Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-16 / 165. szám, kedd

Viiiz firnletdrjai, egyesüljetek UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAINAK NAPILAPJA 1959. június 16. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 165. szám Az ember szolgálatában Nehéz dolog volna arra vállalkozni, hogy egy rövidre szabott vezércikk keretében kellő és megfelelő értékelését adjuk a szocialista kultúra kongresszusa négynapos tanácskozásai eredményeinek és jelentőségének. Ämde a lényegeset, a legtöbbet mondót meglátni és kiragadni, — ez szinte magától adódik. Mi volt az, amit a kongresszusi beszámoló oly nyomatékosan hangsúlyozott? Mi képezte a Központi Bizottság nevében felszólaló Hendrych elvtárs beszédének lényegét? Mi domborodott ki a kongresszusi küldöttek, — kulturális dolgozók s az üzemek, a falvak küldötteinek felszólalásaiból egyaránt? Az, hogy a felszabadulás óta eltelt 14 év alatt nemcsak hazánk arculata változott meg a felismerhetetlenségig, hanem — ha nem is ilyen mértékben — megváltozott, formálódott és fejlődött az ember is. Bár igaz, az, hogy társadalmi és gazdasági téren nagyobbat léptünk előre, mint az emberek gondolkodásának megváltoztatásában, — hisz pártunk XI. kongresszusa kitűzhette a szocializmus építése befejezésének feladatát — ám ennek ellenére nem látni az emberek gondolkodásában és magatartásában végbement igen jelentős változást és fejlődést: több mint súlyos hiba, a valóság, az élet durva meghamisítása és befeketítése volna. A szocialista kultúra kongreszszusát megelőző hetekben a kulturális dolgozók — írók, művészek, tudósok — népes csoportjai járták az országot s találkoztak és folyhattak őszinte beszélgetést a dolgozókkal. Hasznosak s gyümölcsözők voltak ezek a találkozások és beszélgetések s nemcsak a gyárak és falvak dolgozói számára — akik a beszélgetések során kétségkívül sok hasznos és új ismeretre tettek szert —, hanem a kultúra képviselői számára is. Sokan közülük itt, e beszélgetések, a néppel való találkozásának során döbbentek rá annak mély igazságára, hogy aki korunk új típusú emberét, annak életét, belső és külső világát akarja ábrázolni és megörökíteni, annak nem elég, hogy csupán művész legyen, hanem együtt kell élnie és lélegeznie a néppel, mélyrehatóan tanulmányoznia és ismernie kell életét. Mert ha nem így tesz, ha nem éli a nép életét, na nem ismeri és tudatosítja társadalmunk fejlődésének törvényeit, akkor bizony hamisan, eltorzítva, valótlanul rögzíti új életünk, új emberét. Nem elég csupán a mát látni — bár az is, ha a tegnappal veted össsze, igen nagy előrelépésről tanúskodik —, mert ha nem látod tisztán a holnap perspektíváit, rossz és hamis képet adsz a máról is. Ha nem hiszed, hogy így van, gondolj csak vissza az 5—6 év előtti időkre, amikor a földművesek, már szövetkezeti tagok közül számosan úgy vélték, hogy boldogulásukat, jövőjüket csak az egyéni gazdálkodásban láthatják biztosítottnak és kiléptek a szövetkezetből, nem egy szövetkezet fel is oszlott. Vajon akkor hű képet adhatott-e a falu életéről s a benne élő emberről az, aki csupán a mát látta, aki megriadt a pillanatnyi megtorpanáson, néhány megtévesztett ember megzavarodottságán s nem nézett, nem látott a holnapba? Pedig kétségkívül pillanatnyi és részigazságot adott volna, de lehet ezzel mérni életünk egész valóságát, lehet-e az állandóan fejlődő, alakuló és formálódó embert, az új életben újjászülető embert csupán egy adott pillanatból és helyzetből megítélni? Maga a szüntelen mozgásban lévő élet adja meg erre a legjobban a választ: nem lehet. Az emberek kultúránktól, a kultúra dolgozóitól éppen azt várják, hogy életünk azon kérdéseire adjanak egyértelmű választ, amelyek sorsukat, jövőjüket és boldogulásukat meghatározzák és eldöntik. Számtalan, száz és ezer esetben tapasztalhattuk már, mily érdeklődéssel fogadták és fogadják az emberek az olyan megnyilatkozásokat és műveket, amelyek a holnap hogyanjára adnak választ, amelyek nemcsak a mát, hanem a belőle következő jövőt is mutatják. Kulturális forradalmunk legnagyobb eredményét éppen abban kell látnunk — és abban is látjuk —, hogy a dolgozók gondolatvilágában mélyreható változásokat idézett elő, olyan változásokat, amelyek következtében az emberek már külön tudják választani azt, ami a társadalom s így az ő saját érdekeiket szolgálja, attól, ami pillanatnyilag ugyan lehet tetszetős és látszólag hasznos, ám végső kihatásaiban kedvezőtlen, sőt káros következményei vannak. Hogyan lehetséges, hogy a szocialista kultúra kongresszusát értékelve a dolgozók gondolkodásában és öntudatában végbement nagy változásokat emeljük ki, holott eddig — főleg a kongresszus előtt — éppen arról írtunk, hogy kulturális forradalmunk fő feladata az emberek gondolkodásában döntő fordulatot elérni? Nincs itt valami ellentmondás, nem zavarjuk össze a dolgokat? Egyáltalán nem. Ugyanis ha azt mondjuk, hogy kulturális forradalmunk feladata és végső célja a múlt minden káros terhétől megszabadult új típusú, szocialista ember kialakítása, ez még korántsem jelenti azt, hogy az ember nevelésében, gondolatvilágának átformálásában már nem értünk volna el igen számottevő eredményt. Csak hangsúlyozni lehet: a szocializmus építésével párhuzamosan sokat és nagyot fejlődtek az emberek, kialakulóban van az új, szocialista ember. Igen, kialakulóban van, szüntelenül formálódik, változik és fejlődik, dé még nem alakult ki — s tegyük hozzá rögtön: nem is alakulhatott ki — teljesen. Célunk viszont az, ezt követeli meg a felépülő új társadalmi és gazdasági rend, hogy kultúránk minden erejével és eszközével támogassa és elősegítse az ember átformálódásának folyamatát. A szocialista kultúra kongreszszusa nemcsak az eddigi eredményeket vette számba és mérte fel, hanem küldetése elsősorban és főleg az volt, hogy kijelölje a kultúra további feladatait és tennivalóit a szocializmus építésének megvalósításában, — az új ember nevelésében. A feladatokat és a tennivalókat viszont az emberek gondolkodásában es magatartásában elért eddigi eredmények szabják meg. Kulturális dolgozóink előtt tehát most nemcsak az a feladat áll, hogy munkájukkal aktívan támogassák és elősegítsék az új ember nevelését, hanem az, hogy ezt a munkájukat a követelményeknek megfelelő színvonalra emeljék. Elsősorban is nekik kell tudásukat, látókörüket és életismereteiket oly színvonalra emelni, amelynek birtokában aztán munkájukkal, alkotásaikkal tevékeny módon nevelhetik és formálhatják az embert. Ez pedig — az új ember kovácsának lenni — nemcsak megtisztelő, de igen felelősségteljes feladat is. INDULÁSRA KÉSZEN ffl^ 75 KOMBÁJN, 80 ARATÓGÉP ÜZEMKÉPESEN VÁRJA AZ ARATÁS MEGKEZDÉSÉI • A KOMBÁJNOK UTÁN 13 AUTOMATAPRÉS TESZI MAJD RENDBE A SZALMÁT • 45 LÁNCTALPAS TRAKTOR A TARLÖHÁNTÁST ÉS VETÉST FOGJA VÉGEZNI • A JÁRÁSBAN 17 NAP ALATT BEFEJEZIK AZ ARATÁST •

A kassai járásban az idei a mindenütt szép sűrű, a szövet A sága eléri a 160 — 200 centimé ^ 15 centiméter. A jól megdoígo V lagon felülj termést ígér. A bárcai GTÁ-nak megnövekedett a munkaköre. Üj szövetkezetek alakultak a falvakban, s több ezer hektár földdel gyarapodott az EFSZ-ek földterülete. ®®®®®®®@®@®®<s®®®®® Az „Örömteli tavasz a m- i ratás nem lesz könnyű. A termés kezeti gabonatáblákon a rozs magastert is. A kalászfejek nagysága 15 — zott föld és a kedvező időjárás átSzámos szövetkezeti faluban először fognak az idén közösen aratni. A gép- és traktorállomás, mint a szocialista mezőgazdaság közvetlen segítője amellett hogy megmunkálja a szövetkezetek földjét, elvégzi a betakarítást is, és messzemenő segítséget nyújt a tervek kidolgozásában és a munka szervezésében. Az aratási és cséplési tervek kidolgozásánál tekintetbe vették, hogy az állomás munkakörébe tartozó szövetkezetek — egy-két kivételévei — nem rendelkeznek gépparkkal. Azért jól átgondolva, úgy dolgozták ki az aratás és cséplés menetét, hogy azt minden szövetkezet mint saját tervét magáévá tegye. Hogy az aratást 17 nap alatt befejezhessék, egy kombájnnak 100 hektáron, egy aratógépnek pedig 51 hektáron kell elvégeznie az aratást. A szövetkezetekkel megkötött szerződések értelmében 2500 hektáron kombájn végzi majd az aratást. A learatott földeken 18 órán belül elvégzik a tarlóhántást és másodvetést is. Az előző évek tapasztalatai a-zt bizonyítják, hogy az aratás menetét több helyen akadályozta a takarmány kaszálásának és betakarításának lemaradása. A lóhere és lucerna első kaszálását az idén jóval az aratás előtt minden szövetkezetben befejezték. Előkészületet tettek a második kaszálás elvégzésére is. A kassai járásban, ahol tudvalevőleg sok új szövetkezeti alakult, a HNB és a falusi pártszervezet nagyobb felelősségétől függ, hogy a gépállomás idejében elvégezhesse az aratást és cséplést. . . . A múltban a behordás mindig elhúzódott. A falvakban munkacsoportokon belül a munkát úgy kell megszervezni, hogy korán reggel, a harmat felszáltakor mindenki a helyén leflypn, s kisebb ebédszünettel alkonyatig folytassák. A tarlózást, a gereblyézést a learatott földeken azonnal el kell végezni, hogy a géoáliomás éjjeli váltásban fennakadás nélkül elvégezhesse a tarlóhántást. A jó terméskilátás ösztönző hatással van a szövetkezeti tagságra. Mind a régebbi, mind az új szövetkezetekben munkacsoportok versenyeznek a termés gyors betakarításáért. Mózes Sándor Növekszik gépipari termékeink kivitele Immár hatodik hete folynak országunkban a járási spartakiádok sikeres bemutatói. A strahoui stadionban Prágában mintegy 10 ezer nfltö tlőtt 4 500 gyakorlatozó kilenr számot mutatott be. Az „Örömteli-- ~tacwsz~ r'rniu gyakorlat, Helyet 1,940 fiú és leáni/ mutatott be, a legjobbak közé tartozott. ®®®®®®®®®®®®®@®®®® Fiatalok műszakja A Nové Sedlo-i Lipniea-bánya * a Február 25. n. v. CSISZ tagjai a VII. Világifjúsági találkozó tiszteletére megrendezték a fiatalok műszakját. A bányászok napja tiszteletére ez a műszak új kollektív szocialista munkafela.ianlást tett. A júniustól augusztusig megszabott feladataikat, melyek túlnyomórészt előkészítő munkálatok, 12 900 köbméter földréteg eltávolításával szárnyalják túl, rendszeres tanulással növelik szaktudásukat, és a szocialista murrkabrigád eím slnyerésšért lépnek versenybe. (ČTK) Gépiparunk magas színvonalát, dolgozóink fejlettségét, tökéletes gépberendezéseinket nagyon kedvezően tükrözi vissza az a tény, hogy az utóbbi tíz év alatt rohamos ütemben növekszik gépkivitelünk. 1929-ben az egész kivitelből a gépipar mindössze 4,5 százalékban vette ki részét. Ez az arány természetesen na már összehasonlíthatatlanul nagyobb. Amíg 1937-ben a gépipari termékek a kivitelnek 6.4 százalékát képezték, 1958-ban a kivitelnek már a 44,1 Gyarapítják szaktudásukat A bratislavai Priemstav nemzeti vállalatban nagy figyelmet fordítanak a dolgozók iskoláztatására. Az üzemi munkaiskola keretében ez évben főleg az építkezési vasmunkások az előregVártott épületelemek készítői, és a gazdasági számvitel dolgozói részére rendeznek szaktanfolyamokat. Ugyancsak előadásokat tartanak a betonozók részére is. Ez évben az üzemi munkaiskola keretében 530 dolgozót iskoláztatnak ki. ami 380nal több, mint tavaly. Külön gondoskodnak még a nehéz gépek kezelői szakképzettségének fejlesztéséről is. A számukra rendezett szaktanfolyamot 5 báger. 6 daru és 2 lánctalpas traktor kezelője végezte el. Az üzemi munkaiskolán kívül a gyár munkásotthonában is rendeznek tanfolyamokat. (ČTK) B

. v j r • •• rr istato f or o v j emberek kerültek a bösi EFSZ élére. A tagság reménykedve tekint a jövő évre. Tavaly bizony „mínuszos" esztendő veit, s az idén nem akarnak odajutni. Remény van — figyelembe véve a jónak ígérkező termést —, hogy a gabonafélékből nem kell vásárolni vetőmagot százezrekért, mint tavaly, mert ez jelentősen megterhelte a szövetkezetet. Nem kevésbé a takarmányvásárlás. Tavaly több mint 370 ezer koronáért vásároltak takarmányt. Az idén a dunaparti kaszálót nem magánosok vették meg, hanem más szövetkezetek. Ez helyénvaló. Olcsóbb lesz a termelés, amely bizony rfia még gyenge pont ja. a gazdálkodásnak. A tej literje 1.75 koronába kerül, a tojás kitermelése darabonkint 11 fillérbe, a marhahús 15 koronába, a sertéshús . S.91 koronába kilónként. Benne van ebben a vásárolt takarmány, a százezrek. A nemesabonyi szövetkezet másként gazdálkodik. Nézzük meg a kitermelést ugyanazoknál a termékeknél. Aratják a repcét A dunaradványi szövetkezet földjein már megérett a repce, ázotnbat'on negyven szövetkezetes aratta kézi kaszával az öt hektáros repce táblát. Azért aratták kézi kaszával, mert a talaj nedves és gépekkel nem lehet rámenni. A dunaradványi szövetkezetesek igyekeznek a repcearatással, hoqy a veszteséget megelőzzék. Az óqyallai járás szövetkezeteiben öszszesen 125 hektár őszi repcét aratnak le. E héten a iárás más szövetkezeteiben is aratják már a repcét. Egy liter tej kitermelése 1.27 korona, egy tojásé 31 fillér, 1 kiló marhahúsé 5.44 korom, 1 kiló sertéshúsé 5.22 korona. A pluszos és mínuszos zárszámadás gyökerét itt kell keresnünk. A biztosítási alapra Bősön 24 711 koronát tettek, a kisebb nemesabonyi szövetkezetben 167 ezer koronát. T

ehették, mert volt miből. Hozzá kell tenni azonban, hogy megteremtették. Bősön is ezt az utat járják. (- d) százalékát tették ki és ez évben kivitelünk 50 százaléka gépiparunk készítménye. 1948-hoz viszonyítva tavaly 22-szeresére növekedett a kivitelünk gépberendezésekből és egész gyári beruházásokból. A beruházási termékeket, a gépberendezéseket főleg a szocialista országokba exportáljuk körülbelül 8i százalékig, ebből 60 százalék gépipari terméket a Szovjetunióba. (ČTK) A Stará Turai finom-mechanikai üzemben világviszonylatban is elsőrangú orvosi műszereket gyártanak. Ezt az is bizonyltja hogy a brüsszeli világkiállításon készítményeik több aranyérmet es nagydíjat nyertek. Az üzemben több mint 500 különböző orvosi műszert készítenek. Tervbevették 50 újfajta segédeszköz "-"ártását is. Képünk I'erech Jozefet, az elektromos részleg egyik szakemberét mutatja az újfajta czpektrális fotométerek ellenőrzése közben. (Foto: V. Pribil, ČTK) Boltozó állványt szállítunk Pakisztánnak (ČTK) — A holešovicei kikötőben egy cementkemence hatalmas boltozó állványa vár elszállításra, amelyet Pakisztán számára készítettek. A prerovi gépgyárak dolgozói ezt a müvet a megszabott határidő előtt 14 nappal keszítették el. A boltozóállvány 11 méter hosszú és több mint 37 tonnát n.vom. Ez több sorozatos szállítás utolsó darabja. Ezt a kolosszust a jövő héten folyami különbárkára helyezik, és Hamburgon át jut rendeltetési helyére. :<a>®®®®®® Lidice barbár elpusztításának 17. évfordulóján, június 14-én délutC >'.agy tömeggyűlést rendeztek a lidicei mártír dk tömegsírjánál. A tömeggyűlésen Helena Leflerová képviselő, a Nemzeti Front prágai kerülei bizottságának főtitkára mondott beszédet. Felvételünkön a tömeggyűlé: résztvevőit láthatjuk. (Foto K. Nevald, ČTK)