Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-18 / 319. szám, szerda

ZÚJ szó Bevezetik a kétműszakos termelést Az Energetikai Elosztó Üzem érsekújvári felügyelőségének dolgozói meg­vitatták Novotný elvtársnak a napokban közzétett beszéáét. A beszéd is­mertetése után a vitában Xóth József elvtárs, az üzem egyik vezető dol­gozója szólalt fel. Felszólalásában javaslatot tett a második műszak bevezetésére az Energetikai Elosztó Üzemben is. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy mint karbantartó-üzem nem tudják száz százalékban ki­elégíteni az áramfogyasztök Igényeit, mert csak egy műszakban dolgoznak. Az éjszakai órákban keletkezett üzemzavarokat így nehéz ellenőrizni ós kiküszöbölni. Az áramfogyasztás egyre növekszik s az eddigi módszer mel­lett lehetetlenné válik a rendes karbantartás. Tóth elvtárs felszólalását helyeslően fogadták és a további vita során arra a megállapodásra jutottak, hogy támogatni fogják a két műszak bevezetését. Szabó István, Érsekújvár Gondoljanak erre is Az Ipolymenti Téglagyárak' losonci üze­mében a munkások nem tudnak kellő­képpen tisztálkodni. A bányából a mun­kások sárosan, maszatosan, a kemencé­ből a kihordok porosan kerülnek ki. Alapos fürdőre lenne szükségük. A fürdő csapjaiból azonban csak hideg víz fo­lyik, és izzadt, porlepte testüket csak vödörben öblíthetik le, ha valahonnan vödröt tudnak szerezni. A fürdőhelyiség kitakarítására is csak ritkán kerül sor. Talán egy hónapja an­nak, hogy az üzemet meglátogatta a higiéniai ellenőr. Akkor pédás rendet, tisztaságot teremtettek, még a csapokat is kifényesítették. Azóta azonban ... Az ivóvizes edény sem felel meg a Kis üzem — nagy eredmények Bodrcgszerdahelyen alig egy évvel ez­előtt új épületanyagyárat helyeztek üzem­be. A kis üzem állandóan bővül s már szép eredményekkel büszkélkedhet. I-Iav­rila Géza üzemvezető tájékoztat az ed­digi eredményekről: — Ez idei tervünket már október 27-én teljesítettük. Az év végéig még egymil­lió korona értékű kész árút gyártunk. A kis üzem 68 dolgozója között 20 leány van. Csorosz Anna, Vasanyic Ilona és Krajnyik Katalin az üzem legjobbjai közé tartoznak. A többiek is szép sike­reket érnek el, nincs panasz egyikükre sem. A bodrogszerdahelyi üzem fennállása óta már 7 millió 200 ezer korona érté­kű téglaegységnek megfelelő épületanya­got készített. E szép eredmény azt bi­zonyítja, hogy a jó munkaszervezés az új üzemekben is meghozza az eredményt. Kaszonyi István, Királyhelmec. tisztasági követelményeknek, ezt a hi­giéniai ellenőr is kifogásolta. A szellőz­tető berendezés hatalmas porfelhőt kever a kemence előtt, az Ivóvizes edényt pe­dig fedő nélkül lepi a por. Ha valaki inni akar, a poros csészét mindig be­leöblíti a víztartó edénybe. Olyan víz­tartó edényre volna szükség, amelynek fedele van és csapon át lehetne belőle a vizet engedni. Az üzem felelős tényezőinek törődniök kellene azzal, hogy munka után meleg zuhany várná a munkásokat, munkaköz­ben pedig tiszta vizet ihassanak. Nem helyes, ha ilyesmi fölött elsíklik a te­kintetük, mert ezek komoly hiányok, melyek orvoslásra várnak. Kertész Imre, Losonc Megjavult az ifjúsági szervezet tevékenysége Dernőn a múlt évben jelentősen meg­javult a CSISZ munkája. Ez annak tud­ható be, hogy az ércbányák üzemi párt­szervezetének vezetősége többet törődött a fiatalokkal. A CSISZ-szervezet — ahogy az évzáró taggyűlésen elhangzott beszámoló is megállapította — az év folyamán rend­szeresen tartotta meg a taggyűlése­ket és az ifjúsági oktatási év ke­retében több tankört szervezett. Az EFSZ­nek nyújtandó segítségnél is elsőként je­lentkeztek a CSISZ-tagok és a termény­begyűjtésnél szép eredményeket értek cl A CSISZ kultúrmunkája is megjavult, az újonnan szervezett tánccsoport részt veti a járási ifjúsági alkotóversenyen, ahol szép sikert aratott. Hiczér Barnabás, Krúžná Jól dolgozik a szetei szülői munkaközösség A szetei magyar tan­nyelvű iskola mellett mű­ködő szülői munkaközös­ség a múlt esztendőben megkezdte egy új tan­terem építését. A tante­rem már kész, most vég­zik az utolsó simításokat a vakoláson és rövidesen átadják rendeltetésének. Az építkezéshez az anya­got a szülök a falufej­lesztési akció keretében kapták, a szakembereket az EFSZ adta, a többi munkálatokat pedig tár­sadalmi munkában, több­száz óra ledolgozásával a szülők végezték el. A szülői munkaközös­ség a tanulók sport- és szavalóversenyeinek szer­vezésében is segítséget nyújtott. Különösen Deb­reczeny Lajos elvtárs, a szülői munkaközösség el­nöke viselte szívén az is­kola ifjúságának megmoz­dulásait. Közbenjárásával e versenyek résztvevői értékes könyv- és más jutalomban részesültek. A szülői munkaközösség legutóbbi ülésén a neve­lés problémái kerültek napirendre. Az iskola igazgatója a szlovák nyelv tanításának eredményeit és hiányosságait ismer­tette. A szülők felismerték a hiányosságok eltávolítá­sának módját és ezért ti­zenöten a szülök számá­ra tartandó nyelvtanfo­lyamra jelentkeztek. Né­hány szülő a tantestület közbenjárásával csereak­ciói kíván megvalósítani. Tervük szerint az árvái vízduzzasztó közelében lé­vő Bobrov község iskolá­jának tanulóival kötnének ilyen szerződést, mely­nek keretében a szlovák gyermekek Szetére, a ma­gyar gyermekek pedig Bobrcvra mennének a nyelvet elsajátítani. Hrtibják Emil, Szete. A Banská Bystrica-i tejfeldolgozó vállalat zvoleni üzemének dolgozói azt ígérték, hogy december 15-ig telje­sítik az évi tervet és félmillió korona értékű sajtot gyártanak terven felül. A felajánlást mindeddig jól teljesí­tik, amiben nagy segítséget nyújt a félautomatikus futószalag, amelyet nemrégen helyeztek üzembe. A sajt csomagolását eddig öten végezték, ma pedig ketten kényelmesen teljesítik a feladatot. Baloldali képünkön a cso­magolás régi, a jobboldali képen pedig a csomagolás új módszerét látjuk. K. Cích (ČTK) felvétele. Eriékelték munkájuk eredményéi A CSISZ ipolysági járási konferenciájáról (Tudósítónktól). Az ifjúság zöme az ipolysági járásban is magáévá tette pártunk útmutatásai és aktívan bekapcsolódott a járás népgazdasága fejlesztésének munká­jába, E napokban, amikor a CSISZ járás: konferenciáját tartották több mint B0 ifjú küldött jelenlétében, az elvégzett munka eredményeit is értékelték. A közös munka az ifjúság nemes vonásainak kialakulását, nevelesét nagymértékben elősegí­tette. Ma már nemcsak Palást derék fiataljainak hírneve ismeretes a járásban, hiszen rajtuk kívül még 22 szövetkezetben működik sikeresen állandó ifjúsági mun­kacsoport, melyek a fiatalokhoz méltó, valóban kiváló eredményekkel dicsekedhetnek. A CSISZ járási elnöksége beszá­molójából kitűnt, hogy a CSISZ-szer­vezetek mind a párt célkitűzéseit, mind a CSISZ Központi Bizottságának határozatait munkaterületeiken si­keresen érvényesítették. A me­zőgazdasági termelés fokozására ho­zott párthatározat értelmében a já­rás fiataljai 2000 hektár rétet és le­gelőt Aiztak rendbe és a talaj termő­erejének növelésére 5000 köbméter komposztot készítettek. Az ifjú­ság segítőkészsége az idei ter­mésbetakarítási munkában is meg-, nyilvánult. Nyolcvan vagon gabona kicséplésével járult hozzá a nagyobb rüsítse a nagyüzemi gazdálkodást és vonzóvá tegye előttük a mezőgaz­daságot és a vele járó falusi éle­tet. Pedig itt is folyamatosan ha­sonló érvényesülési lehetőségek kí­nálkoznak akárcsak az iparban, vagy az értelmiségi pályákon. A jövö nemzedék nevelése az is­kolákra, a pionírszervezetre, az is­kolák CSISZ-szervezeteire hárul. Ezen a téren a CSISZ járási veze­tősége csak részben mutathat fel eredményeket. Nem töltheti el őket megelégedéssel az, hogy amikor Slatinán, Lišovon és Percszlényben példásan foglalkoznak a pionír­szervezetekkel, ugyanakkor a köz­ségek többségében még említésre méltó működést sem fejtenek ki, Mind a CSISZ, mind a pionír fa­lusi szervezeteiben magasabb szín­vonalra kell emelni az ateista pro­pagandát, melyhez különféle beszél­getéseken, alkalmas megnyilvánulá­sok rendezésén keresztül vezet az út. Ebben a tekintetben a Járási Pionírotthon és a pionírszervezetek kapcsolatában is javulásnak kéli be­állnia. Ugyanis itt készítjük elö leg­ifjabbjainkat a CSISZ népes család­jába történő belépésre. A vitafelszólalások, melyek a sike­rek mellett a fogyatékosságokra is bátran rámutattak, megmutatták a hibák kiküszöbölésének módját, konkrét javaslatokat adtak a CSISZ szervezeti életének megszilárdításá­hoz, a párt befolyásának még széle­seb mértékben való érvényesüléséhez. darab kenyér biztosításához. A já­rás ifjúsági munkacsoportjai főkép­pen a kertészetben tünteték ki ma- ^ ^ ^ ^ gukat, ahol 420 ezer korona tiszta 11 {íŕ^ŕ"*" Tf^ŕ^ W1 jövedelemmel gyarapítoták a szö­a fal i e g örege Kézlegyintéstől a vándorzászlóig 100 °/o-OS TERMELÉSNÖVEKEDÉS BERUHÁZÁSI IGÉNY NÉLKÜL vetkezetek bevételeit. A járás mezőgazdasági üzemeiben ^ az új munkaformák úttörői ugyan- % csak a fiatalok voltak. A palásti EFSZ ^ ifjú szövetkezetesei például a CSKP § Talán kicsit furcsán hangzi k, KB márciusi hatarozatainak értelmé-*, a 1alu legöregebb ember e ben sokat gondo koztak, hogyan s f( jalu legkisebb h ázában lakik. A szép nyújthatnának hathatos segítséget J nagy Mzak között szerénye n húzódik szövetkezetüknek. Három állandó i meg ez a kis ottho n. Szinte elbújik munkacsoport megalakításával javí-% mutatós „testvérei" között. Ügy hat, tottak a munkaszervezésen és ma § mi n th a egy csoport eros, szépen öltö­már ott tartanak, hogy a kertészeti § zött fiatal közé hajlotthátú kopott, fol­csoportjuk benevezett a szocialista ^ to s ruhájú öregember tévedt volna. munkabrigád cím elnyeréséért indí-* A ^ ^^ azQnbm múr vmn y_ tott versenyoe. S/ény árad a begyepesedett kis kertre. Ipolynyekcn, Szecsenyken, De- mg nyitv a j^gyott ajtón át vidám ménden ma már nagyon sok fiatal \ bes zéi g etés, pohárcsengés szökik ki a dolgozik a szövetkezetben. Am ^csillagos éjszakába. nincs ez így a pereszlényi, ipoly- ^ Az öreg 0t tj l0n koro s lakóia, Száraz viski EFSZ-ben, ahol a pártszervezet * Márton ünnepli nyolcvanegyedik sziile­kevés gondot fordított az ifjúság ne- ^tésnapját. velésére. A CSISZ járási bizottsága | Talán nem veszik rossz néven, ha nem követett el mindent annak ér- § m 0st átlépjük a hosszú évek nyomát dekében, hogy tagjai előtt népsze- ^ viselő küszöböt. Ahol tíz ember elfér, ^ helyet szorítanak talán a tizenegyedik­~ ^ nek is. ^ Kedves, marasztaló a fogadtatás. ^ Az ünnepelt maga tölt a bátorkeszi ^ hegy levéből. Vigyáz, hogy a bor rá ne ^ cseppenjen fehér vasalt ingére, bogár­^ fekete ünneplőjére. Csak ne röstelkedjék ... Az egész­?bb emberénél Az oroszkai malom dolgozóiról rit­kán hall az olvasó. Talán azért van ez így, mert a régi, elavult berendezé­sekkel rendelkező üzem nem mutat fel olyan kimagasló eredményeket, mint a korszerű, nagyüzemek. Egy dologban azonban példát mutatnak az üzem dolgozói. Az üzemben ugyanis minden beru­házás nélkül több mint száz száza­lékkal növelték a termelést a 15 év előtti színvonalhoz viszonyítva. Hogyan sikerült ilyen kiváló ered­"ményt elérniök? - ezzel a kérdéssel fordulunk Laskay elvtárshoz, az üzem vezetőjéhez. - Ma elsők vagyunk a nyitrai ke­rületben — mondotta az üzemvezető i—, s abban reménykedünk, hogy ezt az elsőséget még sokáig megtartjuk. A felszabadulás után javaslatot tet­tem, hogy az 1912 óta egy helyben to­pogó üzem négy-ötvagonos napi ter­melését jelentősen fokozzuk. Akkor a „szakemberek" kézlegyintéssel tér­tek napirendre a javaslat felett. A továbbiakban megtudjuk Laskay Béla elvtárstól, hogy javaslatai 1948 után megértésre találtak. Az üzemben az engedélyezett üzemeltetési költsé­gekre előirányzott összegből részleges korszerűsítést hajtottak végre. Las­san, fokozatosan egyetlen fillér beru­házási költség nélkül, az üzem dol­gozóinak segítségével végezték ezt a munkát. Ecsek József géplakatos, Va­lovics. István asztalos, és a többi dol­gozó 'nagy odaadással vett részt eb­ben a munkában. Évről évre szinte észrevétlenül növekedett a termelés. 1957-ben már minden külön beru­házási költség nélkül 10 vagonra nö­velték a 4 — 5 vagonos napi terme­lést, ezenkívül naponta három vagon darát is őröltek. — Ha egy évben 270 munkanapot számítunk, akkor a termelés évi 270 000 métermázsa gabonát és 81 ezer mázsa dara megőrlését jelenti, ami 100 százalékkal több, mint amennyit 15 évvel ezelőtt termeltünk — mondja Laskay Béla. Arra a kérdésre, hogyan volt lehet­séges beruházási költségek nélkül ekkora termelésnövekedést elérni, Laskay Béla így válaszolt: — Nem tettünk mást, mint meggyorsítottuk a meneteket, a 24 járatú hengereknek megadtuk az előírások által engedélyezett fordu­latszámot, s így külön befektetés nélkül értük el ezt az eredményt. A fent említetteken kívül bevontuk a munkába kiváló szakembereinket. Sárik Jánost, Lőrincz Jánost és Antal Jenőt? Sok segítséget nyOjťott Stellái­„.. , Sséqemre csak iszik eqy pohárral... Lajos főmolnár is, aki már nyugalom- k ü g Egészen fenékig .. . Akad még ba vonult. Minden problémát, minden ^ Qff afto n„ éf e 2 ' való apró részletet közösen beszéltünk i ^ poharak összecsendülnek, a gazda meg, kiesére tuk tapasztalatainkat és ^ akkurútosan kétjelé simítja deres b a. alkatrészt alkatrész után saját muhe- § juszát> melynek két VÉge méq most is yunkben elkészítettünk Meg kel em- S l én kunkorkodi k, F eláil az asztal iítem meg Ulahel Viktor fomo nárt | /örö? szinte csodúMba ejti az e m_ aki sokeves gazdag tapasztalataival i' bgrt b ^ / Tekinte­nagy segitseget nyújt a termeles to- S ŕéf végighord o™ a a kis szobárii a rég i vabbi novelesénél. ^bútorokon, majd az ágy felett függő A termeles további növelésé azonban * hosszúszárú cLtorástveszi szemügy­mar beruházást is igényel majd Las-| re Rgze Q20n&an ű2 asztalo n , kay^ elvtárs es az üzem kollektívája | cfí?areŕŕds doboz után ny M \ — Kiment már a divatból a tajték­olyan javaslatot terjesztett ieh kpipa - mosolyodik el - csak a fiata­amely a lehető leghatékonyabb s lok szoktú k kölcsön kérni, ha szírida­módon oldaná meg a kérdést. ^rabor játszanak... Ilyen üzem kérésének, amely saját ^ A harmadik pohár után kezdődik az erejéből kétszeresére tudta növelni a ^ismerkedés. termelést, minden bizonnyal eleget $ — Ezek a gyerkőcök mégiscsak gon­tesznek most, amikor a dolgozók meg- \dolnak az apjukra. Jólesik, hogy eljöt­mutatták, hogy a termelés növelése ^ tek ... szívügyük, s hogy ennek érdekében ^ Gyerkőcök? Már valamennyinek de­mindent képesek megtenni. Erről az ^resedik a halántéka, A legfiatalabb igyekezetről tanúskodik egyébként az * negyven éves, a legidősebb a hatvan a vándorzászló is, amelyet a kerületi i-felé közeledik. Hat unokát ringatott versenyben szerzett elsőségért nyer- §eddig a térdén. tek. Az oroszkai malom dolgozói nem ^ — Tíz éve vagyok özvegy — foly­pihennek babéraikon és továbbra is ^tatja Márton bácsi. Szeretem ezeket a azon igyekeznek, hogy a lakosság ^gyerköcöket. Akármelyikhez mehetnék ketegen életrekel egy öreg, rég elfe liszttel való ellátásában a jövőben is § lak ni. Ök már szép új házakban lak- lejtett nóta: „Bort ide, bort ide, kilenc .•-i-t- i e • i, O f. ŕ— 1. _•» j . J...JÍ ... 1_J_ - _ - , t ,, SZAKKA ISTVÁN viskó mellett. Amíg itt lakom, akárme­lyik gyermekem, ha hozzám jön, azt mondhatja: haza megyek. A ,,gyerkőcök" meghatottan figyelik apjukat. Márton bácsi pedig tovább szövi gondolatát. — Három kommunistát neveltem. Sokat aggódtam értük, meg bátorítot­tam is őket. Most magam látom, mi­lyen ez az új világ, amiről annyit be­széltek . .. Meg vagyok vele eléged­ve ... Ötszáz koronát hoz minden hó­nap elsején a postás. Disznói is vá­gok ... Ha meg a régi világ marad, mi jutott volna nekem? Valószínűleg kol­dusbot ... Valamennyien némán hallgatjuk a fo­gatlan szájból elöbuggyanó szavakba foglalt igazságot... S amikor Márton bácsi elhallgat, szinte bántó a csend. Ö is észreveszi s fordít egyet a rádió gombján. — Elnézegetem a falut, a fiatalokat. Sokszor saját szememnek sem akarok hinni. Oj ruha, szép cipő, iskola ... S mi volt az én gyermekkoromban? Örökös robot. Már tizenegy éves ko­romban rőzsekazlat raktam. Nehezek voltak a kévék, csakhogy bele nem sza­kadtam. Szóltam is az intézőnek .. • Még most is emlékszem a szavára. Azt mondta: „Korpám van ... kutyát ka­pok ... remélem megértett ük egymást". Di mintha megelégelte volna a sok dicsérő szót, egyszerre a legidősebb „gyerköchöz" fordul, aki a Bátorkeszi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. — Nem mondom, azért azon a közös gazdálkodáson még javíthatnátok. Ki hallott még olyat, hogy november de­rekán vetetlen legyen a határ. Az „úr­nak" bezzeg már ilyenkor zöldült a ve­tése ... Most meg magatoknak dolgoz­tok, miért nem iparkodhatnátok job­ban ... A városból jött „gyerkőc" szólal most meg. — Azt hallottam, édesapám, hogy pl­járogat a szövetkezetbe is. — Segítettem a nyáron. Nem néz­hettem ölbetett kézzel, hogy a sok eső tönkre tegye az életet.. . No, de ne­csak beszélgessünk .. • Ej, ej, gyerekek. már megint üres a pohár. ::ern veszi• tek észre, hogy kiszáradt a torkom? Hamiskásan kacsint a borosüveg fe­lé, s öreg, fogatlan szájában kissé resz­minél jobb eredményeket érjenek* el. §nak... Én csak ilyet tudtam szerez­P « v -< (Jo ! '' ľ f,y Ör°0 icce színbort. ÚJ SZŐ 4 ff 1959. november 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom