Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-10 / 281. szám, szombat

Äz USA Kítia-elleres kampánya az ENSZ-ben Peking (ČTK) — Az Oj Kina sajtó­ügynökség terjedelmes áttekintést nyúj­tott arról a kampányról, melyet az Egye­sült Államok és más nyugati hatalmak az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülés­szakán Kína ellen indítottak. Az Egyesült Államok és a többi nyu­gati hatalom nyilvános- és kulisszák mö­götti üzelmei az ENSZ közgyűlésének je­lenlegi ülésszakán azt bizonyítják, hogy az USA egyes befolyásos személyiségeit nyugtalanítják a nemzetközi feszültség enyhülésének egyes jelei. Az ENSZ ne­vében igyekeznek beavatkozni Kína bel­ügyeibe és hidegháborús légkört előidéz­ni. A kínaellenes kampány szervezésében az USA felvetette a tibeti reakciós cso­port fegyveres felkelése elnyomásának kérdését, ami kizárólag Kína belügye volt. Az ír és a malájföldi küldöttség az USA kezdeményezésére nevetséges hatá­rozati javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé az úgynevezett tibeti kér­désről és követelték letárgyalását. Ugyan­akkor az USA tervei szerint Gyalo Tönd­rup, a tibeti fő lázadók egyike megjelent az ENSZ-ben és nyomban bekapcsoló­dott a Kína ellen indított rágalomhadjá­ratba. Tárgyalt az ír és malájföldi kül­döttekkel és a csangkajsekista klikk kép­viselőjével. A nyugati gyarmati hatalmak támogat­ják az USA Kína ellen szervezett kam­pányát. MUmm útja a Föld és a Hold körül ótnm^m Vízrebocsátották az első magyar jégtörőt Budapest (ČTK) — A balatonfüredi ha­jógyárban csütörtökön vízre bocsátották az első magyar jégtörőt. Ez a legerősebb jégtörőhajó, melyet Dunamenti országok valaha is építettek. Másfél méter erös jégmezőkön is áttör és 70 cm vastag tö­mör jégtáblát is képes átszelni. A kínai gépipar sikerei Peking (ČTK) — A Kínai Népköztár­saság gépipari minisztériumának jelenté­se szerint a gépipar szeptember végéig 77 százalékra teljesítette az idei tervet. A gépipar első kilenc havi termelésének általános értéke 4,8 százalékkal haladta túl a gépipar tavalyi termelésének érté­két. A szóbanjorgó iparág a fontos ter­mékek többségében már teljesítette az évi terv háromnegyed részét. A magyarországi termelő­szövetkezetek sikerei Budapest (ČTK) — Az idei magyaror­szági termés előzetes eredményei iga­zolják, hogy a gabona átlagos hozama az idén holdanként 3—5 mázsával volt na­gyobb a tavalyinál. Az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó parasztok eredményei­nek összehasonlítása világosan igazolja a szocialista szektor fölényét. Az őszi bú­za hozama holdanként a tavalyi 12 mázsáról 16 mázsára növekedett. Az ál­lami gazdaságok 21, a termelőszövetke­zetek 18, az egyénileg gazdálkodó parasz­tok pedig 15 mázsás termést értek el kat. holdanként. Bolgár tudósok a szövetkezeti gazdaságért Szófia (ČTK) — A Burgaszi Területi Népi Tanács, a Bolgár Kommunista Párt területi bizottsága, a Bolgár Tudományos Akadémia, a mező- és erdőgazdaságügyi minisztérium és a plovgyivi Mezőgazda­sági Főiskola bővített ülésén Todor Zsiv­kov elvtárs jelenlétében megtárgyalták annak a bizottságnak munkaeredményeit, melynek az volt a feladata, hogy a BKP Központi Bizottságának utasítására a bur­gaszi terület mezőgazdaságának helyze­tét és távlatait tanulmányozza. Egy év alatt 71 tudományos dolgozó és mező­gazdasági szakember tanulmányozta a terület, gazdasági, éghajlati és talajvi­szonyait, és tudományos elemzésük alap­ján számos konkrét intézkedést tettek a terület mezőgazdasági termelésének to­vábbfejlesztésére. Jó munkát végeznek a romániai népi tanácsok Bukarest (ČTK) — A Román Népköz­társaságban a dolgozóknak több mint 137 ezer képviselője tevékenykedik a népi tanácsokban. A területi népi tanácsok nem régen tartott ülésein mérlegelték munkájukat. Bebizonyosodott, hogy e szervek jogkörének bővítése után lénye­gesen elmélyült a képviselők és a vá­lasztópolgárok kapcsolata. A népi taná­csok rendszeresen beszámolnak tevékeny­ségükről. A képviselők rendszeresen megtanács­kozzák választóikkal a város- és község­fejlesztési terveket. A temesvári népi tanács ülése előtt például 20 ezer be­szélgetést és összejövetelt tartottak a la­kossággal. Az ülésen a falvak villamosí­tásának és a talajjavítási munkálatoknak tervét hagyják majd jóvá. A választók ja­vaslatára emelték az egyes feladatokat. Rajzunk a moszkvai Pravdában közölt vázlat alapján készült. A pálya alakulá­sának megértését megkönnyíti a Hold pályasíkjainak berajzolt helyzete (eb­ben kerirg a Hold a Föld körül), valamint a Lunyik III. pályasíkjának hozzávetőleges helyzete. Hozzá kell még azt is tennünk, hogy a hordozó­rakéta nem is ebben a síkban in­dult el, hanem a Föld felszínére merőlegesen (valahogyan az olva­só felé, a rajz síkjából kiemelke­dő irányban), és csak az indítási, irányított szakasz végére tért rá a Föld —Hold-szputnyik kitűzött pályájára. Az 1. jelzésű pontok mutatják a kilövés pillanatában a Hold és a Lunyik III. helyzetét. A mozgó kozmikus laboratórium a Holdat a 2. jelzésű pontban közelítette meg a legjobban, s ekkor 7000 km volt a távolsága a Hold felszínétől. A 3. jelzésű pont az űrállomás hely­zetét jelöli, amikor — 18-án — az földközelbe ér. A Hold ekkorra a Föld másik oldalára, tőle körül­belül északnyugatra kerül. A pálya első szakasza egy átmeneti görbe, amit rendkívül gondos számí­tásokkal kellett meghatározni, és amelyeknek berepülését ia rakéta vezérműve biztosította. Ezt követőleg a laboratórium és a hordozórakéta egyaránt már ellipszis pályára tért át. A rakéta 11.1 kilométeres má­sodpercenkénti sebességgel indult, majd sebessége a csillagászati mechanika törvényeinek (Kepler második törvényének) megfele­lően csökkent. Az úgynevezett sem­leges ponttól, .tehát attól a ponttól kezdve, ahol a Föld és Hold vonzóereje egymást kiegyenlíti, a rakéta immár gyorsuló mozgásba kezdett s ennek (a Hold vonzóereje hatásának) tulajdonítható, hogy a holdközeli pontba már csaknem más­fél kilométeres másodpercenkénti se­bességgel érkezett. A holdközeli pon­•••aa******** 1 I Pekingben Üzembe helyezték a Kínai Népköztársaság táv­összeköttetésügyi minisztériumának csehszlovák segítség­gel létesített bélyeg­nyomdáját. Óránként 750 ezer bélyeget nyom négy színű kör­forgó mélynyomással, valamint acélnyomás­sal kombinált két­színű mélynyomással. A képen Karel Motl, csehszlovák szakem­ber betanítja a kínai munkásokat. (Oj Kína felvétele) ton túljutva (a rajzon levő 2. ponton túlhaladva), a rakéta ismét lassuló mozgással halad pályájának földtávoli pontja felé, amelyet október 10-én ér el, (Lapunk tegnapi számában te­hát, a közelebbi adatok ismeretének hiányában tévesen feltételeztük, hogy az űrállomás már szerdán el­éri pályájának Földtől legtávolabbi pontját.) „Megszökni" nem tud, mert sebességét — a korábbi lunyikokkal ellentétben — eleve úgy szabályoz­ták (ebben rejlett a kísérlet egyik legnehezebb és legnagyszerűbben megoldott problémája), hogy ne is szökhessen meg. Ezért volt indítási sebessége — 11,1 km másodpercen­ként — kisebb a második kozmikus sebességnél (szköési sebesség). A Hold és a Föld együttes vonzó ha­tása a rakétát visszatéríti: arra kényszeríti, hogy kerülje meg a Hol­dat és zárt pályán térjen vissza Földünkhöz. Az űrállomás most a Hold mö­gött halad. A közzétett adatok sze­rint az űrállomás szombaton éri el pályájának a Földtől legmesszebb eső pontját (470 000 km), majd a Föld felé egyenletesen gyorsulva, október 18-án halad el bolygónk mellett, 40 000 kilométerre megköze­lítve azt. E kommentár megírásának pillanatában még nem tudjuk, hogy mennyire torzította a Hold nehéz­ségi tere az űrlaboratórium pályáját. Erre vonatkozólag a szovjet tudó­soktól kell még tájékoztatást kap­nunk. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rendkívül elnyújtott ellipszis pálya mindenféle külső behatásra, elsősor­ban a Föld, Hold és Nap vonzá­sának változásaira nagyon érzékeny s ez a tulajdonság nehézségeket okoz ugyai* a pálya meghatározásá­ban, utólagosan azonban igen érzé­keny és pontos eszköz a tudósok számára fontos csillagászati és geo­fizikai számadatok kiszámításához. Sok szó esett mostanában az úr­rakéták pályájáról. Egy-két kérdés megvilágítása éppen ezért helyén­való. A csillagászok sokféle probléma megoldását keresik. Ezek közül a legegyszerűbb az úgynevezett két­test-probléma, amely az egyik test nehézségi terében keringő másik test pályáját kívánja meghatározni, így határozhatjuk meg a Hold pá­lyáját vagy a mesterséges holdak pályáit. A két nagyobb test nehézségi te­rében mozgó harmadik test mozgás­törvényeit mér az úgynevezett há­romtest-probléma adja. Ennek a problémának az általános érvé­nyű megoldását még nem isme­rik a csillagászok, bár a kérdést sok adott esetre eredményesen meg­oldották. Lehetséges, hogy a mate­matika fejlődése meghozza a végle­ges megoldást is, de az is lehetsé­ges, hogy nem tudjuk a háromtest, és többtest-problémát általános ér­vényű képletek formájában megol­dani. A Lunyik III. pályáját is három­test-problémának kell tekintenünk s ezt az adott esetet a modern elekt­ronikus számítógépek széleskörű al­kalmazásával az eddig közölt ada­tok alapján sikerült megoldani. Gondoljunk csak arra, milyen pontos számítások voltak szüksége­sek a rakéta pályára küldéséhez, vagy ahhoz, hogy az űrállomásról kapott adatok alapján, most már több mint egy héttel előre kiszá­míthassák az űrállomás „menetrend­jét". Az elméleti, számított pálya­adatok és a rádiólokátoros úton mért valóságos pályaelemek össze­hasonlítása a csillagászok számára kétségkívül nagy értékű adatsoro­zatot eredményez, ami további ku­tatásaik kulcsát is jelentheti. (Népszabadság) >»«t+< t M > 4 M • • • M H M M • M « M > < *-f Mindössze 24 hónap telt el azóta, hogy a „Hold-bébi", az első szputnyik elindult földkörüli útjára a szocialista tudomány nagyszerű diadalát hirdetve. A múlt vasárnap, október 4-én, pontosan két évvel e nagy esemény után újabb szenzációs hír kelt világgá: a Lunyik III, az ed­dig legbonyolultabb világürjáró szer­kezet sikeres útraindításának híre. A nagyszerű, pontos számítások ered­ményeként megszületett legújabb szovjet űrrakétáról a világban min­denütt, barát és ellenség egyaránt, a legnagyobb csodálat és elismerés hangján beszél. Míg az első szovjet mesterséges hold sikeres fellövését a Nyugaton még némi szkepticizmus­sal fogadták s igyekeztek azt egye­dülálló, ahogyan mondották: „vélet­len szerencsének" minősíteni, addig a Hruscsov elvtárs amerikai látogatá­sának előestéjén kilőtt holdrakéta s a most vasárnap útra bocsátott bolygóközi űrállomás mindenki szá­mára a Napnál is világosabban bizo­nyítja a szovjet technika tagadhatat-v. lan fölényét és azt az abszolút biz­tonságot, amellyel a világűr ismeret­len titkainak feltárásában a szovjet tudósok mérföldes léptekkel halad­nak előre. Tudományos szempontból belátha­tatlan jelentősége van a legújabb szovjet űrrakétának. A Hold ama részéről szolgáltat majd adatokat, amely eddig az emberi szem és a földi kutatóeszközök számára hozzá­férhetetlen volt.­Hacsak az elmúlt három hétre — mily rövid idő ez a törté­nelem forgatagában - tekintünk is vissza, pergőtűzként záporoznak a szovjet sikerek - politikai, tudomá­nyos téren egyaránt. Hruscsov elv­társ történelmi jelentőségű amerikai útját méltóképp vezette be a három hete útjára bocsátott szovjet holdra­kéta, amely a világ első szocialista hatalmának felségjelét a Hold terü­letére vitt*. A szovjet miniszterel­nök kéthetes amerikai látogatása a szovjet politika egyik legnagyobb sikere volt. Eredményei megerősítet­ték azon alapelvek helyességét, amelyek győzelméért a nemzetközi porondon oly kitartóan harcol a Szov­jetunió. Hruscsov elvtárs által az ENSZ elé terjesztett általános lesze­relési javaslat, a szovjet és az ame­rikai kormányfők Camp David-i tár­gyalásai, mindez zajlásba hozta a hi­degháború jegét és a világ népeiben hatalmas tápot adott a béke remény­ségének. Mindezekre a kedvező je­lenségekre, a béke szempontjából oly kedvező eredményekre feltette a koronát az új bolygóközi űrállo­más sikeres útnak indítása és bera­gyogja azokat a távlatokat, amelyek a szocializmus adta korlátlan lehe­tőségek közepette az emberi alkotás előtt nyílnak. A szocialista tábor országai — de a tőkés világ is — az utóbbi napok­ban két nevezetes évfordulóról em­lékezett meg: a hatalmas, népi Kí­na fennállásának 10. évfordulójáról, majd az első német munkás-paraszt állam megalakulásának ugyancsak tíz esztendős jubileumáról. A Kínai Népköztársaság meg­alakulása 1949. október 1-én az új­kori történelem egyik legfontosabb, legnagyobb hatású eseménye volt, ta­lán a legjelentősebb a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett. Veie a Föld legnagyobb népe fejezte be nemzeti felszabadító harcát a nem­zetközi imperializmus ellen és belső forradalmát a feudális-kapitalista erők ellen. A kínai nemzeti felszabadító harc­nak a következményei döntő mérték­ben befolyásolták a világ sorsának további alakulását. Senki és semmi sem tudta már feltartani a népi Kína közvetlen hatása alatt álló nagy ke­let-ázsiai tér népeinek imperializmus, idegen elnyomás elleni harcát. A kínai nép küzdelmével egyidejű­leg vagy azt köyetően sok száz­millió, addig gyarmati sorban síny­lődő nép rázta le igáját és szerezték vissza függetlenségüket olyan álla­mok, mint: India, Indonézia, Ceylon, Burma, Pakisztán, Egyiptom, Irak és még sok más. A kínai nemzeti felszabadító harc­nak és belső forradalomnak a hatá­sa azonhan tovább tart napjainkban is. Az afrikai néger népek sikeres, de még korántsem lezárt nemzeti fel­szabadító harcához csatlakoznak — legalább is időben — a dél-amerikai államok egyre eredményesebb impe­rializmus ellenes forrongásai is. Nem kevésbé nagy jelentőségű a szabad, a népi Kína megalakulása a tíz év előtt már hatszázmilliós nép belső életére. A hazai reakciós erők megverése, maradványainak kiszorí­tása Tajvan szigetére szabaddá, tet­te az utat a szocialista forradalom megvalósítására. Ennek folyamán a népi Kína, a Szovjetunió és az idő­közben megalakult többi népi demok­ratikus állam hathatós segítségével, az imperializmus minden fogcsikor­gatása ellenére a szocializmusnak soha nem látott gyors ütemű és ered­ményes építése útjára lépett. Ered­ményei világszerte ismeretesek. • A Német Demokratikus Köz­társaság az elmúlt évtized alatt nemcsak a világgazdaságban ért el kiemelkedő helyet, hanem ugyanak­kor növekedett fontossága a jelen­legi nemzetközi kapcsolatok szem­pontjából is. A munkás-paraszt köz­társaság fennállása következtében Közép-Európa szívében erős gát emelkedett a revansizmus és a reak­ció Nyugat-Németországból áramló veszélyével szemben, szilárd bástya támadt az európai- és a világbéke megőrzésére. Az európai, de nem­csak az európai népek szempontjá­ból döntő tényező az, hogy a né­met népnek több mint egynegyede véglegesen a békés fejlődés útját vá­lasztotta. A Német Demokratikus Köztársa­ság a német nép érdekeinek is kö­vetkezetes védelmezője. Harcol a há­ború maradványainak . felszámolá­sáért, a német békeszerződés meg­kötéséért, a berlini helyzet norma­lizálásáért és így valamennyi béke­szerető német érdekeit képviseli az országnak mind keleti, mind pedig nyugati részében. Ugyanakkor a Né­met Demokratikus Köztársaság ki­tűzte Németország egyesítésének reális programját, amely a szocialis­ta tábor támogatásával reményt ad a német probléma mielőbbi békés rendezésére. Hruscsov elvtárs amerikai út­jának, ott folytatott tárgyalásainak konkrét hatása nyilvánul meg az Egyesült Nemzetek Szervezetében csütörtökön megindult tárgyalások­ban is, amelynek első pontja éppen a Szovjetunió által beterjesztett ál­talános leszerelési javaslat. Tudjuk a múltból, hogy eddig minden szov­jet javaslat — legyen az az embe­riség érdekében a leatermészetesebb és a leggyümölcsözőbb is — huza­vona, ellenkezés tárgvát kénezte, sőt sok esetben az ENSŽ napirendjére sem került. A megváltozott világ­helyzetnek, közhangulatnak kifejező­je, hogy az emberiség további sorsa szempontjából döntő jelentőségű ja­vaslatnak megtárgyalását az ENSZ szavazőmasinériája - amelyben, mint tudjuk, még mindig az ame­rikaiaké a többség — sem tudta megakadályozni vagy késleltetni. Az ENSZ ügyrendjén szerepel a tervezett szaharai francia atomrob­bantások ügye is. El sem tudunk képzelni időszerűtlenebb intézkedést, mint a német atomiparral együtt­dolgozó francia imperialista körök görcsös erőlködését atomnagyhatalmi rangjuk elismeréséért akkor, amikor a világ három atomhatalma tényle­gesen már beszüntette az emberiség sorsát veszélyeztető kísérleteket. Az angliai választások az eddigi, nem teljes hírek szerint a Macmillan vezette konzervatív párt előrelátható győzelmét hozták. A vesztes munkáspárt ritkán állott ki választási harcra kedvezőbb objek­tív feltételek között, mint éppen most. A konzervatív párt kilencéves uralmának számláját számos impe­rialista külpolitikai . kaland, terro­risztikus, embertelen fellépés a meg­maradt angol gyarmatokon, a dol­gozó nép ellen hozott gazdasági és politikai intézkedések végeláthatatlan sora, a drágaság emelkedése, a bé­rek vásárlóerejének csökkenése és más antiszociális intézkedések ter­helték. Ennek ellenére a munkáspárt határozatlan, a reakcióval megalku­vó, az imperializmus jelenségeivel szemben következetesen fel nem lépő politikája megbosszulta magát és a konzervatívoknak a kellő lélektani pillanatban megindított, az atomhá­ború veszélyeit csökkenteni hivatott politikája eléqséges volt ahhoz, hogy az ezt, a különben izig-vérig reak­ciós pártot jelentős választási győ­zelemhez segítse. Az angliai választások lefolyása in­tő például szolgálhat a nyugat-euró­pai reformista munkásság számára, hová vezetik őket a reakciós, megvá­sárolt vezéreik. P. J. (JJ SZÖ 4 * 195 9- október 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom