Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-31 / 210. szám, péntek

Vití e brnfetärjai, egyesületek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. július 51. péntek 50 fillér XI. évfolyam, 210. szám Az összefogás nagy ereje Ritkaság az olyan nyár, mint az ,idei. Ritka azért, mert nem minden esztendőben kecsegtet ily szép, s nem túlzás, ha azt mondjuk rekordterméssel. Igaz, a végső eredmény, a gabonatermés országos átlaga még ismeretlen, hiszen még búgnak a kombájnok, javában tart a cséplés. Sok helyen viszont a kombájnbúgás, az aratógép-kerepelés helyett kaszasuhogás hallatszik, mert ez a ritkaságszámba menő nyár nemcsak jó termést hozott, hanem a termésbetakarításra igen kedvezőtlen időjárást is. Amióta megindult az első gép, azóta bizony az időjárás megmutatta a foga fehérét, s ami csak. jellemző a szeszélyeire, abból csaknem naponta „ízelítőt" ad. Délelőtt még perzsel a nap, délutánra kisebb szellő fújdogál, míg végül sötét felhők tornyosulnak, s máris csurog az eső. Ilyen időjárás közepette bizony nem könnyű dolog az aratás, a cséplés. De hát a parasztember, akinek mindig számolnia kell az időjárással is, felkészült minden lehetőségre, kiváltképpen ha egész esztendei szívós munkájának a gyümölcséről van szó, s mindent elkövet, hogy a bő termés minél előbb biztos helyen, a zsákban, a raktárban legyen. Persze az is tagadhatatlan, hogy az emberek hajlamosak azt hinni — s ez most leginkább fennállhat — hogy a többől, ha tönkre is megy valami, nem annyira érezhető, mintha a kevésből tönkretesz néhány mázsát az időjárás. Örvendetes azonban, hogy kevés kivétellel ilyen könnyelmű nézetekkel nem találkozik az ember. Az új élet, a közösséghez való viszony más, a régitől eltérő gondolkodásra neveli az embereket, a falu népét. S ez érthető. Érthető azért, mert minden szem kárbament gabona, ha olyan érezhetően nem is, de mégiscsak csökkenti a közös bevételt. Hogy csökkenti, az bizonyos, hiszen különbség az, hogy egy hektárról 30 vagy 32 mázsa búzát viszünk a raktárba. A kevesebből kisebb a haszon, a többől viszont több jut az országnak, a nép államának. Igy gondolkodik ma már a szövetkezeti tag, mert tudja azt, hogy azért a sok jóért, amit a népi demokráciától kapott, sok mindennel tartozik a közösségnek. Mert tagadhatatlan, az idei rekordterméshez nem csupán a kedvező időjárás, hanem az ésszerű, szorgalmas munkán kívül a különböző korszerű gépek is hozzásegítették a dolgozó parasztságot. Hiszen elsősorban mi másnak, mint a gépi munkának köszönhető, hogy a szövetkezetek idejében és jól elvégezték a szükséges tennivalókat, — magának az embernek egyre kevesebb erőfeszítésével. S még iá többet kap vissza, mint amikor verejtékes, testet, lelket gyötrő munka közben kényszerült a vetésre, szántásra, aratásra és az esztendő minden nehéz munkájára. Honnan van a gép? A traktort és egyéb mezőgazdasági felszerelést megvásárolják a szövetkezetek, az övék, miért, s mivel tartoznak hát a közösségnek, a munkásosztálynak? A felelet röviden így hangzik: A tartozás olyképpen érterdő, hogy a szövetséges iránti kötelezettség teljesítése, másszóval a parasztságnak akként kell dolgoznia, hogy terményeit minél kisebb önköltséggel állítsa elő, hogy a mezőgazdasági termékek kiskereskedelmi árát csökkenthessük, hiszen a munkásosztálytól kapott gépek és egyéb ipari cikkek, minden szövetkezet, minden tag számára hozzáférhetők. A párt, a munkásosztály még sohasem hagyta magára a falut, a parasztságot, s a legnehezebb időkben, az új úton, a szövetkezeti úton elindult parasztságot áldozatos munkával a legmesszebbmenő támogatásban részesítette. Ebben az idei nehéz aratásban is megmutatkozik az összefogás, a munkás-paraszt szövetség nagy ereje. Az időjárás veszélyezteti a termést? Megy a város, mennek az üzemi dolgozók segíteni, emellett az üzemekben sem szünetelhet a munka. Hát nevezhető ez másnak, mint a testvéri segítség igazi megnyilvánulásának, hogy az üzemi dolgozó a műszak után teherautóra ül, s megy a határba kaszálni, kévét hordani, vagy éppen ott segít, ahol arra a legnagyobb szükség van? S nem áldozatos munka az, ha az üzemi dolgozó egész heti munkája után, a pihenésre szánt napját is a tarlpn tölti? Persze erre azt mondhatná valamelyik szövetkezeti tag: Áldozat? Miért, hát mi nem dolgozunk vasárnap, mi is azt akarjuk, hogy a termés minél előbb biztos helyen legyen. Ez igaz, de mégis más az, ha az üzemi dolgozó, aki egész héten megszakítás nélkül végzi a munkáját, vasárnap is dolgozik, mint a szövetkezeti tag, akinek ha esik az eső, jut ideje pihenésre, kifújhatja magát. Persze az öntudatos üzemi dolgozó nem gondolja ezt a segítséget istentudja mily nagy áldozatnak, hiszen a szövetségből eredő kötelességét teljesíti csupán, ha brigádmunkára megy és segít az aratásban. Jóleső dolog érezni, tapasztalni azt, hogy ebben az országban mire képes az összefogás ereje, s látni azt, hogy az üzemi dolgozók ezrei segítenek a dolgozó parasztságnak a termésbetakarításban. Törődött valaha a városi dolgozó azzal, milyen nehéz körülmények között dolgozik a falu népe? Ki segített régen a parasztembernek, ha az időjárás veszélyeztette a termését? Nem bízhatott másban, mint két keze és családja erejében. Most pedig együtt érez vele az egész ország, s ha megered az eső, az üzemi, a hivatali dolgozó is gondterhelt arccal megy az ablakhoz mondván: Elég lenne már ebből az esőből, mi lesz a kenyérrel? Igy van ez már nálunk, ebben a mi társadalmunkban, a közös érdek, az egymásrautaltság az egymás munkájának megbecsülésére neveli az embereket. Senki, egyetlen becsületes városi ember. számára sem közömbös, mi történik falun, hogyan dolgozik, él a falu népe. Ha a párt segítségül hívja az üzemek dolgozóit, mennek segíteni. Az összefogás nagyszerű példáját bizonyítja az is, hogy a múlt vasárnap csaknem 30 ezer üzemi dolgozó „töltötte" vasárnapját a határban. S mit jelent ez a segítség? Erre minden egyes szövetkezet megadja a választ: Anynyit jelent, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is, a minőségbeli veszteségeken kívül túl nagy mennyiségű veszteségről még nem beszélhetünk, de ez nem adhat okot elbizakodottságra, mert már eléggé megkéstünk a termésbetakarítással. Ezért még jobban kell szervezni a munkát, ha kell, éjjelnappal, vasárnap is dolgozzunk, hogy közös erővel megmentsük az ország kenyerét. És ez mindennél, ! minden ékes szónál kifejezőbben bi| zonyítja majd, mily megdönthetetlen nagy erő rejlik a közösségben. Az idő sürget, minden erőt Kiküldött tudósítónk jelenti Bécsből: FESZTIVÁLI MOZAIK-KÉPEK az aratásra, a gabona behordására A vágsellyei járásban a mocsonokkirályi EFSZ elsőnek teljesítette a gabonabeadást. Valamikor ez a szövetkezet hátul kullogott, de már második éve gyors ütemben jejlödik és gazdagszik.' — Az idén a beadásban az első. helyet úgy értük el — mondja Michal Zahorán, szövetkezeti tag, hogy már az aratás megkezdése előtt megteremtettük a gyors munka elöfelté teleit. Számítottunk az esős időjárás lehetőségére is és a cséplőgépnek és a gabona szárításához betonpadlózatot készítettünk. tására is ügyelnek. Ebben a munkában eredményesen dolgoznak a nők. A magtár padlásán öt asszony, az udvaron pedig Vencel Mária és Novák Anna forgatják a gabonát A közeli konyhából is előjöttek az asszonyok. - Mirólunk sem feledkezzenek meg az újságban - mondja a szakácsnő, — mert mi is hozzájárulunk az aratási munkálatok zavartalan menetéhez. Megkérdezhetik akárkitől, jól főzünk az aratóknak. A VÁGIIOSSZÜFALUSJAK ELŐBBRE LEHETNÉNEK. ha jobban megszerveznék a munkát. — Mi azonban csak sokat gyűléseztünk — mondja Ján Benko, akit a járási nemzeti bizottság kiküldött, hogy segítsen a munkaszervezésben A

nők munkája is nagyban hoz. zájárult a sikerek eléréséhez. Móry Viktória negyven háztartásbeli asszonyt szervezett meg brigádmunkára — öt hektáron hordták keresztbe a kévéket. Az állattenyésztésben dolgozó asszonyok öt éjszakai műszakot dolgoztak le napi munkájuk után a gabonatisztításnál. A sürgős munkába bekapcsolódtak az idősebb asszonyok is. A NAGY MUNKAIGYEKEZET EREDMÉNYE, hogy 1100 hektáron már csaknem teljesen learatták a gabonát. Révay József, a szövetkezet elnöke becslése szerint a hektárhozamok 2 — 3 mázsával nagyobbak, mint tervezték. A 7 hektár rozs, amely alaposan meg és cséplésére tak jutalmul. A téglákat a járás CSISZtagjai gyártották brigádmunkával. Sajnos az idén a járási nemzeti bizottság nem szervezett hasonló versenyt, sót a cleáki szövetkezet, mely tavaly ai első helyen végzett, még máig sem kapta meg az ígért jutalmat, a pormentes utat a faluban. Hibásak ezert a járási nemzeti bizottság felelős dolgozói, azonban ez még sem ok arra, hogy azok a szövetkezetek, melyek . tavaly az élen jártak, az idén lemaradjanak: A szelőcei EFSZ-ben már sokkal előbbre lehetnének,ha eleinte nem tartózkodtak volna a kom!=ájnaratásíóÍ. Tegne-ig 84,5 száüalékra végézték el a gabonakaszálást, de a gabonabeadást eddig csak 9,4 százalékra teljesítették. Pim^b járási méretben 10 százalékot jelentene, ha a szelőcei szövetkezet teljesítené a beadást. Száz vagon gabonát adnak majd az országnak. de egyelőre csak tizet adtak. BRIGÁDOSOK SEGÍTENEK A vágsellyei járásban kevés az ipari üzem, de abból a kevésből igen sok — naponta 150 dolgozó — jár rendszeresen aratási brigádokra. Különösen a farkasdi EFSZ-ben nagy szükség volt a segítségre. Felhőszakadás következtében a víz elárasztotta a gabonaföldek egy részét. Hétfőn a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok 500 önkéntes-dolgozót küldtek a farkasdi határba. Azonban ilyen sok brigádos munkáját nem jól szerveztek meg a farkasdiak. Jelenleg kevesebb brigádossal könnyebben dolgoznak. NYOLC NAP MÚLVA KÉSZEN LEHETNEK A felsokirályi EFSZ udvarán szárítják a beadásra szánt gabonát. volt dőlve, kellemes meglepetést hozott számukra. Harminc mázsás hektárhozamot értek el. • A kombájnosok kételkedtek a hektárokban, de a szövetkezeti tagok bebizonyították nekik, hogy 7 hektáron a hozam valóban 210 mázsa volt. JÍ beadásban tegnapelőtt a vághosszúfalusi szövetkezet állt a második helyen. A felsőkirályi EFSZtagok azonban megelőzték őket. Előre elkészítették a villámújságot, hogy az állam iránti kötelességük teljesítése után mindjárt elterjedjen a szorgalmas munkájukat dicsérő hír A szövetkezetben azonban továbbra is gyors ütemben folyik a munka. A cséplést is az elsők között szeretnék befejezni, A gabona száriTöbbet tárgyaltunk mint Genfben a külügyminiszterek, de az eredményeken ez nem igen látszik meg. Igaz, az aratáson kívül sok munka van a szövetkezetben. Most törik a dohányt, a kertészetben beérett a zöldség — az sem mehet tönkre. Azonban nem használják jól ki a munkaerőt. Veselovský elvtárs, a járási pártbizottság aktivistája maga is beismerte, hogy a cséplőgépeknek, bár két műszakban dolgoznak, a teljesítménye csak annyi, mint amikor egy műszakban ment. MI LESZ A SZELÖCEIEKKEL? A szelőcei szövetkezetesek tavaly a gabonabeadási versenyben a második helyen végeztek, amiért 28 ezer téglát kapAz aratási munkálatokat 8 nap aldtt szeretnék befejezni a vágsellyei jaras dolgozói. Ehhez nemcsak jó időjárásra, hanem fokozott munkaigyekezetre is szükség van. A zsigárdi EFSZ pfildájára, ahol éjszakai cséplésre készülnek, más szövetkezetekben is keresni kell a lehetőségeket, hogy minden alkalmas időt kihasználjanak a gabona betakarítására. Drábek Viktor Ujabb két járás a célban A szepsi járás a falusi pártszervezetek jó irányításával és szoros kapcsolatban az üzemek munkásaival szerdán este 23 órakor mint második a kassai kerületben 1009, %ra teljesítette a gabonabegyüjtés tervét A sikerhez nagymértékben járult hozzá az is, hogy a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság instruktorai, aktivistái és do!j>ozói hathatós segítséget nyújtottak az aratási és cséplési munka megszervezésében. Andreás Sándor, Szepsi Tegnapelőtt az esti órákban a pezinoki járás 100,1 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. A pezinoki 'Járás ezzel negyedik lett a bratislavai kerületben. A begyűjtést 22 nappal a határidő előtt teljesítették. (ČÍK) Vita az utcán A bécsi utcákon gyakran lát az ember vitatkozó csoportokat. Egyik helyen hangosabban, hevesebben, másutt higgadtabban folyik a fesztiválról és a különféle politikai kérdésekről a vita. A Konzerthaus mellett, az egyik vitázó csoport közepén jólöltözött fiatalember vitázik egy jól megtermett legénnyel. — Ugye, hogy Ausztriában igazi demokrácia ss jólét• van, nem úgy mint maguknál a vasfüggöny mögött? A másik elneveti magát: — Nekem mondja, én is bécsi va- | yyok. Apámnak fél éve nincs munkája és nekem se telik főiskolára. Nevetnek a körbenállók és a vitázó fiatalúr zavartan megy autójához, magában motyogva: — Magával nem vitatkozom, biztosan kommunista. i (Folytatás a 3. oldalon) A bécsi Világifjúsági Találkozón részt vevő'csehszlovák ifjúsági küldöttség nagysikerű gálaestjén készült ez a felvétel. (CTK)