Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-27 / 237. szám, csütörtök

Győzött az együttes erő Tizenöt év múlt e! azóta, hogy Homonnáról, a kis kelet-szlo­vákiai mezővároskából és szegényes környékéről a munkások és parasz­tok lelkesen százszámra csatlakoztak a Szlovák Nemzeti Felkeléshez, hogy lerázzák nyakukról a fasiszta elnyo­mást, a nyomort. Üres lett a város­ka, s környéke, csak a krumpliföl­decskéken lehetett itt-ott látni egy­két görnyedt hátú öreg parasztot. A vidék fiataljai puskát ragadtak a kasza helyett és a hegyek között gépfegyverrel arattak a betolakodók között. Aki visszaemlékezik Hómonna és vidéke akkori szegényes képére és összehasonlítja a mai Homonnával, szinte megdöbben s nem ismer rá az egykori poros utcájú városkára. Mily óriá-i változás történt itt az elmútl5 év alatt! Az új állomás jobboldalán 80 m magas, füstölgő gyárkémény tövében egy hatalmas, több épület­tömbből álló új vegyiipari üzem te­kint az idegenre. Még az is elcso­dálkozik ezen a képen, aki nem 15, hanem csak 5 év előtt járt a vidé­ken, mert akkor még csak puszta tér volt a mai üzem helyén. A gyár­ral szemben, az állomás baloldalán elterülő korszerű új városnegyed, többemeletes lakóházaival már csep­pet sem emlékeztet a régi Homon­nára. Két hónappal ezelőtt, amikor No­votný elvtárs, köztársasági elnök kí­séretével meglátogatta a várost és megtekintette az új Chemko-gyárat, a nagyszámban összegyűlt építők büszkén jelentették, hogy a gyár építését határidőre befejezték. Hubík elvtárs, a Chemkostav pártelnöke két hónappal ezelőtt ilyen Ígéretet tett valamennyi dolgozó nevében a köztársasági elnöknek: „Idejében felépítettük a gyárat s mcst ígérjük, hogy a Szlovák Nem­zeti Felkelés 15. évfordulója napjáig bevégezzük a gépek szerelését, ki­próbáljuk és az évforduló napján teljes ütemben megkezdjük a kapron­műszál gyártását." A kötelezettségvállalás felett so­kan elgondolkoztak, mert hisz renge­teg munka állt még akkor előttük s ilyen rövid idő alatt egyesek előtt szinte megoldhatatlannak tűnt a fel­adat. Hazánkban még nem volt példa rá, hogy ilyen rövid idö alatt fel­építsenek és megkezdjék a termelést egy bonyolult berendezésű vegyiipari üzemben. A közös akarat azonban minden nehézséget leküzdött, üjra szavatartónak bizonyultak a homon­nai építészek, mert már jóval a ha­táridő előtt, azaz két héttel ezelőtt készítették el az első jó minőségű kapronszálat, amelyet csakhamar ha­zánk valamelyik textilüzeme finom női fehérneművé sző, hogy belföldi I piacunkon még nagyobb legyen az • árúválaszték. U ogyan sikerült ily nagy fel­| adatot idejében teljesíteni? Sok oka van ennek. Tizenöt évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelés­ben nagyon sok szovjet katona élete feláldozásával nyújtott testvéri se­gítséget a hős szlovák felkelőknek a betolakodók elleni küzdelemben. Hazánk dolgozó népe sohasem fe­lejti el azt a testvéri támogatást, melyet a szovjet nép nyújtott a sza­badságért küzdő népünknek. De nem­csak a háborúban, hanem a békében, a szocializmus építésében is segít­ségünkre sietett a szovjet nép. A ho­monnai Chemko-gyár felépítéséhez a Szovjetunió nemcsak komplett gép­berendezést küldött, hanem tapasz­talt mérnökeit is rendelkezésre bo­csátotta, hogy vezetésükkel gyor­sabb ütemben épülhessen az úi üzem. A szovjet elvtársak ott álltak a mieink mellett, hogy a gépberende­zés szerelése, kipróbálása közben ta­pasztalataikat, szaktudásukat átad­hassák fiatal szakembereinknek. Az új tizem műszaki dolaozói, mérnökei közül sokan a Szovjetunióban ta­nulmányi úton sajátították el a kap­ronszál gyártásának titkát. Ebben rejlik tehát egyik oka an­nak. 'roov a Chemkostav dolqozói pon­tosan betarthatták szavukat. Az em­lített éDítővá Halat dolgozói közül huszonötén részesültek a legmaga­sabb állami kitüntetésben, húszan nedig a legjobb dolgozó cfmet nyer­ték el az építkezésen végzett ön­fe'^'-'oző munkájukért. Tp >'s»abadításnuk évfo-du'óia »lőtt " történt: az építkezés har­monogramiának betartása érdekében süroősen be kellett fejezni az eqvik épületen a betonozást. Erre vártak a gépszerelők, akiket szintén sürrre­tett az idő. Vojtech Petrušovskv csoportvezető jelentkezett elsőnek, hogy vasárnap is fog dolgozni és az éiszakai műszakban is részt vesz. Példája "vomán eavroás után jelent­keztek Štefan Stšrančak, Juraj Ba­lint. Štefan Hatala és a többi kom­munista, akiknek néldája az építke­zés nagyon sok dolgozóiét magával ragadta. Vojtech Petrušovskv. aki már négv éve dolgozik az építkezé­sen. a Szlovák Nemzeti Felkelésben is részt vett, ezek után csaknem minden vasárnap ott dolgozott az új üzem építkezésén, mert mint kommu­nista nem nézhette tétlenül és nyu­godt lelkiismerettel az építkezés terv-. teljesítésének lemaradozását. Szemé­lyes meggyőző munkával, a pártonkí­vüliekkel való gyakori beszélgetéssel elérte azt. hogy a részleg dolgozói nemcsak teljesítették, de jóval túl is szárnyalták a tervet és c«-0Eľ>rtja minden hét végén 180-190 °/o-os eredményt mutatott fel. öt ís kitün­tették. Olyan lelkes, önfeláldozó munkás több is akad a Chemostav­ban. Az ő érdemük, hogy az építke­zési tervet pontosan betartották. Ne­kik köszönhető, hogy az üzem a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfor­dulójának napján teljes ütemben megindíthatja a termelést. Ti/Ti vezette Štefan Labancot, Jo­J-*-*- zef Levant, Jozef Jenčeket, Juraj Bálintot, Michal Kukurucot, a Bober-testvéreket, Juraj Vasilt, Jo­zef Ficet és még sok derék mun­kást arra, hogy idejüket, erejüket nem sajnálva, ha kell éjszaka vagy ünnepnap is munkálkodjanak az épít­kezésen ? Jenček elvtárs csoportjá­ban az egyik munkás így válaszolt kérdésünkre: — Nagyon türelmetlenek vagyunk már. Ha befejezzük a gyár építését, valamennyien itt szeretnénk dolgoz­ni. Valamikor elődeink idegenbe ván­doroltak megélhetés után. Nekünk pedig ma a lakóhelyünkhöz köze! megvan a munkalehetőségünk. Ezért sietünk a gyár építésével, no meg azért is, hoov asszonvaink mielőbb még csinosabban öltözködhessenek. Hisz, ha ez a gyár megindul, ha­zánkban háromszor annyi műszálból készült árú lesz a piacon, mint most. Ezt mondta Hatala elvtárs. Levan építész, ha más szavakkal is, de ugyanazon értelemmel. Építés köz­ben a szívükhöz nőtt az új, korszerű üzem, amelynek gépeihez ők is csak­hamar odaállnak, félrerakva a lapá­tot, hogv megindítsák a gyár kere­keit a finom műszál termelésére. Nem messze a gyártól, Homonna új városnegyedében az elmúlt évek­ben 760 korszerű lakás épült. Abla­kaikban hófehér függönyök mutat­ják, hogy lakóik már beköltöztek az új otthonba. Az állam a lakásépítés első szakaszában több mint 87 millió koronát irányzott elő erre a célra. De ez még nem az utolsó szó. A jövő­ben. azaz 1965-;"p még 1030 lakás énül. s ezenkívül 780 kisebb lakás a Chemko-gvár dolqozói számára. Eqy­:d°iűleg feléoül két munkásszálló is 300 ánqyal, két üzemi klub és egyéb szociális berendezés. Az egykori po­ros mezővároskáből pár éven be­lül 24-25 ezer lakost számláló vá­ros lesz. Hisz az új üzem, amelyben a termelés a közeli napokban indul meg, az elkövetkező években még jobban bővül, a termelése megkét­szereződik. K 'esérű volt a mű ltja Horrtoflna és környéke lakóinak. Annál boldogabb ma a jelen és annál gaz­dagabb jövőt ígér az új élet, mely 15. évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban született meg és amelynek qyümölcse éppen ebben az időben érik. Horváth Sándor. Az EFSZ-ek közvetlen állami támogatásának Az EFSZ-ek taggyűlésein, a szövetkezete­sekkel való beszélgetések során az utóbbi időben gyakran terelődik a szó az állam részéről a szövetkezeteknek nyújtandó köz­vetlen állami támogatásra. Az állami támogatás a felvásárlással, a mezőgazdasági árpolitikával, az adórendszer­rel stb. együtt fontos részét képezi az új ökonómiai intézkedések egész rendsze­rének. Az állami támogatásnak az EFSZ-ek számára eddig nyújtott formái nem elég hatékonyan segítették a mezőgazdaság ki­sárutermelöl átalakulását szocialista szö­vetkezeti nagytermeléssé. Márpedig világos, hogy a társadalom minden erejét éppen e cél teljesítésére kell fordítani, mert ez a szocialista társadalom mielőbbi felépí­tésének egyik alapvető és igen szövevé­nyes feltétele. Azt írtuk, nem elég hatékonyan, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tá­mogatta a szocialista átalakulást. Álla­munk eddigi erőteljes segítsége tette lehe­tővé a szövetkezetek és a GTÁ-k kellő tech­nikai színvonalú megszervezését, a mező­gazdasági munka széleskörű gépesítését, villamosítását és az élő erő használatának a legszükségesebb minimumra való korlá­tozását. A közvetlen támogatás rendszerének hi­bája volt, hogy » szövetkezetek e segít­ségben többnyire egységesen, egyöntetűen, bizonyos szükséges szempontok figyelembe vétele nélkül részesültek. Az állami támo­gatásnak eddig szigorúan az utasításokban kitűzött célt kellett szolgálnia, úgy hogy nem volt felhasználható a célszerűség vagy éppen a szükséglet érdekében. Az állami támogatás feltételei nehezen áttekinthetők, komplikáltak voltak, úgy hogy az új in­tézkedéseket maga az élet váltotta ki. A falu szocializálása befejezésének idő­szakában (ahova most jutottunk) az EFSZ­ek és az állam közötti ökonómiai kap­csolatokban szükségszerű változásokra ke­rül. sor. Most már nem szükséges, hogy az állam a kisárutermeléssel szemben min­den szövetkezetet egyaránt támogasson s fo­kozatosan eltűnik a különbség az úi és a már régebben gazdálkodó szövetkezetek között. Főleg ezért vált szükségessé a köz­ÚJ RENDSZERE vetlen támogatás nyújtásának új szabá­lyozása. A megváltozom feltételek közepette az állami támogatás nyújtása arra szolgál, hogy Wtósan vagy átmenetileg segítse a rosz­szabb, kedvezőtlenebb termelési viszonyok között, nem eléggé belterjesen gazdálkodó szövetkezeteket az új felvásárlási rendszerre való áttérésben. Az állami támogatás tehát új. hatékony termelési eszközök beszerzésére, beruházá­sokra. előre nem látható gazdasági károk következményeinek mérséklésére, valamint hegyvidéki és elmaradt EFSZ-ek megsegí­tésére irányul. A támogatás különböző faj­tái között jelentős különbségek lesznek. Az állami támogatás lényeges formája — a már emiitett juttatásokon kívül — a szakmabeli segítség, a rendkívüli népgaz­dasági jelentőséggel bíró termelési ágazatok céltudatos megsegítése, az új technológia fejlesztése, a mezőgazdasági dolgozók szak­mabeli képesítésének növelése, az állatbe­tegségek és ragályok, valamint a növény­kórbk elleni fokozottabb küzdelem. A tá­mogatásnak ez utóbbi formájában szük­séf szerint bármelyik szövetkezet része­sülhet. Az állami támogatás új rendszere az eddiginél nagyobb súlyt helyez egyrészt a szövetkezetek közötti különbségekre (diffe­j renciáció); másrészt azt a célt szolgálja, hogy a befektetett összeg valóban a terme­lés nagyobb hatékonyságát eredményezze. Milyen döntő szempontok érvényesülnek e differenciádé során? Elsősorban a táj termelési jellege (függően bizonyos irány­számoktól, mint pl. a marhaállomány nagy­sága stb.), az egyes EFSZ-ek gazdasági helyzete, a termelő erők fejlesztése új irá­nyának támogatása, nem utolsósorban pe­dig az az ökonómiai szempont, hogy minél nagyobb gazdasági megtakarítást ér el az EFSZ az egyes beruházások során, annál inkább érdemli meg a támogatást az állam részéről. A hegyvidéki és elmaradt szö­vetkezeteknél a támogatás nyújtása során számításba veszik az elért termésered­ményeket is. Az ilyen szövetkezetek bizo­nyos ideig termelő jellegű támogatásban részesülnek, hogy fokozhassák a talaj ter­mőképességét, a tenyészállatok minőségét, hogy gépesíthessék a mezei és IstálIóbeU munkát, vagyis hogy megteremthessék a termelés belterjességének és a munkater­melékenységnek a legelemibb feltételeit Amennyiben az EFSZ-ek teljesítik az ál­lammal szembeni kötelezettségeiket, telje­sítik a tervet, eladnak az államnak min­denből legalább annyit, amennyivel az állam számított, betartják a mintaalapszabályzat értelmében a háztáji gazdaság méreteit és pontosan vezetik a szövetkezeti nyilván­tartást, költséghozzájárulásban is részesül­hetnek pl. vetőmag-, trágya-, gépi munka-, üzemanyag- stb. kiadásaik részleges térí­tése formájában. Az állami támogatásnak ez az új rend­szere mindenekelőtt azt célozza, hogy a szövetkezetek a lehető legrövidebb időn be­lül olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy a jövőben maguk legyenek képesek fe­dezni az építkezések, gépek, berendezések, stb. költségeit, illetve azok kiegészítését és a természetes kopás általi pótlását. A szö­vetkezetek közötti megkülönböztetés azért fontos, hogy állami támogatásban csak azok a szövetkezetek részesüljenek, amelyek arra leginkább rászorulnak és persze eleget tesznek a feltételeknek. Azok a szövetke­zetek (tekintet nélkül a táj temielési jel­legére), amelyek a megszabott költségve­tési kerettel szemben tényleges megtakarí­tást érnek el, a tényleges megtakarítás 50 százalékáig állami támogatást kaphatnak. Az állami támogatásnak ez az új rend­szere, ez írásunk elején említett ökonó­miai intézkedések rendszerének részeként, nyilván hozzájárul ahhoz, hogy egységes földmüvesszövetkezeteink egytől-egyik telje­sítsék a párt által kitűzött feladatot: a mezögazasági termelés átütő fokozását. A prerovi felhívásra, hol gyorsabban, hol lassabban válaszoló szövetkezeti kötelezett­ségvállalások arra engednek következtetni, hogy szövetkezeteseink sokszázezres csa­ládja pártunk célkitűzését sajátjának te­kinti. SZILY IMRE I ÚJ szó PISIABABII NAGYKESZI AZ ELSŐ A nagykeszi szövetkezet most ün­nepli fennállásának 10. évfordulóját. Elbeszélgettem Czita Lajos szövetke­zeti elnökkel; megkértem beszéljen az EFSZ múltjáról, munkájáról. — Tíz évvel ezelőtt 15 kis- és kö­zépparaszt elhatározta, hogy szakít a régimódi egyéni gazdálkodással és pártunk útmutatása szerint Nagyke­szin is megkezdi a szocialista nagy­üzemi gazdálkodást — mondotta az elnök. Az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően bebizonyították, hogy ezeknek az embereknek az elhatáro­zása helyes volt. A kezdeti nehézse­gek leküzdése után a szövetkezet földalapja és a tagság létszáma ál­landóan növekedett, míg végre 1952­ben egészközségi szövetkezetté vált. Emlékszem, milyen körülmények közt kezdtük meg a szövetkezeti gazdálkodást, milyen állatállomá­nyunk, gazdasági épületeink, gépeink, tapasztalataink voltak. Alig 60 szar­vasmarhánk, sertésállományunk úgy­szólván nem is volt. Allatainkat a faluban helyeztük el szerteszéjjel, az általunk megjavított vagy átalakí­tott istállókban. Egyetlen Zetor traktorunk volt. amit a gépállomás­tól vettünk át. Szövetkezetünk akkori vezetőségében senkinek sem volt meg a kellő tapasztalata. Pótolta ezt a lelkesedés és a szövetkezeti gon­dolathoz való hűség. Gazdaságunknak jelenleg 470 szarvasmarhája, 46 lova, 720 sertése, 400 juha és 2500 baromfija van. 10 év alatt egy egész gazdasági ud­vart építettünk fel. A korszerű gaz­dálkodáshoz szükséges összes gépi berendezésünk megvan. Szövetkeze­tünk vagyonának értéke 9 millió ko­rona. Mindebből világosan látjuk, hogy tízéves munkánk nem volt hiá­bavaló. Az elért eredmények egyben köte­leznek is bennünket. Minden szövet­kezeti tag kötelessége, hogy lelki­ismeretes munkájával hozzájáruljon szövetkezeti vagyonunk megőrzésé­hez és gyarapításához. Az elmúlt évek alatt bebizonyosodott, hogy a szövetkezet gyarapodásával arányo­san emelkedik a tagság életszínvo­í nala is. Erről meggyőzően beszélnek a községünkben beállt változások. Bi­zonyítják ezt az újonnan épült l.áz­sorok. Tagságunk lakásaiból nem hiányzik a rádió, sőt a faluban levő televíziós készülékek leg nagyobb része szintén a szövetkezeteseké. Valamikor természetes volt, hogy gyalog bandukoljunk az állomásra s nem egyszer Komáromba is gyalog tettük meg az utat. Mindez már a múlté. Erre talán már senki sem gondol, mivel autóbuszon utazik, ké­nyelmesen, vagy pedig a saját mo­torkerékpárján.. Milyen hatást gyakorolt a szövet­kezeti gazdálkodás győzelemre ju­tása a tagság gondolkodásmódjára? - A bekövetkezett változásokkal egyidejűleg változott tagságunk tu­data, munkaerkölcse, a szövetkezeti tulajdonhoz való viszonya. Tagságunk túlnyomó része magáénak érzi a szövetkezetet, s azon igyekszik, hogy gyarapítsa a közös vagyont. Tagsá­gunk meggyőződött róla, hogy a ter­mészettől nem várhatunk könyör­adományt. Látjuk, hogyha minden lehetőséget kihasználunk, még tovább is növel­hetjük a terméshozamokat. Tagsá­gunk öntudatosodási folyamatára, ideológiai fejlődésére jellemző, hogy egyre többen kérik felvételüket a pártba, hogy mint párttagok még nagvob odaadással dolgozzanak a ki­tűzött feladatok megoldása érdeké­ben. - Az aratási és cséplési eredmé­nyekről is szeretnék egyet-mást hal­lani. - A 280 hektár aratnivalót saját erőnkkel, brigádosok nélkül, terve­zett határidő előtt 4 nappal befe­jeztük. Kaszával 18. kombájnnal 28, kévekötözőgéppel 224 hektárt arat­tunk le. Dicséretet érdemelnek a kévekötőgépek traktorosai és keze­lői, akik aratás alatt üzemzavar nél­kül dolgoztak. Iparkodásunk elősegítette, hogy el­sők lettünk. Beadási kötelességünket 125 százalékra teljesítettük - fe­jezte be az elnök. Czita Béla, Léva A tűzoltók is segítettrk A somorjai járás első lett Cseh­szlovákiában a gabonabeadásban. E szép eredmény eléréséhez a jól fel­készült tűzoltóság is hozzájárult. Nekik köszönhető elsősorban, hogy az aratási és cséplési időszak alatt egyetlen tűzeset sem fordult elö az egész járásban, De nemcsak ez az egyedüli érdemük. Derekasan kivet­ték részüket az aratási munkálatok­ból is, és mindent megtettek a szemveszteség nélküli gyors betaka­rítás érdekében. Különösen ki kell Az ősziek vetésére készülnek Az Anyali Állami Gazdaságban e na­pokban befejezték a cséplést. Elsők lettek a Bajcsi Állami Gazdaság rész­legei között. Az aratás befejezóse alkalmából nagyszabású aratóbált rendeztek. Cucor József, az üzemi bizottság elnöke köszönetet mondott a dolgozóknak, akik részt vettek az idei aratásban. Utána a helyi CSISZ­szervezet kultúrműsorral lépett fel. Rövid ideig elbeszélgettem Cucor Józseffel az idei terméseredmények­ről. Elmondta, hogy a begyűjtést már 103 százalékra teljesítették. — A tarlóhántást is elvégezzük a napokban s utána megkezdjük az ősziek alá előkészíteni a talajt. Pisztó Ferenc, Naszvad emelnünk a misérdi Prefa nemzeti vállalatban nemrég megalakult tűz­oltó csoportot, mely nemcsak a ga­bona betakarításában segédkezett, hanem harcot vívott a Duna áradása ellen is. Az EFSZ árvíztől veszélyez­tetett helyeiről biztos helyre szál­lították a gabonát. Bízunk benne, hogy a járis tűzoltói a további mezőgazdasági munkákban is tevékeny segítséget nyújtanak. Kocsis Károly, Somorjt Pelsőcön is Pelsőcön is minden erőt bevetet­tünk a termés mielőbbi betakarítá­sára, az aratási és a cséplési mun­kálatok gyors elvégzésére. Dicsére­tet érdemlő munkát végeztek vas­utasaink, akik a rendes beosztásuk elvégzése után pihenőidejük nagy részét az aratás és a cséplés mi­előbbi elvégzésére áldozták. 9 hek­tár olyan termést arattak le, ahol valóban meg kellett dolgozni, mivel a gabonafélék teljesen megdőltek. Az ifjúság, a tanítók és minden pol­gár példásan dolgozott. Ily módon a szövetkezet a 185 hektár vetést ide­jében learatta és a gabonabegyűjtést már két hete teljesítette. Pár nap múlva végez a csépléssel is. Jánosdeák László, Pelsőű Nehéz a gyalogjárás — különösen, ha autóbuszjegy van a zsebedben Mindennapos utazók mind vonatra, mind autóbuszra heti- vagy havije­gyet szoktak váltani, hogy-lie kell­jen naponta jegyet vásárolniuk. Így tesznek általában a szalánci vasútál­lomás és Szalánchuta között közleke­dő autóbusz utasai is, de az utóbbi időben gyakran póruljárnak. A dél­utáni és esti órákban ugyanis az au­tóbusz többször kihagy egyes mene­teket és a vonatról leszálló utasok folytathatják útjukat gyalog — ki két kilométert, ki hetet, annak ellenére, hogy az autóbuszjegy a zsebükben van. Ennek pedig az az oka, hogy az autóbuszközlekedési vállalat igaz­gatósága, ha rendkívüli esetekre — lakodalomra. kirándulásra, vagy mondjuk a labdarúgók számára kap­nak rendelést kocsira, nem külön­járatot küldenek, hanem a mi vo­nalunkról veszik le a kocsit és el­küldik a megrendelt rendkívüli fel­adat teljesítésére, anélkül, hogy az állandó utasoktól, akiknek zsebében heti- vagy havijegy van. valamit is kérdeznének. A vállalatnak - úgy látszik - elég, ha a heti- és havi­jegyeket kiváltották. A szolgálatot teljesíteni már nem kell. Az utasok azonban más véleményen vannak: tessék elsősorban teljesíteni az előre lekötött kötelezettséget és csak szü­net idején vállalkozzanak ezzel a kocsival más túrára is. vagv adjanak különkocsit a rendkívüli utazásokra. Ezt követeli - jogosan - a szalán­ci, újszállási és szalánchutai uta­sok a tőketerebesi autőbuszvállalat igazgatóságától. Iván Sándor, Kassa ťÍ,T S70 5 * 1959. augusztus 27-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom