Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-17 / 318. szám, kedd

A MÁSODIK vi­lágháború idején a barbár bombatá­madások úgyszól­ván teljesen el­pusztították Drez­dát. Az NDK la­kossága most új­jáépíti romjaiból a nevezetes várost. Helyreállították a híres drezdai kép­tárat is. A képen az új gyermek­kórház látható. Foto: Zentralbild Tíz év alatt ötstörHsére nőtt a kereskedelem hazánk és az NDK között Berlin (ČTK) - A Csehszlovák Köztársaság és a Német Diímokrati­kus Köztársaság közötti árucsere­forgalom az 1950. évi első kereske­delmi egyezmény óta ötszörösére nőtt. A kölcsönös kereskedelmi kap­csolatok nagy segítséget nyújtanak a szocializmus építésében. Főképpen a gépek és gépalkatrészek kölcsö­nös szállítása teszi lehetővé, hogy mindkét országban sorozatban s lé­nyegesen olcsóbban lehet előállftani a gépeket és a gépi berendezést Nelson Rockefeller a hidegháború útján halad MOSZKVA (TASZSZ) - IGOR OR­LOV, A TASZSZ KOMMENTÁTORA NELSON- ROCKEFELLERNEK, NEW YORK ÁLLAM KORMÁNYZÓJÁNAK USA-BELI KÖRÚTJÁVAL KAPCSO­LATBAN A TÖBB! KÖZÖTT A KŐ­VETKEZŐKET ÍRJA: NEM FÉR KÉTSÉG AHHOZ, hogy Rockefeller a jövő évi elnökválasz­tás előtt meg akar győződni az amerikai politikai piacon részvényei­nek árfolyamáról. Nyilatkozatai azonban túllépik a köztársasági párt­ban az elnökjelöltség belső harcának keretét. Már első Los Angeles-i be­széde arra mutatott, hogy befolyását és politikai súlyát nem olyan célok­ra akarja felhasználni, amelyeket al­kotóknak lehetne nevezni. Ez látható további nyilatkozataiból, főképpen San Francisco-i beszédéből is, ahol felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, álljon élére „az új vi­lágrend" megteremtésére irányuló erőfeszítésnek. Nézete szerint az USA-nak „katonai hatalomnak" kel) lennie és a diplomáciai tárgyaláso­kat „az erőpolitika" alapján kel! folytatnia. Rockefellert nyilvánvalóan meg­riasztotta a nemzetközi légkör eny­hülése, amely megnyitja a békés tárgyalások útját. A kormányzónak nincs ínyére, hogy a feszültség eny­hülését melegen támogatja az ame­rikai nép javarésze és sok jelen­tős amerikai tényező is. Rockefeller azonban ellenzi, hogy a jelenlegi enyhülés a feszültség teljes kikü­szöbölésére vezessen. A hideghá­Újabb tiltakozások a düsseldorfi per ellen Nürnberq (ČTK) - A nürnbergi nemzetközi nőkonferencia november 15-én teljes szolidaritását nyilvání­totta azokkal a nyugatnémet béke­harcosokkal, akik ellen Düsseldorf­ban „összeesküvés és hazaárulás" ürügyével pert indítottak. Az érte­kezleten 600 nő vett részt a két né­met államból, Ausztriából, Svájcból és Franciaországból. John Desmond Bernal, a Béke Vi­lágtanács ügyvezető elnöke a Berli­ner Zeitung tudósítójával folytatott beszélgetése során a düsseldorfi pert „a nyugatnémet hatóságok köz­vetlen békeellenes kampányának mi­nősítette", Görögország rakéta­támaszpontokat épít északi határain Athén (ČTK) — Athéni lapok a Honét John típusú amerikai rakéták nemrégi Gö­rögországba való szállításával kapcsolatban rámutatnak, hogy ezeket a rakétákat a2 ország általános védelme alapján Cszak­Görögországban helyezik el E rakétákkal felszerelt 1. görög katonai körzet tisztjeit és katonáit Nyugat-Németországban ké­pezték ki. Ezek a rakéták atomtöltésre is alkalmassak. Az Avji hangsúlyozza, hogy a görög demokratikus közvélemény tiltakozik a görög hadseregnek ezekkel a fegyverek­kel való felszerelése ellen és az amerikai fegyverszállítást a balkáni feszültség eny­hítése ellen irányuló akciónak tekintik. Üj politikai párt alakult Cipruson Nikózia (ČTK) — Ciprus fővárosában, Nikóziában november 15-én nagy politikai gyűlést tartottak 1508 ciprus! lakos rész­vételével. A gyűlés új politikai pártot ala­kított: Ciprus Demokratikus Szövetsége néven. Klerldisz, Nikózia volt polgármestere be­szédében hangsúlyozta, hogy az új politikai párt, amely Ciprus lakosságának valameny­nyi rétegét egybe tömöríti, az idén de­cemberben sorra kerülő elnökválasztásokon csak olyan jelöltet fog támogatni aki nem szándékszik a három nagyhatalom egyezmé­nye által adott diktátori joghatalommal élni. Kleridisz ezzel kapcsolatban követelte, hogy a görög és török' választók közös jelölőlistát állítsanak össze az eddig! külön görög és török jelölőlisták helyett. ború valamennyi jellemző vonásának megőrzését kívánja. Avégből, hogy ezt a politikai irányvonalat igazolja, nem átallja a valóság megmásítását, és megkísérli a hidegháború folyta­tásáért a Szovjetunióra hárítani a felelősséget. Nelson Rockefeller nem újonc a politikában. Truman kormányában a latin-amerikai országok iránti kap­csolatokat bízták rá és az ő „érde­me", hogy e kapcsolatok kiéleződ­tek. Ezután a hidegháború sztraté­giájának és a külpolitikának kérdé­seiben az amerikai elnök személyes titkára lett. Lehet-e csodálkozni azon, hogy Rockefeller most azonosítja magát Truman volt elnök nézeteivel és kö­zös erőfeszítéssel igyekeznek fel­éleszteni „a szovjet veszedelem" ré­mét? N. Rockefeller a közelmúltban azt javasolta, hogy a hidegháború súlypontját a politika porondjáról a gazdasági és kereskedelmi térre kell terelni. Harry Truman volt elnök minden bizonnyal rövidesen síkra száll N. Rockefeller javaslatának yé­delmére, mert Truman semmiben sem akar elmaradni. Rockefeller ugyanezt a célt tartotta szem előtt, •>amikor a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem kibővítése ellen emelt szót és javaslatot tett „gazdasági védelmi tanács" megalakítására, amelynek szerinte az USA gazdasági biztonságát kellett volna védelmez­nie a szocialista országokkal szem­ben. Az új terv szerzői nem akarnak számolni a történelmi tényekkel és egyre olyan eszközöket keresnek, amelyek nézetük szerint lassítanák a Szovjetunió és a többi szocialista országok gazdasági fejlődésének gyors ütemét. Gátat akarnak emelni a nemzetközi feszültség további eny­hítése elé. Rockefeller javaslata a hideghá­ború kiterjesztésére irányul a nem­zetközt gazdasági kapcsolatok terén, ami kétségkívül megfelel Rockefelle­rék érdekeinek. Azonban bátran fel lehet vetni azt a kérdést, vajon a kormányzónak sikerül-e meggyőzni az USA lakosságát, hogy Rockefel­lerék érdeke azonos az ország igazi nemzeti érdekeivel. Ügy véljük, hogy ez Rockefellernek nem sikerül. Az emberek az egész világon és így az USA-ban is a derűs politikai idő­járásra vágynak. Vajon tévútra ve­zetheti-e őket olyan ember, aki a hidegháború útvesztői felé halad? Az UNR kongresszusa a belső konfliktusok jegyében Bordeaux (ČTK) — A legnagyobb fran­cia kormánypárt, az Unió az új köztár­saságért (UNR) első kongresszusa no­vember 15-én, vasárnap este Bordeaux­ban Michel Debré miniszterelnök záróbe­szédével £rt véget. Debré dicsérte a kor­mány tevékenységét és de Gaulle támo­gatását szorgalmazta. A kongresszuson jóváhagyott nyilatko­zat hangsúlyozza, hogy az UNR sokat kö­szönhet de Gaulle tábornoknak. A párt biztosítja de Gaullet arról, hogy számít­hat az UNR-ra valamennyi „nagy feladat­ban és fö!eg az algériai kérdésben". A záróülésén felszólalt Chaban-Delmas, a nemzetgyűlés elnöke Is s pontosan meqkörvonalazta az UNR tevékenységének kereteit. Az elnök ügykörébe tartozik Algéria kérdése, a külpolitika és a véde­lem, amelyekben szuverénül dönt de Gaul­le és az UNR-ben végrehajtja politikáját. Egyedül a gazdasági, pénzügyi, kulturá­lis stb. kérdésekben nyílik tere az UNR­nek szabad tevékenységre. A kongresszus záróülése olyan incidens jegyében zajlott le, amely jellemző az UNR-ben dúló egyenetlenségre. A szél­sőséges elemek, melyek a központi bi­zottság választása során kisebbségbe ke­rültek, zajos tüntetést rendeztek. Üteme­sen kiáltozták Soustelle nevét. Soustellet az algériai kérdésben elfoglalt kemény állásfoglalása miatt szószólójuknak és ve­zetőjüknek tartják. Ezek az elemek any­nyira zavarták a kongresszus tárgyalá­sai, hofly az elnök kénytelen volt fel­szólítani őket, tanúsítsanak „fegyelmet, fSKlntettel a francia és a külföldi sajtó képviselőinek jelenlétére". A szélsőséges eiemek még Terrenoirt, az UNR parla­menti csoportjának elnökét is megzavar­ták, amikor a párt nyilatkozatét felol­vasta. Az UNR belső helyzetére, amely két irányzatra — a központi és a szélső­séges irányzatra ojziik — jellemző az is, hogy még mindig nem tudták kinevezni a párt új főtitkárát. Albin Chalandon, a volt főtitkár még a kongresszus előtt lemondott tisztséqéről. Az UNR a legkö­zelebbi napokban 15—20-tagú elnökséget alakit. Véget éri a Német Szociáldemokrata Pórt rendkívüli kongresszusa Godesberg (CTK) - Bad Godes­bergben november 15-én délután véget ért a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa, amely három napon át 340 küldött és 300 újságíró részvételével a párt új „alapvető programjáról" tárgyait. A programot lényegében abban a formában hagyták jóvá, ahogy a párt elnöksége javasolta. A kong­resszus résztvevői szavazattöbséggel elutasítottak számos módosító ja­vaslatot, melyeket az alacsonyabb pártszervezetek nyújtottak be. Az elnökség előzetes javaslatával szemben belefoglalták a programba azt a megállapítást, hogy az SPD óhajtja „egész Németország bekap­csolódását az európai csökkentett fegyverzetű övezetben, és hogy az újraegyesítésig Németországban ne helyezzenek el idegfen fegyveres egy­ségeket és ne gyártsanak, raktároz­zanak vagy alkalmazzanak atomfegy­vert és más tömegpusztító fegy­vert". Ami azNSZK-t illeti, a prog­ram kijelenti, hogy „nem szabad gyártania és alkalmaznia atom­vagy más tömegpusztító fegyvere­ket". A program külpolitikai része ál­lást foglal a normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvétele mellett valamennyi állammal, tekin­tet nélkül azok rendszerére, vala­mint más nemzetek belügyeibe való beavatkozás ellen az általános le­szerelés és a nemzetközi feszültség enyhítése mellett. A szociáldemokraták is az együttműködés hívei ellen Hamburg (ČTK) - Albert Berget, a hamburgi városi tanács szociálde­mokrata képviselőjét kizárták a pártból, mert részt vett Berlinben az NDK 10. évfordulójának ünnep­ségein. Berg, mint a kertészkedők ham­burgi tartományi szövetségének el­nöke részt vett a kiskert-tulajdono­sok lipcsei kongresszusán és onnan meghívásra Berlinbe ment a 10. év­forduló ünnepségére. A szoc. dem. párt Berg útját ürügyül használta fel arra, hogy megszabaduljon a ha­ladó funkcionáriustól. HOGYAN HALAD a rövidített munkanap bevezetése a Szovjetunióban A Szovjetunióban gyorsan emelke­** dik azon üzemeknek száma, amelyek rövidített munkanapra tér­nek át. Egyesek fokozatosan, műhe­lyenként vezetik be, mások — főleg a kisebb üzemek — valamennyi műhely­ben egyidejűleg rövidítik le a munka­időt. Az eljárást szigorúan az egyes üzemek termelési feltételei alapján választják meg. Általában azt mondhatjuk, hogy a rövidített munkaidőre való áttérés előkészítésének jellegzetes vonása a szovjet üzemekben az, hogy különféle szervezési-műszaki intézkedéseket foganatosítanak. Minden egyes üzem és minden egyes munkahely az álta­lános érvényű elvek megvalósítása mellett olyan sajátos intézkedéseket foganatosít, amelyek megfelelnek a helyi munka feltételeinek. Ez abból következik, hogy a rövidített munka­idő bevezetése előkészítésének döntő részét minden egyes munkahely ala­pos és sokoldalú felülvizsgálása képe­zi. Csupán az ilyen módon végzett felülvizsgálatból levont következteté­sek alapján dolgoznak ki szervezési­műszaki intézkedéseket minden egyes munkahely, műhely és az egész üzem számára. A lerövidített munkanapra való át­térés konkrét megvalósításának dön­tő jelentőségét hangsúlyozzák ama vállalatok tapasztalatai, amelyek már egy vagy két esztendővel ezelőtt be­vezették a rövidebb munkaidőt. A múltban ugyanis egyértelműen be­bizonyosodott, hogy mindenütt, ahol az áttérést csupán általános utasítá­sok alapján szervezték meg, hamaro­san zavarok és fogyatékosságok mutatkoztak mind a termelésben, mind pedig az üzem egész gazdálko­dásában. Ezzel szemben a munkahe­lyek alapos felülvizsgálata 'lehetővé tette például, hogy az egész gépipar az állami terv fő mutatóinak változ­tatása nélkül bevezesse a lerövidített munkanapot — tehát a béralap és a dolgozók számának változtatása nél­kül, — s emellett a munkatermelé­kenység növekedett, söt állandóan nö­vekvő irányzatú. A lerövidített munkanapra való át­téréssel összefüggésben bevezetett valamennyi szervezési-műszaki intéz­kedés célja természetesen az, hogy fokozódjék a munka termelékenység®. A szovjet üzemek tapasztalatai alap­ján elsősorban két ilyen célhoz vezető út mutatkozik: až'e'gvik'áz új'techni­ka és a haladó technológia bevezetése, a másik valamennyi rejtett termelési tartalék következetes feltárása. De ezen a téren is minden egyes üzem olyan intézkedéseket foganato­sít, amelyek megfelelnek feltételei­nek és szükségleteinek. A Lihacsov autógyár számos termelési folya­matot automatizált és gépesített s ezáltal nagy időmegtakarítást ért el. A nem messze levő Manometr-Üzem­ben viszont egy kissé más úton halad­tak: tízezer technológiai eljárást vizs­gáltak felül és az elavultakat újakkal helyettesítették. Az ^redmény hasonló volt mint a Lihacsov üzemben. Nagy megtakarítás, nagyobb munkaterme­lékenység. Még sok hasonló példát sorolhat­nánk fel. Kitűnik belőlük, hogy az új technika, a tökéletesebb gépek beve­zetése, az automatizálás és gépesítés és ugyanakkor a meglévő berendezé­sek jobb kihasználása, a technológia javítása — ezek a rövidített munka­napra való áttérés alapvető feltételei. Nem kevésbé fontos azonban a má­sik útnak, a belső tartalékok feltárá­sának és kihasználásának érvénye­sítése. A minszki autóüzemben a munkatermelékenység óránkénti elemzése megmutatta, hogy az első és a nyolcadik munkaórában a ter­melékenység a második és a hetedik munkaóra közötti idő termelékeny­ségének csupán 25 — 50 százalékát teszi ki. Ez nem a dolgozók fárad­ságának következménye volt. Fő oka az elégteien munkaszervezésben és a vele kapcsolatos rossz munkaerkölcs­ben rejlett. Hasonló következtetéseket vontak le más üzemekben végzett felülvizsgálat során is. Világos volt, hogy a munkaidőt le­rövidíthetik a termelés csökkentése nélkül, ha valamennyi rejtett tarta­lékot felhasználnak. És nemcsak ez történt: a minszki autógyárban a fo­gyatékosságok kiküszöbölése után a munkatermelékenység 6-8 százalék­kal növekedett, és a termelés a rö­videbb munkanap bevezetése után még jobban fokozódott. A rövidebb munkaidő sikeres beve­zetése az üzemekben nem lehetséges a párt és a szakszervezetek politikai munkája, a dolgozók aktivizálása nél­kül. A Donbaszbasi a rövidített mun­kanapra való áttérés előkészítésébe sikerült bevonni a dolgozók tízezreit, akik hatékony segítséget nyújtottak a bonyolult problémák megoldásában. Bevált módszer a termelési tartalékok nyilvános feltárása, amelyben részt vettek maguk a munkások is. A jó politikai munka eredménye volt a nyolcórás norma 6—7 óra alatt való teljesítéséért megindult szocialista munkaverseny. A szverdlovi területen -a dolgozók tíz hónap alatt 80 000 ja­vaslatot nyújtottak be a munkaterme­lékenység növelésére. A munkások részvétele a rövidített munkanap bevezetésének előkészíté­sében lényegesen megkönnyíti ezt az egész bonyolult munkát, mert nagy segítséget jelent a dolgozók tapasz­talatainak felhasználása. A párt és a szakszervezetek éppen ebben az idő­szakban lényegesen fokozták politi­kai-szervező munkájukat, s így biz­tosítani tudták e nagy mű teljes si­kerét. S.' O. Egy bécsi lap tartalma Az Express című bécsi újság no­vember 4-i számának első négy olda­lán a kővetkező címeket olvashattuk: „Nyomtalanul eltűnt a siebénhirtt­ni rém". „London jelenti: Podolát holnap akasztják". „A gyilkos a bécsi bolondházban találkozott áldozatával ?" „A hullát egy szőnyegbe csavar­ták". „Megmérgezte menyit, hogy megtart­sa az unokát". „Egy tizenhárom éves fiú felakasz­totta magát". „Szépségkirálynő-választás fürdőru­ha nélkül". „Világkörüli utazás strip-tease-kí­váncsiságból" . Ezek az írások a lap 80 százalékát teszik ki. A fennmaradó 20 százalék néhány kisebb hírből és két — Csehszlovákia és Magyarország ellen uszító — cikkből áll. MOSZKVAI jelentés szerint Kazahsztán északnyugati vidékén a kusztanai sztyep­pén nagy kiterjedésű kőolajlelőhelyre ta­láltak. Ezt a sztyeppét „második Uralnak" nevezik, az utóbbi Időben ugyanis hatal­mas vasérc-, szén-, azbeszt-, bauxit, szí­nes- és nemesfém-lelőhelyekre akadtak. NAGY-BRITANNIÁBAN 1958 augusztu­sától ez év közepéig, amikor a terme­lési kapacitásnak csupán részleges ki­használása és a munkanélküliség nagy méreteket öltött, 2217 angol ipari társa­ság 20 millió fontsterlinggel növelte nyereségét. (ČTK) LISSZABONBAN öt munkást 1—5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. Azzai vádolták őket. hogy „felforgató politikai tevékenységet" fejtenek ki. (ČTK) KÉNIÁBAN több mint húszezer afrikai bennszülött vasutas sztrájkba lépett. A sztrájk fő oka a vasúton alkalmazott faji megkülönböztetés. (ČTK) Adenauer ellenes tüntetés Londonban London (ČTK) — Londonban no­vember 15-én tüntetés zajlott le Adenauer nyugatnémet kancellár angliai látogatása ellen. A tünte­tést az angol békeszervezet, a volt katonák — békeharcosok mozgalma rendezte. A tüntetők transzparense­ket vittek a következő feliratokkal. „Adenauer szüntesse be az antifa­siszták üldözését", „Bocsássa el a náci tábornokokat", „Ne szabotálja a csúcsértekezletet". Az amerikai tudósok elítélik Truman felhívását Washington (ČTK) - A több mint 2200 amerikai tudóst és tudományos dolgozót egybetömörltő Amerikai Tu­dósszövetség november 14-én nyilat­kozatot tett közzé, amelyben elítéli Harry Truman volt amerikai elnök­nek ama felhívását, hogy az Egye­sült Államok mielőbb újítsa fel atomfegyverkísérleteit. Az amerikai tudósok nyilatkoza­tukban bírálják Truman felhívásit s hangsúlyozzák, hogy az egyetlen út az atomfegyverek további tökélete­sítésének megakadályozására és e fegyverek számos országra való el­terjedésére az, hogy mielőbb egyez­mény jöjjön létre a kísérleti robban­tások azonnali betiltásáról. Az ame­rikai tudósok Intenek a kísérletek megújításától, újból figyelmeztetnek arra a nagy veszélyre, amely az egész világ emberiségét fenyegetné a rádioaktív csapadék mennyiségé­nek növekedése következtében. (JJ SZÖ 5 * 1959. november 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom