Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-25 / 204. szám, szombat

A külügyminiszterek genfi értekezlete Párhuzamos tárgyalások a németek megbeszéléseiről és Nyugat-Berlinről Genf (ČTK) - A külügyminiszte­rek értekezlete csütörtökön délután a Genfi Nemzetek Palotájában továb­bi plenáris ülést tartott. Az ülésen a tárgyalások valamennyi résztvevője felszólalt. A legutóbbi két nap hisz­térikus hangnemétől eltéröleg — ami nyugati, felső körök utasítására ér­vényesült — a burzsoá sajtó túlnyo­mó része úgy ír az értekezlet ezen gyűléséről, hogy nyugodt és rendes légkörben folyt le, noha a nyugati küldöttek beszédei túlnyomó részt propaganda célokat követtek. Az ülésen Couve de Murville, a francia küldöttség vezetője elnökölt. Elsőként Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter szólalt fel. Beszédében összegezte az össznémet bizottság ellen felhozott nyugati érveket, kü­lönösen azokat az ellenvetéseket, me­lyeket a bonni kormánynak a nyuga­ti hatalmakhoz intézett ismert em­lékirata tartalmazott. Lloyd beszéde semmi újat sem tartalmazott. Bizo­nyára figyelmet érdemel az a tézis, melyet Hertcr is megismételt, hogyha a német egyesülésről folytatott tár­gyalásokkal az össznémet bizottságot bíznák meg, a nyugati hatalmaknak állítólag kisiklana kezéből az ellen­őrzés az ügyek folyása fölött. Lloyd elégedettségét fejezte ki az­zal, ahogy Gromiko elvtárs szerdán v-'ilaszolt 1-órdésére, mely az ideigle­nes nyugat-berlini statútum határ­idejének letelte utáni helyz'etre vo­natkozott, majd a németek belső megbeszéléseiről és a Nyugat-Berlin­ről folytatandó tárgyalások összefüg­gésével foglalkozott. Kijelentette, nogy a Nyugat állítólag tökéletesen rugalmas formát javasol a német kérdésről folyó tárgyalásokra, olyat, amely lehetővé teszi, hogy időről idő­re változzék e tárgyalások formája. Semmi sem lenne kötelező, — semmi sem lenne tiltő — mondotta Lloyd. I-Ierter amerikai államtitkár és Couve de Murville francia küldött megismételték Selwyn Lloyd beszé­dének fő érveit. Herter beszédébon tudomásul vette Gromiko elvtárs ja­vaslatát, mely a belső német kapcso­latok és Nyugat-Berlin kérdésének párhuzamos letárgyalására vonatko­zott. Couve de Murville amellett fog­lalt állást, tegyék lehetővé a német népnek, hogy nyilatkozzék jövőjéről. Grewe nyugatnémet küldött csak azzal a megjegyzéssel avatkozott a vitába, hogy nincs mivel kiegészíte­nie legutóbbi beszédét. Dr. Lothar Bolz, az NDK küldött­ségének vezetője beszédében vála­szolt azokra az ellenvetésekre, me­lyeket a nyugati miniszterek a né­metek belső tárgyalásai ellen általá­ban felhoztak. A németek belső tárgyalásai elutasításának politikája sikertelen lesz. E tárgyalások nélkül Németország jövőjére vonatkozóan semmilyen probléma nem oldható meg. Gromiko elvtárs beszédében meg­állapította, hogy a Nyugat nem akar­ja a két német állam tárgyalásait. — Ügy vélem, mondotta, hogy javasla­tainkat nem értették meg. — Egyes nyugati küldötteknek az NDK rendszeréhez és politikájához fűzött megjegyzéseivel foglalkozva Gromiko újra hangsúlyozta, hogy a szocialista államok politikája nem fog ahhoz igazodni, tetszik-e valaki­nek Nyugaton, vagy sem. Gromiko megütközött a nyugati minisztereknek a németek belső tár­gyalásai ellen felhgzott érvein. Herter például oly messze ment, hogy az össznémet bizottságról Nyu­gat-Németország „kommunizálásá­nak" bizonyos veszélyét tételezte fel. Miért állott akkor elő Nyugat ezzel a javaslatával az értekezlet kezde­tén? Gromiko kijelentette: „Nem hasz­nálhat ilyen propagandának bevonása az értekezlet munkájába. Ellenkező­leg a tárgyalások résztvevői töreked­jenek a megegyezésre." A szovjet küldöttség vezetője örömmel fogadta Couve de Murville­nek azt a kijelentését, hogy Francia­ország kívánja,' a német nép nyilat­kozzék jövőjéről. Éppen ezért java­solta a Szovjetunió, hogy a német államok kezdjenek tárgyalásokat egymás között. A francia küldöttség azonban sajnos semmiképpen sem segítette elő a kérdés megoldását. Gromiko elvtárs az értekezlet to­vábbi távlataival és az eljárási rend­del kapcsolatban megjegyezte, hogy a nyugati küldöttségek óhajukat fe­jezték ki: át kívánnak térni a Nyu­gat-Berlin ideiglenes statútumáról való tárgyalásra. A szovjet küldött­ség ezért javasolta, hogy a németek első tárgyalásainak formáiról és Nyugat-Berlinről is párhuzamosan tárgyaljanak. Mivel a nyugati kül­döttségek se tegnap, se ma nem tet­tek ellenvetéseket a javaslat ellen, úgy látszik, egyetértenek vele. Ami a szovjet küldöttséget illeti, kész tárgyalni Nyugat-Berlin ideiglenes statútumának kérdéséről. A tárgyalások résztvevői nem tűz­ték ki következő plenáris ülés idő­pontját, mivel sok miniszter a közel­jövőben Genftől távol lesz. A kö­vetkező plenáris ülés időpontját ké­sőbb tűzik ki. A négy nagyhatalom külügyminiszterei pénteken közös ebéden vettek részt Couve de Mur­ville szálláshelyén. Szombaton és va­sárnap további zárt, főként kétoldali üléseket várnak. Az értekezlet köreiben túlsúlyba került az a nézet, hogy a nyugati küldöttségek valójában a tárgyalások elhúzására törekszenek, noha a saj­tóban az „értekezlet befejezését" hangoztatják. . A nyugati küldöttségek közben Genfben folytatják különtanácskozá­saikat további eljárásukról. JIŔI HOCHMAN Gromiko találkozott von Brentanóval Genf (ČTK) - Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter csütörtökön a szovjet küldöttség szállásán talál­kozott von Brentanóval, a Német Szövetségi Köztársaság külügymi­niszterével. Raab osztrák kancellár sok sikert kíván a WIIT-nek Bécs (ČTK) — Július Raab oszt­rák szövetségi koncellár a VII. Vilag­ifjúsági Találkozó állandó bizottsá­gához levelet intézett, amelyben sok sikert kíván a bécsi VIT-nek. Raab kancellár egyúttal sajnálatát fejezi ki afelett, hogy személyesen nem vehet részt a VIT megnyitásán, mert abban az időben nem lesz Bécs­ben. Norvégia rakétatámaszpontot épít Oslo (ČTK) — A Moormacsaga ne­vű amerikai hajó e napokban Oslóba szállította azon rakétatámaszpont felszerelésének egy részét, amelyet a norvég főváros közelében építenek fel. Norvégiának, az agresszív Északat­lanti Szövetség tagállamának ezen első rakétatámaszpontját Nike típu­sú irányított lövedékek négy ütegével szerelik fel. A támaszpontot még ez év végéig felépítik. A rakétatámaszpont felszerelésének szállítása tiltakozást váltott ki a norvég lakosság körében. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint csütörtök este az oslói kikötő falait „Nem akarunk támaszpontokat Oslo környékén!", „El a Nike-lövedékek­kel!" feliratokkal írták tele. ?M Elkeseredett harcok Algériában Algir (ČTK) - A francia gyar­mati hadsereg Algéria egész, terüle­tén széleskörű támadásba kezdett, bevetve minden fegyvernemet, még a légierőket és az ejtőernyős osz­tagokat is. A francia katonai parancsnokság nem hajlandó közelebbi tájékozta­tást nyújtani a katonai akciók lefolyá­sáról. Mindössze annyit ismer be, hogy az elszánt harcok mindkét részről „emberáldozatot követeltek". Algériai és tunéziai nyugati meg­figyelők közlése szerint főképp az Algériából Tunéziába vezető utak mentén került sor elszánt harcokra. A francia hadsereg a nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint a har­ci akciókba több ezer ejtőernyőst vont be. Az USA fel akarja venni Spanyolországot az j Északatlanti Szövetségbe j New York (ČTK) - A New York ! Post amerikai napilap jelentése sze­| rint az Amerikai Nemzeti Biztonsági I Tanács ismételten foglalkozott Spa­i nyolország felvételének kérdésével az Északatlanti Szövetségbe. (Az ame­rikai Nemzeti Biztonsági Tanács az USA legfelsőbb szerve a politikai és katonai kérdések intézésére, mely­nek élén az elnök áll). Az amerikai törekvések • felújításá­val egyidejűleg a nyugatnémet lapok is kampányt indítottak Spanyolország felvétele mellett. A világ közvéleménye tiltakozik az athéni terrorítélet ellen Athén (ČTK) - A világ haladó közvéleménye felháborodással fogad­ta az athéni katonai bíróság ítéle­tét. Sok ország lapjai rámutatnak az ítélet törvénytelenségére és az ítéle­tet a görög nép és a haladó embe­riség kihívásának minősítik. „A görög demokraták ellen le­folytatott gyalázatos és provokációs bünper, melyet a görög rendőrség készített elő és rendezett meg a katonai bíróság tárgyalótermében, teljes csőddel végződött, — írja a Zerii Populit című albán lap. Az athéni per, szervezői ellen fordult. Most mindenki világosan látja, hogy. a görög demokratákat eszméikért és céljaikért ítélték el". A kínai sajtó egyöntetűen tilta­kozik a görög reakció e tette ellen. „Az a tény, hogy a görög reakciós hivatalok üldözik Glézosz békevé­dőt, azt bizonyítja — hogy a Ka­ramanlisz kormány nyílt támadást indított a demokrácia ellen" - írja az Kuang Ming Zsibao című kínai lap. A római újságíróklub helyiségei­ben szerdán sajtóértekezlet volt a Glezosz-perről. A sajtóértekezletet a Manolisz Glczosz megmentésére lé­tesült olasz bizottság rendezte. Ber­linguer és Assenato neves olasz jo­gászok, akik részt vettek a tárgya­láson, rámutattak a görög bírósági tárgyalás teljes jogi alaptalanságára és törvényellenességére. A Daily Worker című angol lap bírálja az athéni bíróság ítéletét és hangsúlyozza, hogy nem érthet egyet a bírósági tárgyalás paródiája után az álbíróság által hozott ítélettel. A Libération című francia lap szerint még nem mondták ki az utolsó szót. Mindenki, aki hisz az igazságban, most minden erőfeszí­tést tegyen meg az ártatlanok sza­badon bocsátása érdekében. NEVES JOGÁSZOK A GLEZOSZ-PERRÖL Harvev Moore ügyvéd, a brit ko­rona tanácsadója, Georges Arnstein, az Emberi Jogok Ligájának belgiu­mi főtitkára és Eugenc Aroreanu, az Emberi Jogok Ligájának párizsi kép­viselője szerdán este nyilatkoztak az athéni sajtó képviselőinek Glézosz és társai peréről, melyen megfigye­lői minőségben részt vettek. A ne­ves jogászok ' nyilatkozatukban na­gyon bíráló álláspontra helyezkedtek az egész perrel és az ítélettel szem­ben. A tárgyalás feltételeit illetően hangsúlyozzák, hogy a nagyon kicsi tárgyalóterem a valóságban lehe­tetlenné tette a nyilvánosság rész­vételét. Ami a védelmet illeti, több szem­pontból megsértették jogait. A jogi szaktekintélyek komoly fenntartás­sal élnek a vádirattal szemben is. Csodálkozva állapították meg, hogy a terjedelmes vádirat több mint egyharmad részé általános fejte­getéseket tartalmaz Görögország Kommunista Pártjának tevékenysé­géről, aminek semmi köze sincs a jogi problémákhoz. A nevezetteknek az a benyomása, hogy ez elsősorban politikai per volt. A vád tényállásával foglalkozva kijelentik, hogy a vádirat semmi bizonyítékot sem tartalmazott a kémkedésre, katonai jellegű hírek­nek továbbítására vonatkozóan. Nyilatkozatuk vfgén hangsúlyoz­zák, hogy a katonai bíróság ítélete nincs tényekkel alátámasztva és nem felel meg az igazságszolgáltatás kö­vetelményeinek. A nevezett jogá­szok felszólítják a görög hivatalo­kat, hogy vizsgálják felül az ítélete­ket, vagy kegyelmezzenek meg az elítélteknek. A GÖRÖG KÖZVÉLEMÉNY FELHÁBORODÁSA Neves görög közéleti tényezők bí­rálták az athéni katonai bíróságnak Manolisz Glézosz és társai perében hozott ítéletét. Az egységes demok­ratikus baloldali párt (EDA) vezető­sége közzétett nyilatkozatában kije­lenti, hogy „,a kormány önkénye elérte célját". A nyilatkozat felhá­borodását fejezi ki a Manolisz Glé­zosz ügyében hozott ítélet fölött és hangsúlyozza, hogy világkam­pányt kell indítani a felmentéséért és a 375-ös számú törvény hatály­talanításáért. Mangakisz védő, aki egyszersmind Markezinisz haladó polgári pártjának képviselője, kijelentette: Nem érthet egyet azzal, hogy a vádlottakat bé­keidőben a polgárháború idején ér­vényben volt katonai törvény alap­ján ítélték el. Papaszpiru ügyvéd, volt igazság­ügyminiszter kijelentette: „A kato­nai bíróság ítélete megmutatta, mi­lyen szörnyű módon fékezi a társa­dalmi kapcsolatokat és a személyi szabadságot olyan rendkívül antide­mokratikus intézkedések érvényes­sége, mint amilyen az 375-ös szá­mú diktátori törvény." Különösen azt ítélte el, hogy a törvény .lehetővé teszi a vádlotta­kat nem elkövetett tetteikért, hanem gondolkodásukért ítéljék el." Makasz volt miniszter felháboro­dását fejezte ki a Glézosz ügyében hozott ítélet fölött és kijelentette, hogy .„tűrhetetlen állapot alakult ki". Merkurisz, volt miniszter és füg­getlen képviselő kijelentette: „Csak a 375-ös számú törvény hatálytala­nítása és' Görögország Kommunista Pártja legális tevékenységének en­gedélyezése vet véget a rendelle­nes helyzetnek". A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCS A Alekszander Leonidovics Orlov elvtársat ne­vezte ki a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesévé. (ČTK) Stockholmtól délre, egy kis öbölben a búvárok három régi hajó roncsaira buk­kantak, amelyek a szakértők szerint a vi­kingek hajóinak maradványai. (ČTK) A tunéziai tájékoztatásügyi államtitkár­ság nyilatkozatot adott ki, amely szerint a július 23-ról virradó éjjel s ugyanaznap reggel a tunéziai határmonti őrséget Ain­sarouia és Ruoi közelében megtámadták. Az őrség segítségére siető tunéziai csapa­tok a támadókat visszaverték. (ČTK) Majna-Frankfurtban a Pen-klub kong­resszusán a küldöttek egész sora követel­te, hogy az' írók kapcsolódjanak be az atomháború veszedelme elleni harcba. (ČTK) A bagdadi lapok jelentése szerint e na­pokban Kirkuk iraki kőolajközpontban fel­számolták a reakciós elemek bandáját, amely megtámadta az iraki forradalom első évfordulójának tiszteletére rendezett de­monstráció résztvevőit. (ČTK) Az olaszországi tengerhajózási társaságok alkalmazottainak negyvennapos sztrájkja a tengerészek és a sztrájkot támogató szak­szervezetek végső győzelmével ért véget. A tengerészek munkabérét átlagban 9 szá­zalékkal emelik. (ČTK) Lagosban, Nigéria fővárosában a nigériai szakszervezeti szövetség hatalmas tiltakozó tüntetést rendezett a franciák szaharai atombomba kísérletei ellen. (ČTK) Nagy-Britannia légügyi -minisztériumának jelentése szerint július 23-án éjféltől a kora reggeli órákig Anglia felett vaktölté­ses termonukleáris fegyverekkel légi had­gyakorlatokat végeztek, amelyeken ameri­kai és francia reaktív repülőgépek is részt vettek. (ČTK) A nyugatnémet légierők négy lökhajtá­sos vadászrepülőgépe zuhant le a legutób­bi tíz ' nap folyamán. Három esetben a pi­lóták életüket vesztették. (ČTK) Kiiment Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke Gamal Abdel Nasszerhez az EAK elnökéhez a for­radalom évfordulóján üdvözlő táviratot in­téztek. (ČTK) A francia kormány az egyházi iskolákat támogatja Párizs (ČTK) — Debré miniszter­elnöknek a francia nemzetgyűlés jú­lius 23-i ülésén elhangzott azon ki­| jelentése, hogy a kormány a katoli­kus iskoláknak hárommilliárd frank | állami segélyt folyosít, viharos tilta­kozást váltott ki. A katolikus egyházi iskolákat, amelyek korszerű tantermekkel és , megfelelő számú tanítóval rendelkez­| nek, Franciaországban mintegy egy­• millió diák látogatja, míg az úgyszól­| ván tengődő állami iskoláknak mint­; egy hatmillió tanulója van. Londonban „Fehér könyvet" . adtak ki a nyasszai angol hatóságok gyarmati önkényéről í London (ČTK) - Londonban „Fe­I hér könyvet" adtak ki a nyasszaföldi ; angol hatóságok gyarmati önkénye 1 kivizsgálásának eredményéről. A ter­i jedelmes Fehér-könyvet különbizott­; ság dolgozta ki, melyet az angol kor­j mány nagy körültekintéssel állított : össze. A bizottság azonban a tények I hatása alatt kénytelen volt beismerni, hogy az ostromállapot kihirdetését Nyasszaföldön, 52 bennszülött meg­gyilkolását, több bennszülött lakos jogtalan letartóztatását és a házak felperzselését lehetetlen megindo­kolni. Az Amerikai Egyesült Államokban ada­tokat közöltek azokról a rendkívül magas nyereségekről, amelyeket az acélgyárak tu­lajdonosai mutatnak ki 1959 első felében. A Jones and Lauglin Steel Corporation 42 milliárd 260 millió dollárt vág zsebre, míg a múlt év első felében csupán 5,7 milliárd dollár nyereséget mutatott ki. (ČTK) Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Róma (CTK) — Az Unitá, az Olasz Kom­munista Párt központi lapja hírt közöl a párt Központi Bizottságának július 16—21-1 üléséről. A párt IX. kongresszusának előkészíté­séről szóló fő beszámolót Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mon­dotta a párt Központi Bizottságának és központi ellenőrző bizottságának egyUttes ülésén. A párt IX. kongresszusát — mondotta Togliatti — ez év novemberében, vagy 1960 január első napjaiban tartják. A kom­munista párt fó feladata az, hogy meg­nyerje a munkásosztály és dolgozó töme­gek többségét, megszilárdítsa a már fenn­álló szövetséget a dolgozó parasztság széles rétegeivel és széleskörű kapcsolatokat kös­sön a városok és falvak új rétegeivel. Csu­pán így lesz képes az Olasz Kommunista Párt hatékonyan szembehelyezkedni a fel­sorakozó reakcióval, s Olaszország ezután a demokratikus megújhodás, az alkotmá­nyos szabadságok tiszteletben tartásának, a szocialista társadalom építésének útjára léphet. A fótitkár ezután az ország gazdasági és szociális helyzetével foglalkozott. Tog­liatti hangsúlyozta, hogy Olaszországban számos olyan gazdasági és szociális prob­léma van, amelyet már régen meg kellett volna oldani. Ezek közé tartozik a munka­nélküliség, Dél-Oiaszország gazdasági meg­újhodása, a/ ország olyan iparosítása, amely biztosítaná a lehetőséget a munkára minden olasz lakosnak,' meggátolná a lakosság me­nekülését a vidékről a városokba és Olasz­ország térképéről kitörölné a gazdaságilag elmaradott területeket, amelyeken elképzel­hetetlen nyomor uralkodik. A közelmúltban lezajlott tömegsztrájkok — mondotta a továbbiakban Togliatti elv­társ —, amelyeken több millió dolgozó vett részt, meggyőzően mutattak rá, milyen nagy a munkásosztály elégedetlensége és i harci készigge. A munkásokkal az alkal­I inazottak ^különfélébb kategóriái sztráj­I koltak, többek között pl. a banktisztvise­] lók, vidéki dolgozók, mégpedig nemcsak j a mezőgazdasági munkások, hanem a kis­és középparasztok is. ! Togliatti ezután elemezte az ország po­í litikai helyzetét. Utalt arra. hogy az egy­; házi hierarchia és a klerikalizált kormány­| hivatalok mindfi erejükkel arra töreked­j nek, hogy felszámolják az elért vívmányo­kat. Ezzel kapcsolatban Togliatti elvtárs í foglalkozott a baloldali erők egysége kiépí­tésének feladatával. Múlhatatlanul szüksé­ges a kölcsönös megértés és együttmükö­! dés a munkásosztály pártjai — a kommu­l nista és szocialista párt között, i Palmiro Togliatti ezután a külpolitika kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott arra, i hogy a párt IX. kongresszusának nagy fi­i gyeimet kell szentelnie az új olasz külpo­litikáért, a nemzetközi feszültség enyhíté­: séért, az atomfegyverek használata betil­; tásáért és a békéért folyó harc kérdéseinek. ! Hangsúlyozta, hogy az olasz kormány tel­jes mértékben támogatja az Északatlanti Szövetség legreakciősabb követeléseit és a nyugati képviselők azon törekvéseit, hogy megtorpédózzák a genfi értekezletet. Togliatti elvtárs beszédének befejező ré­szében a párt megszilárdításának feladatai­val, szervezési módszerével és tevékeny­ségével foglalkozott. Togliatti elvtárs beszámolójának vitájában részt vettek a párt vezető tényezői. Emilio Sereni, az Olasz Kommunista Párt KB elnökségének tagja a parasztság kérdésével foglalkozott. Agostino Novella, az oTasz Szakszervezeti Szövetség főtitkára az ország gazdasági helyzetéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a kis- és középvállalkozók most a nagvvállakozók politikájától eltérő politika folytatására törekednek. A dolgo­zóknak és szakszervezeteiknek — mondot­ta Novella elvtárs — hozzá kell járulniok a kapitalisták közötti ellentétek elmélyíté­séhez és minden lehetőséget fel kell hasz­nálniok arra, hogy különtárgyalásokat foly­tassanak a kis- és középvállalkozókkal. A Központi Bizottság ülésének befejező részében J<ét bizottságot választott. Az első bizcttSiffoi, melynek élén P. Togliatti áll, megiiinllr a párt IX. kongresszusa tézisei­nek kidolgozásával. A másik bizottságnak f.ongo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkár-helyettese vezetésével ki kell dol­goznia a párt Központi Bizottságának a IX. kongresszus elé terjesztendő jelenté­sét. ÍĹ J J SZÖ 3 * 1959. július 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom