Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-18 / 197. szám, szombat

fl szovjet párt- ét kormányküldőttiég Lengyelországban KATTOWICE (ČTK) - A SZOVJET FART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG A KATTOWICEI VAJDASÁGBAN KÉT CSOPORIRA OSZLOTT: HRUSCSOV ELVTÁRS KATTOWICÉN MARADT, A KÜLDÖTTSÉG TÖBBI TAGJA PEDIG OSWIECZIMBE LÁTOGATOTT. Hruscsov elvtárs — mint már kö­zöltük — a sosnewecen ülésező har­madik nemzetközi bányászértekezlet meghívására lengyel párt- és állami vezetők kíséretében meglátogatta az értekezlet ülését. Hruscsov elvtárs üdvözölte a 34 állam bányászküldöt­teit és a nehéz bá nyá szmunka nép­gäzdaségŕejlesxľtési jelentőségéről be­szélt. Részletesen foglalkozott a bé­keharccal és kiemelte, hogy a Szov­jetunió sohasem kezd háborút más ország ellen. „Ha védelmi erőkről be­szélünk, csak azért tesszük, mert ké­szen kell állnunk az agresszió elleni védelemre" — mondotta Hruscsov elvtárs. * * * CSÜTÖRTÖKÖN ESTE a Dzserzsin­szki téren találkoztak a szovjet párt­és kormányküldöttség tagjai Szilézia dolgozóival. A szovjet párt- és kor­mányküldöttséget Gomulka, a LEMP KB első titkára üdvözölte. Beszédé­ben behatóan foglalkozott a Szov­jetunió és a szocialista tábor követ­kezetes békepolitikájával. A genfi értekezlet második szakaszával kap­csolatban részletesen kitért arra, hogy a bonni vezető körök folytatni akarják a hidegháború politikáját. Utalt a bonni militalistáknak Len­gyelországgal szemben támasztott ál­landóan ismétlődő revansista követe­léseire. A hazánk ellen irányuló tá­madásokra ezt válaszoljuk Hitler örö­köseinek: „Mancsaitok túl rövidek a megszállásra „A népi Lengyelország már nem 1939 szeptemberének Len­gyelországa," — jelentette ki Go­mulka. Hosszan tartó taps fogadta Hruscsov elv­társat, a szovjet küldöttség vezetőjét, ami­kor beszédében a szovjet nép üdvözletét to'mácsolta Szilézia dolgozóinak és meg­köszönte a meleg fogadtatást. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió kommu­nista építésének távlatairól beszélve kije­lentette, hogy nemzedékünk már elérheti a kommunista társadalmat. Nincs messze az idő. amikor minden szocialista ország többé-kevésbé egyszerre lép a kommunista társadalomba. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy a XXI. kongresszus határozatinak teljesítése biztosítja a kommunizmus anya­gi —. gazdasági alapját a Szovjetunióban. Megjegyezte, hogý a szovjet népgazdasági terv eísó félévi sikeres teljesítése bizo­nyítja, hogy a XXI. kongresszus határo­zatait túl is fogják teljesíteni. Hruscsov elvtárs foglalkozott a gépesí­tés és automatizálás jelentőségével és megjegyezte, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik a lakosság életszínvonalá­nak gyors emelését. Hruscsov elvtárs hasonlóképpen nyilat­kozott a kommunista társadalom új kap­csolatairól. Felhívta a figyelmet a kommu­nista munkaviszony megnyilvánulásaira, melyek a szovjet dolgozók körében már most észlelhetők. A szocialista rendszer legnagyobb vívmánya az új ember — mondotta. Hruscsov elvtárs beszéde végén a nem­zetközi helyzet problémáival foglalkozott és hangsúlyozta, hogy egyetért Gomulká­nak a német imperialistákra vonatkozó szavaival. Megjegyezte, hogv Hitler revan­sista és militarista tervei idézték elő a másodi k világháborút és rámutatott ku­"aSrcülíI'a. THTífl Aűertatier eUelfijtíítte a tör­ténelmet? Pedig ezt nem lehet egykönnyen elfelejteni — jegyezte meg Hruscsov elv­társ. Lelkes tapssal fogadták Hruscsov elv­társ ama szavait, hogy a szocialista tábor­nak minden eszköze megvan a háborúsko­dók megfékezésére. Adenauer úr címére ennyit szeretnék mondaná: Ha a szocia­lista államokra emeli kezét, jusson eszébe, hogy még elő sem fog tudni kecmeregni barlangjából. A Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság és a többi szocialista álla­mok erőt nem kímélve fognak munkálkodni az európai és a világbéke megszilárdítá­sán. Ezt elérjük és megteremtjük a szo­cializmus és kommunizmus győzelmes épí­tésének feltételeit, — szögezte le Nyikita Hruscsov. * Varsó (ČTK) - A szovjet párt- és kormányküldöttség Nyikita Szerge­jevics Hruscsovnak, a SZKP KB első titkárának, s a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének vezetésével pénteken Sziléziából Stettinbe uta­zott. A küldöttséget W. Gomulka, a LEMP KB első titkára. P. Jaroszevyicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökhelyettese és további személyek kísérik. . ®®®®®®®®®í Csehszlovák katonai küldöttség látogatása az Orion-gyárban Budapest (ČTK) — A Bohumír Lomský vezérezredes nemzetvédelmi miniszter ve­zetésével hivatalos látogatáson a Magyar Népköztársaságban tartózkodó csehszlovák katonai küldöttség csütörtökön délelőtt az Orion rádió- és televízorgyárba lá­togatott. A küldöttség megismerkedett a munkafolyamatokkal. Az üzem megtekin­tésekor a munkások szívélyesen üdvö­zölték a vendégeket. A küldöttség délután meglátogatta a Központi Tiszthelyettesi Iskolát. A kül­döttség tagjai szívélyes fogadtatás után megtekintették az iskola berendezését, megismerkedtek az oktatás megszervezé­sével és hosszasan beszélgettek az is­kolán tanuló tiszthelyettesekkel. A küldöttség este részt vett Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadásán, melyen mindkét részről po­hárköszöntők hangzottak el. A! genfi értekezlet csütörtöki ülése ÁLTALÁNOS TÖREKVES az álláspontok összeegyeztetésére Egyedüli zavaró jelenség: Grewe beszéde A dominikai nép küzd a diktatúra ellen Ciu Dad Trujillo (ČTK). — A Dominikai Köztársaságban már második hónapja tart , a feszült helyzet. A felkelők négy fronton küzdenek. Jarabacoa város közelében pél­dául megtámadták a kormánycsapatokat és komoly veszteségeket okoztak nekik. Szá­mos területen a dominikai hazafiak uralják az országutakat. A felkelők, fegyveres akciói nagy lö­kést. adtak a már harminc éve uralmon levő reakciós diktatúra ellen küzdő népi mozgalomnak. Sztrájkok és tüntetések hul­láma söpör végig az országon. A dolgozók a demokratikus szabadságjogok visszaadá­sát és a politikai foglyok szabadon bocsá- I tását követelik. . Trujillo diktátor kormánya kihirdette az ' ostromállapotot. Sok városban, még a fő- i városban is kijárási tilalmat rendeltek el i és a diktatúra sok ezer ellenfelét bör- j tönbe és koncentrációs táborokba vetették. ' Több száz tokiói diák tüntetett a miniszterelnöki hi­vatal előtt a „ja­pán-amerikai biz­tonsági szerződés" j tervbevett felül- | vizsgálása ellen. A ! rendőrök körül- I zárták a tüntető­ket és elállták a bejáratot. A sztrájk megbénította Amerika acéliparát A SZERDÁRA VIRRADÓ ÉJJEL írom e sorokat, mialatt az indiánai Gary, a pensylvániai Pittsburg, az illinoisi Chicágó, a minneszottaj Hib­bing és más ipari központok felett kialszik az acélvárosokat jellemző fény. Az acélüzemek csarnokaiban beáll a csend és a gyárak kapui előtt felsorakoznak a sztrájkőrségek. Bár mindenki előtt még nem tel­jesen világos, mi a helyzet a sztrájk­kihirdetése körül, a munkát abba­hagyták. Lejárt a régi kollektív szer­ződés érvényességének határideje és eredmény nélkül múlt el további 14 nap, amelyet azért szabtak a társa­ságoknak. hogy végre készséget nyil­vánítsanak a megállapodásra az új szerződés kérdésében. Eisenhower elnök felhívására a szakszervezeti szövetség és az acélgyárak monopó­liumainak képviselői ismét összeül­tek. Ez azonban már abban a hely­zetben történt, amikor a nagyolvasz­tókat kiürítették és előkészítették az üzem beszüntetésére. A helyzet ko­molyságára mutat az a tény is, hogy megbénult a MEMMA vállalat üze­meinek termelése, amelyek az acél 80 százalékát gyártják és 500 ezer munkást alkalmaznak. Most az USA dolgozóinak legnagyobb harcáról van szó. A szakszervezetek vezető képvise­lői és az üzemek igazgatóságának megbízottai kifejezték aggodalmukat — írja a New York Times szerdai számában —, hogy ez a sztrájk az acélipar történetében a leghosszabb lesz. A MONOPÓLIUMOK ÖNKÉNYE A tízhetes tárgyalások során a tár­saságok nem voltak hajlandók tel­jesíteni a munkások jogos követelé­seit, abban az időben, amikor ők ma­guk a legfantasztikusabb nyereséget vágják zsebre. Azt. amit a munká­soknak javasoltak, nem lehet más­ként nevezni, csak provokációnak. Azt ajánlották, hogy a jelenlegi szer­ződést egy évvel hosszabbítsák meg és e mellett a bérek „befagynának". A szerződésből kihagynák a csekély összegű évi pótlékra vonatkozó fe­jezetet is. A Steel Labour, az acél-unió lapja jú­liusi számában így ír: „A társaságok tudták, hogy e javaslatuk elfogadhatat­lan. Hogy a javaslat elutasításához két­ség se férjen, még olyan feltételt szab­tak, hogy ki kell hagyni az eddigi szer­ződésből a létfenntartási cikkek drágu­lása elleni védelem követelményéről szóló fejezetet. Más mesterkedéshez is folyamodtak. Azon kétséges igéretért, hogy a jövőben lehetővé teszik a részesedést „az új gazdasági haladás" eredményeiben, köve­telték, hogy a szakszervezeti vezetők mondjanak le azon védelmi intézkedések­ről, kezességekről és apró előnyökről, amelyeket a legutóbbi évSzedek során ki­harcoltak. így pl. a társaságok kénye-ked­vére kellene bízniok, milyen lesz a mun­kaszünet, az üzemi segély munkanélkü­liség esetén stb. E helyzetben a szakszervezeti vezetők­nek nem maradt más hátra, mint hogy kijelentsék: „Semmiféle szerződés — semmiféle munka. Ha sztrájkot akarnak, sztrájkolni fogunk!" AZ AMERIKAI ACÉLIPARI MUNKÁSOK EGYSÉGES SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE SZTRÁJKOT HÍRDET A TAGOK SZERZŐDÉSKÖTÉSI JOGÁNAK VÉDELMÉRE. (Teleíoto ČTK - AP). MIÉRT PROVOKÁLTÁK KI AZ ACÉLMÁGNÁSOK A SZTRÁJKOT? j Erre a kérdésre a választ megren- j delóik: a gépkocsigyárak, az építkezési, ; gépipari és más vállalatok túlzsúfolt rak- ! tárai adják meg. A társaság a sztrájk- j ban jó alkalmat lát arra, hogy alkalmas j pillanatabn megindokolhassa az acél árá- I nalc további emelését. További okok is vannak. Az USA-ban a gépkocsigyárak és az acélművek az irányadók más ipari ágazatok alkalma­zottai munkabérének megállapítására. Ha az acélművek dolgozói béremelést érnek el, keresetük rendezését fogják követel­ni az automobilgyárak és más üzemek munkásai is. A munkaadók tehát igye­keztek meggátolni a dolgozók követe­léseinek valóra váltását ott, ahol ez át­törést okozhatott volna. A monopóliumok azt állítják, hogy az acélgyári munkásokat jól fizetik. Fel le­hetne vetni a kérdést, ha ez igaz, hogyan van akkor fizetve Arthur B. Homer, a Bethlehem Steel Corporation társaság el­nöke, aki a múlt évben fizetés címén 100 ezer dollárt, rendes jutalom címén 511 ezér dollárt és rendkívüli jutalom címén 411 ezer dollárt vágott zsebre. Ez olyan hatalmas összeg, amelyből 150—200 csa­ládnak kell megélnie. MEDDIG TARTHAT A SZTRÁJK A New York Post beszámol arról, hogy a megfigyelők java­része nem várja, hogy a sztrájk szep­tember 7-e előtt vé­get érjen. A munká­sok csupán úgy ér­hetnek el bizonyos í eredményeket, ha hosszabb ideig kitár- j tanak, mint ahogy az •az acéltársaságoknak < t vevőiknek kelle­mes lesz. A jelenlegi harc ismét azt mutatja, mily ésszerűtlenek .az osztálybékéről" és a „népi kapita­lizmusról" szóló hangzatos beszédek. A legendákat else­perte a valóság. P. TVAROH f Genf (RP) - A genfi Nemzetek ^ Palotájában csütörtökön tartotta a 21. teljes ülését a külügyminisz­T terek értekezlete. A gyűlésen J folytatódott a vita a tárgyalt kér­f désekröl, főként Nyugat-Berlin 4 kérdéséről. A csütörtöki vitát, ^ melyben a tárgyalások valamennyi 4 résztvevője felszólalt — egy kivé­Y tellel — tárgyszerűség és az ál­J láspontok összeegyeztetésére irá­• nyúló igyekezet jellemezte. MINT M. HARLAMOV szovjet szó­vivő kijelentette, itt a praktikus tár­gyalások ideje, hogy gyakorlati ered­ményeket érjenek el. A csütörtöki vitában az egyedüli negatív kivételt ismét Grewenek, a nyugatnémet kül­döttség vezetőjének, Hitler régi dip­lomatájának beszéde jelentette. A vitában elsőként Herter amerikai államtitkár szólalt fel. Utalt előző napi javaslatára, hogy az érte­kezlet részletesen foglalkozzék a fe­leknek Nyugat-Berlin kérdésére vo­natkozó terveivel. Ezután pontról pontra elemezte a június 16-i nyugati javaslatot és néhány helyen rámu­tatott arra, mennyire közel állanak már egymáshoz egyes kérdésekben a felek álláspontjai. Herter azonban kitartott amellett, hogy az aknamun­ka beszüntetésére vonatkozó egyez­mény egész Berlinre legyen érvényes és ne csak nyugati részére, noha köz­tudomású, hogy éppen Nyugat-Ber­linben van az aknamunka melegágya. Herter e szavakkal fejezte be beszé­dét: „Be kell váltanunk a világ népei­nek ehhez az értekezlethez fűzött reményét azzal, hogy egyezményeket kötünk olyan intézkedésekről, hogy igazi haladás elérésével azonnal megvalósíthassuk a kormányfői talál­kozót, mely a többi problémát ol­daná meg." Herter kijelentette, hogy az amerikai küldöttség még Né­metország egyesítésének módjairól is hajlandó tárgyalni, amit a tár­gyalások jelenlegi szakaszában az össznémet bizottság egyesítésére tett szovjet javaslat ölel fel. Herter után Selvvyn Lloyd angol külügyminiszter szólt. Elemezte a két fél álláspontját, mely nagyon közel áll egymáshoz. Lloyd többször hang­súlyozta, hogy a szovjet javaslatok nagyon rugalmasak és lehetővé te­szik a vitát. Ezzel kapcsolatban meg­jegyzendő, hogy a június 19-i javas­latokról van szó és ezért nem vilá­gos, miért kellett az értekezletet a Nyugat javaslatára három hétre fél­beszakítani. Lloyd nagyon reális hangnemben beszélt. Kijelentette, hogy a nézeteltérések ellenére lehet­séges a megegyezés. Lloyd után Couve de Murville fran­cia küldött mondott rövid beszédet. Visszatért a Nyugat-Berlin és az össznémet bizottság közötti össze­függésre vonatkozó egyes szerdai mejegyzéseihez. Rámutatott az érte­kezlet előtt álló nehézségekre is. Murville után Grewe, a nyugatné­met küldöttség vezetője mondott terjengős beszédet. Felszólalása telje­sen negatív volt és élesen eltért a többi felszólalók teljesen tárgyilagos beszédétől. Grewe a bonni kormány nevében többek között mindennemű tárgyalást megtagadott az NDK kor­mányával. Grewe többször kijelen­tette, hogy az összes nyugati hatal­mak nevében beszél. A többi nyugati küldött mai felszólalásai azonban azt mutatták, hogy Grewe alaptalanul beszél „kollektív" álláspontról. Genfi újságírókörökben egységbontónak és illetlennek tartják Grewe felszólalá­sát. Lényegében azt igazolja, hogy a bonni kormány maga igyekszik elszi­getelődni. Dr. Bolz, az NDK külügyminisztere röviden válaszolt Grewenek. Nem tartotta szükségesnek, hogy a mai helyzetben részletesen foglalkozzék Grewe állításaival. Világosan kijelen­tette azonban, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságnak egyálta­lán nincs szüksége „elismerésre" a szövetségi kormánytól. Andrej Gromikonak, a szovjet kül­döttség vezetőjének felszólalása fel­hívás volt, hogy az értekezlet kezd­jen tárgyalásokat konkrét kérdések­ről, hogy konkrét eredményeket ér­hessen el. Gromiko kijelentette, hogy a leg­utóbbi szovjet javaslatok bírálata azt mutatja, hogy vagy nem értették meg őket helyesen, vagy pedig félre­értésről van szó. Ezzel kapcsolatban örömmel fogadta Lloyd kijelentését, hogy a szovjet javaslatok rugalma­sak. A szovjet küldöttség vezetője rá­mutatott arra, hogy , a tárgyalások résztvevői most egyetértenek abban, hogy Nyugat-Berlinre vonatkozóan ideiglenes megoldást kell találniok. Örömmel látta a szovjet javaslatok iránt tanúsított, a mai ülésen meg­nyilvánult megértést. Gromiko ezután kijelentette, hogy meg kell egyezni Nyugat-Berlin ideiglenes statútuma érvényességé­nek időtartamáról. Ez irányban több lehetőség van arra, hogy mindenki számára elfogadható megegyezésre jussanak. Az össznémet bizottság kérdésével kapcsolatban Gromiko hangsúlyozta, hogy nyugati javaslat­ról van sző és hogy ezt a Szovjet­unió kezdettől fogva nem ellenezte. Mihelyt azonban a Szovjetunió át­vette, a Nyugat hátat fordított neki. Lloyd ama megjegfyzéséhez, hogy az össznémet bizottságon kívül a né­metek belső tárgyalásainak más for­mái is léteznek, Gromiko annyit fű­zött hozzá, hogy a szovjet küldöttség nem ellenzi a mindenki számára el­fogadható formák keresését. Grewe felszólalásához Gromiko annyit jegyzett meg, hogy csak saj­nálatos, hogy a bonni kormány va­lóban ellenzi az NDK kormányával való tárgyalás minden formáját. Gromiko ezután azzal a javaslattal fordult a három nagyhatalom nyugati minisztereihez, hassanak a bonni kormányra és győzzék meg arról, hogy ilyen vitával semmit sem veszt­hetnek. A németek nemcsak élhetnek, hanem kell is élniök a közös vita lehetőségével. Herter megjegyzéséhez, hogy nem a németek illetékesek előkészíteni a békeszerződést, Gromiko annyit, fű­zött hozzá, hogy a szovjet javaslatok valamennyi szövetséges részvételével feltételezik a békeértekezlet össze­hívását és nem árt ha a németek a békeszerződésről fognak beszélni. Nyugat-Berlin kérdésével kapcso­latban Gromiko rámutatott arra, hogy meg kell egyezni a Nyugat­Berlinben elhelyezett csapatok lét­számáról és arról, hogy fegyverzetük nem fog atom- és rakétafegyvert tartalmazni és hogy beszüntetik az aknamunkát és felforgató propagan­dát. Az idő érett a megegyezésre e kérdésekről, s nem szabad, hogy bármi is a megegyezés útját állja. A szovjet szóvivő egy sajtóérte­kezleten elégedettségét fejezte ki a csütörtöki ülés lefolyásával. A miniszterek nem tűzték ki a következő plenáris ülés időpontját, de közölték, hogy később határozzák meg. A Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország külügyminiszterei pénteken Couve de Murvillenek, a francia küldöttség vezetőjének szál-* lásán közös ebéden találkoznak. V. P. Szmirn alezredes két turboreak­tív motoros Rv repülőgépen egy tonna megterheléssel 20 300 méter magasságot és V. Sz. Iljusin őrnagy egy turboreaktív motorral felszerelt T—431 jelzésű repülő­gépen 28 760 méter magasságot ért el. A Szovjetunió központi repülöklubjának sportbizottsága a két légiútról szóló anya­got a Nemzetközi Aviatikai Szövetséghez terjesztette, hogy azokat mint világre­kordokat jóváhagyja. (ČTK). A LENGYELORSZÁGI Sosnovecen a kultúrházban a bányászok III. nemzetközi értekezlete alkalmából megnyitották hét ország — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Kína, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia és Lengyelország —- műkedvelő művészei munkájának kiál­lítását. (ČTK) AZ ÚJ OSZTRÁK kormány Julius Raab kancellárral az élén július 18-án letette az alkotmányos esküt. (ČTK) LEMMER nyugat-németországi minisz­ter, akit az össz-német kérdések intézé­sével bíztak meg, július 16-án Bonnban új „tájékoztató központot" létesített, amely a Német Demokratikus Köztársaság elleni propagandát fogja irányítani. (ČTK) A GYARMATI, NEMZETEK szabadság ­mozgalmi szervezete július 16-án London­ban sajtóértekezletet rendezeti W. K. Csiumevel, a nyasszai nemzeti felszaba­dító szervezet vezető képviselőjével, aki szabadságot követelt Nyassza népének. (ČTK) A FLORIDAI CANAVERAL fokon to­vábbi kísérletet tettek az Atlasz-típusú amerikai rakéta kilövésével. A kísérlet kudarccal végződött. A „kilövés" után, amikor a füstfelhő szétfoszlott, a rakéta mozdulatlanul feküdt eredeti helyén. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 + 1959- Július ».«,

Next

/
Oldalképek
Tartalom