Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)
1959-10-22 / 293. szám, csütörtök
proléŕan'rn, 'fíävemtjéteTf! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. október 22. csütörtök 30. fillér XI. évfolyam, 295. szám f Ujarcú falu — nagyobb műveltség Az őszi betakarítás, szántás, vetés legfontosabb időszakában vagyunk. Itt az ideje, hogy minél előbb befejezzük a rozs és a búza vetését, mert az óra már tizenkettőt ütött, más szóval a vetés agrotechnikai határideje lejár. Azt meg minden parasztember jól tudja, hogy az idejében földbe tett rozs, vagy búza 3—4 mázsával több termést ad hektáronként, mint a megkésett. Egész őszön nem esett, ez azt jelenti, ha egyszer megnyílnak az ég csatornái, lehet, úgy felázik a talaj, hogy napokig nem mehetünk a határba. S ez arra is figyelmeztet, (mivel a cukorrépatermés fele még a határban van), hogy meg kell gyorsítani a kapásnövények betakarítási munkáit, mert a sárban lucsokban sokkal nehezebb a cukorrépaszedés, az ember ázik-fázik a határban, míg most kellemes napsütéses időben nyugodtan dolgozhat. Ezer a gond, sok a tennivaló ilyenkor ősz idején, szükség van a falun minden szorgos kézre. A sürgős munkák mellett azonban jut idő arra is, hogy a falu népe megismerje a CSKP KB jövőnkről, a falu jövőjéről, a harmadik ötéves terv irányelveiről szóló határozatát. Persze legelső munka most mégiscsak az őszi tennivalók sikeres elvégzése, mert beszélhettünk-e a jövőről, a jövő esztendei nagy termésről, ha most nem rakjuk le a szilárd alapokat. A jelen a jövőbe vezető út megteremtője. Ennek tudatában él, dolgozik most a falu népe, s azzal a tudattal, hogy a jövő feladatai nagyok, de azt mindenáron teljesíteni akarják, hiszen a következő ötéves terv az életszínvonal ugrásszerű emelkedésének a terve is. Persze, magasabb életszínvonal csakis úgy érhető el, ha évről évre több búzát terem a föld, nagyobb hasznot ad a jószág. S elegendő egymagában véve a nagy termés eléréséhez az, ha idejében elvetjük a búzát? Természetesen ez jó alap a bő termésre, viszont a betakarításig még sok minden érheti a terményt. Éppúgy van ez az állattenyésztésben is. Azzal még nem telik meg a pajta, ha elvetjük a takarmányt, a silókukoricát, a répát, mert a bő termés biztosítéka az, ha a vetésből egészen a betakarításig szakszerűen gondozzuk, ápoljuk a növényt, s az időjárást tekintetbe véve, ha kell öntözzük, ha kell, négyszer-ötször saraboljuk, kapáljuk a kukoricát, répát. Hasonlóképpen adagoljuk szükség szerint az egyes műtrágya-fajtákat. A jó gazdának tudnia kell azt is, milyen időszakban, mennyi és milyen fajta műtrágya segíti elő a növényzet fejlődését. A jő gazda mindezt tudja. Ez igaz, hiszen régen is adott egy-egy gazda földje rekord-termést, de ez sokkal ritkábban, és kisebb területen fordult elő, mint mostanában. Mert ugye vitathatatlan, hogy a néhány hold földecskén mégiscsak könnyebben osztotta be a földet, a műtrágyát, a vetésforgót az a gazda, aki 5—6 hold földet művelt, mint most, amikor — lévén elnök — 500—600 hektár, esetleg ezer hektár föld művelésének gondja szakadt a nyakába. Ehhez nagyobb szaktudás, képzettség kell, az apától örökölt gyakorlati tudás bizony sok helyen kevésnek bizonyul már. Persze lehet az elnök vagy az agronómus akármilyen okos, nagy Az SZLKP KB irodája a BEZ dolgozóinak kötelezettségvállal ásáról Készüljünk fel a jövő évi terv túlteljesítésére szaktudással rendelkező ember, ezer hektáros gazdaságban ez annyit jelent, mint tengerben a csepp — abban az esetben, ha rajtuk kívül nem találni embert az illető nagyüzemben, aki segítene a közös gondok megosztásán. Odáig jutottunk hát, hogy fejlett nagyüzemi gazdálkodás el sem képzelhető nagy műveltségű, kiváló szaktudással rendelkező szövetkezeti tagok nélkül. A szövetkezetekben általában az a szokás járja, ha valamilyen tanfolyam elvégzéséről van szó, oda megy az elnök, esetleg az agronómus, vagy a zootechnikus. Igaz, elsősorban az elnököt illeti, hogy fejlessze szaktudását, de helytelen az a módszer, hogy némely elnök már 5—6 tanfolyamot is elvégzett, míg a csoportvezetők, vagy más tagjai a szövetkezetnek nem tanulnak, nem fejlődnek. A harmadik ötéves terv pedig oly feladatokat ró a szövetkezetre, melyek csakis nagy szaktudással bíró szövetkezeti tagokkal oldhatók meg. Mert lehet-e csupán sok takarmánnyal nagy hasznot elérni, ha ismeretlen a jószággondozók számára a helyes etetési technika? Mit ér, ha gépesítjük az istállókat, a gépek viszont állnak, mert vagy nem értenek a kezelésükhöz, vagy pedig idegenkednek a géptől, a gépi fejéstől? Bizony, a mezőgazdaság folyamatos gépesítése, a fejlődő nagyüzem évről évre több szakembert követel. Az alapvető mezőgazdasági munka teljes gépesítése szorosan összefügg a növénytermesztés fokozásával. Más szóval ahhoz, hogy a növénytermelésben elérjük az irányelvekben meghatározott szintet, jórészt közrejátszik a gépesítés is, vagyis nagy hasznot hajtó állatállomány nem képzelhető el sok takarmány nélkül, sok takarmány nem lehet megfelelő szaktudás, gépesített növénytermesztés nélkül. A gépesítés velejárója viszont a nagy tudással rendelkező szövetkezeti tag. Eszerint 1965-ben annyi gépet kap majd a mezőgazdaság, hogy egy traktorra 36 hektár szántóföld, egy kombájnra 158 hektár aratnivaló jusson. Ez annyit jelent, hogy az 1959—1965-ös években összesen 124 ezer traktort kap a mezőgazdaság. Ezzel a CSKP Xf. kongresszusán, kitűzött feladatot 24 ezer traktorral túlteljesítjük. Mindez megköveteli, hogy fokozott mértékben növeljük a szövetkezetesek, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozóinak politikai és szakmai színvonalát. A tanulásnak, a politikai és szakmai fejlődés fokozásának sok módja van a falun. Kiváltképpen az őszi munkák befejeztével, a hosszú téli estéken nyílik jó alkalorp a tudás fejlesztésére. Jól beváltak nálunk a már évek óta tartó szövetkezeti munkaiskolák is. Az idén igyekezzünk ezeket úgy megszervezni, hogy az előadásokon ne csak az elnök, az agronómus meg néhány ember lézengjen, hanem a lehetőség szerint vegyen részt ezen az iskolázáson a szövetkezetek minden tagja. Ez egyik igen jó módja annak, hogy az emberek jó alapot kapjanak, megszeressék a tanulást, a könyvet, így aztán képezhetik önmagukat is a szakkönyvek rendszeres olvasásával. Tanulni és tanulni, mert az újarcú szocialista falu el sem képzelhető nagy műveltségű, kiváló szaktudással bíró szövetkezeti tagok nélkül. (ČTK) t.- A BEZ (Bratislavai Elektrotechnikai Művek) dolgozóinak kollektívája a plzeňi V. I. Lenin Művek dolgozóihoz hasonlóan jelentős hazafias kezdeményezést tett a második ötéves tervben foglalt feladatok idejében való teljesítése és túlteljesítése érdekében. A kollektíva tagjai a szovjet hadsereg által való felszabadításunk 15. évfordulója tiszteletére többek között kötelezettséget vállaltak, hogy az 1960. évi műszaki-fejlesztési tervet jövő év szeptember 30-ig teljesítik s így megteremtik az új típusú termékek eddiginél gyorsabb • előállításához szükséges feltételeket. Az 1959-ben elért eredményekhez viszonyítva jobb munkaszervezéssel 50 százalékkal növelik a műszakok számát. Tervbevették, hogy 1960 végéig világszínvonalra emelik az üzemben készített 200 kW erősségű, nem együttható motorok villamossági és súlybeli paramétereit. Az áramátalakítók készítését műszakilag úgy készítik elö, hogy e termékeik minősége világszínvonalra emelkedjék. A termelési tervre vonatkozó intézkedések lehetővé teszik, hogy a második ötéves terv utolsó két évének termelési tervét 74 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítsék és terven felül 27,5 millió korona értékű árut termeljenek. A Bratislavai Elektrotechnikai Művek dolgozóinak kezdeményezése az SZLKP KB irodájának külön elismerésében részesült, mely hangsúlyozta, hogy a vállalt kötelezettségek jelentősek a második ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítése s a harmadik ötéves terv teljesítése és túlteljesítése feltételeinek megteremtése érdekében. Az SZLKP KB irodája javasolta H kerületi és járási pártbizottságoknak, az üzemi pártszervezeteknek, a szakszervezetekben működő kommunistáknak, valamint a vállalatok és üzemek vezetőségeinek, foglalkozaznak a dolgozók gyűlésein a Bratislavai Elektrotechnikai Müvek kötelezettségvállalásaival, ele* mezzenek és dolgozzanak ki intéz*, kedéseket, amelyek a második öt» éves tervben foglalt feladatok határidő előtti teljesítésére irányuknak, ami a harmadik ötéves terv túlteljesítésének alapvető feltétele. A Bratislavai Elektrotechnikai Művek példáját már számos további üzem, például a Dubijicai K. J. Vorosilov Üzem, a Považská Bystricai KI. Gottwald Üzem, a poprádi Tatra-vagongyár dolgozói is követték és visszhangot keltett a Köztársasági Renddel kitüntetett bratislavai Kablo n. v, dolgozói körében is. december § 22-ig teljesítik és az év ^ végéig 130 000 korona érá ru t gyártanak ter§ tékű § ven gyártanak ^ ven felül. Az önköltséget ^ 450 000 koronával csök§ kentik. Jelentősen növe^ lik a gyártmányok minő§ ségét, mégpedig Csutkih ^ szovjet újító módszeréfc nek alkalmazásával. Az ^ export feladatokat már ^ december 13-ig teljesítik. ^ A VRBOVAI TRIKOTA§ ÜZEMBEN cím elnyeréséért folyó ^ versennyel. E tényezők ^ teszik lehetővé a minőségi ^ terv 0.1 százalékos túltel- ^ jesítését és ezzel 17 000 ^ korona megtakarítását. ^ Ebben az üzemben de- ^ cember 15-ig teljesítik az ^ egész évi exporttervet. ^ Az önköltséget 50 000 ^ koronával csökkentik. A ^ vállalatban egyébként 46 ^ kollektív és 620 egyéni | S kiváló sikereket érnek S kötelezettségvállalást ^ tettek a dolgozók. A fel- ^ el ajánlások értéke mégha- ^ § a dolgozók új munkamód- ladja a 82 000 koronát. § s ^ ÍGY NÉZNEK A JÖVŐ ELÉ A mezőgazdaságban egyik legfontosabb termelőeszköz a föld. Ezt =§= tudják a Karlovy Vary-i járásban §=E is, a zselízi járásban is. Ezért a harmadik ötéves terv célkitüzései= nek tanulmányozása során s a prepíš rovi járás versenyfelhívására adott válaszok megszövegezésénél a szöSH vetkezetek, járások a termőföld böjHÍ vítésének lehetőségeit, a talaj ter= möképességénck növelését vették alapul. E lehetőségek úgyszólván a |= további terveknek, kötelezettségvál== lalásoknak a fundamentumát képezik. A zselízi járásban a preroviak versenyfelhívását széleskörű vita előzte meg. A szövetkezetesek, mielőtt válaszukat megfogalmazták volna, alaposan körülnéztek „házuk táján". A válasz megadásában az volt a vezérgondolat, hogy a jövő év során a tervezett termelési szint túlszárnyalása mellett megteremtik a harmadik ötéves terv hiánytalan teljesítésének feltételeit. A kitűzött feladatok sikeres megoldása érdekében mindenekelőtt a talajjavitási munkákat és az új termelést módszerek bevezetését szorgalmazták. Az a gondolat, hogy az elkövetkező évben a termelés színvonalát közel 11 és fél százalékkal növelik, a föltételezett talajjavítási munkákra s az új termelési módszerek nagyarányú bevezetésére épült. Az előző évekhez viszonyítva jóval nagyobb trágyamennyiség felhasználása mellett már az ősz folyamán megkezdik a talajjavítási munkákat. Előreláthatóan még az ősz folyamán 254 hektár eddig kevésbé termő rétet és legelőt szántanak fel s tesznek teljes értékű termővé. Az állattenyésztési termelés növelésének alapfeltétele a szükséges takarmányalap biztosítása. E téren lényeges javulást akarnak elérni. Szilárd elhatározásuk, hogy a jövő év során már saját lehetőségeikből biztosítják a megfelelő takarmányalapot. Ennek az elhatározásnak egyik serkentője a jövő évben érvénybe lépő új begyűjtési rendszer is, amely feltételezi, hogy a szövetkezetek megteremtik a szükséges takarmányalapot. Hogy a szükséges alap mellett még némi tartalékot is tudjanak teremteni, nagymértékben alkalmazzák majd az alávetést. Jövőre 3520 hektár kalászos alá vetnek takarmányféléket. A második és harmadik fontos lépés lesz az állatállomány létszámának növelése és az állattenyésztésben a haladó technológia széles mértékben való megalapozása. Nagymértékben alkalmazni kívánják a szabadistállózást. Jövőre már 1270 növendékmarhát fognak szabadistállókban és 965-öt legelőkön nevelni. A sertéstenyésztésben pedig bővítik a szárazetetési módszert. Jövőre már az idei 870 sertéssel szemben 10 000 darabot fognak az említett módon hizlalni. Tgy néznek tehát a jövő elé a zselízi járás szövetkezeti tagjai. Az itt felsorolt konkrét intézkedések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a zselízi járás ígéretét valóra váltsa és megteremtse a kellő alapokat a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésére. Szovjet gépek segítségévei Néhány hónappal ezelőtt a jáchymovi bányák Karel Havlíček Borovský Üzemébe egy új típusú szovjet fúrógép érkezett. A BA—100-as fúrógép abban különbözik az eddig használtaktól, hogy a fúrófejet víz és levegő hajtja, s a korona nem gyémántból, hanem redkívül kemény acélból készült. A gépet kezelő dolgozók összekötetésbe léptek a fúrót gyártó üzemmel, amely készségesen nyújtott közelebbi tájékoztatást a gépről. Ez a kapcsolat kifizetődött, mert ma már a gép segítségével a szovjet üzemből kapott útmutatás- . alapján sokkal nagyobb eredményeket érnek el, mint az eddig használt fúrókkal. A harmadik ötéves terv nagy feladatok elé állítja az elektrotechnikai berendezéseket gyártó üzemek dolgozóit. Képünkön a magasfeszültségű áramelosztókat gyártó üzem egyik világszínvonalú gyártmányát, a központi kapcsolót láthatjuk, amelyet kibocsátás előtt gondos ellenőrzésnek vetnek alá. ČTK felv. Üzemmenet közben Az ostravai Győzelmes Február Kokszoló gáztartálya alatt bányafolyosót vájtak. Ennek folytán a 75 ezer köbméter gázt tartalmazó 1300 tonna súlyú tartály megdőlt. A tartályt utoljára 1952-ben biztosították és most az eltérés már 62 mm-t tett ki. Ezért sürgősen hozzá kellett látni az acélkolosszus helyreállításához, mégpedig teljes üzemmenet közben, mert innen látják el az ostravai üzemeket a nélkülözhetetlen gázzal. A feladatot a Vítkovicei Klement Gottwald Vasművek szerelői és a kokszoló karbantartói vállalták. A hatalmas munkát hat hét alatt végezték el. Ez idő alatt egyetlen üzemzavarra sem került sor. Új talajjavitási szövetkezet alakult (ČTK) — A Banská Bystriea-i kerületben, ahol már 13 talajjavítási szövetkezet létezik, vasárnap, október 18-án a zvolení járási Očován további nagy, talajjavítási szövetkezet alakult. Az új talajjavitási szövetkezetben 4 EFSZ, mégpedig a jeskoveei, a Zvolenská Slatina-i, a zvoleni és az očovai társult. A talajjavitási szövetkezet elnökévé Ján Pivoluska očovai szövetkezeti tagot választották meg. Az F.FSZ-ek képviselői az alakuló gyűlésen jóváhagyták a talajjavítási munkák előzetes tervét. Az očovai EFSZben még az idén megkezdik a talajjavítási munkákat és tervbe vették, hogy az előirányzott 2 186 000 koronából ez év végéig 600 000.— koronát fordítanak talajjavítási építkezésekre. A Banská Bystrica-i kerületben 129 EFSZ, vagyis a kerületben működő EFSZ-ek 25 százaléka társult talajjavítási szövetkezetekben. A legaktívabb tevékenységet az Ipolysági járásban az egyházasmaróti és a 'losonci járási tomašoveei talajjavitási szövetkezetek fejtik ki, inelyek már több hektárnyi vizes területen végeztek talajjav tásl munkákat. A terv szerint a kerü'etben még ez idén további 11 talajjavitási szövetkezet alakul.