Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-31 / 301. szám, szombat

~A lakásépítkezés kérdései ­a Banská Bystrica-i kerületben A Banská Bystrica-i kerületben több mint 10 ezer lakáskérvény fekszik a nemzeti bizottságokon. Az igénylők úgy szeretnék, ha óhajuknak megfelelő lakás kiutalásával haladéktalanul eleget tenné­nek. Határozottan állítjuk, ez a nemzeti bizottságok törekvése is, melyek gondoskodnak a lakosok megfelelő elhelyezéséről és jobb la­káskörülményeik biztosításáról. Jelen esetben azonban a felhalmo­zódott kérvényeket belátható időn belül nem képesek elintézni, mivel az igények kielégítése elsősorban az építkezési szervezetek felkészült­ségétől és a lakásegységek felépítésének ütemétől függ. Ezenkívül tekintetbe kell vennünk a kerület jelenlegi lakásalapját, mely minősége tekintetében sok kívánni valót hagy hátra. A folyó évben készített ez irányú kimutatásokból kitűnik, hogy a rendelkezésre álló 134 595 lakásból több mint 15 ezer épület életkora már túlhaladta a száz esztendőt. Az évek folyamán a kar­bantartás elmulasztása miatt az idő­járás annyira megrongálta ezeket a lakásokat, hogy 1970-ig, a lakáskér­dés lényegében való megoldásának pártunk által kitűzött határidejéig csaknem mind lemorzsolódnak a meglevő lakásalapból. Ez tekintélyes számú lakás kiesését okozza. Mind­amellett egész nyugodtan számításon kívül hagyhatjuk a falvakon, tanyá­kon sárból, fából és nyers vályogból készült - ha lakásoknak nevezhetők - családi házakat, melyek állapo­tuknál fogva nem felelnek meg a mai lakáskultúra követelményeinek. Nem könnyű tehát a nemzeti bizott­ságok helyzete. Amikor a háztartások számát összegezték, megállapították, hogy az említett lakásalap állapotára való tekintet nélkül a jelen időszak­ban még 12 819 lakás szükséges az igények kielégítésére. Mindent egybe­vetve úgy mutatkozik, hogy a lakás­kérdés megoldásának határidejéig, 1970-ig összesen 29 419 lakóházat kell felépíteni a kerületben, hogy minden családnak megfelelő lakása legyen. A lakásra jogosultak türelmetlenül várják a kiutalást, az új lakásba való beköltözés napját. Hogy világosabban lássunk ebben a kérdésben, nézzünk szét az építkezéseken. A kerület fejlesztésének tervei a lakáskérdés folyamatos megoldására vonatkozóan ez idén 1554 lakásegység felépítését és átadását tűzték ki az állami lakásépítkezés keretében. Az építkezési szervezetek azonban nem teljesítik kielégítően feladatukat. A Stavoindustria vállalaton kívül — mely ez idén 42 lakásegységgel épített fel többet a tervezettnél —- egyik építkezési üzemben sem teljesítik az előirányzatot. Szeptember végéig 866 lakást kellett volna átadniok. Ezzel szemben csak 727 lakásegységet, va­gyis 113-mal kévesebbet bocsátottak a lakásra várók rendelkezésére. A Magasépítkezési Vállalat és a Hron­stav dolgozói bizony nehezen tudják a terv nem teljesítését megmagyaráz­ni. Hiszen nem tettek meg mindent az építkezési munkák gépesítésére, helytelenül gazdálkodtak az anyaggal, ami egyebek között a határidők elto­lódását is eredményezte. Nagyon fogadkoznak -mind a Ma gasépítkezési Vállalat, mind a Hron­stav vezetői, dolgozói, hogy az év vé­géig behozzák lemaradásukat. Nehezen remélhető, hogy három hónap alatt felépítenek 827 lakást, amikor 727 la­kásegység befejezéséhez majdnem 9 hónapra volt szükségük. Mit tettek a pártszervezetek? Hogyan befolyásol­ták a munkát az építkezéseken dol­gozó kommunisták? Eddig felmutatott eredményeik alapján kevésbé beszél­hetünk sikeres működésükről, mert a párt befolyását az építészetben nem kielégítően érvényesítették. A kerület építkezési szervezeteiben pedig 77 üzemi pártszervezet működik, melyek tagsága jobb politikai, szervezési munkával nagyobb eredmények eléré­sére is képes lett volna. Igaz az is, hogy a kerület 18 legfontosabb épít­kezésén egyáltalán nincs üzemi párt­szervezet, mint pl. a kékkői bányák Dolinka-üzemében, a žiari, breznói fontos akciók építésénél. A következő időszakban azonban már nagyobb ak­tivitás várható, mert az építkezés leg­jobb dolgozói soraiból legutóbb 136 tagjelölttel gyarapodott az üzemi pártszervezetek taglétszáma, akik a párt vezető szerepének fokozottabb érvényesítésével az eredményeket is kedvezőbben befolyásolhatják. A lakáskérdéssel kapcsolatban az érem másik oldaláról is beszélnünk kell. Hiszen csupán az állami építke­zés keretében még 1970-ig sem szá­molhatnánk fel a mutatkozó lakás­hiányt. Pártunk, mely minden törek­vését a cél elérésére fordítja, arra hívja fel a nemzeti bizottságok fi­gyelmét, hogy a dolgozók széles töme­geit vonják be a lakáskérdés megol­dásába, akik közvetlen részvételükkel és kezdeményezésükkel jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak a lakásalap bővítésének meggyorsításához és az építkezés költségeinek csökkentésé­hez. A szövetkezeti lakásépítkezés kere­tében a kerületben 1959—1960 évek­ben 513 lakást kell felépíteni és to­vábbi 466 alapjának lerakását kell megkezdeni olyképpen, hogy 1965-ig 5300 család elhelyezését lehessen biz­tosítani. Az EFŠZ-ek lakásépítkezé­sének megszervezésével pedig 1300 lakás létrehozása jelentős mértékben elősegítené a lakáskérdés megoldását. Ez ideig három lakásépítkezési szö­vetkezet jött létre a dolgozók kezde­ményezéséből, melyek 60 tag részvé­telével számolnak a lakások felépíté­sénél. Az építkezésnek ezt a módját azonban nem népszerűsítették kielé­gítően a kerületben. Ez az oka annak, hogy a megalakult szövetkezetek még kezdeti eredményeket sem mutathat­nak fel működésükben. Az üzemi la­kásépítkezés keretében is csak a podbrezovai Sverma Vasművekben kezdték meg munkásaik részére a la kások építését, melyekben jövőre 40 családot helyezhetnek el. Egyedülálló, de annál szebb kezdeményezés ez a Sverma Vasművek vezetői részéről, akik az üzemben megtakarított esz­közöket nemes cél megvalósítására fordítják. Példájukat más üzemekben, falvakon pedig az EFSZ-ekben is kö vethetnék. A lakáskérdés rövid időn belül tör­ténő megoldásának feltételei a Banská Bystrica-i kerületben is megvannak. Körülményesebb lenne a helyzet, ha a lakásigénylők sült galamb módjára csak az állam támogatására, az állami építkezés keretén belül épülő lakások ra várnának. A szövetkezeti, üzemi lakásépítkezés egyebek között a helyi nyersanyagok felhasználását is lehe­tővé teszi s ez jóval csökkenti az építkezésre fordított kiadásokat. A nemzeti bizottságok üzemei, ame­lyek csupán ebben az évben 67 200 köbméter kavicsot, 43 250 köbméter romokot, 58 737 köbméter követ, 1 millió 920 ezer téglát, 221 ezer for­matéglát szállítottak az építkezések­hez a helyi nyersanyagforrásokból, a szövetkezeti, üzemi lakásépítkezők közös összefogása esetén még na­gyobb mennyiségű és olcsó építő­anyaggal láthatják el az igénylők építkezéseit. Ez a legrövidebb útja a kerületben mutatkozó lakáshiány fel­számolásának. Szombath Ambrus NÉPHADSEREGÜNK ELETEBOL Pavel politikai tiszt egységénél a záróvizsga letételével 93 katona el­végezte a szövetkezeti munkaisko­lát. A polgári életbe visszatérő fiatal parasztok ezáltal jelentősen gyara­pították szakismereteiket. Az érdem elsősorban a katonai szolgálatukat teljesítő, főiskolát végzett fiataloké, akik önzetlenül foglalkoztak kato­natársaikkal, megszerettették velük a tanulást, felkeltették érdeklődésü­ket, sőt ők maguk tartották a leg­több előadást. ÜJ ERÖK AZ EFSZ-EKBE Mašek politikai tiszt kötelékében szép eredményeket értek el a me­zőgazdasági dolgozók toborzásában. A mezőgazdaság iránt érdeklődők számára külön tanfolyamot szervez­tek, és már eddig harmincnégy ka­tona elsajátította a traktorosnak szükséges ismereteket. További tan­folyamok előkészítése és megszer­vezése folyamatban van. IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉS A katona; építkezések egyik mun­kahelyén, ahol Paštika elvtárs az építésvezető, az utóbbi hónapokban száz százalékra teljesítik a tervet. Ez a jó eredmény, elsősorban Stanék elvtárs részlegének köszönhető, melynek tagjai túlnyomórészt kato­nák. A részleg munkáját ifjúsági építkezésnek nyilvánították. A fia­taloknak nem volt könnyű a felada­tuk, mert elsősorban az év eleji lemaradást kellett behozni. A kato­nák fiatalos lelkesedéssel láttak hoz­zá a munkához és jócskán merí­tettek Valter, Kadlec és Klaibl mes­terek gazdag tapasztalataiból. A le­maradást már az első negyedév vé­gén behozták. Áz elvtársak a félévi tervet ezen a szakaszon június 17­én teljesítették. A fiatal katonák azonban nem eléged­nek meg az elért eredményekkel. Kötelezettséget vállaltak, hogy sza­kaszukon december 15-ig teljesítik az évi tervet. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szervezetei a trnaval járásban is méltóan készülnek a csehszlovák-szovjet barátság hónapjára. Zavar községben, ahol az EFSZ a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetkezete nevet viseli, mindent meg­tesznek, hogy a község lakói egyre többet tudjanak a szovjet nép életéről és értékes tapasztalatait közös gazdálkodásuk fejlesztésére fordítsák. Képünk az ünnepségeket előkészítő helyi bizottság egyik ülésén készült, amelyen ellenőrizték a barátság hónapjának előkészületeit. (CTK felvétele) ILYENEK A TARTALÉKOSOK A harci készenlét kihirdetése után az alakulat harci feladatára várt, melynek teljesítése során különösen jól állták meg a helyüket a tarta­lékosok. Teljesítményüket a kötelék parancsnoka is kiemelte. A tartalé­kosok kitartása a folyamátkelésnél is bebizonyosodott. Az akadály előtt nem torpantak meg, a harci felada­tot rekordidő alatt megoldották és a kedvezőtlen idő ellenére folytat­ták a többórás támadást. Bizony csalódik az a parancsnok, aki azt gondolja, hogy a tartaléko­sok dicsérni fogják azért, mert a négyhetes gyakorlat alatt lehetővé tette a „lógást". Viázont szeretettel emlékeznek meg azokról a parancs­nokokról, akik megkövetelik a rend pontos betartását és törődnek azzal, hogy beosztottjaik minél többet ta­nulhassanak. Ezt bizonyítja a Buli­na tiszt egységében szolgált Jaroš tartalékos szakaszvezető levele. Le­velében köszönetét fejezi ki a tisz­teknek a katonáik iránt tanúsított magatartásukért és sok sikert kíván a beosztottak neveléséhez. KATONÁINK MINT ÉLETMENTŐK Éppen szombat volt. Branka kapi­tány szolgálata befejeztével haza­felé készült. A telefon csengetése és az átvett jelentés azonban meg­változtatták útirányát. Lakása he­lyett azután Simulik kapitányhoz tartott, vele a repülőtérre, onnan pedig Bečváŕ orvos alhadnaggyal együtt helikopterrel felszálltak a magasba. Húsz perccel később a lounyi kór­ház mellett szálltak le. A súlyos agyvérzést szenvedet tizenhat éves Jirí Beneš gyors orvos; segítségre szorult, amelyet csak a prágai köz­ponti katonai kórházban tudtak nyúj­tani. Sürgősen cselekedni kelett. Nem egészen egy órán belül a ka­tonai helikopter Stŕešovicén leszállt. A fiatal ember életét megmentették (-y) AZ ÚJ SZÓ A mezőgazdasági gépjavító-üzemben: „Ä szocialista munka brigádja" címéri A galántai mezőgazdasági gépjavító-üzem dolgozói néhány nappal ezelőtt tanulmány­úton voltak és ellátogattak a brnói trak­torgyárba. Ebben a gyárban több csoport verseny­zik a „szocialista munka brigádja" büszke címért. Beszédbe elegyedtek egy n\_ylc­Nem vártunk az esőre Azt tartja a közmondás a vetésről: ősszel porba, tavasszal sárba. Hát az idén bizony túlságosan nagy volt a por, s ez már mégsem jó, mert ha kevés a ned­vesség, bizony nehezen kel ki a mag, Mi azért mégsem vártunk az esőre, mert vetni kell, ha azt akarjuk, jövőre is bő termés legyen. Igaz, .nehéz volt az idén a vetés, de nekigyürköztünk a munkának és elvetettünk 158 hektár búzát, 28 hek­tár őszi árpát és 16 hektár takarmány­keveréket. Ha a napokban kap a föld egy kis csapadékot, akkor ez megnyujtató, mert ez már elég ahhoz, hogy az elvetett mag gyorsan kisoroljon. November elsejéig a cukorrépabeadást is teljesít*.:, eddig 251 vagon répát ta­karítottuni^be, s aztán nagyobb ütemben látunk hozzá a mélyszántáshoz, mert e téren sok a pótolnivaló. Hank József, Vág sellye tagú brigáddal s megtudták, hogy ebben a csoportban a politikai vezetőn kívül egy technikus is dolgozik. A csoport kialakí­tásakor nagyon értékes felajánlásokat fo­gadtak el; céljuk a termelés növelése, a minőség javítása és az üzemi takarékos­ság elmélyítése. A brigád tagjai nagy gondot fordítanak a dolgozók nevelésére, hogy felvehessék őket a párt tagjelöltjei sorába. Figyelem­mel kísérik a csoport tagjainak egyéni éle­tét is. Közösen járnak moziba, sportver­senyekre stb., s ebben az üzem vezetősé­gének és a FSZM üzemi bizottságának se­gítségére támaszkodnak. A versenyt havonta kétszer értékelik. Az értékelés után propagálják a jó ered­ményeket és kritizálják a fogyatékosságo­kat. Erre használják ki a faliújságot is. A munkahelyeken kihasználják a propagá­ció valamennyi formáját, a vlllámhíreket, a röplapokat, a plakátokat stb. Kihasználva ezeket a tapasztalatokat, a galántai mezőgazdasági gépjavító-üzem dolgozói is elhatározták, hogy több ilyen csoportot alakítanak üzemükben. Most már csak arra várunk, hogy járásuk többi üze­mében is megalakuljanak a „szocialista munka brigádjai" címért versenyző cso­portok. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Derencsény az élen A rimaszombati járás helyi nemzeti bi­zottságai között folyó szocialista munka­versenyt a harmadik negyedévre e napok­ban értékelte a JNB versenybizottsága, A versenyben a harmadik negyedévben, éppúgy, mint az előző negyedévben, az első helyet Derencsény község helyi nemzeti bizottsága foglalta el. E HNB funkcioná­riusai odaadó munkájukkal jutottak a győz­tes első helyre, s ezt a helyet meg is akarják tartani. A HNB jó szervező mun­kája következtében a nyári mezőgazdasági munkák folyamán a helyi EFSZ szintén első lett a járásban. A HNB-t, a verseny győztesét a járási nemzeti bizottság te­levíziós készülékkel ajándékozta meg. Ugyanakkor a értékelésnél Kerekgede község helyi nemzeti bizottsága a leg­utolsó helyre került, Zeherje község HNB­je pedig már két negyedévben egymás­után az utolsó előtti helyen topog. E helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai pél­dát vehetnének a derencsény! HNB tag­jairól. Jó lenne, ha a lemaradott HNB-k funkcionáriusai is gondolkodnának a tö­megszervezési munka és a HNB valamennyi munkájának megjavításán, hogy a jövőben a szocialista versenyben ők is jobb he­lyezést érjenek el. PUNKA DEZSŐ, Rimaszombat. Találtak megoldást Az ajnácskői szövetkezeti tagok jó ku­koricatermést takarítottak be az Idén. Negyvenötmézsás átlagos hektárhozamot értek el. Gondot okozott azonban a gaz­dag termés elhelyezése, mivel a fiatal szövetkezet sem megfelelő szárítóval, sem raktárral nem rendelkezett. A szövetkezet vezetősége és a HNB tanácskoztak a meg­oldás lehetőségeiről és sikeresen meg is oldották a kezdetben nehéznek látszó prob­lémát. Hulladékanyagból minimális költség­gel kukoricaszáritót építettek. Ma már készen Is áll a 17 méter hosszú kukorica­szárító. Agócs Vilmos, Ajnácskő EGYENESBEN ľjgy régi kínai példabeszéd szerint szerencsések az olyan emberek, akik a természet jótéteményeiből hasznot húznak. De kell az is, hogy az ember te­vékenysége során jócselekedeteivel biztas­sa és serkentse a természetet több és több jótéteményre. Ezelőtt tíz esztendővel történt, hogy Nagykaposon negyvenhét dolgozó paraszt fejében megfogamzott a közös gazdálko­dás gondolata. Kezdetben erről csak új­ságcikkekben olvastak, néhány fényképet is láttak és mindebből annyit megtudtak, hogy segít a párt, segít a kormány és a a gép, csak akarni kell és a földművelő helyezete gyökerestől megváltozik. Csak hát ez idő tájt még hiányzott a szakképzett tanácsadó és a tapasztalat. A gazdálkodás mérlege bizony nem volt hetedhét or­szágra szóló, de valamit mégis mondott. Régi pénznemben 1950 végéig 1 millió 636 ezer korona bevétel folyt be, ebből az oszthatatlan alapba 226 ezer koronát tartalékoltak. Ez volt a kiindulópont. Egy esztendővel később másvalami történt. A szövetkezetnek már 442 tagja volt s 1044 hektáron gazdálkodtak. Mi tagadót, a tagok között sok hivatalnok és tessék-lás­sék dolgozóparaszt is volt, akik csgk a létszámot gyarapították, de a szövetkezet vagyonát egyáltalán nem. És mégis volt már 32 tehenük, 19 kocájuk, 25 növen­dékmarhájuk, 68 sertésük és 549 bárá­nyuk. A szövetkezet aktívája 13 millió 32 ezer koronát tett ki a régi pénzben. "KJéhány éven belül a szövetkezet fej­^ lődésének grafikonja nagyot ívelt fölfelé. 1956-ban már 156 munkaképes szövetkezetes dolgozott, 331 szarvasmar­hájuk volt s a saját tenyésztésű sertések száma 605-re emelkedett. Már a második ötéves terv első esztendejében 187 743 liter tejet, 125 192 kiló marhahúst és 58 903 kiló sertéshúst termeltek, lök vol­tak a növénytermesztés eredményei is. A nagyszerű startolás eredménye az volt, hogy az oszthatatlan alap 3 millió 510 ezer koronával, a szövetkezet vagyonér­téke pedig 9 930539 koronával gyarapo­dott. Ekkor alapították meg az egészközségi szövetkezetet. Ez időtől 1700 hektáron gazdálkodtak s a bevételt a tervbe vett 3 282 500 koronával szemben 4 661 891 koronára teljesítették. Ebben az időben a szövetkezet vagyonértéke már elérte a tizenkét millió koronát. Nem sokkal ké­sőbb, 1958-ban a vagyonérték 12 630 855 koronára emelkedett, ami 280-szor meg­haladta az 1950-ben kimutatott vagyon értékét. És ma? ... — Benne vagyunk az egyenesben — mondotta Kiss László, a nagykaposi szö­vetkezet elnöke. — Megteremtettük a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit s mil­liomosok lettünk. Most a harmadik öt­éves terv nyomán gazdaságunkat átszer­vezzük s a belterjességre térünk át. Cé­lunk, hogy az átlagtermést, a hozamokat növeljük és az egységnyi termőterület­ről nagyobb értékű termékeket adó ter­melési ágakat tovább fejlesszük. Szövet­kezetünk belterjes fejlődésében az élő­munka ráfordítására, a gépesítésre, az állatállomány nagyságára és minőségére, valamint a trágyázás jelentőségére nagy súlyt helyezünk. Ä z elnök elmefuttatását a traktorosok és a csoportvezetők számtalan ter­melési kérdéssel zavarták meg, de ő gyorsan elintézte a bonyolult dolgokat is, majd folytatta: — Jelenleg a nagykaposi EFSZ átszer­vezésén dolgozunk. A külterjességröl a belterjes gazdálkodásra való áttéréshez már megtettük az első igen fontos lépé­seket. A harrjiadik ötéves terv első sza­kaszában jelentősen megnövekszik a mun­katermelékenység, amit azzal is fokozunk, hogy gépparkunkat és gazdasági felsze­relésünket kibővítjük. — És milyenek az állattenyésztés táv­latai? — A harmadik ötéves terv erre vo­natkozó irányszámainak figyelembe vételé­vel az állatállomány számszerű növeke­dését 130 üsző borjazásával és 160 koca szaporulatával már 1960-ban biztosítjuk. Takarmányalapunk kitűnő, 2000 köbmé­ter jó minőségű siló és 180 hektáron ter­mett pillangós füvek bőven fedezik a szükségletet. Ezen a téren a pferoviak felhívására történt kötelezettségvállalá­sunkat teljes mértékben teljesítjük. Most pedig térjünk vissza a régi kí­nai példabeszéd ama részére, hogy te­vékenységünk során jócselekedetünkkel biztassuk és serkentsük a természetet több és több jótéteményre. A példabe­szédnek eme részével az átlagtermés és a hozamok emelkedésére célozunk. Kiss László elnök erről a kérdésről is az okos gazda módján beszélt: — A nagykaposi EFSZ a Keletszlo­vákiai síkság rendezése során az eddig használhatatlan földterületek kultiválásá­val és tervszerű javításával több száz hek­tár kiterjedésű termőföldhöz jut, ami a kukoricatermesztés szempontjából fordu­lópontot fog jelenteni a szövetkezet éle­tében. — Az átlagtermések, hozamok emelése érdekében — mondta az elnök magabiz­tosan — fontos intézkedéseket tettünk Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a sok huzavona után mégiscsak sikerült a va­jáni, csicseri és a mokcsakerészi szövet­kezetekkel együtt talaj javítási szövetke­zetet szerveznünk. Ennek a szervezke­désnek messzeható jelentőségét többek között abban is látjuk, hogy többesz­tendős tapasztalataink állandó kicserélé­sével segédkezet nyújtunk egymásnak a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű veze­tésére, irányítására. Mert mindnyájunk közös célja az, hogy a többi szövet­kezet is bejusson az egyenesbe ... VOLAJ ISTVÁN, Nagykapos ÜJ SZÓ 5 * 1959. október 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom