Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-07 / 186. szám, kedd

Építkezési kiegészítő kölcsönök A KÖLCSÖNÖK ALAPJA A MEGHATÁROZOTT RENDELTETÉSŰ TAKARÉKOSSÁG • A SZÖVETKEZETI LAKÁSÉPÍTÉS ELŐNYEI A nagymérvű lakásépítkezés, amelynek keretén belül 1970-ig köztársaságunkban 1 200 000, ebből Szlovákiában több mint 400 000 lakást építünk, a legnagyobb érdeklődést kelti azok körében, akiknek lakásproblémáik vannak. Olvasóink nagy számban fordulnak hozzánk e kérdésben. Ezért az illetékesektől kapott felvilágosításokat a következőkben foglaljuk öszsze: Hány formája van a lakásépítkezésnek? A lakásépítkezésnek hat formája van. Az első az állami lakásépítkezés, a második a szövetkezeti, a liarmadik a vállalati, a negyedik az egységes földmüvesszövetkezetek lakásépítkezése, az ötödik az EFSZ-ek lakásépítkezése a határvidéken, a hatodik a magánlakásépítkezés. Hogyan lehet magánépítkezés formájában családi házat építeni és mennyi pénzre van szUksége az építtetőnek? Családi házat kétféle módon lehet felépíteni. Az első a szállítói mód, amikor az építtetőnek az építkezési költségek legalább felerészével kell rendelkeznie. A második mód, amikor az építtető a lakóházat önsegély útján építi. Ebben az esetben az építkezési költségek kétharmadéval kell rendelkeznie. A többi az Állami Takarékpénztártól vehető kölcsön. Mennyit kölcsönöz az Állami Takarékpénztár? Az Állami Takarékpénztár a szállítói módszerű építkezésnél átlagosan 25 000 koronát ad kölcsön, amelyet 4 százalékos kamatláb mellett 20 év alatt kell törleszteni. Az önsegély módján történő építkezésnél a kölcsönösszeg átlagosan 15 000 korona és 15 évre szól. Házjavításra, hozzáépítésre, ráépítésre vagy gépkocsiszín építésére átlagosan 5000 koronát kölcsönöznek 5 évi időtartamra. Természetes, kölcsönt csakis az kaphat, akinek megvan az engedélye az építkezésre és teljesíti a feltételeket. Kivételes esetekben az Állami Takarékpénztár magasabb kölcsönt is folyósíthat. Milyen esetben folyósít magasabb kölcsönt az Állami takarékpénztár? Az Állami Takarékpénztár abban az esetben folyósít magasabb kölcsönt, ha az építtető bizonyos feltételeket teljesít. Ilyen például, ha legalább 5 családi ház építésére szövetkeznek, vagy pedig közös fűtőberendezést építtetnek, vagy pedig ha az építkezésre a helyi forrásokbői, házak lerombolásából származó anyagot használnak, vagy ha az építkezési anyagot saját maguk készítik és ha bekapcsolódtak a rendszeres takarékossági mozgalomba. Ilyen esetben az Állami Takarékpénztár a kölcsön összegét a szállítói rendszer mellett 40 000 koronára, az önsegélyző rendszer mellett 25 000 koronára, továbbá a hozzáépítéseknél és ház- vagy lakásjavításoknál 10 ezer koronára emelheti. Miért olyan nagy az érdeklődés a szövetkezeti építkezés iránt? A szövetkezeti építkezés iránt azért oly nagyarányú az érdeklődés, mert ez a forma annak, aki jól és olcsón akar lakni, a legelőnyösebb. A szövetkezeti építkezéshez az állam támogatást (szubvenciót) nyújt, mégpedig a költségek 30 százalékáig, ami tulajdonképpen az állam ajándéka, mert azt nem kell visszafizetni. A költségek további 30 százalékát az állam az Állami Bank útján, hitel formájában, 3 százalékos kamatláb mellett 30 évi lejárattal nyújtja. A fennmaradó 40 százalék az építtető, a szövetkezeti tag része. E rész kétharmadát az építtetőnek meg kell takarítania, egyharmadát kölcsön formájában az Állami Takarékpénztár folyósítja. Milyen módon történik a szövetkezeti építkezés ? A szövetkezet tagjai az építkezés következő módjai mellett dönthetnek: A. A szállítói mód mellett, amelyet az építkezési vállalat, vagy pedig az építkezési termelőszövetkezet valósít meg. B. A szövetkezet saját költségén, amikor is a szállító vállalat csak egyes munkákat végez a szövetkezetnek. A szövetkezet kötelessége az építkezés és a vele kapcsolatos munkák szakszerű vezetésének biztosítása. Ezt a módszert főképpen a nagyobb vállalatok keretében megalakított szövetkezetek alkalmazhatják, amely vállalatoknak saját építkezési osztályuk, tehát nemcsak tervezőosztályuk, de esetleg építkezési anyagot gyártó-üzemük is van és azzal a lehetőséggel rendelkeznek, hogy felhasználhatják a helyi forrásokat, mint például a homokot, téglát, követ, salakot stb. Ml a teendő, ha az építtetőnek — akár magánépítltezést, akár szövetkezeti építkezést választ — nincs elég pénze? Áz állam róluk is gondoskodott. Akinek nincs elég pénze, az az úgynevezett meghatározott rendeltetésű építkezési takarékosságot veszi igénybe. Lakóhelyének járási székhelyén az Állami Takarékpénztárral önkéntes megállapodásra lép arra nézve, hogy az építkezéshez szükséges összeget rendszeres megtakarítás útján betétkönyvecskén szerzi be. Az Állami Takarékpénztár ennek fejében arra kötelezi magát, hogy amennyiben a megtakarított összeg eléri a megkívánt szintet, folyósítja a kölcsönt. A magán- és szövetkezeti építkezésre szánt összeget az építtetőnek az Állami Takarékpénztárba kell befizetnie. Mennyibe kerül a szövetkezeti építkezés és mennyi pénzzel kell rendelkeznie az építtetőnek? Attól függ, milyen gazdaságosan fog a szövetkezet építtetni, mennyibe fog kerülni egy lakásegység. Ha mondjuk 71000 koronába kerülne, az állam hozzájárulása 21300 koronát tenne ki. Az Állami Bank által folyósított hitel ugyancsak 21300 koronára rúgna, a szövetkezeti tag része pedig 28 400 korona lenne. Egyharmadát, vagyis 9467 koronát az Állami Takarékpénztár nyújtja kölcsön formájában. A szövetkezeti tagnak tehát 18 933 koronát kell megtakarítania. Annak, aki jó lakást kíván, ez igazán nem nagy összeg. Meghatározott rendeltetésű takarékosság útján hogyan lehet 18 933 koronát megtakarítani? Aki havonta 300 koronát helyez el betétkönyvecskére 2 százalékos kamatláb mellett, ezt az összeget 5 év alatt megtakaríthatja. A meghatározott rendeltetésű takarékosság keretében ajánlatos a nyeremény-takarékkönyv alkalmazása. A betétösszeg ugyan nem kamatozik, azonban a takarékoskodónak évente kétszer is alkalma van az átlagbetét 250 százalékát megnyernie, s így szerencsés esetben a meghatározott rendeltetésű takarékosság időtartama lényegesen megrövidül. JERGA JÓZSEF A kremnicai pénzverde dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évforduló jának nagyszabású ünnepségei alkalmából különféle jelvényeket és fémplaketteket készítenek. Képünkön Andrej Peter, a pénzverde képzőművésze fémplakett tervezeten dolgozik a Ján Nálepka kapitány, a Szovjetunió hőse nevét viselő vándor serleg elnyeréséért versenyzők számára. (K. CIch fel. — ČTK) Az építészek napja tiszteletére TISZTA SZAMLAVAL A kassai Mérnöki Építészeti Vállalat minden üzemrészlegén élénk szocialista munkaverseny indult a félévi terv határidő előtti teljesítéséért. Hogy tiszta számlával kezdhessék a második félévet, a vezetők, a technikusok és a dolgozók munkafelajánlásokat tettek. így készülnek megünnepelni az építők napját. Például a Komenský utcai útépítő-szakasz az építők napja tiszteletére vállalta, hogy a munkát két hónappal hamarabb, azaz már június 15-ig befejezi. Ezzel 30 000 koronát takarítanak meg. Az ott dolgozó ötven munkás a megtakarított idő alatt 140 000 korona értékű munkát végez el. Ezenkívül elhatározták, hogy 120 métermázsa cementet takarítanak meg. A kötelezettségvállalások összértéke meghaladja a 170 000 koronát s elősegíti a város eme új lakónegyedében a villamosközlekedés bevezetését. A Krásna nad Hornádom-i Prefaüzem munkacsarnokának építését 5 nappal korábban fejezik be s az építkezésen dolgozó munkások más építkezésen terven felül 19 500 korona értékű munkát végeznek el és 4200 koronát takarítanak meg a termelési költségeken. * Ä krompachyi elektrotechnikai üzem építésén dolgozó 12-tagú kollektíva vállalta, hogy egy hónappal korábban, azaz november 30-ig fejezi be mukáját és a béralapon, valamint a termelési költségeken 6500 koronát takarít meg. A berzétei hídépítésnél dolgozó 20tagú kollektíva vállalta, hogy a pillérek alapjainak ásását és betonozását július 12-ig, azaz öt nappal hamarabb fejezi be. Az önköltségeken 5000 koronát takarít meg. Ennek az épíkezésnek dolgozói elsőnek jelentkeztek az üzemanyag-megtakarítási versenybe. így készülnek hát a kassai Mérnöki Építészeti Vállalat egyes szakaszain az építők napjára. (m. s.) Szlovákia 97,7 százalékra teljesítette a munkaerőtoborzás tervét (ČTK) — A szlovákiai nemzeti bizottságok tanácsainak munkaerő és szociális biztosítási osztályai ez év első felében 97,7 százalékra teljesítették az állami tervben a népgazdaságunk legfontosabb ágazatai számára szükséges munkerők szervezett toborzásával kapcsolatosan előirányzott feladatokat. Az említett idő alatt bányáink, kohászatunk, építészetünk, gépiparunk, s vegyiiparunk számára 10 878 új dolgozót, ebből az ostrava-karvinai bányák számára 4375 dolgozót nyertek meg. Az ostrava-karvinai bányák számára ennek ellenére még 416 dolgozó megnyerésével adósak. Az ostravai bányák számára szükséges dolgozókat csak a Banská Bystrica-i és a Prešovi Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozói. biztosították. A munkaerők toborzása terén a legnagyobb hiányt a žilinai kerület mutatja fel, ahol a félévi feladatok teljesítésében 159 dolgozó, s a bratislavai kerületben 158 dolgozó megnyerésével maradtak le. A szlovákiai nemzeti bizottságok dolgozóira ez év harmadik negyedében az a feladat, vár, hogy további 4015 új dolgozót nyerjenek meg népgazdaságunk legfontosabb ágazatai, ebből 870-et az ostravai, 550-et a szlovákiai szénbányák és 1920-at építészetünk számára. Lesz-e elég építőanyag ? Sokat írunk az építkezésről, lakásokról. Akadnak kétkedők, akik azt mondják: „Szépek ezek a tervek, de honnan veszik majd hozzá a sok építőanyagot? Ezeket megnyugtathatjuk. Ugyanis az építőanyagokat gyártó ipar ma hazánkban azon iparágazatokhoz tartozik, mely fejlődésében a leggyorsabb ütemet mutatja, összehasonlítva az 1948-58-as időszakban az építőanyagipar, valamint az egész ipari termelés ütemét, az az összipari termelés üzemeiben az építőüteme. 1948-hoz viszo- anyaggyártás 186 szányítva 1958-ban építő- zalékkal, ezzel szemben anyagokból a négyszeresét gyártottuk, cementet két és félszer, égetett téglát kétszer annyit. A nemzeti vállalatok üzemei sokkal gyorsabb ütemben növelték a gyártást, mint a helyi és szövetkezeti üzemek. 1955 óta az építőanyagok gyártása jóval túlszárnyalja az építőipart. Ez a túlszárnyalás továbbra is fennáll és a távlati terv is száelőbbi ľ

/2-szer nagyobb mol vele. 1965-ig az terjedelmű volt, mint építőipar vállalatainak az építőipar feladatai 1957-tel szemben 7080 százalékkal növekszenek. 1948-hoz viszonyítva az építőipar terve öt és félszeres, az építőanyaggyártás tizenkétszeres növekedést ér el. Mindez tehát azt jelenti, hogy népgazdaságunk előrelátó és gondoskodik arról, hogy az állami, szövetkezeti, vállalati és egyéni építkezéseknek elegendő építőanyag álljon rendelkezésére. —grAz új begyűjtési rendszer nyomári a rimaszombati járásban Hogy gazdagok legyenek a szövetkezetek és módosak a tagok Csak természetes, hogy az új begyűjtési rendszerről szóló határozat híre kedvező légkört teremtett a rimaszombati járás EFSZ-einek nagy többségében. Már magában az a tény, hogy az egységes árak 14,5 százalékkal magasabbak az eddig érvényben levő átlagáraknál, megmozgatta a szövetkezetek tagjait, akik élénk érdeklődéssel vesznek részt ezekben a napokban a nyilvános népgyűléseken, hogy közelebbről is megismerkedjenek a mezőgazdasági termelés új tervezésével és az új begyűjtési rendszer módozataival. ELÖLJÁRÓBAN el kell mondanunk, mit is jelent az új begyűjtési rendszer a járás EFSZ-einek, milyen előnyöket biztosítanak az egységes terményárak? A járás szövetkezetei az új begyűjtési rendszer egységes áraival mintegy 2 millió 855 ezer korona többletbevételhez jutnak. Nincs olyan szövetkezet a járás területén, mely nem jutna anyagi előnyökhöz az egységes árak következtében. Az előzetes számítások alapján a hrachovoi EFSZ bevételei 88 ezer koronával, a pálfalaié 135 ezer koronával, a péterfalai szövetkezet jövedelme pedig 138 ezer koronával növekszik. Nagytöréken közel 106 ezer korona többletbevételhez segíti az új begyűjtési rendszer az EFSZ tagjait. Nem lenne azonban helyes, ha a járás szövetkezetei jövedelmük növekedésének egyedüli forrását csupán az új begyűjtési rendszerben, az egységes terményárakban látnák. Az új árak és a párt további intézkedései fontos elősegítői a termelés további növelésének és olcsóbbá tételének. Ezenkívül megteremtik a termelés kedvező feltételeit, melyeket valamennyi EFSZ-ben az eddiginél sokkal jobban kell a szövetkezeteseknek kihasználniok: Az új begyűjtési rendszer ezenkívül nagy igényeket támaszt a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság munkája iránt is. Nem lehet megelégedni a mezőgazdasági termelés szervezésének, tervezésének és irányításának eddigi módszereivel. Ezentúl körültekintőbben kell foglalkozni a termelés minőségi mutatóival, hogy a járás ne csak többet, hanem olcsóbban is termeljen. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a rimaszombati járás a legutóbbi két év alatt Jelentős eredményeket ér el a falvak szocialista átépítésében, hiszen a mezőgazdasági terület 95,35 százalékán már nagyüzemi közös gazdálkodás folyik. Mégis ezen a szakaszon komoly hibák vannalf. A járás ugyanis messze elmarad az állatsűrűség tekintetében a szlovákiai, sőt a kerületi átlagból, mivel minden 100 hektárra csupán 32 szarvasmarha, ebből 9,1 fejőstehén jut. Ezenkívül az állatállomány hasznossága terén is sok a bírálni való; ezt a 100 hektárra eső lényegesen alacsony, 146 liter tej kitermelése igazolja. A rimaszombati járás ama járások közé tartozik, melyfek az egy hektár területre eső legalacsonyabb — 1823 korona jövedelmet mutatják ki. Hasonlóképpen beszélhetünk az egy mezőgazdasági dolgozóra eső munkatermelékenységről, mely alig haladja meg a 11 ezer koronát. Ezek a fogyatékosságok elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy a párt járási bizottságát, a járási nemzeti bizottságot a szövetkezetek aránylag gyors fejlesztése szervezés tekintetében készületlenül találta, ami különösképpen a beruházási építkezések anyagellátásának nem kielégítő biztosításában nyilvánul meg. Noha tavaly az EFSZ-ek több mint 2 ezer szarvasmarha részére készítettek férőhelyet, a szarvasmarhaállománynak közel negyven százaléka még ez idén is szűk istállókban szerteszét hever. Nem is kell mondani, ez a helyzet kedvező alkalmat nyújt a gyakori takarmánypocsékolásra és nem egy esetben a lopásra is. Az állatállomány fejlesztését és a hasznosság növelését fékezi a szövetkezeti alapszabályok be nem tartása is ; a szövetkezet tagjai túlméretezett háztáji gazdálkodást folytatnak, a megengedettnél több állatot tartanak. Ez a „mellékgazdálkodás" persze elvonja figyelmüket a közös munkától, kevésbé teszi érdekeltté őket a szövetkezet vagyonának gyarapításában. Bár az új begyűjtési rendszer kedvező közgazdasági feltételeket nyújt a járás szövetkezeteinek ahhoz, hogy rövid időn belül kilábaljanak a gyermekbetegségből, az egyedüli helyes kiút e hibákból a szövetkezetek pártirányításának megjavítása. Ezen a té••HVHPPPI •• .SZ ren ugyancsak több fogyatékossági mutatkozik a járás szövetkezeteiben. A meglévő 62 EFSZ közül csupán 51ben működik — úgy ahogy — a pártcsoport, melyek sok esetben napirendre térnek a legfontosabb termelési kérdések felett és kevéssé serkentik a szövetkezet tagjait a közös gazdálkodás megbecsülésére és fejlesztésére. HASONLÓ HELYZET alakult ki az ozsgyáni szövetkezetben is. A kommunisták ahelyett, hogy befolyásolni igyekeznének a szövetkezet vezetőségét a tagok anyagi érdekeltségének növelésére, szemet hunynak a hibák felett és sógor-koma alapon elintézettnek tekintenek olyan kihágásokat is, mint a nemrég megtörtént 150 csirke elhullását, takarmánylopásokat, stb. Ebben a községben a falusi pártszervezet nem kezdeményező és még kevésbé aktív. Ezek után nem csoda, ha nem érvényesül kellőképpen a párt vezető szerepe a szövetkezetben. A szövetkezet a járás legjobb szövetkezetei közé tartozott — de csak tartozott, mert évről évre jobban elmarad a járás élenjáró EFSZ-eitől. A növénytermesztésben ugyan nincsenek nagy bajok, azonban annál komolyabb a helyzet az állattenyésztésben. Schön Rudolf zootechnikus felelőtlenül végzi kötelességét és bizony nemegyszer előfordul, hogy kótyagos fejjel kerül ki a szövetkezet telepére. Ilyen vezetőnek — ha képzett szakember is — nem lehet tekintélye a szövetkezetesek előtt, nem igen ellenőrizheti az állattenyésztés menetét. A jó zootechnikus pedig nagyon sokat tehet az állattenyésztés fejlesztéséért! FONTOS, hogy a falusi pártszervezet bizottsága foglalkozzék a szövetkezetben észlelhető rendellenességekkel és már a nyilvános taggyűlést arra használja fel - mint ezt a többi közösségben is teszik —, hogy az új begyűjtési rendszer segítségével, az új egységes árak mélyreható megmagyarázásával felsorakoztassa a szövetkezet becsületes tagjait a közös gazdálkodás jő hírnevének viszszaszerzésére, a termelés növelésére és olcsóbbá tételére. így lesz ismét gazdag a szövetkezet, így lesznek módosak tagjai! Szombath Ambrus ÜJ SZÖ 5 * 1959- júliys J,