Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-09 / 188. szám, csütörtök

IS pénzügyminiszter beszámolója az 1958. évi állami zárszámadásról Népünk munkájának büszke mérlege A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya jóváhagyás céljából a nem­zetgyűlés elé terjeszti az állami zárszámadást, mely kifejezésre juttatja dolgozó népünk múlt évi munkájának eredményeit. AZ 1938-BAN ELÉRT EREDMÉNYEK Előzetes adatok szerint 1958-ban a társadalmi termék több mint 7,9 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 7,7 százalékkal növekedett. Az ipari termelés a munkaterme­lékenység 7,4 százalékos emelkedése mellett 11,3 százalékkal növekedett. Az iparra fordított költségek 2,6 szá­zalékkal csökkentek. A termelési terv, a munkatermelékenység terve sikeres teljesítésével és a költségek csökkentésével 1161 millió koronával nagyobb nyereséget értünk el. Szlovákiában gyorsabb volt az ipari termelés növekedésének üteme. Az ipari termelés 13,7 százalékkal növe­kedett. Az összes beruházások értéke 34.4 milliárd koronát tett ki, vagyis 9,1 százalékkal nagyobb összeget, mint az előző évben. A beruházási tervet 1952 óta 1958-ban először teljesítet­ték tűi. Az építkezési munkák tervét hosszabb idő után ugyancsak túltel­jesítették — 101.5 százalékra teljesí­tették. Ugyanakkor még mindig fenn­A költségvetésben előirányzott bevételek a költségvetésben előirányzott kiadások tettek ki, úgyhogy a felesleg állanak a munkatermelékenységben, a bérekben és a költségekben mutat­kozó fogyatékosságok. Nem teljesítet­ték teljes mértékben a lakásépítke­zéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ennek ellenére több lakást adtak át rendeltetésének, mint az előző évben. A népgazdaság általános fejlődését lelassította a mezőgazdasági termelés lemaradozása, mely — ha nem vesz­szük számításba a rendkívül jó gyü­mölcstermést, — az 1957. évi színvo­nalon maradt. Külkereskedelmünk forgalma 4,4 százalékkal növekedett, emellett a szocialista országokkal folytatott kül­kereskedelmünk 8,5 százalékkal lett nagyobb. Az életszínvonal is tovább emelke­dett. Hazánk dolgozóinak jövedelme 1600 millió koronával növekedett. A betétek összege 2818 millió koronával lett nagyobb. Fokozódott a lakosság áruvásárlása, nagyobb lett a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások terjedelme, úgyhogy a személyes fogyasztás a második ötéves terv első évétől 17,6 százalékkal növekedett. A termelés általános kedvező fej­lődése az 1958. évi költségvetési gaz­dálkodásban is megnyilvánult. 94 493 millió koronát, 91 621 millió koronát 2 872 millió korona. Ezt a felesleget elsősorban azral értük el, hogy eredményesebben t tottuk be a bevételek, mind a ki a sok keretét, ezenkívül azzal, hogy a kiadások terén nagyobbfokú volt a gazdaságosság. Gazdálkodásunk kedvező eredmé­nyei a vállalatok saját szabad forrá­saiban is megnyilvánultak, mely for­rások 1959. január 1-vel 2104 millió koronát tettek ki. A költségvetésben előirányzott be­vételek keretét 98,7 százalékban tar­tották be. Az állami költségben előirányzott összes bevételekből a szocialista szektor hányada 84,7 szá­zalékot ért el. A forgalmi adó 51,1 százalékot és a nyereségbeszolgátta­tás a költségvetésbe", előirányzott összes bevételek 15,7 százalékát tette ki. A lakosságtól befolyó adők tervét a béradókon kívül, 100,5 százalékra teljesítették. A költségvetésben előirányzott kiadások keretét 95,9 százalékra tar­tották be. Ebből gazdasági célokra 48,8 százalékot, kulturális és szociá­lis intézkedésekre 38,5 százalékot, honvédelemre és közbiztonsági célok­ra 9,4 százalékot és közigazgatásra 3,3 százalékot fordítottak. Szlovákiának a Megbízottak Testü­lete által irányított és a nemzeti bi­zottságok által irányított gazdaságot is magában foglaló költségvetésében a bevételek 16142 millió koronát, * a kiadások 17 446 millió koronát tettek ki. A kiadások azért haladják túl a be­vételeket, mert a kiadások magukban foglalják a nemzeti bizottságok min­den kiadását és a társadalmi fogyasz­tásra fordított kiadásokat is. A nemzeti bizottságok költségveté­seinek terjedelme 31 269 millió koro­nát, azaz az országos költségvetés 34,1 százalékát tette ki. A nemzeti bizottságok saját bevételeinek tervét 114,5 százalékra, a gondjaikra bízott bevételek tervét 100,9 százalékra teljesítették. A kerületi nemzeti bizottságokkal oly értelmű megegyezésre került sor, hogy komplex elemzések alapján a nemzeti bizottságok 1292 millió ko­ronát kitevő költségvetési feleslegé­ből 1026 millió koronát a nemzeti bi­zottságoknak hagynak meg. A szabad eszközöket, melyek 1959. január 1-vel 1343 millió koronát tettek ki, a nem­zeti bizottságok körzetük további gazdasági és kulturális fejlesztésére fordíthatják. A nemzeti bizottságoknál maradó felesleg leszámítása után az állami költségvetésben mutatkozó egész fe­leslegből 1846 millió korona marad, amely összeget az állami pénzügyi tartalékok gyarapítására használnak fel. Hazánk valamennyi dolgozójának törekvései eredményeként létrejött tartalékok szükséges feltételei nép­gazdaságunk mind gyorsabb ütemű és arányos fejlesztésének. MILYEN FELADATOK ADÓDNAK AZ 1958. ÉVI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI ALAPJÁN A párt vezette dolgozóink törekvései a múlt év folyamán igen értékes tapasz­talatokat eredmSnyeztek. melyeket továb­bi munkánkban teljes mértékben fel kell használnunk. 1. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a múlt év folyamán megkezdtük a váilalatok és a nemzeti bizottságok jog­körének bővítésére és az Irányítás új rendszerének bevezetésére irányuló fon­tos intézkedések foganatosítását. 2. Pártunk és kormányunk intézkedé­sei alapján, a dolgozók, a szakszerveze­tek és a gazdasági szervek öntudatos törekvései segítségével jobb lett a mun­katermelékenység növekedése és az átlag­bérek emelkedése közötti arány, követ­kezetesebbén érvényesült az érdem sze­rinti díjazás elve és csökkent a munka­mulasztások száma. Ezzel létrejöttek a bérrendszerek átépítése sikeres végre­hajtásának kedvező feltételei. 5. Az 1958. évi gazdálkodásra dolgo­zóinknak s gazdaságosság növelésére irá­nyuló nagymérvű erőfeszítései voltak Jel­legzetesek. Iparunk a termelési terv túlteljesítése és a költségek terven felüli csökkentése alapján 114.4 százalékkal teljesítette a nyereségtervet. Iparunkban az egy korona értékű áru­termelésre fordított költségeknek a terv szerint 93,07 fillért kellett volna kiten­niök, dolgozóink törekvéseinek eredmé­nyeként azonban a valóságban 92,39 fil­lérre csökkentek. A 0,68 fillért kitevő kü­lönbözet országos méretben a költségek­nek további 891 millió koronával való csökkentését jelenti, Dolgozóink saját személyes anyagi ér­dekeltségüket mindjobban egybekötik vállalatuk fejlesztésének és az egész tár­sadalomnak érdekeivel. A gazdaság komplex elemzése meg­erősíti annak szükségességét és helyes­ségét. hogy a terven felüli nyereségben való érdekeltség helyett be kell vezetni a nyereségnövekedésben való részesedés hosszú időre szóló normatíváját. A qazdaság komplex elemzései azonban egyidejűleg arról is tanúskodnak, hogy ezt a hosszú időre érvényes normatívát egves vállalatokban a nyereség helytelen növelésére, az árak emelésére, árdrágí­tásra és a minőség lerontására használ­hatják fel. Már a régi módszer szerint is. amikor a vállalatok kisebb mértékben részesed­tek az elért nyereségből, és amikor jog­körük e források felhasználására szűkebb volt. a terven felüli nyereség a múlt év­ben ennek ellenére 2168 millió koronát tett ki. A minisztériumok az állami bank­kal együtt a gazdaság komplex elemzései alapján már ebből a nyereségből 517 millió koronát nem ismertek el, és a vál­lalatoktól a helytelenül alakult, meg'nem érdemelt nyereséqet elvontak. Látnunk kell, hogy az olyan nyereség­növekedésben való érdekeltség új nor­matívája, mely iránt mind a vállalatok, mind a dolgozók nagyobb mértékben ér­deklődnek, néha fokozhatja a nyereség helytelen létrehozására irányuló törek­véseket. A nyereséggyarapodásban valő része­sedés hosszú időre szóló normatívájának alapvető értelme éppen az. hogy minden vállalat és valamennyi dolgozó teljes tu­datossággal a vállalat fejlesztése alap­vető fontosságú problémáinak megoldásá­ra. műszaki színvonalának emelésére, ter­mékei minőségének megjavítására, a ter­melés fejlesztése ütemének növelésére mint a nyereséggyarapítás alapvető és helyes forrásaira irányítsa törekvését. Mindez megköveteli, hogv összes vál­lalataink dolgozói a pénzügyi szervek hat­hatós segítséqével az árkérdésre is fo­kozott figyelmet fordítsanak és megaka­dályozzák a nyereség helytelen létreho­zását. Törekvéseiket ezért az egyetlen helyes útra, a vállalatok valamennyi bel­ső forrásának maradéktalan kihasználásá­ra kell összpontosítanlok. Ez megköveteli azt is. hogy a vállalatok idei tervelnek értelmében az új saját forrásaikból me­ríthető 16 milliárd koronát, valamint az előző években kialakult szabad források­ból 2104 millió koronát hathatósan, az egész társadalom érdekeivel összhangban a vállalatok fejlesztésére használják fel. 4. A múlt év jelentős eredményének kel! tekintenünk, hogy néhány év után globálisan teljesítették a beruházási épít­kezések és az építkezési munkák tervét. A beruházási építkezéssel kapcsolatos nagy feladatok azonban megkövetelik, hogy figyelmünket az eddiginél fokozot­tabb mértékben az építkezések minőségére összpontosítsuk, mely téren még mindig naqv fogyatékosságok mutatkoznak. Ez különösen a lakásépítkezések szempont­jából nagy jelentőségű, ahol a jóminőség, de az eleqendő mennyiség elérésére irá­nyuló törekvéseknek is a döntő tényező szerepét keli iátszaniok a lakásépítkezé­sek és az építőanyaqtermelés fejlesztése érdekében indított nemzeti mozgalomban. Az irányítás új rendszere s benne a dolgozók nagyobbmérvű részvétele lehe­tővé teszi a lakásépítkezések tervének teljesítését, a lakásépítkezések meggyor­sítását és olcsóbbá tételét. 5. Népgazdaságunk általában kedvező fejlődését a múlt év folyamán is a mező­gazdasági termelés lemaradozása gátolta. A tervben előirányzott termelési feladato­kat nem teljesítették és a termelésre for­dított költségek még mindig túlmagasak. Állami eszközökből a mezőgazdaság fej­lesztésére a múlt év folyamán 15 830 millié koronát fordítottak. Az egységes földművesszövetkezetek sa­ját pénzeszközeikből beruházási építkezé­sekre, gépek vásárlására, generáljavítások­ra és tenyészállatok beszerzésére a múlt év folyamán csak 20,3 százalékot fordítottak. Az oszthatatlan alapokba való juttatáí a brutto pénzjövedelemnek csupán 8,4 szá­zalékát, azaz csak 854 millió koronát tett ki. A kulturális, szociális és üzemviteli biztosítási alapokba való juttatás 4,8 szá­zalékot. vagyis 490 millió koronát tett kl. A szövetkezetek saját forrásainak ily lassú mozgósításával nem biztosítható a mező­gazdasági termelőerők gyorsabb ütemü fej­lesztése, mezőgazdaságunk így nem tart­hat lépést az iparral. A CSKP Központi Bizottsága júniusi ülé­sén jelentős intézkedéseket foganatosított a mezőgazdasági termelés fejlesztésének meggyorsítására, Irányításának tökéletesíté­sére és az új begyűjtési rendszer beveze­tésére. Fő céljuk az. hogy mezőgazdaságunk­ban is ugyanolyan mértékben érvényesül­jön, mint iparunkban, a szocialista gazdaság minőségi fölénye, és a termelés hatékony­ságának növelése. Az új mezőgazdasági adó szintén arra van hivatva, hogy támogassa a mezőgazda­sági szocialista termelési viszonyok és ter­melőerők fejlesztését. Ez az adó hozzá fog járulni az egyes termelési körzetek között mutatkozó különbségek kiegyenlítéséhez, és növelni fogja az oszthatatlan alapok ja­vadalmazása iránti érdeklődést. 6. A múlt évben elért jó eredmények alapján ismét magasabbra emelkedett dol­gozóink életszínvonala is. Gazdálkodásunk­ban az 1958-as évben pártunk vezetésével létrehoztuk a forrásokat az életszínvonal emelésére irányuló számos jelentős intéz­kedés számára úgy, ahogy azokat ez év "márciusában valóra váltották. Ezzel bizto­sítjuk azon feladatok teljesítését, hogy a második ötéves terv utolsó évének végéig a személyes fogyasztás egyharma .ďval nö­vekedjék. A helyi gazdálkodás szakaszán a múlt év folyamán még mindig nem kerül, sor a lakosság által fizetett szolgáltatások olyan fokú megjavítására, mely kívánatos és ame­lyet a dolgozók s a társadalom elengedhe­tetlen szükségleteinek kielégítése megkö­vetel. 7. A múlt év folyamán az iskolaügyre, kultúrára, egészségUgyre, testnevelésre és szociális intézkedésekre 35 240 millió ko­ronát fordítottunk. Múlt évi gazdálkodásunk eredményei le­hetővé tették ez év márciusában a gyer­mekpótlékok és a szociális járadékok növe­lésére irányuló további jelentős intézkedések foganatosítását. Ma, amikor megtárgyaljuk népünk egyévi munkájának mérlegét, az 1960­as évi terv és a harmadik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkák teljes gőzzel folynak. Feladatunk ne legyen csak a gazdaság és a kultúra fejlesztésében elért ütem tartása, ha­nem annak meggyorsítása is. Dolgozó népünk múlt évi munká­jának mérlege mutatja, milyen erőket és tartalékokat mozgósíthatunk pár­tunk vezetésével. E tartalékok felhasználásában dön­tő szerepet játszik az ember, és an­nak mélységes szocialista tudatossá­gából eredő akarata, hogy még inkább meg akarja gyorsítani a kommuniz­mus felé vezető közös úton való ha­ladás ütemét. Ha azt akarjuk, hogy gazdaságunk irányítása és az állam igazgatása va­lamennyi dolgozó ügyévé váljék, és így még jobban elmélyüljön az állam gazdasági-szervező és kulturális-ne­velő funkciója, ez megköveteli, hogy valamennyi dolgozónk pártunk veze­tésével aktívan, teljes mértékben részt vegyen a gazdaság ilyen irá­nyításában és az állam igazgatásában. A köztársasági elnök fogadta az indiai parlamenti küldöttséget (ČTK) - Antonín Novotný köztársasági elnök szerdán, július 8-án fo­gadta a prágai Várban az indiai parlament küldöttségét, melyet M. Anan­thaszajanam Ajjangar, a Népi Parlament elnöke vezet. A küldöttséget Bejoy Krisna Acharya, India csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kísérte. .győződésüket fejezték ki, hogy a két ország baráti együttműködése továbbá is sokoldalúan fog kibontakozódni a kölcsönös előnyök, valamint a világ­béke megőrzése érdekében. A küldöttség fogadásán jelen volt Z. Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöké, V. Dávid külügyminiszter, Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke, L. No­vák, a köztársasági elnök irodájának vezetője. V. Kolár nemzetgyűlési kép­viselő és J. Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője. Az indiai parlamenti küldöttség tagjai az igen szívélyes légkörben folytatott beszélgetés folyamán elis­merésüket fejezték ki azon sikerek fölött, melyeket Csehszlovákia ipara és mezőgazdasága fejlesztésében el­ért. Hangsúlyozták, hogy alkalmuk nyílt Csehszlovákia népe békeszerete­tének megismerésére, és értékelték azt a szívélyes baráti fogadtatást, melyben az általuk látogatott vala­mennyi helyen dolgozóink részesítet­ték őket. A köztársasági elnök arról az őszin­te rokonszenvről beszélt, mellyel Csehszlovákia népe már a múltban is kísérte India népének a nemzeti füg­getlenségért vívott harcát és hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia lehetősé­gei keretében a lehető leghatéko­nyabban hozzájárulni igyekszik az India gazdasági felvirágoztatására irányuló törekvésekhez. A köztársasági elnök és a küldött­ség tagjai megelégedéssel beszéltek az India és Csehszlovákia közötti köl­csönös kapcsolatokról és azt a meg­Az indiai parlamenti küldöttség Bukarestbe utazott Az indiai parlament képviselőinek küldöttségé, melyet M. Ananthasza­janam Ajjangar, a Népi Parlament elnöke vezet, ötnapos hivatalos cseh­szlovákiai látogatása után szerdán délután a Román Népköztársaságba utazott. A becses vendégektől Zde­nék Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke, Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Jirí Hájek, a külügy­miniszter helyettese, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője, számos képviselő búcsúztak a ruzyni' repülőtéren. A búcsúztatásnál jelen volt Bejoy Krisna Acharya, az Indiai Köztársaság prágai nagykövete, a nagykövetség tagjai és dr. Ion Birzu, a Román Népköztársaság prágai ügy­vivője is. Az indiai vendégeknek — mielőtt elfoglalták helyeiket a repü­lőgépben — a prágai pionírok virág­csokrokat nyújtottak át. A szovjet tudomány és technika nagy sikere (ČTK) - A két kutyát és nyulat hordozó szovjet űrrakéta sikeres fellövése a föld lég burkolatának fel­sőbb rétegeibe és a rakéta bizton­ságos visszatérése földünkre a cseh­szlovákiai tudósok s egész lakos­ságunk rendkívüli érdeklődését vál­totta ki. Rudolf Pešek tanár, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tag­ja, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia űrrepülési bizottságának el­nöke a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójával folytatott beszélgetése so­rán hangsúlyozta, hogy a júliusban megvalósított kísérlet egy azon kí­sérletek sorozatából, melyeket a Szovjetunióban már 10 évvel ezelőtt megkezdtek. A szovjet tudósok akkor mintegy 110 kilogramm súlyú raké­tát használtak, mely 120 km-nyi magasságba emelkedett. A további évek folyamán a rakéták emelkedési lehetősége és hasznos megterhelése állandóan növekedett: a múlt év fo­lyamán 1500 kg megterheléssel mintegy 470 km-nyi magasságba és most több mint 2000 kg megterhe­léssel 500 km-nyi magasságba emel­kednek. „Ezek a kísérletek — mondotta Pešek tanár — a föld légburkolata magasabb rétegeinek megismerését szolgálják, s az itt szerzett ismere­teket a föld mesterséges holdjaival kapcsolatosan szerzett ismeretekkel kombinálják. A rakéta ugyanis olyan tájékoztató adatokat szerez, aminő­ket a mesterséges hold rendkívül gyors röpte alatt nem szerezhet. Ilyen adat például, hogy a föld le­vegőburkolatának tulajdonságai bi­zonyos hely fölött igen magas réte­gekben, mondjuk Moszkva, vagy pe­dig az északi sark fölött hogyan változnak meg. A nagy magasságba kilőtt rakéta ez értelemben kiegé­szíti a mesterséges holdak által végzett kutatást. Feljegyzi, a légkör nyomására, hőfokára, összetételére, valamint arra vonatkozó adatokat, miként változik az ibolyántúli és a kozmikus sugárzás. Természetesen rendkívül fontosak az élőlényekre vonatkozó ismeretek igen nagy túl­terhelés mellett vagy pedig akkor, amikor a rakéták kikerülnek a Föld vonzóerejének hatásköréből. Még na­gyobb jelentőségű az állatok megfi­gyelése az űrrakéta visszatérése után, vagyis annak a megfigyelése, nem hagyott-e a kozmikus sugárzás szervezetükben hosszabb idő után is észlelhető nyomokat." „A szovjet tudósok űrrakétákkal folytatott kísérleteit — mondotta Pešek tanár befejezésül — nem te­kinthetjük másnak, mint az ember kozmikus térségbe repülése előkészí­tésének. A legutóbb megvalósult si­keres kísérlet további ugrás a cél felé vezető "úton. Ami a további fej­lődést illeti, úgy vélem, hogy a Szov­jetunió most élőlényekkel egy továb­bi mesterséges holdat lő a világűrbe, mely egy ideig a kozmikus térségben fog mozogni s megmutatja, hogy a kozmikus sugárzás hosszabb ideig mi­ként hat szervezetükre, azután pedig az állatokkal együtt biztonságosan visszatér földünkre." •k A Szlovák Szakszervezeti Tanács el­nöksége kedden megvitatta az Állami. Szervek és a Pénzügyi Rendszer Alkal­mazottai Szakszervezeti Szövetségének az ügyészség, a bíróságok és a kerületi nemzeti bizottságok által a munkavéde­lem és munkabiztonság szakaszán kifej­tett tevékenységre vonatkozó beszámo­lóját. *• Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere szerdán délelőtt fogadta 3 P. Garniert. Franciaország csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A nagykö­vet a fogadás után a főpolgármester kí­séretében felkereste az ismeretlen katona sírját, melyre koszorút helyezett el. Hollandia Kommunista Pártjának küldöttsége hazánkban (ČTK) - Július 7-én délután re­pülőgépen Prágába érkezett Hollan­dia kommunista Pártjának küldött­sége, amelyet W. Kremer, Hollan­dia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának tagja vezet. A küldött­ség ellátogat több kerületbe, ahol megismerkedik szocialista építésünk­kel. •k A Szlovák Ojságírók Szövetségének nemzetközi kapcsolatok kérdésével fog­lalkozó szakosztálya július 8-án Bratisla­vában sajtóértekezletet rendezett a ha­zánkban látogatás céljábóK időző Joany Berlioz-zal, Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjával. A francia vendég a szlovákiai sajtó kép­viselőinek „Franciaország helyzete" cí­men tartott rövid előadást. * Tamara Hanum, a Szovjetunió nem­zeti művésznője együttesével kedden Brnóban lépett fel, s művészetével elbű­völte az előadás közönségét. Tamara Ha­num együttesével hazánkban eddig 21­szer lépett fel harmincezer néző előtt. * A Csehszlovák Sajtóiroda a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójával kap­csolatos Ünnepségek alkalmából dokumen­tációs fényképsorozatot ad ki. A soro­zatban számos eddig ismeretlen felvétel, fotomontázs lesz, ezenkívül színes mellék­lettel és az ünnepségek központi jelszavát feltüntető felirattal is el lesz látva. A fényképsorozat ára 55.— korona. ÜJ SZÖ 0 * július 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom