Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)
1959-06-11 / 160. szám, csütörtök
ÖNBÍRÁLAT Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa. Iqy kellene kezdenem, mert olyan vállalat vagyok, azaz a vállalat csak egy fiókja, mely évek óta áprilisban teljesítette először a lakásépítés tervét. A kassai Maqasépítészeti Vállalat csernői építőirodája a becses ne.vem. Ne csodálkozzanak rajta, hoqy éppen én mondok ma önbírálatot, de úgy érzem, nagyon ls szükség van most rá, hogy könnyítsék lelkiismeretemen. Azzal kezdem, hogy valamikor dédelgetett qyerek voltam a kassai kerületben. Törődtek velem, foqlalkoztak üqves-bajos dolgaimmal, figyelték fejlődésemet. Néhány éve azonban már rosszul meqv a sorom. Ügy néznek rám, mintha nem is léteznék, mintha mostohaqverek lennék. Iqaz, bennem volt a hiba. mert tűrtem a hanvaqságot, az anyagpazarlást, a lopkodást, a qépek megrongálását és ami a legfőbb, embereim halvérűségét. Szinte szemrebbenés nélkül vették minden hónap végén tudomásul, hoqy a tervet csupán 50, 60 vagy 70 százalékra teljesítettem. De ennek már örökre vége, mert tovább nem tűröm. — Konkrétabban, a lényeghez — szól közbe valaki. Helyes a hozzászólás. Konkrétabban kell beszélnem, hogy mindenki lássa, hol van a kutya elásva. Azt állítják az iqazqatősáqon, hoqy az év elejétől 1149 000 korona mankóm, azaz 16 nap késésem van és hogy az első negyedévben mindössze 77,3 százalékra teljesítettem az építés tervét. Sajnos, ez így van. De mindjárt meg kell mondanom azt is, hogv áprilisban ez a szám már 100,5 százalék és hoqy eqy kicsit kihúzzam magam, évek óta ez az első eset, amikor 1,00 százalékon felül teljesítem a havi tervet. Amit máius elseje tiszteletére ígértem, hoqy 28 lakást átadok a dolqozóknak, be is tartottam. Az iqazqatósáqon azt hiszik, hoqv Csernő egy külön orszáq, hogy Itt télen is meleg van. Másképpen hogvan maqvarázzam azt a fejetlen tervezést. melv szerint nekem az első neqvedévben az eqész évi építési terv 29,6 százalékát, a II. negyedévben 25,6 százalékát, a III. negyedévben 24,1 százalékát, a IV.-ben pedig 20,7 százalékát kell teljesítenem. Aki csak egv kicsit is többet ért az építészethez, mint tvúk az ábécéhez, már annak is tudnia kellene, hoqy az építészet Ieqfőbb szezonja a második és harmadik negyedév. Habár az első neovedévben hideqek. fagvok vannak, méqi.s erre az időszakra állapították meq számunkra a leqmaqasabb tervet. A II. neqvedévben maoam növeltem a májusi tervet 500 000 koronával. mert a mankót az építészet napiáio mindenképpen le akarom törleszteni. Á tervezéssel persze szorosan öszszefüqa az anvaqellátás is. Most úqv állok, hoov aliq két órára elég az eqész téolakészlet. aztán ábrándozhatok a szebb időkről, amikor méq volt eléq anvaq, vaqv tégla helyett bevakolhatom a falba az iqazqatósáq emberének. Kraus anyaqbeszerzőnek az íqéretét. — Más szemében meqlátja a szálkát, a magáéban pedig a qerendát sem — szó! közbe újra eqy hang. Köszönöm a helvreiqazítást. Iqaza van az elvtársnak. Hoqv van mit seperni a saiát portámon is, ezt nem taqadom. Mivel védekezhetem például az anvaqpazarlás _ kérdésének meqvitatásában. Semmivel. Valamennyi építkezésemen rendetlenséq van. az anvaq, szerszám szerte-szét hever, téqla. cement betaposva a földbe, fa. deszka széiielszórva. Bizony. ha mindazt, ami itt nálam kárba vész. a mesternek, építésznek, vaqv a munkásnak kellene megfizetnie a saját béréből, úqv baqóra se Zsebre tett kézzel akarnak építeni talán? Nem, a munkakedv megvan, csak a téglára kell feleslegesen sokat várni a csernói lakások építésénél. keresnének. Szinte széqyellem megmondani, hogy 64 ezer korona használati díjat fizetek havonta a gépekért, méqis több mint egyharmada kihasználatlanul, elromolva hever különböző helyeken. Másutt talán bosszankodnak, hogy nincs vibrátoruk a betonozáshoz, nálam meg annyi van. hoqv azt sem tudom, mit csináljak velük. Jött most hozzám eqy új qépesítő. Remélem, az új seprű e téren jól foq seperni. Réqen szükséq lett volna már erre. Az építkezési anvaqokkal sem állok a leqjobban. Előbb azt mondtam, hogy nem kapok idejében kellő mennyiségű arivagot. De ami már itt van, azzal sem tudok rendesen qazdá'kodni. Ha eqv kapitalista építkezési vállalkozó látná, mi meqy nálam végbe az anyaqqal, bizony azon percben utilaput kötne valamennyi mesterem talpára. Pedig nekem jobban kellene gazdálkodnom, mint s kapitalistának, mert itt közös vaqyonról van szó. olyanról, melyet a dolgozók munkája teremtett meq. Szinte nehezemre esik bevallani, hoqv a zsaluzó deszkák néqyzetméteréért havonta 6 korona 40 fillér használati díjat fizetek. És hol vannak ezek? A föld alatt nvuqodnak békében, mert a mesterek, építészek, rá sem fütyülnek az anvaqtakarékoskodásra. Az iskola építésénél harminc néqyzetméter zsaluzó deszka van betemetve a föld alá. Lackó építésvezető méq a füle botját sem mozdítja, hoqy rendet csináljon széléseket sem a munka előtt, sem a munka után és nem nevelik a munkásokat rendre. Ilyenek az építészeim is. ők viszont véka alá rejtik a terveket, nem ismertetik a mesterekkel. munkásokkal, így aztán természetes, hoqv maqas a termelési költség, rossz a munka minősége, ezért néha kétszer is el kell végezni ugyanazt a munkát. Ilyen okok miatt léptem túl sok esetben a béralapot. Nehezemre esik téged is meqemlíteni, Jolsvai Lajos, Kára Pál, Pándi Gusztáv, Greipel Herbert. Kazsmír Lajos, de muszáj. Álljatok csak ide helyettem és ti is mondjatok önbírálatot. Majd akkor meglátjátok, milyen nehéz és kellemetlen nyilvánosságra vinni a hibáinkat. De az önbírálat olyan, mint beteq számára a jó orvossáq. Hát most titeket kérdezlek a munkások nevében. Tiszta-e a lelkiismeretetek, ha a munkás a ti hibátokból nem keresi meq a rendes havi bérét? Tudtok-e nvuqodtan aludni, amikor túllépitek a béralapot, amikor az építkezéseken szerteszét hever az anvaq, nincs az előírt raktárban, amikor az iroda adminisztratív dolqozóinak kell eljönniök hozzátok brioádra rendet csinlálni az anvaqgal ? És te. Harqas mesterem, aki fiatal és lelkes dolqozőm vaqv, elnézed-e nvugodt lelkiismerettel, ami a kultúrház építésénél történik? A cigánymunkás itt szerinted csak lóq. elrontja a lépcsőt, a betonozást, amit később újra kell csinálni. Meqmaqvaráztad-e neki a munka menetét? Nem. Nos. barátom, az ilyen viszony a munkáshoz nem válik becsületedre, sem neked, sem többi társadnak. Kissé túlságosan belejöttem az önbírálatba. Hej de jól is esik egy mélyet sóhajtani utánna. Már csak azért is, mert hibáimon kívül vannak jó oldalai is a munkámnak. Erről kell most valamit mondanom, nehogy csak rosszat gondoljanak rólam. Nemrég egv új vezető, Kriskő Pál jött hozzám, ügy látszik, hogy rendbeszedi egy kicsit a dolgaimat. Azért is örülök neki, mert Csernőn, már jól ismerik, valamikor itt dolgozott, és ahol volt, ott rend is volt. Nos, tőle várom, hoqy hamarosan meqnövekszik nálam is a munka termelékenyséqe és csökken az önköltség. Mindjárt májusra 500 000 koronával növelte a tervet és egyes részlegeken, AZ ÚJ SZÓ Igy néz ki Csernő egyik új utcája. MB Horváth felv. e téren. Ügy gondolja, hogy az államnak eléq pénze van, minek hát a takarékoskodás. Harqas mester is így gondolkozik és cselekszik. Ott hever munkahelyén szerteszét a cement. tégla, deszka összetörve, szétszórva. — Ez igen. Ez önbírálat. Csak tovább. konkrétan — szólnak közbe dicsérőleq többen is, Iqen, konkrétan.. De higgyék el, szinte fái a szívem, amikor mestereimet. építészeimet kell bírálnom, akiket úqy szeretek, mint önmaqamat. Hisz akármelyiküket említem, mind jó szakember, üqyes építész. Egv doloq bizonyos azonban: rendetlenek. hanyagok. Vegyük csak sorba őket, hoqv egvikük se sértődjék meg: Bodzás István, Lackó Tibor, Hargas Pál (ő a legfiatalabb). Pásztor János, Szabó Pál. Gábris Ferenc a mestereim. Igyekeznek a munka technikai részét becsületesen elvéqezni. Csakhoqy mester-e az, aki csak önmaqának mestere? És ők ilyenek. Nem törődnek a munkásokkal. szaktudásuk növelésével. Féltve őrzik tudásukat, nehoqy más eltanulja, nem tartanak termelési meqbeGONDOLNAK A TÉLRE A bratislavai kerület me- 7000 hektárról beszállítót- A kerület szövetkezeteiben zoyazdasági dolgozói a múlt ták a szériát a begyűjtő már 37 400 tonna sílótahéteri nagy ütemben hozzá- üzemekbe vagy kazalba karmányt készítettek, láttak a takarmány beta- rakták. A kerületben el- A takarmányelökészlkarításához. 213 sflózó sőknek a somorjai, a gálán- tésben a somorjai szövetkombájn, több száz füka- tai és a szenei járás szó- kezetesek állnak az élen. szálógép. szénaforgató és vetkezetesei kaszálták le A kaszálásra, betakarításra szénagyüjtőgép dolgozott. 130 százalékra a lóherefé- g s sílőzásra' valamennyi A kerület szövetkezete- léket. qéuet felhasznál iák A muriséi saiát gépeikkel és a A bratislavai kerületben ' .. traktorállomás segítségével a múlt hét végéig a rétek kat u9>' szerveztek meg, több mint 28 ezer hektáron 31,3 százalékát, az öszi h°9. v a takarmány betakaa lóhereféléknek 81,5 szá- keverékeknek pedig 39,6 rítására tartós munkacsozalékát kaszálták le, és százalékát kaszálták le. portokat alakítottak. a lakásépítkezéseknél bevezette a hármas műszakot, ugyanúgy, mint a vasútnál. Ez jól bevált módszer. Igyekeznem kell minden jót mielőbb a gyakorlatba is bevezetni, mert ez idén 88 lakást, jövőre pedig 216-ot kell átadnom a dolqozóknak- A királyhelmeci építkezésen már a múlt hónapban megszerveztek eqy komplexbrigádot. Tagjai nemcsak két műszakban dolgoznak és teljesítik a tervet, de az anyagtakarékoskodás érdekében is tettek már szükséges intézkedéseket. Ilyen komplexcsoportot most Csernőn is akarok szervezni, méqhozzá kettőt. Nemréq megkezdtem a munkát a folyamatos építkezésen is, amelyet ez idén és lövőre még jobban ki akarok szélesíteni. Az építésvezetők rövid egy hónap alatt megszokták, hoqy pontosan meqjelenjenek a termelési meqbeszéléseken. Hiszem, hamarosan azt is megszokják, hoqy rend leqyen az udvarokon. Ebben az iqyekezetemben már a szakszervezet és főleg a pártszervezet is nagy seqítséqet nyújt. A nyári fürdőt június véqén szeretném átadni a csernőieknek, hogy a naqy hőségben, a sínpárak rengetegében leqyen hol lehűteni testüket. Ezért itt is bevezettem a kettős műszakot. Az iskolán is két műszakban fognak dolgozni, méq éjjel is, csakhoqy határidőre átadhassam a qyerekeknek. Látják, meqvan bennem is és dolqozóimban is a jóakarat. Csak a munkaszervezés terén hiányzott eddiq egy biztos kéz, eqy jó vezető. És Kriskó elvtársban e téren, azt hiszem, nem csalódom. Ilyen az én munkám, amelyről elmondtam a jót és a rosszat, úgy, ahoqv van. Remélem többé nem lesz szükséq önbírálatra. Horváth Sándor. CÉLBA ÉRKEZTEK Míg ' járásunk területén is sok helyi nemzeti bizottság, egységes földmüvesszövetkezet vagy éppen egyénileg gazdálkodó paraszt nem fordít nagy gondot a beszolgáltatási kötelezettségek idejében való teljesítésére, addig a gondos, becsületes munka eredménye néhány községben már most az, hogy egyes termékek felvásárlásában teljesítették az egész évi feladatot. A kedvező időjárást az egész évi tojásbeadásra is jól kihasználták, különösen az egységes földmüvesszövetkezetek; a kassai járásban eddig már kilenc község teljesítette az egész évi toiásbegyü.itést, beleértve az állami felvásárlást is. E községek: Baska, Bólyár, Beszter, Gönnyü, Hutkóc, Kassahámor. Regeteruszka, Szina és Felsőhutka. Örvendetes az a tény is, hogy e községek közül Kassahámor és Felsöhutka kivételével a többi mind szövetkezeti falu. Egymagában ez a tény is bizonyítja a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás előnyeit. A célhoz már nagyon közel állnak a további szövetkezeti faluk is. mint Budamér, Györgyi, Rés, Kecerkosztolány, Koksov—Baksa, Rákos, Szalánchuta. Zsebes. Éppen az ellenkezőjét írthatjuk egynéhány községről, ahol bizony nagyon lemaradtak a tojásbegyüjtésben. Enyicke a feladatát csak 33.5 %-ra, Kavécsány 17.8 %Hogyan jut el két mexikói küldött a VI T-re Századunk tagjai fejenként 100 koronát ajánlottak fel a VIT-szolidaritási alapjára. A* mai napig ez az összeg 195 koronára emelkedett. Ez az összeg még emelkedni fog és biztosan túllépi a 200 koronát. Századunk tagjai így lehetővé tették két mexikói küldött útiköltségeinek a fedezését, hogy részt vehessenek az ifjúsági találkozón. Kezes József, őrvezető • •• ra, Alsócsáj 41.5 °/o-ra, Ősva 38.7 %-ra, Szakaly 16.1 %-ra, Téhány 25.2 %-ra. Fel-, söcsáj 31.6 %-ra teljesíti. A t.ejbegyüjtésben a legszebb eredményeket Bárca, Budamér, Gönnyü. Rás, Kenyhec, Koksov—Baksa, Ócsvár és más szövetkezeti faluk érték el. mélyek tervüket magasan 100 %-on felül teljesítik. Az egyénileg gazdálkodók itt is lemaradtak. Bölzse a tervet csak 5.2 °/o-ra teljesíti, Hilvó 18 %-ra, Haraszti 24.7 %-ra. Kassabéla 27.6 u/o-ra, Kisida 22.4 %-ra, Szakaly 6.3 %-ra, Felsőcsáj 23.7 %-ra. Felsőtőkés 24,4 °/o-ra teljesíti csupán a tervet. A sertéshúst Bolyár, Budamér, Beszter. Gönnyü, Rás, Kalsa és további szövetkezeti faluk teljesítik jól, nagyon elmaradtak Garbócbogdány 28.8 %-ra. Bunetice 17 %-ra. Haraszti 23.5 %-ra Kavécsány 10.1 %-ra, Kecerlipót 12.6 %-ra. Az eredmény tehát: a szövetkezeti faluk mindent teljesítenek — az egyéniek semmit sem. Iván Sándor, Kassa. Jól halad a növényápolás A szécsénkei szövetkezetben jól haladnak a növényápolási munkálatokkal. Kiegyelték a mákot, a korai burgonyát feltöltötték, a «burgonyát kézi és lókapával megkapálták, a napraforgót is kiegyelték és megkapálták. Befejezték a takarmányrépa egyelését is. Hátra van még a kukorica egyelése. Koncz Ferenc és Konopka János csoportvezetők azon igyekeznek, hogy a növényápolást minél elóbb befejezzék. Ha a szükség úgy kívánja, a kocsisok és traktorosok is segítenek a növényápolásban. Major András, Szécsénke Szép jövő vár rá A tavaszi nap pazarul szórja meA. leg sugarait. Ipolynyéken Slezák Mihály ék udvarára is zápor szerűen ömlenek a napsugarak. A ház, melynek udvarán üldögél Mihály bácsi, szobakonyhából áll, kis kamra, sertésól van hozzáépítve. Mindjárt a konyha előtt vén diófa terpeszkedik. Ágai beborítják a házikó udvarát. Mihály bácsi kedves fája ez. Még legénykorában ültette, gondozta, s most vele együtt öregedett meg a diófa. A házban rajta kívül senkit sem találunk. Csak a kis unokája, Pistike játszadozik körülötte. — A határban vannak a fiatalok ... - mondja Mihály bácsi. A kukoricát kapálják. Sietniök kell vele. hogy el ne hatalmasodjék a gyom a kukoricaföldön. A kis unoka nyugtalanul figyeli szavait. Egyéves múlt, már pötyögni szeretne. Mihály bácsi térdére ülteti, átkarolja, csitítgatja — biztatgatja ... nemsokára jön már anyukúja. Pistike, mintha értené szavait, abbahagyja nyugtalankodását. Nagyapa pipát húz elő kabátja zsebéből Megtölti szép sárga dohánnyal, rágyújt. Figyelme azonban most is a kis unokára irányul. Hol magához szorítja, hol •leteszi a kis pad mellé, játszadozzék kedvére. Mesélni kezd Azokat az éveket idézi, mikor az uradalomban dolgozott, amikor nehéz évek jártak a szegény emberre. Unokája ezt még nem érti!... Igy hát felénk fordulva mesél tovább a nagyapa. Mikor abbahagyja, megint csak magához szorítja kis unokáját. — Pistikére szép jövő vár... ejti ki a szavakat Slezák Mihály. Ő már nem fog annyit szenvedni, amennyit mi szenvedtünk. . - Igen nagyapa, így lesz ez. .. szorítjuk meg kezét Mihály bácsinak s elindulunk ipolynyék kacskaringós utcáin Szalai elvtárshoz, a szövetkezet elnökéhez. Az utcák kihaltnak tűnnek. Nemcsak a kis Pistike apukája és anyukája, de a falu egész dolgos népe most a határban szorgoskodik. A 45 hektáros cukorrépaföldön befejezték az egyelést, 120 hektáron most kapálják a kukoricát. Az ipolynyéki szövetkezet tagjai nagy terveket tűztek maguk elé a kukoricatermesztéssel kapcsolatban. 30 mázsás szemtermést akarnak elérni hektáronként, s ezzel biztosítani akarják állattenyésztésük lényeges javítását. Beszélgetésünk során a szövetkezet 50 tagú ifjúság: munkacsoportjára tereli a szót Szalai elvtárs. Elismerően beszél munkájukról. A fiatalok negyedmilliós bevételre törekednek a zöldségkertészetben, s ezenkívül a burgonyaföldek ápolását is végzik. A növényápolással annyira előrehaladtak, hogy a szövetkezet vezetősége lehetővé tette most számukra, hogy négynapos üdülésre menjenek a Magas-Tátrába. — Mire visszajönnek, kezdhetjük a széna és a herefélék begyűjtését. Ezeknél a munkálatoknál ismét számítunk fiataljaink szorgalmára. E 'lbúcsúzunk Szalai elvtárstól. A 79 éves Slezák Mihály bácsi szavai jutnak eszünkbe. — Pistikére szép jövő vár... mondotta néhány órával ezelőtt az öszhajú bácsi. Igen, így lesz ez... Ipolynyéken a szövetkezet békés, boldog életet teremt fiatalnak-öregnek egyaránt. FARKAS KÁLMÁN A királyhelmeci, a s/omoiori és bodrogszerdahelyi, valamint a ki? teryenyei állami gazdaságokban 160 hektárnyi szőlőt repülőgép segítse gével permeteztek meg. Ez a módszer 55 százalékkal csökkenti a sző! termesztés önköltségeit, s igen jelentős munkaerő megtakarítást jc'er Képünkön a szőlőterületre leereszkedő repülőgép permetez. Foto: J. Kočiš ČTi ÜJ S7ŕ* t + 1959. június 11.