Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-22 / 293. szám, csütörtök

proléŕan'rn, 'fíävemtjéteTf! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. október 22. csütörtök 30. fillér XI. évfolyam, 295. szám f Ujarcú falu — nagyobb műveltség Az őszi betakarítás, szántás, ve­tés legfontosabb időszakában va­gyunk. Itt az ideje, hogy minél előbb befejezzük a rozs és a búza vetését, mert az óra már tizen­kettőt ütött, más szóval a vetés agrotechnikai határideje lejár. Azt meg minden parasztember jól tudja, hogy az idejében földbe tett rozs, vagy búza 3—4 mázsával több termést ad hektáronként, mint a megkésett. Egész őszön nem esett, ez azt jelenti, ha egy­szer megnyílnak az ég csatornái, lehet, úgy felázik a talaj, hogy napokig nem mehetünk a határba. S ez arra is figyelmeztet, (mivel a cukorrépatermés fele még a ha­tárban van), hogy meg kell gyor­sítani a kapásnövények betakarítási munkáit, mert a sárban lucsok­ban sokkal nehezebb a cukorrépa­szedés, az ember ázik-fázik a határban, míg most kellemes nap­sütéses időben nyugodtan dolgoz­hat. Ezer a gond, sok a tennivaló ilyenkor ősz idején, szükség van a falun minden szorgos kézre. A sürgős munkák mellett azonban jut idő arra is, hogy a falu népe megismerje a CSKP KB jövőnkről, a falu jövőjéről, a harmadik öt­éves terv irányelveiről szóló ha­tározatát. Persze legelső munka most mégiscsak az őszi tennivalók sikeres elvégzése, mert beszélhet­tünk-e a jövőről, a jövő esztendei nagy termésről, ha most nem rak­juk le a szilárd alapokat. A jelen a jövőbe vezető út megteremtője. Ennek tudatában él, dolgozik most a falu népe, s azzal a tudattal, hogy a jövő feladatai nagyok, de azt mindenáron teljesíteni akar­ják, hiszen a következő ötéves terv az életszínvonal ugrásszerű emel­kedésének a terve is. Persze, ma­gasabb életszínvonal csakis úgy érhető el, ha évről évre több bú­zát terem a föld, nagyobb hasznot ad a jószág. S elegendő egymagában véve a nagy termés eléréséhez az, ha ide­jében elvetjük a búzát? Természe­tesen ez jó alap a bő termésre, vi­szont a betakarításig még sok minden érheti a terményt. Épp­úgy van ez az állattenyésztésben is. Azzal még nem telik meg a pajta, ha elvetjük a takarmányt, a silókukoricát, a répát, mert a bő termés biztosítéka az, ha a ve­tésből egészen a betakarításig szakszerűen gondozzuk, ápoljuk a növényt, s az időjárást tekintetbe véve, ha kell öntözzük, ha kell, négyszer-ötször saraboljuk, kapál­juk a kukoricát, répát. Hasonló­képpen adagoljuk szükség szerint az egyes műtrágya-fajtákat. A jó gazdának tudnia kell azt is, mi­lyen időszakban, mennyi és milyen fajta műtrágya segíti elő a nö­vényzet fejlődését. A jő gazda mindezt tudja. Ez igaz, hiszen régen is adott egy-egy gazda földje rekord-termést, de ez sokkal ritkábban, és kisebb te­rületen fordult elő, mint mostaná­ban. Mert ugye vitathatatlan, hogy a néhány hold földecskén mégis­csak könnyebben osztotta be a földet, a műtrágyát, a vetésforgót az a gazda, aki 5—6 hold földet művelt, mint most, amikor — lé­vén elnök — 500—600 hektár, esetleg ezer hektár föld művelé­sének gondja szakadt a nyakába. Ehhez nagyobb szaktudás, kép­zettség kell, az apától örökölt gyakorlati tudás bizony sok he­lyen kevésnek bizonyul már. Per­sze lehet az elnök vagy az agro­nómus akármilyen okos, nagy Az SZLKP KB irodája a BEZ dolgozóinak kötelezettségvállal ásáról Készüljünk fel a jövő évi terv túlteljesítésére szaktudással rendelkező ember, ezer hektáros gazdaságban ez annyit jelent, mint tengerben a csepp — abban az esetben, ha raj­tuk kívül nem találni embert az illető nagyüzemben, aki segítene a közös gondok megosztásán. Odáig jutottunk hát, hogy fej­lett nagyüzemi gazdálkodás el sem képzelhető nagy műveltségű, kivá­ló szaktudással rendelkező szövet­kezeti tagok nélkül. A szövetke­zetekben általában az a szokás járja, ha valamilyen tanfolyam el­végzéséről van szó, oda megy az elnök, esetleg az agronómus, vagy a zootechnikus. Igaz, elsősorban az elnököt illeti, hogy fejlessze szaktudását, de helytelen az a módszer, hogy némely elnök már 5—6 tanfolyamot is elvégzett, míg a csoportvezetők, vagy más tagjai a szövetkezetnek nem ta­nulnak, nem fejlődnek. A harma­dik ötéves terv pedig oly felada­tokat ró a szövetkezetre, melyek csakis nagy szaktudással bíró szövetkezeti tagokkal oldhatók meg. Mert lehet-e csupán sok takarmánnyal nagy hasznot elérni, ha ismeretlen a jószággondozók számára a helyes etetési technika? Mit ér, ha gépesítjük az istállókat, a gépek viszont állnak, mert vagy nem értenek a kezelésükhöz, vagy pedig idegenkednek a géptől, a gépi fejéstől? Bizony, a mezőgazdaság folya­matos gépesítése, a fejlődő nagy­üzem évről évre több szakembert követel. Az alapvető mezőgazda­sági munka teljes gépesítése szo­rosan összefügg a növénytermesz­tés fokozásával. Más szóval ahhoz, hogy a növénytermelésben elérjük az irányelvekben meghatározott szintet, jórészt közrejátszik a gé­pesítés is, vagyis nagy hasznot hajtó állatállomány nem képzelhe­tő el sok takarmány nélkül, sok takarmány nem lehet megfelelő szaktudás, gépesített növényter­mesztés nélkül. A gépesítés vele­járója viszont a nagy tudással rendelkező szövetkezeti tag. Esze­rint 1965-ben annyi gépet kap majd a mezőgazdaság, hogy egy traktorra 36 hektár szántóföld, egy kombájnra 158 hektár aratni­való jusson. Ez annyit jelent, hogy az 1959—1965-ös években össze­sen 124 ezer traktort kap a mező­gazdaság. Ezzel a CSKP Xf. kong­resszusán, kitűzött feladatot 24 ezer traktorral túlteljesítjük. Mindez megköveteli, hogy foko­zott mértékben növeljük a szövet­kezetesek, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozóinak politikai és szakmai színvonalát. A tanulásnak, a politikai és szakmai fejlődés fokozásának sok módja van a falun. Kiváltképpen az őszi munkák befejeztével, a hosszú téli estéken nyílik jó alka­lorp a tudás fejlesztésére. Jól be­váltak nálunk a már évek óta tar­tó szövetkezeti munkaiskolák is. Az idén igyekezzünk ezeket úgy megszervezni, hogy az előadáso­kon ne csak az elnök, az agronó­mus meg néhány ember lézengjen, hanem a lehetőség szerint vegyen részt ezen az iskolázáson a szö­vetkezetek minden tagja. Ez egyik igen jó módja annak, hogy az em­berek jó alapot kapjanak, megsze­ressék a tanulást, a könyvet, így aztán képezhetik önmagukat is a szakkönyvek rendszeres olvasásá­val. Tanulni és tanulni, mert az újarcú szocialista falu el sem kép­zelhető nagy műveltségű, kiváló szaktudással bíró szövetkezeti ta­gok nélkül. (ČTK) t.- A BEZ (Bratislavai Elek­trotechnikai Művek) dolgozóinak kol­lektívája a plzeňi V. I. Lenin Művek dolgozóihoz hasonlóan jelentős haza­fias kezdeményezést tett a második ötéves tervben foglalt feladatok ide­jében való teljesítése és túlteljesí­tése érdekében. A kollektíva tagjai a szovjet hadsereg által való felsza­badításunk 15. évfordulója tisztele­tére többek között kötelezettséget vállaltak, hogy az 1960. évi műszaki-fejlesztési tervet jövő év szeptember 30-ig teljesítik s így megteremtik az új típusú ter­mékek eddiginél gyorsabb • előállítá­sához szükséges feltételeket. Az 1959-ben elért eredményekhez viszo­nyítva jobb munkaszervezéssel 50 százalékkal növelik a műszakok szá­mát. Tervbevették, hogy 1960 végéig vi­lágszínvonalra emelik az üzemben készített 200 kW erősségű, nem együttható motorok villamossági és súlybeli paramétereit. Az áramátalakítók készítését műsza­kilag úgy készítik elö, hogy e ter­mékeik minősége világszínvonalra emelkedjék. A termelési tervre vo­natkozó intézkedések lehetővé teszik, hogy a második ötéves terv utolsó két évének termelési tervét 74 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítsék és terven felül 27,5 millió korona értékű árut termeljenek. A Bratislavai Elektrotechnikai Mű­vek dolgozóinak kezdeményezése az SZLKP KB irodájának külön elisme­résében részesült, mely hangsúlyoz­ta, hogy a vállalt kötelezettségek je­lentősek a második ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítése s a harmadik ötéves terv teljesítése és túlteljesítése feltételeinek megterem­tése érdekében. Az SZLKP KB irodája javasolta H kerületi és járási pártbizottságoknak, az üzemi pártszervezeteknek, a szak­szervezetekben működő kommunis­táknak, valamint a vállalatok és üze­mek vezetőségeinek, foglalkozaznak a dolgozók gyűlésein a Bratislavai Elektrotechnikai Mü­vek kötelezettségvállalásaival, ele* mezzenek és dolgozzanak ki intéz*, kedéseket, amelyek a második öt» éves tervben foglalt feladatok ha­táridő előtti teljesítésére irányuk­nak, ami a harmadik ötéves terv túlteljesí­tésének alapvető feltétele. A Bratislavai Elektrotechnikai Mű­vek példáját már számos további üzem, például a Dubijicai K. J. Voro­silov Üzem, a Považská Bystricai KI. Gottwald Üzem, a poprádi Tatra-va­gongyár dolgozói is követték és vissz­hangot keltett a Köztársasági Rend­del kitüntetett bratislavai Kablo n. v, dolgozói körében is. december § 22-ig teljesítik és az év ^ végéig 130 000 korona ér­á ru t gyártanak ter­§ tékű § ven gyártanak ^ ven felül. Az önköltséget ^ 450 000 koronával csök­§ kentik. Jelentősen növe­^ lik a gyártmányok minő­§ ségét, mégpedig Csutkih ^ szovjet újító módszeré­fc nek alkalmazásával. Az ^ export feladatokat már ^ december 13-ig teljesítik. ^ A VRBOVAI TRIKOTA­§ ÜZEMBEN cím elnyeréséért folyó ^ versennyel. E tényezők ^ teszik lehetővé a minőségi ^ terv 0.1 százalékos túltel- ^ jesítését és ezzel 17 000 ^ korona megtakarítását. ^ Ebben az üzemben de- ^ cember 15-ig teljesítik az ^ egész évi exporttervet. ^ Az önköltséget 50 000 ^ koronával csökkentik. A ^ vállalatban egyébként 46 ^ kollektív és 620 egyéni | S kiváló sikereket érnek S kötelezettségvállalást ^ tettek a dolgozók. A fel- ^ el ajánlások értéke mégha- ^ § a dolgozók új munkamód- ladja a 82 000 koronát. § s ^ ÍGY NÉZNEK A JÖVŐ ELÉ A mezőgazdaságban egyik legfon­tosabb termelőeszköz a föld. Ezt =§= tudják a Karlovy Vary-i járásban §=E is, a zselízi járásban is. Ezért a harmadik ötéves terv célkitüzései­= nek tanulmányozása során s a pre­píš rovi járás versenyfelhívására adott válaszok megszövegezésénél a szö­S­H vetkezetek, járások a termőföld bö­jHÍ vítésének lehetőségeit, a talaj ter­= möképességénck növelését vették alapul. E lehetőségek úgyszólván a |= további terveknek, kötelezettségvál­== lalásoknak a fundamentumát képe­zik. A zselízi járásban a preroviak ver­senyfelhívását széleskörű vita előzte meg. A szövetkezetesek, mielőtt válaszukat megfogalmazták volna, ala­posan körülnéztek „házuk táján". A válasz megadásában az volt a ve­zérgondolat, hogy a jövő év során a tervezett termelési szint túlszár­nyalása mellett megteremtik a harma­dik ötéves terv hiánytalan teljesíté­sének feltételeit. A kitűzött feladatok sikeres megoldása érdekében minde­nekelőtt a talajjavitási munkákat és az új termelést módszerek beveze­tését szorgalmazták. Az a gondolat, hogy az elkövetkező évben a ter­melés színvonalát közel 11 és fél szá­zalékkal növelik, a föltételezett talaj­javítási munkákra s az új termelési módszerek nagyarányú bevezetésé­re épült. Az előző évekhez viszonyítva jóval nagyobb trágyamennyiség felhaszná­lása mellett már az ősz folyamán megkezdik a talajjavítási munkákat. Előreláthatóan még az ősz folyamán 254 hektár eddig kevésbé termő rétet és legelőt szántanak fel s tesznek teljes értékű termővé. Az állattenyésztési termelés növe­lésének alapfeltétele a szükséges ta­karmányalap biztosítása. E téren lé­nyeges javulást akarnak elérni. Szi­lárd elhatározásuk, hogy a jövő év során már saját lehetőségeikből biz­tosítják a megfelelő takarmányala­pot. Ennek az elhatározásnak egyik serkentője a jövő évben érvénybe lépő új begyűjtési rendszer is, amely feltételezi, hogy a szövetkezetek megteremtik a szükséges takarmány­alapot. Hogy a szükséges alap mel­lett még némi tartalékot is tudja­nak teremteni, nagymértékben alkal­mazzák majd az alávetést. Jövőre 3520 hektár kalászos alá vetnek ta­karmányféléket. A második és harmadik fontos lé­pés lesz az állatállomány létszámá­nak növelése és az állattenyésztésben a haladó technológia széles mérték­ben való megalapozása. Nagymérték­ben alkalmazni kívánják a szabadis­tállózást. Jövőre már 1270 növendék­marhát fognak szabadistállókban és 965-öt legelőkön nevelni. A sertés­tenyésztésben pedig bővítik a szá­razetetési módszert. Jövőre már az idei 870 sertéssel szemben 10 000 darabot fognak az említett módon hizlalni. Tgy néznek tehát a jövő elé a zselízi járás szövetkezeti tag­jai. Az itt felsorolt konkrét intéz­kedések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a zselízi járás ígéretét valóra váltsa és megteremtse a kellő ala­pokat a harmadik ötéves terv fel­adatainak teljesítésére. Szovjet gépek segítségévei Néhány hónappal ezelőtt a jáchy­movi bányák Karel Havlíček Borov­ský Üzemébe egy új típusú szovjet fúrógép érkezett. A BA—100-as fú­rógép abban különbözik az eddig használtaktól, hogy a fúrófejet víz és levegő hajtja, s a korona nem gyémántból, hanem redkívül kemény acélból készült. A gépet kezelő dol­gozók összekötetésbe léptek a fúrót gyártó üzemmel, amely készségesen nyújtott közelebbi tájékoztatást a gépről. Ez a kapcsolat kifizetődött, mert ma már a gép segítségével a szovjet üzemből kapott útmutatás- . alapján sokkal nagyobb eredménye­ket érnek el, mint az eddig hasz­nált fúrókkal. A harmadik ötéves terv nagy fel­adatok elé állítja az elektrotechni­kai berendezéseket gyártó üzemek dolgozóit. Képünkön a magasfe­szültségű áramelosztókat gyártó üzem egyik világszínvonalú gyárt­mányát, a központi kapcsolót lát­hatjuk, amelyet kibocsátás előtt gondos ellenőrzésnek vetnek alá. ČTK felv. Üzemmenet közben Az ostravai Győzelmes Február Kok­szoló gáztartálya alatt bányafolyosót vájtak. Ennek folytán a 75 ezer köb­méter gázt tartalmazó 1300 tonna sú­lyú tartály megdőlt. A tartályt utol­jára 1952-ben biztosították és most az eltérés már 62 mm-t tett ki. Ezért sürgősen hozzá kellett látni az acélko­losszus helyreállításához, mégpedig teljes üzemmenet közben, mert innen látják el az ostravai üzemeket a nél­külözhetetlen gázzal. A feladatot a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű­vek szerelői és a kokszoló karbantar­tói vállalták. A hatalmas munkát hat hét alatt végezték el. Ez idő alatt egyetlen üzemzavarra sem került sor. Új talajjavitási szövetkezet alakult (ČTK) — A Banská Bystriea-i kerület­ben, ahol már 13 talajjavítási szövetkezet létezik, vasárnap, október 18-án a zvolení járási Očován további nagy, talajjavítási szövetkezet alakult. Az új talajjavitási szövetkezetben 4 EFSZ, mégpedig a jeskoveei, a Zvolenská Sla­tina-i, a zvoleni és az očovai társult. A talajjavitási szövetkezet elnökévé Ján Pivoluska očovai szövetkezeti tagot vá­lasztották meg. Az F.FSZ-ek képviselői az alakuló gyűlésen jóváhagyták a talajjavítási munkák előzetes tervét. Az očovai EFSZ­ben még az idén megkezdik a talajjavítási munkákat és tervbe vették, hogy az elő­irányzott 2 186 000 koronából ez év vé­géig 600 000.— koronát fordítanak talaj­javítási építkezésekre. A Banská Bystrica-i kerületben 129 EFSZ, vagyis a kerületben működő EFSZ-ek 25 százaléka társult talajjavítási szövetkeze­tekben. A legaktívabb tevékenységet az Ipolysági járásban az egyházasmaróti és a 'losonci járási tomašoveei talajjavitási szö­vetkezetek fejtik ki, inelyek már több hek­tárnyi vizes területen végeztek talajjav tásl munkákat. A terv szerint a kerü'etben még ez idén további 11 talajjavitási szövetkezet alakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom