Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-27 / 237. szám, csütörtök

Győzött az együttes erő Tizenöt év múlt e! azóta, hogy Homonnáról, a kis kelet-szlovákiai mezővároskából és szegényes környékéről a munkások és parasztok lelkesen százszámra csatlakoztak a Szlovák Nemzeti Felkeléshez, hogy lerázzák nyakukról a fasiszta elnyomást, a nyomort. Üres lett a városka, s környéke, csak a krumpliföldecskéken lehetett itt-ott látni egykét görnyedt hátú öreg parasztot. A vidék fiataljai puskát ragadtak a kasza helyett és a hegyek között gépfegyverrel arattak a betolakodók között. Aki visszaemlékezik Hómonna és vidéke akkori szegényes képére és összehasonlítja a mai Homonnával, szinte megdöbben s nem ismer rá az egykori poros utcájú városkára. Mily óriá-i változás történt itt az elmútl5 év alatt! Az új állomás jobboldalán 80 m magas, füstölgő gyárkémény tövében egy hatalmas, több épülettömbből álló új vegyiipari üzem tekint az idegenre. Még az is elcsodálkozik ezen a képen, aki nem 15, hanem csak 5 év előtt járt a vidéken, mert akkor még csak puszta tér volt a mai üzem helyén. A gyárral szemben, az állomás baloldalán elterülő korszerű új városnegyed, többemeletes lakóházaival már cseppet sem emlékeztet a régi Homonnára. Két hónappal ezelőtt, amikor Novotný elvtárs, köztársasági elnök kíséretével meglátogatta a várost és megtekintette az új Chemko-gyárat, a nagyszámban összegyűlt építők büszkén jelentették, hogy a gyár építését határidőre befejezték. Hubík elvtárs, a Chemkostav pártelnöke két hónappal ezelőtt ilyen Ígéretet tett valamennyi dolgozó nevében a köztársasági elnöknek: „Idejében felépítettük a gyárat s mcst ígérjük, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója napjáig bevégezzük a gépek szerelését, kipróbáljuk és az évforduló napján teljes ütemben megkezdjük a kapronműszál gyártását." A kötelezettségvállalás felett sokan elgondolkoztak, mert hisz rengeteg munka állt még akkor előttük s ilyen rövid idő alatt egyesek előtt szinte megoldhatatlannak tűnt a feladat. Hazánkban még nem volt példa rá, hogy ilyen rövid idö alatt felépítsenek és megkezdjék a termelést egy bonyolult berendezésű vegyiipari üzemben. A közös akarat azonban minden nehézséget leküzdött, üjra szavatartónak bizonyultak a homonnai építészek, mert már jóval a határidő előtt, azaz két héttel ezelőtt készítették el az első jó minőségű kapronszálat, amelyet csakhamar hazánk valamelyik textilüzeme finom női fehérneművé sző, hogy belföldi I piacunkon még nagyobb legyen az • árúválaszték. U ogyan sikerült ily nagy fel| adatot idejében teljesíteni? Sok oka van ennek. Tizenöt évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelésben nagyon sok szovjet katona élete feláldozásával nyújtott testvéri segítséget a hős szlovák felkelőknek a betolakodók elleni küzdelemben. Hazánk dolgozó népe sohasem felejti el azt a testvéri támogatást, melyet a szovjet nép nyújtott a szabadságért küzdő népünknek. De nemcsak a háborúban, hanem a békében, a szocializmus építésében is segítségünkre sietett a szovjet nép. A homonnai Chemko-gyár felépítéséhez a Szovjetunió nemcsak komplett gépberendezést küldött, hanem tapasztalt mérnökeit is rendelkezésre bocsátotta, hogy vezetésükkel gyorsabb ütemben épülhessen az úi üzem. A szovjet elvtársak ott álltak a mieink mellett, hogy a gépberendezés szerelése, kipróbálása közben tapasztalataikat, szaktudásukat átadhassák fiatal szakembereinknek. Az új tizem műszaki dolaozói, mérnökei közül sokan a Szovjetunióban tanulmányi úton sajátították el a kapronszál gyártásának titkát. Ebben rejlik tehát egyik oka annak. 'roov a Chemkostav dolqozói pontosan betarthatták szavukat. Az említett éDítővá Halat dolgozói közül huszonötén részesültek a legmagasabb állami kitüntetésben, húszan nedig a legjobb dolgozó cfmet nyerték el az építkezésen végzett önfe'^'-'oző munkájukért. Tp >'s»abadításnuk évfo-du'óia »lőtt " történt: az építkezés harmonogramiának betartása érdekében süroősen be kellett fejezni az eqvik épületen a betonozást. Erre vártak a gépszerelők, akiket szintén sürrretett az idő. Vojtech Petrušovskv csoportvezető jelentkezett elsőnek, hogy vasárnap is fog dolgozni és az éiszakai műszakban is részt vesz. Példája "vomán eavroás után jelentkeztek Štefan Stšrančak, Juraj Balint. Štefan Hatala és a többi kommunista, akiknek néldája az építkezés nagyon sok dolgozóiét magával ragadta. Vojtech Petrušovskv. aki már négv éve dolgozik az építkezésen. a Szlovák Nemzeti Felkelésben is részt vett, ezek után csaknem minden vasárnap ott dolgozott az új üzem építkezésén, mert mint kommunista nem nézhette tétlenül és nyugodt lelkiismerettel az építkezés terv-. teljesítésének lemaradozását. Személyes meggyőző munkával, a pártonkívüliekkel való gyakori beszélgetéssel elérte azt. hogy a részleg dolgozói nemcsak teljesítették, de jóval túl is szárnyalták a tervet és c«-0Eľ>rtja minden hét végén 180-190 °/o-os eredményt mutatott fel. öt ís kitüntették. Olyan lelkes, önfeláldozó munkás több is akad a Chemostavban. Az ő érdemük, hogy az építkezési tervet pontosan betartották. Nekik köszönhető, hogy az üzem a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának napján teljes ütemben megindíthatja a termelést. Ti/Ti vezette Štefan Labancot, JoJ-*-*- zef Levant, Jozef Jenčeket, Juraj Bálintot, Michal Kukurucot, a Bober-testvéreket, Juraj Vasilt, Jozef Ficet és még sok derék munkást arra, hogy idejüket, erejüket nem sajnálva, ha kell éjszaka vagy ünnepnap is munkálkodjanak az építkezésen ? Jenček elvtárs csoportjában az egyik munkás így válaszolt kérdésünkre: — Nagyon türelmetlenek vagyunk már. Ha befejezzük a gyár építését, valamennyien itt szeretnénk dolgozni. Valamikor elődeink idegenbe vándoroltak megélhetés után. Nekünk pedig ma a lakóhelyünkhöz köze! megvan a munkalehetőségünk. Ezért sietünk a gyár építésével, no meg azért is, hoov asszonvaink mielőbb még csinosabban öltözködhessenek. Hisz, ha ez a gyár megindul, hazánkban háromszor annyi műszálból készült árú lesz a piacon, mint most. Ezt mondta Hatala elvtárs. Levan építész, ha más szavakkal is, de ugyanazon értelemmel. Építés közben a szívükhöz nőtt az új, korszerű üzem, amelynek gépeihez ők is csakhamar odaállnak, félrerakva a lapátot, hogv megindítsák a gyár kerekeit a finom műszál termelésére. Nem messze a gyártól, Homonna új városnegyedében az elmúlt években 760 korszerű lakás épült. Ablakaikban hófehér függönyök mutatják, hogy lakóik már beköltöztek az új otthonba. Az állam a lakásépítés első szakaszában több mint 87 millió koronát irányzott elő erre a célra. De ez még nem az utolsó szó. A jövőben. azaz 1965-;"p még 1030 lakás énül. s ezenkívül 780 kisebb lakás a Chemko-gvár dolqozói számára. Eqy:d°iűleg feléoül két munkásszálló is 300 ánqyal, két üzemi klub és egyéb szociális berendezés. Az egykori poros mezővároskáből pár éven belül 24-25 ezer lakost számláló város lesz. Hisz az új üzem, amelyben a termelés a közeli napokban indul meg, az elkövetkező években még jobban bővül, a termelése megkétszereződik. K

'esérű volt a mű ltja Horrtoflna és környéke lakóinak. Annál boldogabb ma a jelen és annál gazdagabb jövőt ígér az új élet, mely 15. évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban született meg és amelynek qyümölcse éppen ebben az időben érik. Horváth Sándor. Az EFSZ-ek közvetlen állami támogatásának Az EFSZ-ek taggyűlésein, a szövetkezetesekkel való beszélgetések során az utóbbi időben gyakran terelődik a szó az állam részéről a szövetkezeteknek nyújtandó közvetlen állami támogatásra. Az állami támogatás a felvásárlással, a mezőgazdasági árpolitikával, az adórendszerrel stb. együtt fontos részét képezi az új ökonómiai intézkedések egész rendszerének. Az állami támogatásnak az EFSZ-ek számára eddig nyújtott formái nem elég hatékonyan segítették a mezőgazdaság kisárutermelöl átalakulását szocialista szövetkezeti nagytermeléssé. Márpedig világos, hogy a társadalom minden erejét éppen e cél teljesítésére kell fordítani, mert ez a szocialista társadalom mielőbbi felépítésének egyik alapvető és igen szövevényes feltétele. Azt írtuk, nem elég hatékonyan, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem támogatta a szocialista átalakulást. Államunk eddigi erőteljes segítsége tette lehetővé a szövetkezetek és a GTÁ-k kellő technikai színvonalú megszervezését, a mezőgazdasági munka széleskörű gépesítését, villamosítását és az élő erő használatának a legszükségesebb minimumra való korlátozását. A közvetlen támogatás rendszerének hibája volt, hogy » szövetkezetek e segítségben többnyire egységesen, egyöntetűen, bizonyos szükséges szempontok figyelembe vétele nélkül részesültek. Az állami támogatásnak eddig szigorúan az utasításokban kitűzött célt kellett szolgálnia, úgy hogy nem volt felhasználható a célszerűség vagy éppen a szükséglet érdekében. Az állami támogatás feltételei nehezen áttekinthetők, komplikáltak voltak, úgy hogy az új intézkedéseket maga az élet váltotta ki. A falu szocializálása befejezésének időszakában (ahova most jutottunk) az EFSZek és az állam közötti ökonómiai kapcsolatokban szükségszerű változásokra kerül. sor. Most már nem szükséges, hogy az állam a kisárutermeléssel szemben minden szövetkezetet egyaránt támogasson s fokozatosan eltűnik a különbség az úi és a már régebben gazdálkodó szövetkezetek között. Főleg ezért vált szükségessé a közÚJ RENDSZERE vetlen támogatás nyújtásának új szabályozása. A megváltozom feltételek közepette az állami támogatás nyújtása arra szolgál, hogy Wtósan vagy átmenetileg segítse a roszszabb, kedvezőtlenebb termelési viszonyok között, nem eléggé belterjesen gazdálkodó szövetkezeteket az új felvásárlási rendszerre való áttérésben. Az állami támogatás tehát új. hatékony termelési eszközök beszerzésére, beruházásokra. előre nem látható gazdasági károk következményeinek mérséklésére, valamint hegyvidéki és elmaradt EFSZ-ek megsegítésére irányul. A támogatás különböző fajtái között jelentős különbségek lesznek. Az állami támogatás lényeges formája — a már emiitett juttatásokon kívül — a szakmabeli segítség, a rendkívüli népgazdasági jelentőséggel bíró termelési ágazatok céltudatos megsegítése, az új technológia fejlesztése, a mezőgazdasági dolgozók szakmabeli képesítésének növelése, az állatbetegségek és ragályok, valamint a növénykórbk elleni fokozottabb küzdelem. A támogatásnak ez utóbbi formájában szükséf szerint bármelyik szövetkezet részesülhet. Az állami támogatás új rendszere az eddiginél nagyobb súlyt helyez egyrészt a szövetkezetek közötti különbségekre (diffej renciáció); másrészt azt a célt szolgálja, hogy a befektetett összeg valóban a termelés nagyobb hatékonyságát eredményezze. Milyen döntő szempontok érvényesülnek e differenciádé során? Elsősorban a táj termelési jellege (függően bizonyos irányszámoktól, mint pl. a marhaállomány nagysága stb.), az egyes EFSZ-ek gazdasági helyzete, a termelő erők fejlesztése új irányának támogatása, nem utolsósorban pedig az az ökonómiai szempont, hogy minél nagyobb gazdasági megtakarítást ér el az EFSZ az egyes beruházások során, annál inkább érdemli meg a támogatást az állam részéről. A hegyvidéki és elmaradt szövetkezeteknél a támogatás nyújtása során számításba veszik az elért terméseredményeket is. Az ilyen szövetkezetek bizonyos ideig termelő jellegű támogatásban részesülnek, hogy fokozhassák a talaj termőképességét, a tenyészállatok minőségét, hogy gépesíthessék a mezei és IstálIóbeU munkát, vagyis hogy megteremthessék a termelés belterjességének és a munkatermelékenységnek a legelemibb feltételeit Amennyiben az EFSZ-ek teljesítik az állammal szembeni kötelezettségeiket, teljesítik a tervet, eladnak az államnak mindenből legalább annyit, amennyivel az állam számított, betartják a mintaalapszabályzat értelmében a háztáji gazdaság méreteit és pontosan vezetik a szövetkezeti nyilvántartást, költséghozzájárulásban is részesülhetnek pl. vetőmag-, trágya-, gépi munka-, üzemanyag- stb. kiadásaik részleges térítése formájában. Az állami támogatásnak ez az új rendszere mindenekelőtt azt célozza, hogy a szövetkezetek a lehető legrövidebb időn belül olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy a jövőben maguk legyenek képesek fedezni az építkezések, gépek, berendezések, stb. költségeit, illetve azok kiegészítését és a természetes kopás általi pótlását. A szövetkezetek közötti megkülönböztetés azért fontos, hogy állami támogatásban csak azok a szövetkezetek részesüljenek, amelyek arra leginkább rászorulnak és persze eleget tesznek a feltételeknek. Azok a szövetkezetek (tekintet nélkül a táj temielési jellegére), amelyek a megszabott költségvetési kerettel szemben tényleges megtakarítást érnek el, a tényleges megtakarítás 50 százalékáig állami támogatást kaphatnak. Az állami támogatásnak ez az új rendszere, ez írásunk elején említett ökonómiai intézkedések rendszerének részeként, nyilván hozzájárul ahhoz, hogy egységes földmüvesszövetkezeteink egytől-egyik teljesítsék a párt által kitűzött feladatot: a mezögazasági termelés átütő fokozását. A prerovi felhívásra, hol gyorsabban, hol lassabban válaszoló szövetkezeti kötelezettségvállalások arra engednek következtetni, hogy szövetkezeteseink sokszázezres családja pártunk célkitűzését sajátjának tekinti. SZILY IMRE I ÚJ szó PISIABABII NAGYKESZI AZ ELSŐ A nagykeszi szövetkezet most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Elbeszélgettem Czita Lajos szövetkezeti elnökkel; megkértem beszéljen az EFSZ múltjáról, munkájáról. — Tíz évvel ezelőtt 15 kis- és középparaszt elhatározta, hogy szakít a régimódi egyéni gazdálkodással és pártunk útmutatása szerint Nagykeszin is megkezdi a szocialista nagyüzemi gazdálkodást — mondotta az elnök. Az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően bebizonyították, hogy ezeknek az embereknek az elhatározása helyes volt. A kezdeti nehézsegek leküzdése után a szövetkezet földalapja és a tagság létszáma állandóan növekedett, míg végre 1952ben egészközségi szövetkezetté vált. Emlékszem, milyen körülmények közt kezdtük meg a szövetkezeti gazdálkodást, milyen állatállományunk, gazdasági épületeink, gépeink, tapasztalataink voltak. Alig 60 szarvasmarhánk, sertésállományunk úgyszólván nem is volt. Allatainkat a faluban helyeztük el szerteszéjjel, az általunk megjavított vagy átalakított istállókban. Egyetlen Zetor traktorunk volt. amit a gépállomástól vettünk át. Szövetkezetünk akkori vezetőségében senkinek sem volt meg a kellő tapasztalata. Pótolta ezt a lelkesedés és a szövetkezeti gondolathoz való hűség. Gazdaságunknak jelenleg 470 szarvasmarhája, 46 lova, 720 sertése, 400 juha és 2500 baromfija van. 10 év alatt egy egész gazdasági udvart építettünk fel. A korszerű gazdálkodáshoz szükséges összes gépi berendezésünk megvan. Szövetkezetünk vagyonának értéke 9 millió korona. Mindebből világosan látjuk, hogy tízéves munkánk nem volt hiábavaló. Az elért eredmények egyben köteleznek is bennünket. Minden szövetkezeti tag kötelessége, hogy lelkiismeretes munkájával hozzájáruljon szövetkezeti vagyonunk megőrzéséhez és gyarapításához. Az elmúlt évek alatt bebizonyosodott, hogy a szövetkezet gyarapodásával arányosan emelkedik a tagság életszínvoí nala is. Erről meggyőzően beszélnek a községünkben beállt változások. Bizonyítják ezt az újonnan épült l.ázsorok. Tagságunk lakásaiból nem hiányzik a rádió, sőt a faluban levő televíziós készülékek leg nagyobb része szintén a szövetkezeteseké. Valamikor természetes volt, hogy gyalog bandukoljunk az állomásra s nem egyszer Komáromba is gyalog tettük meg az utat. Mindez már a múlté. Erre talán már senki sem gondol, mivel autóbuszon utazik, kényelmesen, vagy pedig a saját motorkerékpárján.. Milyen hatást gyakorolt a szövetkezeti gazdálkodás győzelemre jutása a tagság gondolkodásmódjára? - A bekövetkezett változásokkal egyidejűleg változott tagságunk tudata, munkaerkölcse, a szövetkezeti tulajdonhoz való viszonya. Tagságunk túlnyomó része magáénak érzi a szövetkezetet, s azon igyekszik, hogy gyarapítsa a közös vagyont. Tagságunk meggyőződött róla, hogy a természettől nem várhatunk könyöradományt. Látjuk, hogyha minden lehetőséget kihasználunk, még tovább is növelhetjük a terméshozamokat. Tagságunk öntudatosodási folyamatára, ideológiai fejlődésére jellemző, hogy egyre többen kérik felvételüket a pártba, hogy mint párttagok még nagvob odaadással dolgozzanak a kitűzött feladatok megoldása érdekében. - Az aratási és cséplési eredményekről is szeretnék egyet-mást hallani. - A 280 hektár aratnivalót saját erőnkkel, brigádosok nélkül, tervezett határidő előtt 4 nappal befejeztük. Kaszával 18. kombájnnal 28, kévekötözőgéppel 224 hektárt arattunk le. Dicséretet érdemelnek a kévekötőgépek traktorosai és kezelői, akik aratás alatt üzemzavar nélkül dolgoztak. Iparkodásunk elősegítette, hogy elsők lettünk. Beadási kötelességünket 125 százalékra teljesítettük - fejezte be az elnök. Czita Béla, Léva A tűzoltók is segítettrk A somorjai járás első lett Csehszlovákiában a gabonabeadásban. E szép eredmény eléréséhez a jól felkészült tűzoltóság is hozzájárult. Nekik köszönhető elsősorban, hogy az aratási és cséplési időszak alatt egyetlen tűzeset sem fordult elö az egész járásban, De nemcsak ez az egyedüli érdemük. Derekasan kivették részüket az aratási munkálatokból is, és mindent megtettek a szemveszteség nélküli gyors betakarítás érdekében. Különösen ki kell Az ősziek vetésére készülnek Az Anyali Állami Gazdaságban e napokban befejezték a cséplést. Elsők lettek a Bajcsi Állami Gazdaság részlegei között. Az aratás befejezóse alkalmából nagyszabású aratóbált rendeztek. Cucor József, az üzemi bizottság elnöke köszönetet mondott a dolgozóknak, akik részt vettek az idei aratásban. Utána a helyi CSISZszervezet kultúrműsorral lépett fel. Rövid ideig elbeszélgettem Cucor Józseffel az idei terméseredményekről. Elmondta, hogy a begyűjtést már 103 százalékra teljesítették. — A tarlóhántást is elvégezzük a napokban s utána megkezdjük az ősziek alá előkészíteni a talajt. Pisztó Ferenc, Naszvad emelnünk a misérdi Prefa nemzeti vállalatban nemrég megalakult tűzoltó csoportot, mely nemcsak a gabona betakarításában segédkezett, hanem harcot vívott a Duna áradása ellen is. Az EFSZ árvíztől veszélyeztetett helyeiről biztos helyre szállították a gabonát. Bízunk benne, hogy a járis tűzoltói a további mezőgazdasági munkákban is tevékeny segítséget nyújtanak. Kocsis Károly, Somorjt Pelsőcön is Pelsőcön is minden erőt bevetettünk a termés mielőbbi betakarítására, az aratási és a cséplési munkálatok gyors elvégzésére. Dicséretet érdemlő munkát végeztek vasutasaink, akik a rendes beosztásuk elvégzése után pihenőidejük nagy részét az aratás és a cséplés mielőbbi elvégzésére áldozták. 9 hektár olyan termést arattak le, ahol valóban meg kellett dolgozni, mivel a gabonafélék teljesen megdőltek. Az ifjúság, a tanítók és minden polgár példásan dolgozott. Ily módon a szövetkezet a 185 hektár vetést idejében learatta és a gabonabegyűjtést már két hete teljesítette. Pár nap múlva végez a csépléssel is. Jánosdeák László, Pelsőű Nehéz a gyalogjárás — különösen, ha autóbuszjegy van a zsebedben Mindennapos utazók mind vonatra, mind autóbuszra heti- vagy havijegyet szoktak váltani, hogy-lie kelljen naponta jegyet vásárolniuk. Így tesznek általában a szalánci vasútállomás és Szalánchuta között közlekedő autóbusz utasai is, de az utóbbi időben gyakran póruljárnak. A délutáni és esti órákban ugyanis az autóbusz többször kihagy egyes meneteket és a vonatról leszálló utasok folytathatják útjukat gyalog — ki két kilométert, ki hetet, annak ellenére, hogy az autóbuszjegy a zsebükben van. Ennek pedig az az oka, hogy az autóbuszközlekedési vállalat igazgatósága, ha rendkívüli esetekre — lakodalomra. kirándulásra, vagy mondjuk a labdarúgók számára kapnak rendelést kocsira, nem különjáratot küldenek, hanem a mi vonalunkról veszik le a kocsit és elküldik a megrendelt rendkívüli feladat teljesítésére, anélkül, hogy az állandó utasoktól, akiknek zsebében heti- vagy havijegy van. valamit is kérdeznének. A vállalatnak - úgy látszik - elég, ha a heti- és havijegyeket kiváltották. A szolgálatot teljesíteni már nem kell. Az utasok azonban más véleményen vannak: tessék elsősorban teljesíteni az előre lekötött kötelezettséget és csak szünet idején vállalkozzanak ezzel a kocsival más túrára is. vagv adjanak különkocsit a rendkívüli utazásokra. Ezt követeli - jogosan - a szalánci, újszállási és szalánchutai utasok a tőketerebesi autőbuszvállalat igazgatóságától. Iván Sándor, Kassa ťÍ,T S70 5 * 1959. augusztus 27-.