Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-30 / 300. szám, péntek

J Mi a vlagyimíri mozgalom lényege? Miért van létjogosultsága nálunk is ? • Rekonstrukció és korszerűsítés • A hatékonyság ellenőrzése jó alap Hazánk dolgozói körében nagy visszhangra tálált a Szovjetunió vlagyimíri területének mozgalma. Számos hírben, tudósításban már beszámoltunk olvasóinknak egyes üzemek dolgozói kezdeményezéséről ezzel kapcsolatban. A mozgalom gyors terjedésének egyik oka az is, hogy az embereket mi sem bosszantja jobban, mint az, ha látják, hogy valahol jelesleges munka folyik, vagy ilyet kénytelenek végezni maguk, ha szemük láttára súlyos összegek folynak szét értelmetlen dolgokra akkor, amikor egy kis leleményességgel sokkal célszerűbben lehetne felhasználni az eszközöket mindnyájunk javára. Az embereknek ez a ma már természetessé vált ellenszenve a felesleges, közösséget megkárosító kiadásokkal szemben tette oly népszerűvé a vlagyimíri mozgalmat. Az emberek ugyanis meglátták ebben a mozgalomban azt a lehetőséget, amely javaslataik megvalósítását teszi lehetővé, érvényre juttatja azokat a megfigyeléseiket, amelyekkel egy-egy felesleges kiadást megelőztek. A vlagyimíri mozgalom a Szovjetunióban valóban tömegmozgalommá vált. Szinte felmérhetetlen lesz nemzetgazdasági jelentősége nálunk is, ha mi is a dolgozók legszélesebb rétegeinek ügyévé tesszük. Pártszervezeteinknek ezért mindent meg kellene tenniök a mozgalom minél nagyobb elterjesztése érdekében. Hogy propagandistáink, agitátoraink, de minden dolgozó kezébe is erre vonatkozóan meggyőző anyagot szolgáltassunk, az alábbiakban ismertetünk néhány adatot a mozgalom lényegéről, valamint arról, hogyan alkalmazhatjuk nálunk is a szovjet dolgozók ez irányú tapasztalatait. A mozgalom tömegjellcge A vlagyimíri mozgalom fő célja a termelés maximális növelése a lehető legkisebb beruházások útján. A mozgalom legsajátabb vonása a nemzetgazdasági hatékonyság elve. A nálunk alkalmazott formáktól, amelyekkel a nemzetgazdaság hatékonyságának növeléséért küzdünk, mindenekelőtt abban különbözik, hogy fő jellemzője a dolgozók tényleges tömeges részvétele a tartalékok feltárásában. A technika, technológia, tervezés, munkaszervezés egyes kérdéseinek részletes és kollektív megtárgyalása a dolgozók körében olyan soha nem látott eredményeket hoz a termelés növelésében, az önköltség csökkentésében és a beruházási megtakarításokban, hogy ebben követésre méltó példát láthatunk, amelyet nálunk is a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell. Mi tagadás, üzemeinkben a termelés hatékonyságának növelése gyakran a vezető gazdasági dolgozók ügye volt. E helyzet megváltozásához jelentős mértékben hqzzájárult az ipar és építészet irányításának és pénzellátásának új módszere, amely lehetővé teszi a dolgozók sokkal aktívabb részvételét a tartalékok feltárásában. Üzemeinkben azonban —, mint arra még később visszatérünk —, még számos az olyan akadály, amely a hatékonyság elvének a dolgozók tömeges részvételével való érvényesítését gátolja. Ezért hangsúlyozzuk a vlagyimíri mozgalom jelentőségét ebben a vonatkozásban is,. mert tömegjellege és ennek elsajátítása a mi üzemeinkben is hatalmasr nemzetgazdasági effektust eredményezne. Hogyan született meg a mozgalom A vlagyimíri mozgalom megszületéséhez a hétéves terv területekre való felbontása teremtette meg a feltételeket. Amikor a hétéves tervet a szovnarhozokra (területi nemzetgazdasági tanácsokra) írták szét, ez a vállalatoknak és a szovnarhozoknak egyaránt hosszú időre konkrét adatokat szolgáltatott a gazdaság fejlesztésére. E konkrét tervek alapján a vállalatok megállapították a műszaki fejlesztés terveit, amelyek szerint 1965-ig elérik a világszínvonalat. Amikor e tervek lekerültek a munkahelyekre, a pártszervezetek nagy aktivitása folytán a dolgozók hozzáláttak a tartalékok feltárásához és így számos válla1 lat a világszínvonal elérésének feladatát az eredeti tervvel szemben 3, 4, sőt 5 évvel a határidő előtt is elérheti. Ahhoz, hogy ilyen merész terveket állítsanak maguk elé és valósítsanak meg, a vállalatok dolgozóinak gondolkozniok kellett, hogyan használják ki a lehető leghatékonyabban a beruházásokat és a gépi eszközöket. A rendelkezésre álló eszközök lehető leghatékonyabb kihasználására mozgalom indult, amely az egész Szovjetunióban elterjedt és a legjobb eredményeket a vlagyimíri terület üzemeiben érte el. Ennek alapján kapta a mozgalom nevét is. Hogyan szervezték Az SZKP kerületi bizottsága és a szovnarhoz minden dolgozóhoz a következő felhívással fordult: „Drága Elvtárs! A Szovjetunió Kommunista Pártjának vlagyimíri területi bizottsága a szovnarhozzal egyetemben téged is aktív részvételre szólít a vállalatok belső tartalékainak kutatásában és feltárásában. Gondolkozz, tanácskozz az elvtársaiddal és válaszolj a következő kérdésre: mit kellene nézeted szerint tenni a munkahelyeden, brigádodban, részlegeden, vállalatodban az 1959. évi és a hétéves terv határidő előtti teljesítése érdekében." Ilyen szövegű röplapok eljutottak minden műhelybe. A párt agitátorai magyarázták a mozgalom jelentőségét. Minden műhelyben egy gyújtőszekrény volt a javaslatok számára. A dolgozók sok ezer javaslatot tettek. Az albizottságok százai értékelték, elemezték és feldolgozták ezeket a javaslatokat. A pártalapszervezetek műszaki-termelési aktívákat, gazdasági konferenciákat szerveztek, megalakították a részlegek gazdasági köreit. A pártszervek különös figyelmet szenteltek az elmaradozó vállalatoknak. Tapasztalt pártfunkcionáriusokból és gazdasági dolgozókból, specialistákból álló komplex brigádokat küldtek ezekbe az üzemekbe, amelyek a helyszínen kutatták a vállalatok problémáit és segítségére voltak az ottani pártszervezeteknek s a vezetőségnek a hibák okainak kiküszöbölésében. A szverdlovszki textilgyárban is működött egy ilyen brigád. A területi pártbizottság, a szovnarhoz és a legjobb vállalatok kiváló dolgozói olyan segítséget nyújtottak a szverdlovszki textilgyárnak, hogy ott a tartalékok feltárásával, a munkaszervezés és a technológia fnegjavításával további beruházások nélkül az évi termelést egy és félmillió méter szövettel növelhették. Számos tapasztalt szakember az élenI járó brigádokból az elmaradozók segítségére sietett. Ez rövid időn belül a munkatermelékenység 10 százalékos növelését eredményezte. A fő irány a korszerűsítés A Szovjetunió párt- és gazdasági szerveinek fő igyekezete a termelés növelésére és olcsóbbá tételére irányul. E cél elérésének legfontosabb formája a meglévő üzemek rekonstrukciója és korszerűsítése. Ennek különösen nagy jelentősége van nálunk is, mert a beruházások elemzésénél a következő képet kapjuk: a beruházási összegek jelentős része, kb. 60 °/o-a az épületek (gyárak csarnokai, melléképületek, raktárak, stb.) költségeit képezi. A kisebbik rész, a 40 °/o a gépi berendezésre jut. Ha figyelembe vesszük, hogy a gépek morális élettartama a technika mai színvonalánál és fejlődésénél aránylag igen rövid, akkor világosan kitűnik, hogy ez a beruházási arány helytelen és a helyes éppen a fordítottja lenne. Az épületek, amelyekben a termelés folyik, nem térítik meg oly gyorsan a beléjük fektetett összeget, mint a gépek — és ez természetes is. Ezt tartja szem előtt a vlagyimíri mozgalom is, amikor a beruházási összegek legnagyobb részét a gépi berendezésre fordítja, mert a termelés növelésére ennek van a legnagyobb hatása. Ez jelentős mértékben hozzájárul a termelőerők leghaladóbb tényezőjének, a technikának minél gyorsabb fejlesztéséhez. Ennek nemzetgazdasági jelentőségét az eddigi eredmények illusztrálják legjobban: a vlagyimíri gazdasági területben hét év alatt a megtakarított beruházási összegek 10 milliárd rubel értékű termelés-növekedést eredményeznek, amikoris az önköltségek egymilliárd rubellel alacsonyabbak lesznek, mint a hétéves terv feltételezte. Mi a helyzet nálunk ? Hazánkban a vlagyimíri mozgalom négy legfontosabb pontjának elsajátítása a lényeges: • jobban kihasználni a meglévő üzemeket további beruházási igények nélkül; • megvalósítani a termelésnek korszerűsítés és rekonstrukció útján történő növelését lehetőleg alacsonyabb beruházási költségekkel, mint amennyit az új beruházások igényelnének; • úgy összpontosítani és specializálni a termelést, hogy kihasználhassuk a helyi anyagforrásokat; • megteremteni a nemzetgazdaság még gyorsabb fejlesztésének feltételeit elsősorban a minőségi mutatók megjavításában. E pontoknak már a jövő évben, illetve a harmadik ötéves tervben sorra kerülő építkezéseknél is érvényesülniük kellene, mégpedig tekintet nélkül arra, jóváhagyták-e már a terveket, és centralizált, vagy decentralizált építkezésről van-e szó. Az irányítás, tervezés és pénzellátás új rendszere anyagilag érdekeltté teszi a vállalatokat az állandó alapok gazdaságos kihasználásában és a decentralizált építkezés hatékonyságában. A vlagyimíri terület dolgozói azér\ értek el ezen a téren oly nagy sikereket, mert részleteiben ís ismerték az egész terület fejlesztésének terveit és ezért arra összpontosíthatták figyelmüket, ami a legfontosabb. Üzemeinkben most folyik a harmadik ötéves terv irányelveinek ismertetése. Az irányelvek alkotó értékelése lehetőséget ad a vlagyimíri terület mozgalmának elsajátítására és fejlesztésére. Üzemeinkben gyakran olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek gátolják a dolgozók kezdeményezésének teljes kibontakozását. A legalapvetőbb hiba ezen a téren az, hogy a dolgozók javaslatait egyes gazdasági dolgozók- nem méttatják válaszra és egy-egy igazán nagy jelentőségű javaslat néha csak hónapok hosszú sora után kerül megvalósításra. A dolgozók javaslatainak értékelésénél és a jó javaslatok megvalósításánál szem előtt kell tartanunk, hogy ezek a javaslatok azok, arŕtelyek a Szovjetunióban a vlagyimíri mozgalom keretében oly óriási feladatok megvalósítását és olyan eredmények elérését teszik lehetővé, mint a hétéves terv négy vagy öt év alatt való teljesítése. Pártunk minden lehető alkalommal figyelmeztetett arra, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeinek részvétele az az erő, amelyre előttünk álló feladataink megvalósításánál támaszkodnunk kell. Gazdag tapaszalatoikat szereztünk ezen a téren a hatékonyság ellenőrzése során, amikor azokban az üzemekben és vállalatokban, ahol gyorsan és helyesen bírálták el a dolgozók javaslatait, figyelembe vették azokat és segítettek a dolgozók kezdeményezésének kibontakozásában, ott sokmilliós megtakarításokat, hatalmas termelésnövekedést értek el. J6 példa erre a Bratislavai Elektrotechnikai Művek dolgozóinak kezdeményezése, akik a két műszakos termelés bevezetésével minden további beruházás nélkül majdnem felével emelik a termelést. A termelés hatékonyságának ellenőrzése jó alap, amelyre tovább építhetünk. A vlagyimíri mozgalom nálunk: A termelés hatékonyságának ellenőrzése megjelölés alatt ismeretes mozgalom magasabb formája. Az úttörő üzemek, mint a zvolení Bučina, a ladcei cementgyár és számos más üzem már rátért a hatékonyság növelésének eme új, magasabb formájára. Az úttörő üzemek példája követésre méltó. A vlagyimíri terület dolgozói tapasztalatainak felhasználása hazánkban is lehetséges és a termelés oly nagyarányú növelését teszi lehetővé, amely jelentősen meggyorsítja a CSKP XI. kongresszusa határozatában kitűzött célok elérését. A bratislavai Képzőművészeti Főiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából a főiskola Hviezdoslav téri helyiségeiben a napokban megnyitották az iskola tanulói alkotásainak jubileumi kiállítását. ČTK felvétele Z ÚJ szó Felavatták az új üzemi klubot A novákyi vegyigyár dqlgozói elért munkasikereikért szép ajándékot kaptak. A Vegyiipari Minisztérium a modern iizemi klub felépítésére négymillió koronát juttatott az üzemnek. Az űj üzemi klub épülete elkészült teljes belső berendezésével és a színpaddal együtt, hogy méltón szolgálja az üzem dolgozóinak kulturális igényeit. Az ünnepélyes felavatásra az államosítás ünnepének évfordulóján, október 28-ín került sor. Ez alkalomból a bratis'aval Nemzeti Színház művészet Peter Karvaš Éjféli mise című darabját mutatták be az új kultúrházban A novákyi űj kultúrház müsiaki megoldása és belső berendezése nem hagy kívánnivalót hátra. A modern színpaddal ellátott nagyterem 450 néző befogadádására alkalmas. A színpadon a szereplők Teljes erővel Sok a munka a Tornaijai Állami Gazdaságban is. Szántanak, vetnek, szedik a krumplit, a kukoricát. A traktorok munkája mellett egy repülőgép is segíti a gazdaság dolgozóit. 5—6 méter magasságból szórja a műtrágyát. A repülőgép segítsége sok munkaerőt felszabadít, akik egyéb halasztást nem tűrő munkát végezhetnek. A gazdaság dolgozói 125 hektáron vetették el az öszi árpát s most van folyamatban a rozs vetése is. Kártik László, Deresk Ladmóci tudósítás Ha. nem is rohamléptekkel, de határozottan fejlődik a ladmóci szövetkezet. Ezt igazolja az is, hogy az öszi munkákkal — nagyrészben — már végeztek. Elvetették az őszi árpát, a rozsot, s rövidesen befejezik a búza vetését is. A cukorrépát 18 hektárról már betakarították, amelyből 350 mázsás átlaghektárhozamot értek el. A krumplijuk is rendeltetési helyén van már. A kukorica nagy része is raktárakba került. Silójuk és szálastakarmányuk is bőven van. úgyhogy a jószágállomány takarmányozása nem okoz majd gondot. Csatlós István, Bés és a színpadi kellékek helyiségein kívül bábszínház, filmvetítésre alkalmas helyiség, olvasó- és könyvtárterem, valamint pionir-mühely áll • kultúrházban a szórakozni vág.vók rendelkezésére. A színház nagytermét és az előcsarnokot művészi freskók díszítik. DALLOS ISTVÁN, Nyitra. Jól halad a munka A kedvezőtlen időjárás nálunk Is megnehezítette az őszi munkákat. Ennek ellenére 32 hektárról betakarítottuk a cukorrépát, 30 hektárról a kukoricát. A takarmányok betakarítása is jól halad, s a szövetkezeti tagok szilárd elhatározása, hogy az öszi mélyszántást is a lehető legrövidebb idő alatt befejezik. Szigeti Kálmán, Ekei Sok takarmány — több hús Sokszor halljuk mostanában: jó állattenyésztés nem képzelhető el kiváló növénytermesztés, bő takarmányalap nélkül. Ez igaz is, mert amióta nálunk is elegendő takarmányt kap a jószág, szemlátomást hízik a sertés, napról napra több tejet adnak a tehenek. A sertéseknél napi 80 dkg-os a, súlygyarapodás, örülünk is ennek, ezért most. az őszi betakarításkor is gondolunk arra. hogy a takarmányt mind egy szálig behordjuk a földekről, mert a jövőben még szebb eredményeket akarunk elérni. s-n, Bés TERVEN FELÜL Szövetkezetünkben befejeződött a cukorrépa betakarítása. Mindenki elégedett az eredménnyel, minden tag büszkén beszél arról, hogy megérte jó! gondozni tavasztól őszig a cukorrépát, mert bő termést adott a föld. Bőven jutott a beadásra is. A szövetkezet már október 15-én teljesítette a beadást és 100 vagon cukorrépát adott be terven felül. Bokó János, Királyrév A komáromi járás példát mutat a talajjavítási munkákban Az utóbbi hetekben a komáromi járásban nagy lendületet vett a talajjavítási munka, ami lényegesen elősegíti annak a célnak elérését, hogy a jövő évben 11 szazalékkal emelkedjék a növénytermelés és 22 százalékkal az állattenyésztési termeles s így a járás kötelezettségvállalása valóságga váljék. A szövetkezeti tagok megértették a talajjavítás fontosságát, az üzemi dolgozók pedig készségesen siettek segítségükre. Až EFSZ tagjai a terméketlen talajt különféle praktikus földművelési módszerek alkalmazásával teszik termővé. Eddig már kétszáz hektáron végeztek el ilyen munkát és további területekre kerül sor még ebben az évben. A járási pártszervezet legutóbbi aktíváján ismertették a talajjavítás kérdésének fontosságát. Ennek nyomán az üzemek dolgozói Vállalták, hogy brigádokat szerveznek a talajjavítás! munkák végzésére. Az akció várakozáson felüli eredményt hozott. A komáromi járásban csaknem 150 km hosszúságban találhatók régi, behordott. ga.-os. hasznavehetetlen csatornák, melyek elhanyagolt állapotukra való tekintette] nem felelnek meg eredeti rendeltetésüknek. Az üzemek dolgozói a munkafelajánlások során vállrlták e csatornák rendezését, tisztítását és mélyítését s még ebben az évben 21 km hosszúságú, tavasszal további 40 km hosszúságú csatornát tesznek használhatóvá, ami több mint 600 hektárnyi termőföld vízellátását biztosítja. Az elmúlt hetekben harminchét üzem dolgozói vették ki részüket ebből a nagyfontosságú munkából. Naponként 150—200 tagból illó brigád keze alatt ég a munka az EFSZ-ek és az állami gazdaság földjein, melyeken ez idő szerint öt ilyen árok rendezése VÍUI folyamatban. A brigádokban az üzemi dolgozókon kívül a hadsereg tagjai ls dolgoznak. A munkabrigád tagjr.it autóbuszon szállítják a munkahelyekre s gondoskodás történt kellő ellátásukról Eddig 1400 műszakban 11 200 brigadórát dolgoztak le és négyezer méter hosszúságú árkot mélyítettek. Ugyancsak még ebben az évben sor kerül 4300 méter hosszúságú új csatornaárok készítésére, melyből az eddigi munkálatok során már tjflfl méternyi elkészült. A komáromi járás üzemeinek lelkes és értékes kezdeményezése például szolgál a kerüíei többi járása számára. Megállapítható, hogy a komáromi járásban a talajjavítás fokozatosan a járás minden lakosának szívügyévé válik. Az üzemi dolgozók hathatós segítsége hozzájárul ahhoz, hogy az EíSZ-ek és az állami gazdaságok fokozzák termelésüket, hogy több tej, tojás, kenyér és hús kerüljön ä dolgozók asztalára. A nyitrai kerületben ebben az évben több mint 4300 hektárnyi területen kell elvégezni a talajjavítást, a Jövő évben 3500 hektáron, s az elkövetkező években újabb nagyarányú feladatok várnak e téren megoldásra. Az idei feladat teljesítése ez idő szerint azt mutatja, hogy alig 50 százaléknyi területen — 2050 hektáron — végezték el a munkát, ezzel szemben a terv pénzügyi teljesítése terén az előirányzott 30 millió koronából 21 milliót fordítottak szeptemberig talajjavításra •s így lényeges aránytalanság mutatkozik 1 felhasznált öss.-og és a végzett munka eredménye között. Nem az a cél, hogy minél több millió fogyjon el az előirányzott összegből, hanem az, hogy minél több hektárnyi területen végezzék el a talajjavítási munkálatokat. A mai helyzetet e téren súlyos fogyatékosságok jellemzik. Hiba az Is, hogy a legtöbb járásban a szövetkezetek tagjai nem érzik át e munkálatok fontosságát s nagy horderejét és távoJ maradnak ettől a munkától, másrészt pedig az. hogy sok helyen hiába várják a tervek időre való elkészítését. Az eddig elért eredmények és fogyatékosságok komoly tanulságul szolgálhatnak a jövő évre, amikor fokozott ütemben kell majd végezni a talajjavítás fontos feladatalt a mezőgazdasági termelés alapvető fejlesztését célzó tervfeladatok teljesítése érdekében. (<ji

s) ÜJ SZÖ 5 * 1959- október 17..