Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-24 / 234. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártja a Szlovák Nemzeti Felkelés VEZETŐ EREJE A nemzeti felszabadító harc története Szlovákia te­rületén a Csehszlovák Köztársaság feldarabolása után, továbbá a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészületei és le­folyása, az összefüggő területen vívott harcok s még inkább a partizánháború lefolyása a felkelés területé­nek megszállása után meggyőzően bizonyítják a mun­kásosztály hegemóniáját a felkelésben. Ez osztály ve­zető politikai ereje Szlovákia Kommunista Pártja volt, mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának része, ame­lyet az egész köztársaság területén a CSKP külföldi ve­zetősége irányított Moszkvából. A CSKP vezető szerepe nyilvánvaló már abból a tényből is, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés a nem­zeti felszabadító harc kommunista koncepciójának ér­Fejtsünk ki néhány szempontot, amelyek fontosak ahhoz, hogy mély­rehatóbban megértsük a CSKP veze­tő szerepét mind a felkelés előkészí­tése, mind pedig lefolyása során. A párt vezető szerepének legfon­tosabb előfelétele természetesen az volt, hogy politikája azonosult a nemzet érdekeive' Ahhoz azonban, hogy a nemzet több­sége elismerje a pártot vezető erő­nek, elkerülhetetlenül szükséges volt, hogy tudatában legyen a párt helyes politikájának. Ez a tudat an­nál inkább megérlelődik a tömegek­ben, minél nagyobb mértékben nyúl­nak be életükbe azok a történelmi események, amelyekből kénytelenek okulni. Mihail Solohov ismert regényében, a Csendes Donban (az első részben) leírja a bolsevik Stockmann munkáját Tatarszkoje faluban. Stockmann vi­tatkozik egyes kozákokkal, aztán le­tartóztatják, elhurcolják, és úgy lát­szik, a faluban semmi sem változott, hisz még pártsejt sem alakult, s az élet megy tovább. A szerző azonban érezteti, hogy azok az eszmék, ame­lyek magját Stockmann hintette el az emberek közt, később, a háború alatt éreztetik hatásukat. Mihelyt al­kalmas objektív helyzet állt elő, az emberek jobban megértették ezeket az eszméket, felfogták összefüggései­ket és ez hozzásegítette őket, hogy az 1917-es forradalomban helyes ál­láspontot foglaljanak el. Hasonló a helyzet azzal, a munkával kapcsolatban is, amelyet Csehszlová­kia Kommunista Pártja fejtett ki a München előtti köztársaság idején a cseh és a szlovák nép között. A polgári pártok és a szociáldemok­rata pártvezetőség müncheni árulá­sa után nyilvánvalóvá vált, hogy egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája felel meg tel­jesen azoknak a nézeteknek, amelye­ket a szlovák nemzet vall a szabad­ság és a demokrácia kérdéseiben. Ez az azonosság volt az alapja annak a vezető szerepnek, amelyet a kommunista párt vitt- a nemzeti felszabadító harcban, mégpedig te­kintet nélkül számbeli erejére és arra, milyen szervezeti formákban nyilvánult ez meg. A köztársaság feladarabolása után olyan objektív helyzet állt elő, amely­ben sok kommunista hazafi megér­tette a CSKP politikáját és jelentő­ségét. A kommunista párt tekintély­re tett szert a nemzet előtt. Népünk a kommunistákban eleven bizonyságát látta annak, hogy a nemzet a maga testén belül sem maradt támasz nél­kül, hogy van valaki, akihez minden becsületes antifasiszta bizalommal fordulhat A CSKP a München előtti köztársa­ság idején az erjesztő munkáját végezte a nemzetben, s ennek a mun­kának másik következménye az volt, hogy a párt forradalmi harcos kádereket nevelt, melyek lényegében helyesen láttak az alapvető kérdésekben még akkor is, amikor a Szlovák Nemzeti Felke­lés előkészítésének időszakában az SZLKP ötödik illegális Központi Bi­zottságától helytelen utasítások érkez­tek. A kommunisták személyesen él­ték át a CSKP harcos hagyományait és megérezték, hogy ezek az utasí­tfcjok idegenek a kommunista moz­galom szellemétől. A CSKP első republikabeli politiká­ját és munkáját sok olyan ember is ismerte, akik nem voltak tagjai a pártnak, és ez segítségükre volt a nemzeti felszabadító harc célkitűzé­seinek felismerésében még akkor is, amikor Beneš kormányát a Hitler­ellenes koalíció va'lamennyi hatalma a Csehszlovák Köztársaság kormá­nyaként ismerte el. A kommunista párt vezető szerepe a nemzeti fel­szabadító harcban első ízben nyúj­tott biztonságot a népnek abban, hogy telmében tört kl a széles néptömegek tömegmozgalma­ként, tehát szöges ellentétben a katonai államfordulat koncepciójával, amelyet Benešék londoni kormánya ter­vezett és az illegális Szlovák Nemzeti Tanács is átvett Bizonyítja ezt az a szerep is, amelyet a kommunisták ját­szottak a szabadságharc egyes konkrét formáiban a nemzeti bizottságokban, a partizánmozgalomban, er­ről tanúskodik a kommunisták politikai tömegmunká­ja a hadseregben, valamint a pártnak az a kezdemé­nyezése, hogy az egész nemzetet bevonja a harcba nemcsak közvetlenül az arcvonalakon, hanem a mö­göttes területeken is; a CSKP vezető szerepét bizonyít­ja végül, hogy a párt adott formát a felkelés politika célkitűzéseinek és juttatta el azokat a tömegekhez. Csehszlovák Köztársaság nem segítették idehaza a partizánmozga­lom szervezését. A másik hangsúly a partizánok szóra jut. Világos volt, hogy a par­tizán hadviselés a kommunisták el­képzeléseinek felel meg, nem pedig a Beneš-kormány elképzeléseinek. A felkelés harci átütő erejének fo­kozásában nagy jelentőségűek vol­tak a szovjet harcosok tanácsai, bí­ráló megjegyzései és tapasztalatai. az uj lesz többé kizsákmányoló állam. Má­sodszor, sok hazafi, aki féltette a szlovák nemzet helyzetét a helyre­állított Csehszlovák Köztársaságban, a kommunista pártban a szlovák nemzet egyenjogúságának zálogát látta. Tudták, hogy a München előtti köztársaság idején a CSKP volt az egyetlen országos politikai párt, amely nemcsak elismerte a szlovák nemzet nemzeti sajátosságát, hanem harcolt is a cseh finánctőke Szlová­kiával szemben követett politikája és ideológiai megnyilvánulása — a csehszlovák nemzet fikciója ellen. További fontos szempont, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a kommunista párt vezető sze­repének megítélésénél, a CSKP internacionalista jellege A CSKP a nemzetközi, világméretű, forradalmi munkásmozgalom elvá­laszthatatlan része volt, amelynek leg­fontosabb vívmányaként e mozgalom célkitűzéseinek részleges megvalósí­tása, vagyis a szocialista állam — a Szovjetunió felépítése volt. A Szov­jetunió nem csup&n egy állam, a világ egyik nagyhatalma volt, hanem mindenekelőtt kézzelfogható kifejező­je a szocializmus és a kommunizmus szakaszának az emberi társadalom fejlődésében, szerves része a nem­zetközi kommunista mozgalomnak. Ezt megértették mind a kommunis­ták, mind a nem kommunisták. A Szovjetunió helyzete a második világháború idején döntő része a hit­lerista Németország és szövetségesei ellen folytatott harcban, rávilágítot­tak arra a sorsszerű kapcsolatra, amely a leigázott nemzetek szabad­ságának kérdése, valamint a szovjet hadsereg és a szovjet nép harca kö­zött fennáll, s egyben megmutatták, mennyire reálisak a nemzeti felsza­badító harcnak ama célkitűzései, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja határozott meg. A Szovjet­unió nemzetközi jelentősége kiszéle­sedett, s e jelentőséget egyre tel­jesebben fogták fel a leigázott népek nem kommunista tömegei is. A Szovjetunió megbonthatatlan kapcsolata a nemzetközi kommunista mozgalommal, nevezetesen a Szlová­kia területén működő kommunista párttal, mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom részével, továbbá az a tény, hogy a Szovjetunió területén fejtették ki tevékenységüket a CSKP vezető képviselői, azt eredményezte, hogy a moszkvai rádió bármely idő­pontban és bármely nyelven sugár­zott adásait a hazai kommunisták és nem kommunisták igazi, hiteles kommmunista hangnak tekintették. Rajta mérték le a hazai kommunisták munkájuk helyességét vagy helytelen­ségét, s természetesen az illegális SZLKP vezetősége kiadta irányelvek helyességét, illetve helytelenségét is. Ezzel kapcsolatban jobban megért­hetjük a szovjet partizánok jelentősé­gét is Szlovákiában. A Szovjet partizánok feladata az volt, hogy segítsenek a szlovákiai partizánmozgalom megszervezésében. Feladatuk tehát harci feladat volt, nem avatkoztak bele a nemzeti fel­szabadító harc politikai kérdéseibe. Ez azonban mit sem változtat a té­nyen, hogy puszta jelenlétüknek je­lentős politikai következményei is voltak. Ezek a következmények abból fakadtak, hogy szovjet partizánok voltak. A hangsúly egyaránt mindkét szóra esik. Mindenki előtt világos volt, hogy ezeket a szovjet embereket a Szov­jetunióból küldték, természetesen a CSKP vezetőségének tudtával, így te­hát minden szovjet partizán, kom­munista és pártonkívüli egyaránt a kommunisták számára a moszkvai rádió cseh és szlovák adásainak tet­tekkel való bizonyítását jelentette. A kommunisták és nem kom­munisták számára a szovjet partizá­nok jelenléte azt igazolta, hogy he­lyesen cselekedtek, amikor a nép­tömegek akaratának megfelelőn elő­Ján Šverma és munkatársai megérkezése Banská Bystricára szeptember vé­gén nagy jelentőséggel bírt abban a tekintetben, hogy még jobban hang­súlyozzák a CSKP vezető szerepét a Szlovák Nemzeti Felkelésben, hisz ekkor kezdődött a párt nagyobbmér­vű aktivizálása azzal a céllal, hogy fokozzák a felkelés harci erejét, harcra mozgósítsák az egész nem­zetet. Šverma beszéde, amelyet 1944. október 3-án mondott el a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén, tisztázta mind a felkelés jellegével, mind pe­dig célkitűzéseivel - a köztársaság új politikai alapjaival — kapcsolatos kérdéseket. Az SZLKP-nak Šverma megszövegezte Felhívása a nemzet valamennyi rétegét mozgósította, hogy leküzdjék a felkelés addigi hiányosságait; ezt a felhívást offen­zív harci szellem hatotta át. A párt népgyűléseket szervezett a falvak­ban, s ezeken a gyűléseken elsősor­ban Marek Čulen magyarázta meg a parasztoknak az SZLKP politikáját. Podbrezován megtartják az üzemi bi­zottságok értekezletét, keresztülvi­szik azt a javaslatot, hogy a had­seregben külön tisztek foglalkozza­nak a katonák eszmei nevelésével. Fontos az a támogatás is, amelyben Šverma az SZLKP központi lapját, a Pravdát részesítette. Mindez meg­győzte a szabadsáqáért felkelt né­pet, hogy a kommunista párt mun­kájában ízig-vérig eqybeforrt a fel­kelés harcával és célkitűzéseivel, ami biztossá tette, hogy e harc eredmé­nyei megfelelnek majd a hozott ál­dozatnak, még akkor is, ha az ellen­állási harcban a burzsoázia is részt vesz, amelynek politikájával kapcso­latban népünk már keserű tapaszta­latokat szerzett. A Šverma vezette moszkvai küldött­ség részvétele a Szlovák Nemzeti Felkelésben tulajdonképpen konkre­tizálta és teljessé tette a CSKP ve­zetőségének a nemzeti felszabadító harcról vallott elképzeléseit a fel­kelés területén, vagyis azt az irány­vonalat, amely már előzőleg beha­tolt a tömegek tudatába és oda ve­zetett, hogy a felkelés a tömegek alulról jövő kezdeményezésére rob­bant ki fegyveres harcként. Most azonban, a moszkvai delegáció meg­érkezte után ez a helyes irányvonal a felkelés területén közvetlenül a pártvezetőségtől jut el a tömegek­hez, s hozzájárul ahhoz, hogy a nép vágyai és harcos elszántsága szilár­dabb politikai öntudattá ötvöződje­nek. Ján Švermát sok kiváló személyes tulajdonság, nagyfokú politikai érett­ség, hozzáértés jellemezte. De a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben való rész­vételének jelentősége nem csupán ebben áll. A legfontosabb az a tény volt, hogy személyében és munkájá­ban annak a néhány esztendős harc­nak és munkának az eredményei tes­tesültek meg, amelyet a CSKP ve­zetősége folytatott Klement Gott­walddal az élén Moszkvában a nem­zeti felszabadító harcnak és célkitű­zéseinek helyes koncepciójáért; ezt a koncepciót az adott helyzet mar­xista értékelése, nemzeteink s neve­zetesen a munkásosztály történelmi tapasztalatai, valamint az SZKP és a szovjet nép óriási tapasztalatai alapján dolgozták ki. A Szlovák Nemzeti Felkelés elő­készítésének és lefolyásának törté­nete igazolja, mily hatalmas anyagi erőt jelentenek a helyes elméleti kö­vetkeztetések, vagyis azok, ameiyek a néptömegek forradalmi törekvé­seivel egvetlen szerves eqésszé ké­pesek egybeforrni. MIRO IIYSKO Gyors ütemben épül az új vízvezeték A Hŕiňová-Losonc vonalon gyors tempóban hslad a vízvezeték ŕpíté­se, szerelése. A fővezeték nemcsak elérte Losonc határát és Csurgónál már épül a nagy vízvezeték-elosztó, de már a város utcáin is javában fo­lyik a csövek lerakása. Jelenleg a hosszú Mereskovszkij utcán végzik a csövezést a szerelők, akik most a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfor­dulójára vállalták, hogy a vizet augusztus 29-re bevezetik a lovinobaüai magnezitüzembe. A vízvezeték dolgozói továbbá vállalták, hogy Losoncon az állami kórházban, a JNB épületében, a tizenegyéves iskolában és másutt is még ebben az évben, tehát jóval a tervezett határidő előtt meglesz a vízvezeték. Sólyom László, Losonc. A rimaszombati HNB utcai bizottságainak munkájáról A Rimaszombati Helyi Nemzeti Bizottság sikeres munkáját nagyban segítik a város területén működő utcai bizottságok. Rendsze­resen, pontosan terv szerint tartják igen jól látogatott gyűléseiket és eze­ken a lakosságot valóban érdeklő té­mákkal foglalkoznak. Igy pl. az egyi­ken dr. Skergyák orvos tartott egész­ségügyi előadást. Más ízben vonzó­építésénél tevékenykednek ^ § Egy héttel ezelőtt, vasárnap rossz ^ ^ írf/í ? - /1 / f t! rirr ľ Ä i vety, rinvyŕnf-tn S hatású filmek kerülnek vetítésre az alkohol elleni küzdelemről, az utcák, udvarok tisztántartásáról, stb. A HNB éppen az utcai bizottságokon keresz­tül tartja fenn kapcsolatát választói­val, idejében tájékoztatja a lakossá­got minden akcióról. Most például az utcai bizottságok a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója ünnepségei­nek előkészítésével foglalkoznak ke­rületi és járási viszonylatban, öröm­mel vettük tudomásul — szintén az utcai bizottságok útján — azt a hírt is, hogy az idei szeszélyes időjárás ellenére sikerült a mezőgazdasági munkákat idejében befejezni és a fel­vásárlást már augusztus 14-én, tehát jó pár nappal a kitűzött határidő előtt 100,5 százalékra teljesíteni. ^e olyan kérdést is sikerrel tárgyalnak meg az utcai bi­zottságok, hogyan kell véget vetni a város területén a még házhoz járó egyéni varrónők tevékenységének és behozni őket a szocialista üzemekbe. Egészséges javaslatok futottak be erre vonatkozólag a helyi nemzeti bi­zottsághoz és remélhető, hogy sike­rül majd az illetőket mielőbb meg­szervezni. Réthy István, Rimaszombat. D e s s WfSSSSSSŕSSŕSSSSSSSSSfSSSSSSSSfSSfffŕSSSff/SSSSf/Z Az összefogás szép példája Egyházasbáston korszerű, röntgen­nel felszerelt egészségügyi központ épül a lakosság hozzájárulásával. — A telket a község adta, — mondja Ádám József elvtárs, a HNB titkára, s államunk anyagra évente 80 ezer koronát bocsát rendelkezés­re. Az egyházasbátiak mintegy 5000 órát dolgoztak már le az építkezés­nél. A többi község is segít. Talán Tajti község dolgozóit láthattuk leg­többet az építkezés színhelyén. A Járási Egészségügyi Intézet dol­gozói is már három alkalommal jöt­tek segíteni. Mefl kell azonban mon­dani, — folytatja a HNB titkára, —: hogy Vecseklő község bizony nagyon hátul kullog ezen a téren. Pedig ők is úgy részesülnek majd a központ áldásaiban, mint a másik falu dol­gozói. A vecseklői HNB azonban úgy tűnik — nem szentel kellő figyel­met ennek a dolognak. Agócs Vilmos, Ajnácskő. M int a kártyavár omlik össze min­den terv a guszonai „Jednota" épü­lete ügyében. Márt öt évvel ezelőtt kellett volna megkezdeni az új „Jednota" épü­let építését. A Fogyasztási Szövetkezetek íUIeki vezetősége azonban még mindig nem a tettek híve. 1.957-ben újra akciótervbe vették az új épület ügyét. 1958-ban az építést valóban meg is kellett volna kez­deni. A község lakói a tömegszervezetek­kel együtt 1200 órái brigádmunkát aján­lottak fel az építkezésnél, az alapokat önsegéllyel ásták volna ki. Ehelyett azon­ban 1957 végén az e célra Guszonára szállított vagon cementet 1958 tavaszén el­szállították azzal az indokolással, hogy a talaj nem elég teherbíró a kijelölt helyen. A HNB nem nyugodott brele a vizsgálat ered­ményébe. Az új vizsgálat megmutatta, hogy a huza-vona nem volt helyén, ráfizetéssel is járt, Guszona község pedici mindmáig „Jednota"-épület nélkül van. A régi „épület" befogadóképessége négy­öt személy, de már Így is könyökig járnak a z asszonyok a zsírban, meg a lekvárban. A többiek az udvaron állhatnak sorba és várhatják, mikor esik fejükre egy meg­csuszamlott cserép. Egy komoly telet nem bír ki a tető, vagy be sem várja talán a telet. Most azt ígérték, hogy még ebben a félévben hozzálátnak, de eddig még nem történt semmi. S mivel a HNB a legjobb akarata mellett sem volt képes nyélbeütni az ügyet, a sajtóhoz fordulunk, amelyen keresztül kérjük az illetékesek intézkedé­sét. Ferenc Béla, Guszona IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIUIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilII. Bővítjük a szolgáltatásokat jja értékelni akarjuk ti a zselízi HNB-neka község fejlesztése, vala­mint a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások terén elért munkáját, meg kell állapítanunk, hogy elis ­merésre méltó eredmé­nyeket mutathatnak fel. Fölkerestük a közszol­gáltatási üzemek igazga­tóságát, ahol tájékoztattak bennünket, milyen szol­gáltatásokat nyújtanak a lakosságnak és milyenek­kel szándékszanak bőví­teni ezeket a jövőben. Dá­vid elvtárs, az igazgatóság dolgozója mondotta: „Szolgáltatásainkat a la­kosság legszélesebb réte­geinek szántuk s ezért ezeket a gazdasági ténye­zők figyelembevételévet, a lakosság igényeinek szem előtt tartásával szervez­zük. A szolgáltatásokat évről évre bővítjük. Szolgáltatásaink sokol­dalúak. Itt van pl. a te­herfuvarozás, a taxi-szol­gálat, fényképészet, bor­bélyüzemeic, temetkezési szolgálat, sírkókészítés, darálóüzem, salak - cement­blokk készítése, utcatisz­títás, rádiójavítás, autója­vító-műhely, lakatosüzem, villanymotor-tekercselés, kárpitosüzem, irodai és háztartási cikkek javítá­sa, szíjgyártóüzem stb. Így sorolhatnám még to­vább azokat a szolgálta­tásokat, amelyek a lakos­ság érdekeit vannak hi­vatva szolgálni. Az üzemeket állandóan bővítenünk kell és újakat is létesítünk, mert csak így tudunk a nagymérvű követelményeknek eleget tenni mind helyi, mind járási viszonylatban. A szervezést illetően nagy segítséget kapunk a helyi nemzeti bizottságtól. Közösen tárgyaljuk meg a fontosabb kérdéseket és a létesítendő szolgáltatáso­kat. Üzemeink élén kiváló szakemberek állnak. Ez nagyban hozzájárul ah ­hoz, hogy községünk és járásunk lakossága meg van elégedve a szolgálta­tásokkal. Vannak ugyan még hibák is, de iparko­dunk kiküszöbölni^ őket. Az egész járás terüle­tén 137 dolgozónk van. Ezek legnagyobb része itt van Zselízen, mert a főbb üzemek a járás székhelyén létesültek. Ami a tervteljesítést il­leti, az 1959. év első ne­gyedét veszteséggel zár­tuk. Néhány mutatóban nem értük el az előírt tervet. Kerestük a hibákat s több fogyatékosságra jöttünk rá. A második negyedévét már ezen hibák kiküszöbölésével kezdtük meg. A tervet a második negyedévben nemcsak teljesítettük, de behoztuk az első negyed­évi lemaradást is. Július 1-től átvettük a temetők gondozását is. Bevezetjük a háztáji ker­tek szántását, a fafűré­szelést. Motorkerékpár és kerékpármegőrző-garázst létesítünk és még több, hasonló szolgálat létesíté­se van folyamatban". [ zselízi HNB a falu szocializálása te ­rén is szép eredményeket ér el. 40 új szövetkezeti tag lép most a szövet­kezet nagy családjába. Dolgozó népünk értékeli ezt az áldozatkész mun­kát, a HNB tagjai min­denkor a lakosság széles rétegeinek támogatására számíthatnak. Andriskin József, Zselíz. A ÜJ SZÖ 356 * 1959' au-flusztus .11

Next

/
Oldalképek
Tartalom