Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-07 / 186. szám, kedd

Építkezési kiegészítő kölcsönök A KÖLCSÖNÖK ALAPJA A MEGHATÁROZOTT RENDELTETÉSŰ TAKARÉKOSSÁG • A SZÖVETKEZETI LAKÁSÉPÍTÉS ELŐNYEI A nagymérvű lakásépítkezés, amelynek keretén belül 1970-ig köztársaságunkban 1 200 000, ebből Szlovákiában több mint 400 000 lakást építünk, a leg­nagyobb érdeklődést kelti azok körében, akiknek lakásproblé­máik vannak. Olvasóink nagy számban fordulnak hozzánk e kérdésben. Ezért az illetéke­sektől kapott felvilágosításokat a következőkben foglaljuk ösz­sze: Hány formája van a lakásépítke­zésnek? A lakásépítkezésnek hat formája van. Az első az állami lakásépítkezés, a második a szövetkezeti, a liarma­dik a vállalati, a negyedik az egy­séges földmüvesszövetkezetek lakás­építkezése, az ötödik az EFSZ-ek la­kásépítkezése a határvidéken, a ha­todik a magánlakásépítkezés. Hogyan lehet magánépítkezés for­májában családi házat építeni és mennyi pénzre van szUksége az építtetőnek? Családi házat kétféle módon lehet felépíteni. Az első a szállítói mód, amikor az építtetőnek az építkezési költségek legalább felerészével kell rendelkeznie. A második mód, ami­kor az építtető a lakóházat ön­segély útján építi. Ebben az esetben az építkezési költségek kétharmadé­val kell rendelkeznie. A többi az Állami Takarékpénztártól vehető köl­csön. Mennyit kölcsönöz az Állami Taka­rékpénztár? Az Állami Takarékpénztár a szállí­tói módszerű építkezésnél átlagosan 25 000 koronát ad kölcsön, amelyet 4 százalékos kamatláb mellett 20 év alatt kell törleszteni. Az önsegély módján történő építkezésnél a köl­csönösszeg átlagosan 15 000 korona és 15 évre szól. Házjavításra, hozzá­építésre, ráépítésre vagy gépkocsi­szín építésére átlagosan 5000 koronát kölcsönöznek 5 évi időtartamra. Természetes, kölcsönt csakis az kaphat, akinek megvan az engedélye az építkezésre és teljesíti a felté­teleket. Kivételes esetekben az Ál­lami Takarékpénztár magasabb köl­csönt is folyósíthat. Milyen esetben folyósít magasabb kölcsönt az Állami takarékpénz­tár? Az Állami Takarékpénztár abban az esetben folyósít magasabb köl­csönt, ha az építtető bizonyos felté­teleket teljesít. Ilyen például, ha legalább 5 családi ház építésére szö­vetkeznek, vagy pedig közös fűtő­berendezést építtetnek, vagy pedig ha az építkezésre a helyi forrásokbői, házak lerombolásából származó anya­got használnak, vagy ha az építke­zési anyagot saját maguk készítik és ha bekapcsolódtak a rendszeres takarékossági mozgalomba. Ilyen esetben az Állami Takarékpénztár a kölcsön összegét a szállítói rend­szer mellett 40 000 koronára, az ön­segélyző rendszer mellett 25 000 ko­ronára, továbbá a hozzáépítéseknél és ház- vagy lakásjavításoknál 10 ezer koronára emelheti. Miért olyan nagy az érdeklődés a szövetkezeti építkezés iránt? A szövetkezeti építkezés iránt azért oly nagyarányú az érdeklődés, mert ez a forma annak, aki jól és olcsón akar lakni, a legelőnyösebb. A szövetkezeti építkezéshez az állam támogatást (szubvenciót) nyújt, még­pedig a költségek 30 százalékáig, ami tulajdonképpen az állam ajándéka, mert azt nem kell visszafizetni. A költségek további 30 százalékát az állam az Állami Bank útján, hitel formájában, 3 százalékos kamatláb mellett 30 évi lejárattal nyújtja. A fennmaradó 40 százalék az épít­tető, a szövetkezeti tag része. E rész kétharmadát az építtetőnek meg kell takarítania, egyharmadát kölcsön for­májában az Állami Takarékpénztár folyósítja. Milyen módon történik a szövet­kezeti építkezés ? A szövetkezet tagjai az építkezés következő módjai mellett dönthet­nek: A. A szállítói mód mellett, amelyet az építkezési vállalat, vagy pedig az építkezési termelőszövetkezet valósít meg. B. A szövetkezet saját költségén, amikor is a szállító vállalat csak egyes munkákat végez a szövetke­zetnek. A szövetkezet kötelessége az építkezés és a vele kapcsolatos mun­kák szakszerű vezetésének biztosítá­sa. Ezt a módszert főképpen a na­gyobb vállalatok keretében megala­kított szövetkezetek alkalmazhatják, amely vállalatoknak saját építkezési osztályuk, tehát nemcsak tervező­osztályuk, de esetleg építkezési anya­got gyártó-üzemük is van és azzal a lehetőséggel rendelkeznek, hogy felhasználhatják a helyi forrásokat, mint például a homokot, téglát, kö­vet, salakot stb. Ml a teendő, ha az építtetőnek — akár magánépítltezést, akár szövet­kezeti építkezést választ — nincs elég pénze? Áz állam róluk is gondoskodott. Akinek nincs elég pénze, az az úgy­nevezett meghatározott rendeltetésű építkezési takarékosságot veszi igénybe. Lakóhelyének járási szék­helyén az Állami Takarékpénztárral önkéntes megállapodásra lép arra nézve, hogy az építkezéshez szüksé­ges összeget rendszeres megtakarítás útján betétkönyvecskén szerzi be. Az Állami Takarékpénztár ennek fe­jében arra kötelezi magát, hogy amennyiben a megtakarított összeg eléri a megkívánt szintet, folyósít­ja a kölcsönt. A magán- és szövet­kezeti építkezésre szánt összeget az építtetőnek az Állami Takarékpénz­tárba kell befizetnie. Mennyibe kerül a szövetkezeti építkezés és mennyi pénzzel kell rendelkeznie az építtetőnek? Attól függ, milyen gazdaságosan fog a szövetkezet építtetni, mennyibe fog kerülni egy lakásegység. Ha mondjuk 71000 koronába kerülne, az állam hozzájárulása 21300 ko­ronát tenne ki. Az Állami Bank által folyósított hitel ugyancsak 21300 koronára rúgna, a szövetkezeti tag része pedig 28 400 korona lenne. Egyharmadát, vagyis 9467 koronát az Állami Takarékpénztár nyújtja köl­csön formájában. A szövetkezeti tag­nak tehát 18 933 koronát kell meg­takarítania. Annak, aki jó lakást kí­ván, ez igazán nem nagy összeg. Meghatározott rendeltetésű takaré­kosság útján hogyan lehet 18 933 koronát megtakarítani? Aki havonta 300 koronát helyez el betétkönyvecskére 2 százalékos ka­matláb mellett, ezt az összeget 5 év alatt megtakaríthatja. A meghatáro­zott rendeltetésű takarékosság kere­tében ajánlatos a nyeremény-taka­rékkönyv alkalmazása. A betétösszeg ugyan nem kamatozik, azonban a taka­rékoskodónak évente kétszer is alkalma van az átlagbetét 250 százalékát meg­nyernie, s így szerencsés esetben a meghatározott rendeltetésű takaré­kosság időtartama lényegesen meg­rövidül. JERGA JÓZSEF A kremnicai pénz­verde dolgozói a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 15. évforduló ­jának nagyszabású ünnepségei alkalmá­ból különféle jelvé­nyeket és fémplaket­teket készítenek. Képünkön Andrej Peter, a pénzverde képzőművésze fém­plakett tervezeten dolgozik a Ján Ná­lepka kapitány, a Szovjetunió hőse ne­vét viselő vándor ser­leg elnyeréséért ver­senyzők számára. (K. CIch fel. — ČTK) Az építészek napja tiszteletére TISZTA SZAMLAVAL A kassai Mérnöki Építészeti Válla­lat minden üzemrészlegén élénk szo­cialista munkaverseny indult a félévi terv határidő előtti teljesítéséért. Hogy tiszta számlával kezdhessék a második félévet, a vezetők, a tech­nikusok és a dolgozók munkafelaján­lásokat tettek. így készülnek meg­ünnepelni az építők napját. Például a Komenský utcai útépítő-szakasz az építők napja tiszteletére vállalta, hogy a munkát két hónappal hama­rabb, azaz már június 15-ig befe­jezi. Ezzel 30 000 koronát takarítanak meg. Az ott dolgozó ötven munkás a megtakarított idő alatt 140 000 ko­rona értékű munkát végez el. Ezen­kívül elhatározták, hogy 120 méter­mázsa cementet takarítanak meg. A kötelezettségvállalások összértéke meghaladja a 170 000 koronát s elő­segíti a város eme új lakónegyedé­ben a villamosközlekedés bevezeté­sét. A Krásna nad Hornádom-i Prefa­üzem munkacsarnokának építését 5 nappal korábban fejezik be s az építkezésen dolgozó munkások más építkezésen terven felül 19 500 ko­rona értékű munkát végeznek el és 4200 koronát takarítanak meg a ter­melési költségeken. * Ä krompachyi elektrotechnikai üzem építésén dolgozó 12-tagú kol­lektíva vállalta, hogy egy hónappal korábban, azaz november 30-ig fejezi be mukáját és a béralapon, valamint a termelési költségeken 6500 koro­nát takarít meg. A berzétei hídépítésnél dolgozó 20­tagú kollektíva vállalta, hogy a pil­lérek alapjainak ásását és betonozá­sát július 12-ig, azaz öt nappal ha­marabb fejezi be. Az önköltségeken 5000 koronát takarít meg. Ennek az épíkezésnek dolgozói elsőnek jelent­keztek az üzemanyag-megtakarítási versenybe. így készülnek hát a kassai Mérnöki Építészeti Vállalat egyes szakaszain az építők napjára. (m. s.) Szlovákia 97,7 százalékra teljesítette a munkaerőtoborzás tervét (ČTK) — A szlovákiai nemzeti bi­zottságok tanácsainak munkaerő és szociális biztosítási osztályai ez év első felében 97,7 százalékra telje­sítették az állami tervben a nép­gazdaságunk legfontosabb ágazatai számára szükséges munkerők szer­vezett toborzásával kapcsolatosan előirányzott feladatokat. Az említett idő alatt bányáink, kohászatunk, épí­tészetünk, gépiparunk, s vegyiiparunk számára 10 878 új dolgozót, ebből az ostrava-karvinai bányák számára 4375 dolgozót nyertek meg. Az ost­rava-karvinai bányák számára ennek ellenére még 416 dolgozó megnyeré­sével adósak. Az ostravai bányák számára szük­séges dolgozókat csak a Banská Bystrica-i és a Prešovi Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozói. biztosí­tották. A munkaerők toborzása te­rén a legnagyobb hiányt a žilinai kerület mutatja fel, ahol a félévi feladatok teljesítésében 159 dolgozó, s a bratislavai kerületben 158 dol­gozó megnyerésével maradtak le. A szlovákiai nemzeti bizottságok dolgozóira ez év harmadik negye­dében az a feladat, vár, hogy további 4015 új dolgozót nyerjenek meg nép­gazdaságunk legfontosabb ágazatai, ebből 870-et az ostravai, 550-et a szlovákiai szénbányák és 1920-at építészetünk számára. Lesz-e elég építőanyag ? Sokat írunk az épít­kezésről, lakásokról. Akadnak kétkedők, akik azt mondják: „Szépek ezek a tervek, de hon­nan veszik majd hozzá a sok építőanyagot? Ezeket megnyugtat­hatjuk. Ugyanis az épí­tőanyagokat gyártó ipar ma hazánkban azon iparágazatokhoz tarto­zik, mely fejlődésében a leggyorsabb ütemet mutatja, összehasonlít­va az 1948-58-as idő­szakban az építőanyag­ipar, valamint az egész ipari termelés ütemét, az az összipari termelés üzemeiben az építő­üteme. 1948-hoz viszo- anyaggyártás 186 szá­nyítva 1958-ban építő- zalékkal, ezzel szemben anyagokból a négysze­resét gyártottuk, ce­mentet két és félszer, égetett téglát kétszer annyit. A nemzeti vál­lalatok üzemei sokkal gyorsabb ütemben nö­velték a gyártást, mint a helyi és szövetkezeti üzemek. 1955 óta az építőanyagok gyártása jóval túlszárnyalja az építőipart. Ez a túlszárnyalás továbbra is fennáll és a távlati terv is szá­előbbi ľ /2-szer nagyobb mol vele. 1965-ig az terjedelmű volt, mint építőipar vállalatainak az építőipar feladatai 1957-tel szemben 70­80 százalékkal növek­szenek. 1948-hoz viszo­nyítva az építőipar ter­ve öt és félszeres, az építőanyaggyártás ti­zenkétszeres növeke­dést ér el. Mindez tehát azt je­lenti, hogy népgazdasá­gunk előrelátó és gon­doskodik arról, hogy az állami, szövetkezeti, vállalati és egyéni épít­kezéseknek elegendő építőanyag álljon ren­delkezésére. —gr­Az új begyűjtési rendszer nyomári a rimaszombati járásban Hogy gazdagok legyenek a szövetkezetek és módosak a tagok Csak természetes, hogy az új begyűjtési rendszerről szóló határozat híre kedvező légkört teremtett a rimaszombati járás EFSZ-einek nagy többségében. Már magában az a tény, hogy az egységes árak 14,5 szá­zalékkal magasabbak az eddig érvényben levő átlagáraknál, megmozgatta a szövetkezetek tagjait, akik élénk érdeklődéssel vesznek részt ezekben a napokban a nyilvános népgyűléseken, hogy közelebbről is megismer­kedjenek a mezőgazdasági termelés új tervezésével és az új begyűjté­si rendszer módozataival. ELÖLJÁRÓBAN el kell mondanunk, mit is jelent az új begyűjtési rend­szer a járás EFSZ-einek, milyen elő­nyöket biztosítanak az egységes ter­ményárak? A járás szövetkezetei az új be­gyűjtési rendszer egységes áraival mintegy 2 millió 855 ezer korona többletbevételhez jutnak. Nincs olyan szövetkezet a járás területén, mely nem jutna anyagi előnyökhöz az egy­séges árak következtében. Az előzetes számítások alapján a hrachovoi EFSZ bevételei 88 ezer koronával, a pál­falaié 135 ezer koronával, a péter­falai szövetkezet jövedelme pedig 138 ezer koronával növekszik. Nagy­töréken közel 106 ezer korona több­letbevételhez segíti az új begyűjtési rendszer az EFSZ tagjait. Nem lenne azonban helyes, ha a járás szövetkezetei jövedelmük nö­vekedésének egyedüli forrását csu­pán az új begyűjtési rendszerben, az egységes terményárakban látnák. Az új árak és a párt további intéz­kedései fontos elősegítői a termelés további növelésének és olcsóbbá té­telének. Ezenkívül megteremtik a termelés kedvező feltételeit, melye­ket valamennyi EFSZ-ben az eddigi­nél sokkal jobban kell a szövetke­zeteseknek kihasználniok: Az új begyűjtési rendszer ezen­kívül nagy igényeket támaszt a já­rási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság munkája iránt is. Nem le­het megelégedni a mezőgazdasági termelés szervezésének, tervezésé­nek és irányításának eddigi módsze­reivel. Ezentúl körültekintőbben kell foglalkozni a termelés minőségi mu­tatóival, hogy a járás ne csak többet, hanem olcsóbban is termeljen. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a rimaszom­bati járás a legutóbbi két év alatt Jelentős eredményeket ér el a fal­vak szocialista átépítésében, hiszen a mezőgazdasági terület 95,35 száza­lékán már nagyüzemi közös gazdál­kodás folyik. Mégis ezen a szakaszon komoly hibák vannalf. A járás ugyan­is messze elmarad az állatsűrűség tekintetében a szlovákiai, sőt a ke­rületi átlagból, mivel minden 100 hektárra csupán 32 szarvasmarha, ebből 9,1 fejőstehén jut. Ezenkívül az állatállomány hasznossága terén is sok a bírálni való; ezt a 100 hek­tárra eső lényegesen alacsony, 146 liter tej kitermelése igazolja. A ri­maszombati járás ama járások közé tartozik, melyfek az egy hektár terü­letre eső legalacsonyabb — 1823 ko­rona jövedelmet mutatják ki. Ha­sonlóképpen beszélhetünk az egy mezőgazdasági dolgozóra eső munka­termelékenységről, mely alig haladja meg a 11 ezer koronát. Ezek a fogyatékosságok elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy a párt járási bizottságát, a járási nemzeti bizottságot a szövetkezetek aránylag gyors fejlesztése szervezés tekinte­tében készületlenül találta, ami különösképpen a beruházási építke­zések anyagellátásának nem kielégítő biztosításában nyilvánul meg. Noha tavaly az EFSZ-ek több mint 2 ezer szarvasmarha részére készítettek fé­rőhelyet, a szarvasmarhaállománynak közel negyven százaléka még ez idén is szűk istállókban szerteszét hever. Nem is kell mondani, ez a helyzet kedvező alkalmat nyújt a gyakori ta­karmánypocsékolásra és nem egy esetben a lopásra is. Az állatállomány fejlesztését és a hasznosság növelését fékezi a szö­vetkezeti alapszabályok be nem tar­tása is ; a szövetkezet tagjai túl­méretezett háztáji gazdálkodást foly­tatnak, a megengedettnél több állatot tartanak. Ez a „mellékgazdálkodás" persze elvonja figyelmüket a közös munkától, kevésbé teszi érdekeltté őket a szövetkezet vagyonának gya­rapításában. Bár az új begyűjtési rendszer ked­vező közgazdasági feltételeket nyújt a járás szövetkezeteinek ahhoz, hogy rövid időn belül kilábaljanak a gyer­mekbetegségből, az egyedüli helyes kiút e hibákból a szövetkezetek párt­irányításának megjavítása. Ezen a té­••HVHPPPI •• .SZ ren ugyancsak több fogyatékossági mutatkozik a járás szövetkezeteiben. A meglévő 62 EFSZ közül csupán 51­ben működik — úgy ahogy — a pártcsoport, melyek sok esetben na­pirendre térnek a legfontosabb ter­melési kérdések felett és kevéssé serkentik a szövetkezet tagjait a kö­zös gazdálkodás megbecsülésére és fejlesztésére. HASONLÓ HELYZET alakult ki az ozsgyáni szövetkezetben is. A kom­munisták ahelyett, hogy befolyásolni igyekeznének a szövetkezet vezető­ségét a tagok anyagi érdekeltségének növelésére, szemet hunynak a hibák felett és sógor-koma alapon elinté­zettnek tekintenek olyan kihágásokat is, mint a nemrég megtörtént 150 csirke elhullását, takarmánylopásokat, stb. Ebben a községben a falusi pártszervezet nem kezdeményező és még kevésbé aktív. Ezek után nem csoda, ha nem érvényesül kellőkép­pen a párt vezető szerepe a szövet­kezetben. A szövetkezet a járás legjobb szö­vetkezetei közé tartozott — de csak tartozott, mert évről évre jobban elmarad a járás élenjáró EFSZ-eitől. A növénytermesztésben ugyan nin­csenek nagy bajok, azonban annál komolyabb a helyzet az állattenyész­tésben. Schön Rudolf zootechnikus felelőtlenül végzi kötelességét és bi­zony nemegyszer előfordul, hogy kó­tyagos fejjel kerül ki a szövetkezet telepére. Ilyen vezetőnek — ha kép­zett szakember is — nem lehet te­kintélye a szövetkezetesek előtt, nem igen ellenőrizheti az állatte­nyésztés menetét. A jó zootechnikus pedig nagyon sokat tehet az állat­tenyésztés fejlesztéséért! FONTOS, hogy a falusi pártszerve­zet bizottsága foglalkozzék a szövet­kezetben észlelhető rendellenessé­gekkel és már a nyilvános taggyűlést arra használja fel - mint ezt a többi közösségben is teszik —, hogy az új begyűjtési rendszer segítségével, az új egységes árak mélyreható meg­magyarázásával felsorakoztassa a szövetkezet becsületes tagjait a kö­zös gazdálkodás jő hírnevének visz­szaszerzésére, a termelés növelésére és olcsóbbá tételére. így lesz ismét gazdag a szövetkezet, így lesznek módosak tagjai! Szombath Ambrus ÜJ SZÖ 5 * 1959- júliys J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom