Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-01 / 272. szám, csütörtök

j)49 ÉLJEN ÉS VIRÁGOZZÉK A s összetartás ereje A szocialista országok családjának része Kína gazdasági felvirágzásában M

a ünnepli a Kínai Népköztársaság, a legnagyobb ázsiai szocialista nagyhatalom fennállásának 10. évfordulóját. A szabad fejlődés tíz évének határkövei ä gazdaság valamennyi ágában elért hatalmas sikerei, különösen a tavalyi nagy ugrás évének eredményei. E sikerek alapján a párt és a kormány merész feladatokat tűzhetett ki a termelés terén: az idén 18 millió tonna acél, 580 millió tonna szén, 525 millió tonna gabona, 5 millió tonna nyersgyapot termelését. E feladatokat az országos munkaverseny és a lelkes népi kezdeményezés alapján a párt Központi Bizottsága és az országos népi gyűlés ülésszaka nemrégen felemelte. így csak az állami vállalatok acélgyártása eléri a 12 millió tonnát, ami a tavalyihoz viszonyítva fele annyival többet jelent. Kína népgazdasági sikerei alapját a párt bölcs vezetésével buzgólkodó tömegek vasakaratán és munkáján kívül a Szovjetunió vezette szocialista tábor testvérországainak példás segítsége és együttműködése teremtette meg. Első helyen a Szovjetunió említendő. A szovjet-kínai gazdasági együttműködés évszázados hagyományokra tekint vissza. Már a XVII. században virágzott a kereskedelem a cári Oroszország és a Kínai Császárság között. Fontos megjegyeznünk, hogy az oroszkínai kereskedelmi viszonyt egyenjogú, kölcsönösen előnyös szerződések jellemzik, ellentétben a múlt századok folyamán folytatott angol gyarmati politikával, mely egyenlőtlen, KUO MO-ZSO: Emlékezés Emlékezz, neked mondtam) a börtönben sok éve: <, „Virágom minden szirmát ' rábízom röpke szélre ..," ' Azt mondtad: öreg lettem, fáradt a vers-írásra, < énekem patak-ágyát nem itatja forrása. ( De én nem tudok hinni szavadnak, kedves társam, virágom minden szirma üde, mint hajdanában, sok új dalom madárként száll, mint valaha régen, szél dédelgeti őket a kék tavaszi égen. ( Sörényem - nézd meg jobban! —nem olyan ősz, miuí mondod, j ; de még ha ősz is - hagyjuk' az öregember-gondot. ( Barátom, örök forrás buzog és csobog bennem, mint ifjú folyam árja, ] szétárad a szívemben. | Dalaim tán fakóbbak i — nincs örök tavasz, látod — 1 de szélvészként lerázzák a lomha őszi álmot, i Szárnyakon érkezik tán \ a kínai talajra i India forrósága, j) 1 Szibéria viharja. > Életemet, barátom, | félig már végig-éltem, i énekemet, barátom, [ nem hagyom abba mégsem, i ott lesz vége, barátom, ' ahol elér a végem — , országunk szegény népét i > ki dalolja, ha én sem? í > Barátom, nem ismertél fi ' s magamat nem ismertem — í t ó, mennyire ragyogó nap < ! lelt vak kétségben engem! 1 i De az éj sötétjében ) míg börtönben hevertem, ; ( álmatlan töprengésben <, 7 elém tárult a lelkem. < (1928. május) ( < Weöres Sándor fordítása \ az országot kifosztó szerződéseket kényszerített az elmaradt Kínára. A két ország fő cserecikke az orosz prém és a kínai tea volt. A gazdasági kapcsolatok fejlődését szemléltetően igazolja a külkereskedelmi forgalom, mely a Szovjetunió és Kína között 1950-től 1957-ig megnégyszereződött, tavaly pedig további 18 százalékkal emelkedett. Kína külkereskedelmi forgalmának a felét ma a Szovjetunióval folytatott kereskedelme képezi. Kína külkereskedelmi forgalma a szocialista tábor országaival az 1950 — 1956-os években hatszorosára növekedett. Jelentősen képviselve van benne hazánk is, valamint Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság. Óriási segítséget nyújtott a Szovjetunió a kínai ipar fejlesztésében. Gazdasági egyezmény alapján eredetileg 211 iparvállalat építésében segített dokumentációval, szakemberekkel és berendezések szállításával. Tavaly újabb 44 nagyvállalat, az idén júniusban pedig további 78 nagy iparvállalat felépítésere és berendezésére kötöttek egyezményt. Ez az 1959 —1967-es években valósul meg. Szovjet dokumentációk alapján 222 új termékfajta gyártását vezették be. Most újabb 104 termékfajta termelését tervezik. Főként kőolajipari, acélipari, gépipari stb. termékfajtákat gyártó berendezésekről van szó. Több mint 200 fajta szerszámgép, 900 újfajta kohászati berendezés, vegyiipari berendezés és alkatrészgyártó-üzemi berendezés termelését sajátítoták el szovjet műszaki dokumentáció alapján. Kína viszont az együttműködés keretében selyemszövödei és vasbetoncsőgyártó-berendezések dokumentációját adta át a Szovjetuniónak. Egyre nagyobb arányt ölt Kína és a népi demokratikus országok együttműködése. Hazánk főként erőművek, cukorgyárak és egyéb berendezések szállításával segíti Kínát, ezenkívül más ipari objektumok építésében nyújt műszaki és anyagi segítséget. 1950-től 1958-ig 78TSzorta növekedett országaink árucsere-forgalma; s a jövőben tovább növekedik. Több mint 90 százalékban gépeket és berendezéseket szállítunk Kínának. Kínában kedvelik a pontos csehszlovák szerszámgépeket és a kitűnő vegyiipari berendezéseket, a csehszlovák autóbuszokat és teherautókat. Pekingben a városi közlekedés több mint 70 százalékát csehszlovák autóbuszok és trolibuszok bonyolítják le. Több mint 5000 Zetor traktorunk jól bevált a kínai gazdaságban. Csehszlovák segítséggel épült Kantonban egy cukorgyár, mely naponta 2000 tonna cukornádat dolgoz fel. E segítségért Kínától fémeket, nyersvasat és vasércet, gyapotot, gyapjút, nyersselymet, bőrt, prémet, dohányt és élelmiszert kapunk. Az NDKval együtt hőerőműveket építünk Kínában. A kulturális csere és a szakemberképzés terén is figyelemre méltók a tíz év eredményei. 1951-től 1956-ig 6300 kínai szakember járt tanulmányúton a Szovjetunióban, nem szólván a szovjet főiskolákon tanuló kínai fiatalokról, akik közül már 1061-eti befejezték tanulmányaikat. 1957 óta a Szovjetunió is főiskolásokat küld kínai egyetemekre, jelenleg 115 szovjet fiatal tanul Kínában. gy sorolhatnánk tovább a szocialista országok testvéri segítségének példáit, melyek nagyrészt előmozdították a szabad kínai nép sikereit. Beszélhetnénk a nagyarányú kulturális cseréről, stb. Megjegyzendő: annak ellenére, hogy bizonyos országok még ma is vonakodnak felvenni a kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal és elismerni törvényesen megillető ENSZ képviseletét, Kína ma már összesen 1 milliárd 170 millió lakost számláló több mint 30 országgal tart fenn diplomáciai, 69 országgal pedig kereskedelmi kapcsolatokat. LÖRINCZ LÁSZLÓ A jungkwai kommuna közös étterme V 1. kép: Gazdag rizstermés Szecsuanban © 2. kép: Jung Kuan-hsiu, a Popo kommuna elnökhelyéttesnője unokáival. A kínai orvostudomány több ezeréves hagyományra tekint vissza, de az ország lS49-ben történt felszabadításáig a nép számára nem lézetett egészségügyi' gondoskodás Kínában most már minden járási székhelyen van kórház és minden népi kommúna rendelkezik egészségügyi központtal. A korszerű kórházakban 440 ezer ágy, vagyis 7,7szer több van, mint a felszabadítás előtti időben. A kórházak 25 százaléka a vidéken fejti ki tevékenységét. Minden munkás és állami hivatalnok ingyenes orvosi gondoskodásban részesül. A gyárakban dolÁ kínai egészségügy fejlődése gczó nök 56 napos anyasági szabadságra tarthatnak igényt. Kínában jelentós sikereket értek el a fertőző betegségek elleni harcban. A schistosomiasis (mételyféreg okozta baj), mely előbb több mint 100 millió paraszt életét veszélyeztette, megszűnt az e betegség által sújtott terület kétharmadrészében. A gyermekhalandóság a Kínai Nép-köztársaság fennállásának 10 éve alatt 60 százalékkal csökkent. A kínai orvosi tagozatokon az eltelt 10 év alatt csaknem 40 ezer főiskolai hallgató, vagyis ötször annyi fejezte be tanulmányait, mint a felszabadítás előtti 20 év alatt. Kínában már korszerű orvosi műszeredet és kórházi berendezéseket is gyártanak, amelyek a brnói nagyvásáron igen nagy érdeklődésnek örvendtek. A kínai gyógyszertárakban a hagyományos hatékony orvosságok mellett korszerű gyógyszereket, mint penicillint, streptomicint, és más antibiotikumokat is készítenek Tizenegyezer kilométer az új Kínán keresztül Négy társadalmi rend egymás mellett Jün-nan tartományban, az örök tavasz országában húsz nemzetiség él. Találunk köztük törzseket, amelyek még nem jutottak ki az ősközösségi társadalomból és a matriarchátusból, a hegyek között vadász törzsek állítják csapdáikat és hajszolják halálra a vadat; a társadalom legkezdetlegesebb formái mellett megtaláljuk ezen a területen a rabszolgaságot és a hűbériséget, de már végüket járják, akárcsak a szörnyűségek és igazságtalanságok, amelyek e társadalmi rendszerek kísérő jelenségei. Ezért bennünket elsősorban azoknak a munkája érdekel, akik akaratuk és hitük erejével történelmi sorsfordulón segítik keresztül e törzseket és nemzetiségeket — úgy is mondhatnánk — az ókorból a szocializmusba viszik át őket. A kínai kommunistáké e munka érdeme, ők formálják rendkívül nehéz körülmények között, súlyos áldozatok árán az új embert. A han nemzet tizenkét millió (kínaiak) és húsz más nemzetiség kereken hatmillió tagja települt meg a völgykatlanokban és a hegyek közt, amelyek Jünnan tartomány 420 ezer négyzetkilométernyi területének több mint kilenc tizedrészét foglalják el. Természeti szépségekben bővelkedik ez a vidék, de bejárni, beutazni nem könnyű. Gyakran napokig eltart, amíg az ember a kerületi székhelyekről eljut a járásokba (a tartománynak öszszesen 11 kerülete és 3 autonóm körzete van.) Kevés az országút, s építésük nagy nehézségekbe ütközik. A meglévő hegyi utak javarészt csak májustól októberig járhatók. Olyanok a hegyek, mint valami háborgó tenger megdermedt, tarajos hullámai, az egyik gerincről átkiálthatsz a másikra a keskeny és meredek falú völgyeken keresztül, ha fegyvered van, elejtheted a túlsó lejtőn legelésző vadat, de aztán legalább egy napig tart az út a zsákmányhoz. A tartomány legdélibb részében a talaj tengerszint feletti magassága 70 méterre ereszkedik le — a nyugati határszélen eléri az 5000 métert —, s itt magasra nőtt, sűrű őserdőkön kell keresztül törnie az utazónak. Kun-mingba egyetlen vasútvonal vezet Vietnam felől, a keskeny vág ányú vaspálya 250 kilométeres hosszán 250 alagúton bújik keresztül. A jövő év folyamán készül el az a vasútvonal, amely összeköti Jiin-nant Cshantuval Szecsuan tartományban, s rajta keresztül Kína középső és északi tartományaival. A két város között a távolság légvonalban 700 kilométer, s köztük szakadatlan láncokban sorakoznak a hegyek. Jiin-nan iparát a közelmúltban kezdték kiépíteni. Ezek az adatok még hozzávetőleges képet sem adnak azokról a nehézségekről és akadályokról, amelyeket a természet állított itt az építő ember útjába és amelyeket a kínai kommunistáknak le kell küzdeniük. De vannak más jellegű nehézségek is. A párt ezerszámra küldi tagjait, a han nemzet és a többi húsz nemzetiség fiait a tartomány minden sarkába (a lakosság egy harmadrésze az egész terület 70 százalékán él.) A nemzetiségek több mint 7000 tagját képezték ki, iskoláztatták és küldték vissza szülőfalujukba, hogy segítsenek társaiknak, szabadítsák meg őket több ezeréves elmaradottságukból. A párt szüntelenül irányítja ezeknek az úttörőknek a munkáját, bár közben nem kis nehézségekkel kell megbirkóznia, A gyűléseket például nagyobbrészt telefonon tartják meg. A „kiszállások" nem gyakoriak, viszont annál hosszabb ideig tartanak. A párt nemzetiségi politikája, amelyet az elvtársak végrehajtanak, mindenütt egy és ugyanaz, a módszerek azonban nagyonis különbözők, s érthetően nagyok az eltérések az egyes intézkedések között is, mert esetröl-esetre számba kell venni a gyakran rendkívül ellentétes helyi adottságokat. AZ ŐSKÖZÖSSÉGI TÁRSADALOMBAN élő határvidéki törzsek, például a khava (200 000 ember), a tu-lung (3000 ember), a li-su (200 000) és a tyingpho nemzetiség esetében az átmenet közvetlen, földreform nélkül. Ilyen „közvetlen" átmenetet valósítottak meg azokon a vidékeken is, ahol az egyes falvak közösen művelték meg a földet, közösen arattak és elosztották egymás közt a termést, vagy ahol néhány család vagy nemzetség dolgozott közösen és osztozott meg a termelt javakon. A föld és a ház köztulajdon volt, a családok vagyona mindössze szerszámokból és háziállatokból állt. Ezeken a területeken a termelőerők rendkívül fejletlenek voltak, a kezdetleges szerszámok, munkaeszközök köböl, fából és bambuszból készültek, kivételnek számított egyegy vaskés vagy acélszekerce. Sok helyütt botokkal, különleges hosszúnyelű késekkel „szántót tak". A termés természetesen rendkívül csekély volt. Az állam élelmiszereket, ruhákat és mindenekelőtt korszerű szerszámokat küldött ezekre a teriiletekre, ellátta a lakosokat vetőmaggal, s egyéb támogatásban részesítette őket. Kínai parasztok érkeztek a faluközösségekbe, hogy megtanítsák a helyi ' lakosságot a föld jobb megművelésére, az öntözéses gazdálkodásra, csatornák és gátak építésére; szerszámok készítésére, szövetek és más létfontosságú használati cikkek gyártására, sőt néhol még arra is, hogyan főzzék meg az ételeket. Az állam leszállított áron látja él az itteni ÜJ SZÖ 4 * 1

959- Október 1.