Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-24 / 295. szám, szombat

A Megbízottak Testületének ülése : (ČTK) - A Megbízottak Testülete 1959. október 22-i ülésén meg­: tárgyalta a CSKP KB-nak és a köztársaság kormányának az 1961 — : 1965. évre szóló népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv kidol­: gozására vbnatkozó irányelveit és több intézkedést foganatosított, : melyek biztosítják a megszabott határidők betartását s Szlovákiában • a harmadik ötéves terv kiolgozása irányelveinek helyes felbontását. A Megbízottak Testülete egyben a szö­vetkezeti, a vállalati, az egyéni lakás­építkezés és az EFSZ-ek lakásépítkezései előkészítéséről, valamint szervezési biz­tosításáról tárgyalt. A lakásprobléma megoldása érdekében feltétlenül teljes mértékben érdekeltté kell tenni a dolgo­zók tömegeit, melyek kezdeményezésük­kel, az építkezésben való közvetlen rész­vételükkel hozzájárulnak a lakásalap gyorsabb ütemű kiépítéséhez és az épít­kezés olcsóbbá tételéhez. A Megbízottak Testülne a nagy kiter­jedésű beruházási építkezések előkészí­tésének keretében — ahogyan ezt a CSKP KB és a köztársaság kormánya ál­tal kiadott irányelvek hangsúlyozzák — az elkövetkező években az építkezéshez szükséges szakképzett munkaerők előké­szítéséről tárgyalt. A jövőben mind ter­jedelmükben, mind műszaki feltételeiket illetőleg nagy igényeket támasztó beru­házási feladatokról van szó, melyek meg­követelik a szakképzett dolgozók idejé­ben való előkészítését. Erre Irányulnak a Megbízottak Testülete által jóváhagyott intézkedések. A Megbízottak Testülete ezenkívül megtárgyalta, hogyan teljesítettük ez év első felében a talajjavítási építkezésekkel kapcsolatos feladatokat. A talajjavítási építkezési terv teljesítésében ez idén el­ért eredmények arról tanúskodnak, hogy az állami tervben előirányzott feladatok határidő előtti teljesítésére jó feltétele­ket teremtettünk meg, bár egyes gépek s anyagok termelése és szállítása terén bizonyos fogyatékosságok mutatkoznak. A nemzeti bizottságoknak a jövőben több gondot kell fordítaniok a talajja­vltási szövetkezetek tevékenységére és további megszervezésére, különösen ami műszaki dolgozókkal való ellátásukat il­leti. A talajjavítás! szövetkezetek tevé­kenységének kibontakoztatásában az eddi­ginél szélesebb mértékben szervezzük meg a brigádosok önsegélyes munkáját, a vá­rosok és a falvak lakosságának részvé­telét, a vállalatok és a hivatalok s kü­lönösen az Ifjúság védnökségi segítségét. További szocialista kötelezettségek vSl.a­lása alapján azt a célt kell követn-ink, hogy a kitűzött terv teljesítésén kivül a helyi források teljes mérvű felhaszn.V.S­• KI ÉRT A CSUHÉ FELDOLGOZÁSÁ­HOZ? A Népművészeti Termelés Központja ki akarja bővíteni a kukorica-csuhé (cső­borltólevelek) feldolgozását. Ezért felhívja mindazok figyelmét, akik jól értenek ezen anyag feldolgozásához, hogy minél előbb jelentkezzenek a kővetkező címen: Ústre­die ľudovej umeleckej výroby, Bratislava, Molotovova e. 62. A központ egyúttal fel­kéri a jelentkező dolgozókat, hogy még e napokban gyüjtstuiek. össze elegendő meny­nyiségű feldolgozásra alkalmas kukorica­csuhét. További útmutatást közvetlenül a Népművészeti Termelési Központ ad. sával más talajjavítási munkákat is el­végezzünk. A Megbízottak Testülete megtárgyalta azon intézkedések javaslatát is, melyek célja a vállalaton belüli önálló elszámo­lásnak az irányítás, a tervezés és a pénzellátás új feltételei közötti érvényre juttatása. A Megbízottak Testülete a munkásbér­rendszerek átépítésére vonatkozó beszá­molót megvitatva leszögezte, hogy a to­vábbiakban az illetékes szakágazatoknak — különösen a közszükségleti iparnak, a mezőgazdaságnak, az építészetnek, a he­lyi iparnak, a termelőszövetkezeteknek, és a termelési-gazdasági egységeknek na­gyobb figyelmet kell szentelni az előké­szítés színvonalának emelésére. A Megbízottak Testülete végül a t'ajál­lattenyésztés fejlesztéséről és további je­lentős kérdésekről tárgyalt. A csehszlovák küldöttség visszatért Moszkvából (ČTK) - A csehszlovák küldött­ség, melyet Otakar Šimúnek minisz­terelnökhelyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke vezetett, csütörtökön este Moszkvából Prágába tért visz­sza. A csehszlovák küldöttség a Szov­jetunióban a Csehszlovák Köztársa­ság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének elmélyítéséről tárgýalt. A járás további fejlődéséről tárgyaltak Zászlódísz október 28-án (ČTK) — A Belügyminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy az államosítás nap­ján az állami és középületeken csehszlovák állami lobogókat és vörös zászlókat kell kitűzni. A zászlódlsz kedden, október £7­én 18 órakor kezdődik és csütörtökön, ok­tóber 29-én 8 órakor ér véget. A Belügy­minisztérium ajánlja a lakosságnak, hogy e napon a lakóházakat is hasonlóképpen díszítse fel. Gyorsítják a befon szilárdulását Október 22. és 23-án országos szeminárium folyt le a bratislavai Műszaki Ház és a Tudományos Tech­nikai Társaságnak a Szlovák Tudo­mányos Akadémiánál működő üzemi csoportja rendezésében. Praha, Brno; Ostrava, Gottwaldov és Bratislava kutatóintézeteinek szakemberei is­mertették a kutatások legújabb eredményeit a beton szilárdu­lásának meggyorsításáról. E kérdés­nek igen nagy gyakorlati jelentősé­ge van az építkezések ütemének lerövidítésében. Ismeretes, hogy a betont általában csak négy héttel készítése után lehet megterhelni. Ez időszak csökkentése tehát meggyor­sítja az építkezés előrehaladását. Még nagyobb jelentősége van a be­ton gyors szilárdulásának a beton­épületrészek előregyártásában, ami az építkezés iparosításának egyik legfontosabb tényezője és ezért mind nagyobb szerepet játszik. A gyártás üteme attól függ, mikor éri el a beton azon szilárdságot, mely lehe­tővé teszi a gyártmányok szállítását épségük veszélyeztetése nélkül. A gyors szilárdulás folytán jobban lehet kihasználni a rendelkezésre álló teret, illetve az adott terme­lési programra elegendő kisebb rak­tárhelyiségeket építeni. Ugyanakkor meggyorsul az anyagba és az üzem­be fektetett pénz forgása. Az elhangzott előadások többféle eljárást ismertettek a .szilárdulás meggyorsítására. Többfajta, gyorsan szilárduló cementet dolgoztak ki. Ré­gebben ismert és bevezetett eljárás: a vegyi adalékok bekeverése, me­lyeknek különböző fajtái vannak a piacon. A kutatás e téren is új is­mereteket szolgáltat. Oj, még nem teljesen tisztázott és kidolgozott el­járás a betonkeverékbe őrölt, régi, megkeményedett betonnak hozzáadá­sa, mely mint kristályosodási mag szerepel, és elősegíti az új beton­kristályok fejlődését. Szintén új, ná­lunk még csak kísérletileg kipróbált eljárás a cement aktiválása nedves őrléssel, közvetlenül felhasználása előtt. A legfontosabb és legelterjed­tebb módszer persze a beton felme­legítése, illetve gőzölése, amivel már első nap oly szilárdságra tesz szert, mely elegendő a szállításra. Az előadások élénk érdeklődést és vitát váltottak ki. A szeminárium megmutatta, hogyan segít a tudo­mány és kutatás a gyakorlati prob­lémák megoldásában. Egyúttal a köz­vetlen érintkezés és eszmecsere a gyakorlatban működő technikusokkal utat mutat a kutatóknak, mely irányban folytassák további munká­jukat, hogy minél jobban előmoz­dítsák építőiparunk fejlődését, mű­szaki színvonalának emelését, ami elsőrendű közgazdasági érdek. Dr. K. I. * KASSÁN az új alapfokú képzőművé­szeti iskolában november 1-én kezdődik meg a tanítás. Az első évfolyamba 1?7 ta­nulót vettek fel. A Rimaszombati Járási Nem­zeti Bizottság tegnapi ülésén megtárgyalták a harmadik öt­éves terv kidolgozásának irány­elveit, valamint az idei év be­ruházási építkezési terve tel­jesítésének eredményeit. Éliás József elvtársnak, a JNB elnö­kének beszámolója átfogó ké­pet nyújtott a járás népgaz­daságának fejlesztéséről. Az irányelvek értelmében már a következő esztendőben fontos élel­miszeripari üzem, cukor- és sörgyár építését kezdik el Rimaszombatban. A felépülő korszerű cukorgyárban Közép-Szlovákia nyolc járásának cu­korrépatermését dolgozzák fel. Ezen­kívül a járás további üzemeit, a Fatra, a Dohányipari s a Tejfeldol­gozó üzemeit mintegy 9 millió 500 ezer korona összegű beruházással a fokozott feladatok teljesítése céljá­ból átépítik és korszerűsítik. Népgazdaságunk egyik fontos ága­zatának, az építészetnek ugyancsak fontos küldetése van a járásban. A beruházás, valamint a lakásépít­kezés ütemének meggyorsítása cél­jából 25 százalékkal tovább kell fo­kozni a Járási Építkezési Vállalat építő-szerelési munkája terjedelmé­nek kapacitását. A beruházási építkezések kereté­ben Rimaszombatban 6 millió 400 ezer korona ráfordításával mosódát, tisztítóüzemet és fürdőt építenek, 16 millió 300 ezer korona beruhá­zással pedig hat kilencévfolyamos, 62 osztályt magában foglaló iskola felépítését tervezik. Ezenkívül nagy súlyt fektetnek a alkások építésé­re és 1965-ig az állami, szövetkezeti és az üzemi építkezések keretében 1543 családi házat adnak át rendel­tetésének. A mezőgazdasági termelés fokozá­sát a harmadik ötéves tervben a beruházásokon kívül a fokozottabb gépesítés biztosítja. A járás szövet­kezetei az elkövetkező években 100 gabonakombájn, 130 járvaszecská­zógép és egyéb fontos gépi felsze­relést kapnak. Ama intézkedések, melyeket a har­madik ötéves tervben érvényesíte­nek, a járás lakossága életszínvona­lának emelkedését segítik elő. A la­kosság egy főre esö fogyasztása leg­kevesebb 30 százalékkal növekedik, amit főleg a foglalkoztatottság lé­nyeges emelkedése biztosít. Most, a harmadik ötéves terv ki­dolgozásának időszakában a járás valamennyi dolgozójának a tartalékok feltárására és a lehetőségek kiakná­zására kell törekednie, hogy az irányelvekben megjelölt számadatok valóban a nép jólétének növekedé­sében testesüljenek meg. (Tudósítónktól) • BRATISLAVÄBAN pénteken, október 23-án megkezdődött az ifjúsági színházak kétnapos országos értekezlete. Az értekez­leten azokról az időszerű problémákról tár­gyalnak, melyeket az ifjúsági színházaknak a szocialista kultúra kongresszusának kö­vetkeztetései, valamint az ifjúsági színhá­zak múlt évi ostravai I. országos értekez­lete következtetései alapján kell meg­oldaniok. •k Az Egészségügyi Megbízotti Hivatal kihirdette a Dudince gyógyfürdő kiépítése érdekében Indított pályázat eredményeit. Huszonhárom javaslat közül megjutalmazták Vladimír Fašang, Viktor Uhliarik, Oldfích Černý és Dušan Kuzma mérnökök tervelt. Dudince gyógyfürdőben — ahol köszvényes betegek részesülnek majd gyógykezelés­ben — 250 ágyas gyógyintézetet építenek, melynek építését már a jövő évben meg­kezdik. • SZERDÁN visszatért Prágába a cseh­szlovákiai dolgozók 15 tagú küldöttsége, mely B. Kozelkának, a Központi Szak­szervezeti Tanács titkárának vezetésével Pekingben részt vett a Kínai Népköztár­saság megalakulásának 10. évfordulóján rendezett ünnepségeken. • A BÁNYÁSZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK szlo­vákiai bizottsága szerdán Bojnicén teljes ülést tartott. Megtárgyalták azokat a fel­adatokat, amelyek a harmadik ötéves terv előkészítése, megvitatása és össze­állítása alapján, hárulnak a szakszervezeti szervekre. • A BANSKÁ BYSTHICA-I kerületben eddig több mint 100U oktatási kör alakult a CSISZ oktatási évének keretében. E kö­rökben mintegy 20 ezer fiú és leány gya­rapítja majd ismereteit. A kerületben ezem­kívUI több mint 6000 CSISZ-tag a párt­oktatási év keretén belül mélyíti el poli­tikai tudását. •k A Energetikai és Vizgazdálkodásiigyi Minisztérium október 15-tól december 15­ig több tízezer háztartásban megállapít­tatja a villamosenergia fogyasztására vo­natkozó adatokat. Ez alkalomból a brati­slavai kerületben is többezer háztartásban szereznek adatokat , az áramfogyasztással kapcsolatban a Villamosmüvek pémzbesze­ddi. Az adatgyűjtés célja, hogy meg­adják az alapot az áramelosztó hálózat, valamint a háztartások által fizetett ille­I tékek fokozatos módosítására. (bl). Sokszor megállapított és közismert dolog, hogy a burzsoá köz­társaságban a más nemzetiségű dol­gozók kettős elnyomás és kizsákmá­nyolás alatt állottak. Nemzetiségre való tekintet nélkül minden dolgozót elnyomott és kizsákmányolt az ural­kodó burzsoázia. Ám ez az elnyomás, jogfosztottság és kizsákmányolás hatványozottabb mértékben mutatko­zott, meg és éreztette hatását a nem­zeti kisebbségeknél, így a csehszlo­vákiai magyar dolgozóknál is, de ál­talában a régi Szlovákia szomorú iskolapéldája volt a szociális és nemzeti elnyomásnak. Persze, ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy a cseh országrészekben a cseh mun­kásokat és parasztokat a burzsoázia nem nyomta el és nem zsákmányolta ki. Igen, elnyomta és kizsákmányolta, a munkát és kenyeret követelő, azért tüntető dolgozók közé éppúgy csend­őrsortűz dördült, mint a kosúti ma­gyar, a korompai szlovák, vagy a ha­burai ukrán dolgozók közé. Nem, a kapitalista rendszer, az uralkodó bur­zsoázia nem volt válogatós és érzel­gős, ha saját érdekeinek védelméről, a dolgozók elnyomásáról volt szó. A más nemzetiségű dolgozók foko­zottabb elnyomása és kizsákmányolása nem csupán abból állott és abban mu­tatkozott meg, hogy az uralkodó bur­zsoázia számos politikai joguktól fosztotta meg őket, hogy megfosztotta őket a tanulási és művelődési lehető­ségektől, hogy nemzetiségi hovatar­tozásuk mindenkor áthághatatlan akadályt emelt érvényesülésük elé, hanem abban is, hogy a más nemzeti­ségűek által lakott területeket, azok gazdasági fejlesztését elhanyagolta, jobban mondva teljesen mellőzte. És ha erről beszélünk, ha ennek az ál­lapotnak az illusztrálására vállalko­zunk, akkor nem csupán azt említjük fel, hogy míg a cseh országrészekben olyan fejlett és virágzó ipar volt, amely a köztársaságot a világ élenjá­ró ipari államai közé emelte, s amely ipar, ha ugyancsak szegényesen is, de mégis több munkaalkalmat és meg­élhetést adott az ottani dolgozóknak, addig Szlovákiát szinte gyarmati el­maradottság jellemezte. Szlovákia ipa­rosítása, gazdasági fejlesztése jófor­mán kimerült néhány fafeldolgozó A harmadik ötéves terv és a nemzetiségi kérdés üzemben, cukor- és szeszgyáriban. Ez volt minden s természetes következmé­nye volt ennek az állapotnak az irtóztató nyomor, a százezrekre menő kiván­dorlás, a legteljesebb elmaradottság és sötétség. Természetes következ­ménye volt, hogy míg a cseh paraszt­nak villanymotor hajtotta szecskavá­gója volt, ugyanakkor a délvidéki ma­gyar faekével túrta földjét. Mit te­remhetett akkor az a föld, milyen megélhetést adhatott és biztosítha­tott megmüvelőjének? S a gazdasági elmaradottság, az ebből eredő sze­génység és nyomor szinte gyártotta, futószalagon termelte a krajcárért is mindenre kapható olcsó munkaerő hadseregét. Nem volt véletlen, hogy az urak a sztrájktörőket, akik a leg­kisebb és legnyomorúságosabb ke­reset utón is úgy kaptak, mint ful­dokló a szalmaszál után, éppen a leg­elhagyatottabb helyekről nyerték. On­nan, azokról a vidékekről, ahol mun­kaalkalomnak, pénzkeresetnek a leg­kisebb lehetősége sem volt meg. Éppen az adott körülményeket te­kintetbe véve pártunk a felszabadu­lás után a nemzetiségi kérdés helyes és gyökeres megoldását nem csupán abban látta, hogy az itt élő nemzetek és nemzetiségek politikai és kulturá­lis egyenjogúságát deklarálja s annak érvényesítését a gyakorlatban is biz­tosítsa, hanem abban is, hogy a nem­zetiségek által lakott és gazdaságilag elmaradt területeket, vagyis lénye­gében tehát egész Szlovákiát gazda­ságilag fejlessze, kitűzze és megvaló­sítsa azt a célt, illetve feladatot, hogy Szlovákiát a cseh országrészek szint­jére kell emelni. Nagy és súlyos fel­adat volt ez, s hogy e téren milyen eredményeket értünk el, azt minden­nél jobban bizonyítja az olyan embe­reknek ámulatba eső csodálata, akik csak a régi Szlovákiát ismerték. Még a legvadabb ellenségeink is kénytele­nek elismerni, hogy az elmúlt 15 esz­ť>r>H$ aiati «-/lovákia a felismerhetet­lenségig megváltozott, Hova lett, hogy eltűnt a kietlen elhagyatottság, a nyomor, a tudatlanság és az emberi sötétség Szlovákiája?! Az új Szlová­kiát hatalmas és korszerű gyárak, pompás iskolák és kórházak, villany­világítás és kultúra, munkát talált s munkáját becsülettel és öntudatosan végző, munkájából tisztességesen és egyre jobban élő, megelégedett és boldog emberek jellemzik. Traktor szánt és kombájn arat a földeken, — íme itt és ebben: a gyárakban és üze­mekben, a tisztességes emberi élet­ben és az eldugott falusi házak vil­lanyvilágításában, a délvidéki magyar parasztok földjén dolgozó kombájn­ban domborodik ki a legszembetűnőbb módon, a maga legérzékelhetőbb va­lóságában, hogyan és miképp oldja meg a kommunista párt a nemzeti­ségi kérdést, mit jelent a népi de­mokratikus Csehszlovák Köztársaság­ban a nemzeti egyenjogúság. Harmadik ötéves tervünk irányel­vei Szlovákia további hatalmas előre­lendítését tűzik ki célul. Nem az a célunk most, hogy az irányelvek ide vonatkozó részét ismételve újból fel­soroljuk, ml mindent tervezünk Szlo­vákiában a harmadik ötéves terv fo­lyamán. Jellemzésül elég csupán any­nyit felemlítenünk, hogy a harmadik ötéves terv végén, 1965-ben Szlovákia ipari termelése annyi lesz, mint az egész kapitalista Csehszlovákiáé volt. Azé a Csehszlovákiáé, amely ipari termelésével a világ élen járó ipari államai közé tartozott. Oly beszédes bizonyíték ez, amely mindennél töb­bet mond. Nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak — éppen a nemzetiségi kérdés megoldása kapcsán — külön mondanivalónk van a harmadik öt­éves terv irányelveihez. Abból a tör­ténelmi tényből indulunk ki, hogy ha az első köztársaság idején az ural­kodó rendszer elnyomta és kizsák­mányolta, a legnagyobb gazdasági el­maradottságban tartotta Szlovákiát, akkor a magyar dolgozók lakta Dél­Szlovákiában, e terület gazdasági fej­lesztése és felemelése érdekében egy szalmaszál nem sok, de annyit sem tett keresztbe. Ám ha a csehszlovák burzsoázia még csak egy szalmaszá­lat sem tett keresztbe Dél-Szlovákiá­ban, az 1938-as megszállás után az őt felváltó magyar burzsoázia még azt a keveset, a jóformán semmit és nincsent is elrabolta az itteni magyar dolgozóktól, amit a csehszlovák bur­zsoázia meghagyott. A magyar meg­szállás hét éve alatt a magyar ural­kodó osztály egy fillér értékű beru­házást nem eszközölt Dél-Szlovákiá­ban s gazdaságilag nemhogy vala­melyest is előrelendítette volna, el­lenkezőleg, azon volt, hogy e vidéket az „anyaország" még elmaradottabb szintjére süllyessze. A felszabadulás, a munkásosztály 1948-as győzelme hozta meg a csehszlovákiai magyar dolgozók tényleges szabadságát, egyenjogúságát, teremtette meg e vi­dék gazdasági fejlesztésének felté­teleit. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás megteremtése és győzelme, a mezőgazdaság nagyarányú gépesí­tése megnyitotta az utat Dél-Szlo­vákia mezőgazdaságának fejlesztésé­re. Most pedig, a harmadik ötéves tervben pártunk - tekintetbe véve e vidék gazdasági és természeti adottságait — kitűzhette iparosítását is. A harmadik ötéves terv irány­elveiből ismeretes, hogy például Vág­sellyén nagy műtrágya-kombinát épül, Párkányban cellulózegyárat épí­tünk. Ugyancsak a nyitrai kerület déli részén tervbe vettük egy tető­lemezgyár építését. Élelmiszeripari üzemeket létesítünk, — Dunaszerda­helyen cukorgyárat, Galántán maláta­gyárat, Rimaszombaton sörfőzdét és malátagyárat. Kassán pedig hatalmas húskombinátot. A Kassa mellett fel­épülő Keletszlovákiai Kohómüvek. valamint a hatalmas vegyi kombinát döntő módon kihatnak egész Szlová­kia életére, gazdasági fejlődésére. A mezőgazdaságban a nagyarányú talajjavító munkálatok, a mezőgaz­dasági munkák további gépesítése, — mindmegannyi fontos tényezője az elkövetkező években Szlovákia továb­bi rohamos fejlődésének, az egye­dül helyes nemzetiségi politika érvé­nyesítésének. Olyan nemzetiségi po­litikának, amelyben a tények, a tet­tek beszélnek s amely a nép ja­vát, boldogulását szolgálja. Ugyanakkor viszont teljes mérték­ben tudatosítanunk kell, nem elég csupán annak óhaja, hogy e vidék gazdasági fejlődésének feltételeit biztosítsák. Egyenjogúságunk érvé­nyesülését, a nemzetiségi kérdés he­lyes megoldását nem lehet csupán abban látnunk, hogy a párt és kor­mány teremtse meg a feltételeit ennek a vidéknek az ország többi ré­szeivel való gazdasági kiegyenlítésé­hez. A feltételek erre adva van­nak. Ámde ennek megvalósításáért odaadóan dolgozni kell. Nemcsak óhajtani kell a mezőgazdasági mun­kák még nagyobb mérvű gépesítését, a műtrágyát és a talajjavító mun­kákat, hanem ezeket a legteljesebb mértékben fel is kell használni a me­zőgazdasági termelés növelésére. El­érni a cseh országrészek gazdasági színvonalát annyit jelent, hogy míg a harmadik ötéves terv folyamán or­szágos méretben 21 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, addig Szlovákiában 28 százalékkal. Az eddiginél jóval többet teremjen a föld, nagyobb legyen az állatál­lomány hasznossága, a mezőgazda­ságban és üzemekben növekedjék a munka termelékenysége és csökken­jenek a termelési költségek. Ezek az eszközei annak, hogy a valamikor el­maradt Szlovákiából gazdag és bol­dog Szlovákia legyen. Hogy minde­nütt e hazában elégedett emberek él­jenek. Kin és min múlik mindez? Ecryedül csak rajtunk és munkánkon, íme, ez is szervesen és elválaszt­hatatlanul hozzátartozik a nemzeti­sén! kérthez, annak helves meg­nMflsshoz. egyenjogúságunk érvénye­idéhez. ÜJ S7f! 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom