Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-19 / 320. szám, csütörtök

Vita a vonatban A falvakon szokásos fekete kalalapot, csizmát viselő népes csoport szállt fel a múlt hét egyik napján a Sliači állomásra begördülő esti személyvonatra. Poggyászt, táskát egyikük kezében sem fedeztem fel — így hát tüstént gondolhattam, nem üdülök hazatéréséről van szó. Amint helyet foglaltak a jól fűtött kocsikban, minden átmenet nélkül egy bizonyos probléma megvitatása köré összpontosították a beszélgetés fonalát. Ebből az eszmecseréjükből tudomásomra jutott, hogy fontos kerületi értekezleten vettek részt és itt a vonatban tovább folytatják a vitát. IGAZA VOLT KRUTINA ELVTÁRSNAK i— magyarázta nagy hévvel a mellettem helyet foglaló útitársam. A föld termőerejének növelését és a talajjavítást nem lehet csupán az államkölcsön felhasználásával megoldani... — Hát akkor — szólt közbe egy másik — hogyan kívánhatja až állam, hogy olyan hatalmas talaj javítási munkát, mint amilyen a Banská Bystrica-i kerületben a szövetkezetekre vár, mi, szövetkezeti tagok minden támogatás nélkül, saját erőnkből végezzünk el? • — Tévedés, elvtársak — adott magyarázatot egy hozzáértőbb, komoly szövetkezeti tag. Az állam nem kívánja, hogy a vízgazdálkodási berendezéseket és a talajjavítást magunkra hagyatva végezzük. Kölcsönök folyósításával segít terveink valóra váltásában, de azt is vegyük figyelembe, hogy a szövetkezetnek előbb-utóbb a kölcsönt vissza kell fizetnie. Es mert sajSt érdekében, magának csinálja ezt minden szövetkezet, érdeke is valamennyi tagjának, hogy a talaj tápereje fokozásának munkájához a legmesszebbmenően hozzájáruljon, hogy a beruházási összeggel MINÉL NAGYOBB TERÜLETEKET TEHESSÜNK TERMÖBBÉ Szó szót követett, amiből rövidesen kellő áttekintést szereztem az értekezleten szóbaeső problémákról és útitársaim véleményéről, akikről azt is megállapítottam, hogy nézeteik különbözőségére való tekintet nélkül mindnyájan a talaj jobb kihasználására és termőerejének fokozására törekszenek. Amikor a talaj szerkezetének kísérleti-kutatási munkáját befejezték, megállapították, hogy a kerület termőföldjének 77,5 százaléka savanyú, nehezen megművelhető talaj. Ezt a víz szabálytalan mozgása eredményezi. — Am, hogyan lehet ily nagy kiterjedésű területeken rövid időn belül végrehajtani a talajjavítást — tette fel a kérdést egyik ismerősöm. — Nem rövid időről van szó, hiszen a kerület fejlesztési tervei 1975-ig számolnak a talajjavítás lényeges elvégzésével. A folyó évben több szövetkezet kezdeményezése már 8500 hektár terület ármentesítését s 1300 hektáron az öntözéses gazdálkodás megszervezését tette lehetővé. A következő időszakban további 31 EZER HEKTÄRRÔL VEZETIK LE A VIZET és hozzávetőlegesen több mint 30 ezer hektáron honosítják meg az öntözéses gazdálkodást. Természetesen ehhez a szövetkezeteknek is — jobban, mint eddig — hozzá kell járulniuk. Még nagyobbak lehetnének a kerület talajjavítási munkáinak eredményei, ha a szövetkezetek, társadalmi szervezetek az általuk vállalt 145 ezer 364 óra társadalmi munkát elvégezték volna. Ezzel szemben csak 2600 órát szenteltek a vízgazdálkodási berendezések építkezéseinek. Ebből a legnagyobb részt a CSISZ-tagok végezték el, akik a nyári szünidejük egy részének feláldozásával és most is rövidlejáratú társadalmi munka keretében valóban nagy érdeklődést tanúsítanak a talaj termőerejének fokozása iránt. — Jozef Šulek elvtárs, a kerületi párttitkár mondotta beszámolójában, hogv eddig 19 talajjavítási szövetkezet jött létre, melyeknek 192 tagja van. Mit tehetnek ezek a szövetkezetek, ha megalakulásuknak csak kezdeti időszakában járnak...? — tette fel a kérdést egyik szűkszavú útitársuk. A kérdésre többen is válaszoltak. Sokoldalúan világították meg a lehetőségeket. íme, a válaszok egyike: — Jól hallottuk a tamásfalvi talajjavítási szövetkezet képviselőjeként felszólaló Ján Joža vitafelszőlalásából, hogy náluk sem ment simán, míg a hat szövetkezet társulását megszervezték. A tagsági díjat hektáronként 20 koronában állapították meg s ezt az összeget minden egyes társszövetkezet befizette. Ebből tekintélyes alapra tett szert a talajjavítási szövetkezet-. SEGÍTETT AZ ÄLLAM IS és a kölcsön helyes beruházásával a folyó év szeptember végéig 1 millió 69 ezer korona értékű munkát végeztek el és több mint 136 hektáron végezték el a talajjavítást. Ez idő szerint egy hatalmas víztároló építése van folyamatban a talajjavítási szövetkezet működési körzetében, mely Podrečany községtől Losoncig több mint 1000 hc'ár területet tesz öntözésre alkalmassá. Vonatunk egyhangú zakatolása közben észre sem vettük, hogy Tamásfalvára érkeztünk. Kár, hogy a sötétség miatt nem láthattuk a talajjavítási munkákat. Szép megnyilvánulása ez a talajjavításra tömörült EFSZ-ek összefogásának! Losoncon néhányan kiváltak a kerületi értekezleten résztvevők csoportjából, a vita azonban megszakítás nélkül folyt tovább. A tornaljaiak, a rimaszombatiak és a füleki járásbeliek vitatkoztak. A rimaszombatiakat azzal ugratták, hogy a JNB-n nincs olyan felelős egyén, akinek pontos áttekintése lenne a járásban elvégzésrre váró talajjavítási munkák állásáról. — Hát hogyan lehetne áttekintésük, amikor náluk még nincs talajjavítási szövetkezet, sőt azt sem tudják, hogy melyik talajjavítást végző traktorállomáshoz tartoznak ... jegyezte meg egy füleki nem kis gúnnyal. Tény, hogy a rimaszombatiak ezen a téren igen lemaradtak, azt azonban mégis tudniuk kellene, hogy a legszükségesebb talajjavítási gépi eszközök felhasználása tekintetében a Tornaijai Gép- és Traktorállomáshoz tartoznak. A talajjavítás kérdéseinek vitájában a trágyázás is szóba került. Többen is — helyesen — azon a véleményen voltak, hogy a vízgazdálkodási berendezések építésén kívül A TALAJ SZERKEZETÉNEK MEGJAVÍTÁSÁT, humusztartalmának növelését is előtérbe kell helyezni. Ezt pedig a szervestrágyák még nagyobb mérvű termelése eredményezi. Érdekes kimutatás került ezzel kapcsolatban kezünkbe. A kerület déli járásaiban átlag 75 mázsa istállótrágya jut egy-egy hektárra. Ezzel szemben az ipolysági járásban csak 65 mázsát szántanak alá hektáronként, ami az északi járásokban termelt istállótrágyának éppen a fele. " A kerületi értekezlet részvevői lassan végállomásukhoz közeledtek. Búcsúzóul — miután részletesen kimerítették a legfontosabb kérdésekről folyó vitát — megjegyezték, hogy a föld termővé tétele NEMCSAK A SZÖVETKEZETEK, állami gazdaságok, hanem népgazdaságunk valamennyi ágazatában dolgozók érdeke. A legnagyobb felelősség azonban mégiscsak mezőgazdasági dolgozóinkra hárul, akiknek saját érdekükben, jövedelmük gyarapítása érdekében azon kell lenniök, hogy a talaj táperejének fokozásával minél több mezőgazdasági termékkel gazdagítsák az ország közellátását. Ügy hiszem — kis mértékben — a vonaton elhangzott eme tartalmas vita is hozzájárulást jelent a cél eléréséhez. SZOMBATH AMBRUS Példás dolgozó Török Gábor, a borsi póstahivatal kézbesítője mindössze három éve van a pósta szolgálatában. Halkszavú, előzékeny, a rábízottakat pontosan és lelkiismeretesen végzi. Arra törekszik, hogy minden házba eljuttassa a pártsajtőt és az egyéb küldeményeket. A királyhelmecl járásban a sajtóterjesztésben 21 hónapja ő tartja az elsőséget. Már öt alkalommal részesült dicsérő elismerésben és pénzjutalomban. Most pedig Bratislavába készül, ahol példás munkájáért átveszi a legjobb dolgozó kitüntetést. Kászonyi István, Királyhelmec. Korszerű 4 módszerekkel építenek A Keletszlovákiai Kohómű építői munkájuknál nagy méretű elöregvártott épületelemeket alkalmaznak. Ezeket az építkezé; közelében gyártják. Képünk az előregyártóit elemeket gyártó részleg egyik munkahelyét mutatja be. J. Kočiš (CTK felv. g élJÚLJ SZÔ JOLINDULTA

K Amikor Felhőhutkán határoztak és megtették az első lépéseket, az összes kis- és középparaszt a közöst választotta. Megalakították az egységes földművesszövetkezetet. Mint egy nagy család indultak el a közös úton. Kellemes kirándulás A bacsfai nyugdíjasok házának vezetősége kirándulásra vitte az otthon idős lakosait. Késő őszi reggelen indultunk útnak. Piešťany volt az irány, hogy megismerjük Szlovákia világhírű fürdőhelyét és meglátogassuk az útbaeső nyugdíjas otthonokat. Első állomásunk Sv. Júr volt, ahol szívélyesen és finom tízóraival fogadtak bennünket. Csinos kastély, szép kert, kifogástalan tiszta szobák vannak itt, rádió, televízió szórakoztatja az ittélő nyugdíjasokat, akik valamennyien nagy megelégedéssel beszéltek gondtalan öreg napjaikról. Innen Červený Kameňra mentünk, ahol megtekintettük a múzeumnak berendezett kastélyt. Egyik ámulatból a másikba estünk: amit ott láttunk, azt sohasem felejtjük el. A helyi vendéglőben elfogyasztott kiadós ebéd után útunk Trnavára vezetett, ahol rövid pihenőt tartottunk, majd utunk célja: Piešťany következett. Itt töltöttük az éjszakát s bár másnap esőre fordult az idő, mégis végignéztük a fürdőket és a város nevezetességeit. Hazafelé tartva útba ejtettük Zavart, s megnéztük az ottani nyugdíjas otthont. A zavari kastélyban 180 öreg élvezi pártunk és köményünk gondoskodását. Mozi, televízió, rádió, központi fűtés, elegáns szobák, jó étkezés, szóval mindenük megvan. Megelégedetten élnek itt is valamennyien. Mikus István, Bács A

kép alapján az olvasó azt hihetné, hogy a gépek lopnak. Valóban, nézzük csak - kaján mosollyal motorházuk arcán benyúlnak a munkás zsebébe és — gyerünk a százasokkal... Szórják szerte, szórják szét... Akármelyik olvasónk, aki e karikatúrában jól felismerhette a fúrógépet, tiltakozni kezd: „Hogy a gép? Már hogyhogy a gép? Én úgy tudom, hogy a gép segít a munkában ... Na nem, ez tévedés lesz'." Dehogy tévedés, kedves olvasó! Nézzük csak meg jobban a képet: ezek nem dolgozó, hanem veszteglő, álló, kihasználatlan masinák. Egy élő lelket sem találunk mellettük. A pénzt nem munkaidőben, hanem azután, csak- úgy kedvtelésből lopják. Figyeljük csak meg az órát, ott a középen — fél négy lesz öt perc múlva. Hogy is lehetne a gépeknél valaki! Hiszen már vege a „siktának". Másnap reggelig van idő elég, nem csodálkozhatunk azon, hogy unatkoznak. S, hogy öregedésüket feledjék — szórakoznak ... Hát akkor hogyan is van az tulajdonképpen? Segít a gép, vagy lop? Rövid a válasz: nyolc órán át segít, tizenhat órán át lop. így csinálja: A gép öregszik. Az emberektől eltérően nem években, hanem pénzben. Belekerül mondjuk 40 ezer koronába. Attól függően, mennyit termelnek vele, évente leírnak ebből a 40 ezerből bizonyos összeget, úgyhogy 5-6 év alatt „megfizeti magát". Aztán már csak nyereséget hoz - ingyengép válik belőle. Ha még működik, használjuk, ha van újabb, jobb — nyugodtan eldobhatjuk, nem kerül már semmibe. Csakhogy öt év az nagy idő, ez alatt feltalálnak olyan gépeket, amelyek jobbak, gyorsabbak K t a tol vaj ? a réginél. A mi gépünk még ki sem fizette magát s máris kiöregedett nem bírja a fiatallal, dz újjal az iramot — ráfizetünk. Rá bizony - te is, ő is, én is, az a munkás a képen — amint az jól látható — szintén. De ez még nem minden! Tud ő mást is. Például vesztegelni. Szép szó — kikötőben horgonyzó hajókkal kapcsolatban használjuk. S épp úgy, mint a hajó a kikötőben, a gép is pihen. Gyakran többet, mint a munkás. Mert, ha vége a műszaknak, a munkás még hazamegy, otthon esetleg fát aprít, vagy szenet hoz a pincéből, vagy netalán megjavít egy biztosítékot és az asszony kérésére szétszedi a gyorsf orralót, mert valami baj van vele. A gyárban maradt gép nem. Annák nincsenek ilyen gondjai. Az csak pihen. S mert az alkalom és a semmittevés szüli a tolvajt — lop is. Ha ugyanis nem állna, akkor termelne, az pedig nagyobb nyereséget jelentene az üzemnek. Nagyobb nyereség pedig nagyobb prémiumokat, több fürdő-, vagy klubhelyiségre, vállalati lakásra, rekreációs központra, pionírtáborra, üdültetésre, s ki tudja még mi mindenre való pénzt jelentene. Ezt az üzem dolgozóitól a veszteglő gép közvetlenül veszi el. Az országot pedig sok áruval, a nemzeti jövedelmet nagy összegekkel károsítja meg, S ami a legrosszabb - gátol előrehaladásunkban, mert mint mondottuk, lassan fizeti meg magát, s így csak később keresi meg a korszerűsítésre való pénzt. < • Ha az ember lop - tudunk segíteni a dolgon: Icikat alá tesszük. Vagy még jobb: arra teszünk lakatot, ami ellopható. Hát a gépekkel hogyan boldogulunk? Kolumbus tojása az egész - jobban kihasználjuk, többet üzemeltetjük őket. Erre mindenki rájött volna, ugye? Bevezetjük a két műszakot, kétszer annyit üzemeltetjük, fele annyi idő alatt térül meg az ára, megnövekszik a nyereség. Olyan egyszerű ez, hogy már látom, mint horkan fel számos technikus: ',Ezt nekem mondják? Ezt én régen tudom!" De emlékezzünk csak viszsza Kolumbus híres esetére azzal a tojással. Az ő asztaltársai is természetesnek vették, hogy a behorpasztott keménytojás megáll az asztallapon. Mégse tették meg. Minden technikus, gazdasági vezető tudja, mi a helyzet a gépekkel, mégis gyakran így beszélnek: „Igen ám, de honnan vegyünk embereket a második műszak számára?" Honnan vette a bratislavai BEZ, az Első Brnói Gépgyár, a budéjovicei Motor? Sehonnan, volt nekik. Korszerűsítettek egyet-mást, jobban szerveztek és megtakarítottak egy sereg embert — el nem bocsáthatták őket (a kapitalista. bezzeg elbocsát aná, hiszen azért korszerűsít, hogy megtakarítsa bérüket). A „megtakarított" emberek a második műszakba mentek. Ezekben az üzemekben már másképpen festene a fenti kép: A fél négyet mutató óra marad, de a gépek százasokat tesznek a munkások zsebébe. Minden képzőművészeti felkészültség nélkül is megmondhatjuk, hogy ez jobb kép lenne. S hogy a korszerűsítés sem csoda és nem olyan bonyolult dolog, arról majd máskor. Most elég ennyi: tudjuk, ki a tolvaj, tudjuk, hogyan kell megfogni. Fogjuk hát meg! Vilcsek Géza Az őszi munkálatod végzésénél mindenki munkája legjavát adta. A vetést határidő előtt teljesítették. A tavaszi vetomagot is biztosították. A nagyobb istállók kijavítása és átalakítása után összpontosítják a teheneket RészUkre 450 köbméter silót készítettek. A szövetkezeti élethez szükséges különböző intézkedéseket hajtanak végre, hogy folytassák a megkezdett munkát. Iván Sándor, Kassa. Öneletésse! nagyobb a súlygyarapodás Gyüre Miklós már évek óta á bátkai EFSZ állattenyésztésében dolgozik, mint sertésgondozó és etető. A szokásos takarmányozási módszerrel is igen szép eredményeket ért el. ^ Különböző súlycsoportokban jelenleg 226 sertést gondoz. Az elmúlt hónapokban darabonkét .62. dekagrammos súlygyarapodást ért el egyT.üogramm eléréséhez 3,78 kg takarmányszükséglettel. Az első kategóriában (14—32 kg-ig) napi 56 dkg, a második kategóriában (32—110-ig) 69 dkg napi növekedést mutat ki. Az önetetőkbe takarmánykeveréket készít, mely 55 százalék árpa, 35 százalék kukorica és 10 százalék búzadarából áll. Az állatok ezenkívül megkapják a szükséges ásványi sókat és mint kiegészítő nedvdús takarmányt, nyáron zöld lucernát. télen répát és burgonyát. Nagy Árpád, Bátka. Évzáró gyűlést tartottak A leleszi mezőgazdasági műszaki iskola CSISZ-szervezete nemrég tartotta meg évzáró taggyűlését. Az elmúlt év munkájával foglalkozó beszámolót élénk vita követte, melyben sok sző esett a nevelésről is. A tanulás magasabb színvonalra emelése érdekében a CSISZ-tagok tanulóköröket létesítenek, melyeknek keretében a jó tanulók segítik a gyengébbeket. A szervezet tagjai kötelezettséget vállaltak, mely szerint a leleszi EFSZ-ben 5 hektár kukoricát teljesen megmunkálnak, a meliorációs munkáknál pedig 800 munkaórát dolgoznak le. Elhatározták, hogy a szervezet kultúrténykedését is felfrissítik, kultúrműsorokat tanulnak be amelyekkel a környék szövetkezeteit fafták látogatni. A

z újonnan megválasztott vezetőség rövid időn belül lefolytatja a tagsági könyvek ellenőrzését. Kurus László, Lelesz. Több müfonalat gyártunk A harmadik ötéves terv éveiben lényegesen növeljük a műfonalak gyártását. A morvaországi vegyiipari üzemek ezért a harmadik ötéves terv kidolgozására vonatkozó irányelvek értelmében korszerűsítik a műfonal gyártásához szükséges nyersanyagot termelő részlegeiket és növelik teljesítőképességüket. Az Ostrava III. Üzemben próbaüzembe helyeznek egy nyersanyagot gyártó új részleget, amely a szlovákiai humennéi új kaprongyárat is ellátja majd ezzel az alapvető fontosságú anyaggal. A korszerű technika nagy igényeinek megfelelő új részleg berendezését túlnyomórészt csehszlovákiai üzemek készítették. Az új részleg nagymértékben automatizált és távirányítású. Az új részleg üzembehelyezésével 150 százalékkal növekszik a cyklohexanon gyártása, mely a legközelebbi években továbbá fokozódik úgy, hogy 1962ben 100 százalékkal lesz nagyobb a terjedelme. Az ostravai nehéz vegyiipar így döntő befolyást gyakorol a nVűfonalgyárfts további növelésére. ÜJ SZÖ 5 * 1959. november 19.