkezetek beruházási építkezéseinél, melynek tervét 100,21 százalékra teljesítették. Az istállóépületek kapacitását a szarvasmarhák számára 141, a sertések számára 157,78 és a tö|bi mezőgazdasági épületek építésénél 111,53 százalékra teljesítették. szerkezetét oldották meg, amelyekkel a termelőcsarnokok acélszerkezetét rakják körül. A csarnokok falait tehát nem fogják téglából építeni. Tégla helyett a helyi nyersanyagforrásokat veszik igénybe és felhasználják a vulkanikus eredetű, Kassa környékén fellelhető kőzeteket. E kőzetekből gyártott beton szigetelőképessége olyan, hogy a belőle készült 18 cm-es réteg 30 cm-es téglafalnak felel meg. A panelek gyártását, szállítását és szerelését teljesen gépesítik. A 3x6 méter nagyságú épületelemeket nagy teljesítményű, úgynevezett vibrofiniserrel fogják készíteni. Az új gép alkalmazása lehetővé teszi a felület simaságát. A panel felszerelése körülbelül 20 percig fog tartani. A csányi épületelemgyárban ezekből a panelekből 800 000 négyzetmétert fognak gyártani a Keletszlovákiai Kohómű építkezései számára. Négy zászló egy kerületben A Banská Bystrica-i kerület négy ipari üzeme november 21-én átvette a korm'ány, a minisztérium és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlóit. A harmadik negyedévi terv sikeres túlteljesítéséért a zvoleni tejüzem a kormány vörös zászlaját nyerte el, mivel a harmadik negyedévben csaknem 1 millió 1 tejjel, 23 000 kg vajjal és 41 000 kg sajttal termelt többet a tervezettnél. Az egész évi exporttervet már a harmadik negyedév végéig teljesítette. A minisztérium vörös zász! ját a žarnovicei Preglejka-üzem, a hlinlki qépq.vár és a Banská Bystrica-i vízrendészeti igazgatóság kerületi fiókja kapta. A žarnovicei Preglejka-üzem dolgozói a minisztérium vörös zászlajának átvétele alkalmával megfogadták, hogy jövőre új technológia alkalmazásával 1482 köbméter bükkfát. 500 méter fürész- és 400 méter könnyű gömbfát takarítanak meg. A hlinlki gépgyár dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az idei tervet legkésőbb december 21-ig teljesítik.