Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-15 / 286. szám, csütörtök

A^ kerületi p ártbizot tságok üléséről^ Az ötéves terv előkészítése a kommunisták politikai-szsrvezési fő feladata Podbrezová tizenöt évvel ezelőtt E napokban tanácskoztak a kerületi pártbizottságok plénumai, amely tanácskozáson részt vettek egyes üzemek igazgatói, a gazdasági és párt­dolgozók. A tanácskozásokon megismerkedtek a CSKP Központi Bizottsá­gának és az SZLKP Központi Bizottságának a harmadik ötéves terv irány­elvjavaslataira vonatkozó határozataival. Üj üzemek a bratislavai kerületben Az SZLKP bratislavai kerületi bi­zottságának plénumán. amelyen Karói Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára is részt vett, Štefan Brenčič. a kerületi pártbizottság irodájának tagja, a kerületi nemzeti bizottság elnöke tartott beszámolót. A bratisla­vai kerületben a harmadik ötéves terv során több nagy 'üzemet építe­nek. Ezek közé tartozik például a bratislavai kőolajfeldolgozó vegyi kombinát, befejezik a szeredi nikkel­gyár építését, befejezik egyes gép­ipari üzemek, mint például a malac­kai Kovostroj és a bratislavai villamos üzemek építését. A beszámoló a töb­bi között foglalkozott a kerület gép­iparának fejlesztésével, ami rendkí­vül nagy jelentőségű a politikai és szakképzés szempontjából. Azokkal a problémákkal, amelyekkel a kerület gépipara küzd. szorosan összefügg a káderek technikai színvonala. Eddig a mérnöki és technikai dolgozók csaknem 45 százalékának nincs meg a megfelelő szakképzettsége. A kerületre nagy feladatok várnak a mezőgazdasági termelés terén. El­sősorban a föld termékennyé tételéről van szó. 1965-ig mintegy 50 ezer hektárnyi területen végzik el a ta­lajjavítást. Ezen intézkedések ered­ménye a hektárhozamok gyors növe­kedése lesz. A kerületben hektáron­ként 7500 korona értékű átlagos nyers termelést kell elérni. Brenčič elvtárs ezután a közleke­dés fejlesztéséről és az utak építé­séről számolt be. Csupán a decentra­lizált építés keretében 489 km por­mentes út építésére számítanak és 930 km hosszú hengerelt utat javíta­nak meg. Ezenkívül további utakat fognak építeni a centralizált építke­'zések keretében. A vitában 13 elvtárs vett részt. Ez­után a plénum határozatot hozott a kerületben a harmadik ötéves terv irányelvei megtárgyalásának politikai és szervezési biztosítására. Fokozottabban kell qondoskodni a talaj termékennyé tételéről Az SZLKP nyitrai, kerületi bizott­sága plénumának ülésén, amelyen részt vett František Dvorský, az SZLKP KB titkára is, František Mi­šeje, a kerületi pártbizottság irodá­jának tagja, a kerületi nemzeti bi­zottság elnöke tartott beszámolót a népgazdaságfejlesztés harmadik öt­éves tervének irányefveiről. A kerü­letben az 1961-65 években sok új üzemet létesítenek, mint pl. a nyitrai vasöntödét, a hlohoveci drótgyártó üzemet, az érsekújvári és lévai gép­gyárat, a párkányi papírgyárat, a nyitrai húskombinátot; a vágsellyei, prievidzai és nyitrai tejüzemet, a to­poľčanyi malátagyárat és sok további üzemet, baromfi-farmot, pékséget, malmot stb. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztésével kapcsolatban a plé­num hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves tervben tervezett színvonal elérése érdekében fokozni kell a gon­doskodást a talaj termékenységének fokozásáról és a mezőgazdasági állat­állományok növeléséről. A vitában sok kezdeményező javas­lat és hozzászólás hangzott el. Töb­ben azzal a felszólítással fordultak a gépiparhoz, szenteljen több figyelmet a jó minőségű mezőgazdasági gépek gyártásának. A vitában részt vett František Dvorský, az SZLKP Központi Bizott­ságának titkára is. A kerületi és járási talajjavító bizottságok címére a többi között kijelentette, hogy a fő feladat nem az, hogy minél több anyagi eszközt fordítsanak a talajja­vító munkákra, hanem a földet meg is kell javítani, termékenyebbé kell tenni; tudni kell, hol kell a vizet le­vezetni és hol kell öntöző berende­zést létesíteni. A fő a talaj gondozá­sa, nem pedig a milliók elköltése. A legfontosabb feladat a dolgozók szakképzettségének fokozása Prešovon az SZLKP kerületi bizott­ságának plénumán rámutattak a ke­rület egyes üzemeiben, elsősorban a gépipari üzemekben felmerülő ko­moly fogyatékosságokra. J. Chrenov­ský elvtárs, a kerületi pártbizottság titkára fő beszámolójában utalt arra, hogy csekély figyelmet szentelnek például a munkások, mesterek és technikusok szakképzettsége fokozá­sának. A snínai Vihorlát-üzemben 1500 dolgozó közül 650 a szakkép­zetlen munkások száma, 13 szakosz­tály vezetőnek nincs szakképzetsége, stb. Kelet-Szlovákia iparosításának alapját a Keletszlovákiai Kohómüvek építése képezi. Ezért a kerület szer­vezeteinek fokozott figyelmet kell szentelnie a hatalmas mű építésére, főképpen a káderek és munkások előkészítésére. A plénum foglalkozott továbbá a fogyasztási, tőképpen az élelmiszeriparban mutatkozó hiányos­ságokkal. E szektor üzemeiben ala­csony a munka minősége. Nagy fel­adatok várnak a kerület pártszerve­zeteire a mezőgazdasági termelés nö­velésében. A prešovi kerületnek 1965­ben a jíhlavai kerület 1960. évi mező­gazdasági termelési szintjét kell el­érnie. Ez megköveteli, hogy fokozott figyelmet szenteljenek főképpen a növénytermelésnek . és az állatte­nyésztés elősegítésére szolgáló kellő mennyiségű takarmány biztosításá­nak. 1965-től a kerületben a talajjavító munkákra 1250 millió koronát kell fordítani, beleértve a kelet-szlovákiai A SZOVJET TUDOMÁNY LEGYŐZI A VILÁGŰRT" 99 kiállítás sikere 4 szovjet mester­séges holdak és koz­mikus rifkétúk nagy érdeklődést keltet ­tek nemcsak a tu­dományos és mii­szaki dolgozók, ha­nem az egyszerit emberek, különösen az ifjúság körében Ez arra késztette u bra'isluvai Szlovák Múzeum dolgozóit, hogy a világurkuta­tással kapcsolatban külön kiállítást ren ­dezzenek. Amikor a világ viszonylat ban óriási visszhangot keltő szovjet kozmi­kus rakéta elérte a Holdat, a múzeum természettani osztó lyánok dolgozói a Szlovák Tudományos Akaaemia földrajzi és csillagászati szakosztályainak munka­társaival karöltve nem egészen tíz nap alatt előkészítették „A szovjet tudomány legyőzi a világűrt" című kiállítást. A ki­állítás sikerét bizonyít ia, hogy e hónap elejétől 2500-an tekintették meg. A láto­gatóknak a múzeum tudományos dolgo­zói külön felvilágosítást adnak, válaszol­nak kérdéseikre. A kiállítást nagyszám­ban felkereső diákok itt tanulnak is, a csillagászatról szóló tudományos könyvek­ből jegyzeteket készítenek. A Kiállítás valóban érdekes és min­denki számára tanulságos. Elénk tárja azokat a naiv elképzeléseket, amelyeket valaha a: világűrről ember alkotott. a Földről és a és elvezet ben­nünket a mai ismeretekhez, melyek a tudományos kutatás legújabb vívmányain alapszanak. A kiállítás foglalkozik a ra­kétatechnika fejlődésével, a nemzetközi geofizikai év alkalmával végzett tudo­mányos kutatásokkal, ismerteti a szov­jet embereknek a világűr meghódításában elért sikereit és azt, hogy ezek milyen nagy visszhangot keltettek az egész vi­lágon. Ez az időszerű kiállítás újabb hozzájárulást jelent a tudományos világ­nézet terjesztéséhez. SARA TERÉZIA, Bratislava fc — .1944. október 15-én jelentős ^esemény színhelye volt. Ezen a na­^pon - amikor a hős felkelők ádáz ^harcot vívtak az ellenük minden ^irányból támadásra induló fasiszta ^ német hordák és csatlósaik ellen — alföld talajjavítását is. Ez lehetővé ^tartották meg kommunista pártunk teszi 21842 hektárnyi föld vízmente- ^kezdeményezésére itt, a felkelési te­sítését. ^rület legnagyobb munkásközpontjá­Azon sok probléma között, ame-fc ban a szakszervezeti üzemi bizottsá­lyekkel a beszámoló foglalkozott, sür- iaok konferenciáját. A konferenciára gősen előtérbe került a szövetkezeti i Szlovákia felszabadított s még meg­tagok nevelésének követelménye, ä szállás alatt levő területének csak­1965-ig a szövetkezeti iskolák mind- § nem 150 üzeme küldte el küldötteit, három évfolyamában mintegy 50 ezer |Céljuk egy volt: szabadon dönteni szövetkezeti tagot kell iskoláztatni. munkásos munkásosztály helyzetéről az új § államban. A dolgozók előtt már akkor Előtérben a gépipari üzemek |^| t° é s s s| v váltl hogy csakis a pár t műszaki fejlesztése {vezetésével, a Szovjetunió segítségé­ivel vihetik győzelemre a nemzeti Brnóban a CSKP kerületi bizottsá- i felszabadítás! harcot és tomorithe­gának ülésén részt vett B. Köhler egységbe az egesz dolgozo ne­elvtárs, a CSKP KB titkára is. A. No- 8P e t. a z egységes köztársaság, a nep vák oivtárc a rwp hrnňi WprüieH S hatalmának megteremtéséért folyta­CSKP vák elvtárs, a CSKP brnói kerületi SnataimanaK megteremtéséért folyta­bizottságának titkára bevezető beszá- § tot t küzdelemben, mólójában rámutatott azokra a nagy * Ja n Sverma elvtarsnak, a feladatokra, amelyek a kerület kom- & moszkvai vezetősége megbízásából a munistáira várnak a harmadik öt- S felkelési területre való érkezése éves terv előkészítésében. Ez első- S után e9yre nőtt a párt aktivitása, sorban a gépipari üzemek műszaki fc mely döntő harcra mozgósította a fejlesztésének kérdése, amellyel a fc » éP' erőket a fasizmus ellen. Jan kerület kommunistáinak következete- § Sverma elvtárs részt vett a podbre­sen foglalkozniok kell. Az új tcchni- $zovai szakszervezeti üzemi bizottsa­ka befolyása a munkatermelékenység $9 o k konferenciáján, amelyen beszé­növekedésére a kerület üzemeiben !$ det mondott. Abban az időben tar­mindeddig nem kielégítő. így például $ tott a • beszédét, amikor nyilvánvaló a brnói és Brno-Liseny-i gépgyá- ^volt, hogy a felkelőknek vissza kell rakban, amelyek köztársaságunk leg- fcvonulniok és partizánháborűt kell nagyobb gépgvárai közé tartoznak, fcviselniök az ellenség ellen, ami le­az új technika alig 50 százalékban 5hangolt egyes embereket. Sverma befolyásolja a munkatermelékenység $ elvtársnak a szovjet nép építőmun­növelését. ^ká járói, harci erejéről, a Szlovák ^Nemzeti Felkelésnek nyújtott nagy ^segítségéről mondott szavai lelkesí­^töleg hatottak mindenkire. A kon­ferencia résztvevőit tájékoztatta ar­cról is, hogyan képzeljük el az új Jobban kell kihasználni az üzemek termelési berendezését . . . , .., . ,. . S köztársaságot. Az új köztársaság va­A CSKP praga. kerületi bizottsa- s ]óban les z _ mond otta, - egyen­analŕ nlacan fccTt í.űt-f \71 t^ŕM,/-.L-*r C gának ülésén részt vett VI. Koucký 5 elvtárs, a CSKP KB titkára is. Amint " J. Némec elvtárs, a CSKP kerületi bizottságának vezető titkára beszá­molójában kifejtette, a prágai kerület népgazdaságunkban jelentős helyet tölt be. Az ötéves terv folyamán azonban a kerület részvétele a ter­melés több szakaszán tovább fokozó­dik. Amint a kerületi bizottság ülése igazolta, a kerületben több új üzemet építenek és nagy vállalatokat kor­szerűsítenek. Ezek közé tartozik a kladnói Egyesült Acélgyár, a Mladá Boleslav-i automobilgyár, stb. E beru­házási építkezéseken kívül előtérbe kerül azon követelmény, hogy jobban használják ki az eddigi berendezést minden üzemben és hogy — elsősor­ban a gépiparban — bevezessék a második műszakot. Égető feladat a prágai kerület nagy építkezéseinek, a kralupi kaucsukgyárnak, a lochkovi cementgyárnak és a mélníki hőerő­műnek befejezése, amely építések je­lenleg lemaradoznak. jogú népeknek, urak, bankárok, gyá^ rosok, földesurak nélküli állama lesz s ennek legfőbb biztosítéka az egy­séges munkásosztály, melynek meg­teremtésében nagy szerep hárul majd az egységes szakszervezetre. Beszé­dében az akkori viszonyokat érté­kelve leleplezte a Szlovák Nemzeti Tanácsba befurakodott burzsoá kép­viselőknek és a burzsoá nacionalis­táknak népellenes szándékait, akik továbbra is a burzsoázia uralma s a sovinizmus mellett törtek lándzsát. A munkásküldöttek elítélték a bur­zsoázia és a burzsoá nacionalisták törekvéseit és a konferenciájukon hozott határozatban követelték, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács adjon ki törvényt az üzemi bizottságokról, melyben olyan jogkört biztosítana számukra, hogy az üzem vezetősé­gével együtt dönthessenek a válla­latot érintő minden fontos kérdés­ben, követelték az üzemek államosí­tását és egyúttal kifejezésre juttat­ták, hogy a munkásság az élvonalban harcol a nép szabadságáért. A tizenöt évvel ezelőtti podbrezo­vai konferencia nagy jelentősége el­sősorban abban rejlik, hogy lefek­tette az egységes szakszervezeti mozgalom alapjait, megszilárdította a pártunk vezette munkásosztály ve­zető szerepét a nemzeti felszabadí­tási harcban, növelte a párt tekin­télyét az egész dolgozó nép köré­ben. Amit a dolgozók a súlyos elnyo­matás idején a fasiszta rendszer el­leni fegyveres harcukban mint követelményt tűztek ki céljukul, mindaz valóra vált a felszabadulás után és a szocializmus győzelmes építése lehetővé tette, hogy a kö­zös hazában egyenjogú népeink pár­tunk vezetésével ma már a mindnyáj, junknak még örvendetesebb életet.' hozó, a kommunizmusba vezető úton haladnak. (pb) Hagyományok úffán további sikerek felé A csehszlovák hadsereg napján kitün­tetett katonák egyike Pešák szakaszve­zető. Miért tüntették ki? Megtudjuk a légicélokra végzett lövészgyakorlatok j e rövid helyzetképéből. „Már felénk repül!" Hangzik fel 'tíz szájból a kiáltás, amint a légvédekni lö­völde felett repülőgép jelent meg. Az ágyúk csövei a magasba irányulnak. „Eltaláljuk?" Ez a kérdés foglalkoztat­ja valamennyi katonát, akik az éleslövé­szet megkezdésére készülődnek, köztük az egyik legjobb lovsait, Pešák sza­kaszvezetöt is. Tudja, hogy a lövész mily nagy felelősséget visel az üteg legény­sége. az egységOkollektívája és vala­mennyi bajtársa előtt. Ki tudja, mi min­denre gondolna még, ha háta mögött nem hangzana fel Jánsky tiszt harsány parancsa: „Az első ágyú legénysége harcra!" Most már nincs idő az elméikeďesre. Pešák szakaszvezető gyakorlott mozdu­lattal beállítja az irányzékot és még_ vá­rakozik egy pillanatig, amíg megtöltik az ágyút. Azután ágyúja csövét 180 fok­kal magasabbra emeli. A lövész és a le­génység feszülten figyeli a közelgő cél­pontot. Novák szakaszvezető kiadja a pa­rancsot: „Cél az erdo feletti vonal". Pe­šák az ágyú.csövét a jelzett irányba for­dítja és jelenti: „Látcm a célt!" A dön­tő bíró kezében levő stopperóra mutató­ja feleannyi időt jelez, mint amennyi a célpont rögzítésére előírt norma. Egy­re jobban közeledik a repülőgép által vontatott célpont. A lövész várja a pa­rancsot. „Tüzelj!" A parancs elhangzott, a lövész megvárja, hogy a céltábla a legkedvezőbb helyzetbe kerüljön, aztán lenyomja a fogantyút. Néhány lövedék tájékoztatóul szorosan a célpont mellett repül el, s azután több lövedék pontosan telibetalált. Azok. akik eddig lélegzetüket visszafojtva álltak a biztonsági vonal mögött, teli torokkal hurráznak, és a hegyek többszörösen visszhangzanak az örömkiáltásoktól. A völgybe lassanként szállingóznak a repülőgép által vontatott célpont kisebb­nagyobb darabjai. A katonák ötóme nem ismert határt. Az alakulat legjobb lö­vésze megint kitett magáért. -kl­Harmadik ötéves tervünk problémái A szocializmus építésének egyik legszebb, legvon­zóbb vonása, hogy a jövő tudatos alakításában részt vesz a szocialista állam minden polgára.. Amint az egyén, a család élete csak úgy fejlődik, jóléte csak úgy terebélyesedik, ha tervszerűen, előrelátóan gon­doskodnak a mindennapi szükségletek rendszeres ki­elégítéséről, a nagyobb, beszerzések, esetleg beruházá­sok — mosógép, televízor, autó, családi ház — költ­ségének előteremtéséről, ugyanúgy az egész szocialista állam is csak akkor virágozhat, ha minden tevékenységét a tervszerűség és a célszerűség hatja át. Miután ez a terv szerinti tevékenység a szocia­lizmust építő állam minden megnyilvánulására szük­ségszerűen kihat, csak akkor lehet sikeres, ha abban minden munkaképes polgár tudatosan vesz részt. Tu­datosan viszont csak azt végezhetjük el, amit isme­rünk, aminek céljával, eszközeivel tisztában vagyunk. Ezért fontos, hogy harmadik ötéves tervünk célkitű­zéseit, problémáit, megvalósításának módszereit min­denki már előre ismerje, hogy a ráeső feladatok meg­valósítására idejében felkészülhessen. Mint mondottuk, ugyanolyan szép, jövőt nyitogató munka ez, mint ami­kor az egyén vagy a család állítja össze saját fej­lődésének programját. A fenti cím alatt folytatásban harmadik ötéves ter­vünk néhány súlyponti kérdésével fogunk foglalkozni, hogy lapunk olvasói is megismerkedhessenek tervünk lényegével, részük legyen a szocialista tervezés öröm­teli élményében és így az eredményesség zálogával láthassanak neki a maguk szakaszán megvalósítása feladatainak. L MI AZ ALAPFELADAT ľ Harmadik ötéves tervünk alapfel­adatát a legrövidebben három pont­ban foglalhatjuk össze: a) fel kell számolnunk a kapita­lista gazdálkodás minden maradvá­nyát, főleg a kisüzemi gazdálkodás formáit a mezőgazdaságban. b) tovább kell fejlesztenünk a ter­melőerőket az iparban, építészetben, közlekedésben, mezőgazdaságban egyaránt. c) el kell mélyítenünk szocialista demokráciánkat, be kell fejeznünk kulturális forradalmunkat. Mindez együttvéve az egész nép életszínvonalának további emelkedé­sét hozza meg és a szocializmus épí­tésének befejezését jelenti hazánk­ban. Egész harmadik ötéves tervünk célkitűzéseire 'előnyösen hat ki az az új tény, hogy immár távlati, to­vábbi tíz esztendőre vonatkozó terv­vel is rendelkezünk, és így a szocia­lizmus építésének jóformán minden problémáját fontossága, sürgőssége szerint sorolhatjuk be vagy a küszö­bönálló harmadik ötéves terv konk­rét feladataiba, vagy pedig előjegy­zésbe vehetjük negyedik és ötödik ötéves terveink megvalósítására 1975-ig. Számszerűen az ipar fejlesztése — ennyit mindenki megjegyezhet — 1965-ben az 1957-ben elért színvonal több mint kétszeresét éri el. Miután 1957-ben a háború előtt elért leg­magasabb ipari termelést már nagy­jából megháromszoroztuk, ez annyit jelent, hogy 1965-ben iparunk hat­szor annyit fog termelni, mint ter­melt az utolsó háború előtti évben, 1937-ben. Pedig a tőkés Csehszlo­vákia is a világ tíz iparilag legfej­lettebb államához tartozott. Még szédületesebbek az arányok, ha a fejlődésnek csak szlovákiai mé­reteit vesszük tekintetbe. 1965-ben, harmadik ötéves tervünk utolsó évé­ben Szlovákia 17-szer annyi ipari terméket fog előállítani, mint ameny­nyit a háború előtt bármelyik évben gyártott. A mezőgazdaság fejlesztésének mutatói a harmadik ötéves tervben már nem annyira káprázatosak. De ez jórészt a mezőgazdasági termelés jellegével függ össze. Míg az iparban nincsen semmi elvi akadálya annak, hogy a termelőerőket — a gyáraki számát és kapacitását — bizonyos­idő alatt megsokszorozzuk, addig a mezőgazdaságban ennek gátat vet az a körülmény, hogy nincsen mó­dunkban a fő termelőeszközt, a föl­det, jelentősebb mértékben kiter­jeszteni. Ezért lényegében ugyanazon a földterületen kell többet termel­nünk, vagyis mezőgazdasági termelé­sünket belterjessé kell tennünk. En­nek mértékét határozza meg a me­zőgazdaság fejlesztésének fő irány­száma, mely szerint a mezőgazdasági termelésnek 1965-ben körülbelül 40 százalékkal kell nagyobbnak lennie. Emellett Szlovákiának be kell hozni a lemaradást is, ami a mezőgaz­dasági termelésben a cseh országré­szekkel szemben mutatkozik. SZ. L. ÜJ SZŐ 4 * 195 9- október 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom