Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-06 / 247. szám, vasárnap

Közlemén y a kormány ülé séről A prerovi szövetkezeti tagok felhívása alapján bontakoztassuk ki a munkaversenyt minden EFSZ-ben ~ A kormány 1959. szeptember — 3-i ülésen a kerületi nemze­— ti bizottságok elnökei jelenlé­= tében megvitatta Csehszlovákia — Kommunista Pártja Központi — Bizottságának 1959. március — 4-i és 5-i, valamint június ö-i — és 6-i határozata értelmében — a mezőgazdasági termelés ez — évi fejlesztésével kapcsolatos == feladatok teljesítését. A kormány leszögezte, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata alapján adódó fő feladat - a mező­gazdasági termelésben szükséges alapvető fordulat lehetőleg legrövi­debb időn belül való elérése — szé­les terjedelemben valamennyi mező­gazdasági dolgozó ügye lett. Törek­véseik már több jó eredménnyel jár­tak. Különösen a tavaszi gabonafélék vetését, a cukorrépa vetését és egye­lését rövidebb időn belül végezték el, mint az előző években. Számos földművesszövetkezet és állami gaz­daság pártunk és kormányunk felhí­vására és különösen mindazoknak az előnyöknek igénybevételével, melye­ket a kombájnos aratás, a gabona asztagokba és csűrbe szállítása, az éjjeli és meghosszabbított műszakok­ban végzett cséplés nyújt, 14—18 nappal lerövidítették az aratási mun­kák idejét, ami jelentős mértékben hozzájárult az aratási veszteségek csökkentéséhez. Az aratási munkákat hazánk számos kerületében az idei nehéz feltételek ellenére eddig leg­rövidebb időn belül végezték el; a gabonabegyűjtés tervét is sokkal ha­marabb teljesítették, mint az előző években. Ez idén jelentős mértékben kiterjesztettük a silókukorica vetés­területét. Számos talajjavító szövet­kezet alakult, megkezdődtek a ta­lajjavítási munkálatok is. A nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés további fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult hazánknak a szovjet hadsereg által való fel­szabadításának 15 évfordulója tiszte­letére indított szocialista munkaver­seny kibontakoztatása. A prerovi járás szövetkezeti tagjai s a kelet-szlová­kiai dolgozók példáját követve ha­zánk valamennyi kerületében kötele­zettségvállalási mozgalom bonlako­zódik ki az 1960. évi mezőgazdasági termelési tervben foglalt feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, va­lamint a mezőgazdasági földek ter­mékenységének növelésére. Bár ez idén bizonyos sikereket ér­iünk el, még mindig nem használtunk ki minden lehetőséget az egész me­zőgazdasági termelés alapját képező növénytermesztés növelésének bizto­sítására. Nem fordítottunk elegendő gondot a rétekre és a legelőkre. Számos kerületben elmaradtak a széna kaszálásával, minek következ­tében veszteségek mutatkoznak a széna hozamában és minőségében. Sikereket értünk el a silókukorica vetésterületének kiterjesztésében is, de nem tartottuk be a termesztésé­hez szükséges helyes agrotechnikai elveket. Az idei jó termés kedvező feltéte­leket teremtett a gazdasági állatok tenyésztése terén fennálló helyzet megjavítására és ezzel az állatte­nyésztési termékek beadására is. To­vábbra is fokozott figyelmet kell fordítanunk a szarvasmarhaállomány, különösen a tehenek minőségére és egészségi állapotára; az etetési tech­nika tökéletesítésével, valamint az állatok gondozásával nagyobb tejho­zamot kell elérnünk. A legutóbbi hónapokban sikerült javulást elér­nünk a sertéstenyésztésben és a sertéshús termelésében. Számos álla­mi gazdaság az új etetési módszerek alkalmazásával ért el jó eredménye­ket a sertések hízfelásában. Nem sikerült azonban ugyanolyan gyorsan bevezetni az úi etetési módszereket az egységes földműves^»vetkez#tek döntő többségében. Ugyanssak lassan halad az új módszerek bevezetése a szarvasmarha, különösen pedig a nö-^ vendékállatok tenyésztése terén. A technika fejlődése és az új ter­melési eljárások meghonosítása a mezőgazdaságban lényegesen fokozza a mezőgazdasági dolgozók szakkép­zettségével szemben támasztott igé­nyeket. A rátermett és bevált dolgo­zók megnyerése, valamint a szövet­kezeti állandó munkára való beosz­tása még mindig egyik legfontosabb feltétele a termelés növelésének. Ha­sonlóképpen fontos feladat, hogy kellő számban nyerjük meg a fiata­lokat az állandó mezőgazdasági mun­kára. A mezőgazdaság számára szük­séges fiatal munkaerők megnyerésé­vel kapcsolatos feladatokat azonban nem teljesítjük és fogyatékosságok mutatkoznak szakmai kiképzésük biz­tosításában, valamint a közvetlenül az EFSZ-ekben és az állami gazda­ságokon szükséges tanoncközpontok létesítésében is. Fogyatékosságok mutatkoznak a jövő évi termelési terveknek az egységes földművesszövetkezetekkel való megvitatása terén. A járási A csehszlovákiai, az NDK-beli és a lengyel szakszervezeti tagok értekezlete A Csehszlovák Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság szakszerve­zeti központjainak képviselői 1959. szeptember 1-én és 2-án Tátralom­nicon közös értekezletre jöttek ösz­sze. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom küldöttségét František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács el­nöke, a Szabad Szakszervezetek kül­döttségét Herbert Warnke. a szö­vetség elnöke és a lengyel szakszer­vezetek küldöttségét ignacy Loga­Sowinskí, a lengyel Központi Szak­szervezeti Tanács elnöke vezette. Az értekezleten értékelték az em­lített három szakszervezeti központ között 1958. május 7-én Varsóban Iptrejött egyezmény teljesítését. * jelenlegi nemzetközi helyzet alap­ján megvitatták azokat az időszerű feladatokat, amelyek a három ország munkásosztályára és szakszerveze­teire hárulnak, továbbá a szocializ­mus építése, valamint a béke meg­védése szempontjából szükséges szakszervezeti munka kérdéseit. Az értekezlet valamennyi résztve­vője őszinte örömmel vette tudomá­sul Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének és D. Eisenhowernak, az USA elnöké­nek közeli találkozóját, annak tuda­tában, hogy megbeszéléseik jelentős zetközi feszültség enyhítéséhez, mértékben hozzájárulhatnak a nem­A külügyminiszterek genfi értekez­lete rámutatott arra, hogy a legna­gyobb mértékben a nyugatnémet mi­litaristák gátolják az egyetértésre irányuló törekvéseket és meghiúsít­ják a vitás nemzetközi kérdések bé­kés megoldására irányuló összes ja­vaslatot. Adenauer kormányának ka­landorpolitikája a Német Szövetségi Köztársaságot egy európai atomhá­ború kirobbantásának veszedelmes tűzfészkévé változtatja. E helyzetben a legnagyobb mér­tékben szükséges, hogy a Csehszlo­vák Köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Lengyel Nép­köztársaság munkásosztálya és szakszervezetei még jobban elmélyít­sék együttműködésüket, minden mó­don fokozzák a német militarizmus ellen, és a béke megszilárdításáért vívott harcukat. E harcban a legna­gyobb felelősséget a Német Szövetsé­gi Köztársaság munkásosztálya vise­li. A szóban fórgó három szakszerve­zeti központ képviselői kifejezik azt a reménvüket, hogy a nyugatnémet szakszervezeteknek Stuttgartban ren­dezendő V. kongresszusa a Németor­szág munkásosztálya érdekeivel össz­hangban álló állást foglal e kérdé­sekben és határozatot hoz a nyugat­német militaristák háborús előké­születei ellen irányuló hathatós in­tézkedések foganatosítására. A három szakszervezeti központ képviselői ezenkívül eszmecserét folytattak a franciaországi, a belgiu­mi, nagy-britanniai, valamint más nyusat-európai országokban működő szakszervezetekkel való szorosabb együttműködés lehetőségeiről, melv országok biztonságát a felújított né­met militarizmus egyaránt veszélyez­teti. A Csehszlovák Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság és a,Német De­mokratikus Köztársaság szakszerve­zeti központjainak képviselői meg­egyeztek a kölcsönös együttműkö­désről 1958. május 7-én kötött egyez­mény kiegészítéséről. Ennek célja az említett szakszervezeti központok, az egyes szakszervezeti szövetségek, va­lamint üzemek tapasztalatcseréinek elmélyítése. nemzeti bizottságok nem végeznek megfelelő szervező munkát, és még mindig adminisztratív módon végzik az irányítást s a tervek felbontását. Nem veszik kellően figyelembe a szö­vetkezetek termelési feltételeit, a termelés megfelelő szakosítását és nem keresik az 1960. évi termelés legnagyobb fokú növelésének tartalé­kait, lehetőségeit valamennyi szövet­kezeti tag és az állami gazdaságok minden dolgozója aktív részvételével s a nemzeti bizottságok és mezőgaz­dasági albizottságaik tapasztalatainak teljes mérvű kihasználásával. Egyes kerületekben a tervezés és a begyűj­tés új módszereinek érvényre jutta­tása folyamán a szemesgabona, vala­mint egyes ipari növények termesz­tése csökkentését célzó irányzatok ütik fel fejüket. Jelenleg a nemzeti bizottságok na­gyon fontos feladata, hogy segítséget nyújtsanak a löldművesszövetkeze­teknek a téli időszakra szükséges takarmány mérlegének összeállításá­ban és abban, hogy helyes takar­mányadagok, valamint gondosan ki­dolgozott takarmányozási tervek alapján biztosítsák a takarmánykész­letek leghatékonyabb kihasználását. Az őszi, valamint a többi mező­gazdasági munkák példás elvégzésé­nek biztosítása során igen fontos feladatnak kell tekintenünk a járási és helyi nemzeti bizottságok irányító és szervez® munkája színvonalának emelését. Az ősai munkák lényegesen befolyásolják a jövő évi termés ered­ményeit és már elvégzésük során az 1960. évre kidolgozott termelési ter­vekkel összhangban biztosítani kell a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését. Az őszi munkák, a ka­pásnövények és a takarmányi'élék, különösen pedig a kukorica betakarí­tásában, valamint az ősziek vetése és a mélyszántás példás elvégzésének megszervezése folyamán az aratási munkák szervezése alkalmából szer­zett tapasztalatokat kell kiinduló pontul venni. Az őszi munkák el­végzésénél kezdettől fogva minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a silókukorica betakarítását szeptember 20-a körül befejezzék, a kapásnövényeket 20 — 25 nap alatt betakarítsák és az őszi árpa vetését szeptember 10-ig, az őszi keveréke­két szeptember 20-ig, az őszi rozs és a zöldtakarmányozásra szánt búza vetését október 30-ig elvégezzék. A mélyszántást november végéig kell elvégezni. Az 1960. évi mezőgazdasági terme­lés feladatai teljesítéséhez és túl­teljesítéséhez, valamint a harmadik ötéves terv sikeres megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtésé­nek legfőbb biztosítéka mezőgazda­sági dolgozóink határozottsága és lendülete, ami a szocialista munka­verseny széleskörű kibontakozódásá­ban nyilvánul meg. Mezőgazdasági dolgozóink hazafias mozgalma mind­inkább nemzeti mozgalom jellegét ölti és a leghathatósabban kezeskedik arról, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében elérjük a szükséges fordulatot s nagyüzemi termelési alapon történő fejlesztésének meg­gyorsítását is. A kormány ezután megvitatta az 1959 első félévére vonatkozó állami népgazdaságfejlesztési terv teljesí­tését s a pénzügyi gazdálkodás ered­ményeit és ezzel kapcsolatosan kellő intézkedéseket foganatosított. II Szovjetunió, Kína és Müária kormányküldöttségei hazáukbar (ČTK) - Pénteken Prágába érkez­tek a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság és a Bolgár Népköztársaság kormányküldöttségei, melyek részt vesznek a brnói mintavásár megnyi­tásán. A Szovjetunió kormányküldöttsé­gének tagjai: D. F. Usztyinov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese (a küldöttség vezetője), Sz. A. Sztyepanov, a szverdlovszki népgazdasági tanács elnöke, P. J. Lesznyiak, a kijevi népgazdasági tanács elnöke, P. D. Borogyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa automatizálási és gépipari állami bizottsága elnökének helyettese, M. G. Losakov, a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztériumában a népi demokratikus országok ügykörével foglalkozó osztály vezetője és A. P. Jefimov, a Szovjetunió csehszlovákiai kereskedelmi képviseletének vezető­je. A Kínai Népköztársaság, kormány­küldöttségét Szí Csung-Szün, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnöké­nek helyettese vezeti. A küldöttség tagjai: Pej Tien, a gépipari miniszter helyettese, Kou Hung-tao, az állami gazdasági bizottság elnökének helyet­tese, Wang Kuang-wej, az Állami Tervbizottság elnökének helyettese és Cao Jin, a Kínai Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A szovjet és kínai kormányküldött­séget J. Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, F. Krajčír, K. Po­láček és J. Reitmajer miniszterek, dr. A. Gregor, a külügyminiszter el­ső helyettese, valamint a Külügymi­nisztérium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a miniszterelnök«égi iroda vezető dolgozói fogadták a ru­zyni repülőtéren. A fogadtatáson jelen voltak I. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Cao Jin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, \?ala­mint a két nagykövetség tagjai. ' >z. in pénteke 1 'ivásárra ér' ^ndégeket i .in Köztárs ipari A Bofigár Népköztársaság kormán küldöttsége: R. Damjanov, a miniig tertanács elnökének első helyettt^v, kereskedelmi miniszter, R. Hrisz to*». zov, az Állami Tervbizottság elr^e! és P. Kraszov, a minisztertanács ,'j, retében az ipar és a műszaki fe j] e tés ügykörével foglalkozó bi; í otts elnökének helyettese. A küldöttséget F. Kra.ig; r J. Uher miniszterek, továb^Š a fn niszterelnökség irodájának ' £ KÜ ügyminisztér'um és a J<ülker«sk delmi Minisztérium veze t ö dolgo fogadták. Jelen volt. . c j Z Karaďz bolgár nagykövet is. J A ruzyni repülőté*-' gadták a brnói mint? további hivatalos v< Karjalainent, a Fi>" reskedelmi és G. H. Khan Adr rályság íöldm és P. Pisson Csehszlovák elnökét, R. Curti főtitkár kis ben. F. Krajčír külkereskedelmi minisz­ter pénteken fogadta a Ki^i Csen­szon-nak, a koreai kereskedelmi mi­niszter helyettesének vezetésével a brnói mintavásárra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból érke­zett kormányküldöttséget. A délutáni órákban R. Damjanov, a Bolgár Népköztársaság kormány­küldöttségének vezetője, a miniszter­tanács elnökének első helyettese, ke­reskedelmi miniszter és a bolgár küldöttség tagjai tettek látogatást a külkereskedelmi miniszternél. Mind a két küldöttséggel megvi­tatták a gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit. Krajčír miniszter ezenkívül fogad­ta A. Karjalainent, a Finn Köztársa­ság kereskedelmi és ipari miniszte­rét. Ma nagyszabású repülőnap lesz Bratislavában A varnoryi repülőtér vasárnap már a délelőtti órákban érdekes látványosság színhelye lesz. Á re­pülőtéren nemcsak, sétarepüiéte­ket rendeznek, hanem a repü­lőgépek modelljeit készítők is. be­mutatják alkotásaikat. Ott lesk J. Gábris modellező is, aki akriobá­ciát végző repülőgépek modelljei­vel már világhírre tett szert. A, né­zőknek most bemutatja rádtóval irányított motoros repülöggpmo ­delijét, amely mintegy 1500 mé­ternyire repülhet jel. A modet'. el­készítése többéves tapasztaltokat igényelt. A modellezők bemutatója *idán délután két órakor kezdődik á re­pülőnap jó műsora, amely gcqzdag programjával változatos látnivalót ígér a nézőknek. Fr. Šulc fedélzeti mechanikus átvizs­gálja a repülőgépet. •i 9 J. Gábris modellező rádióval irányított modelljével. /Qz egykori ,,római fürdőben AZ IPOLYSÁGI vasútállomáson és az országúton nagy táblák hívják fel csalogatóan az utasok figyelmét a 15 kilométerre fekvő dudincei fürdőre. Én sem tudtam ellenállni a csalogatás­nak, beültem az autóbuszba, mely csakhamar a fürdőbe repített. Orrfacsaró kénes szag üti meg az orrunkat, kékes-zöldes 29,6 C fokos víz ömlik ki a 10X25 méteres meden­céből, melyben fürdőzök lubickolnak és úszkálnak. Külön kisebb medence szolgál a nem úszó páciensek számára. Közel a fürdőépülethez 5—6 méteres magasságba gejzír szökik fel az S-3 forrásból. Odább még 2 forrás van. Az igazgatóság irodájában Gustáv Vilém, a fürdő igazgatója nagy kész­séggel magyarázza a fürdő történetét, a temeket, az üvegvitrinekben muto­gatja az ásatásoknál talált agyagedé­nyeket, kőbaltákat, lándzsahegyeket és a gyűjtemény ékességét, a mamutcson­tokat. A kiásott temetkezési helyek, az ülő-guggoló helyzetben eltemetet­tek arra vallanak, hogy itt 5000-ÉS000 évvel ezelőtt korai kőkorszakbeli tele­pülés volt. A régi források helyén 22 kőbe ntájt kis medencét találtak, melyek állító­lag a római korból származnak. E:iért nevezték el római fürdőnek. Negyven évvel ezelőtt a 6 forrás közül az egyik helyén kutat fúrtak, mely azonban az évek során 'teljesen bedugult. Csupán a felszabadulás, illet­ve az egészségügy egyesítése tatán szenteltek csak nagyobb figyelmet az iHeni gyógyforrásoknak. Üjabb fúrások és kutatások meglepő eredményekkel jártak, elsősorban a források hallatlan kapacitását fedezték fel. A dudincei források ma már 3 és félszer túlszár­nyalják Sliač kapacitását. HETEKIG tartózkodtak a fürdfáen Ovcsinyikov tanár, geológiai kuVató Moszkvából és Bagyinkov orvostynár {balneológus) Kijevből, akik kijelen­tették, hogy „bűn volna, ha e vizeit a patakba engednék folyni". Az Egészségügyi Minisztérium és a Megbízottak Testülete magukévá tet­ték a szakemberek véleményét. Pályá­zatot hirdettek új fürdő építési tervei­re, aminek eredményeként 53 terv futott be. 1960 harmadik negyedévé­ben kezdenék meg Dud-.nce fürdő épí­téséti 16 millió korona beruházással. A beruházási terv már elkészült, melynek alapján az Állami Tervezőin­tézet már a részletterveken, a vízveze­ték, a fürdőépület tervein dolgozik. 250 ágyas gyógyintézet épül fel egész elkülönített területen, mely csupán gyógycélokat fog szolgálni. Jelenleg a kis gyógyintézetben csak 36 páciens lakhat, sokan magánházak­ban helyezkednek el és járnak gyógy­kezelésre, vagy az étterembe, amely különösen vasárnap szűknek bizonyul. A FÜRDŐBEN elsősorban vérkerin­gési zavarokat, reumatikus eredetű szívbetegségeket, szívbillentyű-, szív­izom - megbetegedéseket, érelmeszese­dést, érgyulladást, vagy trombózis, utáni eseteket gyógyítanak. A fürdésen kívül ivókúrát is alkalmaznak. Grek Imre ÜJ SZÓ 4 * 19S 9' szeptember 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom