Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-30 / 240. szám, vasárnap

• • ünnepi ülés a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóján ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) mint a hadseregparancsnokságban helyet foglaló exponensei révén rendszeresen fékezte a felkelés kibontakozását és igyekezett elejét venni a forradalmi mozgalom fellendülésének. A munkásosztály, a dolgozó nép viszont igazi hősiességről tett tanúságot a fasiszta ellenséggel vívott harcokban. Ezt a hősiességet mutatta meg a partizánosztagokban, a támadó ellenséges hadseregek ellen kialakított frontokon, valamint a felszabadult területek megvédését biztosító munkában. Bebizonyosodott, hogy a dolgozó nép megszívleli és követi annak a pártnak a jelszavait, amely fáradhatatlanul dolgozott a felkelés sikeréért. A Szlovák Nemzeti Felkelés egész népünk számára a forradalom nagy iskolája volt. A harcoló nép újfent meggyőződött arról, hol keresse igazi barátait. Ez a barát a Szovjetunió volt, amely teljes mértékben támogatta harcában népünket és a nehéz feltételek ellenére hadseregeit úgy vezette, hogy minél előbb felszabadítsák Csehszlovákiát. Nemsokára megemlékezünk a duklai dicső harcok 15. évfordulójáról; itt a szovjet hadsereg oldalán csehszlovák eqvségek is harcoltak, ebben a csatában tűztük ki véglegesen hazai földön a szabadság zászlaját. Hála e dicső harcoknak, soha nem aludt ki a Szlovák Nemzeti Felkelés lángja s a harcoló partizánok egyesültek az előrenyomuló dicső szovjet hadsereggel. Pártunk és moszkvai vezetőséqe mindíq számolt azzal, hogy népünk idehaza tevékeny harcba kezd, s a szovjet csapatok seqítséqével meqtett mindent e harc előmozdítására. Ez a kommunista vezetés különösen szembetűnően nyilvánult meg a Szlovák Nemzeti Felkelésben, amelyben a köztársaság egész területén folyó nemzeti felszabadító küzdelem tetőfokát érte el. így nőtt és erősbödött a nép bizalma Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely soha nem árulta el a dolgozóink és nemzeteink érdekeit, így került hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadulása után népünk élére, annak a harcnak élére, amelyet a nép indított a köztársaság szocialista jellegéért. Ily megvilágításban a Szlovák Nemzeti Felkelés a csehszlovák nép felszabadító harcának részeként nagy történelmi eseményt jelent. A kommunista párt vezetésével csehek és szlovákok harcoltak a közös ellenség — a német fasizmus, valamint az áruló cseh és szlovák burzsoázia soraiból regrútálodő lakályai ellen és ez a közös harc jelentős tanulságokkal szolgált népünknek. Népünk újból meggyőződött arról, hogy az élet, a köztársaság jövendő elrendezése alapvető kérdéseiben két nemzetünk útja közös. Felismerte, hoqy a nemzeti kérdés igazsáqos elrendezésének gondolata s ezzel a csehek és a szlovákok nemzeti egyenjogúságon alapuló állami egységének eszméje nem valósítható meg a burzsoázia uralma alatt, hanem csakis a munkásosztály hatalma alatt, a szocializmus és a kommunizmus építése során oldható meg. Az a tény, hogy a német fasizmus ellen vívott harc, a nemzeti és demokratikus forradalom vezető ereje Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, amely a csehek és szlovákok. széleskörű Nemzeti Frontjának élén állt, oly helyzetet teremtett, hogy a felszabadulás után a Csehszlovák Köztársaság már nem mint burzsoá, hanem mint népi demokratikus köztársaság alakult újjá és épült fel. A nemzeti felszabadító harc és mindeiíjkelőtt a Szovjetuniónak a fasiszta Németország felett aratott győzelme 1945 emlékezetes májusában nemcsak a szabadságot hozta meg népünknek, hanem megnyitotta előttünk a szocializmus távlatait is. A munkásosztálynak a reakció fölött 1948 februárjában aratott győzelme teljesen és véglegesen biztosította hazánkban a dolgozó nép hatalmát, s megkezdhettük a szocializmus építését. Mindkét nemzetünk ezáltal együtt kezdte meg történelmének legjelentősebb korszakát. Ma a Szlovák Nemzeti Felkelésre emlékezünk 15. évfordulóján. Meghajtjuk a kegyelet zászlaját hőseinek emléke előtt, akik nemzeteink dolgozó népének sorából származtak, megemlékezünk a szovjet partizánokról és más nemzetek fiairól, akiknek részvétele a felkelésben kihanqsúlvozta a fasizmus elleni harc nemzetközi jellegét (Taps.) Ezek a nagy történelmi események erősítenek bennünket mai harcunkban és munkánkban, amelynek során lankadatlanul nézünk előre merész célkitűzéseink felé, hisz ezek valóraváltiák népünk nemzeti felszabadító harcának minden ihlető vágyát és tervét. Elvtársak, a csehek és a szlovákok együttes erőfeszítésével, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség együttes együttműködésével Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt szociaiisa építő munkánkban naqy sikereket értünk el. Országunk alig 15 esztendő alatt alapvető társadalmi és politikai változásokon ment keresztül, a népgazdaságát, lakosságának életszínvonalát tekintve olyan fejlődést ért el, amilyeneknek nemzeteink történetében nem találjuk párját. Ha a jövő évben, Csehszlovákia felszabadításának 15. évfordulóján megvonjuk e munka mérleqét, bátran beszélhetünk arról, hogy a szocializmus minden tekintetében fölötte ál! a kapitalizmusnak. Ez a mérleg egyben megmutatja, milý lehetőségei vannak a szocialista rendnek, mekkora erő rejlik a munkások és az egész dolgozó nép felszabadult munkájában. Pártunk XI. kongresszusa világosan meqmutatta, hoqvan váltsuk valóra e naqv lehetőséqeket, hoovan érvényesítsük és használjuk ki ezt az erőt a szocialista orszáqépítés mielőbbi qvors véqhezvitele, a kommunizmusba vezető további fejlődésünk érdekében. Orszáqunknak már a háború előtt fejlett ipara volt. A qazdasáqi fejlődés ily rohamos ütemét azonban, különösképp az ipari termelés terén, csak a népi demokratikus Csehszlovákiában érthettük el a szocializmus építése során. A fejlődésnek ez ütemét tekintve egyetlen tőkés ország sem mérkőzhetik velünk, méq legrohamosabb fejlődé sének időszakában sem. E gyarapodásban a legnagyobb része ipari termelésünknek van, amely nek mérete 1958-ban 3,3-szorosára nőtt 1937-hez képest. Országunk termelő erőinek óriási fejlődéséről és az előttünk álló lehetőségekről tanúskodik a következő néhány alapvető számadat. 1937-ben 16 millió 700 ezer tonna kőszenet bányásztunk, 1958-ban már 27 millió 200 ezer tonnát, s a harmadik ötéves terv végén ez a menynyiség 35 és fél millió tonnára emelkedik. 1937-ben 17 millió 400 ezer tonna barnaszenet bányásztunk, 1958-ban már 54 millió 300 ezer tonnát, s ez az eredmény 1965-ben 73 millió 200 ezer tonnára emelkedik. A háború előtt 2 millió 300 ezer tonna acélt gyártottunk, tavaly már 5 és fél millió tonnát, 1965-ben 1010,5 millió tonna lesz az acéltermelésünk. A villanyáramtermelés 1937-ben 4 milliárd 100 millió kilowattóra volt, tavaly már 19 milliárd 600 milliä kilowattóra és 1965-ben elérjük a 38 milliárd kilowattórát. A gépgyártás a háború előtti időhöz képest 430%-kal emelkedett, 1965-ben pedig a háború előtti színvonalnak több mint tízszerese lesz s ugyanakkor a gyártmányok minősége is hasonlíthatatlanul jobb. Társadalmunk gazdasági alapjának színvonala, hála munkásosztályunk és a többi dolgozó szorgalmának és munkakedvének, idén is lényegesen emelkedik. 1959 első felében 1958 azonos időszakához képest a termelés ll,2°/o-kal nőtt, ami pénzértékben több mint 8 milliárd koronát jelent. Az idei első félévben elért nagyszerű eredmények mutatják, mennyire megértik dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának határozatát a szocializmus építésének befejezéséről országunkban. Ha számba vesszük valamennyi alapvető iparágunkat, 1965-ben Csehszlovákia az egy lakosra jutó termelést tekintve az első helyek egyikét foglalja el a világon. Ez lesz a mi nagy hozzájárulásunk abban a békés versengésben, amely a szocializmus és a kapitalizmus között folyik és amelyben a mi szocialista világunk naponta lépésről lépésre túlsúlyba jut. Forradalmi fordulat következett be falvainkon is, ahol jelenleg a szocialista szövetkezetesítés munkájának végihez közeledünk. Immár 10 esztendeje, hoqy kis- és középparasztjaink meqalapították az első eqységes földműves szövetkezeteket. Ma a szocialista mezőgazdasági üzemek a mezőgazdasági területnek több mint 81%-án gazdálkodnak, ebből a cseh országrészekben a mezőqazdasági terület 85,6%-án, a szlovákiai kerületekben 71.9%-án. • Az egységes földművesszövetkezetek ma már falvainkban a termelő munka és a kulturális élet biztos tényezői. Hála a közös szövetkezeti gazdálkodásnak és annak a mindenre kiterjedő támogatásnak, amelyben szövetkezeteinket a munkásosztály részesíti, sikerül a szövetkezetek szervezése során biztositanunk a mezőgazdasági termelés gyarapodását és megvetni falvainkon is a termelő erők további rohamos fejlődésének biztos alapjait. A mezőgazdasági termelés 1958-ban — száz hektár mezőgazdasági területre számítva - 20.2%-kal nőtt 1949-hez képest, ebből a növénytermesztés 11,9%-kal és az állattenyésztés 31,9%-kal. Megállapíthatjuk, hogy a szocializmus qyőzelme falvainkon a legnagyobb qyőzelmek egyike, amelyeket az elmúlt időszakban elértünk. S ez a qyőzelem ma már véqleqes, mivel parasztjaink meggyőződtek arról, hoqy az út, amelyet a kommunista párt mutatott nekik, az eqyedül helyes és lehetséqes út. A termelőerők széleskörű gyarapodása alapján sikerrel biztosíthattuk a lakosság életszínvonalának egyenletes emelkedését. Államunk minden polgára maqa qyőződhetett meq arról, mit hoz a szocializmus sikeres építése, amely biztosítja a dolgozók anvaqi és kulturális színvonalának rendszeres emelkedését. A munkásosztály és valamennyi dolqozó helyzetének jellemző vonása, hogy biztonságban élnek, nem félnek a holnaptól, s szilárd megqyőződésük, hoqy ők a megteremtői az életszínvonal további szüntelen javulásának. (Taps.) Tagadhatatlan tény, hogy e tekintetben is qyőzedelmeskedünk a tőkésrend fölött. Ha a személyes és társadalmi fogyasztás magasságát egybevetve vizsgáljuk dolgozóink helyzetét, megállapíthatjuk, hogy már ma megelőzzük a legfejlettebb tőkés országokat. A nép szükségleteinek kielégítését mutatő fontos tényezők, s a fogyasztás szüntelen emelkedésének alapvető forrása, a nemzeti jövedelem gyarapodása és magassága. 1948-hoz képest köztársaságunkban a nemzeti jövedelem 116,5 százalékkal emelkedett, vagyis egy lakosra átszámítva megkétszereződött. Ez a növekedés Csehszlovákiában gyorsabb volt. mint pl. az Északamerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Kanadában, Olaszországban és más államokban. A lakosság életszínvonalának emelkedése megnyilvánult a személyes fogyasztás rohamos növekedésében is, amely 1958-ban 1948hoz képest elérte a Í74 százalékot. A nyugati tőkés államokban gyakran azzal érvelnek, hogy náluk különösen magas az életszínvonal. Nyugat-Németországot és Svájcot hozzák fel például. Ha azonban öszszehasonlítjuk az élelmiszer-fogyasztást ezekben az országokban a mi fogyasztásunkkal, látjuk, hogy a mi családjaink több húst, vajat, cukrot, tojást és számos más fontos élelmiszert fogyasztanak. 1958-ban például egy munkáscsalád nálunk 12 és fél százalékkal több húst, és 33 százalékkal több vajat fogyasztott, mint Nyugat-Németországban. Emellett a második világháború előtt az említett országok az élelmiszerfogyasztást tekintve messze előttünk jártak. A háború előtt országunkban egy munkáscsalád jövedelmének 52 százalékát fordította élelemre, ma csupán 45 százalékát, ruhára és lábbelire a háború előtt a jövedelem 13,6 százalékát adták ki, ma csupán 11 százalékát, lakás és lakás berendezés a munkáscsalád költségvetésében a háború előtt 9,8 százalékkal szerepelt, ma csupán 6.11 százalékkal. A munkások és alkalmazottak havi bére mellett népgazdaságunkban 1958-ban havonta átlaq 400 korona jutott minden alkalmazottnak beteqbiztosítási járandóságok gyermekpótlékok, üdültetési költségek, közétkeztetési hozzájárulások, ingyenes orvosi kezelés, valamint az iskolaügy és a kultúra területén juttatott ingyenes szolqáltatások révén. Emellett a szocialista Csehszlovákiában a lakbér és a közlekedési díjszabás sokkal olcsóbb, mint bármelyik kapitalista államban. Egy további intézkedés, amely már összefügg célkitűzésünkkel a szocializmus építésének befejezésével az, hogy minden 15 évesnél fiatalabb gyerek számára biztosítsuk az ingyenes gyógykezeltetést: ennek költségeit teljes mértékben az állam viseli, tekintet nélkül a szülő foglalkozására. A dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését tekintve nagy jelentőségű pártunk XI. kongresszusának határozata, amelynek értelmében 1970-ig 1 millió 200 ezer lakást építünk fel. Ez tovább javítja a dolgozók életfeltételeit, kulturáltabbá, egészségesebbé teszi azokat, s ezért ez az országos jelentőségű feladat népünk körében nagy visszhangra és támogatásra talált. Visszatarthatatlanul eltűnik hazánkból a kapitalizmus áldatlan öröksége, azoknak az időknek a nyomai, amikor a munkások és családjaik a tőkés kizsákmányolás következtében emberhez méltatlan odúkban kényszerültek lakni. Az életszínvonal emelkedését tanúsító adatokat tekintve egyetlen tőkés ország sem veheti fel a versenyt köztársaságunkkal. Hiába igyekeznek a burzsoá nemzetgazdászok számokkal bűvészkedve kiforgatni ezeket a meggyőző tényeket és leplezni a szocializmus építésének sikereit a tőkés országok egyre elégedetlenebb munkásosztálya és széles dolgozó rétegei előtt. Ez, elvtársak a mi nagy győzelmünk, amely büszkeséggel tölt el bennünket, s amelytől a tőkés körök jobban rettegnek, mint bármi mástól. Ezt a tényt egyre inkább igazolják azok a munkás küldöttségek, amelyek mind gyakrabban érkeznek hozzánk különböző kapitalista államokból. A szocializmus építésének eredményeiről szólva nem hallgathatjuk el, mily jelentős mértékben nyilvánulnak meg ezek az eredmények Szlovákiában. Ma számos korszerű gyárat, egészségügyi létesítményt, iskolát, népművelési központot építünk a régebben elmaradt területeken is, s ugyanakkor nagy méretben folyik a lakásépítés is. Szlovákia elmaradt agrár-országból fejlett ipari országgá változott. Szlovákiában az ipari termelés 1958-ban az 1937. évinek 7,7szerese volt. A szlovákiai ipar olyan gyártmányokat termel, amelyeket régebben itt soha nem gyártottak, mint pl. elsőrendű alumíniumot, henger csapágyakat, kazánokat, hajókat, televízorokat és más nagy munkaigényes gyártmányokat. Különösen sokat fejlődött a gépgyártás és a vegyiipar, amelyek rendkívül nagy szakképzettséget, kulturált munkát igényelnek. A legnagyobb örömünk azonban abból van, hogy mennyire megváltozott a szlovák nép élete, hogyan nő fel a fiatal munkásosztály, s mennyivel számosabb a dolgozó értelmiség. Az ipar fejlődésével karöltve szüntelenül emelkedik az életszínvonal, az emberek egyre kultúráltabban élnek, új városok és falvak épülnek fel. Ez a csehek és a szlovákok testvéri együttműködésének gyümölcse, legmeggyőzőbb igazolása Csehszlovákia Kommunista Pártja életerős politikájának. (Taps.) A csehek és a szlovákok együttes nemzeti felszabadító harca, szocialista hazánk építése során végzett együttes munkája megbonthatatlanná kovácsolták nemzeteink egységét. A München előtti köztársaság uralkodó osztálya szándékosan egymás ellen uszította e két nemzetet, burzsoá nacionalizmussal és sovinizmussal mérgezte kölcsönös viszonyukat. A munkásosztály leküzdötte a burzsoázia szította nemzetiségi gyűlölködést és előítéleteket s minden időkre az elvtársi segítség és együttműködés pecsétjét nyomta rá a csehek és szlovákok kölcsönös viszo nyára. (Taps.) Hála pártunk helyes politikájának, amely a proletár nemzetköziség szel lemében biztosítja köztársaságunk valamennyi nemzetének és nemzeti ségének sokoldalú fejlődését, népünk nemegyszer visszautasított és viszszautasít a múltban is minden olyan hangot, amely ellentétbe próbálná állítani a cseh és a szlovák dolgozók érdekeit. (Taps.) A cseh és a szlovák nemzet ma már szocialista nemzet jellegét viseli magán, aminek alapja Csehszlovákia munkásosztályának a kommunizmus és a proletár nemzetköziség eszméin alapuló, szilárd eszmei egysége. (Taps.) Elvtársak,- drága barátaim, a szocialista országépítés befejezésének feladatait és merész célkitűzéseit népünk azzal a határozott elszántsággal és akarattal fogadta, hogy e terveket valóra váltsa. Ez azért van, mivel a kommunista párt politikája a legszélesebb dolgozó rétegek érdekeit testesíti meg, megfelel kívánságaiknak és vagyaiknak. Hisz pártunk e politikáról és terveiről mindig tanácskozik a munkásokkal és minden dolgozóval. Népünk meggyőződik arról, hogy mi, kommunisták nem üres frázisnak tekintjük a boldog és szabad életről elmondott szavainkat, s hogy az emberről, az ember javáról, békés életéről való gondoskodás a kommunista párt politikájának alapja. További sikeres előrehaladásunk a XI. pártkongresszus kitűzte feladatok teljesítése szempontjából döntő fontosságú a párt és a nép egységes erőfeszítése, a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének kibontakoztatása a kongresszus határozatainak valóra váltása során. A szocializmus építésének véghezvitelében előttünk álló feladatok következetes teljesítése azt jelenti majd, hogy már a közeli években gyűjteni kezdjük erőinket, hogy a Szovjetunió oldalán és az egész szocialista táborral együtt megkezdhessük a fejlődés további, fejlettebb szakaszát — a kommunizmusba vivő átmenet korszakát, (Taps.) A párt és a dolgozók figyelme jelenleg arra összpontosul, hogy sikeresen elvégezzük és teljesítsük a második ötéves terv feladatait, s ezzel kéz a kézben halad a harmadik ötéves terv előkészítése is. Ez az ötéves terv, amelynek kidolgozásában részt vesz majd minden munkahely, konkrét feladatokat tartalmaz majd, hogy tovább fejlesszük a fejlett szocialista társadalom termelő erőit és már a hatvanas évek második felében megindulhassunk tovább, a kommunizmus felé. A harmadik ötéves terv fő feladata az lesz, hogy a legfejlettebb technika, nevezetesen a komplex gépesítés és automatizálás alapján biztosítsuk az ipar és a mezőgazdaság termelő erőinek további fejlődését. Ez egyben megköveteli, hogy tovább tökéletesítsük az irányítás és a termelés egész szervezetét, a gazdaság szocialista elveinek megfelelő társadalompolitikai intézkedéseket foganatosítsunk, s az újabb beruházási lehetőségekhez és szükségletekhez mérten növeljük a munkaalkalmak számát. Csakis ez az irányzat teszi lehetővé számunkra, hogy még lényegesebben növeljük a társadalmi munka termelékenységét az iparban, az építőiparban és a közlekedésben és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés termelékenységét és belterjességét is. Ezek a legfontosabb előfeltételei annak, hogy a jövőben is emelhessük népünk anyagi és kulturális színvonalát. A népgazdaság további fejlesztése során még jobban kihasználjuk azt, hogy a világméretű szocialista rendszer része vagyunk és messzemenően hajtjuk végre a termelés szakosítását, kooperációját a szocialista tábor keretében. Az utóbbi évek tapasztalatai megmutatták mit érhetünk el szorosabb gazdasági együttműködéssel és milyen lehetőségeink vannak. Ezért tovább mélyítsük gazdasági együttműködésünket a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. (Taps.) A gazdasági együttműködés fejlettebb formái nyilvánulnak meg többek között a nyersanyag- és energetikai alap problémáinak együttes megoldásában, valamint több ország javát szolgáló bizonyos ipari komplexumok és berendezések beruházási építkezéseiben való kölcsönös részvételben, továbbá a műszaki és tudományos együttműködésben, a gépesítés és az automatizálás problémáinak együttes megoldásában. Az elmélyülő nemzetközi szocialista munkamegosztás fontos fegyverünk abban a békés versengésben, amelyet azért folytatunk, hogy megelőzzük a kapitalista világot. Á jövőben is nagy figyelmet fordítunk saját üzemanyag-, energetikai és nyersanyag alapunk kibővítésére, hogy a harmadik ötéves terv során bizonyos előnyre tegyünk szert. E feladat teljesítésére, amely múlhatatlanul szükséges egész népgazdaságunk további rohamos fejlődése érdekében, 1965-ig az iparügyi minisztériumok tervbevett beruházásainak mintegy 73 százaiékát fordítjuk, ami egyben beruházási épiike éseink terén nagy szerkezeti változást jelent. Érthető, hogy ez jelentős, mindeddig példátlan követelményeket támaszt beruházási építke: éseinkke! szemben. A beruházási építkezések tervét 1965-ig ezért különösen fontosnak kell tekintenünk. Teljesítésének útját és módját mindenekelőtt abban látjuk, hogy haladó szellemben korszerűsítsük a beruházások realizálását, nevezetesen fokozatosan modernizáljuk az egyes szakmákat, mégpedig rekonstrukciók révén, azzal hogy növeljük a gépek és gépi berendezések arányát az összes beruházási költségekben, és a lehető legnagyobb mértékben megrövidítsük az építkezések időtartamát. Annakidején tüzetesen felülvizsgáltuk a beruházási építkezéseket azzal a céllal, hogy megrövidítsük az építkezések időtartamát, a munkát jobbá és olcsóbbá tegyük. Ez az akció nagy jelentőségű volt, de annyiban hiányos, hogy csupán egyszeri akcióvá vált és nem járult (Folytatás a 4 oldalon) ÜT S7/) 3 * 1959 augusztus 30.