Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)
1959-10-24 / 295. szám, szombat
A Megbízottak Testületének ülése : (ČTK) - A Megbízottak Testülete 1959. október 22-i ülésén meg: tárgyalta a CSKP KB-nak és a köztársaság kormányának az 1961 — : 1965. évre szóló népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv kidol: gozására vbnatkozó irányelveit és több intézkedést foganatosított, : melyek biztosítják a megszabott határidők betartását s Szlovákiában • a harmadik ötéves terv kiolgozása irányelveinek helyes felbontását. A Megbízottak Testülete egyben a szövetkezeti, a vállalati, az egyéni lakásépítkezés és az EFSZ-ek lakásépítkezései előkészítéséről, valamint szervezési biztosításáról tárgyalt. A lakásprobléma megoldása érdekében feltétlenül teljes mértékben érdekeltté kell tenni a dolgozók tömegeit, melyek kezdeményezésükkel, az építkezésben való közvetlen részvételükkel hozzájárulnak a lakásalap gyorsabb ütemű kiépítéséhez és az építkezés olcsóbbá tételéhez. A Megbízottak Testülne a nagy kiterjedésű beruházási építkezések előkészítésének keretében — ahogyan ezt a CSKP KB és a köztársaság kormánya által kiadott irányelvek hangsúlyozzák — az elkövetkező években az építkezéshez szükséges szakképzett munkaerők előkészítéséről tárgyalt. A jövőben mind terjedelmükben, mind műszaki feltételeiket illetőleg nagy igényeket támasztó beruházási feladatokról van szó, melyek megkövetelik a szakképzett dolgozók idejében való előkészítését. Erre Irányulnak a Megbízottak Testülete által jóváhagyott intézkedések. A Megbízottak Testülete ezenkívül megtárgyalta, hogyan teljesítettük ez év első felében a talajjavítási építkezésekkel kapcsolatos feladatokat. A talajjavítási építkezési terv teljesítésében ez idén elért eredmények arról tanúskodnak, hogy az állami tervben előirányzott feladatok határidő előtti teljesítésére jó feltételeket teremtettünk meg, bár egyes gépek s anyagok termelése és szállítása terén bizonyos fogyatékosságok mutatkoznak. A nemzeti bizottságoknak a jövőben több gondot kell fordítaniok a talajjavltási szövetkezetek tevékenységére és további megszervezésére, különösen ami műszaki dolgozókkal való ellátásukat illeti. A talajjavítás! szövetkezetek tevékenységének kibontakoztatásában az eddiginél szélesebb mértékben szervezzük meg a brigádosok önsegélyes munkáját, a városok és a falvak lakosságának részvételét, a vállalatok és a hivatalok s különösen az Ifjúság védnökségi segítségét. További szocialista kötelezettségek vSl.alása alapján azt a célt kell követn-ink, hogy a kitűzött terv teljesítésén kivül a helyi források teljes mérvű felhaszn.V.S• KI ÉRT A CSUHÉ FELDOLGOZÁSÁHOZ? A Népművészeti Termelés Központja ki akarja bővíteni a kukorica-csuhé (csőborltólevelek) feldolgozását. Ezért felhívja mindazok figyelmét, akik jól értenek ezen anyag feldolgozásához, hogy minél előbb jelentkezzenek a kővetkező címen: Ústredie ľudovej umeleckej výroby, Bratislava, Molotovova e. 62. A központ egyúttal felkéri a jelentkező dolgozókat, hogy még e napokban gyüjtstuiek. össze elegendő menynyiségű feldolgozásra alkalmas kukoricacsuhét. További útmutatást közvetlenül a Népművészeti Termelési Központ ad. sával más talajjavítási munkákat is elvégezzünk. A Megbízottak Testülete megtárgyalta azon intézkedések javaslatát is, melyek célja a vállalaton belüli önálló elszámolásnak az irányítás, a tervezés és a pénzellátás új feltételei közötti érvényre juttatása. A Megbízottak Testülete a munkásbérrendszerek átépítésére vonatkozó beszámolót megvitatva leszögezte, hogy a továbbiakban az illetékes szakágazatoknak — különösen a közszükségleti iparnak, a mezőgazdaságnak, az építészetnek, a helyi iparnak, a termelőszövetkezeteknek, és a termelési-gazdasági egységeknek nagyobb figyelmet kell szentelni az előkészítés színvonalának emelésére. A Megbízottak Testülete végül a t'ajállattenyésztés fejlesztéséről és további jelentős kérdésekről tárgyalt. A csehszlovák küldöttség visszatért Moszkvából (ČTK) - A csehszlovák küldöttség, melyet Otakar Šimúnek miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke vezetett, csütörtökön este Moszkvából Prágába tért viszsza. A csehszlovák küldöttség a Szovjetunióban a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének elmélyítéséről tárgýalt. A járás további fejlődéséről tárgyaltak Zászlódísz október 28-án (ČTK) — A Belügyminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy az államosítás napján az állami és középületeken csehszlovák állami lobogókat és vörös zászlókat kell kitűzni. A zászlódlsz kedden, október £7én 18 órakor kezdődik és csütörtökön, október 29-én 8 órakor ér véget. A Belügyminisztérium ajánlja a lakosságnak, hogy e napon a lakóházakat is hasonlóképpen díszítse fel. Gyorsítják a befon szilárdulását Október 22. és 23-án országos szeminárium folyt le a bratislavai Műszaki Ház és a Tudományos Technikai Társaságnak a Szlovák Tudományos Akadémiánál működő üzemi csoportja rendezésében. Praha, Brno; Ostrava, Gottwaldov és Bratislava kutatóintézeteinek szakemberei ismertették a kutatások legújabb eredményeit a beton szilárdulásának meggyorsításáról. E kérdésnek igen nagy gyakorlati jelentősége van az építkezések ütemének lerövidítésében. Ismeretes, hogy a betont általában csak négy héttel készítése után lehet megterhelni. Ez időszak csökkentése tehát meggyorsítja az építkezés előrehaladását. Még nagyobb jelentősége van a beton gyors szilárdulásának a betonépületrészek előregyártásában, ami az építkezés iparosításának egyik legfontosabb tényezője és ezért mind nagyobb szerepet játszik. A gyártás üteme attól függ, mikor éri el a beton azon szilárdságot, mely lehetővé teszi a gyártmányok szállítását épségük veszélyeztetése nélkül. A gyors szilárdulás folytán jobban lehet kihasználni a rendelkezésre álló teret, illetve az adott termelési programra elegendő kisebb raktárhelyiségeket építeni. Ugyanakkor meggyorsul az anyagba és az üzembe fektetett pénz forgása. Az elhangzott előadások többféle eljárást ismertettek a .szilárdulás meggyorsítására. Többfajta, gyorsan szilárduló cementet dolgoztak ki. Régebben ismert és bevezetett eljárás: a vegyi adalékok bekeverése, melyeknek különböző fajtái vannak a piacon. A kutatás e téren is új ismereteket szolgáltat. Oj, még nem teljesen tisztázott és kidolgozott eljárás a betonkeverékbe őrölt, régi, megkeményedett betonnak hozzáadása, mely mint kristályosodási mag szerepel, és elősegíti az új betonkristályok fejlődését. Szintén új, nálunk még csak kísérletileg kipróbált eljárás a cement aktiválása nedves őrléssel, közvetlenül felhasználása előtt. A legfontosabb és legelterjedtebb módszer persze a beton felmelegítése, illetve gőzölése, amivel már első nap oly szilárdságra tesz szert, mely elegendő a szállításra. Az előadások élénk érdeklődést és vitát váltottak ki. A szeminárium megmutatta, hogyan segít a tudomány és kutatás a gyakorlati problémák megoldásában. Egyúttal a közvetlen érintkezés és eszmecsere a gyakorlatban működő technikusokkal utat mutat a kutatóknak, mely irányban folytassák további munkájukat, hogy minél jobban előmozdítsák építőiparunk fejlődését, műszaki színvonalának emelését, ami elsőrendű közgazdasági érdek. Dr. K. I. * KASSÁN az új alapfokú képzőművészeti iskolában november 1-én kezdődik meg a tanítás. Az első évfolyamba 1?7 tanulót vettek fel. A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság tegnapi ülésén megtárgyalták a harmadik ötéves terv kidolgozásának irányelveit, valamint az idei év beruházási építkezési terve teljesítésének eredményeit. Éliás József elvtársnak, a JNB elnökének beszámolója átfogó képet nyújtott a járás népgazdaságának fejlesztéséről. Az irányelvek értelmében már a következő esztendőben fontos élelmiszeripari üzem, cukor- és sörgyár építését kezdik el Rimaszombatban. A felépülő korszerű cukorgyárban Közép-Szlovákia nyolc járásának cukorrépatermését dolgozzák fel. Ezenkívül a járás további üzemeit, a Fatra, a Dohányipari s a Tejfeldolgozó üzemeit mintegy 9 millió 500 ezer korona összegű beruházással a fokozott feladatok teljesítése céljából átépítik és korszerűsítik. Népgazdaságunk egyik fontos ágazatának, az építészetnek ugyancsak fontos küldetése van a járásban. A beruházás, valamint a lakásépítkezés ütemének meggyorsítása céljából 25 százalékkal tovább kell fokozni a Járási Építkezési Vállalat építő-szerelési munkája terjedelmének kapacitását. A beruházási építkezések keretében Rimaszombatban 6 millió 400 ezer korona ráfordításával mosódát, tisztítóüzemet és fürdőt építenek, 16 millió 300 ezer korona beruházással pedig hat kilencévfolyamos, 62 osztályt magában foglaló iskola felépítését tervezik. Ezenkívül nagy súlyt fektetnek a alkások építésére és 1965-ig az állami, szövetkezeti és az üzemi építkezések keretében 1543 családi házat adnak át rendeltetésének. A mezőgazdasági termelés fokozását a harmadik ötéves tervben a beruházásokon kívül a fokozottabb gépesítés biztosítja. A járás szövetkezetei az elkövetkező években 100 gabonakombájn, 130 járvaszecskázógép és egyéb fontos gépi felszerelést kapnak. Ama intézkedések, melyeket a harmadik ötéves tervben érvényesítenek, a járás lakossága életszínvonalának emelkedését segítik elő. A lakosság egy főre esö fogyasztása legkevesebb 30 százalékkal növekedik, amit főleg a foglalkoztatottság lényeges emelkedése biztosít. Most, a harmadik ötéves terv kidolgozásának időszakában a járás valamennyi dolgozójának a tartalékok feltárására és a lehetőségek kiaknázására kell törekednie, hogy az irányelvekben megjelölt számadatok valóban a nép jólétének növekedésében testesüljenek meg. (Tudósítónktól) • BRATISLAVÄBAN pénteken, október 23-án megkezdődött az ifjúsági színházak kétnapos országos értekezlete. Az értekezleten azokról az időszerű problémákról tárgyalnak, melyeket az ifjúsági színházaknak a szocialista kultúra kongresszusának következtetései, valamint az ifjúsági színházak múlt évi ostravai I. országos értekezlete következtetései alapján kell megoldaniok. •k Az Egészségügyi Megbízotti Hivatal kihirdette a Dudince gyógyfürdő kiépítése érdekében Indított pályázat eredményeit. Huszonhárom javaslat közül megjutalmazták Vladimír Fašang, Viktor Uhliarik, Oldfích Černý és Dušan Kuzma mérnökök tervelt. Dudince gyógyfürdőben — ahol köszvényes betegek részesülnek majd gyógykezelésben — 250 ágyas gyógyintézetet építenek, melynek építését már a jövő évben megkezdik. • SZERDÁN visszatért Prágába a csehszlovákiai dolgozók 15 tagú küldöttsége, mely B. Kozelkának, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárának vezetésével Pekingben részt vett a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulóján rendezett ünnepségeken. • A BÁNYÁSZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK szlovákiai bizottsága szerdán Bojnicén teljes ülést tartott. Megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek a harmadik ötéves terv előkészítése, megvitatása és összeállítása alapján, hárulnak a szakszervezeti szervekre. • A BANSKÁ BYSTHICA-I kerületben eddig több mint 100U oktatási kör alakult a CSISZ oktatási évének keretében. E körökben mintegy 20 ezer fiú és leány gyarapítja majd ismereteit. A kerületben ezemkívUI több mint 6000 CSISZ-tag a pártoktatási év keretén belül mélyíti el politikai tudását. •k A Energetikai és Vizgazdálkodásiigyi Minisztérium október 15-tól december 15ig több tízezer háztartásban megállapíttatja a villamosenergia fogyasztására vonatkozó adatokat. Ez alkalomból a bratislavai kerületben is többezer háztartásban szereznek adatokat , az áramfogyasztással kapcsolatban a Villamosmüvek pémzbeszeddi. Az adatgyűjtés célja, hogy megadják az alapot az áramelosztó hálózat, valamint a háztartások által fizetett illeI tékek fokozatos módosítására. (bl). Sokszor megállapított és közismert dolog, hogy a burzsoá köztársaságban a más nemzetiségű dolgozók kettős elnyomás és kizsákmányolás alatt állottak. Nemzetiségre való tekintet nélkül minden dolgozót elnyomott és kizsákmányolt az uralkodó burzsoázia. Ám ez az elnyomás, jogfosztottság és kizsákmányolás hatványozottabb mértékben mutatkozott, meg és éreztette hatását a nemzeti kisebbségeknél, így a csehszlovákiai magyar dolgozóknál is, de általában a régi Szlovákia szomorú iskolapéldája volt a szociális és nemzeti elnyomásnak. Persze, ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy a cseh országrészekben a cseh munkásokat és parasztokat a burzsoázia nem nyomta el és nem zsákmányolta ki. Igen, elnyomta és kizsákmányolta, a munkát és kenyeret követelő, azért tüntető dolgozók közé éppúgy csendőrsortűz dördült, mint a kosúti magyar, a korompai szlovák, vagy a haburai ukrán dolgozók közé. Nem, a kapitalista rendszer, az uralkodó burzsoázia nem volt válogatós és érzelgős, ha saját érdekeinek védelméről, a dolgozók elnyomásáról volt szó. A más nemzetiségű dolgozók fokozottabb elnyomása és kizsákmányolása nem csupán abból állott és abban mutatkozott meg, hogy az uralkodó burzsoázia számos politikai joguktól fosztotta meg őket, hogy megfosztotta őket a tanulási és művelődési lehetőségektől, hogy nemzetiségi hovatartozásuk mindenkor áthághatatlan akadályt emelt érvényesülésük elé, hanem abban is, hogy a más nemzetiségűek által lakott területeket, azok gazdasági fejlesztését elhanyagolta, jobban mondva teljesen mellőzte. És ha erről beszélünk, ha ennek az állapotnak az illusztrálására vállalkozunk, akkor nem csupán azt említjük fel, hogy míg a cseh országrészekben olyan fejlett és virágzó ipar volt, amely a köztársaságot a világ élenjáró ipari államai közé emelte, s amely ipar, ha ugyancsak szegényesen is, de mégis több munkaalkalmat és megélhetést adott az ottani dolgozóknak, addig Szlovákiát szinte gyarmati elmaradottság jellemezte. Szlovákia iparosítása, gazdasági fejlesztése jóformán kimerült néhány fafeldolgozó A harmadik ötéves terv és a nemzetiségi kérdés üzemben, cukor- és szeszgyáriban. Ez volt minden s természetes következménye volt ennek az állapotnak az irtóztató nyomor, a százezrekre menő kivándorlás, a legteljesebb elmaradottság és sötétség. Természetes következménye volt, hogy míg a cseh parasztnak villanymotor hajtotta szecskavágója volt, ugyanakkor a délvidéki magyar faekével túrta földjét. Mit teremhetett akkor az a föld, milyen megélhetést adhatott és biztosíthatott megmüvelőjének? S a gazdasági elmaradottság, az ebből eredő szegénység és nyomor szinte gyártotta, futószalagon termelte a krajcárért is mindenre kapható olcsó munkaerő hadseregét. Nem volt véletlen, hogy az urak a sztrájktörőket, akik a legkisebb és legnyomorúságosabb kereset utón is úgy kaptak, mint fuldokló a szalmaszál után, éppen a legelhagyatottabb helyekről nyerték. Onnan, azokról a vidékekről, ahol munkaalkalomnak, pénzkeresetnek a legkisebb lehetősége sem volt meg. Éppen az adott körülményeket tekintetbe véve pártunk a felszabadulás után a nemzetiségi kérdés helyes és gyökeres megoldását nem csupán abban látta, hogy az itt élő nemzetek és nemzetiségek politikai és kulturális egyenjogúságát deklarálja s annak érvényesítését a gyakorlatban is biztosítsa, hanem abban is, hogy a nemzetiségek által lakott és gazdaságilag elmaradt területeket, vagyis lényegében tehát egész Szlovákiát gazdaságilag fejlessze, kitűzze és megvalósítsa azt a célt, illetve feladatot, hogy Szlovákiát a cseh országrészek szintjére kell emelni. Nagy és súlyos feladat volt ez, s hogy e téren milyen eredményeket értünk el, azt mindennél jobban bizonyítja az olyan embereknek ámulatba eső csodálata, akik csak a régi Szlovákiát ismerték. Még a legvadabb ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy az elmúlt 15 eszť>r>H$ aiati «-/lovákia a felismerhetetlenségig megváltozott, Hova lett, hogy eltűnt a kietlen elhagyatottság, a nyomor, a tudatlanság és az emberi sötétség Szlovákiája?! Az új Szlovákiát hatalmas és korszerű gyárak, pompás iskolák és kórházak, villanyvilágítás és kultúra, munkát talált s munkáját becsülettel és öntudatosan végző, munkájából tisztességesen és egyre jobban élő, megelégedett és boldog emberek jellemzik. Traktor szánt és kombájn arat a földeken, — íme itt és ebben: a gyárakban és üzemekben, a tisztességes emberi életben és az eldugott falusi házak villanyvilágításában, a délvidéki magyar parasztok földjén dolgozó kombájnban domborodik ki a legszembetűnőbb módon, a maga legérzékelhetőbb valóságában, hogyan és miképp oldja meg a kommunista párt a nemzetiségi kérdést, mit jelent a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban a nemzeti egyenjogúság. Harmadik ötéves tervünk irányelvei Szlovákia további hatalmas előrelendítését tűzik ki célul. Nem az a célunk most, hogy az irányelvek ide vonatkozó részét ismételve újból felsoroljuk, ml mindent tervezünk Szlovákiában a harmadik ötéves terv folyamán. Jellemzésül elég csupán anynyit felemlítenünk, hogy a harmadik ötéves terv végén, 1965-ben Szlovákia ipari termelése annyi lesz, mint az egész kapitalista Csehszlovákiáé volt. Azé a Csehszlovákiáé, amely ipari termelésével a világ élen járó ipari államai közé tartozott. Oly beszédes bizonyíték ez, amely mindennél többet mond. Nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak — éppen a nemzetiségi kérdés megoldása kapcsán — külön mondanivalónk van a harmadik ötéves terv irányelveihez. Abból a történelmi tényből indulunk ki, hogy ha az első köztársaság idején az uralkodó rendszer elnyomta és kizsákmányolta, a legnagyobb gazdasági elmaradottságban tartotta Szlovákiát, akkor a magyar dolgozók lakta DélSzlovákiában, e terület gazdasági fejlesztése és felemelése érdekében egy szalmaszál nem sok, de annyit sem tett keresztbe. Ám ha a csehszlovák burzsoázia még csak egy szalmaszálat sem tett keresztbe Dél-Szlovákiában, az 1938-as megszállás után az őt felváltó magyar burzsoázia még azt a keveset, a jóformán semmit és nincsent is elrabolta az itteni magyar dolgozóktól, amit a csehszlovák burzsoázia meghagyott. A magyar megszállás hét éve alatt a magyar uralkodó osztály egy fillér értékű beruházást nem eszközölt Dél-Szlovákiában s gazdaságilag nemhogy valamelyest is előrelendítette volna, ellenkezőleg, azon volt, hogy e vidéket az „anyaország" még elmaradottabb szintjére süllyessze. A felszabadulás, a munkásosztály 1948-as győzelme hozta meg a csehszlovákiai magyar dolgozók tényleges szabadságát, egyenjogúságát, teremtette meg e vidék gazdasági fejlesztésének feltételeit. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése és győzelme, a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése megnyitotta az utat Dél-Szlovákia mezőgazdaságának fejlesztésére. Most pedig, a harmadik ötéves tervben pártunk - tekintetbe véve e vidék gazdasági és természeti adottságait — kitűzhette iparosítását is. A harmadik ötéves terv irányelveiből ismeretes, hogy például Vágsellyén nagy műtrágya-kombinát épül, Párkányban cellulózegyárat építünk. Ugyancsak a nyitrai kerület déli részén tervbe vettük egy tetőlemezgyár építését. Élelmiszeripari üzemeket létesítünk, — Dunaszerdahelyen cukorgyárat, Galántán malátagyárat, Rimaszombaton sörfőzdét és malátagyárat. Kassán pedig hatalmas húskombinátot. A Kassa mellett felépülő Keletszlovákiai Kohómüvek. valamint a hatalmas vegyi kombinát döntő módon kihatnak egész Szlovákia életére, gazdasági fejlődésére. A mezőgazdaságban a nagyarányú talajjavító munkálatok, a mezőgazdasági munkák további gépesítése, — mindmegannyi fontos tényezője az elkövetkező években Szlovákia további rohamos fejlődésének, az egyedül helyes nemzetiségi politika érvényesítésének. Olyan nemzetiségi politikának, amelyben a tények, a tettek beszélnek s amely a nép javát, boldogulását szolgálja. Ugyanakkor viszont teljes mértékben tudatosítanunk kell, nem elég csupán annak óhaja, hogy e vidék gazdasági fejlődésének feltételeit biztosítsák. Egyenjogúságunk érvényesülését, a nemzetiségi kérdés helyes megoldását nem lehet csupán abban látnunk, hogy a párt és kormány teremtse meg a feltételeit ennek a vidéknek az ország többi részeivel való gazdasági kiegyenlítéséhez. A feltételek erre adva vannak. Ámde ennek megvalósításáért odaadóan dolgozni kell. Nemcsak óhajtani kell a mezőgazdasági munkák még nagyobb mérvű gépesítését, a műtrágyát és a talajjavító munkákat, hanem ezeket a legteljesebb mértékben fel is kell használni a mezőgazdasági termelés növelésére. Elérni a cseh országrészek gazdasági színvonalát annyit jelent, hogy míg a harmadik ötéves terv folyamán országos méretben 21 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, addig Szlovákiában 28 százalékkal. Az eddiginél jóval többet teremjen a föld, nagyobb legyen az állatállomány hasznossága, a mezőgazdaságban és üzemekben növekedjék a munka termelékenysége és csökkenjenek a termelési költségek. Ezek az eszközei annak, hogy a valamikor elmaradt Szlovákiából gazdag és boldog Szlovákia legyen. Hogy mindenütt e hazában elégedett emberek éljenek. Kin és min múlik mindez? Ecryedül csak rajtunk és munkánkon, íme, ez is szervesen és elválaszthatatlanul hozzátartozik a nemzetisén! kérthez, annak helves megnMflsshoz. egyenjogúságunk érvényeidéhez. ÜJ S7f! 9