Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)
1959-10-28 / 298. szám, szerda
HASZNÁLJUK KI JOBBAN a termelés növelésének tartalékait = Az állami gazdaságok munkáját, gazdálkodását élénk figyelemmel ~ kísérik szövetkezeteseink. Ebből adódik aztán, hogy az eredmé— nyek mellett a termelésben megn yilvánuló kieséseket, hibákat is ész—- reveszik. Nincs ez másképpen a Banská Bystrica-i kerületben sem, = aho 1 a hét igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok tekintélyes te— rületen, 53 ezer hektár mezőgazdasági földön dolgoznak a le'hetősé— gekhez mérten elég alacsony eredményekkel. A lehetőségek kihasználásában mutatkozó fogyatékosságokra a múlt héten többek között a KNB tanácsa is rámutatott, mely egyúttal azt a következtetést vonta le, hogy az állami gazdaságok még mindig nem váltak a nagyüzem; gazdálkodás példaképeivé a kerületben. Ez abból is kitűnik, hogy a gabonanemüek hektározamának tervét nem teljesítették. Ezt a kiesést részben a betakarítás ideje alatt bekövetkezett kedvezőtlen időjárás, részben a részlegeken még mindig megnyilvánuló szervezetlenség és a gépek erejének nem kielégítő kihasználása okozta. Helytelen lenne azonban mindig objektív okokra hivatkozni, mivel nagyon jól tudjuk, hogy a hektárhozamot a talaj táperejével való gazdálkodás is jelentősen, sőt döntő mértékben befolyásolja. Az állami gazdaságok kevés gondot fordítanak az istállótrágya kezelésére és alászántására, a komposzt készítésére. Ez idén kerületi viszonylatban alig 20 ezer köbméter komposzt-trágyát készítettek, melyből a legkisebb menynyiségben éppen a füleki és a nagykürtösi igazgatósághoz tartozó gazdaságok részesülnek. A talaj szerkezetének megjavítása céljából fontos, hogy az elkövetkező időszakban legalább 114 ezer mázsa komposztot készítsenek, mely szántóterületük 25 százalékának megtrágyázását teszi lehetővé. A talaj termővé tétele szempontjából a vízgazdálkodási építkezéseket és a talajjavítási munkákat sem lehet háttérbe szorítani. Ezen a téren még elég javítani való van a gazdaságokon. Jelenleg a kerületben két fontos talajjavítási akció van folyamatban a losonci és a rimaszombati gazdaságokon, mely több mint egymillió korona beruházással 145 hektár szántóterület megművelését eredményezi. A talajjavítás hasonló lehetőségei azonban az ipolysági és a tornaijai igazgatósághoz tartozó részlegeken is megvannak, melyek nem csekély mennyiségű földterülettel bővíthetnék a szántóföldalapot. Komoly fejtörést okoz a kerület gazdaságainak a szemestakarmány biztosítása is, melynek szűk készletei csupán 65 százalékban képesek fedezni a szükségletet. Még nagyobb baj, hogy a gazdaságok a fejőstehenek számára egyáltalán nem rendelkeznek fehérjetartalmú takarmányokkal. Ez a hiány kedvezőtlenül befolyásolja a takarmányozási technikát és a tehenek hasznosságát, ugyanakkor kizárja a jelenlegi 7 literes átlagos tejhozam további fokozásának és az önköltségek csökkentésének lehetőségeit. Szálastakarmányból ugyancsak keveset tartalékolhattak az állami gazdaságok, bár a múlt évekhez képest 400 hektárral bővítették az évelő takarmányok vetésterületeit. A rétek termése, a lucerna és a gomboshere azonban a szárítók alkalmazásának elmulasztása miatt kint a földeken elértéktelenedett. A kukorica vetésterületének kiszélesítésében már biztatóbbak az eredmények, amivel az állami gazdaságok megteremtették az előirányozott silótakarmánymennyiség biztosításának feltételeit. Ennek ellenére mégis úgy fest, hogy a füleki, rimaszombati és losonci gazdaságok lemaradása miatt kerületi viszonylatban nem teljesíthetik a silótakarmány készítésének előirányzatát. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva ez idén mintegy 5000 mázsa sílótakarmányhiány mutatkozik s ez arra int, hogy az egy állategységre eső évi 40 mázsa silótakarmány néhány gazdaság kivételével nem lesz biztosítva a kerületben. Még a répakaraj és a szelet, valamint a kukoricakóró sílózása hátra van; ebből részben pótolni lehet az elmulasztottakat. Nagyon fontos tehát, hogy a hátralevő időszakot a gazdaságok jól kihasználják a sílótakarmány készítésére. Nézzük csak továbbá, mi a helyzet az állattenyésztésben és a hasznosság tervének teljesítésében? Ezen a szakaszon ugyancsak sok javítani való akad a gazdaságokon. Az a tény, hogy alacsony eredmények mutatkoznak a tejtermelésben, a tejbeadást is kedvezőtlenül befolyásolja. Az év elejétől a kerület gazdaságai csaknem egymillió literrel maradtak adósai közéllátásunknak; a legnagyobb lemaradás ismét a rimaszombati, az ipolysági és a zvolení gazdaságokon észlelhető. Egyébként azt is el kell mondanunk, hogy a szarvasmarhák tenyésztésére kevés gondot fordítanak a kerületben. Ez a borjak elválasztásában és a növendékállatok tenyésztésében nyilvánul meg a legszembeötlőbben. Az elválasztott borjak napi súlygyarapodása 80 dekagramm alatt mozog. Ezt az alacsony táperejű széna etetése okozza, ami úgyszólván rendszeres a gazdaságokon. A sertéstenyésztésben sokkal szebbek az eredmények, hiszen a kerületben a súlygyarapodás átlaga 41 dekagramm naponta és darabonként. Ezzel szemben Tornaiján nem ritka eset, hogy 44 — 48 dekás súlygyarapodást érnek el, ami a helyes etetési technika érvényesítésének és a gondozók lelkiismeretes munkájának tulajdonítható, A malacelválasztás ugyancsak sokat javult az előző évekhez viszonyítva. A jövő évben már saját elválasztott malacokból képesek feltölteni állományukat, mert az anyakocák számát mintegy 24 százalékkal emelik, örvendetes jelenség, hogy az utóbbi idők folyamán az új technika és technológia sikeresen érvényesül. A gazdaságokban összesen 10 önetető sertéstenyésztésről beszélhetünk, J melyekben több mint 3 ezer sertés hizlalása folyik. Az év végéig további 2000 sertésre terjesztik ki az önetetési módszert és a szarvasmarhák jelenlegi szabad istállózása mellett még 4 gazdaságban honosítják meg a tenyésztés eme bevált módszerét. A jövő évben az önetetést a gazdaságok valamennyi sertéstenyészetében bevezetik. Fontos azonban, hogy rugalmasabban lássanak hozzá a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséhez is. mely szintén az új tenyésztési módszerek bevezetésével válik lehetővé. Az állami gazdaságok gazdálkodásában a legnagyobb kiesést éppen az állattenyésztés okozta, melynek félévi tervét 92,6 százalékra teljesítették. Bár az utóbbi két hónapban javulás mutatkozik ebben az ágazatban és az állattenyésztés közel másfélmillió korona nyereséget eredményezett, a veszteségek még mindig számottevők. Csupán a rimaszombati gazdaság közel 900 ezer korona veszteséget mutat ki az állattenyésztésben. A gazdaságokon literenként átlagosan 0,91 koronával lépik túl a tejtermelés tervezett kiadásait, kg-ként 0,41 koronával a sertéshizlalás költségeit. Jő jel azonban, hogy az utóbbi hónapokban a kiadások csökkenő irányzatot mutatnak, de ennek ellenére a termelés olcsóbbá tételének tartalékait még mindig nem használják ki a gazdaságok. Egyik ilyen tartalék és óriási lehetőség a dolgozók szocialista munkaversenye, melybe a folyó évben 624 egyén és 220 kollektíva kapcsolódott be. Felajánlásuk 5 millió 400 ezer korona értékű többlettermék kitermelésére irányul. A tejtermelés fokozására irányuló felajánlásukat azonban csak 23 százalékra, a sertéstenyésztésben dolgozók pedig 80 százalékra teljesítik kötelezettségvállalásukat. A jövő év feladatainak túlteljesítésére a gazdaságok dolgozói hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából már konkrétabb célokat tűznek ki. A Tornaijai Állami Gazdaság dolgozói például, akik már ez idén is 15,5 százalékkal fokozzák a nyerstermelést, a jövő évben még szebb eredmények elérésére törekszenek. A gazdaságok szerinti felajánlások végeredményeként 1960ban áz idei évvel szemben 12,5 százalékkal növekszik a kerület termelése. Addig is sok gátló körülményt kell az állami gazdaság valamennyi dolgozójának a fejlődés útjából elhárítaniok, melyek ez idén fékezték a termelés fejlesztését. Szombath Ambrus Szlovákia szénbányászati központjában, Prievidzán a jelszabadulás óta egy egészen új lakónegyed épült. A prievidzai Priem stav dolgozói eddig már 2700 lakást adtak át. Az idei jeladatok teljesítéseképpen 291 lakást építettek fel és további 9í-et határidő előtt elkészítenek. Képünk a rohamosan épülő új városnegyed egy részét mutatja be. S. Petráš felv. — ČTK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiMiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii A talajvízzel is lehet öntözni A harmadik ötéves terv irányelvei Csallóköz fontos vízgazdálkodási berendezéseinek építését is előtérbe helyezik. A talajvizeknek a növénytermelés fejlesztését elősegítő kérdéselve! egyébként a Csehszlovák Tudományos Akadémia bratislavai kirendeltsége foglalkozik, ahol a kísérleti dolgozók Csallóköz egyes részeinek elemzésével a talajvíz öntözésre való felhasználásának lehetőségeit kutatják. Főleg olyan területekről van szó, ahol a vízlevezető-csatornák épitése nem kifizetődő. A talajvíz kísérleti kihasználását az apácaszakállasl EFSZ-ben kezdik meg, ahol a mezei kutak mélyítésével 200 hektár területet fognak öntözés alá. Állattenyésztési enciklopédia Amilyen fontos mondjuk az iparban az | automatizálás, olyan fontos a mezőgazdaságban a korszerű gazdálkodás. Korszerű mezőgazdaság és korszerű állattenyésztés nélkül aligha teljesíthetők azok a feladatok* amelyek a mezőgazdaságban dolgozókra várnak. Az újszerű mezőgazdasági és állattenyésztési gazdálkodáshoz a gyakorlati ismereteken kívül elsősorban elméleti ismeretekre van szükség. Ezek az ismeretek azonban a jobbnál jobb szakkönyvekből ma már könnyen megszerezhetők. Nemrégen mezőgazdasági lexikon jelent meg, amely a korszerű mezőgazdasági ismeretek elsajátításához nyújt rendkívül sokat. Most Állattenyésztési enciklopédia címen egy újabb, rendkívül fontos szakkönyv került forgalomba, amely a korszerű állattenyésztéssel Ismerteti meg az érdeklődőket. A budapesti Mezőgazdasági Kiadónál megjelent hasznos mű a korszerű állattenyésztési ismereteken kívül kellő üzemi, közgazdasági és biológiai szemléletet s a gyakorlat mindennapi kérdéseihez megfelelő útmutatást ad nemcsak a szakembereknek, hanem mindenkinek, aki érdeklődik az állattenyésztés problémái iránt. A háromkötetes Állattenyésztési enciklopédia első kötete az általános állattenyésztéssel és a takarmányozással, a második kötet a szarvasmarha- és a juhtenyésztéssel, valamint a tejgazdálkodással, a harmadik kötet a sertés, a ló és a baromfi tenyésztésével foglalkozik mindenki érdeklődését kielégítően. Az állattenyésztési enciklopédiára a szakembereken kívül elsősorban a szövetkezetek figyelmét hívjuk fel, ahol e műnek talán a legnagyobb hasznát vehetik. <b) Keletről nyugatra mmm Csingeri Lajos, Sogán József és Tóth János munkások a nyílegyenes sáncot mérik. fPgy hónappal ezelőtt furcsa kocsisor közeledett Nagykapos felé. Tizennégy, úgynevezett „maringotka" haladt szép sorban egymás után az országúton. Ezekből a kerekeken futó házikókból kíváncsi tekintetek nézegettek szerteszét az ősztől megkoppasztott sík határon. Csend volt mindenütt, csak az őszi szél susogtatta meg néha a sárguló kukoricakórókat. Megérkeztünk, emberek. Itt ütjük fel a sátrunkat — adta ki a parancsot az egyik, mire a távolról jött emberek munkához láttak. Körbe helyezték el a kocsikat, mint Žižka szekértáborát és mindjárt terepszemlét is tartottak. Kimentek oda, ahol a nap kel fel, a határra, mely országunkat a baráti Szovjetunióval köti össze. Egy-két nap múlva ünnepélyesen megtörtént az első kapavágás és a távoli Kárpátok kéklő hegyláncával szemben megindult a Szovjetunióból hazánkba vezető kőolajvezeték építése. A kapát azonban csak jelképesen emlegetjük, mert bizony ezen az építkezésen nehezen találnánk kapát. Minden földmunkát nagy teljesítőképességű szovjet gépek végeznek. Kanalas báger mélyíti a vezeték ágyát, buldózer egyengeti a felázott földet, csőrakó traktor és daru emelgeti a hosszú, összeforrasztott csővezetékeket és helyezi a földbe. Genco Mihály és Szabó Tivadar mesterek magyarázzák meg részletesen a munka menetét. — Nálunk minden gépesítve van, csak irányítani kell a gépek munkáját. Itt van ez a szovjet gyártmányú félautomata forrasztó készülék. Ezzel hegesztjük össze a csöveket úgy, hogy egy berendezés forgatja magát a csövet, a félautomata pedig hegeszt. Kezelője, Dániel Sitár, Podbrezováról jött ide. — Üjságból tudtam meg, hogy szakmunkásokat keresnek erre az építkezésre. Jelentkeztem én is, letettem a vizsgát és rövid gyakorlat után Rosicéről ide kerültem — magyarázza a 24 éves hegesztő. — Hogyan halad a munka? — Jól! Csakhogy bizony a csövekkel néha baj van. A chomutovi gyár néha nem a legjobb minőséget szállítja számunkra. Ez a véleménye Szabó Tivadar mesternek is, aki egész Osti nad Labemböl került ide. Azelőtt Csehországban a gázvezetékek építésénél dolgozott. Ha sorba kérdeznénk az itt dolgozó 30 munkást, kitudódna, hogy csaknem ugyanannyi városból jöttek össze hazánk különböző vidékeiről erre az építkezésre, mely a harmadik ötéves terv legfontosabb szakaszainak egyike lesz. Sziszák András és Vass Gyula csicseri lakosok, akik mint segédmunkások dolgoznak a kőolajvezeték építésénél, elmondják, mily nagy örömet jelentett a környék lakóinak az építkezés megkezdése. Csodálkozva nézegették a másfél méter mély, keskeny árkokat, amelyekbe a gépek oly ügyesen és szakszerűen helyezik el a hosszú csöveket. — Csak mielőbb jönne már a kőolaj, hisz nagy szükségünk van rá az elkövetkező harmadik ötéves tervben — mondja Csingeri Lajos kapóst munkás, aki' épp az árok egyenes voltát méregeti Tóth Jánossal és Sogán Józseffel. A nyílegyenes vonalban húzódó olajvezeték, mely keletről nyugati irányban halad, Bratislava felé veszi útját. Ez a munkacsoport, melyhez hasonló még az idén három kezdi meg a kőolajvezeték egyes szakaszainak építését, eddig 2150 méteren rakta le a vezetéket. Naponta 300— 400 métert haladnak nyugatnak, minden harmadik nap máshol ütnek sátrat az előkészített részleg gépeivel, szerszámaival. Kiváló szakemberek, forrasztok, csőhajlítók, szerelök jöttek erre az építkezésre, melynek első szakaszát Bratislaváig már a harmadik ötéves terv első évében befejezzük. Az építővállalat, az olomouci Plynostav dolgozói még meg sem kezdték a munkát és máris 250 millió korona megtakarítást nyertek nemzetgazdaságunk, nak. Hogyan? Ügy, hogy az építővállalat, a Plynostav és a tervezővállalat, a Chemoprojekt dolgozói, mielőtt nekiláttak volna e nagy jelentőségű építkezésnek, tapasztalatcsere céljából meglátogatták a Szovjetunió olajvezetékének építéseit, ahol tanulmányozták az ottani munkamódszereket és gazdag tapasztalatokat nyertek. Ott ismerkedtek meg a vlagyimíri mozgalommal, mely már hazánkban is sok követőre talált. Hazatérésük után újra átdolgozták az olajvezeték beruházási költségvetését, mely eredetileg egy milliárd 350 millió koronában volt megállapítva. A tervek pontos ellenőrzése után a tervezők rájöttek arra, hogy olcsóbban is lehet építkezni, ha minden munkaszakaszon elsősorban a hatékonyság elvét tartják szem előtt. Így a terv módosításával még az építkezés megkezdése előtt 250 millió koronát nyertek nemzetgazdaságunknak. E z zekről az örvendetes adatokról adott tájékoztatást Valaský János elvtárs, a Plynostav vállalat műszaki dolgozója, aki munkatársaival együtt ideiglenesen a kassai Tatra Szállóban rendezte be főhadiszállását. Innen irányítják már egy hónapja az olajvezeték építését. Ebbe a szobába, mely egyben szállásuk is, hoz naponta a postás egy sereg levelet, melyekben az olajvezeték építéséről szerepelnek pontos adatok. Az építkezés vezetőjét, Mojmir Radil elvtársat netn találtuk a főhadiszálláson, aznap fontos értekezleten vett részt Pardubicén. Ezért Valaský János elvtárs válaszolt kérdéseinkre. — Hány munkás, szakember dolgozik az olajvezeték építésénél és hogyan halad a munka? — Ez idén 100, de jövőre már körülbelül 300— 400 alkalmazottja lesz Kelet-Szlovákiában a Plynoétav vállalatnak. Jövőre még kapunk 2—3 hegesztő félautomatát és más nagy teljesítőképességű szovjet gépeket, amelyek segítségével már naponta egy km-en rakhatjuk le a csöveket. Az év végéig kemény feladatot kell elvégeznünk, mert 18 km-es szakaszon készen kell lennie az olajvezetéknek. Hogy ezt a feladatot teljesíthessük, a csoportok között már ez idén megszervezzük a munkaversenyt, hogy legyőzhessük a nehézségeket. A második csoport a jövő hónapban kezdi meg a munkát, a harmadik csoport feladata pedig a hidak és a folyók alatti ágy lefektetése lesz. Jövőre körülbelül 200 km hosszú szakasz lesz készen. A bratislavai Slovnaft már 1961-ben ezen a vezetéken kapja a nyersanyagot. A másik ág az 1961-es 1963-as években épül fel. Ezen az ágon fogjuk ellátni a csehországi olajfinomító-üzemeket is nyersanyaggal. f9V folyik a nagy jelentőségű •*• olajvezeték építése, amelynek befejezése után, azaz két év múlva, megindul a szovjet kőolaj, a robbanómotorok, a vegyiipar fontos nyersanyaga, ami még közelebbi baráti és kereskedelmi kapcsolatok megerősítését jelenti a Szovjetunió és Csehszlovákia népei között. HORVÁTH SÁNDOR ÜJ SZŐ 5 * 1 959- október 21.