Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-02 / 181. szám, csütörtök

Mindenki vegyen részt a biztonságos és kellemes munkahely létrehozásában Előzzük meg a baleseteket — fokozzuk a munka kulturáltságát A Szlovák Szakszervezeti Tanács a bratislavai szakszervezeti házban június 30-án tartott II. teljes ülésén a szakszervezetek azon feladatairól tárgyalt, melyeket a balesetek elleni harcban s a munkabiztonság szem­pontjából szükséges minden feltétel megteremtése során kell teljesíte­niük. Az ülésen részt vett A. Paulo­vič állami ellenőrzésügyi megbízott, J. Gešo igazságügyi megbízott, J. Lu­kačovič postaügyi megbízott, valamint a Központi Szakszervezeti Tanács, az SZLKP KB képviselői és néhány je­lentős üzem igazgatója is. V. Daubnernek, a Szlovák Szakszer­vezeti Tanács elnökének megnyitó beszéde után a főbeszámolót T. Ska­lický, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára mondotta. A beszámolót kö­vető élénk vitában a felszólalók konkrét példák alapján rámutattak arra, mily súlyos s gyakran pótolha­tatlan károkat okoz a biztonsági in­tézkedések be nem tartása. A szak­szervezeti mozgalom funkcionáriusai arról beszéltek, hogy aktívák létesí­tésével miként harcolnak a balese­tek ellen, az alkalmazottak iskoláz­tatásával és különösen a fiatal dol­gozók nevelésével hogyan igyekeznek a balesetek megelőzésére. Timotej Skalický elvtárs beszámolójában a munkahelyeken szükséges egészségvé­delem és munka-biztonság problémáival foglalkozott. Hangsúlyozni kell — mondot­ta többek között — hogy a felelősség a munkabiztonságáért a munkahelyeken a gazdasági szerveket terheli. A balesetek ellen és a biztonságos munkahelyek fel­tételeinek megteremtéséért vívott harc súlypontja ennek ellenére a szakszervezet­ben van. A halálos kimenetelű balesetek száma ugyan 1956 óta csökkent, de a bal­estek száma Szlovákiában általában nö­vekvő irányzatot mutat. A szakszervezeteknek ebből a következő tanulságot kell levonniok: Addig, amíg a munkabiztonság problémáival nem fognak rendszeresen foglalkozni a taggyűléseken, amíg nem lesz minden tag érdekelve a munkabiztonság kérdéseiben, — nincs jo­gunk arra, hogy rámutassunk és hivatkoz­zunk objektív okokra, s bíráljuk a gaz­dasági szerveket. E téren nagy segítséget nyújthat a szakszervezeti aktíva, melynek Igénybevételével kell a rendszeres, min­dennapi ellenőrzést végezni. A dolgozók egyre nagyobb öntudatossá­gával egyidejűleg fokozódik a balesetek elleni harc is. Erről tanúskodnak a szo­cialista munkabrigádokban szerzett tapasz­talatok is. E kollektívák tagjai tudatában vannak annak, hogy elsősorban tőlük függ kulturáltabb életük és biztonságosabb mun­kájuk. Az üzemekben a mesterek s a műszaki dolgozók vannak arra hivatva, hogy a munkabiztonság pillérei legyenek. Mégis sok mester akad, aki nem ismeri kellőképpen a biztonsági eloirjsokat. A gazdasági dol­gozók túlnyomó része a biztonsági in­tézkedések ellenőrzését nem tekinti ugyan­olyan fontos kötelességének, mint a terv­teljesítés biztosítására irányuló intéz­kedések ellenőrzését. Az SZLKP KB irodája jogosan fejezte ki afölötti elé­gedetlenséget, hogy a szakszervezeti szer­vek nem élnek kellő mértékben jogaikkal, nem végzik következetesen az állam ál­tal rájuk bizott ellenőrzést, és felügyele­tet. A munkavédelmet és biztonságot a kol­lektív szerződések betartásával is biztosí­tanunk kell. Az eddiginél jobb munkabiztonság vala­mennyi gazdasági és szakszervezeti funk­cionárius rendszeres gondosságát igényli. Követelnünk kell, hogy tudományos dolgo­zóink támogatásával olyan üzemeket, gé­peket és berendezéseket építsenek hazánk­ban, amelyek kizárják a balesetek és a foglalkozás következtében előforduló be­tegségek lehetőségét. Nem elegendő azon­ban csak az előírások betartása — mi többet akarunk, mégpedig azt, hogy min­denki aktívan vegyen részt a biztonságos, egészséges és kellemes munkahely létre­hozásában. — ifgr— Poznanyban 130 millió rubel értékű üzleteket kötöttünk A prágai lengyel nagykövetség és a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara kép­viselői kedden közölték a poznanyi min­tavásár eredményeit. A mintavásáron ez idén mind az öt világrészből 47 ország vett ré/zt. A mintavásár kereskedelmi ftɧftvpi ntból rendkívül' sikeres-volt, több mint 400 ezer ember látogatta. A cseh­szlovák pavilonban a legnagyobb érdek­lődésnek a gépipari termékek örvendtek. Sikert aratott különösen az ammóniák gyártására alkalm.s hatalmas berende­zés, ezenkívül motoros járműveink és orvosi műszereink. Kiviteli és behozatali társaságaink kép­viselői Poznanyban összesen 130 millió rubel értékű üzleteket kötöttek, ebből 80 miüiö' rubel értékben kivitelünk és 50 mil­lió rubel értékben behozatalunk bonyo­lítja le az üzleteket. Ezenkívül tőkés cé­, gekkel 115 millió korona értékű üzletről kezdték meg a tárgyalásokat. Szlovák partizán szovjet kitüntetése (ČTK) — M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai főkonzula szerdán átadta Voj­tech Fibich volt szlovák partizánnak, az SZLKP suránvi járási bizottsága titká­rának a fasiszmus elleni harcokban szer­zett érdemei elismeréseként „A Nagy Honvédő Háború partizánja" másodfokú szovjet emlékérmet. Vojtech Fibich e kitüntetésben a fa­sizmus ellen és hazánk felszabadításáért vívott harcokban szerzett érdemekért ré­szesült. 22 éves volt, amikor a Szovjet­unióban, Minszk térségében harcolt a belórussz partizánok soraiban. A begyűjtési dolgozók szlovákiai értekezlete (ČTK) — A begyűjtési dolgozók és az élelmiszeripari feldolgozó vállalatok kép­viselői szerdán, július 1-én Bratislavában szlovákiai értekezletet tartottak. Az érte­kezleten a növénytermesztési és állatte­nyésztési termékek begyűjtése terén ez év végéig teljesítendő legfontosabb fel­adatokról, s azokról az Intézkedésekről tárgyaltak, melyeket a jövő évben kell megvalósítani az új begyűjtési rendszer értelmében. Jozef Gajdoš Ik élelmiszer­ipari és mezőgazdasági terménybegyűjté­si megbízott részletesen elemezte azokat az intézkedéseket, melyeket a begyűjtési A CSSZBSZ F EL ADATAI az űj szocialista embernevelésében (ČTK) - A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Bizottsá­ga szerdán üiést tartott Bratislavában. Az ülést, melyen Vilém Benda, a CSSZBSZ Központi Bizottságának titkára és Pavol Majling, a CSSZBSZ Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Megbízottak Testületének al­elnöke is részt vett, Rudolf Strechaj, a CSSZBSZ Szlovákiai Bizottságának elnöke, a Megbízottak Testületének elnöke nyitotta meg és irányította. Az értekezleten jelen volt M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai főkon­zula is. A CSSZBSZ szlovákiai bizottsága a a tárgyalások megkezdése előtt a bi­zottság titkárává Gustáv Čech elv­társat választotta. Gustáv Čech elvtárs mondotta a főbeszámolót, melyben a kultúrforra­dalom befejezése során a szövetségre háruló feladatokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szövetség az eddiginél hathatósabb kulturális te­vékenységet fog kifejteni, hogy a Szovjetunió gazdag szocialista kul­túrája még jobban felvértezze hazánk dolgozóit a szocailizmus építéséért vívott harcra. Ezután felvázolta azo­kat a legfontosabb feladatokat, me­lyeket a szövetségnek a kultúrforra­dalom kibontakoztatása során kell teljesítenie. A CSSZBSZ a dolgozókat a dolgozóknak kell megtenniök, hogy az év , ... , végéig biztosítsák az állami begyűjtési I jövőben még hathatósabban fogja terv teljesítését. | megismertetni a szovjet hétéves terv A NEMZETGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA f ntos törvényjavaslatokról tárgyalt (ČTK) — A nemzetgyűlés mezőgazda­sági bizottsága kedden a kormánynak az egységes földművesszövetkezetekre és a mezőgazdasági termékek begyűjté­sére vonatkozó törvényjavaslatairól tár­gyalt. J. Borúvka képviselő, aki előadta a kor­mánynak az egységes földművesszövet­kezetekre vonatkozó törvényjavaslatát, hangsúlyozta, hogy az előterjesztett tör­vényjavaslat összefoglalja , a szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés épí­tésének tlz éve alatt szerzett tapasztala­tokat. A törvényjavaslat kifejezésre jut­tatja nemcsak az EFSZ-ek fejlesztése te­rén fennálló jelenlegi helyzetet, hanem egyben rámutat a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellendítésének, kü­lönösen a CSKP KB ez év márciusában és júniusában tartott ülései után mutatko­zó távlataira. A mezőgazdasági bizottság ezenkívül fog­lalkozott a kormánynak a mezőgazdasági termékek begyűjtésére vonatkozó törvény­javaslatával. J. Flodrman képviselő, a tör­vényjavaslat előadója hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés terén érvényesülő új viszonyoknak magától értetődően a me­zőgazdasági termékek begyűjtésében is meg kell nyilvánulniok. Az új törvény javas­lata értelmében az eddigi kétféle árakról — a begyűjtési és felvásárlási árakról — egységes árakra térünk át, mégpedig 1960-tól köztársaságunk egész területén. Az új begyűjtési rendszer arra van hivatva, hogy az állami alapok számára a mezőgaz­dasági termékek olyan mennyiségét bizto­sítsa. amely elegendő a népgazdaságunk fejlesztése támasztotta igények kielégíté­sére és hozzájárulhat a szocialista nagy­üzemi mezőgazdasági termelés további gyors ütemű fejlesztéséhez. Az előadó befejezésül részletesen elemezte a kor­mány előterjesztett törvényjavaslatának egyes cikkelyeit. A mezőgazdasági bizottság mind a két megvitatott törvényjavaslatot jóváhagyásra ajánlotta a nemzetgyűlésnek. nagyszabású feladatai teljesítésében elért eredményekkel, valamint a Szovjetunió nemzeteinek tudomá­nyos, kulturális és művészi életében elért sikerekkel. A szövetség fokozott figyelmet fordít majd a szovjet ipar­ban és mezőgazdaságban szerzett ta­pasztalatok népszerűsítésére. A kom­munista munkabrigádok példáját követve a dolgozókat arra fogje serkenteni, végezzenek több kultúr­munkát, növeljék szakképzettségüket és juttassák érvényre a szocialista erkölcs elveit. Az ülés részvevői a beszámolót kö­vető vitában számos értékes hozzá­szólást és konkrét javaslatot tettek a szövetség tevékenységének továb­bi fellendítése érdekében. Felszólalt M. J. Kapran, a Szovjetunió bratis­lavai főkonzula is, aki sok sikert kívánt a szövetségnek az új szocia­lista ember nevelésére irányuló tö­rekvéseiben. A CSSZBSZ Szlovákiai Bizottságának tagjai az ülés befejezéséül határo­zatot hoztak további munkájuk irány­vonaláról. Az ülés résztvevői a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának határo­zatot küldtek, melyben követelik a négy nagyhatalom kormányfői érte­kezletének egybehívását. A görög mi­niszterelnöknek táviratot küldtek, melyben mély felháborodással elíté­lik Manolisz Glézosznak, a rettenthe­tetlen fasisztaellenes harcosnak, a görög nép hős fiának törvényellenes bebörtönzését, s a szövetség több mint félmillió tagja nevében köve­telik haladéktalan szabadlábra helye­zését. /Q fiatalok bryiói találkozója A nyugdíjba lépés egyes kérdéseiről Lakó- és munkahelyünkön, utazás közben az utóbbi idő­ben gyakran találkozunk a nyugdíjas állományba lépés egyes problémáival. A szer­kesztőségbe érkezó levelek kö­zött mindennap számos olyat találunk, amely e kérdésben kér felvilágosítást, tanácsot. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdésekre igyekszünk kimerí­tő felvilágosítást nyújtani. Sok esetben előfordul, hogy 55. életévüket betöltött, nyugdíjigényre való jogosultsággal azonban még nem rendelkező női alkalmazottaknak az üzemben a nyugdíjas állományba lé­pést javasolják. Ezzel szemben meg­történik az, hogy az üzemben egyes szakképzett, tapasztalt, idős dolgozó munkájára továbbra Is szükség van, az illető azonban már nyugdíj fo­lyósítására jogosult. Megtarthatjuk-e továbbra is alkalmazásban az ilyen dolgozókat? — teszik fel a kérdést számos helyen. Az erre vonatkozó rendelkezések pontos választ adnak mindkét kér­désre. Az irányelveket megtalálhat­juk az 1958, május 30-i 521-es szá­mú kormányhatározatban és » nem­zeti bizottságok végrehajtó szervei számára kiadott tájékoztatások gyűj­teményének 1958/g2. számában. Tar­talma bele van foglalva a KSZT irányélveibe, mely a dolgozók rész­vételéről szól a szociális biztosítás végrehajtásának ellenőrzésében, és amelyet tavaiy ősszel minden egves üzemi bizottság megkapott. További irányelvül szolgál a CSKP Központi Bizottságának határozata az élet­színvonal emelkedésével kapcsolatos intézkedésekről. A határozatot a na­pilapok 1959. március 7-én közölték. A fent említett határozatok és rendeletek leszögezik a nyugdíjra io­gosult alkalmazottak további foglal­koztatásának alapelveit. Ezen alap­feltételek szem előtt tartásával kell eljárnunk a nyugdíjasok további al­kalmaztatása során úgv, hogy az tel­jes mértékben megfeleljen nemzet­gazdaságunk tényleges szükségletei­nek, a helyi munkaerőfeltételeknek, valamint az illető állampolgár ké­pességeinek, szakképzettségének és teljesítményének. Az ide vonatkozó alapelvek értelmében az öregségi nyugdíjra jogosult személyeket min­denekelőtt az anyagi termelés szaka­szán lehet tovább foglalkoztatni. A 65. életévüket betöltött, nyugdíj­igényre jogosult férfiakat (60 évnél idősebb nőket) tehát abban az eset­ben lehet meghagyni továbbra is al­kalmaztatásukban, ha termelő dol­gozóról, termelő fizikai dolgozóról avagy mérnöki-műszaki dolgozóról van szó az anyagi termelés szaka­szán, vagy pedig más szakaszon te­vékenykedő, nehezen pótolható szak­emberekről. Az előbbiekben, amint látjuk, olyan alkalmazottakról van szó, akik már megszerezték nyugdíjigényüket. S ez egyúttal választ ad azon dolgozó nők esetére, is. akik még nem nyerték el nyugdíjjogosultságukat. Természe­tes, hogy velük nem bontható fel a munkaviszony csak azért, mert be­töltötték 55. életévüket. Hiszen az öregségi járadékra legalább 20 évi alkalmaztatás és biztosítás után van igényük. Ha a teljes húsz évi alkal­maztatással és biztosítással nem ren­delkeznek, akkor csupán ennek el­érése után, vagy pedig 60. életévük betöltése és legalább 5 évi alkalmaz­tatás uátn lép érvénybe a nyugdíj folyósítására való jogosultságuk. Emellett azt is figyelembe kell ven­ni, hogy abban az - esetben', amikor az alkalmazotti viszony hosszabb idő­re megszakadt, a régi alkalmaztatásí időt csak akkor lehet beszámítani, ha új munkahelyén már bizonyos időt ledolgozott, öt évnél rövidebb megszakítás esetén az előbbi munka­viszonyt munkábalépéskor azonnal beszámítják, öt évnél hosszabb meg­szakítás esetén és abban az esetben, ha az alkalmazott 1957. január l-e után lépett újr a munkaviszonyba, régebbi munkaidejét csak akkor le­het a nyugdíjjogosultságnál döntő időbe beszámítani, ha új munkahe­lyén legalább három évet ledolgo­zott. Mindezen feltételeit teljesítése nélkül nincs nyugdíjjogosultsága, még abban az esetben sem, ha 55 év­nél idősebb nőről van szó, aki azelőtt több mint 20 évig alkalmazotti vi­szonyban volt. Nyugdíjigényük akkor , . , avakra n meofeledkeznek hosszabb ZÄTffin toííľbh' XdÄtÄ^Ä £.ľífli 60 3!^ nek figyelembe kel! vennie a távla­A fiatalok brnói országos találkozója szsrdán a munkásfiatalok összejöve­teleivel, az ifjúsági együttesek fellé­péséivel folytatódott, s jelentős ese­ménynek számított az idén bevonuló fiatalok találkozója és sportversenye. díjjogosult dőlgozók további alkal­maztatása iránt, aKik nagy teljesít­ményt nyújtanak, kiváló szakkép­zettséggel, gazdag munkatapasztala­tokkal rendelkeznek, munkaképesek és az üzemnek szüksége van rájuk. Az előbb már említettük, hogy a CSKP KB határozata értelmében mely dol­gozókról van elsősorban szó. Itt azonban fel kell hívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra, amelyről tokát arra számítva, hogy alkalma­zottaik egyszer nyugdíjba mennék. Előre biztosítanunk kell tehát ezek pótlását fiatal dolgozók nevelése út­ján. Nem ritka eset, hogy az üzem­ben akkor keresnek megfelelő em­bert, amikor öreg alkalmazottaik már nyugdíjba távoznak. Természetes, hogy ily módon nehéz teljes értékű utánpótlást találniok és ezért min­den alkalmazottat pótolhatatlannak nyilvánítanak. Természetesen ésszerűtlen lenne, ha az üzemből eltávoznának azok az három évig alkalmaztatásban van­nak. A nyugdíjas állományba lépés, il­letve a további alkalmaztatás kérdé­se sok embert érint és érdekel. Ez­zel kapcsolatban szükségesnek tart­juk elmondani az alábbiakat. Az üzemi szakszervezeti bizott­ságnak az üzem vezetőségével együtt évenként kétszer meg kell tárgyal­niok azt a kérdést, hogy a legköze­lebbi időszakban az üzem mely al­kalmazottai szerzik meg az öregségi járadékra való igényt. Az előbb em­iitett alapelvek érteimében nekik kell eldönteniök, hogy az alkalmazottat alkalmazottak, akik tudnak és akar­felkérjék-e eddigi, avagy más meg- na k dolgozni, és munkájukra szükség felelő munkahelyen munkája további va n- Ne m kevésbé ésszerűtlen lenne folytatására, vagy pedig felbontják-e azonban az is. ha az üzemben to­vele a munkaviszonyt. E döntés na- vabbr a is megmaradnának a nyugdíj­gyon fontos napjainkban, kiváltkép- igennyel rendelkező nem termelési pen a III. kategóriába tartozó alkal- dolgozok. Erről a fontos kérdésről, mazottaknál. Éppen azért meghozata- a nyugdíjas további foglalkoztatásá­lukat a helyzet alapos ismeretében, rol> av afV a munkaviszony felbontá­gondosan mérlegelni kell. Általában sárő1 azo n szerveknek kell dönteniök, ritkán fordul elő, hogy az alkalma- me lV ek a z üzem szükségleteit és az zott éppen azon a napon lép nyűg- llIet ő alkalmazottak képességét, díjba, amikor arra jogosultságot szakképzettségét legjobban ismerik, nyert. Bizonyos ideig, mondjuk négy v aflV l s a szakszervezeti bizottságnak hónapig még az üzemben dolgozik. es az üze m vezetőségének. Ebben az esetben fontos, hogy a Helytelen lenne azonban annak fel­nyugdíjigény megszerzése után ledől- tételezése, hogy a nyugdíjba lépéssel gozott időre járadéka egyharmadának minden összeköttetés megszakad a folyósítását kérje. Ha azonban a' nyugdíjas és az üzem között. Számos nyugdíjigényt szerzett alkalmazott lehetőség nyílik arra, hogy a nyugdí­tudja, hogy munkahelyén további .ias is segítsen üzeme feladatainak egy, avagy több évig megmarad és teljesítésében. A nyugdíjasok számá­nem az egyharmad nyugdíj folyóst- fa úgyszintén széles lehetőség nyi­tása, hanem a minden ledolgozott ''k a közéletben, a társadalom érde­további év után járó 4 százalékos kében végzett munkákra, a nemzeti emelés mellett dönt. akkor nem kell bizottságok, az iskolák és a közélet kérvényt benyújtania. más szakaszain folytatott hasznos Magíitól értetődik, hogy minden tevékenységre, üzem érdeklődést mutat azon nyűg- (Rp _g) Szerda délelőtt a brnói városháza márványtermében mintegy 300 fiatal jött össze. Az egybegxjűltekhez Jan Nedélka, a brnói KNB elnöke mondott beszédet. A nemzeti bizottságok és a CSISZ bizottságainak e tanácskozáson egybegyűlt tagjai megvitatták, hogy a fiatalok miként vegyenek az eddigi­nél hathatósabban, aktívabban részt az ország irányításában, hogyan vállalja­nak felelős szerepet közéletünkben. A mikulovi járás Dél-Morvaország­ban, Brnótól mintegy 70 km-nyi tá­volságban terül él. Elsősorban fejlett mezőgazdasága növeli a járás jó hírne­vét. A földművesszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a brnói ifjú­sági találkozón résztvevő küldöttei már kedden ellátogattak erre a vidékre, hogy hasznos tapasztalatokat szerezze­nek, melyeket azután saját gazdasá­gukban érvényesíthetnek. A találkozó résztvevői tanulmány-körútra indultak több szövetkezetbe és állami gazdaság­ba, s az ott szerzett benyomásaikat tegnap megvitatták a mikulovi kas­télyban. Itt találkoztam Skulika Edit vásárúti és Kelemen Etel bogyai kül­döttekkel, akik élményeiket a követ­kező szavakkal mondották el: „Amit láttunk, nagyon tetszett ne­künk. Különösen a példás tisztaság és a spkoldalú gépesítés. Rengeteg fiatal­lal találkoztunk, akik szívesen dolgoz­nak a szövetkezetben, mert szeretik és felkarolják őket." A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének felhívása (ČTK) — A Német Szövetségi Köztár­saságban a volt oswieczimi foglyok bűnvádi feljelentése alapján letartóztatták az SS felügyelő személyzet következő volt tagjait, akik az oswieczimi koncentrációs táborban számos gonosztettet követtek el: Wilhelm Boger, SS-Oberscharführer, Per­r.y Broad, SS-Rottenfiihrer, Klaus Dylew­ski, SS-Unterscharführer és Hans Štark, SS-Oberscharführer. Felhívjuk azokat a volt oswieczimi fog­lyokat, akik tanúskodni tudnak az emií­tett gonosztevők ellen, hogy írásbeli le­lentésüket küldjék el a FasIs't-.-ellenmes Harcosok Szövetsége Központi Blzottsáaá­nak titkárságára, (Sekretariát ÜV Sväzu protifašistických bojovníkov) Praha, II. Le­gerova 22. •ir A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége keddi ülésén a munkásbérrend­szerek átépítésének lefolyásáról és a dol­gozóknak a munka normázásában való részvételéről tárgyalt. ÜJ SZÖ 2. * 1959- július 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom