Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-30 / 300. szám, péntek

Viráo vrctef/lrlri). eavesíi/letek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. október 30. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 300. szám AZ EMBERERT Meglepő számokat tartalmaznak a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak a harmadik ötéves terv kidol­gozására vonatkozó irányelvei. A harmadik ötéves terv végén hat­szor annyit fogunk termelni, mint a burzsoá köztársaság idején, az 1937­es legjobb gazdasági évben. Szlová­kia ipari termelésének terjedelme 1965-ben nagyobb lesz, mint 1948­ban köztársasági viszonylatban. Márpedig tudjuk, hogy köztár­saságunk évi ipari termelése 1948-ban 10 százalékkal volt na­gyobb a háború előtti legjobb gaz­dasági év termelésénél. A harmadik ötéves terv végén évente 10 és félmillió tonna acélt, körülbelül 110 millió tonna szenet, mintegy 40 milliárd kW óra villany­áramot, körülbelül 9 millió tonna cementet, több mint 7 millió tonna hengerelt árut fogunk termelni. Az élelmiszerfogyasztás terén ösz­szemérhetjük erőinket a fejlett tő­kés országokkal, egyes ipari cikkek fogyasztásában megelőzzük őket. Bár hazánk dolgozóinak valamivel kevesebb hűtőszekrényük és sze­mélyautójuk van, mint Amerika, Anglia, vagy Franciaország lakossá­ga egyes rétegeinek, ezzel szemben sokkal többet kapnak a járadék- és egészségügyi biztosítás, az iskola­rendszer keretében, előnyöket élvez­nek a jóval kisebb lakbér, az anyá­ról és a gyermekről való gondosko­dás, az üdültetés, a munkabiztosítás stb. címén. Ezeket a szocialista vív­mányokat még a legügyesebb sta­tisztikus sem képes összehasonlító táblázatokban kimutatni. Ez már egyenesen szerves részét képezi a szocialista országok lakossága élet­módjának. Számunkra magától érte­tődő, Nyugaton pedig nehezen fel­fogható dolog. A harmadik ötéves tervben nem akárhogyan akarjuk növelni a sze­mélyi fogyasztást. Már összetétele is áthatóan megváltozik. A harmadik ötéves tervben elsősorban a legérté­kesebb élelmiszerfajták, a hűs, a zöldség, a gyümölcs, a tojás fogyasz­tása növekszik, ezzel szemben nem növekszik, sőt bizonyos mértékben csökken a liszt, a liszttermékek és a burgonya fogyasztása. A lisztfo­gyasztásban talán világviszonylatban is az első helyen állunk, ez azon­ban nem örvendetes, mivel különféle egészségi zavarokkal és nehézségek­kel jár. Ezen a példán is látjuk, mi­lyen szorosan összefüggnek a har­madik ötéves terv feladatai az élet­színvonal emelkedésével. Ezért kell több húst, gyümölcsöt, zöldséget, te­jet és tojást termelni. Fogyasztásunk összetételében azonban más változást is el akarunk érni/ éspedig azt, hogy a családok költségvetésében a kiadások súly­pontja az ipari cikkekre tevődjék át és jövedelmüknek csak kisebb részét fordítsák élelmiszerre. Ez megköveteli, hogy egyrészt elegendő iparcikk álljon rendelkezésünkre, másrészt viszont olyan intézkedések foganatosítását, hogy olcsóbbodjanak az élelmiszerfélék. Ezzel viszont összefügg a mezőgazdasági termelés és munkatermelékenység növekedé­se. Az életszínvonal emelkedéséhez azonban nemcsak az tartozik, ami közvetlen fogyasztásra kerül, hanem az is, ami hozzájárul a népgazdaság fejlesztéséhez, amit a harmadik öt­éves terv irányelveinek tervezete beruházások formájában fejez ki. Ezek az új üzemek, villanyerőművek, bányák, kohók, melyek nélkül nem termelhetnénk egyre több közvetlen fogyasztási cikket. Azon nem múlik, hogy egyes befektetések gyümölcsét talán csak tíz év múlva fogjuk él­vezni. A magas életszínvonalat a szo­cialista építést befejező ember megváltozott helyzete is kifejezi. Köztársasági viszonylatban áttérünk a kilencéves alapfokú iskolai okta­tásra. A tizenegyéves iskolák tizen­két éves iskolákká változnak, gya­rapodnak a főiskolák. Az emberek 1965-ben sokoldalúan műveltebbek lesznek, mint ma. A műveltség, a politechnikai és kulturális fejlettség terén jóval megelőzzük a nyugati államokat. Járadékbiztosításunkat, melyhez hasonlóval a tőkés világ ma sem tud dicsekedni, még jobban megjavítjuk. Az új lakásegységek százezrei és a lakásprobléma meg­oldása a három legfontosabb ipar­vidéken és Prágában szintén hoz­zátartozik majd a magas életszín­vonalhoz. Növekedni fog az orvo­sok, az egészségügyi központok, kórházak száma. Kibővül az iskola­köteles kor előtti gyermekekről va­ló gondoskodás, növekszik a nők foglalkoztatottsága és emelkedik a családok egy főre eső jövedelme. Rövidebb lesz a munkaidő. Az irányelvek megvalósításával befejezzük, a szocialista építést, gazdaságilag erős köztársaságot te­remtünk. Hazánk minden dolgozója munkájával hozzájárul ^a haza gaz­dasági felvirágoztatásához, a gazda­ságilag erős haza pedig biztosítja boldog életét. Ezért mindnyájan fontoljuk meg, hogyan fogjuk telje­síteni munkahelyünkön az irányel­veket. Sokat tehetünk azért, hogy ne csak az irányelveket valósítsuk meg, hanem valamennyi szakaszon többet tegyünk, mint amennyit a párt és a kormány irányelvei fel­tételeznek. Az ötéves terv teljesítésének fő csatatere az ipar, üzemeink, ame­lyek döntenek a szocialista építés befejezéséről. Ott fogunk küzdeni a munkatermelékenység kellő növeke­déséért, hisz tudjuk, hogy ez a leg­fontosabb. Mennyi lehetőség van még e téren a termelés növelésére anél­kül, hogy költséges építkezésekkel csökkenteni kellene a népgazdaság eredményeit. Minél jobban és tö­kéletesebben használjuk ki a meg­levő berendezést, annál többet ta­karítunk meg új csarnokok építésén, annál gyorsabban emelkedhet élet­színvonalunk. Az egyik ilyen lehe­tőség a műszakbeosztás. Tudjuk, hogy az üzemek többségé csak egy műszakban dolgozik, ezentúl a gé­pek vesztegelnek. Gyakori jelenség, hogy éppen ezek a vállalatok tá­masztanak nagy követelményeket az új szerelőcsarnokok építésével és a gépszállításokkal szemben. Hisszük, hogy dolgozóink megfontolják e kér­dést és segíteni fogják a gazdasági, párt- és szakszervezeti szerveket abban, hogy a problémát a népgaz­daság érdekében oldják meg. Néha a jobb munkamegszervezés pótolhat­ja egy új termelőrészleg építését, a régi gép tökéletesítése, korszerűsí­tése feleslegessé teheti új gép be­állítását. A vállalatoknak elég esz­közük van erre, fontos azonban, hogy a gazdasági szervek a párt- és szakszervezetekkel karöltve, az újí­tók aktív részvételével még bátrab­ban lássanak e kérdés megoldásá­hoz. Tőlünk függ, vajon csak a beter­vezettet végezzük-e el, vagy még többet teszünk. Napjainkban nagy mozgalom bontakozódik ki az idei terv teljesítéséért és olyan jövő évi terv összeállításáért, mely támasz­pontul szolgál a harmadik ötéves terv irányelvei megvalósításának si­keres megkezdésére. Kibontakozódik a hazánk felszabadulása 15. évfor­dulójának tiszteletére indult hatal­mas szocialista munkaverseny. Sok üzemben öntudatosan fokozzák a jö­vő évi feladatokat, felülvizsgálják a lehetőségeket, hogyan növelhetik be­ruházási és anyagi igények nélkül a termelést, megteszik az első in­tézkedéseket a műszakok számának növelésére. Fontos, hogy ez tömeg­jelenséggé fejlődjék, hogy minde­nütt komolyan meghányják-ves­sék, hogyan birkózhatnak meg a legsikeresebben az idei és a jövő évi feladatokkal, hogyan készülhetnek fel a harmadik ötéves tervre. Ez hazánk, egész népünk érdeke. Hisz mindazt, amivel gazdagabbak le<­szünk, amennyivel többet alkotunk, visszakapja a nép. Közös szovjet-amerikai határozati javaslat a leszerelésről NEW YORK (ČTK) - Az ENSZ­.KÖZGYŰLÉS POLITIKAI BIZOTT­I SÄGÄNAK SZERDAI DÉLUTÁNI , ÜLÉSÉN A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG ' AZ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉGGEL LEGYÜTT HATÁROZATI JAVASLA­TOT TERJESZTETT ELÖ A TELJES I ÉS ÁLTALÁNOS LESZERELÉS KÉR­'DÉSÉBEN, MELYRŐL A BIZOTT­I SÁG SZOVJET KEZDEMÉNYEZÉSRE TÁRGYALT. A HATÁROZATI JAVASLAT SZÖVEGE ÍGY HANGZIK: „A KÖZGYŰLÉS, attól az igyekezettől vezérelve, hogy megszabadítsa a mai és a jövő nem­zedékeket egy újabb romboló háború veszélyétől, az emberiség vállára sú­lyos teherként nehezedő lázas fegy­verkezés örök időkre való teljes fel­számolására és az így felszabadult eszközöknek az emberiség javára for­dítására törekedve, hozzájárulni kíván az államok kö­zötti bizalom és békés együttműködés kapcsolatainak kialakításához, tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési bizottságának 1959. szeptember 10-én kelt határo­zatára, meggyőződését fejezi ki, hogy a ha­tékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó teljes és általános leszerelésre vezető úton minden lépés hozzájárul a nemes törekvésekhez. •úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelés kérdése a legfontosabb mai kérdés, felszólítja a kormányokat, hogy minden igyekezetük e probléma konstruktív megoldására irányuljon, az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjeszti az Egyesült Királyság 1959. szeptember 17-én kelt nyilatkozatát és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének 1959. szeptember 18-án kelt nyilatkozatát, valamint az első bizottságnak az általános és teljes le­szerelés kérdéséről tárgyaló plenáris ülésein és gyűlésein elhangzott továb­bi javaslatokat és felvett jegyző­könyveket, kéri a főtitkárt, adja át ezeket a tíz állam képviselőiből ala­kult leszerelési bizottságnak részletes megtárgyalás céljából és azt a remé­nyét fejezi ki, hogy a hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett az általános és teljes leszerelésre irányuló intéz­kedéseket részletesen kidolgozzák és ezekről a lehető legrövidebb időn be­lül megegyeznek". * * * Azt a tényt, hogy a két küldöttség kölcsönös tanácskozásai után kidolgo­zott közös szovjet-amerikai határo­zati javaslatot terjesztettek a bizott­ság elé, az ENSZ-ben rendkívül pozi­tívan értékelik és a további leszere­lési tárgyalás, valamint a nemzetközi légkör további javulása jó előjelének tartják. V. V. Kuznyecov, a szovjet küldött­ség vezetője, aki Henri Cabot-Lodge amerikai küldöttel együtt előadta a határozati javaslatot a bizottságban, hangoztatta, hogy az amerikai kül­döttséggel és más államok küldött­ségeivel folytatott jó együttműködés eredményeképpen az eredeti szovjet javaslat alapján kidolgozhatták az ál­talánosan elfogadható szöveget. >,. Kuznyecov továbbá hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség szívesebben venne olyan szöveget, mely erőtelje­sebben támogatná a teljes és általá­nos leszerelésről közzétett szovjet nyilatkozatot. Ennek ellenére a szov­jet küldöttség a megegyezés érdeké­ben szükségesnek tartotta a másik fél 1 részéről javaslatához fűzött egyes módosító indítványok tekintetbevéte­lét. Kuznyecov végül meggyőződését fejezte ki, hogy a határozati javaslat kifejezi a vitában a szovjet javaslat­tal foglalkozó küldöttség nézetét és hogy a bizottság egyértelműen elfo­gadja a javaslatot." „E határozat jó­váhagyása fontos lépés olyan gyakor­lati intézkedések kidolgozására, hogy elérhessük az emberiség vágyva vá­gyott célját: megmenthessük a népe­ket egy új háború borzalmaitól" — hangoztatta Kuznyecov. Megkezdődött az őszi fásítás. A smolenicei erdészeti központ dolgozói már megkezdték a munkát és az év végéig 166 hektárt akarnak beültetni. Ezenkívül 80 hektáron gyorsan növő fákat ültetnek. Amint képün­kön is láthatjuk, munkájuknál korszerű gépek is segí­tenek. F. Sivák (ČTK) felv. koronás megtakarítás Az északcsehországi barn aszénkörzet Alois Jirásek Bányájában 66 kollektíva és számos egyén értékes fel­ajánlásokat tett hazánk fel szabadítása 15. évfordulójá­nak tiszteletére. A felajánlás szerint a bánya a föld­eltakarítás évi tervét dece mber 6-ig, a szénfejtés tervét pedig december 18- ig teljesíti. A szén minősé­gének megjavításával, a villanyárammal és segéd­anyagokkal való takarékoskodással több mint kétmillió koronával csökkentik az önköltségeket. A bányászok itt a jövőre is gondolnak és olyan tartalékokat tár­nak fel, amelyek segítségével a jövő év végéig 13 millió koronás megtakarítást érnek el. A nyitrai kerület célba ért A nyitrai kerület földmű­vesei szerdán a délutáni órákban 100,15 százalékra teljesítették a cukorrépa begyűjtésének tervét. A múlt év ugyanazon időpontjához viszonyítva ez idén 19 400 vagonnal több cukorrépát adtak be. A cukorgyári dol­gozókkal együttműködve folytatták a cukorrépa be­takarítását és begyűjtését. Arra számítanak, hogy ter­ven felül még több mint 6000 vagon cukorrépát ad­nak be. A BARÁTSÁG HÓNAPJA ELŐTT A trineci kohászok további muntéasikerek'kel készülnek a csehszlovák-szovjet barátság hónap­jára. Az üzem további három csoport­ja nyerte el a csehszlovák-szovjet barátság kollektívája elnevezést. Trinecben a negyedik acélolvasztó kemence a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Kemencéje nevet viseli. A megtisztelő név arra serkentette a kemence kezelőit, hogy a barátság hónapja közeledtével újabb felaján­lást tegyenek. Mindeddig száz száza­lékra teljesítik tervüket és a mun­kacsoport hat hónapon át a legjobb volt az üzemben. Most a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe jelentkeztek. Ötszázan a szovjet módszerek szerint A trenčíni élesztőipari vállalat dol­gozói már hét éve sikeresen alkal­mazzák a szovjet munkamódszereket. Sikeres az együttműködésük a moszkvai, leningrádi és kijevi élelmi­szeripari üzemekkel és kutatóinté­zetekkel. Nemcsak könyveket és ter­veket cserélnek egymás között, ha­nem szakembereket is. Kétszáz hektár terven felül " (ČTK) — A prešovi kerület földművesei az állandó szárazság ellenére teljesítették és túlteljesítették a rozsvetés tervét. A kerületben csak az EFSZ-ek és az álla­mi gazdaságok dolgozói több mint 12 ezer hektár földet vetettek be e fontos ter­ménnyel a száraz őszi hónapokban. A pre­šovi kerület szövetkezetei a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 42. évfordulójá­nak tiszteletére indított munkaverseny keretében terven felül 180 hektárt vetet­tek be rozzsal. Az állami gazdaságok e téren ugyancsak szép tervenfelüli ered­ményeket értek el. Ez idő szerint 130 kollektíva kezd­te meg a versenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója tiszteletére. Versenyük főleg a szov­jet munkamódszerek minél jobb ki­használására irányul. Csutkih módsze­rét az üzemben több mint 180 mun­kás alkalmazza, Korabelnyikova mód­szerével pedig közel 300 munkás dolgozik. A raktározási munkánál 40 dolgozó Parhomenko módszerét sajá­tította el. Most a Nagy Október évfor­dulója előtt egyre több dolgozó sajá­títja el a szovjet munkamódszereket. KÉT TURBINA í A FÖLD ALATT Ezekben a napokban helyezték ^próbaüzembe a lipnói föld alatti ví­Izierómü második turbináját. Az {első turbina sikeresen kiállta a ipróbákat. A másodikat a tervek iszerint csak november 5-én kellett 1 volna üzembe helyezni, de a ČKD iMüvek szerelői határidő előtt vé­Igezték el munkájukat. A próbák' ydecember 20-ig tartanak, amikor yi második lipnói turbina is már, ja hálózat számára termel áramot 10 EV KÖTELEZ \J agyságra nézve talán három olyan * * szövetkezet sincs az országban, mint az udvardi. Örák hosszat gyalo­golhat az ember, még szélét találja ha­táruknak. Ahogyan Mackó Ferenc, a szö­vetkezet kipróbált kertésze mondja, 4100 hektáron gazdálkodnak. Szép terület, iga­zi nagygazdaság. Ha netán Mackó bácsi arra tenne indítványt, hogy járjuk körül az udvart, egy órába is beletelne a séta. Ô azonban igazi gazda módjára megáll az udvar közepén s tekintetében ott a sza­vakba nem foglalt kérdés: „Aztán mire vagy kíváncsi? Egy álló helyemből el­mondom én a szövetkezet történetét..." Hirtelen azonban, mintha nem akarna rossz vendéglátónak feltűnni, a szövet­kezet irodája felé int. — Éppenséggel be is mehetünk ... Néhány fok lépcső nyújtózkodik ke­resztben előttünk. Szürke hátukon már mélyedést vájt a sok láb. A lépcső hosszú folyosóba torkollik, jobbra is, balra is sok-sok ajtó. Kastély volt va­lamikor, úri fészek. Ma azonban sok mindennek helyet ad, ami a közösség ér­dekeit szolgálja. T éptünk alatt dobban a beton, kér­dés nélkül indul a beszélgetés. — Jövőre jubilálunk — mondja Mackó Ferenc. Tízéves lesz az udvardi szövetkezet. — Kezdetben alig volt valamink, ma ... többszörös milliomosok vagyunk ... Hangtalanul csukódik mögöttünk az aj­tó. Helyet mutat a vendéglátó. A szövetkezetre vonatkozó általános szavak után Mackó Ferenc a kertészetre tereli a szót. Mégis csak ez az 6 biro­dalma. Ott érzi igazán otthon magát. — Egymillió-százezret terveztünk a kertészetből s előreláthatólag 200 ezer koronával túlszárnyaljuk a tervet. És a termelés többi ágazatában? Erről már nemcsak a kertész ad szá­mot, hanem a szövetkezet fiatal segéd­könyvelője is részt vesz a beszélgetés­ben. A válaszok nem adnak számot valami redkívüli eredményekről, mégis biztatóak. Az alap, a betonnál szilárdabb alap már le van rakva. Erre az eltelt kilenc év és még inkább a közelgő kö­telez. Sem a szövetkezet vezetősége, sem pedig Mackó Ferenc ne tartson azért iinneprontónak, ha a dicsérő szavak mel­lé az őszinte segíteni akarás sugallta bí­ráló szavakat is odatesszük. Kicsit fur­csán hangzik, hogy egy olyan község­ben, ahol aránylag jól gazdálkodó szö­vetkezet működik, még mindig szép számmal vannak egyénileg gazdálkodók. Ez pedig nincs rendjén. A közelgő ju­bileum e téren is kötelez. És a tudás, a szakképzettség? T>izony e téren is sok még a pótolni u való. Egy kicsit jobban kell sze­retni a könyvet, udvardiak. Nagyobb hangsúlyt a politikai és szaktudás növe­lésére, hisz a tudás már magában fél siker, SZARKA ISTVÁN »

Next

/
Oldalképek
Tartalom