Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-02 / 181. szám, csütörtök

A talajjavítási szövetkezetek míntaalapszabályzata 1 A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése népgazdaságunk fejlesztésének legfontosabb feladatai közé tartozik. Minél nagyobb részét múveljlik meg hazánk földterületének, annál kisebbek a földalap kiterjesztésének további lehetőségei. Ebből azt a következetetést kell levonnunk, hogyha növelni akarjuk a mezőgazdasági termelést, feltétlenül növelnUnk kell a talaj kihasználásának hatásfokát, hogy a megművelt terület minden hektárján a lehető legmagasabb termelékenységet érjük el. A mezőgazdasági termelés fellendítésének egyik alapvető feltételét a talajjavítás és a vízgazdálkodás szabályozása s az ezzel kapcsolatos műszaki, vízrendezési, biológiai és agrotechnikai intézkedések képezik. A talajjavító vízgazdálkodás sikeres felépítését és kihasználását elsősorban az teszi lehetővé, hogy mezőgazdaságunkban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás jutott túlsúlyba. így válik lehetővé a vízrendszer tervszerű és céltudatos szabályozása nemcsak a helyi szükségletek, hanem egész körzetek termelésének szükségletei szempontjából is. E feladatok teljesítése a talajjavítási (meliorációs) szövetkezetekre hárul, melyeknek mintaalapszabáiyait szlovákiai méretben a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal most dolgozta ki és küldte szét az államigazgatás szerveinek. Ezekről a talajjayitási szövetkezetekről lapunk hasábjain már többször megemlékeztünk, most részletesebben ismertetjük minta alapszabályaikat. Talajjavltásl szövetkezeteket az EFSZ-ek és a szocialista szektorhoz tartozó más mezőgazdasági üzemek létesítenek abból a célból, hogy a szocialista gazdálkodás elvei alapján közös munkával s az eszközök célszerű kihasználásával egy meghatározott területen a talajjavítás céljait szolgáló vízgazdálkodási müveket és berendezéseket építsenek s ezek működését és karbantartását biztosítsák. A talajjavítás! szövetkezetek tagjai tehát nem egyes emberek, hanem jogi személyek: egységes földművesszövetkezetek s szocialista szektorhoz tartozó más mezőgazdasági üzemek. A talajjavítás! szövetkezet feladata, hogy biztosítsák a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hatáskörében tartozó vízgazdálkodási müvek és berendezések tervezését, felépítését, üzemeltetését és karbantartását, továbbá, hogy a szövetkezet tagjainak (EFSZ-eknek, stb.) szak- és műszaki segítséget nyújtsanak s végül, hogy igénybe vegyék a szövetkezet tagjainak legnagyobb mérvű segítségét a vízgazdálkodási művek és berendezések beruházási építkezésében, generál javításában, karbantartásában és; üzemeltetésében. Ilyen vízgazdálkodási művek és berendezések főként: a) a mezőgazdasági telkek vízgazdálkodás útján történő talajjavítása, esetleg további sürgős vízgazdálkodási munkálatok, melyeket a mezőgazdasági termelés közös objektumainak felépítésével kapcsolatban kell elvégezni; b) a folyóvizeknek a talajjavítás s a hozamképesség növelése érdekében szükséges szabályozása; c) halastavak s gazdasági víztárolók létesítése, amennyiben a mezőgazdaság céljait szolgálják vagy főképpen ilyen célból létesülnek. A talajjavltási szövetkezet tevékenysége kiterjed a talajjavítás céljait szolgáló vízgazdálkodási művek és berendezések tervezésére, mind saját költségvetésében, mind a tagok költségelőirányzataiban való biztosítására, felépítésére, üzemeltetésére és karbantartására, a szövetkezeti tagok által végzendő munkafeladatok terjedelmének tervezésére és megállapítására, a pénzügyi eszközök biztosítására, az anyagi-műszaki ellátás megszervezésére, a vízgazdálkodási művek és berendezések üzemrendjének, kezelésének összeállítására. Az érdekkörébe eső területen megszervezi és végrehajtja a műszaki és agrotechnikai szabályozásokat, Így például a földek lecsapolását és elárasztását, a homokos és csekély hozamú földek termővé tételét, hlgtrágyázási berendezéseket létesít, erózióellenes intézkedéseket foganatosító stb. A talajjavítási szövetkezet tagságának jogairól és kötelességeiről a mintaalapszabályzat ezt mondja: A szövetkezeti tagok (EFSZ-ek stb.) jogai főként, hogy képviselőt küldenek a választmányba s ezek révén részt vesznek a szövetkezet irányításában, használják a szövetkezet működési körében lévő vízgazdálkodási műveket és berendezéseket. Kötelességeik főképpen, hogy gondoskodjanak a vlzgazdálkodásos talajjavltási létesítményekről s karbantartásukról, pontosan teljesítsék a szövetkezet Iránti kötelezettségeiket, lelkiismeretesen kezeljék a s»övetkezet vagyonát, idejében átutalják a szövetkezeti tagilletékeket és járulékokat, kezeskedjenek a szövetkezet kötelezettségeiért s részt vállaljanak az esetleges veszteségekből annak a hasionnak arányában, mely a vízgazdálkodási berendezésekből és intézkedésekből származott. A talajjavltási szövetkezet belső szervezete: A szövetkezet, legfelsőbb szerve a választmány, melybe a szövetkezet tagjai küldik ki képviselőiket. Minden tag legalább egy-egy, de valamennyi tag mindig egyenlő számú képviselőt küld kl a választmányba, rendszerint 3 évi időtartamra. A választmány jóváhagyja a szövetkezet alapszabályzatát, üzemi és tárgyalási rendjét, saját kebeléből megválasztja a szövetkezet elnökét, egy vagy két alelnökét, a végrehajtó bizottság és ellenőrző bizottság tagjait, jóváhagyja a költségvetést s az évi zárszámadást, meghatározza a tagilleték magasságát, jóváhagyja a munkatervet, a tagok felvételét és kilépését s a tagok azon munkafeladatainak tervét, melyeket a vízgazdálkodási berendezések felépítésében és karbantartásában kell elvégezniök. A választmány akkor határozatképes, ha legalább az összes tagok 2/3 részének képviselői vannak jelen. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szövetkezet végrehajtó szerve egy 3-7 tagból álló végrehajtó bizottság; ezeket ugyancsak S évre választják, Ha a tagok száma ennél kevesebb, a bizottság teendőit a választmány látja el. A bizottság vezeti a szövetkezet tevékenységét, munkájáért, elsősorban a szövetkezeti vagyon védelméért a választmány felelős. Összeállítja a költségvetést, gondoskodik a pénzügyi fegyelem betartásáról, az előfrt nyilvántartások vezetéséről, a zárszámadás összeállításáról. Az egyes munkaszakaszok feletti felügyelettel s a határozatok végrehajtásával egyes képviselőket bízhat meg, akik a feladatok teljesítéséért felelősek. Üléseit kéthetenként tartja. A szövetkezet elnöke vezeti a szövetkezetet, felelős a választmány s a bizottság határozatainak végrehajtásáért, a pénzügyi és munkafegyelem betartásáért, képviseli a szövetkezetet a hivatalok, a bíróságok s a nyilvánosság előtt, a könyvelővel együtt aláírja az összes pénzügyi jellegű okmányokat s a bizottság egy tagjával együtt a többi írásbeli anyagot. Az elnök távollétében az aláírásokat az alelnök Játja el. A szövetkezet könyvelőjét a végrehajtó bizottság javaslatára a választmány nevezi ki. A könyvelő vezeti a szövetkezet könyvelési nyilvántartását, gondoskodik a gazdasági eszközök, valamint a szövetkezet gazdasági és pénzügyi tevékenységével összefüggő valamennyi feladat és eredmény szabályszerű és idejében való nyilvántartásáról, felelős a mérleg s egyéb kimutatások összeállításáért és ellenőrzi a könyvelési mellékletek szabályos voltát. Tevékenységében a végrehajtó bizottság támogatja. Az ellenőrző bizottságot, mely 3—5 tagból áll, 3 évi időtartamra választják. A szövetkezet alkalmazottai s a végrehajtó bizottság tagjai nem lehetnek az ellenőrző bizottság tagjai. Elnökét saját kebeléből választja. Az ellenőrző bizottság a szövetkezet felügyeleti szerve: ellenőrzi a szövetkezet egész termelési, gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Fő feladata, hogy ellenőrizze a termelési terv teljesítését, az évi költségvetést, a könyvelési mellékletek tárgyi helyességét, a könyvelési nyilvántartás vezetését, a szerződések s egyéb kötelezettségek betartását, felülvizsgálja a pénztári készletet s a szövetkezet vagyonát és az egész év folyamán a szövetkezet gazdálkodását. A tagok képviselőinek joga és kötelessége, hogy minden, a szövetkezet tevékenységével összefüggő ügyben az ellenőrző bizottsághoz forduljanak, mely az ügyet megvizsgálja, megfelelő intézkedéseket foganatosít s a képviselők testületének jelentést tesz. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de legalább 3 havonként egyszer tartja üléseit, határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. _ . A szövetkezet tevékenységével összefüggő munkálatokat a szövetkezeti tagok dolgozói végzik el; ha az akció olyan terjedelmű, hogy e lehetőségeket meghaladja, a szövetkezet alkalmazhat műszaki és adminisztratív munkaerőket, szakembereket a gépek kezelésére, valamint segéderőket az egyszerűbb munkák elvégzésére. A szövetkezet jóváhagyott évi terv és költségvetés alapján gazdálkodik. A szövetkezeti tevékenység költségeinek fedezésére szolgáló eszközök a tagsági illetékekből s a tagsági járulékból merlthetők. A tagsági illetéket minden szövetkezeti tag a felvételkor, illetve a végrehajtő bizottság beleegyezésével 3 egyenlő részletben, legkésőbb a felvételt követő egy éven belül köteles befizetni. A tagsági illeték öszszegét a választmány állapítja meg. A tagsági járulékokat a tagok elsősorban az épülő berendezéseken szükséges munkával (fogatokkal, traktorokkal, teherautókkal, kézi munkával stb.) s a helyi forrásokból (homok- és kőbányákból, téglaégetőkből, stb.) származó anyag szolgáltatásával róják le. Ha ilyen formában nem róható le, akkor a tagok pénzben fizetik be. A- szövetkezet gazdasági eszközei: a) az alapvető eszközök (pl. áépek, műszerek, irodai berendezések), b) a szokásos eszközök (pl. építőanyag, karbantartási felszerelések, üzem- és kenőanyagok, apró és rövidtartamú tárgyak). A talajjavítási szövetkezet nem tulajdonosa sem a fő, sem a részleges talajjavltási berendezéseknek. A fő talajjavítási berendezések az állam, a talajjavltási részlegek a talajjavltási szövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. A tag előzetes írásbeli bejelentés alapján egyéves felmondási határidővel, valamennyi kötelezettségének rendezése után december 31-vel léphet ki a szövetkezetből. A szövetkezet tevékenysége megszűnik: a) ha a választmány erről szóló határozatát a megalakulást engedélyező szerv jóváhagyta, b) ha a megalakulást engedélyező szerv ilyen értelemben döntött, mert a szövetkezet durván megsértette a jogi előírásokból, a népgazdaságfejlesztés állami tervéből, az alapszabályzatból folyó kötelességeit, ül. mert a közérdek ezt követeli. A fellendülés felé Az alig kétéves körtvélyesi szövetkezet aránylag rövid idő alatt leküzdötte a kezdeti nehézségeket. Ezt igazolják Dovhun Éliás takarmányos szavai is. — Kezdetben 23 sertéssel, 33 szarvasmarhával kezdtük s ma az alig több, mint 150 hektár mezőgazdasági területen 67 szarvasmarhánk, 178 sertésünk, 131 birkánk és 380 baromflnk van. E kis gazdaságnak csak 23 tagja van, ezek azonban jól haladnak minden munkával. Tervszerűen végzik a munkákat, sőt még zöldséget is termesztenek. Ez idén már 52 sertést és 22 000 tojást adtak a közélelmezésnek. A tojást most már szabadpiaci áron értékesítik. Van miből, mert a 360 tojóstyúktól naponta 247 tojást adnak a begyűjtőbe. Dicséretre méltó eredményekről ad számot a szarvasmarhatenyésztés is, ahol a 1,45 kilós napi súlygyarapodást is elérik. —ki— Az első bratislavai polgári lakásépítkezési szövetkezet kedden, június 30-án tartotta alapító ülését a Bratislava Óvárost Körzeti Nemzeti Bizottságon. Az építkezési szövetkezetben 24 tag — különféle vállalatok és hivatalok dolgozói — társult. A tagoknak munkahelyeiken nem nyílik lehetőségük arra, hogy teljes taglétszámmal lakásépítkezési szövetkezeteket alakítsanak. Eddig 60 érdeklődő kéri i elvé\TL ÚJ SZÓ telét a szövetkezet tagjai sorába. A flra. tislava-Óvárosi Körzeti Nemzeti Bízott, ság területén eddig több mint 400 tagot számláló kilenc lakásépítkezési szövetke» zet létesült. Képünkön: Frantifek Krömárik és Emi. Ha Bolagová, a polgári lakásépítkezést szövetkezet tagjai aláírják a belépési nyi» laikozatot. (Štefan Petréš — ČTK — felv.) Munkában a királyheimeci szövetkezetesek A királyheimeci EFSZ a múltban a járás élenjáró szövetkezetei közé tartozott, de egy ideje hanyatlásnak indult. Vajon ml a hanyatlás oka? Erről akartam meggyőződni s ezért elhatároztam, hogy ellátogatok a Idrályhe'meci EFSZ-be. Az elnökre való várakozás közben a szövetkezet könyvelőjével váltottam szót. — A hangsúlyt a takarmány betakarítására fektetjük, mert az a soronlevő feladat. Eddig több mint 2000 mázsát gyűjtöttünk be. Majd Igy folytatja: — Kénytelenek voltunk brigádmunkásokat hívni a növényápolási munkák elvégzésére, mert — hogy Is mondjam c^ak — a tagsággal egy kis baj van. Nem veszik Példás katona Stanček Mihállyal bevonulásomkor ismerkedtem meg. Egy századhoz kerültünk és azóta is együtt teljesítjük a haza iránti legszebb kötelességünket, Miska bevonulása előtt a Gyulamajori Állami Gazdaságban dolgozott, hol többször elismerésben részesült mint. kiváló traktoros. Fiatal feleség és kicsi fia várják otthon. A katonai szolgálat letelte után ismét régi munkahelyére megy dolgozni. Stanček MiSka őrvezető nemcsak a civiléletben, de néphadseregünk katpnájaként is megállja a helyét. Ezt bizonyítja az is, hogy ez ideig még büntetésben nem részesült, dicséretben azonban annál többször. Munkája, viselkedése kifogástalan. A kollektívához való viszonya jó, katonatársai szeretik, tisztelik. Századparancsnokunk t és a tisztikar jól határozott, mikor a „Példás katona" jelvénnyel tüntették ki. Stanček Mihály őrvezető mindezt erős akaratával, munkaszeretetével és becsületeségével érte el. Amikor bevonult, nem tudott szlovákul, ma pedig folyékonyan beszéli a szolgálati nyelvet. Mint Csehszlovákiai Kommunista Fártjának tagja is példát mutat, kiveszi részét a pártmunkából. KEZES JÖZSEF, őrvezető komolyan a munkát. Az is előfordul, hogy nem jönnek munkába. Az elnök rendszeresen összehívja a tagságot — sőt még rendkívüli gyűlésre is sor kerül. E pár szó után elköszöntem a könyvelőtől és elindultam, hogy megtekintsem 3 gazdaságot s ha találkozom az elnökkel, akkor majd vele is beszélek. Utam először a kertészetbe vezetett. Uborkakapálás közben találtam Szűcs Györgyre. Mondtam neki, hogy a kertészeti csoport vezetőjével szeretnék beszélni. — Kádár Miklós a csoportvezető, de most nincs itt. Lement az állomásra, káposztát vittek, ott kell lennie az átadáskor. Mindig több mint 2500 fej káposztát szállítunk el. Közben elmondja Szűcs György, hogy már öt éve dolgozik a kertészetben és meg van elégedve a szövetkezettel, benne látja 8 jövőjét. Megtudtam, hogy az elsők között lépett be, nem tétovázott sokat. A kertészetből utam a sertésistállóhoz vezetett, ahol Bók bácsival találkoztam. Elmondta, hogy Dobos és Barta sertésgondozókkal együtt mintegy 560 sertést gondoznak. A kötelező beadásra szánt sertéseknél elérték a napi 70 dekás, a kisebb malacoknál pedig a napi 35 dfekás átlagos súlygyarapodást. Dók bácsi örömmel újságolja, hogy míg tavaly sertéshúsból, alig tudták teljesíteni a kötelező beadást, addig most a félévi beadást túl is teljesítették. Elmondta, a gyarapodást nagyban elősegítette, hogy egy-egy sertés 4 kiló zöld lucernát kap naponta. Azzal az érzéssel távoztam a királyheimeci EFSZ-ből, a szövetkezetnek megvan minden feltétele arra, hogy újból a járás élenjáró szövetkezete közé küzdje fel magát. " Tóth Gyula, Perbenvik Példát imitnt Gál Sándor traktoros 1 szeretnék írni egypár sort. Ő már 1950 óta hibátlanul teljesíti feladatát. Ezldén 271 átiag-hektárt művelt meg. Utána következik Pap András 263 átlag-hektárral, majd Szabó András, aki jelenleg katona. A félévi tervet előreláthatólag a tervezett hátSridőnél 18 nappal korábban teljesítik. E siker eléréséhez hozzájárul Szűri ^oltán brigádvezető is, aki felelősségteljes munkájával példát mutat a többieknek. Irenka Tibor, Madar SZÉP ERE ÉXY A nagymegyeri fogyasztási szövetkezet dolgozói a tojásfelvásárlás ez évi tervét már e napokban száz százalékra teljesítették. Ezen eredmény elérésében nagy segítséget nyújtottak a helyi nemzeti bizottságok, a pártszervezetek és a tömegszervezetek. A fiissi HNB titkára. Szász János elvtárs például személyesen járt házról házra s agitált, hogy mindenki teljesítse tojásbeadási kötelességét. Nagyon jó szervező munkát fejtett kl a kolozsnéffiai noblzottság.. Jól dolgozott a csllízpatasl, csiüznyáradf, tanyi és izsapl HNB is. A nagymegyeri járás a tojásfelvásárlás teljesítésében a kerületben a 4. helyen áll. smo GÉZA, Nagymegyvt. Érdernes-e juhot tenyészteni ? Erre a kérdésre röviden szeretnék válaszolni azoknak, akik vagy tudatlanságból, vagy pedig egyes spekulánsoktól félrevezetve állandóan azt hangoztatják, hogy juhot nem érdemes tenyészteni, arra csak rá tehet fizetni Én már több mint 20 éve foglalkozom juhászattal és feleletem a kételkedőknek csak az lehet, hogy a juhtenyésztésre csak akkor lehet ráfizetni, ha a szövetkezetnek vagy az állami gazdaságnak nincs hozzáértő juhásza. Az is megtörténik, hogy egyes falusi spekulánsok féli evezetik a vezetőséget — már ahogy hagyják magukat — és nem veszik figyelembe a juhász szavait. A iuhállomány az utolsó. Nem akarnak megfelelő aklot építeni, nem törődnek azzal, hogy a juhoknak legyen elegendő jó legelője. Én azt ajánlom a szövetkezetek vezetőségeinek. meg az állami gazdaságoknak is, hogy a juhoknak minél korábban készítsék el a takarmányt, lehetőleg réti szénát vagy lóherefélét. A juhokat semmi esetre sem szabad sással eteinl, mert akkor valóban igazuk lesz a falusi spekulánsoknak. Ha van a szövetkezetnek jó legelője, rétje, a juhtenyésztés csak hasznot hozhat. Persze, amint említettem, szakember is kell hozzá. A mi szövetkezetünkben például e tavasszal átlagosan 4 kg gyapjút nyírtunk le egyegy juhról, ezért 300 koronát kaptunx, egy bárányért 120 koronát, minden fejősjuhtól »an körüliéiül 6 kiló sajtunk, ami 120 rcorona azonkívül a juhtrágya is kiváló alaptrágya. Én mint juhász azt üzenem a szövetkezetek vezetőségeinek és az állami gazdaságoknak, hogy saját tapaszta latom alapján meggyőződtem a juhtenyésztés előnyeiről és ezért bátran követhetik a jó példát. MIKÓ ISTVÁN, Dereske. ÜJ SZÖ 5 * 1659. júllu* f