Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-30 / 271. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁK GÉPIPAR ÉS KOHÁSZAT FELADATAI a népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervben (Folytatás a 9. oldalról) zalék alatt mozog, viszont a Szov­jetunióban 75—80 százalékot ér el. eddigi hengermüvek teljesítmé­nyeinek növelésében levó tartalékok l korszerűsítésükben, a haladó mér­cézések bevezetésében és a hengerlö jyorsaság növelésében vannak. A hengersorok automatizálása a hengerdék munkatermelékenységének ifltékony fokozódását eredményezi. A kikészítők — melyekben a henger­müvek dolgozóinak több mint 40 szá­zaléka dolgozik — munkájának nagy­fokú gépesítése és esetleg automati­zálása főként Ostrava vidékén segít a munkaerőprobléma megoldásában. Gépipari dolgozóinknak a gépek és berendezések súlyának csökkentésére irányuló törekvése megköveteli a hengerészektől, hogy új, gazdaságo­sabb profilokat termeljenek és mí­nusz toleranciákban hengereljenek. Termelésüket ugyan már megkezdték, ez azonban lassan és nehézkesen fo­lyik. Noha a népgazdaság követelmé­nyei jelentősek, évek óta szó van ró­luk, a kohóipar ez irányban nem elég kezdeményezően befolyásolja a mű­szaki haladást. A Kohó- és Ércbá­nyaipari Minisztérium és a termelő­vállalatok feladata határozott intézke­déseket tenni és módosításokat esz­közölni az anyagi érdekeltség és a normázőtevékenység terén. 4. A kohászati másodtermelés 1965­ben 1960-hoz viszonyítva összesen 56 százalékkal növekszik. Elegendő mennyiségű drót, rúgó, szalagacél, vont- és nyújtott profil és kapcsoló­anyag nélkül egyetlen gépet és be­rendezést sem lehet kompletizálni. Ezenkívül a kohóipar másodtermelési termékei a kohóipari termékek kivi­telének szempontjából nagyon haté­konyak. Ennek ellenére sem mennyi­ségben, sem választékban és minő­ségben nem elégítik ki a népgazdaság szükségleteit. A kohászati másodter­melés fejlesztése megoldásának lénye­ge a teljesen automatizált hulladék­mentes termelés bevezetésében van. 5. Gépiparunk fejlesztésének gyors üteme a színesfém-szükséglet növeke­désével jár. Biztosításuk gazdaságunk egyik alapvető problémájává válik. Ezért számos intézkedést kell foga­natosítanunk. Mindenekelőtt jobban ki kell használnunk saját nyers­anyagalapjainkat. Ettől függetle­nül részt kell vennünk a színeäfém­termelési kapacitások bővítésében a Szovjetunióban és a szocialista tábor más országaiban. Abszolút színesfém­megtakarítások és pótlásuk útján lé­nyegesen meg kel! javítani a színes fémekkel való gazdálkodást. Egyre nagyobb figyelmet szentel­jünk a színes fémeket pótló anyagok­nak. Elvárjuk, hogy konstruktőrjeink és mindazok, akik színes fémekkel dolgoznak, naponta törekedni fognak megtakarításukra és pótlásukra oly módon, hogy az alumínium kivételével egymilliárd korona gépipari tedinék­re eső színesfém-szükséglet 1965­ben legalább 21 százalékkal csökken­jen. Különös nyomatékkal hangsúlyoz­zuk a különféle fajta fémhulladékok gyűjtésére való mozgósítást. A fel­használó vállalatokban fontos, hogy nagyon gondosan osztályozzák a hul­ladékot, a kohászati üzemekben pedig a lehető leghatékonyabban dolgozzák fel. A saját nyersanyagból előállított ne­héz színes fémek termelésében na­gyobbiokú gazdaságosság elérése cél­jából gyorsan meg kell oldani a belföldi ércfajták komplex feldolgozását, hogy fokozzuk az alapfémek hasznosságát és megszerezzük az eddig elvesztett becses és nyomelemek túlnyomó ré­szét Nem tűrhetjük tovább, hogy az ércekben levő ón több mint 40 szá­zalékát technológiai fogyatékosságok miatt elveszítsük. A alumínium-iparban az üzemel­tetés további intenžifikálásán kívül megkezdjük szükségleteink teljesebb fedezését, hogy nagyarányúan fej­lesszük az alumíniumoxid és az alu­mínium termelését. Az ötvözött acél termelésének fej­lesztése szempontjából alapvető je­lentőségű a nikkel. Eddig az egész szükséges mennyiséget behozzuk. A harmadik ötéves tervben az Albán Népköztársasággal együttműködve szükségleteinket részben az albán vasnikkelérc alapján saját termelé­sünkből fedezzük. Ezért egy nikkel­gyár felépítése rendkívül nagy figyel­met követel részünkről. * * * A kohászati termelés fejlesztése szem­pontjából a harmadik ötéves tervben épp­oly nagy jelentősége van a beruházási építkezés biztosításának, mint az intenzi­fikálásnak. A beruházások terjedelme a harmadik ötéves tervben Itt százalékkal lesz nagyobb mint az elmúlt tíz évben, es a termelés általános gyarapodásának 60 százalékat fogja jelenteni. A beruházási építkezes a harmadik öteves ter^berv tehát össze­hasonlíthatatlanul Igenyesebb, mint a múltban bármikor. A kohászati iparban a beruházási épít­kezés nagyméretű programja alapvető változásokat hoz a hengereltanyag gyártá­sának Összetételében, a femek hatékonyabb (elhasználásában, a munkatermelékenység növelésében, a feldolgozó ágazatokban, és a kohászati ipar műszaki színvonalá­nak lényeges emelkedését eredményezi. A Kohóipari és brcbányaügyi Miniszté­riumnak éppúgy, mint a szállító szerveze­teknek meg kell valósícaniok az építkezé­sek összpontosítását az 1960—1962-es években, -amikor a legfontosabb térmelési berendezések épitesét kell megvalósítani Ezekben az években tizembe helyezik a termelési agregátok nagy részét a kunči­cei Klement Gottwald b j Kohómüvekben, a tŕineci Nagy Októberi Szocialista For­radalom Vasmuvekben, a vítkovicei Kle­ment Gottwald Vasmüvekben Ostravában, a Kladnói Egyesült Acélmüvekben és másutt. A legnagyobb és legfontosabb akció kétségtelenül a Keletszlovákiai Kohómü­vek felépítése lesz. Az új kohókombinát a harmadik ötéves terv végéig a kohászati termelés lényeges növelését biztosítja, megteremti a népgazdaság továbbfejlődé­sének feltételeit a negyedik ötéves terv­ben és Kelet-Szlovákia iparosításának alap­jává válik. A Ketetszlovákai Kohómuvek felépítése ezért a legnagyobb figyelmet követeli meg valamennyi szerv részéről. A befektetett beruházások magas fokú hatékonyságára a kohóipar műszaki szín­vonalának emelése szempontjából döntő az a követelmény, hogy az új termelés, berendezések korszerűek legyenek, meg­feleljenek a nagymértékben gépesített és automatizálj kohászati termelési ciklus legújabb ismereteinek s a legjobb felépí­tési és üzemeltetési gazdasági mutatókkal rendelkezzenek. Újonnan tervezett üzemeink mutatóinak ki kell fejezniök az üzembehelyezésük Idejére feltételezett előrehaladást. A ko­hászati üzemek tervezésének jelenlegi állapota azonban nem kielégítő. Mit mond­junk egyes tervezesi intézetek javaslatai­ról, amelyek az 1970. évi munkatermelé­kenységi mutatókat a fejlett kohásza termeléssel rendelkező országok mai színvonalán határozzák meg. A Keletszlovákiai Kohóművek felépítésé­ről szóló tanulmány, amelyet a kohó- és ércbányaügyi miniszter az Építészeti Állami Bizottság elé terjesztett, ezt bizonyítja Jóllehet a tanulmányban a fő agregáto' magas műszaki mutatóit javasolják, a kombinát költségvetési árai aránytalant­magasak A legfőbb ideje, hogy az új építkezések és az átalakítások műszaki gazdasé mutatóit a Kohóipari és Ércbán.vaügyi Mi­nisztérium állapítsa meg s ne mint eddin a tervezési szervezet. A beruházási építkezés folyamatosságá­nak és magas fokú hatékonyságának bizto­sításában döntő fordulatnak kell heá' a tervezési előkészítés terén. A jövő év­ben megkezdésre kerülő építkezéseknek csak egy harmadánál dolgozták ki a múlt év közepéig a bevezető tervet, az építke­zések felénél a bevezető terv egy egész negyed évvel késik, sőt a többi építkezés­nél a fő dokumentációt csak a jövő évben dolgozzák ki. Hogyan lehet a Kohóipari és Ércbán.vaügyi Minisztérium igényes a szál­lítók vagyis a Nehézgépipari Minisztérium­mal szemben, ha mint népiesen mondják, vaj van a fején? Nincsenek előkészítve a terveik és így a következő elv alapján jár el: te megbocsátasz nekem' ma, én megbocsátok neked holnap. Az ilven gya­korlatot a leggyorsabban meg kell szün­tetni. Számos esetben a kidolgozott tervek rossz minősége is rontja a tervezett épít­kezések magas technikai színvonalát és gazdaságosságát. Nem engedhető meg, olyan eset megismétlődése, amilyen a Kle­ment Gottwald Új Kohómüvekben fordult elő, hogy az aglomerációs szalag teljesít­ménye 40 százalékkal alacsonyabb, mint a Szovjetunióban. Ugyancsak feltétlenül törekedni kell a költségvetési költségek csökkentésére, mert egy százalék megta­karítása 226 millió koronát jelent, amiért legalább 2800 lakásegységet lehetne terven felül felépíteni. A kohászati termelés folyamatom révén kedvezd teltételekkel rendelkezik a teljes gépesítés és automatizálás beveze­tésére. Elvárjuk, hogy a kohóipar gépipa­runk tevékeny segítségével az eddig ter­vezettnél gyorsabban fogja üzembe he­lyezni a műszakilag és technológiailag igényes berendezéseket, mint az oxigén­konventorokat, a folyamatos, széles, me­leg- és hideghengerdéket, nagy oxigén bevezetőket, a folyamatos öntést, a nagy űrtartalmú villanykemem-éket stb., ame­lyek lényegesen fokozzák a munkaterme­lékenységet a kohászatban és megterem­tik a feltételeket a munkaidő fokozatos lerövidítéséhez. Az egyes csomópontok rendszeres automatizálásával megteremt­jük a technológiai folyamat komplex auto­matizálásának "feltételeit. Az egyes kohá­szati vállalatoknak a Kohóipari és Ércbá­nyaügyi Minisztérium hatékony segítségé­vel a tervezési és kutatóintézetek együtt­működésével haladéktalanul hozzá kell látniok a kohászati folyamatok komplex gépesítése és automatizálása program iá­nak kidolgozásához, e programot szorosan egybe kell kapcsolniuk a harmadik ötéves tervvel és meg kell kezdeniök céltudatos megvalósítását. A beruházások tulajdonképpeni megvalósításánál megköveteljük az építkezés komplex elvének betartá­sát, beleértve az összes kiegészítő segédberendezéseket, a műszaki el­lenőrzés minőségének javítását és rendkívüli figyelmet szentelünk a beruházások átvételének és a kezes­ségi próbák megvalósításának. A harmadik ötéves terv nagyon igényes feladatainak tényében, ame­lyekről már ma döntenek, komolyan kell értékelnünk - kohászati terme­lési terv teljesítésének jelenlegi helyzetét. Ez év első felében több mint 60 ezer tonna acélt termel­tünk terven felül. A termelés biz­tosítására a nyári hónapokban foga­natosított intézkedések azonban na­gyon kevéssé voltak hatásosak, és kiesésekre került sor az acél-, a hengerelt anyag és a nyersvas ter­melésében. Különösen nehéz a hely­zet a választék terén. A mai. napig 140 ezer tonna megrendelést nem teljesítették. Egyes gépipari üze­mekben érezhető az anyaghiány, az építőiparban a betonozáshoz szük­séges acél le nem szállítása miatt korlátoztunk egyes fontos építkezé­seket. A termelési terv nem teljesí­tése az idén komolyan veszélyezteti az 1960. évi termelést is. A választék-terv nem-teljesítése komoly nehézségeket okoz a nép­gazdaság fekete és színes fémmel való ellátásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e hanyatlás okai a tartósan ismétlődő és az olyan ál­landóan bírált jelenségekben rejle­nek, mint a technológiai fegyelem be nem tartása, a nem követ­kezetes ellenőrzés, a szervezés­ben levő fogyatékosságok, egy­szóval az irányítás elégtelen szín­vonalában. A Kohóipari Minisztérium már hosszú ideje nem képes meg­oldani a helyzetet elsősorban Kun­čicén és Kladnóban. Ügy tűnik, egyes elvtársaknak nem okoz gondot a nyersvas-, acél- és a hengerelt árú­termelés tervének nemteljesítése. Ezt abból gondoljuk, hogy nem hiányzanak a hengerelt áru behoza­talának fokozására irányuló javas­latok. Ez a következőképp történik: Levelet küldenek valamennyi helyre, amelyben bejelentik, hogy nem fog­nak "hengerelt árut gyártani, vegyék ezt tudomásul. Törjék a fejüket mások azon, honnan vegyük azt és honnan vegyük a rávalót. Ezt talán leegyszerűsítve mondtam, de így van. A Kohóipari Minisztériumnak a legnagyobb fele­lősséggel kell megoldania a kohó­ipar irányításának jelenlegi fogyaté­kosságait. teljes mértékben pártszer­vezetekre és szervekre kell támasz­kodnia és döntő fordulatot kell biztosítania a feladatok teljesítése ér­dekében, hisz lényegében 4—5 ko­hászati vállalatról van szó. A kohóiparban a megoldást a ter­melés irányítása és szervezése ha­tékonyabb módszereiben, az emberek körében végzett munka megjavításá­ban, az emberek rendszeres neve­lésében és oktatásában kell keres­nünk, valamint abban, hogy az em­berek idejében felkészüljenek a bo­nyolult berendezések kezelésére és az új feladatok elsajátítására. A kohászati termelés tervének tel­jesítésében levő fogyatékosságok, amelyekről ma beszélünk, nem újak, hanem már néhány éve tartanak. Ügy véljük, hogy a Kohóipari Miniszté­rium és a termelő vállalatok, a párt, a szakszervezeti és ifjúsági szervezetek képesek arra, hogy dön­tő fordulatot érjenek el a termelési feladatok teljesítésében, Kohászati termelésünk világszínvo­nalra emelése nagy követelményeket támaszt a kohóipari dolgozókkal szemben. Megköveteli a párt, a gaz­dasági, a szakszervezeti és az if­júsági szervezetek céltudatos szer­vezett állásfoglalását és összponto­sított törekvését a kohóipar fejlesz­tése következő fő láncszemeinek megoldására: 1. Á termeléfe intenzifikálására va­lamennyi fő kohászati berendezésben a legújabb technológiai és szervezési tapasztalatok bevezetésével, a kohá­szati fő folyamatok és a termelés előkészítését, irányítását és ellenőr­zését szolgáló többi tevékenység gé­pesítésének és automatizálásának ha­tározottabb bevezetésével, s ezáltal a kapacitás maximális kihasználá­sának elérésére; 2. az eszközök leghatékonyabb fel­használásával az üzemek átalakítása és új üzemek építése idejében és komplex módon való elvégzésére; 3. a termelés technológiája, a szervezés, az irányítás színvonalának emelésére és a káderek idejében való előkészítésére; 4. a terv teljesítésében a kohá­szati vállalatokban a leggyorsabb fordulat elérésére, és az idei fel­adatok teljesítésére. A kohászok kollektívája az elmúlt 15 évben bebizonyította, -hogy a párt vezetésével bonyolult feladatokat tud elvégezni. Ezért a CSKP KB mai ülésén kifejezhetjük ama meggyőző­désünket, hogy a kohászok határo­zott intézkedéseket^tesznek és ha­zánknak annyi fémet adnak, ameny­nyire szüksége van. IV. Meg kell javítani az irányítást és növelni kell a pártszervezetek feladatát a gépipar és kohóipar műszaki színvonalának emelésében A gépipar és a kohászat tovább­fejlesztésére kitűzött bonyolult és igényes feladatok megkövetelik, hogy megvalósításukért egyesült erővel szálljon síkra a párt, a szakszer­vezetek, a CSISZ és a gazdasági szervek. Megkezdjük ama ágazatokban a feladatok kidolgozását, amelyek a döntők abban, hogy népgazdaságunk hogyan lesz ellátva új technikával és hogyan növekszik államunk ipari jellege fejlődésének további szaka­szában. A gépipari és kohóipari termelés gyors fejlődésének gyakorlati biz­tosítása megköveteli a párt politi­kai és szervező munkájának főleg a következő feladatok teljesítésére irányítását: 1. A gépipar és kohóipar irányí­tása színvonalának rendszeres eme­lése valamennyi fokon; 2. az új technika sokoldalú fej­lesztéséért céltudatos konkrét poli­tikai és szervező munka kifejtése; 3. a dolgozók politikai és szakmai fejlődésének biztosítása különös te­kintettel az új technika feltétele­zett fejlődésének szükségleteire. 1. A CSKP KB legutóbbi ülésén megállapította, hogy a termelés irá­nyítása, tervezése és pénzellátása szervezésében foganatosított intéz­kedésekkel elértük a fő politikai szervezési célt — valamennyi dol­gozó politikai és munkaaktivításának lényeges kibontakoztatását. A fogyatékosságok közül, amelyek a Gépipari és Kohóipari Miniszté­riumban, valamint termelési gazda­sági egységeinkben most megnyilvá­nulnak, a legkomolyabbaknak még mindig az irányítás elégtelen szín­vonalát minősíthetjük a népgazdaság új technikával való ellátása sokoldalú szükségleteinek biztosításánál, vala­mint az egészségtelen reszortizmust. Az új munkastílus a problémáknak az egész népgazdaság érdekében va­ló megoldásáért viselt felelősség megköveteli, hogy a szoros együtt­működés útjára lépjenek elsősorban a gépipari minisztériumok és a ko­hók épp úgy, mint termelési gaz­dasági egységeik. A rossz együttmű­ködés példájául szolgálhat a gép­ipari termelés szükségleteinek elég­telen kielégítése hengerelt anyaggal, a végső szállítás, a technikai fej­lődés hosszadalmas megoldása, új anyagok szállításának és felhaszná­lásának megoldása a Gépipari Mi­nisztérium és a Vegyiipari Minisz­térium között stb. A népgazdaság gyors fejlesztésének érdekei és a termelőeszközök maximális kihaszná­lásának követelménye megkívánja, hogy minél gyorsabban felszámolják a gépipari minisztériumok között mesterségesen felállított reszort­határokat. Elvtársak, a népgazdaság szem­pontjából nagyon ártalmas az, ha szűk reszortérdekek miatt hosszú hónapokon és éveken át meddő tár­gyalások folynak az egyes minisz­tériumok között a gépipari kapaci­tások kihasználásáról. A vállalatoknak, az üzemeknek éš a miniszter elvtársaknak is a ter­melési kapacitások maximális kihasz­nálása és a termelés fejlesztése kérdéseinek megoldásához az orszá­gos érdekek szempontjából kell kö­zeledniök és nagyon élesen és nyíl­tan el kell ítélniök egyes „patrióták" reszortérdekeit és irányzatait. A gépipari és kohászati üzemekben te­vékenyen kell harcolnunk a felesleges, nem kívánatos kooperáció kiküszöböléséért a termelési gazdasági egységek között, amely nem hoz semmi hasznot a népgaz­daságnak. Támogatnunk kell azonban a termelési ágak szükséges szakosításából fakadó kooperációt és elsődlegesen bizto­sítani kell azon vállalatok számára, ame­lyeknek e szállítmányokra bizonyos ter­mékek kompletizálásához van szükségük, amelyekért felelősek. Eloíorduk.ak olyan esetek, amikor óriási, több millió korona értékű beruházási egészt nem lehet befejezni néhány, pár ezer korona értekü alkatrész le nem szál­lítása miatt. Ugyanez a helyzet a kohók­ban. Ez nemcsak az állami fegyelem hiá­nyáról tanúskodik, hanem egyes vezető­dolgozók rossz, kevésbé rugalmas munká­ját bizonyítja Egyes vállalatok gyakorlatában, amelyek különösen keresett termékeket termelnek, gyakran felületes ártalmas viszony nyil­vánul meg fogyasztóik iránt. A műszakilag igényes vagy n­munkát igényw termékek, illetve olyan termékek iránti követelést, amelyek a ter­melő vállalatnak nem hozzák meg a kívá­natos „effektust", rendszeresen elutasít­ják. Gyakran megtörténik az az eset, hogy a teljes meg nem értés és az egyes gti és kohóipari vállalatok vezető dolgozóinak teljes érdektelensége miatt állami pénzen az egész köztársaságot beutazzák a be­szerzők, értékesítők csoportjai és „ki­lincselnek" a gépipari és kohászati üze­mekben Az ilyen gyakorlat elien elvtársak, párt­szerveinknek a legélesebben fel kell lép­niök s azokat csirájukban el kell fojtaniok. A minisztériumok és a termelési gazda­sági egységek közötti munkamegosztás sem valósul meg kellő mértékben. .4 gép­ipari, kohóipari és ércbányászati minisz­tériumok eddig nem tanították meg a vál­lalatokat arra, hogy jogkörüket rugalmas irányításra használják fel. Magának a mi­nisztériumnak kell azután nagyobb távlattal céltudatosan és tervszerűen dolgoznia. Minisztériumainknak és vállalatainknak hosszú Idő­tartamú tervekben kell ki­dolgozniok az automatizálás és gépesítés, az üzemek szako­sítása, a beruházási építke­zés, a termelés technológiája és szervezése, a főaiapok ki­használása, a káderpolitika koncepcióját. E kérdéseket azután tovább kell feldől­gozniok az egyes üzemeknek a dolgozók legszélesebb kö­rű részvételével, a pártszer­vezetek teljes figyelme és támogatása mellett. Mindeddig kevéssé használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a tervezés új módszerei és a feladatok közvetett for­mákkal való biztosítása nyújt. Ide tartozik főleg az anyagi érdekeltség mutatóinak különbőz*) megállapítása s azoknak kerek in" rendszerbe foglalása, amelynek alapján dolgoznak majd nemcsak a ternjelési egy­ségek, mint egészek, hanem a vállalaton belüli alakulatok is (üzemek, üzemrészle­gek, műhelyek). A gépiparban különös sürgősséggel lép elöterbe az anyagi ösztönzők elmélyíté­sének szükségessége, amelyek hatékony ösztönzést adnak nagyobb teljesítményű lontosabb gépek és berendezések beveze­tésére és szállítására, az automatizálásra stb. Egyelőre az a helyzet, hogy az a? üzem, amely a termelésbe bátran bevezeti az új, korszerű gépeket és berendezéseket, hátrányban van azzal az üzemmel szemben, amely régi bevezetett típusokat gyárt. lg> pl. TOS Kurim gépipari üzem nagyon mo­dern, automatikus gépet gyártott a teher­vagonok csapágyszekrényeinek megmun­kálására. A munkatermelékenység a gép szerelésénél a Morvaországi Vasmuvekben ennél a műveletnél hússzorta nagyo >b. Ma­gában a termelőüzemben azonban u nagy­fokú munkaigényesség a gazdasági muta­tókban kedvezőtlen eredményként mutat­kozott meg. Az ilyen gyakorlatot nem tűrhetjük el, mert ez ténylegesen nem segíti clo az új technikát. Az új termelés mindig számos gondot hoz magával, a terv teljesítése nehezebb stb. Az illetékes szerveknek mi­előbb hatékony intézkedéseket kell ten­niük, hogy azok az üzemek, amelyek .be­csületesen gondoskodnak az új termelés bevezetéséről és jó eredményedet érnek el, előnyben részesüljenek azon üzemek­kel szemben, amelyek termékeik mus/aki színvonalának emelésében és üzemükben a korszerű technológia bevezetésiben ke­veset vagy semmit sem tettek. A gépipari és kohászati termelés ma­gasfokú hatékonysága elérésével kapcso­latos fő feladatok megoldásával szoros összefüggésben gondoskodni kell a mun­kásbérek rendezésének fontos feladatáról is. Az eddigi eredmények arról tanúskod­nak, hogy a dolgozók tevékeny részvéte­le a munkásbérrendszer átépítése műszaki és politikai előkészítésében hozzájárult az új termelési tartalékok feltárásához es a munkatermelékenység további növeléséhez. Mindeddig a munkásbérek új rendszere a gépipari és kohászati ágakban csekély mértékben érvényesült. A munkások egész számából az új munkásbérrendszerek elvei alapján a nehéz gépiparban csupán a mun­kások 4,9 százaléka, az általános gépipar­ban 9,2 százaléka és a kohászatban 1 K százaléka dolgozik. A feladatok nagy része még előttünk áll. Emellett a tapasztala­tok azt mutatják, hogy a bérpr-mléinák éppen a gépiparban és kohászatban a leg­bonyolultabbak. Az üzemi pártszervezeteknek a munkás­bérrendszerek átépítését szorosan < kell kapcsolniuk a gépipar és kohászat fejlesztési feladatainak biztosításával, amelyekről a CSKP KB mai iilése tárgyal. 2. Pártszerveinknek és szerveze­teinknek a kezdeményezés és a szer­(Folytatás a 10. oldalon) ÜJ SZÖ 9 * 195?- szeptember 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom