Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-06 / 155. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. június 6., szombat 50 fillér XI. évfolyam, 155. szám ORSZÁGOS ÜGY Kelet-Szlovákia az elmúlt napokban rendkívüli esemény színhelye volt. Ellátogatott ide Novotný elvtárs vezetésével a párt- és kormányküldöttség, hogy a prešovi és kassai kerület dolgozó népével közösen megbeszéljék, mily nagy feladat vár rájuk a szocializmus építésében. Mindenekelőtt előtérbe került egy igen fontos politikai és gazdasági akció: 140 ezer hektár föld termékennyé tételének hogyanja, mikéntje. Meg is született a nagy terv: átfogó meliorációs munkákkal néhány éven belül termékennyé 'változtatnak minden talpalatnyi parlagon heverő földet, így a vizenyős talaj lecsapolásával, a csatornázással megteremtik a hektárhozamok eddig soha nem látott emelésének alapjait. A föld termékennyé tételének nagy feladatai állanak előttünk, mert egy pillanatra sem téveszthetjük szem elöl, hogy a föld a legalapvetőbb termelőeszköz, s attól függ mind a növényi termelés, mind az állattenyésztés hasznossága, milyen mértékben fokozzuk termőerejét, javítjuk minőségét. Miért kerülhetett sor ma már erre a fontos lépésre? A szövetkezeti gazdálkodás egyre nagyobb tért hódít, az ország földterületének több mint 80 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. S mi a célja, feladata a nagyüzemi szocialista termelésnek ? Éppúgy mint az ipari termelésnek, biztosítani az állandóan emelkedő életszínvonalhoz szükséges javakat: sok húst, tejet, vajat s egyéb mezőgazdasági terméket adni az országnak, a közellátásnak. S e tekintetben a mezőgazdaság - amellett, hogy jelentős fejlődést ért el - még sok mindenben adósa szocialista társadalmunknak. Ezt az adósságot pedig csakis úgy törleszthetl le a mezőgazdaság, ha néhány év alatt jelentősen fokozni tudja a földek hektárhozamát, az állattenyésztés hasznosságát. Ez olyképpen értendő, hogy okos, ésszerű, belterjes gazdálkodással, az állam nyújtotta nagy segítség gyakorlati alkalmazásával minél olcsóbban, minél többet csikarjunk ki a föld hektárjából. Adva van ehhez minden? Meg tud ma már birkózni a mezőgazdaság az előtte álló feladatokkal? Igennel felelhetünk, hiszen amellett, hogy az ország, a munkásosztály a gépek legjobbjaival segíti a földművelő embert, maguk a szövetkezetek is szilárdan állnak a lábukon, gazdaságilag is megerősödtek olyannyira, hogy ma már a rendszeres földműveléssel egyetemben jelentős erőt fordíthatnak a kevés hasznot hozó szántóterületek termékenyebbé tételére. Ügy ahogyan Novotný elvtárs is említette, nálunk csupán 38 ár föld jut egy lakosra, s ezért ha el akarjtA érni, hogy saját forrásainkbői biztosítsuk az élethez szükséges javakat, ehhez bizony jól meg kell művelni a földet, okosan kell tudni gazdálkodni. S bebizonyítjuk, hogy célunkat elérjük, mégpedig úgy, ha olyképpen, akár a kertesz, nagy gonddal fogjuk művelni a földet, s a jobb munka, a jó talaj egy esztendőben két termést is eredményezhet ott, ahol az évek hosszú során át megelégedtek a föld könyöradományával. Megtehetjük ezt azért, mert olyan társadalomban élünk, amelyben a parasztember nincs magára hagyatva. Ma már az időjárás szeszélyeivel is fel tudjuk venni a harcot, a fejlődő szocialista ipar meg a legmodernebb gépekkel látja el a mezőgazdaságot. Országos ügy, mindannyiunk ügye, hogy mennyit terem majd a föld, hogyan valósul meg az országos felI adat, mely kitűzi, hogy a nagyszabású talajjavító munkákkal néhány éven | belül csaknem kétszeresére növeljük a gabonatermesztés országos átlagát. Ezért már az idén munkához kell látni minden egyes szövetkezetnek, hiszen néhány év leforgása alatt csupán Szlovákiában 600 ezer hektár föld termékennyé tételéről van sző. Azt mondottuk országos ügy ez, mindannyiunk ügye, s ennek meg is van az alapja. Mert mit mást, mint az összefogás szép példáját, nagy erejét bizonyítja az a tény, hogy ma már az egymással szomszédos szövetkezetek 40 talajjavító közösséget alakítottak, emellett a föld termékenyebbé tételének munkáiban részt vesz az ifjúság, az üzemi dolgozó, a hivatalnok, stb. Az összefogás nagyszerű erejét bizonyítja az is, hogy a nyitrai kerületben a Nyitra és Zsitva folyók szabályozásával már eddig 8000 ha földet tettek termékenynyé, mely esztendőről esztendőre bőséges gyümölccsel jutalmazza a fáradságos munkát. A jövőbeni munkák azonban az eddigieknél még nagyobb lendületet, több munkáskezet, gépet vesznek igénybe. Ehhez szükséges, hogy a járási pártbizottságok, a falusi pártszervezetek vegyék kézbe a munkák irányítását, szervezését. Jő munkaszervezés nélkül nem könnyű sikereket elérni, kiváltképpen az elkövetkezendő időszakban. A termésbetakarítás idején kell majd alaposan megosztani a munkát úgy, hogy egyik feladat elvégzése se történjék a másik rovására. Persze seholsem hanyagolhatják el a talajjavítási munkákat az aratás, a termésbetakarítás sürgőssége ürügyén, mert e két tennivaló szorosan összefügg. Az idei bőséges termés betakarítása mellett a jövőbe is kell nézni azzal a tudattal, hogy amiért az idén szívósabban dolgozunk, a föld a jövőben mázsákban, vagy akár tonnákban, vagonokban kamatostői visszatéríti a fáradságot. Fogjon össze hát a falu és a város, s kövessünk el mindent Kelet-Szlovákia népének felhívása szellemében a meliorációs munkák sikeres biztosításáért. Az új b

érrendszer bevezetésénél A JÓ ELŐKÉSZÜLETEKTŐL IS FÜGG A SIKER Napjainkban egyre többet hallunk az új bérrendszer bevezetéséről, egyes részletkérdéseiről, -s főleg arról, hogy azokban az üzemekben, ahol még nem alkalmazzák az új bérpolitikát, le kell rövidíteni az előkészületeket és mielőbb át kell térni az új bérrendszer szerinti jutalmazásra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az előkészületeket ezek után már úgy kell „összecsapni", felületesen elvégezni. Ellenkezőleg. Rövidebb időn belül kell őket elvégezni, de a Iegmélyrehatóbban, s mindenekelőtt szoros együttműködésben a dolgozók teljes részvételével. Hiszen tapasztalatok igazolják, hogy ott, ahol megfelelő előkészületeket végeztek akár rövidebb, akár hosszabb ideig, megszülettek a kívánt eredmények, a termelés, a munkatermelékenység, a munkaerkölcs jelentősen fokozódott, illetve javult. kellő tanfelszerelésük, (könyvek, brosúrák stb.) még nincs a iskoláztatáshoz. Az üzemben ráérő magatartás észlelhető ezzel kapcsolatban. Pedig nyilvánvaló, hogy nincs mit halogatniok. Nincs mit halogatni Áz előzetes tervek szerint a trnavai Kovosmaltban csak 1960. április 1-vel léptetik életbe az új bérrendszert. Ennek ellenére — mint egyes üzemi vezetők hangsúlyozzák — már 1958. októberében megkezdték az előkészületeket oly módon, hogy az új bérrendszer lényegéről tájékoztatták a tömegszervezeti funkcionáriusokat, a részlegek-, műhelyek- és munkacsoportok vezetőit. Jó időre ezzel elégedettek is voltak, s még most, május folyamán sem jutottak el odáig, hogy a dolgozók szakképzettségét növeljék (már akinél ez fontos) szakmai továbbképzés formájában. Az üzemi munkaiskola keretében rendeztek ugyan néhány előadást, de sem pontos tantervük, sem Jobb meggyőző munkát Számos üzemünk van. ahol ha ideiében kezdtek is az oktatáshoz, nehézségek mutatkoznak a körül, hogy egyes munkások, különösen nők, nem akarnak részt venni a műszaki tanfolyamokon. Nem bánják még azt sem, ha kevesebb bért, alacsonyabb beosztást kapnak majd az új bérrendszer szerint. Egyszerűen nem látják a továbbképzés fontosságát vagy nem képesek e célért annyi fáradságot vállalni. Mint említettük. különösen a nők körében uralkodnak ilyen nézetek. A sviti Tatrasvitüzemben, ahol a dolgozók több mint 80 százaléka nő, a szaktanfolyamokba kötelezetteknek nem is a fele jár csak rendszeresen az iskoláztatásra. Közömbösen minek tanuljak? — válasszal intézik el a kérdést. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez felelőtlenség és helytelen. A dolgozó nemcsak magának okoz kárt, hanem népgazdaságunknak is, ha munkáját nem tudja szakszerűen elvégezni. Ilyen esetben hatásos meggyőző munkára van szükség. Előlegezték Több mint 800 szerelő, hegesztő, villanyszerelő, technikus és mérnök igyekszik, hogy négy nappal lerövidítse a vítkovicei kohóművek első nagyolvasztójának generáljavír| tását, mely a jaÉr^í '-^ssífedlr ^IS^il v'tás után hazánk S&^^H^BZ^^^BSsSflHw'P^^f jÜnni leqkorszerubb ^

zSSBjC

TB

B

^^l

t

l

^i

y' § nagyolvasztója lesz. Az átépítés sikeres elvégzése érdekében a dol^fm.'Wm^f^^m^mm^^m gozők több mint 60 szocialista ^Hij^^HBttíä^^^^ ^BUESt^ESStB^mU munkafelajánlást tettek. Amennyiben négy nappal r előbb befejezik a dgPÍil|» nagyolvasztó ge^NjJhÍI Jj neráljavítását, köhárommillió koron

a értékű vasat olvaszthatnak 1. M''mBm}>&&&rf>k íŕ^ .XM^m&^r&Mtä&isiki^Sm benne ez Idő alatt. ®®®®®®(sXgXSXS)®®®®^^ Hazánk legnagyobb kultúrpalotája Azokban az üzemekben, ahol már bevezették az új bérrendszert, nagyobbrészt előlegezték az egyes felsőbb bérosztályokat. Ezzel kapcsolatban kedvezőtlen tapasztalataink is vannak. A kevésbé fegyelmezett munkások halogatják a tanulást, a vizsgákat, s végezetül megesik, hogy nem is vizsqáznak le. A Spišská Nová Ves-i Nový Domov bútorgyárban június 15-én léptetik érvénybe az új bérrendszert^ Természetesen az iskoláztatással még nem végeztek, j vagy még hozzá sem kezdtek. Az 1 üzemben 184 dolgozónak van szük; sége nagyobb szakképzettségre, mint , amilyennel most rendelkezik. A vizs' qák körülbelül az év vége felé lesznek, s addig a megállapított bérosztályt az említett 184 dolgozónak előlegezik. Hogy miért nem iskoláztattak már eddig is ? Mert egészen pontosan nem tudták a követelményeket. Bár ez praktikus érvnek elfogadható, egészen nem menti fel az illetékeseket. Az üzemben remélik, hogy a kiszemelt dolgozók sikeresen levizsgáznak. Persze nyugodtabbak lennének, ha már levizsgáztak volna. Pedig voltaképpen tőlük függött, csakhogy nem volt. aki határozottan kézbe vette volna a kérdés megoldását, (szö) (ČTK) - Ostrava és környéke a háború utáni években hazánk legfontosabb ipari központjává fejlődött. Ezzel egyidejűleg növekedett Ostrava lakosságának száma is, emelkedett életszínvonaluk, nagyobbak lettek a kulturális élettel szemben támasztott igényeik. Ä kulturális élet fejlesztése érdekében épül a nagy bányász- és kohászvárosban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kultúrpalotája, mely a legnagyobb lesz hazánkban. A kultúrpalotában. 1200 személyt befogadó nagy terem, csaknem 700 nézőt befogadó színházi nézőtér, 250 gyermek befogadására alkalmas bábszínház, néhány klubhelyiség, a gyermekek számára politechnikai nevelési, ének-, tánc- és egyéb körök helyiségei, étterem, stb. lesz. A palota, melyet az ostravai Magasépítészeti Nemzeti Vállalat dolgozói 1956 óta építenek, a város jövendőbeli központjában, a Gottwald körúton épül és tőszomszédságában egyidejűleg további reprezentáns épületek épülnek fel. A kultúrpalota építését nagyjából már be is fejezték. ÉLENJÁROK (CTK) Az Építészeti Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége ústí kerületi bizottságának plenáris ülésén a szocialista munkabrigád címet Zdenék Nečkáŕ tíztagú ácskollektívája nyerte el, amely a šteti északcsehországi papírgyárak építkezési dolgozóiból fakult. Ez a munka-együttes az építészetben elsőnek nyerte el a legmagasabb kitüntetést. Művészeink a žiari kohászok körében (ČTK) — A szocialista kultúra kongresszusának előkészületei keretében a Žiar nad Hr onom-i kohászok telepén csütörtökön, június 4-én beszélgetésre jöttek össze a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem dolgozói és a kiváló szlovák művészek. Az összejövetelt Mária Medvecká államdíjas akadémiai festő képeinek kiállítása alkalmából a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága rendezte Szlovákia legnagyobb kohóüzemében. A festöművésznön kivid Dezider Kardos zeneszerző, Aladár Mózsi zeneművész, Krista Bendová írónő és művészetünk további képviselői is részt vették. Betonozok rekordja Az orlíki védőgát építésénél június 5-én a betonozők rekordot értek el, amikor 24 óra alatt 2482 köbméter betont helyeztek el. Ezzel túlszárnyalták előbbi, múltheti rekordjukat közel 563 köbméter betonnal. E nagyszerű eredményt az orlíki építők a munka jó megszervezésével, a jó berendezéssel, gépi felszereléssel és lelkes munkakedvvel érték el. (CTK) A Tatra Smíchov-i vagongyár dolgozói az elmúlt napokban új étkezőkocsit adtak át rendeltetésének. Az étkezőkocsi kitűnően megfelelt a próbaúton, s ezek után június 2-án beosztották a Prága és Karlovy Vary között közlekedő gyorsvonat szerelvényébe. Az étkezőkocsi felszerelése, különösen a büffé és a konyha berendezése komplett, valóban korszerű. Az étkezőkocsit egyébként a brnói nemzetközi mintavásáron is bemutatják. Felvételünkön Antonin Vobofil szakácsot látjuk az ételek készítése közben. Foto: B. Krejči — ČTK Huszonöt nappal előbb Azon exportvállalataink közé, melyek termékeiket külföldre is szállítják, ez évben felsorakozott a bánovcei Zornica-üzem is. Első külföldi megrendelője a Szovjetunió. Az üzem dolgozói büszkék arra, hogy jő minőségű fehérneműik külföldön először a Szovjetunióban kerülnek forgalomba. Ezért a minőség további javítására egyre nagyobb gondot fordítanak. Az év végéig az üzem több mint 51 ezer egyszínű fiúinget készít a Szovjetuniójetunió számára. Kötelezettségvállalásukban fogadták, hogy az első negyedévben szállítandó 28 ezer fiúinget a megállapított időnél hamarabb küldik el. E felajánlásokat 25 nappal előbb, június 5-én teljesítették. Egész évi feladatukat így már december 10-re megvalósítják. PRIEVIDZA KÖZELÉBEN CIGEL KÖZSÉG HATÁRÁBAN a múlt évben egy új barnaszénbánya építését kezdték meg. A munkálatok jól haladnak és az előzetes számítások szerint a bányát a tervezett határidőnél egy évvel előbb helyezik üzembe. Képünk az új bányaüzem tervrajzát mutatja be.