Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-05 / 154. szám, péntek

Z ÖJ szô A fiatalok elhatározása A nagytárkányi szövetkezeteseket a kör­nyéken mindenki jól ismeri. Elmondhat­juk róluk, hogy szövetkezetük a kassai kerület legjobbjai közé tartozik. A szö­vetkezet 213 tagja közül 71 fiatal. A fia­talok az állattenyésztésben, a zöldség­termelésben és a dohánytermelő csoport­ban dolgoznak. Jó munkájukat bizonyítja az is. hogy tavaly az állattenyésztésben szép eredmények voltak, az állatok napi súlygyarapodása 85 deka volt. A zöld­ségtermelésben és a dohánytermelő cso­portban is kiválóan dolgoztak. Meg is lát­szott ez a szövetkezet jövedelmén, 51 ezer koronával nagyobb lett a tervezett­tél. Példát mutatnak A nagykeszi szövetkezet kertészeti cso­portjáról szeretnék pár sort írni. Felkerestem Nagy István kertészt. Meg­kértem, mondjon pár szót a csoport munkájáról, terveikről. — Ez Idén öt hektár fűszerpaprikát terveztünk, étpaprikából kipalántáltunk két és fél hektárt, van egy hektár sár­garépánk, másfél hektár hagymánk 80 ár foghagymánk, egy hektár eltevésre való uborkánk és kipalántáltunk fél hektárra való paradicsom palántát. A paridcsom nagyon szép, már most látni, hogy szép termés várható. Ahogy elnézegetem a kertészetet, úgy látom, a tervezett 280 ezer korona be­vételt jóval túlhaladják. Nagyon szépen elkészítették a kertészet földjét. A pap­rika alá ősszel trágyáztak, mélyszántást végeztek, tavasszal újra trágyáztak és szántottak. A tervük: 175 mázsa papri­kát akarnak termelni egy hektáron. A kerétszeti csoportban 15 leány dol­gozik, mindnyájan CSISZ-tagok. Példát mutatnak a szövetkezetben. Czita Béla, Nagykeszi A z elmúlt napokban a S*- Kövecsesi Mező­gazdasági Mesteriskola gazdaságában jártam, ahol lehetőségem volt meggyő­ződni arról, milyen kiváló eredményeket érnek el az állattenyésztésben. Tavaly 780 liter tejet és 200 kiló sertéshúst ter­meltek egy hektár mező­gazdasági földterületre szá­mítva, elválasztottak 14 malacot kocánkint. A bir­tok állatállományának túl­nyomó része vásárolt te­rtyészállat, kisebb része sa­ját nevelés. Az iskolagazdaságból évente saját nevelésű és A fiatalok egy része a gépekkel dolgo­zik. A szövetkezetesek azon fáradoznak, hogy a tagság köréber minél több fia­tal kerüljön. A fiatalok már tavaly elha­tározták, hogy a szövetkezeti iskolázás keretében fejlesztik tudásukat. A szövet­kezet épületében kaptak helységet. A szö­vetkezetesek vállalták, hogv az iskolában tíz tanulóval többet beszerveznek a ter­vezettnél. A fiatalság részére a szövet­kezetben megteremtik a sportolás és a kulturális élet lehetőségeit. Még ez idén sportpályát építenek, a zenekar részére a szövetkezet tízezer koronát ad, a szín­játszó és tánccsoport részére pedig meg­szerzik a szükséges dolgokat. B. N e m č e k, Kassa | Látom biztos jövőiükei lilik, hogy bemutatkozzam; Szabó István vagyok. Váradon születtem. Az apámnak is volt földecskéje, négy hold, de elvitte a „régi jó világban" az adó, meg a ka­mat. Ma a gyermekeimnek biztos megélhe­tésük van. Pedig nyolc gyermekem van, mind szépek, egészségesek. Az idősebb lányom férjnél van, van két gyermekük. Az egyik fiam vasutas, a másik kocsis a szövetkezetben, a 16 éves lányom szintén a szövetkezetben dolgozik, gazdasági is­kolát végzett, kint a földeken dolgozik. A mísik fiam, most 15 éves szintén a szövetkezetben van. Örülök a gyermekeimnek, örülök annak is, hogv a szövetkezetben dolgoznak, lá­tom a biztos jövőjüket. Szabó István, Várad SS Szén változtatni kell éi A napokban a tornaijai járás egyik kis községében — Kövecsesen jártam, ahol alkalmam volt megismerkedni a szövet­kezetesek példás munkájával, kiváló ered­ményeivel. A kövecsesi szövetkezet példaképül szolgáihat a tornaijai járásban. Évek óta az első helyen áll, a tagság egyfonmán kiveszi részét a munkából. — Érdemes és kifizetődő becsületesen dolgozni, — mond.ja Miklós István, a szövetkezet könyvelője. — Ezt bizonyítják a tavaly elért eredmények is. Harminc ko­rons volt a munkaegység értéke, az idén még többet várunk. A szövetkezet nem nagy, mindösszes 325 hektár a földalap­ja, üe mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben nagy eredményeket értünk el. A szövetkezet épületeinek s töfcbi gazdasági felszerelésnek értéke 2 millió 400 ezer korona. Fűdig rendben lenne a dolog. Megvan a munkakedv, az akarat a fiataloknál is, azonban a kultúrmunka körül hiba van. Van - a községnek nagyon szép kultúr­Kis rnert na«y eredményeiről magasabb osztályokba tar­tozó haszonállatokat visz­nek vásárra. Közben, ha szükséges és a helyzet megkívánja, maguk is vá­sárolnak idegen tenyésze­tekből. Es hogy kifizetődik nagy termelékenységű, magas osztályokba tartozó egye­deket vásárolni, bizonyítja példával az is, hogy a Zsé­lyi Állami Gazdaságból 5000 koronáért vásárolt ko­ca három malacozásra 30 malacot ellett. — Mi is nevelünk te­nyészállatokat — mondja Hargas intéző, — melyeket a tenyészvásárokon szövet­kezeteink és állami gazda­ságaink szívesen megvesz­nek. E hónapban öt te­nyészkocát, öt tenyészkant és egy tenyészbikát vi­szünk a vásárra. A Kövecsesi Mezőgazda» sági Mesteriskola egyik legkiválóbb dolgozója a 63 éves Mezei Pál, akinek nagy érdeme van abban, hogy az iskolagazdaságnak ország­szerte jó a hírneve. Mezei Pál feleségével 20 háza, van benne gramofonos rádió, heten­ként kétszer mozielőadás. A szövetkezet e napokban televíziós vevőt vásárolt, ezt Is a kultúrházban helyezi el. A fiatalság mégsem él kultúréletet. Kedvelt szórakozóhelye a kocsma, a kár­tya, s nagy meglepetésemre ott.jártamkor a „parti" vezetője Varga János, a CSISZ elnöke volt. Nagy lehetőségük van jó kultúréletet élni a kövecsesi fiataloknak, a szövetke­zet :s támogatná a kulturális alapból ezt a tevékenységüket, s hálás lenne a kö­zönség is. Bizonyítéka ennek a tavasszal játszott színdarab, amivel nagy sikert arattak. Most más falvakból, Huboról, Hanváról és Lénártfalváról járnak ven­dégszerepelni a fiatalok, mert Kövecsesen a CSISZ és a Csemadok valahogy kullog a kultúrmunkában. Azt hiszem, a kocs­mában nemigen lehet kultúréletet élni, a kártya nem ad semmit a fiatalságnak. Ezen változtatni lehet és kell is! Belányi János, Egeg. kocát, 2 tenyészkant és 37 tenyészsüldöt gondoz. Fele­ségével együtt ' havonkint átlag 3500—4000 koronát keres. Emellett negyedéven­ként prémiumot is kapnak, tavaly egyízben 7500 koro­nát, a múlt hónapban 4300 korona prémiumot kaptak. Jfddig nem volt rendes családi házuk. Most már megrendelték a járási építkezési vállalatnál Tor­naiján a 80 ezer koronás értékű családi ház építését s az összeget még az idén lefizetik. Belányi János, Egeg V ŕ A mosolygó Brno fiatalos ruhát öltött..." gy kezdődik az a dal, melyet Vlajka mládi (Az ifjúság lobo­gója) brnói együttes sorolt műsorába, hogy elénekelje mindazoknak a fiúk­nak és lányoknak, akik részt vesznek az ifjúság brnói országos találkozóján. Igen, Morava metropolisa felké­szül rá, hogy már néhány hét múlva méltóan fogadhassa fiatal vendégeit. A CSISZ-tagok mindennap brigád­munkára járnak, hogy felépítsék a vá­ros kultúra és pihenés parkját, a ki­állítási területen dolgozó munkások és műszakiak felajánlották egyes kiállí­tási csarnokok és térségek oly módon való rendezését, hogy alkalmasak le­gyenek a találkozó egyes akciói szá­mára. Iskolákat elszállásolásra, közös étkezdéket tömeges étkezésre tesznek alkalmassá. A találkozóra, a nagy for­galomra készülnek a közlekedési, az egészségügyi, a kereskedelmi dolgozók. Brnó június 29-től július 5-ig ven­dégül látja a legkiválóbb ifjúsági együtteseket és a találkozón egyéni számokkal fellépőket. Mintegy kilenc­ezer fiatalról van szó, akik felküzdöt • ték magukat az ifjúsági alkotóverseny idei központi fesztiváljának résztvevői sorába. Az ifjúsági alkotóversenyre kijelölt helyiségeket nap mint nap énekesek, zenészek és táncosok töltik majd be. A város legszebb termeit: a Janáőek Operát, a Mahen Drámai Színházat, a kultúrotthont, a Július Fučík Színhá­zat és 19 további helyiséget jelölték ki erre a célra. A téli stadiont és más térségeket is minden este zsúfolásig töltik majd meg a türelmetlen nézők, akik élvezni akarják a kerületek együt­teseinek változatos műsorát. H a csak futólag vetünk egy pil­lantást azok névsorára és jegyzékére, akik eljönnek, hogy ver­senyezzenek az idei ifjúsági alkotóver­seny győzteseinek babérjaiért, megál­lapíthatjuk, hogy az ifjúsági találkozó résztvevőinek van miért örülniök. Fel­lép többek között a prágai Vycpálek együttes tánccsoportja, a veselíčkai Népművelési otthon dal- és táncegyüt­tese, a lovosicei tanítónők énekkara, bemutatkozik a Česká Lipa-i dixieland és a közkedvelt vajnori fúvószenekar. A brnói ifjúság a résztvevő együttesek sorában üdvözli majd a magyar fiúkat és lányokat is, például a Csemadok szögyéni együttesét, a kassai tambu­rás-együttest és másokat. Az ifjúsági találkozón a legkiválóbb fiatal műked­velőkhöz hivatásos művészek ' is csaí-_ lakoznak. A Július Fučík Színház együttese előadja a „Nyugtalan búcsú szent Katalin napján" című színdara­bot, a Mrštík-fivérek Színháza Rozov „Ha örömet keresünk" című darabját. Külön hangverseny keretében lépnek fel azok a fiatal művészek, akik ha­zánkat a bécsi VII. Világifjúsági Talál­kozón fogják képviselni. Hogy mindazok, akik részt vesznek a központi ifjúsági alkotóversenyben, valóban otthon érezzék magukat, erről egyes védnökségek gondoskodnak. így például a Královo Pole-i Gottwald Üzemek az ústíi kerület 330 tagú kül­döttségéről fog gondoskodni, a Brnói III. körzet védnökséget vállalt a bra­tislavai küldöttség felett, a mezőgaz­dasági főiskola pedig a nyitrai kerület küldöttsége felett. Megmutatják a kül­döttségek tagjainak a város neveze­tességeit, meghívják őket az előadá­sokra, segítenek elszállásolásukban, el­kísérik a hangversenyekre, melyeket a brnói kerület járási székhelyein és egy­séges földművesszövetkezeteiben készí­tenek elő. A brnói ifjúsági találkozó napjaiban megrendezik a fiatal honvédők napját, melynek keretében a Hadsereggel Együttműködök Szövetségének tagjai tevékenységüket szemléltető számokat mutatnak majd be. Július 1-én nagy ifjúsági karnevált rendeznek a knínicei duzzasztógát partján és hajóin, előké­szítik az ifjúság találkozóját a CSKP KB régi tagjaival, valamint a fiatal művészek, a nemzeti bizottságok ifjú tagjainak találkozóit. Brno lakossága július 3-án soká ébren marad — a fia­talok éjjeli lampionos menetet és ma­nifesztációi készítenek elő a városban, meHyel hazánk ifjúsága a bécsi fesz­tivált üdvözli. Július 4-én és 5-én ha­zánk valamennyi kerületéből tömeges küldöttségek érkeznek Brnóba, hogy az ifjúsági központi alkotóverseny rész­vevőivel és a brnói ifjúsággal együtt ünnepélyesen befejezzék a találkozót. M ég igen sokat írhatnánk a talál­kozóról. Például arról, miként készülődnek az ifjúság fogadtatására a brnói múzeumok, milyen műsort ké­szítenek elő a mozik, milyen díszbe öltöznek az utcák, stb. De nem szük­séges erről sokat írni. Jöjjenek el mindnyájan Brnóba az ifjúsági találko­zóra. A találkozó a fiatalok erejének és szépségének szemléje lesz. Azoké a fiataloké, akik életüket a szocailiz­mus ügyéhez kötötték, akik ezzel ki­fejezésre juttatják a Csehszlovákia Kommunista Pártja és népi demokra­tikus hazájuk, iránti hűségüket. Ctibor Cítek, a CSISZ Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője A tornaijai járásnak mind az 56 községében egységes földműves­szövetkezet működik. Az EFSZ-ek IV. kongresszusáig lényegében (98,33 százalékra) befejeztük a mezőgazda­ság szövetkezeti átépítését. A járás pártszervezeteiben működő kommu­nisták és a mezőgazdasági dolgozók számára most további alapvető fon­tosságú feladat megoldása került előtérbe, a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása és a gyöngén gazdálkodó EFSZ-ek gazdál­kodásának az élenjárók színvonalára való emelése. Járásunkban ugyanis a jól gazdálkodó EFSZ-ek mellett még számos a lemaradozó, s közöttük régebben alakult EFSZ-ek is vannak (Ardó, Füge, Rás), amelyek már né­hány év óta egy helyben topognak annak ellenére, hogy a jó gazdálkodás minden feltételével rendelkeznek. A szövetkezetek e lemaradását s a termelés alacsony fokú hatékonysá­gát igen kifejezően hasonlította ösz­sze Michal Chudík elvtárs, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB 1958. október 23­i és 24-i ülésén, amikor a somorjai járás példáját említette fel. A beszámolót részlete­sen megvitattuk az SZLKP járási bizottságában, a JNB tanácsának ülé­sén, valamennyi falusi pártszervezet­ben és a helyi nemzeti bizottságokon. Járásunk dolgozói felelőségük teljes tudatában vették tudomásul pártunk bíráló figyelmeztetéseit, s határo­zottabb módszereket kezdtek alkal­mazni a feltárt hibák, valamint a já­rásunk mezőgazdasági termelésében mutatkozó egyéb fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében. Ez alka­lomból tudatosítottuk, hogy a szövet­kezeti mezőgazdasági termelés fej­lesztését elsősorban három alapvető fogyatékosság fékezi, amely minden lemaradó EFSZ-ben megnyilvánul Az első az EFSZ-ek mintaalapszabályza­tának be nem tartása, különösen a háztáji gazdaságot, az állatállományt, a tervezést és a díjazást illetőleg; a második a szövetkezeten belüli de­mokrácia be nem tartása; a harmadik, hogy e szövetkezetek vezetésében még mindig kevés a tapasztalt, po­litikai és szakmai téren jól felké­szült dolgozó. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság tanácsa a Az EFSZ-ek gazdasági és politikai megszilárdításáért fentiek ismeretében és az 1958. év végén megejtett helyzetelemzés alap­ján kidolgozták a megfelelő politikai­szervezési intézkedéseket és meg­kezdték ezek végrehajtását. A lemaradozó szövetkezeteket (ösz­szesen 26 EFSZ-ről volt szó) három csoportra osztottuk. Azután meg­szerveztük a politikai és szakdolgo­zók azon csoportját, amelyek segít­séget nyújtottak ezen EFSZ-ek meg­szilárdítása terveinek kidolgozásában. Így például az egyik leggyengébb szövetkezetbe, a rási EFSZ-be három politikai és szakdolgozót küldött á járási pártbizottság. Az elvtársak mélyrehatóan felülvizsgálják az em­lített EFSZ gazdálkodását. Ennek alapján az EFSZ vezetőségével együtt kidolgozták a hibák helyrehozásához szükséges intézkedéseket és az EFSZ-ben haladéktalanul megkezdték valóra váltásukat. Segítséget nyúj­tottak a munacsoportok létesítésé­ben, a munka helyes megszervezésé­ben, az érdem szerinti díjazás meg­honosításában és a körzeti zootech­nikus segítségével megoldották az EFSZ tagjai háztáji gazdaságában az alapszabályzata szerint engedélyezett állományon felüli gazdasági állatok megvásárlását a közös állomány szá­mára. Az EFSZ-be új elnököt válasz­tottak, Káli Aladár elvtársat, aki öt évig dolgozott a tornaijai JNB me­zőgazdasági osztályán. Mindezen intézkedések végrehajtá­sát a falusi pártszervezet irányította. Ennek köszönhető, hogy Ráson ma már nincs túlméretezett háztáji gaz­daság, a mezei munkákat szervezet­ten végzik és gondot fordítanak az agrotechnikai határidők betartására. A szövetkezeti tagok túlnyomó több­sége ma már belátja, hogy nem ér­demes kétféle gazdálkodást folytatni, mivel erre csak a szövetkezeti tagok fizetnek rá. Nagy gondot fordítottunk az EFSZ­ek káderekkel való megerősítésére. A téli hónapokban a járási pártbizott­ság aktivistáinak segítségével s a falusi pártszervezetek útján gondos­kodtunk az EFSZ-ek vezetőségeinek az eddiginél jobb összetételéről. A járásban működő EFSZ-ek elnökei között jelenleg 28, az ellenőrző bi­zottság elnökei között 19, a zootech­nikusok között 15, az agronőmusok között 20, a könyvelők között 14, a csoportvezetők között 22 a párttag. Az EFSZ-ek elnökei közül tavaly töb­ben nem váltak be, ezért 12 lemaradó EFSZ-ben új elnököket választottak, akik közül 11-en pártunk tagjai, nyol­can ezelőtt a járási nemzeti bizott­ságon dolgoztak. Ezek az elvtársak jól beválnak az EFSZ-ek vezetésében. Például az al­sókálosai EFSZ-ben előbb több el­nök váltotta fel egymást, s egyikük­nek sem sikerül kedvező eredménye­ket . elérni. A kommunista Horváth János a járási nemzeti bizottság me­zőgazdasági osztályáról került az EFSZ-hez. A falusi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság segítségé­vel a községben rendet teremtettek a háztáji gazdaságok kérdésében, az EFSZ-tagoktól megvették a fölös állatállományt. Példásan gondoskod­nak a takarmányalap biztosításáról is. A termelést már kellőképpen biz­tosítják és jól haladnak az építkezési munkákban is. A falusi pártszervezet arról is gondoskodik, hogy növeked­jék a kommunisták befolyása az EFSZ-ben. Az év elejétől három ki­váló EFSZ-tagot vettek fel a párt tagjelöltjei sorába. Járásunkban a mezőgazdasági termelés fejlesztését gátló egyik leg­nagyobb fogyatékosság az volt, hogy az EFSZ-tagck háztáji gazdaságaik­ban az engedélyezettnél több gazda­sági állatot tartottak. A múlt év harmadik negyedében például a szö­vetkezeti tagok háztáji gazdaságai­ban levő sertések és anyakocák szá­ma megközelítette a közös gazdálko­dás állományát. Az idén e visszás helyzet megszüntetésében már jelen­tős eredményt értünk el és a helyzet lényegesen megváltozott. Az év ele­jétől az EFSZ-ek tagjaitól 937 szarvas­marhát összpontosítottak és vá­sároltak fel, ebből 139 tehenet, to­vábbá 1723 sertést, ebből 829 kocát. A háztáji gazdaságok kérdésében a rend megteremtése a kommunisták és a többi helyi funkcionáriusok nagy erőpróbája volt. A legtöbb fa­lusi pártszervezet, mint például a rási, az alsókálosai, a radnóti, a le­kenyei, a fügéi, és mások nagy se­gítséget nyújtottak az állatállomány összpontosításában. Az aránylag jól gazdálkodó gömöri EFSZ-ben szintén a kommunisták mutattak példát az anyasertések utólagos összpontosítá­sában. Falusi pártszervezeteink az EFSZ­ek IV. országos kongresszusa előtt a kongresszusi anyag megvitatása alkalmából is a feladatok teljesítésé­nek következetes biztosítására irá­nyították a helyi nemzeti bizottságo­kat és az EFSZ-ek vezetőségeit. Az eredmények már az 1958. évi költ­ségvetések összeállítása során meg­mutatkoztak, amikor a szövetkezetek kellő súlyt helyeztek arra, hogy az oszthatatlan alapnak az eddiginél na­gyobb mérvű javadalmazásával nö­veljék az álló eszközök saját forrá­sait. Így elértük, hogy 1958-ban az oszthatatlan alapra átlagosan a jö­vedelem 11,04 százalékát fordították. A szövetkezetek fokozatosan érvény­re juttatják a munka helyes díjazá­sát. így például a munkaegységekre eső természetbeni jutalom 1959-ben a járás egyetlenegy EFSZ-ében spm fogja meghaladni a 2 kg szemes gabonát. A szövetkezetek ezzel 15 ezer 680 mázsával gyarapítják alap­jaikat és pénztáraikba több mint 3 millió korona kerül, ami járási vi­szonylatban lehetővé teszi a munka­egység értékének átlag 2 koronával történő emelését. A mezőgazdaság fejlesztése terén fennálló nagy feladatok telje­sítése érdekében fokozott gondot fordítottunk a mezőgazdaság, külö­nösen pedig az EFSZ-ek számára szükséges káderek nevelésére. A téli hónapokban megkezdtük nemcsa"k az EFSZ-ek elnökeinek, agronómusainak és zootechnikusainak oktatását, ha­nem a falusi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok elnökeinek, valamint a helyi nemzeti bizottságok titkárainak iskoláztatását is. Az ok­tatásról különféle módon gondoskod­tunk. A falusi pártszervezetek elnö­keit részben az SZLKP kassai kerü­leti bizottsága mellett működő körzeti pártiskolába bennlakássaŕ egybekötött egyhavi oktatásra küld­tük. Ezenkívül az SZLKP kerületi bi­zottsága Vidinán rendezett oktatást. Felhasználtuk továbbá az elnökök, az agronómusok, a zootechnikusok, va­lamint a többi funkcionáriusok in­ternátusi oktatását a járás keretén belül. Ezeken a tanfolyamokon csak­nem valamennyi funkcionárius részt vetf. Járásunk községeiben ezzel egyidejűleg megszervezték a falusi pártszervezetek, az EFSZ-ek és a HNB-k funkcionáriusainak oktatását. Ezenkívül gondoskodunk arról is, hogy a mezőgazdasági iskolák szá­mára kellő számú tanulót nyerjünk meg. E célból jelenleg beszélgetése­ket folytatnak a nyolcéves középis­kolák tanulóival és az eddigi ered­mények arról tanúskodnak, hogy e szakaszon is teljesítjük feladatain­kat. Járásunkban eddig 75 tanuló jelentkezett a mezőgazdasági isko­lákba és az ez irányú beszélgetéseket tovább folytatjuk. Az EFSZ-ek IV. országos kong­resszusán kitűzött elvek értelmében jelenleg komplex módon foglalkozunk további kérdések megoldásával a mezőgazdasági termelés és a szövet­kezeti gazdaság megszilárdítása érde­kében szükséges döntő fordulat el­érésére. "Ezt közvetlenül a CSKP KB ez év márciusában hozott határoza­taival kapcsolatosan hajtjuk végre. Falusi pártszervezeteink tevékeny­ségét a CSKP KB-nak a falusi párt­szervezetek munkájáról szóló hatá­rozata értelmében a mezőgazdaság pártos irányítása színvonalának eme­lésére összpontosítjuk. Járási párt­bizottságunk a jövőben az eddiginél még céltudatosabban fogja vezetni a falusi pártszervezeteket a mező­gazdasági termelés fejlesztésével­kapcsolatos feladatok megoldására. Štefan Golian, az SZLKP tornaijai járási bizottságának vezető titkára. ÜJ SZÖ 5 * 1939. június &

Next

/
Oldalképek
Tartalom