Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-08 / 187. szám, szerda

A kommunisták megmutatták a járható utat s Bevezetőben néhány szóval megkell említeni, hogy manapság igen sok „vendég" látogatja a szenei járást. Szinte naponta érkeznek az ország különböző részeiből szövetkezetesek, mezőgazdasági szakemberek, sőt a külföldi vendégek is elég gyakoriak. Hogy miért jönnek? Habár a válasz egy kicsit fellengősen hangzik is, azt kell mondani: tanulni. És van is mit tanulni a szenei járás szövetkezeteseitől, az állami gazdaságok dolgozóitól és nem utolsó sorban a szenei járás kommunistáitól, a járási pártbizottságtól, s külön-külön az egyes elvtársaktól. A kommunisták irányításával a járás politikai és gazdasági helyzete szinte egyik napról a másikra változik. Az új módszerek, a termelés új technológiája feltartóztathatatlanul kiszorítja a régit, az elavultat, a kevésbé jövedelmezőt. S e nagyszerű előretörésnek útját a járási pártbizottság és valamennyi falusi pártszervezet egyengeti. Igyekeznek úgy irányítani az előrehaladást, hogy az a legzökkenőmentesebben haladjon. Népiesen mondva, gondosan kikerülik a kátyút, hogy minél gyorsabban haladhassanak előre. A jó, meggyőző, felvilágosító munka következtében a szenei járásban nemcsak a kommunisták előtt világos a cél, hanem a pártonkívüliek döntő többsége előtt is. Az előrehaladást szorgalmazó tevékenység nem ösztönösen történik, hanem céltudatosan, előre megfontolt alapossággal. X szövetkezetesek, az állami gazdaságok dolgozói, traktorosok, öregek, fiatalok, férfiak, nők, megbízható vezetőt látnak a pártban. Fölzárkóznak köréje, s együttes erővel küzdenek a XI. pártkongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért. A dolgozók látják, hogy a kommunisták nem személyes érdekeiket hajszolják, amiként a múltban sem csupán a maguk életének megjavításáért néztek szembe sok esetben a halállal, vagy vállalták a börtönt, üldözést. A kommunisták a múltban is, ma ip a dolgozók legszélesebb rétegeinek érdekeit tartják szem előtt. Amikor a dolgozókat a párt határozatainak maradéktalan teljesítésére serkentik, amikor nem kímélve fáradságot, erőt, következetesen, sok esetben önfeláldozóan harcolnak a kitűzött cél eléréséért, ezt a dolgozók legközvetlenebb érdekeinek megvalósításáért, az életszínvonal állandó növeléséért teszik. A követelményekkel azonban a kommunisták sem bírnának egyedül, a dolgozók széleskörű aktív támogatása nélkül megbirkózni. A dolgozók azonban követik, támogatják a pártot. Bíznak a kommunistákban, pártunknak ebben rejlik ereje, akcióképessége. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése, a tömegek között végzett munka és a kommunisták kezdeményezése tette a szenei járást országszerte ismertté arról, hogy ma már 500 - 600 ezer korona helyett 50 — 100 ezer koronáért építenek istállókat, jobbakat az előbbieknél. S az új technológia következetes érvényrejuttatásával a sertéseknél egyes szövetkezetekben 70 — 80 dekás napi súlygyarapodást érnek el. Ha elvétve is, de akadnak még ma is emberek, akik azt állítják, hogy a pártnak le kellene mondania a népgazdaság irányításában, az anyagi termelésben és annak eloltásában betöltött vezető szerepről, s a vezető tényezőből egyszerű, tétlen szemlélővé kellene válnia. Az ilyen nézetek a jelenkori revizionizmus gyökereiből táplálkoznak. Ellentétben állnak a párt politikájával. A mai helyzetben, amikor a dolgozó nép az úr hazájában, amikor a nép hazánk minden gazdagságának tulajdonosa, a párt politikájában fő feladatként a gazdasági politika lép előtérbe. Vájjon ha a szenei járás kommunistái, a járási pártbizottság az előttünk álló feladatokat csak mint egyszerű szemlélő fogta volna fel, nem állt volna a követelmények megvalósításáért indított harc élére, ma beszélhetnének-e arról, hogy a második ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítik; lehetne-e szó arról, hogy a szocializmus építését belátható időn belül befejezzük, sor kerülhetett vloma-e árleszállításokra, a dolgozók életszínvonalának rohamos növekedésére? Nem, nem kerülhetett volna rá sor. A nagy előretörés a szenei járásban sem ment magától. Az eredmények mögött teljes nagyságban kibontakozik a jó, egészséges pártmunka. A járás területén, különösen a XI. pártkongresszus óriási jelentőségű határozatai után indul meg a fejlődés. A járás mezőgazdasági jellegénél fogva a pártmunka döntő része a mezőgazdaság vonalára irányult, a falvak szocialista átépítésére, a szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítására, a termelés színvonalának lényeges növelésére, a kulturális forradalom megvalósítására a falvakon. A XI. pártkongresszus határoza-' tából eredő körülmények előtérbe állították az állatállomány létszámának lényeges növelését. E feladat megvalósítása egy újabb égető kérdést vont maga után: az istállőzás kérdését. A beruházási építkezések százszázalékos kihasználása mellett is több ezer jószág maradt volna fedél nélkül. Ezen a téren sürgősen cselekedni kellett. A járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság szinte naponta tárgyalt erről a problémáról. Faraga Ferenc, a járási pártbizottság vezető titkára a Xi. kongreszszus határozataiból kiindulva jött a javaslattal, hogy forradalmi változást kell megvalósítani az építkezések terén. Olcsóban, gyorsabban kell építeni, s máris konkrét javaslatokat tett ez irányban. Itt meg kell említeni, hogy Faraga elvtárs egy évvel azelőtt a Szovjetunióban járt. A harkovi terület Bolsevik nevű kolhozában látott egy istállót. amely nagy befogadóképességével és építésének aránylag alacsony költségével nyérte meg tetszését. Az istállóról vázlatot készített, s most egy év után erre gondolt vissza. Elképzelését ismertette a pártbizottság tagjaival. Majd az istálló felépítésének gyakorlati megvalósítására is sor került. Eredetileg az első ilyen istálló felépítését a rétéi szövetkezetben tervezték. A falusi pártszervezet bizottságával az ügyet megbeszélték. Az építkezési tervet azonban a szövetkezet vezetősége és tagsága nem fogadta el. A pártbizottság az esetből levonta a tanulságot. Megállapította, hogy a tervezett építkezés megvalósításának feltétele nem volt eléggé előkészítve. Maguk a falusi pártszervezet bizottságának tagjai sem ismerték teljes mértékben az új istálló építésének gazdasági és anyagi jelentőségét. A járási pártbizottság alaposabb meggyőző munka után a szenei szövetkezeteseknél „próbálkozott'. Mindenekelőtt a szövetkezetben dolgozó kommunistákkal beszélték meg részletesen az új építkezési forma részleteit. Amikor a kommunisták már teljes mértékben meggyőződtek a tervezett istálló építésének előnyeiről, csak akkor vitték az ügyet a szövetkezet tagsága elé. Hosszabb megbeszélés után a tagok beleegyeztek az építkezésbe. Az új istálló 14 nap alatt és aránylag olcsón felépült. Az új építkezési formát azonban a járási pártbizottság az egész járásra ki akarta terjeszteni. Most már könnyebb volt a munkájuk, mert kézzelfogható érvvel tudtak hatni a szövetkezetesekre. S ma már tízesével épülnek az olcsó és állategészségügyi szempontból jól bevált istállók, A járásban Így megoldódott az istállőzás kérdése. Az egészből az a tanulság, hogy ha a járási pártbizottság nem lép. fel kezdeményezően, vagy csak felületesen kezeli az ügyet, a szenei járás az építkezések új formájának meghonosítása terén nem vált volna példaadóvá. Az állatállomány számbeli növelése mellett a hasznosság fokozására is nagy súlyt fektettek. E munkában mindenekelőtt az ifjúságra támaszkodtak. Szükséges itt még azt elmondani, hogy az utóbbi évek során a járási pártbizottság egyre nagyobb érdeklődést tanúsított az ifjúság problémái iránt. Eljárogattak gyűléseikre, elbeszélgettek velük a mindennapi életről, az ifjúság feladatairól, kívánságaikat a lehetőségeknek megfelelően teljesítették. így a járás fiataljai egyre közelebb kerültek a párthoz. A párt iránti szeretetük, bizalmuk abban nyilvánult meg a legmarkánsabban, hogy csupán a múlt év során több mint 100 fiatal kérte felvételét a párt tagjelöltjei sorába. Ezeknek a fiataloknak döntő többsége a szövetkezetesekből és általában a mezőgazdaság vonalán dolgozók soraiból került ki. Az új pártharcosokat a járási pártbizottság rendszeresen irányította, feuhívta figyelmüket a legégetőbb kérdések megoldására, s feladatul kapták, hogy ki-ki a maga munkaszakaszán iparkodjék érvényesíteni az új módszereket, amelyek olcsóbbá, gazdaságosabbá teszik a termelést. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy éppen ezeké a fiatal, értelmes embereké a döntő érdem abban, hogy a járás területén oly mély gyökeret vert a termelés növekedését, az önköltség csökkentését szolgáló új technológia. A szövetkezeteseknek és különösen a küldöttségek tagjai között lévő kommunistáknak a szenei járás gazdasági eredményei mögött mindenekelőtt a pármunkának ezt az élenjáró és követésre méltó példáját is látni kell. A konkrét tények, a termelésben elért nagyszerű sikerek mindenekelőtt a szenei járás kommunistáinak jó munkáját tükrözik vissza. E tükörkép mindennél világosabban igazolja, hogy a járási pártbizottság és a falusi pártszervezetek nem csupán szemlélői a fejleményeknek, hanem az események, a fejlődés irányítói, a járás lakosságának megbecsült, szerétett s minden akadályon keresztül követett vezetői. SZARKA ISTVÁN Ebben az évben ünnepeljük a csehszlovák kelmel'estészet sikeres munkássága megkezdésének 200. évfordulóját. Az ünnepségek egy kiállításban csúcsosodnak ki, melyet Dvur Královéban rendeztek meg. A kiállításon bemutatják a textilnyomdászok kezdetleges és a mai kiváló minőségű tökéletes termékeit. Felvételünk a Dvur Králové-i Tiba n. v.ből származik, mely évente több mint egymillió folyóméternyi szövetet gyárt hazai és külföldi szükségletre egyaránt. (Foto: B. Krejči - ČTK) 40 000 gyeriüek boldog vakációja A szlovákiai kerületekből az idei iskolai szünidőben több mint 40 000 gyermek tölti a szünidő egy részét a Szlovákia legszebb helyein felállított pionírtáborokban. Tatranské Mlynčeky, Smolenice, Modra, Stará Turá pionírtáborain kívül még 150 tábort állítottak fel. Több mint 100 pionír részt vesz a nemzetközi gyermektáborokban rendezett üdülésen. Ezekben a táborokban a Magyarországról, azNDK-ból, Lengyelországból, Dániából, Norvégiából, az Egyesült Államokból és más országokból hazánkba érkezett gyermekekkel együtt üdülnek majd. Számos gyermek egyhónapos külföldi üdülésen is részt vesz. Sokan már ezekben a napokban elindultak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba, Dániába és Franciaországba. Augusztusban egy további csoport indul a szovjetunióbeli Artyekbe, Magyarországra, Bulgáriába, Angliába, Norvégiába, Svédországba és Finnországba. Ebben az évben is megrendezik a Ružontberok melletti Korytnicában az EFSZ-ek pionírtáborát, ahol több mint 100 gyermek tölti szünidejét a Bratislava-Vinohrady EFSZ-ből. A pionírok százai vesznek részt az idei pionírexpedíción, amelynek keretében felkeresik a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi helyeit. Ezen akció július 19~-24-w>közötféri el tetőpont-J ját, amikor Bystrá pri Brezne-bey

t megrendezik a fiatal tur,isták első országos összejövetelét. Mit jelent az új bérrendszer az iglói bútorgyárban? EREDMÉNYES MUNKA A bodrogmezei EFSZ-ben komoly fejlődésnek idült a tejgazdálkodás. A 195 fejőstehén — bár sok borjazás* előtt van — szilárd alapja az állattenyésztésnek. Jelenleg az egy tehénre eső napi fejés! átlag 7,5 liter. A szövetkezet naponta 1000 liter tejet ad a tej begyűjtőbe. Köteles beadásuk 80 000 liter, de május végére már 65 458 litert adtak át. Év elejétől mintegy 117 274 liter tejet termelt a szövetkezet. Ügy számítanak, hogy az év végéig legalább 150 000 liter tejet adnak át terven felül. Ezt az eredményt az űj technológia bevezetésével még fokozni akarják. -kiAz aprőszemcsés fűrészpor, mely a levegőben kavarog, gyakran köhögésre készteti az embereket. Pedig a porszívó működik. Ha monoton búgása netalán elnémulna, azonnal működésbe lépnek a karbantartók és megjavítják. De most zümmög a gép s a porszemecskék mégis ezüstös színben fürdenek az ablakokon átszűrődő • napsugarakban. A fűrész szüntelen rikácsolja egyhangú nótáját. Az emberi hang belemerül a zsivalyba s csak foszlányai érnek el a fülünkhez. A részlegvezető kíséretében néhány szak- és segédmunkásnak szeretnénk meghallgatni a véleményét. Ugyanis az iglói Nový Domov Bútorgyárban június 15-én lépett érvénybe az új bérrendszer. Egy középtermetű, 35 év körüli marőst szólítunk meg: — Tudja, mekkora lesz az új bére ? — Igen. Itt mindenki tudja mit fog kapni. — Pontosan koronára ? — Koronára. Én 107 koronával viszek haza többet, mint eddig. — Családos? ' — Három gyermekem van. Nagyon örültem a családi pótlék emelésének is. — Vannak olyanok is, akik kevesebbet fognak kapni? — Itt, a tni részlegünkön nincsenek. Tovább megyünk. A deszkák, jobban mondva a már kész szekrény vagy ágyrészek sorra járnak kézről kézre, miközben teljesen elkészülnek. A préselöt egy szőke fiatalember támogatja, mintha a gép eldőléssel fenyegetne. — Elfogyott az ajtó? — Igen, még egyre várunk, aztán már tele lesz a prés. — Szakmunkát igényel-e ez a préselés? — Azt, legalább is nagy gyakorlatot, mert itt kis hiba is nagy kárt okozhat. Könnyen elreped a szekrényajtó. — Magának megvolt a szakképzett- . sége ehhez a munkához?. , — Nekem megvolt, de a társak I még iskoláznak. A részlegben három mester vigyáz a pontos és jő munkára. A „fűrészekre" és a marósokra ügyel fel az egyik: Pavel Ján. — Megszilárdultak-e a normák júniusban? - kérdeztük tőle. — Egy kicsit. — A tervteljesítés mégis meglesz? — Egész biztosan! — Akadtak-e valamilyen tartalékok a normaellenőrzés közben? — Még elég sok akadt, s igen jelentősek. A munkaidőt nem használták ki eléggé a múltban és a munkaszervezés is jobb lett. — Tudna példát mondani? — Mondhatok. Az én részlegemben úgy állították fel a gépeket, ahogyan egymás után érkeztek. Most aztán rendeztük őket és szalagrendszer lett belőle. A szomszéd részlegen pedig új gyártási folyamatot vezettünk be nagy önköltség megtakarítással. Az üzemlátogatásból, úgy véljük, egyszerre elég is ennyi. Az emberek elégedettek, a beszélgetésekből ez érződött ki. Az üzem vezetői még megerősítettek ebben a feltevésünkben. Hiszen voltaképpen érthető is. Figyeljük csak meg az alábbi adatokat: Az üzem igazgatójával folyik a párbeszéd. '— Gondolom alapos előkészületeket tettek az új bérrendszer bevezetésére. — Hirtelen bizony nem is tudom megmondani, hány gyűlés, megbeszélés zajlott le erről a problémáról. Hetente 3 — 4 is volt. — Milyen volt az általános érdeklődés a bérátszervezés iránt? Nagyon élénk. Ha végigmentem a műhelyeken, a munkások mindig megszólítottak: hogy lesz ez, hogy lesz az? Ezalatt hatalmas aktacsomőt gyűjtött össze az asztalra. Sorbaszedi őket és diktálja a pontos adatokat. — Az új bérrendszer 226 dolgozó bérét szabályozta. 225 dolgozónak növekedett, egy munkásnak csökkent a bére, 127 dolgozó bére azonos maradt. - Az új béralap tehát nem fér meg régi keretei között. - Nem. 10195 korona béralapemelést kértünk a meabízotti hivataltól. - Jóváhagyták? - Megkapjuk. - Annak az egy dolgozónak miért csökkent a bére? - Mert ő eddig is többet, majdnem két munkás helyett dolgozott, ^tlagos napi munkaideje 9 és fél óra volt. Maga vállalta így. Most már csak 8 órát dolgozik. Arányosan neki sem csökkent a bére. A béremelésben részesült dolgozók valamennyien jogosultak az új bérosztályokra ? - Nem egészen. Még 184 munkásnak nagyobb szaktudásra van szüksége. Az iskolázást csak most kezdjük. A vizsgákig előlegeztük a magasabb bérosztályokat. Hogy miért nem iskoláztattak eddig? Mert nem tudták a pontos követelményeket. Bár az üzemi munkaiskola ennek ellenére is működhetett volna, de a bérrendszert illető lázas előkészületek miatt szünetelt. Lényegében elmondtuk, milyen kedvezményeket jelent az iglói bútorgyárban az új bérrendszer. Nem szabad azonban megemlítés nélkül hagyni, hogy az iglóiak nem várták ölhetett kézzel a béremelést. Erre az az 57 bevezetett műszakigazdasági, szervezési intézkedés és az a 25 realizált újítási javaslat enged következtetni, melyek által az üzem évente csaknem félmillió korona önköltségmegtakarítást ér el. Üj, korszerű és jól felszerelt e» a bútorgyár. Hogy mégis találtak tartalékokat, az a dologzók és a vezetők érdeme. Ilyen körülmények között miért ne érdemelnék meg a béralapemelést? Az áprilisi és májusi tervteljesítés már az új bérrendszer hatására történt. Az eredmény 102,1%-os tervteljesítés. Magas a munkatermelékenységi terv teljesítése is és ennek ellenére nem lépték túl az önköltségi tervet. Szabó Géza ftj SZÖ 5 * 1959- július 4.