Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-21 / 231. szám, péntek

Áz USA 41 milliárdot fordít a fegyverkezésre Washington (ČTK) - Eisenhower elnök törvényt írt alá, amely 40 945 millió dollárt irányoz elő katonai kiadásokra az 1959-1960-as költségvetési évben. Ez az összeg nem foglalja magában a külföldi segélyprogram eszközeit és az atomenergiaügyi bizottság költségvetését. Az új törvény a katonai iparnak lehetővé teszi, hogy további 16 milliárd dolláros megrendelést nyerjen. A 40 945 millió dollárból 18 675 millió dollárt fordítanak az amerikai légierők céljaira. Kommunista-ellenes bírósági tárgyalás az EflK-bai MOSZKVA (ČTK) - A MOSZKVAI PRAVDA AUGUSZTUS 20-1 SZÁMÁBAN BESZÁMOLT AZ EAK-BAN FOLYÓ KOMMUNISTAELLENES BlRÖSÁGI TÁRGYALÁSRÓL. A Reuter ügynökség kairói tudósítójának jelentése szerint augusztus 15-én az állambiztonsági ügyek legfelső bíróságán Alekszandriában katonai bírósági tárgyalás kezdődött az EAK 64 állampolgára ellen, akiket azzal vádolnak, hogy tagjai EgyipFelhívás a Kubai forradalom védelmére New York (ČTK) — A latin-amerikai dolgozók szövetsége (TTAL) augusztus 19-én kiáltványt tett közzé, amelyben felhívja Dél-Amerikái valamennyi országának dolgozóit, védelmezzék a kubai forradalmat a belső és a külföldi reakció támadásaival szemben és támogassák a kubai nép Igazságos szabadság- és függetlenségi harcát. A felhívás továbbá rámutat, hogy azok A chiliéi értekezlet eredményeiről Havanna (ČTK) — A Noticiás de Hoy, Kuba Népi Szocialista Pártjának központi lapja hírmagyarázatot közölt az amerikai államok külügyminisztereinek chilei értekezletével kapcsolatban. A hírmagyarázat továbbá rámutatt arra, hogy az Egyesült Államok az értekezleten nem érte el Kuba elítélését s nem volt képes arra, hogy Kubát a választások megtartásának bizonyos dátuma elfogadására kényszerítse. A latin-amerikai országok belügyeibe beavatkozó nemzetközi rendőrség létesítésének terve nem nyert semmilyen támogatást. A kommentár további része kiemeli t itt az ideje annak, hogy Latin-Amerika országai védelmük megszilárdítása érdekében egyesüljenek. Amit támogatnunk kell, — jelenti ki a hírmagyarázat — nem az álszent pánamerikanizmus, hanem a latin-amerikai országok haladó és forradalmi egyesülése a függetlenségükért, valamint gazdasági és szociális érdekeik kivívásáért folytatott harcban. Kenya lakossága függetlenséget követel Kairó (ČTK) — A kenyai felszabadító mozgalom kairói hivatala augusztus 19-én közölte, hogy az európai gyarmatosítók Kenyában újabb fajüldöző összeesküvést szőnek az afrikai lakosság ellen. Oj politikai pártot, az úgynevezett Kenya Nemzeti Pártját alapították, melynek feladata a néger lakosságot együttműködésre késztetni a brit hatóságokkal és szétforgácsolni a nemzeti felszabadító mozgalmat. A kenyai felszabadító mozgalom kairói hivatalának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kenyai nép vezető tényezői óva intették a lakosságot attól, hogy belépjen ebbe az új egységbontó pártba. A nyilatkozat továbbá követeli, hogy Kónyában legkésőbb 1960-ig űj, afrikaiakból álló kormány alakuljon és hogy a brit kormány kötelezően tűzte ki a határidőt, amikor Kényának teljes függetlenséget ad. az események, amelyekre Latin-Amerikában az utóbbi években sor került, eme országok fokozódó szabadság- és függetlenségi harcáról tanúskodnak. „E harc következtében — hangsúlyozza a nyilatkozat — számos országban, így Peruban, Kolumbiában, Venezuelában és Kubában megdöntötték a reakciós diktátor-rendszert, az amerikai monopolisták eszközét. Komoly változások állottak be Chilében, Argentínában, Brazíliában és más országokban. Paraguay, Nicaraguai és a Dominicai Köztársaság népe fegyverrel kezében harcol a LatinAmerikában még meglevő diktátor-rendszerek ellen." NAGY, HARCOK ALGÉRIÁBAN Kairó (ČTK) - Szerdán Kairóban nyilvánosságrra hozták az algériai nemzeti felszabadító hadsereg főparancsnokságának augusztus 9—10. napjaiban kifejtett algériai haditevékenységről kiadott közleményét. A közlemény szerint az algériai nemzeti felszabadító hadsereg alakulatai és a francia gyarmati csapatok e két nap folyamán 29 nagy csatát vívtak. 394 francia katona és tiszt életét vesztette, további 267 megsebesült. Az algériai csapatok 19 francia páncélautót tettek harcképtelenné és sikeres támadásokat intéztek a francia hadállások ellen. tom Kommunista Pártjának és megkísérelték Nasszer elnök rendszerének megdöntését. A vádlottak között munkások, tisztviselők, diákok, újságírók, a haladó értelmiség képviselői vannak, továbá Morszi el-Haddad, az alekszandriai egyetem jogi fakultásának tanára, akit a Reuter ügynökség tudósítója szerint „a per egyik fő személyiségének tekintenek. Az 1200 oldalas vádirat megjegyzi, hogy a vádlottak állítólag illegális szervezet tagjai voltak. A bíróság elé terjesztett „tárgyi bizonyítékok között" 7 ezer könyv, brosúra és röpirat — melyeknek kiadását az egyiptomi kommunisták művének tekintik - 225 írógép és egyéb eszköz van. A rendőrség az EAK egyiptomi területén az 1959. január l-re virradó éjjel megkezdett úgynevezett „antikommunista" razziák során tartóztatta le a vádlottakat. Hafez Szabek', a köztársaság főügyésze még a tárgyalás megkezdése előtt súlyos börtönbüntetést követelt a vádlottakra. Kairói újságírókörökben felhívták a figyelmet a jelenlegi pernek az EAK reakciós körei által folytatott antikommunista kampánnyal való összefüggésére. WALTER ULBRICHT a nyugatnémet gazdaságügyi miniszter rágalmairól A bonni provokáció elfen Varsó (ČTK) - A Kurier Polszki, Lengyelország Demokrata Pártjának lapja szerdai számában tiltakozott az Interparlamentáris Unió varsói 48. értekezletén részt vevő hírhedt nyugatnémet revansisták kiküldése ellen. „A hagyományos lengyel vendégszeretet valóban a legsúlyosabb megpróbáltatásnak lesz kitéve — írja. Olyan politikusokat küldenek hozzánk, akik már évek óta azzal foglalkoznak, hogyan válasszák el egymástól a nemzeteket, olyan politikusokat, akik arra törekednek, hogy megakadályozzák Lengyelország és Nyugat-Németország megegyezését és akik revansra szólítják fel honfitársaikat Ellentétek az Angol Munkáspárt kebelében London (ČTK) — Az angol Munkáspárt jobboldali vezetőségének az a törekvése, hogy elfojtsa az esetleges munkáspárti kormánynak az atomfegyverek kérdésében követendő politikájáról folyó párton belüli vitát, eredménytelen maradt. Egyre újabb szak- és szövetkezeti szervezetek, a munkáspárt kollektív tagjai csatlakoznak a közlekedési és a nem szakképzett dolgozók szakszervezeti szövetségének ahhoz a követeléséhez, hogy az esetleges munkáspárti kormány lépjen ki a nukleáris klubból és hogy Nagy-Britannia elsőként mondjon le az atomfegyverről. Amint a Reuter ügynökség rámutat, a vitában csaknem 140 határozat hangzott el, amelyekben a szakszervezeti szövetségek és a munkáspárt egyéb szervezetei követelik, hogy Nagy-Britannia feltétlenül mondjon le az atom- és hidrogénfegyverekrőlj A Daily Worker jelentése szerint augusztus 18-án ehhez a követeléshez további két skóciai szakszervezeti szövetség csatlakozott. A román ifjúság az államünnep tiszteletére Bukarest (ČTK) A román ifjúság augusztus 23-a előtt értékeli az államünnep tiszteletére a munkahelyeken és a közéletben tett vállalásokat. A bukaresti ifjúság már több mint 13 és félmillió leit takarított meg. Ezt az ifjúsági munkacsoportok jó munkájával és több mint 90 ezer fiatal brigádmunkájával érte el. A temesvári kerületben több mint 34 ezer fiú és lány vett részt az augusztus 23-a tiszteletére indított szocialista munkaversenyben. Berlin (ČTK) - Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, a miniszterelnök első helyettese nyilatkozatában megcáfolja Erhard bonni gazdaságügyi miniszternek az NDK-ról terjesztett rágalmait. Hangsúlyozza, hogy az NDK szocialista társadalmi rendszere a legközelebbi években minden téren bebizonyítja fölényét Nyugat-Németország tőkés rendszere fölött. Erhard miniszter jól tudja, hogy az NDK célja: a legszükségesebb közszükségleti cikkek fogyasztásában 1961-ig utóiérni Nyugat-Németországot — reális cél. Erhardnak a szocialista államok állítólagos agresszív szándékairól híresztelt állítását a genfi értekezletre Nyugat-Németország jelenti a legnagyobb veszélyt Európában Stockholm (ČTK) — „Nyugat-Németország vált Európában a veszély legnagyobb tűzfészkévé és fenyegeti a Baltitenger békéjét — mondotta Uno Wallman az ADN sajtóügynökség stockholmi tudósítójával folytatott beszélgetés során. Uno Wallman az egyik legismertebb svéd festőművész. Kijelentette, hogy Svédország és a szomszédos országok lakossága körében ez a veszély nagy nyugtalanságot kelt. Hangsúlyozta, hogy ő éppúgy, mint többi művésztársa is nagy reményt fúz N. Sz. Hruscsov és D. Eisenhower közelgő kölcsönös látogatásához. Bo Gustafsson, az upsalai egyetem fiatal történésze az ADN hírügynökségnek adott interjújában Adenauer rendszerét Európa békés fejlődése legveszedelmesebb akadályának minősítette. utalva cáfolta meg: „Hogyan beszélhetett Erhard úr a szocialista államok agresszív szándékairól, hisz éppen a bonni kormány ellenezte a genfi tárgyalásokon a német vegyes bizottságot, a tárgyalások folyamán tüntető módon revansista és atomfegyverkezési kampányt rendezett. Ulbricht továbbá megjegyezte, hogy Nyugat-Németországban az atomfegyverkezés évente több mint 11 milliárd márkát emészt fel, míg az NDK-ban a hagyományos fegyverzettel felszerelt nemzeti hadseregnek egymilliárd márkára sincs szüksége és a dolgozó nép által alkotott értékeket a békés ipar fejlesztésére fordítják. A Ruhr-vidék válságos helyzetéről Bonn (ČTK) — A Neue Rheinzeitung nyugatnémet lap augusztus 19-i cikkében a Ruhr-vidéki szénválság katasztrofális méreteivel foglalkozik/ A lap a többi között így ír: „Minden jel arra mutat, hogy kitör a vihar, mert a bányák bezárják kapuikat, a munkások elvesztik kenyerüket. Mintegy 18 millió tonna eladatlan szén hever garmadákban, további 12 millió tonna szén és koksz van a fogyasztók raktáraiban. Ez összesen 3 hónapi termelés. A válság kezdete óta 6 millió műszakot hagytak ki és a bányászok 120 millió márkát veszítettek munkabéreikben. Mostanáig 50 ezer bányászt bocsátottak el és a válság nem ér véget." A kormány és a szénbányatársaságok mit sem tettek ezen áldatlan állapot megszűntetésére. A bonni kormányt nyugtalanítja agresszív politikájának bírálata Bonn (ČTK) - Amint a DPA nyugatnémet sajtóügynökség jelenti, a bonni kormánykörök kedden nagyon élesen reagáltak Ferhat Abbasznak, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányelnökének ama nyilatkozatára, hogy a bonni kormány pénzeli az algériai nép elleni gyarmati háborút. A bonni kormányt nyugtalanítja, hogy agresszív politikája az utóbbi napokban egyre gyakrabban a bírálat kereszttüzébe kerül világszerte. Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányelnöke a Spiegel nyugatnémet hetilap képviselőinek adottt interjújában ugyanis leleplezte, hogy Bonn pénzeli a francia imperialisták algériai irtó háborúját. Abbasz továbbá kijelentette, hogy e véres háborúban az algériai lakosságnak már egytizede eliusztult s emellett a legnagyobb veszteségeket a polgári lakosság szenvedte. Az algériai francia akciók „mérlege" — N. S. HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán délután fogadta a Guineai Köztársaság kormányküldöttségének tagjait. (ČTK) A Párizs-Bonn tengely újabb békeellenes akciója AMIKOR RÖVIDDEL a genfi külügyminiszteri értekezlet befejezése előtt hivatalosan közölték, hogv rövidesen sor kerül a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető államférfiainak kölcsönös látogatására, e hír első visszhangja a nyugat-európai uralkodó körökben legalább is formálisan pozitív volt. Még a bonni kormány Is „legyőzve önmagát" kifejezte ..megelégedését". Az általános öröm közepette, amelyei N. Sz. Hruscsov USA-beli és D. Eisenhower szovjetunióbeli útja a világ közvéleményében keltett, nagyon furcsán hatott volna egyik vagy másik nyugateurópai kormánytényező nyílt ellenzése. Ezért a „fenntartások" kinyilvánításával vártak egy ideig. Persze nem túl sokáig. A jobboldali sajtóban napvilágot látott kezdeti célozgatások után félhivatalos kétkedő hangok jelentkeztek, s ma már megállapítható, hogy az Északatlanti Tömbön belül olyan csoport alakult ki, amely a szovjet-amerikai kapcsolatokban bekövetkező fejlődésre ellenséqes szemmel tekint. E csoport magvát az újdonsült BonnPárizs „tengely" képezi, amelyet egyes további NATO-személyiségek Is támogatnak, főleg a katonai körök. E csoport ellenséges állásfoglalása Olyan reményteljes eseményhez, mint amilyen a világ két legnagyobb hatalma kormányfőinek kölcsönös látogatása, rendkívül jellemző. Egyrészt arra a politikai irányvonalra, melyet a két ország (NyugatNémetország és Franciaország) az utóbbi években követ, másrészt a NATObeli partnerek között fennálló jelenlegi nézeteltérésre általában. Tegyük fel azonban mindenekelőtt a kérdést: Miért érez oly nagy nyugtalanságot a francia és a nyugatnémet kormány a „hidegháború" kiküszöbölésére irányuló Ígéretteljes lépések felett? Ezen álláspont okai közül néhány mindkét országban közös nevezőre vezethető vissza. Elsősorban az az ok, amely a kapitalista országok egyenlöUen fejlődéséből származik. A NATO-ban, mint ismeretes, bizonyos rendszer uralkodik, amely előnyös az Egyesült Államok s aránylag Nagy-Britannia számára is, olyan rendszer. amelyet már érvényüket vesztett feltételek között teremtettek meg. Nyuqat-Németország és Franciaország úgy vélik, hogy jelenlegi helyzetük nagyobb súlyra jogosítja fel őket e szövetségben, mint amilyennel meg kellett elégedniök 10, illetve 4 évvel ezelőtt. Ugyanakkor azt a nézetet vallják, hogy az ilyen változást leginkább a folytatódó „hidegháború" és a nemzetközi feszültség közepette kényszeríthetik ki. Emellett Franciaország azt reméli, hogy rövidesen kipróbálja „miniatűr" atombombáját s ezáltal atcmnagyhatalommá válik. A bonni kormány, amely a „francia" bombát pénzeli, mert mindeddig nem akart maga előtérbe kerülni, a német imperializmus haqyományos céljait tartja szem előtt. Minél előbb be akarja fejezni totális újrafelfegyverkezését, beleértve a tömegpusztító fegyverek megszerzését is — olyan célokra, amelyek Európa számára nem jelenthetnek titkot. E tényleges célokat Franciaország és Nyugat-Németország többek közt azzal a színlelt aggodalommal álcázza, vajon Eisenhower elnök „képes lesz-e megállni a helyét" a Nyikita Hruscsovval folytatandó vitában, vagy pedig ugyanilyen álszent aggodalommal Nyugat-Európa biztonságát illetőleg. Ezt a másik „aggodalmat" már ez év júniusában megfogalmazta Carpentier francia tábornok Londonban az úgynevezett Atlanti Kongresszuson. Kijelentette, hogy akkor, amikor az Egyesült Államok is sebezhető a nukleáris fegyverekkel," Nyugat-Európában egy vagy több országnak saját nukleáris fegyverekkel kell rendelkeznie". Ez ama tény közvetve hivatalos beismerésének minősíthető, miszerint az ügynevezett francia bomba, amelyet rövidesen fel akarnak robbantani a Szaharán, tulajdonképpen francia-nyugatnémet bomba, ha uqyan nem túlnyomó részében a bonni kormány tulajdona. E HELYZETBEN és e bonyolult tényezők hatása alatt döntöttek Washingtonban Eisenhower elnök előző nyugateurópai utazásáról. Az elnök utjának kettős küldetése van. Egyrészt formai vagy hivatalos, vagyis az, hoqy tájékoztassa a szövetségeseket az USA kormányának álláspontjáról a Hruscsovval való tárgyalások kérdésében és meghallgassa nézeteiket. Másrészt — nem formális és nem hivatalos, de a leglényegesebb küldetése az ellentétek „elsimítása." Végleges utiterve is ennek felel meg. Idejének szembetűnő nagyobbik részét Párizsban tölti, mivel jelenleg itt van a lpgnaqyobb súrlódó felület~az amerikaifrancia kapcsolatokban. A Tempo című olasz lap megjegyzi, hoqy Eisenhower feladata ez irányban nehéz, mert „az atlanti szolidaritás foroq kockán." SAJTÖJELENTÉSEK, valamint különféle hivatalos nyilatkozatok alapján várható, hoqv Nyunat-Németorszáu és Franciaország kormányai nagy erőfeszítést tesznek arra, hogy „lebeszéljék" Elsenhowert az általános világhelyzet megjavításáról. Hruscsov elvtárssal folytatandó bárminő komoly tárgyalástól. Megemlítendő, hogy Eisenhowernek eredetileg nem volt szándéka kiszállni Bonnban. Az augusztus 7én Washingtonban nyilvánosságra hozott utirendben csak párizsi és londoni látooatása szerepelt és Adenauernak kellett volna Londonba utaznia, hogy megbeszéléseket folytasson Eísenhowerrel. Amint azonban az Associated Press amerikai sajtóügynökség jelentette, Bonnból „erős nyomást gyakoroltak" az Irányban, hoqv Eisenhower Adenauert Is látogassa meg. Kisenhower nyilvánvalóan habozott és csak Brucenak, az USA bonni naqykovetének sürgős közbelépése vette rá szándéka meqváltoztatására. Sőt Bonn Eisenhower útjának első állomása lesz. Itt felötlik a kérdés, miért nem hagyta Adenauer kancellár de Gaullet szóhoz jutni a „tengely" helyett és miért igyekezett annyira személyesen találkozni Eisenhowerrel? Látnunk kell, hogy a Párizs-Bonn tengelyben sincs minden rendbpn és hogy a partnerek nemigen hisznek egymásnak. A hidegháború iránti rokonszenvüket illetően eggyek, viszont ugyanakkor kölcsönösen gyanúsítgatják eqymást, hoqy a másik fél kárára előnyökre törekednek. Adenauer és de Gaulle ezért külön találkozik Eisenhowerrel, mivel de Gaulle ellenvetése miatt nem hivatták össze egyszerre a nagy nyugati négyes találkozót. A Bonn—Párizs tengely történelmileg nagyon jelentős időben új akcióval^ lép fel a béke és a világ népeinek érdekei ellen. A két partner közül — különösen ha bizonyos történelmi tapasztalatokat is tekintetbe veszünk — főként Franciaország részéről méltatlan ez az -Irányvonal. Viszont világos, hogy az eqész békeellenes offenzíva céljait a viláqhelyzet általános feltételei már előre korlátozzák, noha bonyolulttá tehetik az üqvet. AZON SZEMÉLYISÉGEK közül, akikkel Eisenhower európai utján tárgyalni fog, az egyetlen, aki jelenleg pozitív álláspontra helyezkedik a hidegháború felszámolására teendő gyakorlati lépésekhez — MacMillen angol miniszterelnök. Az európai közvélemény, mint ez a sajtóból és az! íblvasók szerkesztőségekbe küldött számos leveléből kitűnik, határozottan szembehelyezkedik a békerontókkal. Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásának hírét az amerikai nagvközönséq is örömmel foqadta. A Bonn-Párlzs „tenqely" pozíciói szélsőségesek, békellenesek és reakciósak s ezért saját orszáqalk lakpssáqának támogatására sem számíthatnak. A mai viláqban, mely megértette az atomháború kockázatát, kudarcra van ítélve az ilyen álláspont. Jiri Hochman amint Ferhat Abbasz mondotta —' 800 ezer halott, kétmillió ember a koncentrációs táborokban és az ország nagy területeinek feldúlása. • • • • ••••••• A NYUGATI EGYENSÚLY-POLITIKA (Taler rajza) A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Nagy Nemzetgyűlésének elnöksége Románia felszabadítása 15. évfordulójának alkalmából a legjobb ipari és mezőgazdasági kollektívákat a legmagasabb román kitüntetésben részesítette. (ČTK) AZ ÁZSIAI ÉS AFRIKAI országok szolidaritási bizottságának állandó titkársága felszólította a nemzetközi szervezetek kairói képviseleteit, valamint az ázsiai és afrikai országok kairói diplomáciai képviseleteinek megbízottjait, hogy szeptember 7-én vegyenek részt a szaharai francia atomfegyverkísérletek elleni napon. (ČTK) Londonban az angol nemzeti szénigazgatóság augusztus 19-1 ülésén közölték, hogy Angliában a következő hat évben 205—240 bányát zárnak be. Ezen intézkedés folytán csaknem 100 ezer bányász veszti el kenyerét. (ČTK) A LAO HAKSAT közölte Laosz Hazafias Frontjának a Béke-Világtanácshoz, valamint az Ázsiai és Afrikai Országok Szolidaritási Tanácsához intézett levelét, amelyben a Hazafias tfront felszólítja e nemzetközi szervezeteket, járuljanak hozzá a jelenlegi laoszi komoly helyzet megjavításához. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA Elnökségének határozatával a kijevi Tarasz Sevcsenko Állami Egyetemet a tudomány fejlesztésében, valamint a tudományos, pedagógiai és szakkáderek előkészítésében szerzett kimagasló érdemiért a Lenin-renddel tüntették ki. (ČTK) ŤJJ SZÖ 3 * augusztus 21.