Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-04 / 214. szám, kedd

Közlemény népgazdaságunk 1959 első félévi fejlesztéséről (Folvtatás az 1. oldalról) AZ ÉRCFEJTÉS szakaszán 1,5 millió tonna vasércet, vaqvls 9 százalékkal többet fejtettek, mint tavaly, a tervteljesítéshez azonban mág egy százalék hiányzott. A KOHÁSZAT SZAKASZÁN a vas- és az acél termelése gyorsabb ütemben fejlődött, mint az előző években. 1059 első felében nyersvasból 2,1 millió tonnát, 10 százalékkal többet, mint tavaly, acélból 3,0 millió tonnát, 11 százalékkal többet, mint a múlt év első felében termeltek. Hengereli anyagból csaknem 2 millió tonnát, azaz 4 szá/nlékka! többet és alumíniumból 2,1-szer többet termeltek, mint tavaly. Termék Diesel-motorok 25 kVA teljesítőképességet meghaladó erotranszformátorok (reaktorok és tompítok kivételével) Megmunkálógépek (forgácsmentesek) Eszterga-automaták és félautomaták Hidraulikus sajtolok Kohászati berendezések Vegyiipari berendezések Cementgyári berendezések (zúzök kivételével) Élelmiszeripari berendezések Lánrtalpas kanalas és markoló kotrógépek Építő és útépitő gépek Gördülő csapágyak Traktorok Tehergépkocsik szabad alvázakat beleszámítva Autóbuszok Személygépkocsik Motorkerékpárok Gáztűzhelyek és kombinált tűzhelyek Televíziós készülékek Házi hűtőszekrények 1959. első felében azonban ennek ellenére nem teljesítettek egyes tervbe foglalt feladatokat. A Nehézgépipari Minisztérium a kiviteli szállítások tervét 6 százalékkal túlteljesítette. Az Általános Gépipari Minisztérium az első félévben 104 százalékra teljesítette a kiviteli szállítások tervét. A VEGYIIPARBAN különösen gyors ütemben növekedett a következő termékek előállítása: a fenolé 11 százalékkal, a kénsavé 8 százalékkal, a szódahidroxidé 9 százalékkal, a nitrogén tartalmú műtrágyáké 51 százalékkal, a foszfortartalmú műtrágyáké 19 százalékkal, stb. Növekedett a müfonalgvártás Is. Valamennyi ipari ágazat közül a leggyorsabb volt a termelés növekedése a GÉPIPAR SZAKASZÁN. Ehhez a növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult az 1939. évi terv idejében történt előkészítése. A gépipari termelés növekedését azonban döntő mértékben befolyásolta a munkatermelékenység fokozódása. ezer darab J. "5 a| « 2 493 •s tfi • •> M eo aj -o 12 * £ os .

d > u •v > iSS 28 ezer kVA 1922 43 darab 2803 10 darab 600 25 darab 480 20 mill. korona 310 15 mlll. korona 262 53 tonna 4874 111 mill. korona 215 34 darab 184 19 mill. korona 121 38 mill. korona 404 17 ezer darab 14 19 ezer darab 7 19 darab 787 80 ezer darab 25 18 ezer darab 78 3 ezer darab 52 52 ezer darab 88 38 ezer darab 50 25 AZ ÉPÍTŐANYAG GYÁRTÁSÁBAN 1959. első felében sokkal gyorsabb ütemű növekedést értek el, mint az előző években, ami elsősorban a tégla- és cementgyártás új termelőképességei üzembe helyezésének köszönhető. i i . i :o c K B N tfl S v) (9 I •2 :0 -5» 4i I • I > 53 '«J I c 13 Š cemrnt 1000 tonna .mész 1000 tonna égetett tetőcserép 1000 m2 tégla mlll. darab azbeszt cement tetőfedő anyag 1000 m2 épületelemek 1000 m3 >E B (N OJ » -o " -oi LI £ a ,öj 2284 974 5233 1008 10 454 618 U, W 0) — —>J< •5 2 ŕ N írt £ N H CB 102 102 98 101 102 96 sŕ > > S-l -w > c 13 ; o oi si aj < u -B > 20 14 7 20 11 24 E nagyon gyors Utemü növekedése ellenére sem fedezte a termelés az építkezések szükségleteit. Fmellett az építészeti vállalatok túllépték a fogyasztási normák határát. Termék A KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEK ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR szakaszán tovább fokozódott a közszükségleti árucikkek egyes fajtáinak termelése. n i , B# 2, Sf i . >a> c "1 "g-s a £ to" •o m C ift _ o a » a ö! <H *» rt > y 'ľ > < < s Kész szövetek: Gyapotból millió méter 218 6 selyemből millió méter 31 7 gyapjúból millió méter 23 8 Kötött fehérnemű millió darab 18 5 Börlábbeli millió pár 20 10 Csonton lévő hús ezer tonna 179 —9 Hústermékek ezer tonna 84 7 Vaj ezer tonna 24 —10 Tej millió liter 489 7 Sajt ezer tonna 21 17 Növényi étzslrok .ezer topna 48 —1 Búzaliszt ezer tonna 473 11 Sör ezer hl 6344 3 A HELYI ÉS A SZÖVETKEZETI IPAR termelése is növekedett 1959 I. felében. A megrendelésre történő termelés a lakosság számára szükséges javítások és karbantartás, mind a helyi, mind a szövetkezeti iparban az 1958. í. felében elért eredményekkel szemben 17 százalókkal növekedett, a tervet azonban csak 96 százalékra teljesítették. I!. Mezőgazdaság, begyűjtés és erdőgazdálkodás Mezőgazdaságunknak 7 millió 389 ezer hektár mezőgazdasági föld (ebből 5 millió 156 ezer hektár szántóföld) áll rendelkezésére. E földek 62 százalékán (a háztáji gazdaságokat beszámítva) EFSZ-ek és több mint 18 százalékán állami mezőgazdasági üzemek gazdálkodnak. A mezőgazdasági földek mintegy 19 százalékát egyénileg gazdálkodók művelik. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 900 000 mezőgazdasági üzemének háromnegyed részét kéthektáron aluli üzemek teszik ki. Tekintettel arra, hogy hazánk legtöbb községében már megalakultak az EFSZ-ek, új EFSZ-ek alakítása a múlt évvel szemben lassúbb ütemű volt, emellett azonban különösen a tag- és a földalap gyarapodott. Hazánkban 1959 I. félévének végéig 12 405 földművesszövetkezet működött, és az egy-egy EFSZ-re számított átlagos földterület az 1958 végén elért 329 hektárról 1959 júniusában több mint 341 hektárra emelkedett. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében további jelentős lépést tettek azzal az intézkedéssel, mely lehetővé teszi az EFSZ-eknek, hogy a GTÁ-któl megvehessék a gépesítési eszközök egy részét. Az év áprilisának második felétől folyamatban lévő ezen akció első szakaszában a GTÁ-k tulajdonából 7569 traktor ment át az EFSZ-ek tulajdonába. Az EFSZ-ek ezenkívül több mint 2500 cséplőgépet, csaknem 4300 arató-kévekötő gépet, 6000 vetőgépet, 1200 burgonyaültető gépet, 2500 mütrágyaszóró gépet, 34 gabonakombájnt, több mint 2500 traktorhoz kapcsolható teherkocsit és számos más gépet vettek meg. Ezekkel a gépekkel csaknem 6000 EFSZ-t láttak el. komplexül (különleges munkákra alkalmas gépeken kívül) 776 EFSZ-t láttak el gépekkel. A gépek eladása következtében megszüntettek 155 GTÁ termelési központot. Az EFSZ-ek 1959 első félévében a túltehénistállókat sertésistállókat baromfifarmokat A CSKP KB márciusi ülése a mezőgazdasági dolgozókat a tavaszi munkák idejében és jó minőségben történő elvégzésére mozgósította. Az EFSZ-ekben az előző évekkel szemben ez Idén lényegesen jobb lett a munka szervezése és a munkák elvégzése. A föld megművelésével kapcsolatos munkák ugyancsak gyorsan haladtak és magasabb színvonalon mozogtak. A mezőgazdasági terményekkel bevetett terület az 1958 évivel szemben 38 000 hektárral gyarapodott. A vetésterületek összetétele megváltozott az ipari növények és az értékes takarmányfélék javára. A betakarításra vonatkozó előzetes becslések szerint ez idén nagyobbak lesznek a búza, az árpa, a rozs, a zab és a repce hektárhozamai. A mezőgazdasági üzemek a nagyobb hektárhozamok biztosítása érdekében 1959 I. felében összesen 296 000 tonna tiszta nyomórészt önsegély Igénybevételével elvégzett beruházásokra 2011 millió koronát, vagyis 383 százalékkal többet fordítottak, mint 1958 első félévében. 1959 első félévében a következő legfontosabb teljesítőképességeket adták át rendeltetésüknek: 111 000 állat számára 192 000 állat számára 967 000 baromfi számára tápértékű műtrágyát, vagyis 35 000 tonnával többet kaptak, mint 1958 első felében. Mezőgazdaságunkat a munkák gépesítésének növelése céljából 1959 első felében további új gépekkel látták el. Mezőgazdaságunknak több (10—90 lóerős) traktort, vagyis 4082 darabot, azaz 880-nal többet szállítottak, mint 1958 I. félévében. Szállítottak továbbá 3518 traktoros ekét, 979 burgonyaültető gépet, 1549 istállótrágya rakodógépet, 892 előhántoló ekét, 461 traktorral vontatott lenbetakaritó gépet, 502 tarlóhántó ekét, 1601 automatikus cséplőgépet, 189 talajművelő kistraktort, 390 gabonakombájnt, 35 komlókombájnt és további mezőgazdasági gépeket, valamint szerszámokat Is. Az 1959. július 1-vel végzett összeírás eredményei szerint a gazdasági állatok állománya a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva (ezer darabban számítva) a következő volt: 1959 1958 szarvasmarhaállomány összesen ebből: tehenek sertések összesen ebből: kocák A szarvasmarhaállomány évi tervét 98,8 százalékra, a tehénállomány tervét 96,4 százalékra és a kocák állományának tervét 102,0 százalékra teljesítették. A szarvasmarhatenyésztés terén elért mérsékelt javulás ellenére még mindig nem kielégítő a tehénállomány. Az állattenyésztési termelésben az I. félévben nem teljesítették a termelési feladatokat. Az, hogy 1958-ban nem teljesítették a növénytermesztés feladatait, továbbá az, hogy 1958-ban nem érték el az anyasertések tervben előirányzott állományát és kevesebb malacot választottak el, 1959 I. félévében a nem kielégítő sertésállományban nyilvánult meg. A vágósertések hizlalása a napi súlygyarapodás csökkenésének következtében (az állami gazdaságok vágósertéseit kivéve), meglassult úgyhogy a begyűjtési szervek ez év I. felében kevesebb piacra kerülő sertést -seesoztek be. A kocák egyszeri búgatásával 1958 második felében fordulatra került sor a sertésállomány csökkenő irányzatában, úgyhogy 1945 óta 1959 június 1-én már elérték a sertések legnagyobb nyári állományát. 4294 2081 5358 504 « t e "3 2 "5 S « t e "3 2 "5 S o 100 ha tet területre számítva 100 ha területri számítve valóság 100 ha tet területre számítva 58,6 4166 57,6 28,4 2073 28,7 104,2 5088 99,9 9,8 499 9,8 A gazdasági állatok hasznossága az 1958 I. félévében elért eredményekhez viszonyítva csökkent. Ezzel szemben általában gyarapodott a begyűjtött tojások száma. Az állattenyésztési termékek begyűjtése az év eső felében bizonyos mértékű javulás ellenére júniusban komoly fogyatékosságokkal küzdött. A leggyöngébb eredményeket a vágósertések begyűjtésében érték el. A vágómarha (szarvasmarha, borjak és sertések) begyűjtésének tervét 88,1 százalékra teljesítették, ami 5,7 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év ugyanazon időszakában. Valamivel jobb volt a helyzet a tejbegyűjtésben (98,7 százaléka) és a tojásbegyűjtésben (98,7 százaléka), emellett a tejbegyűjtés az 1958 első félévében elért eredményekhez viszonyítva 2,9 százalékkal és a tojásbegyüjtése 3,3 százalékkal növekedett. Kedvezőbb volt a helyzet a zöldségbegyüjtés terén. Ez év I. felében 35,3 százalékkal több zöldséget gyűjtöttek be, mint 1958-ban ugyanazon idő alatt. Az erdőgazdálkodásban 1959 I. felében minden munka sikeres lefolyású volt. III. Építkezés 1959. I. félévében lényegesen növekedtek a népgazdaságunkra fordított beruházások. 1958. I. félévével szemben 19 százalékkal többet ruháztak be s ezzel a beruházásokra fordított összeg elérte a 16134 millió koronát. A központosított építkezések részét képező kiválasztott építkezések építési tervét jobban teljesítették mint az egész központosított építkezési tervet; ennek ellenére azonban egyenlőtlen teljesítés mutatkozott az egyes építkezéseken. Álló alapoknak 1959 első félévében való üzembe helyezésével gyarapodtak a teljesítőképességek, például a villamos müveké 213 MW-tal, a vasércfejtés 150 000 tonnával, a barnaszén fejtése 1060 regiszter tonnával, stb. Állandó fogyatékosság azonban üzembe helyezési határidők be nem tartása. A lakásépítkezésekre fordított beruházások a múlt éviekkel szemben 12,9 százalékkal növekedtek. Az első félév alatt összesen 24 910 lakást adtak át rendeltetésének. Annak alapján, hogy 1959. I. félévének végén 43 989 lakás van épülőfélben, feltételezhető az évi terv teljesítése. Az egyéni lakásépítés terén 1958 I. félévével szemben megjavult a helyzet. Megalakultak az első lakásépítkezési szövetkezetek is. A város- és faluszépítési akció keretében a lakosság önsegélyének igénybevételével 137 millió korona költség ráfordításával 319 millió korona értékű építkezési munkákat végeztek el. A beruházási építkezések lényeges részét az építészeti munkák alkotják. Az építészeti vállalatok ez év első felében saját dolgozóikkal 9760 millió korona értékű építkezési munkát végeztettek el. Ez év elsó felében továbbra is hiány mutatkozott építészeti dolgozókban és munkásokban. A terv teljesítéséhez 4817 dolgozó, ebből 1442 munkás hiányzott. Egy-eg.v dolgozó átlagos havi bére az 1958 I. félévében kifizetett bérekhez viszonyítva 66 koronával magasabb volt és 1445 koronára emelkedett. Az építészeti vállalatok az egy dolgozóra átszámított munkatermelékenység tervét 102,2 százalékra teljesítették. IV. Közlekedés és távösszekőttetés A közlekedés szakaszán 1959. I. félévében tovább fokozódtak a teljesítmények, és megjavult egyes minőségi mutatók betartása is. A közlekedés szállításai 1959. 1. félévében: áruszállítás személyszállítás o • B o a s o e'GJ 15 S ^ -o, Je -r -S aj • ! 2 oo c S | E "3 „« » i aj tí^ a> o s-,. >0) E tu N § Az 1958. 1. évében elér eredmények

i %-kal több a S a terv Az 1958. 1. évében elér eredmények

i %-kal több 808,7 102,2 6,3 A vasúti közlekedés szakaszán megnyilvánult a közlekedési ütemterv teljesítésében az irányító munka meg javulása. Az összes tehervonatok közül 95,3 százalék indult és 91,1 százalék érkezett pontosan és a menetrend szerint az összes személyvonatok közül 98,5 százalék indult és 97,8 százalék érkezett meg pontosan. A ČSAD a nagyobb távolságokra való szállításokra összpontosítja figyelmét. I Ennek eredményeként a tonnakilométerek száma az 1958. I. felében elértekkel szemben 20,2 százalékkal, azonban a szállított áruk tonnái csak 5,3 százalékkal növekedtek. A személyszállítási tervet sikeresen teljesítették. A folyami közlekedés terén nemcsak nagymértékben túlteljesítették mind a teher- mind a személyszállítás tervét, hanem az 1958. I. félévében elért eredményekhez viszonyítva lényeges növekedést értek el. A tengeri hajószállítás növekedett azzal, hogy üzembe helyeztük már a hatodik és a hetedik tengeri hajónkat mégpedig a 20 699 bruttoregisztertonnás Ostravát és a 10 070 bruttoregisztertonnás Oravát. Ez év első féléve folyamán bővült mind a belföldi, mind a külföldi légiforgalom. A posta 1959. I. félévében ugyancsak növelte teljesítményeit. További körzeteket kapcsoltak be a telefonhálózatba. A táviratok száma az 1958. I. félévében leadottakéhoz viszonyítva 4,7 százalékkal növekedett. Szüntelenül bővül a televíziós adóállomások és a retranszlációs állomások hálózata, ami lehetővé tette a jobb vételt, úgyhogy 1959. I. félévének végéig Csehszlovákiában már 425 000 engedélyt adtak ki televíziós készülékekre, vagyis 63,2 százalékkal többet, mint 1958. 1. félévének végéig. A vezetékes rádió hallgatóinak száma elérte a 310 000-et, és ezzel a_múlt év ugyanazon időszakaszához viszonyítva 40,1 százalékkal gyarapodott. A rádióengedélyek tulajdonosainak számát illetőleg nem került sor lényegesebb változásra és számuk 1959. június 30-án 3091 ezret tesz ki. V. Külkereskedelem A külkereskedelem forgalma 1959. I. felében csaknem 11 milliárd koronát ért el és az előző évekhez viszonyítva 7,6 százalékkal növekedett. Külkereskedelmünk legnagyobb részaránya a szocialista országokkal folytatott kereskedelem. Az ezekkel az országokkal folytatott külkereskedelem forgalma a múlt év ugyanazon időszakaszával összehasonlítva 15,3 százalékkal növekedett. Külkereskedelmünknek 1959 I. felében elért fejlődést a következő adatok jellemzik: millió koronában A külkereskedelem forgalma 10 984 ebből: behozatal 5 003 kivitel 5 981 A kereskedelmi mérleg egyenlege 978 VI. Az életszínvonal A lakosság betétei az állami takarékpénztárakba 1959. I. félévében 2185 millió koronával gyarapodtak. A kiskereskedelmi forgalom 1959. .1 félévében a szocialista szektorban a szolgáltatásokat beszámítva, folyóárak szerint kiszámítva 44 milliárd koronát tett ki. A kiskereskedelmi forgalom elért színvonala 3,8 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év ugyanazon időszakában. Élelmiszereket 25 milliárd koronáért éj ipari árucikkeket 19 milliárd koronáért adtak el. Emellett a közétkezési üzemek forgalmát 6 milliárd koronával túlteljesítették, ami az 1958-ban ugyanazon idő alatt elért eredményhez viszonyítva 7,9 százalékkal több. A lakosság az ipari árucikkek vásárlásánál figyelmét különösen ruhák, lábbelik és fehérnemük vásárlására fordította. 1959 I. félévében az 1958 I. félévében e szakaszon elért eredményekhez viszonyítva például a felső ruha eladása 20 százalékkal, a kötött felsőruháé 12 százalékkal, a bőrlábbelié 50 százalékkal növekedett. Egyes, tartós cikkek vásárlása is fokozódott; például a hűtőszekrények eladása 40 százalékkal, villamos háztartási cikkeké 20 százalékkal, a televíziós készülékeké 30 százalékkal, a kar- és zsebóráké 75 százalékkal, a személygépkocsiké 25 százalékkal növekedett. A nagyarányú építkezések hatása megnyilvánult a fokozott mértékű építőanyag szükségletben is. Ugyanúgy mint az előző Időszakok folyamán 1959. I. félévében is kedvezően tovább csökkent a szeszes italok elárusított mennyisége, ezzel szemben emelkedett az alkoholmentes italok és a bor fogyasztása. Tovább folytatódott a kereskedelmi hálózat korszerűsítése az elárusítóhelyek nagyságának és a bennük meghonosított új eladási formák, különösen az önkiszolgálásra berendezett eláruhítóhelyek növelésével. A közüzemi szolgálati vállalatok teljesítményeinek terjedelme az 1958-as év ugyanazon időszakához viszonyítva 15 százalékkal növekedett, ebből kifolyólag bevételeik 221 millió koronával voltak nagyobbak. A2 első félévi tervet 105 százalékra teljesítették. A nemzeti bizottságok kisüzemeket létesítettek a közszükségleti tárgyak kisebb javításaira, ezenkívül az építészeti termelés és az apró szolgáltatások szakaszán is. Az állami egészségügyi igazgatás intézményeiben 1440-nel gyarapodott az ágyak száma, ebből a kórházakban 888 ággyal. Beruházási építkezések megvalósításával három új kórházat (összesen 320 ággyal) adnak át rendeltetésének. Ez év első feléin folytatták a tanulóifjúság és a lakosság egyes csoportjainak tetanusz elleni oltását, valamint a gyermekek torokgyík, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni oltását is. 1959 I. félévében a betegségek és balesetek következtében előforduló munkaképtelenség 4,56%-ra emelkedett, míg a múlt év ugyanazon ideje alatt csak 4,44 százaiékot tett ki. Ezt a növekedést a nagy náthaláz-járvány okozta, amely a tavaszi hónapokban hazánk valamennyi kerületére kiterjedt. Májusban, júniusban és július első hetében 290 járási spartakiádot rendeztek, 12 gyakorlat keretében háromnegyedmillió főnyi tanulóifjúság, 165 000 tornászifjú, 31 000 felnőtt és 67 000 no lépett lel. A spartakiádokat csaknem 2 millió néző tekintette meg. A hivatásos színházakban 16 000 előadást tartottak, melyeket 7 millió látogató tekintett meg. Az országban csaknem 3500 állami mozi volt üzemben, ahol több mint ötszázezer előadást tartottak, ezeket 88 millió néző nézte meg. Ez év első felében 12 egész estét betöltő filmet, 200 rövid filmet és 100 filmhíradót keszítettek. Az állami zeneegyüttesek csaknem 1500 hangversenyt adtak, melyeket több mint egymillió hallgató látogatott. A képzőművészeti galériák 400 kiállítást rendeztek és azokat egymillió látogató tekintette meg. Csehszlovákiában ez év első felében 2300 könyvet adtak ki 23 millió példányszámban. Az 1958/59-es tanévben az általános iskolák 8. osztályait 167 000 rendes tanuló és a 11. osztályokat 27 000 rendes tanuló látogatta. A szakiskolákban 40 000 diák, a főiskolákon pedig 10 000 végezte el tanulmányait. 1959 első felében 45 000 házasságot kötöttek és 7100 házasságot bontottak fel. Ugyanazon idő alatt 112 000 gyermek született élve. 70 000 lakos meghalt, és így a lakosság természetes gyarapodása 42 000 főt tesz ki. A csecsemőhalandóság ismét csökkent. ÚJ SZÖ 2 * 195

9 augusztus 4.