Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-25 / 204. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. július 25. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 204. szám Kár, amelyből hasznot kell húzni Sok az igazság abban a népi szó­lás-mondásban, hogy minden kár­ból van haszon. Mint például most is, a kedvezőtlen időjárással. Mert igaz az, hogy a gyakori esőzés erő­sen hátráltat az aratási és csép­lési munkákban, a termés betaka­rításában és helyenként, ahol már túlérett gabona, s megkéstek az aratással, jelentős károkat okoz. Ez igaz, bár ezzel korántsem akar­juk azt mondani, hogy a földműve­sek mint megváltoztathatatlan helyzetbe, nyugodjanak bele abba, hogy az eső ellen tenni semmit nem lehet s a sorsára hagyják, a rossz idő pusztításainak tegyék ki a termést. Nem, éppen ellenkező­leg! Minapi vezércikkünkben is ar­ról szóltunk, arra hívtuk fel a fi­gyelmet, hogy a gyakori esőzések ellenére is a termést — a lehető legkisebb veszteség mellett — be lehet és be is kell sürgősen taka­rítani. S a földművesek rendkívül nagy igyekezete és szorgalma azt bizonyítja, hogy a termés rövid időn belül lekerül a földekről, s ha a kedvezőtlen időjárás vala­melyest kárt okozott is beňne, még­is az elmúlt évek egyik legjobb termését mondhatjuk és tudhatjuk a magunkénak. Ám, ha az időjárás, a gyakori esőzés kedvezőtlen és káros a ga­bona betakarítására, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezt az esős időt a mezőgazdaságban ne tud­nánk hasznosítani, hogy úgy mond­juk, ne volnának' meg az előnyös oldalai is. Nem csupán arra gondo­lunk, hogy ha az eső rossz a ga­bonának, annál jobb a kapásnö­vényeknek. Hisz a répa és a ku­korica oly kövérek, oly dúsan fej­lődnek és oly termést ígérnek, amilyet csak ritkán lát az ember. Még ennél is kedvezőbb a gyakori eső a másodnövényekre, arra, hogy a gabonaföldekről még egy termést takarítsunk be, még hozzá nem is akármilyet. Nem szükséges bizony­gatni, hogy a nedves és meleg földben az elvetett mag rendkívül gyorsan, szinte napok alatt kel ki, és oly bőséges termést hoz, amely sokszorosa a belefektetett költsé­geknek és munkának. Azt sem szükséges bizonygatni, hogy a má­sodnövényekből nyert takarmányra szükség van. Nemcsak azért van rá szükség, mert az élet igazságán alapuló paraszti felfogás szerint takarmányból soha sem lehet elég, hanem egyrészt azért is, mert mint ismeretes, az állattenyésztéssel szemben támasztott követelmények egyre nagyobbak, mind több tejre, húsra és más állati termékre van szükség. Másrészt pedig azért, mi­veL a Központi Bizottság júniusi ülésének határozata értelmében a szövetkezeteknek az állami kész­letekből való takarmányjuttatása megszűnt. Ez pedig mit jelent? Azt, hogy a szövetkezeteknek a ta­karmányból önellátóvá kell válniok, oly takarmányalapot kell terem­teniük, amelyből szükségleteiket a jövő termés betakarításáig fedezni tudják. Még hozzá számolva azzal a körülménnyel, hogy az állatte­nyésztéssel szemben támasztott követelmények — mint már mon­dottuk — jelentős mértékben meg­nőnek. Miért hangsúlyozzuk oly gyakran és oly nyomatékkal a másodnövé­nyek termesztésének szükségessé­gét? Talán a földművesek nem tudják, hogy gabona után a föld­ről még egy termést lehet betaka­rítani, és hogy erre a második ter­mésre is szükség van? Nem, ezt nem mondhatjuk. Mindezt nagyon jól tudják, nálunk jobban tudják a szövetkezetek. Viszont nem egy szövetkezet tagságában él még az a maradi felfogás, hogy ezt a má­sodik termést erősen megsínyli a föld. Igaz ez? Helytelen volna azt mondani, hogy a másodnövények nem használnak fel jelentős táp­anyagokat a földből. Felhasználnak, hisz ebből élnek, ettől fejlődnek. Ámde nem ez a dolog lényege, ha­nem az, hogy ezek az elhasznált tápanyagok pótolhatók. Másodnö­vényeket úgy sem olyan földbe ve­tik, amibe őszieket szánunk, ha­nem olyanba, amibe majd tavasziak kerülnek. Az elhasznált tápanyagok pótlására, a trágyázásra tehát idő és lehetőség van, s a földnek is megadjuk a lehetőséget, hogy a két termés után kipihenje magát. Arról lehet akkor most még szó, megtérülnek-e a költségek, kifize­tődik-e a másodnövények termesz­tése? De hisz ml kerül többe, il­letve mi ér többet? A másodnövé­nyek termesztésével járó munka és a föld elhasznált tápanyagait pót­ló trágyázás — ami végső soron nemcsak a másodnövények által elhasznált tápanyagokat pótolja, — vagy pedig az így nyert takar­mány ? E kérdésre a felelet oly kézenfekvő, oly egyértelmű, hogy részletes indokolást és megmagya­rázást nem kíván. Nem is beszélve arról az ugyancsak elemi igazság­ról, hogy több takarmány = több állat; több állat = több trágya; több trágya = több termés, és — több bevétel. Lapunk tegnapi számának vezér­cikkkében a prerovi járás szövet­kezeteinek kötelezettségvállalása és versenyfelhívása kapcsán arról írtunk, hogy ebbe a mozgalomba be­kapcsolódó szövetkezetek kötele­zettségvállalásai reálisak, olyanok legyenek, amelyek az adott lehető­ségekből indulnak ki és azokra épülnek fel. Hát igen. Nem elég papirosra fektetni, hogy valamely szövetkezet jövőre az állattenyész­tésben ilyen vagy olyan eredmé­nyeket ér el. Mert ahhoz, hogy szavukat valóra váltsák, hogy a betűkből és számokból hús és tej legyen, hatalmas takarmánykazlak kellenek. És hogy milyen takar­mánykazlak biztosítják a szó tetté válását, ebben döntő szerep jut annak is, hogy most milyen, mek­kora területeket vetünk be másod­növényekkel, hogyan fordítjuk hasznunkra a csapadékban dús idő­járást. A jó munkaszervezés legyőzi az időjárás szeszélyeit A kedvezőtlen időjárás következtében országszerte nehéz fel­tételek között folyik az aratás. Szinte nem múlik el nap eső nélkül. A gabona azonban csaknem mindenütt kasza alá érett s az aratást nem lehet halogatni. A huzamos esők a tornaijai járásban is kés­leltetik a munkák menetét, de az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a jó munkaszervezés, a szövetkezetesek, üzemi munkások összefogása legyőzi az időjárás szeszélyeit. Ennek a szép megnyil­vánulásnak példájával pedig a járás valamennyi szövetkezetében találkozhatunk. TEGNAP ÖTA 600 ÜZEMI MUNKÁS DOLGOZIK A GABONAFÖLDEKEN A Gömörhorkai Cellulőze-üzem dolgozói naponta 200-an jelennek meg a környékbeli szövetkezetek ga­bonaföldjein és kézikaszával, géppel vágják a gabonát, kötik kévébe a dús kalászokat. A további üzemek, hi­vatalok, társadalmi szervezetek pe­| dig 400 főnyi aratóbrigádot küldenek a szövetkezetek megsegítésére. Nagymértékben ennek is köszönhetik a járásban, hogy az aratásra váró gabona mintegy 55,9 százalékát le­vágták, keresztekbe rakták és fo­lyamatosan asztagolják. | RADNÖTON MÁR BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDNEK í a gabonabetakarítás munkálatai. Azonban a munkák folytatása mellett ! a szövetkezetesek asztagokba hord­i ják a kévéket, hogy egyúttal a csép­i lést is szorgalmazhassák. Egyébként ez a szövetkezet adta át az első ga­i bonát a járás területén, amit a he­lyes munkaszervezés tett lehetővé. Ha viszont napközben elered az eső, a szövetkezet tagjai és az aratőbri­• gádok nem állnak tétlenül, hanem a len és a további növények betaka­rítását siettetik. A ROZSNYÓI JÁRÁSBAN IS SERÉNYEN FOLYIK A MUNKA Közismert, hogy a rozsnyói járás területén néhányhetes késedelemmel kitolódik a gabonabetakarítás, de az utóbbi napok a járás délre eső köz­ségeiben már megérlelték a kalászo­kat. E hét végéig már több mint 150 hektár kenyérgabona került keresz­tekbe. Az árpa aratásával egyidőben gépek segítségével, kézierővel, ered­ményesen folytatják az aratást. Az aratásban a legjobb eredményt két­ségkívül a pelsőci és a bferzétei szö­vetkezetesek érték el, ahol a véd­nökségi üzemek dolgozóinak segít­ségét igen nagyra értékelik. Eme szövetkezetek pár nap múlva befe­jezik az aratást. A ROZSNYÓI ÉS A TORNALJAI JÁRÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSE E két szomszédos járás az ara­tásban közvetlenül is támogatja egymást. A rozsnyóiak 10 kévekötő­gépet bocsátottak a tornaljaiak ren­delkezésére, mely segítséget a köze­li napokban kamatostól visszakapják azáltal, hogy a sorozatosan felsza­badult aratógépeket a tornaijai já­rásból Rozsnyóra vezénylik. Ha a to­vábbi járások megértették volna a kölcsönös együttműködés jelentősé­gét — tájékoztatott Golián elvtárs, a járási, pártbizottság vezetőtikára — a tornaljaiak már végezhettek voi­na az aratással. A következő napokat a gépek, az emberi erő bekapcsolásával arra kel! az aratásban felhasználni, hogy a betakarítást a nehéz feltételek elle­nére minél kisebb veszteséggel és idejében elvégezhessük. (th) ; CÉLBA ERT ja dunaszerdahflyi járás is; Július 24-én, a délelőtti órákban a J i bratislavai kerületben harmadiknak, ( j köztársaságunkban pedig negyediknek ( a dunaszerdahelyi járás 100,2 százalék- { ! ra teljesítette gabonabegyüjtési tervét, j i E járásban a begyűjtés tervének tel- i J jesítését a szövetkezeti tagok, állami i j gazdaságok dolgozóinak, a hivatalok és ; I Üzemek munkásainak áldozatkész mun- ) > kája, valamint a traktorosok jó mun-! ' kája, igyekezete segítette elő. A ka- < szálásnál és a gabona cséplésénél, va- j lamint a szárításnál jól kihasználták I a gépek erejét. (ČTK) Július 23-án a Devínska Nová Yes-i HNB kiadta a jelszót. „Ahány ház, annyi brigádos". Erre azért volt szükség, mert a Morava-mentén 50 hektá­ron veszélyben volt a gabona. A lakosság megértette a felhívás nagy jelen­tőségét i több, mint 400 brigádos jelentkezett aratási munkára. Képünkön a termés megmentésén fáradozó brigádosokat láthatjuk. ! A Keletszlovákia Vasműveknek több ezer szakmunkásra lesz szüksége KEDVEZCTÄLKALOM Kelet-Szlovákia ifjúsága számára (p.) Ez a sok ezer munkás most még csak a tervekben szerepel. A közeljövőben azonban Kassa kör­nyékét a nagyolvasztók vörös fénye világítja majd meg. A Kelet szlo­vákiai Vasmüvek mielőbbi létrejöt­tének előhírnökei azok a lakóházak és szociális berendezések, amelyek gomba módra szaporodnak. Nem lesz egészen egyszerű dolog felépíteni egy ilyen hatalmas kohót és melléküzemeit, amelyekben Kelet­Szlovákia lakosságának tízezrei ke­reshetik meg kenyerüket. Nem lesz körvnyű feladat felnevelni azokat az embereket, akik a kohászatban még nem jártasak. Ezért az SZLKP Központi Bizottsá­Rozsnyó versenyre hív (ČTK) — A Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa a köztársaság valamennyi járását szocialista versenyre hívta fel a munkaerők szervezett toborzása feladatai­nak határidő előtti teljesítésére 1959 harmadik negyedévében Ostrava számára. A rozsnyói JNB ezt a feladatot a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tisz­teletére tett kötelezettségvállalása kereté'ien augusztus 25-ig akarja elvégezni. A rozsnyói JNB eltökéltségét az üzemek, főképp a rozsnyói és Alsósajói Vasércbá­nyák kötelezettségvállalásai támasztják alá, amelyek a slavošovcei Közép-Szlovákiai Papírgyárak mintájára vállalati versenyt Inlítanak a munkaerőtoborzási terv idő előtti teljesítéséért. A slavošovcei Közép Szlová'ciai Papírgyárak már teljesítették a mun­kaerőtoborzás egész évi feladatait. A žilinai kerületben 25 ezer hektár föld­terület vár talajjavításra. A lecsapolási munkák jelentős mértékben az alagcsövek idejében és elegendő mennyiségben való szállításától függnek. Az Északszlováklal Téglagyárak dolgozói úgy segítenek a me­zőgazdaságnak, hogy a talajjavításhoz szük­séges alagcsövekből október végéig 4 millió darabot gyártanak. Ez összesen 1334 ki­lométeres csővezetéknek felel meg. Ké­pünkön: a nyers alagcsövek formázása után az égető kemencébe kerülnek. (ČTK felv.) gának irodája valamennyi szlovákiai párt-, állammi és gazdasági szerv el­sőrendű feladatának tartja a dolgo­zóik, elsősorban is a szakmunkások idejében történő előkészítését a Keletszlovákiai Vasművek építésére és üzembentartására. A dolgozók előkészítésének sürgős­ségéből kiindulva jelenleg a fő fi­gyelmet a munkaerők, főképp pedig a szakmunkások biztosítására kell for­dítani. A dolgozók előkészítése a Keletszlovákiai Vasművek számára rendkívül igényes feladat, mert itt gazdaságilag kevésbé fejlett terület­ről van szó, amely nem rendelkezik kohászati hagyományokkal. 1965-ig megközelítőleg 3100 szak­munkás betanítására van szükség. További mintegy 1700 szakmunkást más kohászati vállalatokból áthelye­zéssel vagy pedig kelet-szlovákiai származású bedolgozott munkások megnyerésével lehet szerezni. A szakképzett munkások előkészí­tését más üzemekben végzik. Kunči­cén 1700, Vítkovipén 915, Trinecen 465, Žiar nad HrOnomban 120, Pod­brezován 106 munkást fognak bedol­gozni. A dolgozókat az előkészítési időben szervezetten fogják beosztani az egyes üzemrészlegeken, hogy megis­merkedjenek a vállalat szervezésével, a kohóagregátokkal, a berendezéssel, a technológia alapjaival és a munka­biztonsági szabályokkal. Az idén Jól fizet a gabona Teljes ütemben folyik az aratás a somorjai járás legnagyobb szövet­kezetében, a nagylégi szövetkezetben. A mai napig 270 hektárról betakarí­tották az árpát, 180 hektáron elvé­gezték a búza aratását s 60 hektáron már a zabot is levágták. Hogy Ilyen szépen előrehaladtak a légiek az ara­tással, ezt főleg annak köszönhetik, hogy 10 kombájnt vetettek be az aratásba. A szövetkezet kombájnis­táit 5 cseh kombájnos segítette az aratásban. A kombájnisták közül Mandalik Tibor ért el eddig kiváló teljesítményt. Július 24-ig 60 hek­tárról takarította be a termést. Mint mindenütt hazánkban, a légi határban is rendkívül jó a termés. A szövetkezet tagjai most már 108 vagon gabonát takarítottak be a föl­dekről. Még 70-80 vagon gabonára számítanak, ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest legalább 80 vagon gabonával nagyobb termést ad most a légi határ. f. k. A csehországi bányászok mozgalma Az Eduard Urx és a Dukla-bányák dolgozói versenyre hívták fel az ostrava-karvinai bányákat a szénfej­tés növelésére. E két bánya dolgozói kötelezettségvállalása alapján az év elejétől a bányászok napjáig több mint 100 ezer tonna szenet fejtenek. A versenyfelhívásra több bánya dol­gozói válaszoltak, köztük a Petr Bez­ru£, Antonín Zápotocký, a Csehszlo­vák Hadsereg és a Doubrava Bánya. Csökkentik az önköltséget A kassai kerület üze­meinek száma, melyek új kötelezettségvállalá­sokkal köszöntik a Szlovák Nemzeti Felke­lés 15. évfordulóját, napról napra növekszik. A poprádi Tatra vagon­gyár dolgozói többek között megígérték, hogy az ez évi terme­lési tervet 939 ezer koronával túlteljesítik és az önköltségen 150 ezer koronát takaríta­nak meg. Ezenkívül újítási javaslatokkal és műszaki szervezési in­tézkedésekkel további 400 ezer koronát nyer­nek népgazdaságunk számára. Az üzem dol­gozói ezenkívül augusz­tus 29-ig 52 tonna vas­hulladékot gyűjtenek és teljesítik az ostravai bányák számára a to­borzási tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom