Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-11 / 160. szám, csütörtök

ÖNBÍRÁLAT Mea culpa, mea culpa, mea maxi­ma culpa. Iqy kel­lene kezdenem, mert olyan válla­lat vagyok, azaz a vállalat csak egy fiókja, mely évek óta áprilisban tel­jesítette először a lakásépítés tervét. A kassai Maqas­építészeti Vállalat csernői építőiro­dája a becses ne.­vem. Ne csodál­kozzanak rajta, hoqy éppen én mondok ma önbí­rálatot, de úgy érzem, nagyon ls szükség van most rá, hogy könnyítsék lelkiismerete­men. Azzal kezdem, hogy valamikor dé­delgetett qyerek voltam a kassai ke­rületben. Törődtek velem, foqlalkoz­tak üqves-bajos dolgaimmal, figyel­ték fejlődésemet. Néhány éve azon­ban már rosszul meqv a sorom. Ügy néznek rám, mintha nem is lé­teznék, mintha mostohaqverek len­nék. Iqaz, bennem volt a hiba. mert tűrtem a hanvaqságot, az anyagpa­zarlást, a lopkodást, a qépek meg­rongálását és ami a legfőbb, embe­reim halvérűségét. Szinte szemreb­benés nélkül vették minden hónap végén tudomásul, hoqy a tervet csu­pán 50, 60 vagy 70 százalékra telje­sítettem. De ennek már örökre vé­ge, mert tovább nem tűröm. — Konkrétabban, a lényeghez — szól közbe valaki. Helyes a hozzászólás. Konkrétab­ban kell beszélnem, hogy mindenki lássa, hol van a kutya elásva. Azt állítják az iqazqatősáqon, hoqy az év elejétől 1149 000 korona mankóm, azaz 16 nap késésem van és hogy az első negyedévben mindössze 77,3 százalékra teljesítettem az építés tervét. Sajnos, ez így van. De mind­járt meg kell mondanom azt is, hogv áprilisban ez a szám már 100,5 szá­zalék és hoqy eqy kicsit kihúzzam magam, évek óta ez az első eset, amikor 1,00 százalékon felül teljesí­tem a havi tervet. Amit máius elseje tiszteletére ígértem, hoqy 28 lakást átadok a dolqozóknak, be is tartot­tam. Az iqazqatósáqon azt hiszik, hoqv Csernő egy külön orszáq, hogy Itt té­len is meleg van. Másképpen hogvan maqvarázzam azt a fejetlen terve­zést. melv szerint nekem az első ne­qvedévben az eqész évi építési terv 29,6 százalékát, a II. negyedévben 25,6 százalékát, a III. negyedévben 24,1 százalékát, a IV.-ben pedig 20,7 százalékát kell teljesítenem. Aki csak egv kicsit is többet ért az építészet­hez, mint tvúk az ábécéhez, már an­nak is tudnia kellene, hoqy az építé­szet Ieqfőbb szezonja a második és harmadik negyedév. Habár az első neovedévben hideqek. fagvok van­nak, méqi.s erre az időszakra állapí­tották meq számunkra a leqmaqasabb tervet. A II. neqvedévben maoam nö­veltem a májusi tervet 500 000 ko­ronával. mert a mankót az építészet napiáio mindenképpen le akarom tör­leszteni. Á tervezéssel persze szorosan ösz­szefüqa az anvaqellátás is. Most úqv állok, hoov aliq két órára elég az eqész téolakészlet. aztán ábrándozha­tok a szebb időkről, amikor méq volt eléq anvaq, vaqv tégla helyett beva­kolhatom a falba az iqazqatósáq em­berének. Kraus anyaqbeszerzőnek az íqéretét. — Más szemében meqlátja a szál­kát, a magáéban pedig a qerendát sem — szó! közbe újra eqy hang. Köszönöm a helvreiqazítást. Iqaza van az elvtársnak. Hoqv van mit se­perni a saiát portámon is, ezt nem taqadom. Mivel védekezhetem pél­dául az anvaqpazarlás _ kérdésének meqvitatásában. Semmivel. Vala­mennyi építkezésemen rendetlenséq van. az anvaq, szerszám szerte-szét hever, téqla. cement betaposva a földbe, fa. deszka széiielszórva. Bi­zony. ha mindazt, ami itt nálam kár­ba vész. a mesternek, építésznek, vaqv a munkásnak kellene megfizet­nie a saját béréből, úqv baqóra se Zsebre tett kézzel akarnak építeni talán? Nem, a mun­kakedv megvan, csak a téglára kell feleslegesen sokat várni a csernói lakások építésénél. keresnének. Szinte széqyellem meg­mondani, hogy 64 ezer korona hasz­nálati díjat fizetek havonta a gé­pekért, méqis több mint egyharmada kihasználatlanul, elromolva hever különböző helyeken. Másutt talán bosszankodnak, hogy nincs vibráto­ruk a betonozáshoz, nálam meg annyi van. hoqv azt sem tudom, mit csinál­jak velük. Jött most hozzám eqy új qépesítő. Remélem, az új seprű e téren jól foq seperni. Réqen szükséq lett volna már erre. Az építkezési anvaqokkal sem állok a leqjobban. Előbb azt mondtam, hogy nem kapok idejében kellő mennyiségű arivagot. De ami már itt van, azzal sem tudok rende­sen qazdá'kodni. Ha eqv kapitalista építkezési vállalkozó látná, mi meqy nálam végbe az anyaqqal, bizony azon percben utilaput kötne vala­mennyi mesterem talpára. Pedig ne­kem jobban kellene gazdálkodnom, mint s kapitalistának, mert itt kö­zös vaqyonról van szó. olyanról, me­lyet a dolgozók munkája teremtett meq. Szinte nehezemre esik bevalla­ni, hoqv a zsaluzó deszkák néqyzet­méteréért havonta 6 korona 40 fil­lér használati díjat fizetek. És hol vannak ezek? A föld alatt nvuqodnak békében, mert a mesterek, építészek, rá sem fütyülnek az anvaqtakarékos­kodásra. Az iskola építésénél har­minc néqyzetméter zsaluzó deszka van betemetve a föld alá. Lackó épí­tésvezető méq a füle botját sem mozdítja, hoqy rendet csináljon széléseket sem a munka előtt, sem a munka után és nem nevelik a mun­kásokat rendre. Ilyenek az építé­szeim is. ők viszont véka alá rejtik a terveket, nem ismertetik a meste­rekkel. munkásokkal, így aztán ter­mészetes, hoqv maqas a termelési költség, rossz a munka minősége, ezért néha kétszer is el kell végezni ugyanazt a munkát. Ilyen okok miatt léptem túl sok esetben a béralapot. Nehezemre esik téged is meqem­líteni, Jolsvai Lajos, Kára Pál, Pán­di Gusztáv, Greipel Herbert. Kazs­mír Lajos, de muszáj. Álljatok csak ide helyettem és ti is mondjatok önbírálatot. Majd akkor meglátjátok, milyen nehéz és kellemetlen nyilvá­nosságra vinni a hibáinkat. De az ön­bírálat olyan, mint beteq számára a jó orvossáq. Hát most titeket kér­dezlek a munkások nevében. Tiszta-e a lelkiismeretetek, ha a munkás a ti hibátokból nem keresi meq a ren­des havi bérét? Tudtok-e nvuqodtan aludni, amikor túllépitek a béralapot, amikor az építkezéseken szerteszét hever az anvaq, nincs az előírt rak­tárban, amikor az iroda adminisztra­tív dolqozóinak kell eljönniök hozzá­tok brioádra rendet csinlálni az anvaqgal ? És te. Harqas mesterem, aki fia­tal és lelkes dolqozőm vaqv, elné­zed-e nvugodt lelkiismerettel, ami a kultúrház építésénél történik? A cigánymunkás itt szerinted csak lóq. elrontja a lépcsőt, a betonozást, amit később újra kell csinálni. Meq­maqvaráztad-e neki a munka me­netét? Nem. Nos. barátom, az ilyen viszony a munkáshoz nem válik be­csületedre, sem neked, sem többi társadnak. Kissé túlságosan belejöttem az ön­bírálatba. Hej de jól is esik egy mé­lyet sóhajtani utánna. Már csak azért is, mert hibáimon kívül vannak jó oldalai is a munkámnak. Erről kell most valamit mondanom, nehogy csak rosszat gondoljanak rólam. Nemrég egv új vezető, Kriskő Pál jött hoz­zám, ügy látszik, hogy rendbeszedi egy kicsit a dolgaimat. Azért is örü­lök neki, mert Csernőn, már jól isme­rik, valamikor itt dolgozott, és ahol volt, ott rend is volt. Nos, tőle várom, hoqy hamarosan meqnövek­szik nálam is a munka termelékeny­séqe és csökken az önköltség. Mind­járt májusra 500 000 koronával nö­velte a tervet és egyes részlegeken, AZ ÚJ SZÓ Igy néz ki Csernő egyik új utcája. MB Horváth felv. e téren. Ügy gondolja, hogy az ál­lamnak eléq pénze van, minek hát a takarékoskodás. Harqas mester is így gondolkozik és cselekszik. Ott he­ver munkahelyén szerteszét a ce­ment. tégla, deszka összetörve, szét­szórva. — Ez igen. Ez önbírálat. Csak to­vább. konkrétan — szólnak közbe di­csérőleq többen is, Iqen, konkrétan.. De higgyék el, szinte fái a szívem, amikor meste­reimet. építészeimet kell bírálnom, akiket úqy szeretek, mint önmaqa­mat. Hisz akármelyiküket említem, mind jó szakember, üqyes építész. Egv doloq bizonyos azonban: rendet­lenek. hanyagok. Vegyük csak sor­ba őket, hoqv egvikük se sértődjék meg: Bodzás István, Lackó Tibor, Hargas Pál (ő a legfiatalabb). Pász­tor János, Szabó Pál. Gábris Ferenc a mestereim. Igyekeznek a munka technikai részét becsületesen elvé­qezni. Csakhoqy mester-e az, aki csak önmaqának mestere? És ők ilyenek. Nem törődnek a munkások­kal. szaktudásuk növelésével. Féltve őrzik tudásukat, nehoqy más eltanul­ja, nem tartanak termelési meqbe­GONDOLNAK A TÉLRE A bratislavai kerület me- 7000 hektárról beszállítót- A kerület szövetkezeteiben zoyazdasági dolgozói a múlt ták a szériát a begyűjtő már 37 400 tonna sílóta­héteri nagy ütemben hozzá- üzemekbe vagy kazalba karmányt készítettek, láttak a takarmány beta- rakták. A kerületben el- A takarmányelökészl­karításához. 213 sflózó sőknek a somorjai, a gálán- tésben a somorjai szövet­kombájn, több száz füka- tai és a szenei járás szó- kezetesek állnak az élen. szálógép. szénaforgató és vetkezetesei kaszálták le A kaszálásra, betakarításra szénagyüjtőgép dolgozott. 130 százalékra a lóherefé- g s sílőzásra' valamennyi A kerület szövetkezete- léket. qéuet felhasznál iák A muri­séi saiát gépeikkel és a A bratislavai kerületben ' .. traktorállomás segítségével a múlt hét végéig a rétek kat u9>' szerveztek meg, több mint 28 ezer hektáron 31,3 százalékát, az öszi h°9. v a takarmány betaka­a lóhereféléknek 81,5 szá- keverékeknek pedig 39,6 rítására tartós munkacso­zalékát kaszálták le, és százalékát kaszálták le. portokat alakítottak. a lakásépítkezéseknél bevezette a hármas műszakot, ugyanúgy, mint a vasútnál. Ez jól bevált módszer. Igyekeznem kell minden jót mielőbb a gyakorlatba is bevezetni, mert ez idén 88 lakást, jövőre pedig 216-ot kell átadnom a dolqozóknak- A ki­rályhelmeci építkezésen már a múlt hónapban megszerveztek eqy komp­lexbrigádot. Tagjai nemcsak két műszakban dolgoznak és teljesítik a tervet, de az anyagtakarékoskodás érdekében is tettek már szükséges intézkedéseket. Ilyen komplexcsopor­tot most Csernőn is akarok szervez­ni, méqhozzá kettőt. Nemréq meg­kezdtem a munkát a folyamatos építkezésen is, amelyet ez idén és lövőre még jobban ki akarok széle­síteni. Az építésvezetők rövid egy hónap alatt megszokták, hoqy pontosan meqjelenjenek a termelési meqbe­széléseken. Hiszem, hamarosan azt is megszokják, hoqy rend leqyen az udvarokon. Ebben az iqyekezetemben már a szakszervezet és főleg a párt­szervezet is nagy seqítséqet nyújt. A nyári fürdőt június véqén szeret­ném átadni a csernőieknek, hogy a naqy hőségben, a sínpárak rengete­gében leqyen hol lehűteni testüket. Ezért itt is bevezettem a kettős mű­szakot. Az iskolán is két műszakban fognak dolgozni, méq éjjel is, csak­hoqy határidőre átadhassam a qye­rekeknek. Látják, meqvan bennem is és dolqozóimban is a jóakarat. Csak a munkaszervezés terén hiányzott eddiq egy biztos kéz, eqy jó veze­tő. És Kriskó elvtársban e téren, azt hiszem, nem csalódom. Ilyen az én munkám, amelyről el­mondtam a jót és a rosszat, úgy, ahoqv van. Remélem többé nem lesz szükséq önbírálatra. Horváth Sándor. CÉLBA ÉRKEZTEK Míg ' járásunk területén is sok helyi nemzeti bizottság, egységes földmüvesszö­vetkezet vagy éppen egyénileg gazdálkodó paraszt nem fordít nagy gondot a be­szolgáltatási kötelezettségek idejében való teljesítésére, addig a gondos, becsületes munka eredménye néhány községben már most az, hogy egyes termékek felvásárlá­sában teljesítették az egész évi feladatot. A kedvező időjárást az egész évi tojás­beadásra is jól kihasználták, különösen az egységes földmüvesszövetkezetek; a kassai járásban eddig már kilenc község telje­sítette az egész évi toiásbegyü.itést, bele­értve az állami felvásárlást is. E községek: Baska, Bólyár, Beszter, Gönnyü, Hutkóc, Kassahámor. Regeteruszka, Szina és Felső­hutka. Örvendetes az a tény is, hogy e községek közül Kassahámor és Felsöhut­ka kivételével a többi mind szövetkezeti falu. Egymagában ez a tény is bizonyítja a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás előnyeit. A célhoz már nagyon közel állnak a további szövetkezeti faluk is. mint Bu­damér, Györgyi, Rés, Kecerkosztolány, Koksov—Baksa, Rákos, Szalánchuta. Zse­bes. Éppen az ellenkezőjét írthatjuk egy­néhány községről, ahol bizony nagyon le­maradtak a tojásbegyüjtésben. Enyicke a feladatát csak 33.5 %-ra, Kavécsány 17.8 %­Hogyan jut el két mexikói küldött a VI T-re Századunk tagjai fejenként 100 koronát ajánlottak fel a VIT-szolidaritási alapjára. A* mai napig ez az összeg 195 koronára emelkedett. Ez az összeg még emelkedni fog és biztosan túllépi a 200 koronát. Szá­zadunk tagjai így lehetővé tették két me­xikói küldött útiköltségeinek a fedezését, hogy részt vehessenek az ifjúsági találko­zón. Kezes József, őrvezető • •• ra, Alsócsáj 41.5 °/o-ra, Ősva 38.7 %-ra, Szakaly 16.1 %-ra, Téhány 25.2 %-ra. Fel-, söcsáj 31.6 %-ra teljesíti. A t.ejbegyüjtésben a legszebb eredménye­ket Bárca, Budamér, Gönnyü. Rás, Kenyhec, Koksov—Baksa, Ócsvár és más szö­vetkezeti faluk érték el. mélyek tervüket magasan 100 %-on felül teljesítik. Az egyénileg gazdálkodók itt is lemaradtak. Bölzse a tervet csak 5.2 °/o-ra teljesíti, Hilvó 18 %-ra, Haraszti 24.7 %-ra. Kassa­béla 27.6 u/o-ra, Kisida 22.4 %-ra, Szakaly 6.3 %-ra, Felsőcsáj 23.7 %-ra. Felsőtőkés 24,4 °/o-ra teljesíti csupán a tervet. A sertéshúst Bolyár, Budamér, Beszter. Gönnyü, Rás, Kalsa és további szövetkezeti faluk teljesítik jól, nagyon elmaradtak Gar­bócbogdány 28.8 %-ra. Bunetice 17 %-ra. Haraszti 23.5 %-ra Kavécsány 10.1 %-ra, Kecerlipót 12.6 %-ra. Az eredmény tehát: a szövetkezeti faluk mindent teljesítenek — az egyéniek sem­mit sem. Iván Sándor, Kassa. Jól halad a növényápolás A szécsénkei szövetkezetben jól haladnak a növényápolási munkála­tokkal. Kiegyelték a mákot, a korai burgonyát feltöltötték, a «burgonyát kézi és lókapával megkapálták, a napraforgót is kiegyelték és megka­pálták. Befejezték a takarmányrépa egye­lését is. Hátra van még a kukorica egyelése. Koncz Ferenc és Konopka János csoportvezetők azon igyekez­nek, hogy a növényápolást minél elóbb befejezzék. Ha a szükség úgy kívánja, a kocsisok és traktorosok is segítenek a növényápolásban. Major András, Szécsénke Szép jövő vár rá A tavaszi nap pazarul szórja me­A. leg sugarait. Ipolynyéken Slezák Mihály ék udvarára is zápor szerűen öm­lenek a napsugarak. A ház, melynek udvarán üldögél Mihály bácsi, szoba­konyhából áll, kis kamra, sertésól van hozzáépítve. Mindjárt a konyha előtt vén diófa terpeszkedik. Ágai bebo­rítják a házikó udvarát. Mihály bácsi kedves fája ez. Még legénykorában ültette, gondozta, s most vele együtt öregedett meg a diófa. A házban rajta kívül senkit sem találunk. Csak a kis unokája, Pistike játszadozik körülötte. — A határban vannak a fiatalok ... - mondja Mihály bácsi. A ku­koricát kapálják. Sietniök kell vele. hogy el ne hatalmasodjék a gyom a kukoricaföldön. A kis unoka nyugtalanul figyeli szavait. Egyéves múlt, már pötyög­ni szeretne. Mihály bácsi térdére ül­teti, átkarolja, csitítgatja — biztat­gatja ... nemsokára jön már anyu­kúja. Pistike, mintha értené szavait, abbahagyja nyugtalankodását. Nagy­apa pipát húz elő kabátja zsebéből Megtölti szép sárga dohánnyal, rá­gyújt. Figyelme azonban most is a kis unokára irányul. Hol magához szorítja, hol •leteszi a kis pad mellé, játszadozzék kedvére. Mesélni kezd Azokat az éveket idézi, mikor az ura­dalomban dolgozott, amikor nehéz évek jártak a szegény emberre. Uno­kája ezt még nem érti!... Igy hát felénk fordulva mesél tovább a nagy­apa. Mikor abbahagyja, megint csak magához szorítja kis unokáját. — Pistikére szép jövő vár... ejti ki a szavakat Slezák Mihály. Ő már nem fog annyit szenvedni, amennyit mi szenvedtünk. . - Igen nagyapa, így lesz ez. .. szorítjuk meg kezét Mihály bácsinak s elindulunk ipolynyék kacskaringós utcáin Szalai elvtárshoz, a szövetke­zet elnökéhez. Az utcák kihaltnak tűnnek. Nem­csak a kis Pistike apukája és anyu­kája, de a falu egész dolgos népe most a határban szorgoskodik. A 45 hek­táros cukorrépaföldön befejezték az egyelést, 120 hektáron most kapálják a kukoricát. Az ipolynyéki szövetke­zet tagjai nagy terveket tűztek ma­guk elé a kukoricatermesztéssel kap­csolatban. 30 mázsás szemtermést akarnak elérni hektáronként, s ezzel biztosítani akarják állattenyésztésük lényeges javítását. Beszélgetésünk so­rán a szövetkezet 50 tagú ifjúság: munkacsoportjára tereli a szót Szalai elvtárs. Elismerően beszél munkájuk­ról. A fiatalok negyedmilliós bevétel­re törekednek a zöldségkertészetben, s ezenkívül a burgonyaföldek ápolását is végzik. A növényápolással annyira előrehaladtak, hogy a szövetkezet vezetősége lehetővé tette most szá­mukra, hogy négynapos üdülésre menjenek a Magas-Tátrába. — Mire visszajönnek, kezdhetjük a széna és a herefélék begyűjtését. Ezeknél a munkálatoknál ismét szá­mítunk fiataljaink szorgalmára. E 'lbúcsúzunk Szalai elvtárstól. A 79 éves Slezák Mihály bácsi szavai jutnak eszünkbe. — Pistikére szép jövő vár... mon­dotta néhány órával ezelőtt az ösz­hajú bácsi. Igen, így lesz ez... Ipoly­nyéken a szövetkezet békés, boldog életet teremt fiatalnak-öregnek egy­aránt. FARKAS KÁLMÁN A királyhelmeci, a s/omoiori és bodrogszerdahelyi, valamint a ki? teryenyei állami gazdaságokban 160 hektárnyi szőlőt repülőgép segítse gével permeteztek meg. Ez a módszer 55 százalékkal csökkenti a sző! termesztés önköltségeit, s igen jelentős munkaerő megtakarítást jc'er Képünkön a szőlőterületre leereszkedő repülőgép permetez. Foto: J. Kočiš ČTi ÜJ S7ŕ* t + 1959. június 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom