Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-01 / 211. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. augusztus 1. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 211. szám Á MAI SZÁMBAN: A szovjet tudósok csalódtak a moszkvai amerikai kiállításban (2. old.) A japán parlamenti küldöttség Bratislavában (2. old.) Függetlenséget a gyarmati országoknak (Kiküldött tudósítónk jelentése) (3. old.) Az időjárásjóslásról (4. old.) Az ÜJ SZÖ postájából (5. old.) A szövetkezeti lakásépítés nagy előnyei (6. old.) Gondolatok a szocialista kultúra kongresszusa után (7. old.) Nem tör meg minket a hóhér! (8. old.) Rádióműsor (9. old.) Sportjegyzetek a VIT-ről (10. old.) A nap fo feladata: VESZTESÉGMENTES BETAKARÍTÁS A CSKP KB titkársága a napok­ban az idei aratás helyzetéről tárgyalt. Megállapította, hogy a na­gyon jő termés betakarítása túl las­san halad. A munka szervezésében rejlő fő fogyatékosságokon kívül a kedvezőtlen időjárás is komolyan ve­szélyezteti. A gyakori esőzések fé­kezik a mezei munkák folyamatos menetét. Csak földműveseink, külö­nösen szövetkezeteseink, GTÁ-ink és állami gazdaságaink dolgozóinak ön­feláldozó munkája és a betakarítás jó megszervezése biztosíthatja, hogy a gabona nagyobb veszteség nélkül jusson el rendeltetési helyére. Első­sorban a begyűjtő raktárakba, ahol a lakosság szükségleteit szolgálja, lényeges része pedig EFSZ-eink magtáraiba és csűrjeibe, hogy a kö­zös termelés fejlesztését szolgálja. A cseh országrészekben elsősorban az aratás meggyorsítására kell for­dítani a figyelmet. Szlovákiában, ahol az aratás hamarább kezdődött, fokoz­ni kell a gabona betakarításának, cséplésének és begyűjtésének üte­mét. A legutóbbi számadatok azt bi­zonyítják, hogy a bratislavai és nyitrai kerületekben például a ter­més 90 százalékát ugyan már le­aratták, de a begyűjtési mennyiség napi növekedése a bratislavai kerü­letben kb. másfél, a nyitrai kerü­letben pedig nem egész 2 százalékot tesz ki. A pártszervezeteknek, nem­zeti bizottságoknak és a Nemzeti Frontnak országos viszonylatban biz­tosítaniok kell, hogy minden lehe­tőséget felhasználjanak az aratás, különösen a betakarítás, sőt helyi viszonyoknak . megfelelően a cséplés és begyűjtés meggyorsítására. Az aratásban nevezetesen az ifjúságnak kellene hatékony segítséget nyújta­nia. Tavaly lényegesen kevesebb volt a termés, mint ez idén, s a tavalyi tapasztalatok igazolják, milyen nagy kára származhatik népgazdaságunk­nak abból, ha idejében tett határo­zott intézkedésekkel nem tudjuk megakadályozni a szemveszteségeket. Az idén a veszteségek százalékaránya az igazán jó terméshozamok ellenére sokkal több kárt jelent mint máskor. Sehol sem árt, ha a kezükbe veszik a ceruzát és kiszámítják, mennyivel gyarapodnak EFSZ-eink gabonaalap­jai, — s mit lehet vele csinálni, ha a termést veszteségmentesen be­takarítják. 'ppen ezért a CSKP KB titkár­sága tárgyalásán nagy súlyt helyezett az aratáskor végzett szer­vező munka szerepére. Az idei aratás feltételei már azért is nehezebbek, mert sokkal több gabonát kell le­aratnunk mint máskor s ezt tekin­tettel az időjárásra, gyorsabban és még gondosabban kell elvégezni. Ezért fontos, hogy az általános szer­vező munka színvonala is megfeleljen az új feltételeknek. Az idei aratás kezdete már igazolta, hogy a kerületi és járási pártszervek, falusi párt­szervezetek tudnak meríteni a múlt évek gazdag tapasztalataiból és meg­felelően fel tudják használni e ta­pasztalatokat. A megnehezült viszo­nyok azonban megkövetelik a szer­vező munka további javulását, több rugalmasságot és felelősséget igé­nyelnek. Vegyük például az egyes járások és kerületek között kialakult kapcso­latokat. Például a brnói, Hradec Králo­vé-i, pardubicei, gottwaldovi, olomou­ci kerületekben sok a túlérett ga­bona. Csak azonnali kombájnaratás­sal kerülhetők el a nagy veszteségek. Am a felelős szervek még nem elég határozottak, hogy szorgalmazzák és megvalósítsák a kombájnoknak más, kevésbé veszélyeztetett, vagy az aratást még meg nem kezdő he­lyekről való áthelyezését. Az elvtársi szolidaritás elve megszegésének kell tekintenünk, hogy egyes járások, me­lyek a gabona aratását már befejez­ték, nem engedik máshová „saját" kombájnjaikat. Nem érthetünk egyet azzal, hogyha a szomszéd feje fö­lött ég a tető, a másik szomszéd E f ölbeteszi kezét s azt tartja: „Fő, hogy nem nálam ég". A kombájnok munkájával kapcso­latban meg kell jegyeznünk, hogy eddig nagyon kis mértékben hasz­nálják ki a kombájnokat. Ezt bizo­nyítják a múlt heti számadatok: 5 ezer kombájn csak kb. 38 ezer hek­táron aratta le a gabonát. Tehát egy kombájn egy hét alatt kb. 8 hektár földön aratta le a gabonát. Ez a kevés teljesítmény nem fogható rá a rossz időjárásra, ez az elégtelen szervező munkának, néhol pedig a kombájnaratásra való gyenge felké­szülésnek a következménye.' Ez irány­ban a járási szervek segítségével megfelelő eszközökkel gyors orvos­lást kell eszközölni a GTÁ-kon. Oda kell hatni, hogy a parasztokkal egye­temben a GTÄ-k dolgozói is teljes mértékben tudatosítsák felelősségü­ket az aratás lefolyásáért. A szervező munka, melyet főként a falusi pártszervezeteknek és nem­zeti bizottságoknak kell végezniök, s ennek megjavítása természetesen nemcsak a gépekre vonatkozik. Az aratásban.az embereké, s mindenek­előtt a falusiaké a döntő szerep. Munkájukat nemcsak gondosan, ru­galmasan és helyesen kell megszer­vezni, hanem az aratás minden prob­lémáját idejében és .tettrekészen meg kell velük tárgyalni. Sok az ilyen probléma. Sok helyütt az EFSZ-ekben hiányzanak a gabona learatásához és azonnali asztagba hordásához, főként kévékbe kötéséhez szükséges mun­kaerők, hogy a cséplést és a begyűj­tést is folyamatosan végezhessék. N éhol elegendő dolgozó van egy műszakra, de az aratás két­ségtelenül megköveteli a munkának két műszakban és éjjel is történő megszervezését. Honnan vegyék a hiányzó munkáskezeket? A CSKP KB titkársága ismét fel­hívja a figyelmet a múlt évek ta­pasztalataira. Elsősorban arra, hogy dolgozóink többsége helyesen értel­mezi az aratás eredményeinek mind­nyájunkra, városi és falusi dolgozók­ra egyaránt kiható jelentőségét. Ha a párt, nemzeti bizottsági és szövet­kezeti funkcionáriusok felkeresik őket és segítségüket kérik az aratás meggyorsításában, bizonyára nem ta­gadják meg segítségüket. A szemé­lyes agitáció mindenütt az alapvető formája legyen annak, hogyan nyer­jenek segítőtársakat a többi dolgo­zók, nem a falusi mezőgazdák so­raiból az aratás elvégzésére. Az üzemekben is így van ez. Az aratás lefolyása különösen az idén érezteti, milyen jelentős sze­repet kellene játszaniok a védnöki és többi üzemeknek az aratás meg­gyorsításában. Ügyszólván minden kerületben jelentősen késik az ara­tást követő betakarítás. Pedig üze­meinknek elegendő szállítóeszközük és emberük van, akik szívesen ki­mennek a falvakra, s hozzájárulhat­nak a betakarítás, a cséplés és be­gyűjtés lényeges meggyorsításához. Végső esetben alkalmazni kell azt a kormányrendeletet, mely arra vo­natkozik, hogy a szállítóeszközök felét, az adminisztratív, kereskedel­mi és más vállalati alkalmazottak 20 százalékát fel kell szabadítani az aratásra. Az elmúlt években az úgynevezett készültségi brigádok is jelentősen ki­vették részüket az aratásból. Az üze­mi pártszervezetek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az ifjúsági szervezetek és más szervezetek bi­zottságaival karöltve többek között ügyeltek arra, hogy e brigádokban többek között javítómunkások is működjenek, akik gyorsan meg tud­ják szüntetni a gépek üzemzavarát, csökkentve így a gépek veszteglési idejét, meggyorsítva az aratás le­folyását. E gondoskodás és a bri­gádok szervezése az idén még in­kább fontos. A falu már követeli e segítséget és erre minden üzemben számítani kell. Egynek azonban a múlt évihez viszonyítva meg kellene javulnia. A járások ne csak akkor szervezzék meg és használják fel e brigádok, üzemek segítségét és álta­lában az aratás meggyorsítására irá­nyuló intézkedéseket, amikor már nagyon sürgős, amikor a legnagyobb veszélyben forog a termés. Ellen­kezőleg, az aratás sikere a falusi, városi és üzemi munkaerő és szál­lítóeszköz tartalékok azonnali fel­használásán múlik. Ügyeljünk arra, hogy mindenütt elegendő ember és eszköz álljon készenlétben a szük­séges segítségnyújtásra. A z említett intézkedések, a dolgozók és aratóeszközök számának növekedése következtében még inkább fokozódik a falun a közvetlenül kifejtett jó szervező mun­ka szükségessége. A Központi Bizott­ság titkársága ülésén értékelte a pártszervek, nemzeti bizottságok és aratási bizottságok eddigi erőfeszí­tését, melyet a veszteségmentes aratás megszervezésében tanúsítot­tak. Egyes példák azonban arra mu­tatnak, hogy az aratás irányításában fogyatékosságok vannak. Egyes he­lyeken fölöslegesen sokáig és álta­lánosságban tárgyalnak az aratás problémáiról valahol a járáson, ahe­lyett, hogy az ügyet közvetlenül és konkrétan elintézhetnék a falun, GTÄ-n, EFSZ-ben és a földeken. A különféle bizottságok aránylag so­kat tárgyalnak az aratásról, de kevés konkrét intézkedést tesznek a gyors és folyamatos aratást gátló akadá­lyok azonnali elhárítására. Nagyon jól bevált, hogy egyes ke­rületek és járások politikailag leg­tapasztaltabb dolgozóikat, jó szerve­zőiket elküldték a fontos gabonater­melő községekbe, EFSZ-ekbe, hogy az aratás megszervezésében és a po­litikai munkában is segítsék a helyi szerveket. Sok tekintetben tőlük függ, vajon falvaink látni fogják-e az idei aratás összefüggését az ara­tással egyidejűleg elvégzendő többi feladatokkal. Ez elsősorban a jövő évi termelési terv kidolgozása. Hogyan függ össze a két dolog ? Hogy mezőgazdaságunk 1960-ban teljesítse termelési feladatait, ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a le­hető legjobbak legyenek az idei ara­tási eredmények. A csökkentett ga­bonabegyűjtés azt jelenti, hogy ily jó termés esetén a veszteségmentes betakarítás eredményeképpen jelen­tősen megerősödnek az EFSZ-ek ta­karmányalapjai és ez szükségképpen megmutatkozik a mezőgazdasági ter­melés jövő évi növekedésében. A já­rásokból és kerületekből a falvakra kiküldött szervezőknek látniok kell, hogy az 1960. évi termelési terv és az idei aratás eredményei egy és ugyanazon ügynek két oldalát képe­zik és a siker csak akkor köszönt be, ha mindkettőről egyidejűleg fog­nak tárgyalni a szövetkezetesekkel. A CSKP KB titkársága jávasolja, hogy ott, ahol a pártszervek még nem küldtek ki szervezőket a gabo­natermesztő falvakba, azonnal hasz­nálják ki a falunak nyújtott segít­ség eme módját. Nagy súlyt fektetünk arra, — s pz a szervezők dolga -, hogy a falusi pártszervezetek személyes agitáciőt fejtsenek ki a mostani aratás során, hogy összehívják és konkrét tények­kel, a nap fő feladatát kifejező jelszavakkal vértezzék fel az agitá­torokat, s gondoskodjanak a jó szemléltető agitációról. A jövő évi termelési terv meg­tárgyalása és önkéntes dol­gozók szerzése az idei aratás, csép­lés és gabonabegyűjtés meggyorsítá­sában való segítségnyújtásra két­ségtelenül megfelelő alkalom a mezőgazdasági dolgozók kezdeménye­zésének további kibontakoztatására. A cseh kerületek többségében nagy sikerrel bontakozódik ki a hazánk­nak a szovjet hadsereg által történt felszabadulása 15. évfordulója tisz­teletére indult szocialista munkaver­seny. A prerovi járás szövetkezete­seinek példájára e kerületekben már 770 EFSZ tárgyalta meg az 1960. évi mezőgazdasági termelési tervet és tett felajánlást teljesítésére és túl­teljesítésére, s több mint 1400 to­vábbi szövetkezetben tárgyalnak a felajánlásokról. A legsikeresebben az olomouci, prágai és libereci kerüle­tekben vezetnek. A pártfunkcionáriu­sok és a nemzeti bizottságok funk­v//////////////////////^^^ MUNKATÁRSUNK JELENTI AZ IPOLYSÁGI JÁRÁSBÓL: NINCS MAR SOK HATRA Régen volt olyan gazdag termés az ipolysági járásban mint az idén. A ke­nyérgabona aratásának már a végefelé járnak. A gabonakeresztekkel gazdagon megrakott tarlók szélén javában dolgoz­nak a cséplőgépek. Éjszakánként a her­nyótalpasok fényszórója pásztázza a ha­talmas szövetkezeti parcellákat. A hosz­szas esőzés itt is fékezte a betakarítás gyors menetét, de az időt, amit az esö3 napok elrabolták, a szövetkezeti tagok szorgos munkájával pótolják. Virradattól sötétedésig lihrín László, a felsöszemerédi szövet­kezet fiatal elnöke szintén dicsérőleg be­szél az idei termésről. Nem volt hiába­való, hogy a múlt ősszel idejében jól elkészített földbe vetettek, hogy tavasz­szal nem sajnálták a fáradságot, megad­ták a vetésnek, ami jár. Most, hogy már teljes ütemben, sőt már befejezéséhez közeledik az aratás, az egész tagság örömmel könyveli el, hogy a fáradságért, a kitartó munkáért tele marékkal fizet a föld. Az időjárás Itt is késleltette a munkát, de a lemaradást szorgalommal pótolják. A szó legszorosabb értelmében látástól vakulásig dolgoznak, s a szorga­lom eredménye, hogy e héten befejezik az aratást. A szövetkezet határában jelenleg három aratógép és két cséplőgép dolgozik. Uhrin László szerint a fohangsúly már nem is az aratáson, hanem a cséplésen van. Hajnaltól késő estig ömlik a zsá­kokba a drága szem. Kellemes csalódás Ezelőtt pár héttel, amikor a felsősze­merédlek az aratást megkezdték, már hírt adtunk róla, hogy a szövetkezet el­nökének becslése szerint milyen hektár­hozamok várhatók. Ha újságíró nyelven akarnánk magunkat kifejezni, azt kellene mondanunk: helyreigazítást eszközölünk, mert... stb. Igen, így van, mert az előbbi adatok nem felelnek meg a valóságnak. Csalód­tunk, de kellemesen. Nem lesz takarmányhiány A múlt évihez viszonyítva az Ipolysági járásban a takarmányok hektárhozama a háromszorosára emelkedett, de a szövet­kezetesek, közöttük a felsőszemerédiek is még mindig többet akarnak. S ez ab­ban is megnyilvánul, hogy a lehetőségek­nek megfelelően iparkodnak minél több tarlótakarmányt vetni. Hiba azonban az, hogy az illetékesek nem tudnak elegen­dő vetőmagot biztosítani e célra. A fel­sőszemerédiek például 12 hektárt vetettek be tarlótakarmánnyal, de ha lett volna elegendő vetőmag, többet is vetettek vol­na. Hiba volna, ha nem emlékeznénk meg még arról is, hogy a felsőszemerédiek több mint 35 hektárt arattak le kézikaszával. Ez nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy Uhrin László most már arról számolhatott be, hogy náluk már csak napok kérdése az aratás be­fejezése. (sz. I.) cionáriusai jól megértették, hogy e felajánlásuk és teljesítése nagy je­lentőséggel bír a mezőgazdasági ter­melés jövő évi növekedésére. Viszont nem állítható ez minden kerületről, különösen nem a gottwaldovi, pardubi­cei, brnői és egyes más kerületekről. Az itteni elvtársak komoly hibát kö­vettek el. Ügy vélik, hogy a széles arcvonalon folyó politikai agitációs munka kibontakoztatása helyett könnyebb egymás után szervezni a járásokban a preroviak példáját után­zó versenyt. Pedig a politikai agitá­ciós munka nem fékezi, hanem ellen­kezőleg segíti az aratás lefolyásának gyorsulását, mivel a szövetkezetesek kezdeményezését éppen ez a politikai munka ösztönzi és tereli helyes irányba. A szövetkezetek felajánlásai alap­ján a prerovi, komáromi, kolíni, olo­mouci, prostéjovi, és podbofanyi já­rásokban járási felajánlásokat tet­tek. Sok más járásban pedig már készülődnek. Ezzel kapcsolatban né­hány szót kell szólnunk az eddigi ta­pasztalatokról. Jó ha a járási párt­szervek tudatosítják, milyen kárt okoz a formaiasság, ha a járási fel­ajánlásokat nem támasztják alá a szövetkezetek, munkakollektívák és egyének konkrét vállalásai. Ügyel­hetnének azonban arra, hogy a fel­ajánlásokban kellő figyelmet szen­teljenek a növénytermesztésnek, a növénytermesztés elsődleges fejlesz­tésének, és különösen a talajberuhá­zásoknak, talajjavításoknak, stb. Persze nem elég. hogy csak a szö­vetkezet mondja ki a szót. Hisz a ta­lajalap gyarapításának sikere sok te­kintetben attól függ, hogyan fogja a járási nemzeti bizottság tanácsa szakemberekkel, gépekkel és más eszközökkel segíteni a szövetkezete­seket. Ez azt jelenti, hogy a járási felajánlás ne csak az EFSZ-ek vál­lalásainak, összevonása legyen, ha­nem a JNB tanácsának arra vonat­kozó kötelezettségvállalása, mit tesz konkrétan, hogyan és mivel segíti a szövetkezeteket felajánlásaik telje­sítésében, esetleg a védnöki üzemek és a Nemzeti Fronthoz tartozó szer­vezetek felajánlásait is tartalmazza. Mint a tapasztalat mutatja, a föld jobb kihasználását szolgáló műszaki, szervezési intézkedések lassú üteme egyes szövetkezeteket megakadályoz abban, hogy felelősségteljesen köte­lezzék magukat a termelés növelé­sére. Sajtónk is sokkal több figyel­met szentelhetne e kérdéseknek,, hangsúlyozta a CSKP KB titkárságá­nak ülése. Példákkal kell rámutatni arra, hogyan tárgyalják meg egyes szövetkezetek a felajánlások kérdé­sét, figyelemmel kell követni a talaj termővé tételére tett intézkedések foganatosítását, a felajánlások telje­sítését. A z idei aratáskor éppen elég probléma vár megoldásra és még több lesz. Egyik probléma sere. halasztható későbbre, egyik sere oldható meg külön, a többitől füg­getlenül. Különösen a beérett gabone nem vár. Ez pedig megköveteli, hogy minél több dolgozó segítsen az ara­tásban. Múlt szombaton és vasárnap az Üstí nad Labem-i kerületben 3C ezer, a brnői kerületben több mini 45 ezer falusi és üzemi dolgozó dol­gozott kinn a földeken. Hasonlókép­pen dolgoztak más kerületekben is. Az eredmények feljogosítanak arra e következtetésre, hogy most szom­baton és vasárnap is jelentős segít­séget nyújt a brigádok munkája s falunak az aratásban, a betakarítás­ban és a cséplésben. Elsősorban e pártszervezetben, a nemzeti bizott­ságokban és a Nemzeti Frontbac dolgozó kommunistáknak kell min­dent megtenniök annak érdekében, hogy megnyerjék a dolgozókat a se­gítségnyújtásra és nekik kell meg­szervezni a brigádok munkáját. Csak mindnyájunk közös törekvése — r ebben a kommunisták járjanak éler — biztosítja a gabona veszteségmen­tes betakarítását. Ez pedig egésí mezőgazdaságunk további fejlődésé­nek alapja. Rudé práve

Next

/
Oldalképek
Tartalom