Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-23 / 264. szám, szerda

A jó üzemmenet titka: A munkások aktív részvétele a termelés irányításában A STRAKONICEI MOTORKERÉKPÁRGYÁRBAN JÓ FELTÉTELEKET TEREMTENEK A JÖVŐ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRE NOVÉ MESTO NAD VÁHOM-BAN számára 1 504 000 korona értékű árut ter­melnek terven felül. Ezenkívül felajánlot­ták, hogy második ötéves tervünk feladatalt 1960. november 30-ig teljesítik, és terven felül a második ötéves terv folyamán több mint öt és félmillió korona értékű árut termeinek, Több mint egymillió motorkerékpárt gyártott már n strakonicei motorkerékpárgyár a hazai piacnak és 110 országnak. Az üzem dolgozói az utóbbi 10 év alatt a munkatermelékenység 250 százalékos és az átlagke­resetek 190 százalékos növelése mellett a termelést csaknem ötszörösére növelték. Az üzem tiíbbször el­nyerte a példás exportüzem címet és néhányszor (a napokban is) a termelésben elért sikereiért megkapta a minisztérium és a szakszervezeti szövetség vörös ván­Ez a szokatlan autókaraván az orlíki gát turbinája vízlevezető csatornájának egyes részleteit szállítja. A hat darab óriási alkatrészt Tatra 141-es traktorok vontatják, amelyeknek a 171 kilométeres utat az előzetes számítá­sok szerint hét nap alatt kellett volna megtenniök. A szállításnál dolgozó 28 tagú munkacsoport azonban ezt a fel­adatot felajánlása teljesítése képpen e gy nappal előbb oldotta meg. Érdekessége a szállítmánynak, hogy legnagyobb darabja 42 tonna súlyú, a legszélesebb alkatrész hat és félméter, a legmagasabb 7,80 méter. J. Mucha (ČTK) felv. a légtechnikai berendezéseket gyártó üzem dolgozói röpgyülésen jöttek össze az ENSZ­ben elhangzott szovjet javaslatok megvi­tatása céljából. A röpgyülés eredményekép­pen a dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy az 1959-es évi terv feladatait decem­ber 20-ig teljesitik és nemzetgazdaságunk dorzászlaját. A strakonicei üzem Közép-Európa egyik legnagyobb riotorkerékpárpyára, mely világviszonylat­ban a legkevesebb normaóra alatt állítja elö a jó hír­nevet szerzett motorkerékpárokat. Állandóan többet, jobban és gazdaságosabban termel az üzem, ami a pártszervezet jó tevékenységét és a dolgozóknak a termelésben és annak irányításában kifejtett példás munkáját dicséri. TERVÜK NEM MARADT PAPÍRON Jaroslav Vedlejch a motorosztályon a tervezést irányítja. Amikor meg­látogattuk, kimutatásokat készített a terv teljesítéséről. Asztala tele volt iratokkal. Ott láttuk papíron az üzem jövő évi célkitűzéseit - az 1960. évi tervet. Az irodába behallattszott a gépek zakatolása. Vajon odakint a gépeket kezelő emberek mennyiben vették ki részüket a terv összeál­lításából és tudják-e, milyen munka vár rájuk a jövő évben ? — Nálunk nemcsak a csoportveze­tők, de az egyének is ismerik fel­adatukat, mert a terv összeállításánál éppen erre összpontosítottuk figyel­münket és igen részletes tervezetet készítettünk — mondja Jaroslav Vedlejch, s utána az 520. számú rész­leg munkájáról beszél. Ezen a munkabelven nehéz volt a jövő évi fokozott feladatokról be­szélni, mivel éppen fennakadásuk volt a terv teljesítésében. Huspcka elvtárs, a pártcsoport vezetője össze­hívta a részleg kommunistáit s utá­na termelési értekezleten elemezték munkahelyük problémáit. A avűlésen 'Antonín Bína, Bedrich Stróbl és má­sok kötelezettségvállalásokat tettek a termelés növelésére. Amikor ösz­szegezték a felajánlásokat, megálla­pították, hoqv a második félévben nemcsak teljesítik a tervet, de 1000 hengerrel többet Gyártanak. — El tudják ezt érni? - vetődött fel bennünk a qondolat. — Ha ilyen eredményekre képesek, miért marad­tak le a múlt hónapban ? Csakhogy az 520-as részleg dol­gozói nemcsak ígéretet tettek, hanem megállapodtak abban is, hogyan tel­jesítik adott szavukat. Valamennyi dolgozó szocialista tulajdonba vette át gépét és személyes felelősséget vállalt érte. Minden munkánál pon­tosan betartják a munkamenetet és maguk a dolgozók ellenőrzik a mun­ka minőségét. A selejtet jelentősen csökkentik, ami az év végéig 10 000 korona megtakarítást jelent. VERSENYBEN A SELEJT ELLEN Kopogtattak. Az irodába öt -mun­kás lépett. Egyikük — Karel Urbán — közelebb ment az asztalhoz és a csoport nevében beszélt. Elmondot­ta, hogy szabadsága alatt megláto­aatta sóqora. Long Jaroslav, aki a Mladá Boleslav-i autógyárban dol­gozik mint bádogos. Tőle tudta meg. hogy az autógvárban eredményesen dolgoznak a példás minőség brigád­jai. — A műhelyben beszélgettünk er­ről — mondja Urbán elvtárs — s azért jöttünk ide. hogy hivatalos formát adjunk elhatározásunknak. Azt szeretnénk, ha nálunk is lenné­nek ilyen brigádok. Mi meokezdiük. Kölcsönösen seaíteni és tanítani fog­juk egymást, hoav kevesebb selejt­tel dolgozzunk. Más csoportokkal is versenyezni akarunk. Jaroslav Vedlejch írógéphez ült és összefoalalta az öt munkás verseny­felhívását, amit az üzem 40-éves fennállásának tiszteletére tettek. Vedlejch elvtárs, mint a oártbizott­ság taaia erről beszélni foq a leg­közelebbi qvűlésen és javaslatot tesz, hogy a szakszervezet üzemi bizott­sága gondoskodjék a verseny kibon­takozásáról. A brigád tagjai visszamentek gé­peikhez és mi is a hatalmas gép­csarnokba mentünk. A bejáratnál a gépeken levő feliratok tudatják ve­lünk, hogy kezelőik a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. AZ ÜJ BÉRRENDSZER BEVEZETÉSE j ELŐTT Miért fontos az őszi árpa . vetésterületének bővítése ? A szenei járásban eddig az volt a bevált szokás, hogy főképpen tavaszi árpát vetettek szemes takarmány biztosítására. Járási viszonylatban ez idén 87 százalékban vetettek tavaszi árpát és csupán 13 százalékban őszi árpát. Ha figyelembe is vesszük, hogy a tavaszi árpa vetésterületére esik a sörárpa megfelelő mennyisé ge, mégsem lehetünk ezzel az elosz­tással megelégedve, mert az őszi ár pa vetésterületének aránya a tava­szihoz mérten egyáltalán nem kielé gítő és a tápanyagok termelésének szempontjából nem gazdaságos, nem rentábilis és nem produktív. Mi a különbség tulajdonképpen a tápanyagok termelésében a tavaszi és őszi árpánál? Alapjában véve két lényeges kü­lönbség mutatkozik: J. Az őszi árpa magasabb hektár­hozamokat hoz és 2. az őszi árpának nagyobb emészt­hető fehérjetartalma és élesztőértéke van. Legjobban magyarázható ez meg egy gyakorlati példán: Az újvilági EFSZ ez idén hektá­ronként 23 mázsa tavaszi árpa- és 28 mázsa őszi árpatermést ért el. A rétej EFSZ a tavaszi árpánál 21 az őszinél 29 métermázsás hek­tárhozamot, vagyis hektáronként 8 mázsával többet ért el. A magyarbé­li szövetkezetben ez a különbség még nagyobb, mert a tavaszi ár­pánál a termés hektáronként 20 mázsa és az őszinél 55 mázsa volt. A különbség tehát hektáronként 15 mázsa az őszi árpa javára. Ez volt a helyzet a nagyfödémesi EFSZ-ben és más szövetkezetekben is. A páldi szö­vetkezeti tagok 41 mázsás hektárbo­zamot értek el őszi árpából. Tehát a gyakorlat azt mutatja, hogy az őszi árpa hektárhozama min­dig magasabb a tavaszi árpa hektár­hozamánál. Természetes, mindenkor szükséges a helyes agrotechnika be­tartása. És most nézzük meg egy méter­mázsa őszi és. egy métermázsa tava­szi árpa tápértékét. Egy métermázsa őszi árpa 7,5 szá­zalék emészthető fehérjét', 71 szá­zalék élesztőértéket, vagy 117.9 zab­értéket tartalmaz. Egy métermázsa tavaszi árpa 6.5 százalék emészthető fehérjét, 69 százalék élesztőértéket vagy 114,5 zabértéket - vagyis 1 százalékkal kevesebb emészthető fehérjét, két százalékkal kevesebb élesztőértéket vagy 4,4-del kevesebb zabértéket tartalmaz. A gyakorlatból tehát megállapíthat­juk, hogy az őszi árpának magasabb hektárhozama és egyúttal magasabb tápértéke van és ebből kifolyólag teljesen világos, hogy az őszi árpa termesztésével több tápértéket nye­rünk. Mennyivel több tápanyagot nye­rünk hektáronként az őszi árpa ter­mesztésével, azt a rétéi EFSZ példá­ja mutatja. A tavaszi árpa 21 métermázsa ho­zamnál 141 kg emészthető fehérjét és kb. 1500 kg élesztőértéket ad, ami 3100 liter tej vagy 382 kg hús táp­értékének felel meg. Az őszi árpa 29 métermázsa hek­táronkénti termésénél 219 kg emészthető fehérjét és 2073 kg élesztőértéket nyerünk, ami 4171 liter tej vagy 592 kg hús értéké­nek felel meg. Az összehasonlí­tásból azt látjuk, hogy egy hek­tárnyi őszi árpából 1071 liter tej­jel, vagy 210 kg hússal kapunk többet, mint a tavaszi árpánál. A fentiekből világosan kitűnik, hogy takarmányozásra sokkal jobban kifizetődik az őszi, mint a tavaszi árpa vetése. Természetes, hogy ezen vetésterület bővítése korlátozott, fő­képpen a növények teljes váltako­zásának elve, a vetésforgó s a mun­kafeladatok elosztása befolyásolja. Ezt a kérdést olyképpen kell meg­oldani, hogy elsősorban a növények vetésének helyes váltakozásának el­vét kell betartani, azonban a többi körülménynek nem szabad akadályt képezni az őszi árpa vetésterületé­nek bővítésében, mert a munkafolya­matok helyes szervezése mellett könnyen el lehet végezni minden munkát. Szövetkezeti tagok, az állami gaz­daságok dolgozói, ne feledkezzetek meg a bevált közmondásról: „Aki jól számol, az jól gazdálkodik", ezért bővítsétek az őszi árpa vetésterüle­tét. G. Ondruška mérnök. pi berendezéseket. A gépesítés aztán lehe­tővé tette, hogy alsófehérneműt is ké­szítsenek az üzemben. Az évek folyamán többször megváltoztatták az üeem elneve­zését, míg az 1948-as államosítás után a Pleta nevet kapta. Az államosítás eredményeképpen az üzem korszerűsítése, kibővítése következett. Gyártmányait a belföldi piacon, sőt külföl­dön is nagyon jól ismerik. Nagyon sok kiváló szakmunkásnő került ki a selmeci Pleta-üzemből. Ezek közé tartozik Ľudmila Ráczová, aki 50 évet dolgozott a textil­üzemben, Maria Danková pedig magas kora ellenére még ma is az üzem legjobb dol­gozónője. A selmeci textilipar fejlődési távlatait népgazdaságfejlesztési tervünk biztosítja. A legközelebbi 10 év alatt megkétszerező­dik a termelés, melyet további korszerű­sítés kísér. A kétszézéves selmeci textilipar dol­gozói ezekben a napokban megemlékeztek az üzem történelmi fejlődéséről, felszaba­dulásunkról, mely valamennyiük boldog, békés megélhetését, az üzem hagyományai­nak megőrzését, további fejlesztését biz­tosítja. (th). i A strakonicei motorkerékpárgyár­ban három kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnye­réséért. Tagjai naoy igyekezetet fej­tettek ki az új bérrendszer beveze­tése érdekében. Annak ellenére, hogy az üzemben az új bérezést csak ok­tóber elseiével vezetik be. ők már néhánv hónapja eszerint dolgoznak. Az új. műszakilag indokolt normák bevezetésével biztosították az átme­netet. A normák felülvizsgálásánál Jan Cadra brioádjának taojai E. Seifert­nek, a Nemet Demokratikus Köztár­saság munkahősének módszerét al­kalmazták. A dolgozók elkérték a ncrmázótől az időmérőt, maguk elé A köztársaságban elsőként a Trebišovi Cukorgyár dolgozói fogtak hozzá az idei cukorrépatermés feldolgozásához. Az idén 21 000 vagon cukorrépát dolgoznak fel. Az új szervezési és technikai intézkedések következté­ben a cukorgyár a múlt évihez viszonyítva az idén a napi teljesítményt 20 vagon feldolgozásával növeli. Képünkön: A teherautókat vízsugárral szabadítják meg terhüktől. Foto: Ján Kočiš — ČTK tették és felülvizsgálták a normái­kat. Mindannyian többre becsülték átlagos teljesítményüket, mint az öreg normák előírták. A különbség figyelemre méltó. A köszörűsök pél­dául száz alkatrész megmunkálására 110—200 perccel kevesebb időt szá­mítottak. A brigád tagjai együttvéve minden száz tengely előállítási ide­jét 12 órával rövidítik le. Selmecbánya egész történelmét napjain­kig az ércbányászat és a témfeldolgozás jellemzi. A szegénység és a nyomor ezen a vidéken valamikor napirenden volt, hiszen az egyedüli bánya nem biztosíthatta min­denki számára a nyugodt életet. Ezért a munkások elhatározták, hogy összefog­nak és önsegélyezés útján újabb kéziipart, gyapjúfonást létesítenek. 1759-ben kezdő­dött el a kézi gyapjúfonás, melynek az alapításához a szükséges anyagi eszközöket az akkori Testvéri Pénztár előlegezte. A be­fektetett összeget aztán a bányamunkások fizetéséből, busás kamatok mellett törlesz­tették. Kezdetben csak félkészárukat készítettek az üzemben, melyeket az ausztriai és szlovákiai önálló manufaktúráknak adtak el, Később a manufaktúrák kezükbe kaparintot­ták a gyapjúfonást és kezdetleges gépeket állítottak be fonásra. 1816-ban megszűnt a fonoda működése és Selmecbánya hosszabb ideig textilipar nélkül maradt. A 19. szá­zad vége felé ismét üzembe helyezték a fonodát. Az első Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása után az üzem a Slovenka nevet vette fel. Ez a vállalat tökéletesítette a gé­X strakonicei Zbrojovka most ün­nepli fennállásának 40. évfordulóját. Közvetlenül az első világháború után 'tisztán fegyverek gyártásával fog­lalkozott az üzem. A kapitalista rend­szerben és különösen a német meg­szállás alatt a dolgozók szabotázste­vékenységgel juttatták kifejezésre tiltakozásukat az ellen, hogy fegy­vereket gyártsanak, melyeket a cseh burzsoázia a munkásosztály ellen használt, s melyeket később az üzem vezetősége, a fasiszta gyilkosok szol­gálatába bocsátott. Az ellenállási mozgalomnak sok áldozata volt. A né­metek 213 embert hurcoltak el az üzemből a koncentrációs táborokba. Közülük sokan meghaltak, Akik élet­ben maradtak, 1945-ben békés ter­melésré — motorkerékpár-gyártásra — építették át a gyárat. Üj dolgozók is jöttek. A felszabadulás óta eltelt közel másfél évtized alatt jó szak­embereket nevelt maqának a .gyár. A dolaozók politikai érettsége is ál­landóan nőtt: Az üzem dolaozói ön­feláldozóan veszik ki részüket a mun­kából és az üzem irányításából. D. V. Jjj SZÖ A * 195 í>- Szeptember 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom