Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)
1959-11-16 / 317. szám, hétfő
Az ENSZ politikai bizottsága megkezdte oz ír határozati javaslat vitáját New York (CTK) - Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága november 13-iki délelőtti ülésén megkezdte napirendje további pontjának — az ír határozati javaslat tárgyalását a nukleáris fegyverek további terjesztésének megakadályozásáról. A pénteki ülésen Írország nevében Aiken, az ír Köztársaság külügyminisztere hivatalosan beterjesztette határozati javaslatát, amely a jelenlegi atomhatalmakra kívánja korlátozni a nukleáris fegyverek birtoklását. A javaslat olyan ellenőrzött nemzetközi megállapodást indítványoz, amelynek értelmében a nukleáris fegyvereket gyártó országok köteleznék magukat, hogy nem adnak át ilyen fegyvereket más országoknak. a nukleáris fegyverekkel még nem rendelkező államok pedig tartózkodnának az ilyen fegyverek gyártásától. A javaslat indítványozza a közgyűlésnek, kérje fel a tíztagú kelet-nyugati leszerelési bizottságot, vegye fontolóra egy ilyen egyezmény megkötésének lehetőségét. Palmiro Togliatti sajtóértekezlete Róma (ČTK) - Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szombaton Rómában hivatalos sajtóértekezletet tartott, amelyen mintegy 100 olasz és külföldi újságíró vett részt. Ez az első ilyenfajta értekezlet volt az Olasz Kommunista Párt gyakorlatában. Az értekezlet összehívásának oka az volt, hogy az Olasz Kommunista Párt programja és tevékenysége az utóbbi időben az olasz és a külföldi sajtó figyelmének középpontjában áll és hogy a párt politikáját meg nem értés folytán, vagy szándékosan elferdítik. Ezért az Olasz Kommunista párt helyesnek tartotta, hogy azon a napon, amikor közzétette kilencedik kongresszusának téziseit, nyílt vitában gondoskodjék minden meg nem értés tisztázásáról. Az Olasz Kommunista Párt IX. kongresszusának tézisei Róma (ČTK) - Az Unitá szombaton közölte „Tézisek a politikai helyzetről és az olasz kommunista párt feladatairól a küszöbön álló IX. pártkongresszussal kapcsolatban" című dokumentumot. A tézisek rámutatnak a nemzetközi helyzetben beállott mélységes változásokra, a szocialista tábor országainak óriási sikereire, a gyarmati nemzetek sikeOberländert megfosztották tudományos címétől Berlin (ČTK) - Berlinben november 14-én egy sajtóértekezleten közölték, hogy a berlini Humboldt Egyetem tudományos tanácsa Oberländer bonni minisztert a második világháború alatt az emberiesség ellen elkövetett gaztettei, valamint a tudomány és a szabadságjogok elnyomása miatt november -14-én megfosztotta mezőgazdáságtudományi doktori címétől. Oberländert 1929-ben avatták doktorrá a Humboldt Egyetemen. res nemzeti felszabadító harcára és kitűzik a békeharc fő célját - az általános leszerelést. Levélváltás Hruscsov elvtárs és Christensen között Moszkva (ČTK) - T. Christensen levelet intézett Ny. Sz. Hruscsovhoz, amelyben az elnöklete alatt álló dán békekonferencia nevében köszönetét tolmácsolta az általános és teljes leszerelésre tett javaslatért. Ez világos és logikus javaslat s megnyitía az emberiség új korszakának távlatait — hangsúlyozza Christensen levelében, majd így folytatja: „Minden téren az Ön javaslatának megvalósítására fogunk törekedni". Ny. Sz. Hruscsov a Christensen levelére adott válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a békeszerető dán nép hozzájárul ahhoz, hogy az emberiség mentesüljön a nukleáris rakétaháborű veszélyétől. Ny. Sz. Hruscsov Dánia valamennyi békeharcosának nagy sikereket kíván nemes tevékenységükben. A düsseldorfi per a béke-világmozgalom ellen irányul Bonn (ČTK) — A nyugatnémet békebizottság hét vezető tényezője ellen folyó düsseldorfi per széleskörű tiltakozó mozgalmat váltott ki számos ország haladó közvéleményében. A háború volt résztvevőinek szovjet bizottsága tiltakozott a nyugatnémet hazafiak bírósági üldözése ellen. A bűnpert az NSZK jobboldali körei kísérletének minősíti arra, hogy újabb csapást mérjeňek a Német Szövetségi Köztársaság demokratikus erőire. Heves vita a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusán A Német Szociáldemokrata Párt Bad Godesberg-i rendkívüli kongresszusán megkezdték a párt programtervezetének megvitatását. A küldöttek hevesen vitatták az SPD-nek az egyházhoz való viszonyát, a marxizmus jelenlegi szerepét, a párt gazdasági politikáját és a honvédelmi kérdéseket. A vitában felszólaló Brandt nyugat-berlini polármester a pártvezetőség által kidolgozott programot védelmezte. """ Dr. Heinrich Dorsch erlangeni küldött azt mondotta, hogy a Német Szociáldemokrata Párt „behódol az egyháznak". Dorsch a programtervezetet opportunistának, kétértelműnek bélyegezte. Herbert Wehner felszólította a pártot: törekedjék a politikai hatalom megszerzésére. Hangoztatta, hogy a pártnak a munkásság pártjának kell lennie. Von Knöringen óva intette a küldötteket a „radikális megfogalmazásoktól", amelyek szerinte gyakorlatilag nem valósíthatók meg ... A vitát Ollenhauer, az SPD elnöke zárta le azzal a megállapítással, hogy a programot nem szabad csalhatatlan receptként elfogadni. Ollenhauer tagadta, hogy a programtervezetet taktikai vagy opportunista megfontolásokból készítették. Vessenek véget a békés együttélés elleni akcióknak A Csehszlovák Köztársaság Külügyminisztériumának szombaton kiadott nyilatkozata újból komoly leleplezéseket tett arról a veszélyes fejlődésről, amely a Német Szövetségi Köztársaság területén folyik és a béke szilárdítása valamint közvetlenül Csehszlovákia létérdekei ellen irányul. A nyilatkozat felsorolja a csehszlovák állam területi szuverenitása megsértésének legújabb eseteit, amikoris katonai repülőgépek hatoltak hazánk területe fölé a Német Szövetségi Köztársaságból. A provokációs tettekre legutóbb november 10-én került sor Železná Ruda és Hámre környékén. Nagyon súlyos incindenst okozott 1959. október 22-én a nyugatnémet katonai légierők jelzését viselő két lökhajtásos bombázó gép. Amint már közöltük, a két repülőgép október 22-én 25 km mélységben megsértette hazánk légiterét, majd visszatérve az NSZK területére, onnan csekély magasságban újból berepült a Csehszlovák Köztársaság területe fölé. E második berepülés folyamán — csehszlovák terület felett — mindkét F-84 Thunderstreak típusú repülőgép lezuhant. A repülőgépek nyugatnémet pilótái, akik a „Der Spiegel" című lap szerint hosszas kiképzésen mentek át az Egyesült Államokban, illetve Kanadában, a szerencsétlenség után kijelentették, hogy az említett napon repülőgépükkel „nehéz feltételek mellett gyakorló repülést" végeztek. A szerencsétlenül járt repülőgépek esete körül Nyugat-Németországban nagy lármát csaptak és azt a benyomást igyekeztek kelteni, mintha a repülőgépek sorsáért idegeneket s nem a nyugatnémeteket terhelné a felelősség. Néha úgy tűnik, hogy e kommentárok írói a „Völkischer Beobachter" irattári példányaiból merítenek tanulságot arra, mily arcátlanul éljenek vissza a helyzettel. Számukra is hasznosabb volna azonban, ha a csehszlovák határok mentén és államunk területe felett támadó repüléseket gyakorló két nyugatnémet bombázó szerencsétlenségéből végre azt a következtetést vonnák le, hogy az NSZK-nak az ilyen provokációra mindig rá kell fizetnie. Hazánk közvéleménye az NSZK-t olyan államként bélyegzi meg, mely az európai békét fenyegeti. Aligha várhatjuk azonban, hogy a felelős nyugatnémet helyek beismerik, miszerint az incidens tulajdonképpeni oka a szocialista országokkal szemben általában és Csehszlovákiával szemben különösképp folytatott bonni politika eddigi egész irányvonalában rejlik. Ez a politika azonban tudatosan — mégpedig a nyugati hatalmak védőszárnyai alatt — minduntalan megszervezi állítólagos erejének valamilyen demonstrációját az NSZK-tól keletre lévő békés szomszéd nemzetekkel szemben. Ezzel kapcsolatban elegendő rámutatni a bonni miniszterek rendszeres fellépésére a különféle revansista és militarista gyűléseken, -ahol a „kitelepítés orvoslását" stb. követelik. A csehszlovák terület elleni berepülések ugyancsak e támadó politika következményei. Kitűnik, hogy az ilyen provokációs akciók közvetlen végrehajtóit hidegvérűen kioktatják, hogyan viselkedjenek támadó „küldetésük" csődje esetén. Az Illustrierte Zeitung cikkében közli Grewe főhadnagy kijelentését — Grewe a parancsnoka annak a nyugatnémet repülőrajnak, amelyhez a fent említett két pilóta tartozott — amely szerint a nyugatnémet pilótákat utasítják arra, hogy „a vasfüggöny mögötti kényszerleszállás esetén úgy viselkedjenek, mint háború esetén, s igyekezzenek maguknak utat törni Nyugat-Németország ba." (Az AFP hírügynökség bonni tudósítójának november 10-i jelentését idézi.) Az NSZK hadügyminisztériuma ugyan cáfolta Grewe kijelentését, de az AFP említett jelentése rámutat, hogy a minisztériumnak a cáfolatot kiadó szóvivője maga is így nyilatkozott: „A tiszt, akitől az újságírók a repülőkről fényképet kértek (vagyis Grewe főhadnagy — a szerz. megj.) kérésüket azzal az indokolással utasította el, miszerint lehetséges, hogy a két pilóta megkísérli, hogy viszszajusson a Szövetségi Köztársaságba, s így fényképük meg nem felelő időben való közzététele e szándékukat meghiúsíthatná." Más szavakkal: az instruktorok azt várták, hogy beosztottjaiknak talán mégis sikerül a legrosszabb esetre adott utasítások alapján viselkedniök. Mindez megerősíti, milyen „alaposan kidolgozzák" az ilyen gyakorló repülések tervét, melynek alapján október 22-én 9 óra 16 perckor a memmingeni repülőtérről útra kelt a két pórul járt nyugatnémet bombázó. A bonni körök semmiképpen sem bújhatnak ki az ez év október 22-i incidensért viselt felelősségük alól. Ugyanígy nem mentesülnek a felelősségtől azért, hogy revansista hangulatot szítanak a szocialista országok ellen. Mindezek a cselekedetek a világfeszültség enyhítése ellen irányulnak, s azon legnagyobb akadályok közé tartoznak, amelyek a békés, nyugodt légkör megteremtésére irányuló törekvések útjában állanak. A csehszlovák kormány már ez év június 3-án az NSZK és az USA kormányaihoz intézett jegyzékében elítélte Csehszlovákia légiterének provokációs megsértését, s felhívta a figyelmet arra, hogy csupán tavaly 110 berepülést végeztek területünk fölé. Sürgősen szükséges a csehszlovák határok eme megsértésének megszüntetése, mert ez az egyedüli útja a berepülésekből eredő veszély elkerülésének. Ezekről az ismételt provokációkról számos dolgozónkkal beszéltünk. Nemcsak hogy mélységesen felháborítják őket e tettek, de erélyesen követelik, hogy az NSZK részéről vessenek véget a békés együttélés ellen irányuló valamennyi akciónak. Ugyancsak elvárják, hogy az NSZK felelős helyei a fent említett legutóbbi provokációkból levonják a megfelelő következtetéseket. V. 0. Hruscsov elvtárs születésnapi jókívánságai az indiai kormányfőnek Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök november 14-én ünnepelte 70. születésnapját. TASZSZ-jelentés szerint Nyikita Hruscsov levelében üdvözölte Nehru miniszterelnököt születésnapja alkalmából. A szovjet emberek — hangzik a levél — kimagasló államférfiként ismerik önt, aki sokat tett India és a Szovjetunió baráti, jószomszédi viszonyának megteremtéséért és eredményes fejlesztéséért. Hruscsov elvtárs ezután azt a meggyőződését fejezte ki levelében, hogy a Szovjetunió és India barátsága és kölcsönösen előnyös együttműködése még jobban elmélyül a két nép és a világbéke javára. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik ažt a tevékenységet, amit Dzsavaharlal Nehru az indiai népnek a gyarmati járom alól való felszabadításáért és a békés együttműködés magasztos elvei alapján a békéért és a népek együttműködéséért kifejt. Amerikai vállalkozók a Szovjetunióval való kereskedelem bővítéséért New York (ČTK) - New Yorkban november 13-án ért véget az a kétnapos értekezlet, amelyet az Egyesült Államok legbefolyásosabb vállalkozói szervezete — az USA Nagyiparosainak Nemzeti Szövetsége hívott egybe. A konferencián, amelyen több mint 100 vállalkozó vett részt, a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem bővítéséről tárgyaltak. A vitában az értekezlet résztvevőinek többsége állást foglalt az USA és a szocialista országok közötti kereskedelem bővítése mellett. További összetűzések Ruanda Urundiban Párizs (ČTK) - A Francé Presse hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a Bahutu-törzs parasztjai és kizsákmányolóik. a Batutsi-törzs földbirtokosai közötti összetűzések során Ruanda körzetében háromszáz afrikai elpusztult s több százan megsebesültek. Megbízható forrásokra hivatkozva a tudósító rámutat, hogy az utóbbi napokban széleskörű letartóztatásokat eszközöltek az afrikai lakosság körében. Ruanda királya felhívta a belga gyarmati hivatalokat, adjanak neki szabad kezet a „rabszolgalázadás" elnyomására. A tudósító hangsúlyozza, hogy a körzetben a feszültség fokozódik s nincs kizárva, hogy újabb összetűzésekre kerül sor. Róbert Lee, az amerikai Mooré* Mocormack Lines társaság elnöke ki* jelentette, hogy a szovjet-amerikai kereskedelem bővítése mindkét félnek előnyére válnék. S. Rand, a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek tanácsadója beszédében felhívta az amerikai kormányt, vizsgálja felül az USA eddigi kereskedelmi politikáját a szocialista tábor országaival szemben. Paul Gruendel, az Ealing Corporation behozatali társaság elnöke elmondotta az értekezlet résztvevőinek, hogy társasága előnyös szerződést kötött a szovjet szervezetekkel laboratóriumi és egyéb kísérleti berendezés behozatalára. Szavai szerint „a Szovjetunióval folytatott kereskedelem óriási dolog bármelyik amerikai társaság számára." ••••••••••imauiiiiMiiii KARLSRVHEBEN november 14-én 300 újonc, akiket a nyugatnémet hadseregbe akarnak besorozni, tiltakozó tüntetést rendeztek a következő jelszóval: „Soha többé nem veszünk puskát a kezünkbe a német militarizmusért!" (ČTK) BORHUU, nyugatnémet városban a bányatulajdonosok több tárnát be akarnak zárni és 35 ezer bányászt készülnek elbocsátani — jelentette be november 14én a Bányászok Szakszervezeti Szövetségének elnöke. (ČTK) KIEVBEN befejezik a nagy Sportpalota építését, amelynek nagyterme 10 ezer személy befogadására képes. (ČTK) Egy akol, egy pásztor Nemrégen volt egy esztendeje, hogy XXIII. János pápa „trónra lépett" és megkezdte működését, mint a katolikus egyház látható feje. Ez az egy esztendő talán csak egy meglepő változást hozott: az új pápa mindjárt működésének kezdetén meghirdette az ökuméniai zsinat összehívását, ami világszerte, elsősorban azonban éppen a katolikusok körében, meglepetést keltett. L Mi az ökuméniai zsinat? Az ökuénikus szó egyetemeset jelent, tehát a pápa hosszú idő, több száz év elteltével „egyetemes" zsinatot akar összehívni. A meglepő a zsinat meghirdetésében az, hogy ezt a zsinatot — legalábbis az eredeti tervek szerint — ki akarta terjeszteni az összes krisztushívő egyházra, tehát a protestáns egyházakra is, amelyek pedig nem ismerik el a pápa fennhatóságát. Krisztus az „egy akol. egy pásztor" mondásával a keresztén^ egyház egységét, megbonthatatlanságát, az általa alapított vallás megreformálhatatlanságát akarta kimondani. De mi történt a valóságban? Már az időszámításunk szerinti első századokban a különböző módosított tanokat hirdető „eretnekségek": az arianizmus, a mesztorianizmus, a monofizitizmus és számtalan más hasonló irányzat alapjában rendítették meg a krisztushegyház egységét. „Az ember tragédiájának" hetedik színében Madách is kipellengérezi az ariánusok vallotta homoiusion, a hasonlényegűség és a katolikus egyház hirdette homousion, vagyis az isteni egylényegűség közötti árnyalati, teológikus, lényegében tényleg csak az 1 betűn múló különbséget — amelyért aztán ezrek szenvedtek máglyahalált. A tanbeli eltérések tehát az egyházi közösség korai hasadására vezettek, az egyház jogi szervezetének egységét viszont a bizánci egyház elszakadása bontotta meg a IX. században. A XV. században, az újkor hajnalán részben szociális okokból fejét felütő protestantizmus azután főleg az üdvözülés feltételei, a mise, a szentségek, Mária és a szentek tisztelete terén vallott az egyre korruptabbá váló katolikus egyháztól eltérő tanokat Ezek alapján egymás után keletkezett az evangelikus, a református, az unitárius és az anglikán vallás. A keleti egyházban is hasadások állnak be az örmény, a kopt, később pedig a görögkatolikus egyházak keletkezése által. Amerikában, a protestáns egyházaknak e melegágyában keletkeznek a babtista, a mormon, a szombatos, az ádventista szekták, Jehova követői, a bibliamagyarázó és még számtalan más egyház, amelyeknek számát vagy kétszázra teszik. Ily módon az egy akol, egy pásztor elv a valóságban csődöt mondott és az elsősorban a protestáns egyházak körében felvetett ökuméniai gondolatnak éppen a katolikus egyház volt a legnagyobb ellensége. A protestáns egyházak ugyanis nem hajlandók elismerni a pápa fennhatóságát és vele csak mint „egyenlő az egyenlővel' hajlandók egy asztalnál tárgyalni. Időközben az ökuméniai gondolat a protestáns egyházak körében — nem utolsó sorban ezen egyházak vezetőinek kommunizmusellenes, majd később kimondottan hidegháborús magatartása következtében szervezeti alakot nyert és így Genfben vagy kétszáz protestáns egyház részvételével megalakult az ökuméniai Világtanács. Ez az intézmény reakciós politikai magatartásával a legutóbbi tíz esztendő folyamán nemegyszer vonta magára a világ figyelmét. Nos, evvel a már létező protestáns „egyetemes zsinattal" akar XXIII. János pápa szervezeti egységbe vagy legalábbis együttműködési platformra kerülni, természetesen a pápa el J ismert vezetése mellett. A puhatolózások azonban — bár ezt a tervet igen befolyásos imperialista körök is támogatták - eddig eredménytelenül végződtek, amiért is a pápának az eredetileg 1960-ra, majd 1961-re tervezett „egyetemes zsinatot" most bizonytalan időre el kellett halasztania. Ebben az évben meghívtak ugyan egynéhány görögkeleti patriarchát Rómába — természetesen a tőkés rendszerű országokban műlrödő patriarchákat — és velük egyelőre ismeretlen eredménnyel előzetes tárgyalásokat folytattak. A Szovjetunió következetes külpolitikája következtében érvényesülni kezdő megbékélési szellem a világban aligha segíti elő XXIII. János pápa kommunizmusellenes „egyetemes zsinatának" sikerét, legalábbis nem az általa elképzelt eredeti formában, mely szerint valamennyi krisztushívő egyház elismerné a rójnai pápa fennhatóságát. w t K. E. ÜJ SZÖ 3 * 1950. november 16.