Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-05 / 154. szám, péntek

Dolgozó népünk a szovjet javaslatokat támogatja (ČTK) — A külügyminiszterek genfi értekezlete továbbra is dol­gozóink figyelmének középpontjá­ban áll. Határozataikban követelik, hogy a német kérdést olyképpen oldják meg, hogy gátat vessenek a német militarizmus felújításá­nak és az új háborús tűzfészek megteremtésének. A dolgozók egyúttal elítélik a nyugati hatal­mak elutasító álláspontját Cseh­szlovákia és Lengyelország meg­hívásának kérdésében az értekez­letre és felháborodással tiltakoz­nak a nyugat-németországi revan­sisták provokációi ellen. A békevédők tornaijai járási bi­zottságának plenáris ülésén elfoga­dott határozatban azt írják: „A genfi tárgyalásoktól joggal elvárjuk, hogy teljesíti a békeszerető nemzetek óha­ját, megszünteti a háborús politikát és hogy a német békeszerződés gúzs­baköti a reakciós militarista és re­vansista erőket, hogy az európai bé­két tartósan biztosítsa." „Fogjátok le Adenauerék gyilkos kezét!" — követelik a komáromi já­rás dolgozói a béke gyűlésén elfoga­dott határozatukban. E javaslat kö­veteli a német békeszerződés gyors aláírását és Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítását. A novákyi Béke Bánya dolgozói is foglalkoztak a genfi tanácskozások eddigi lefolyásával. Nem érthetnek egyet azzal, hogy bár már több mint há­rom hét pergett le a tanácskozások meg­kezdése óta, mindmáig nem intézték el Csehszlovákia és Lengyelország rész­vételének kérdését annak ellenére, hogy a szovjet küldöttség minden­képpen igyekezett e kérdés megol­dását előbbre vinni „A nyugati hatal­mak az értekezleten elfoglalt álláspontjukkal és manőverezéssel Prágában harminckét ország újságírói találkoznak A külpolitikai újságírók nemzetközi értekezlete Prága a jövő héten jelentős nem­zetközi értekezlet színhelye lesz. A különböző társadalmi rendszerű országok és különböző politikai irányzatú lapok külpolitikai újság­írói találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak arról, miképpen járul­hatnak hozzá a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez és a nemzetközi kapcsolatok elmélyítéséhez. Az a tény, hogy ezt az értekezletet ugyanakkor tartják, amikor Genfben a külügyminiszterek a legégetőbb európai problémákról — a német és a berlini kérdésről tárgyalnak — az újságírók értekezletét még je­lentőségteljesebbé avatja. Az értekezleten, amelyet június 8-án Prágában az Internationál Szál­lóban nyitnak meg, részt vesznek a szocialista országok sajtójának külpolitikai szemleírói, mint például Daniel Kraminov, a moszkvai Prav­da szerkesztője. Szergej Kudrjavcev, a moszkvai Izvesztyija munkatársa, Csen Csun, a Renmin Ribao kínai lap szerkesztője. Marian Podkowin­szki, a Tribúna / Ludu munkatársa. A nagy kapitalista újságok egyes ismert hírmagyarázói is megígérték részvételüket; például Vietor King, a londoni Daily Mirror szerkesztője, Andrew Boyd, a Daily Espress mun­katársa, Clark asszony, a National Broadcasting Corporation amerikai rádiótársaság bécsi levelezője, to­vábbá a kapitalista országok egyes baloldali lapjainak kiváló szerkesz­tői, mint Yves Moreau, a l'Humanité munkatársa, J. M. Hermán, a Libé­ration szerkesztője, továbbá az ázsiai és afrikai országokból számos újságíró, közöttük Nobuo Matsuoka, a Japán Press Service ügynökség i dolgozója, Fadl Beshir, az El Sudan El Gedeed lap főszerkesztője, Ab­dul Abbas, az El Ahali iraki lap tu­lajdonosa, Sy Abdoul, a guineai rá­dió hírszerkesztőségének vezetője és mások. Már ebből a névsorból is kivilág­lik, hogy Prágában valóban a legkü­lönbözőbb nézetű újságírók jönnek össze, hogy tárgyaljanak nemcsak azokról a kérdésekről, amelyek szo­rosan összefüggnek hivatásukkal,, hanem egyúttal megbeszéljék a saj­tó küldetését a nemzeteknek a bé­ke megszilárdítására, valamint min­den nemzet békés egymás mellett élése feltételeinek megteremtésére irányuló hatalmas erőfeszítésében. A Csehszlovák Mezcrazdaságtudományi A adémia közgyűlése (ČTK) — Prágában június 4-én, csütörtökön megkezdődött a Cseh­szlovák Mezőgazdasági Akadémia két­napos közgyűlése. A közgyűlés részt­vevői azokról a feladatokról tárgyal­nak, amelyek a CSKP KB március 4-i és 5-i teljes ülése, valamint az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa alapján hárulnak a mezőgazdaságtu­dományra. A fő beszámolót Antonín Klečka akadémikus, a Csehszlovák Mezôgazdasägtudományi Akadémia el­nöke mondotta. A délutáni órákban megválasztották a Csehszlovák Me­zőgazdaságtudományi Akadémia új dísztagjait, rendes- és levelező tag­jait. nyilvánvalóan elodázzák a német bé­keszerződés aláírását" — írják ha­tározatukban a novákyi bányászok. A genfi értekezleten résztvevő szov­jet küldöttség béketörekvését ők is alátámasztják mindennapi munkájuk eredményeivel: teljesítették kötele­zettségüket, májusban terven felül a határidő előtt nyolc nappal 2150 ton­na lignitet fejtettek. Egészségügyi együttműköd esünk a Koreai Népi Demokratikus • Köztársasággal (ČTK) — Csütörtökön, június 4-én a prágai Egészségügyi Minisztérium­ban aláírták a Csehszlovák Köztársa­ság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egészségügyi együttmű­ködéséről szóló egyezményt. Az egyezményt dr. J. Plojhar egészség­ügyi miniszter és Tjan Ik-chvan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság prágai nagykövete Írta alá. Az egyezmény ünnepélyes aláírásánál je­len volt dr. Antonín Gregor, a kül­ügyminiszter első helyettese is. Észt küldöttség; baráti látogatása (ČTK) - A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsá­gának meghívására szerdán, június 3-án Prágába érkezett a Külfölddel Való Baráti és Kulturális Kapcsola­tokat Fenntartó Észt Társaság szov­jet küldöttsége, mely két hetet tölt hazánkban. A küldöttség tagjai látogatásuk ideje alatt részt vesznek a CSSZBSZ szervezeteiben a Szovjetunió balti köztársaságairól rendezett beszélge­téseken. A Prágai Nemzeti Színház operaegyüttesének művészkörútja hazánkban (ČTK) - Pénteken a kora reggeli órákban indult Prágából Kassára az a különvonat, mellyel a prágai Nem­zeti Színház négyszáztagú opera- és balettegyüttese hazánkban egy hóna­pig tartó művészkörútra utazik. Két nappal előbb kétezer jelmezt, ezen­kívül hangszereket és tonnányi dísz­leteket indítottak útnak. Azok az in­tenzív előkészületek, melyek egy fél éven át betöltötték az egész Nemzeti Színház életét, elérték tetőfokukat. Előkészítették a Nemzeti Színház tör­ténetében a maga nemében első ak­ciót, amely jelentős hozzájárulás a szocialista kultúra kongresszusának előkészítéséhez és megtartásához. A Nemzeti Színház opera- és ba­lettegyüttesének művészkörútja jú­nius 6-án az elesett hősök duklai emlékműve előtt rendezett kegyelettel­jes ünnepséggel és egy nappal ké­sőbb az „Eladott menyasszony" pre­šovi előadásával kezdődik. Az együt­tes július 6-án tér vissza Prágába. • AIIMAD EGHBAL, Irán csehszlová­kiai új rendkívüli követe és meghatal­mazott minisztere megbízólevele átadá­sával kapcsolatosan csütörtökön bemu­tatkozó látogatást tett Václav Dávid külügyminiszternél. • A NÉMET IMPERIALIZMUS Csehszlo­vákia ellen irányuló aknamunkáját szem­léltető kiállítást a prágai Várban június 4-ig mintegy 46 ezer bel- és külföldi lá­togató tekintette meg. A kiállítás július 14-ig lesz nyitva, azután Brnóban és Bratislavában rendezik meg. • DR. Jlftí HÄJEKNEK, a külügymi­niszter helyettesén|k meghívására szer­dán Prágába érkezett dr. Vietor Paz Estenssoro, a Bolíviai Köztársaság volt elnöke, Bolívia jelenlegi londoni nagy­követe. A dobšinai jégbarlangot, az örök jég birodalmát a múlt év folyamán több mint 90 ezer turista látogatta meg. Képünk: A nagyterem pano­rámája a „Rózsakertből" (J. Tachezy felv. ČTK) • BRATISLAVÁBAN a Šafárik téri ki­állítási teremben csütörtökön ünnepé­lyesen megnyitották a képzőművészeti alkotásoknak' a VII. Világifjúsági Talál­kozó tiszteletére rendezett kiállítását. A kulturális műsor keretében a Lúčnica énekkara lépett fel. A kiállítás június 22-ig lesz nyitva. • A PRÁGAI Klement Gottwald Mú­zeum a CSKP Párttörténeti Intézetével együttműködve szerdán előadást rende­zett Bulgária Kommunista Pártja meg­alakításának 40. évfordulója alkalmából. Az előadáson jelen volt Sztojan Kara­dzsov, a Bolgár Népköztársaság cseh­szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. • KURT SCHNEIOEWIND, az NDK bra­tislavai főkonzula a Tudományos és Poli­tikai Ismereteket Terjesztő Társaság pre­šovi kerületi tagozatának meghívására a prešovi népmüvelődési otthon zsúfolásig megtelt termében szerdán „A revansizmus felüti a fejét Nyugat-Németországban" címen előadást tartott. • DEVILLES, a Société Genérále de Belgique jelentős belga konszern hazánk­ban tartózkodó vezérigazgató helyettese csütörtökön látogatást tett František Krajčír külkereskedelmi miniszternél. Be­szélgetésük során tárgyaltak a Cseh­szlovákia és Belgium közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetősé­geiről. • EDUARD FISCHER, a gottwaldovl kerület szimfonikus zenekarának fö kar­mestere az Uruguayi Köztársaság Állami Rádió és Televíziós Társaságának meghí­vására szerdán Montevideóba utazott. A győri Kisfaludy Színház együttese a nyitrai kerületben (ČTK) — A győri Kisfaludy Színház 80-tagú drámai- és operettegyüttese a Nyitrai Kerületi Színház meghívására csütörtökön négynapos miivészi körútra érkezett a nyitrai kerületbe. A Kisfaludy Színház együttese a nyit­rai kerületben ötször lép fel, éspedig Komáromban, Érsekújvárott, Léván és Nyitrán. Az együttes Mesterházy Lajos „Pesti emberek" című színmüvével és Lehár Ferenc ,.A mosoly országa" című operettjével mutatkozik be. A Csehszlovák Sajtóiroda nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) robbanószert és kémanyagot találtak. A jihlavai Adolf Kesslert Ansorge, az amerikai kémszolgálat ügynöke nyer­te meg az együttműködésre a nyu­qat-berlini amerikai kémszolgálat hi­vatalos helyiségében. Kessler egy­idejűleg a nyugatnémet kémszervezet szolgálatába is lépett. Csehszlovákia területére visszatérve, kémfeladatai teljesítése közben letartóztatták Prágában. A nyugat-berlini kémközpontban kiképzett és felszerelt, majd Cseh­szlovákia területére küldött és itt letartóztatott számos további ügynök közül még a következőket soroljuk fel: Zdenék Hostaša. akit a nyugat­berlini amerikai kémszolgálat alkal­mazottainak felügyelete alatt az NDK területén keresztül a Csehszlovák Köztársaság határához hoztak. Jaroslav Šťastnýt és Vratislav Pfeiffert közvetlenül a Berlin-Dah­lemben, Garystrasse 2. szám alatt székelő kémközpont küldte Csehszlo­vákia területére. Olga Kamannovát, a Berlin-Dahlemben. Miguelstrasse 75. szám alatt székelő kémszolgálat küldte ki. A nevezettnél Margarita Kunnert névre kiállított hamis NDK­belj személyazonossági igazolványt találtak. A nyugati kémközpontok az általuk megnyert ügynököket Nyugat-Né­metorszáaból qyakran Nyugat-Ber­linbe küldik, hogy innen könnyeb­ben kerülhessenek Csehszlovákia területére: így például Milan Void­richot Münchenből (cím: München, Rammersdorf-krottenműhlestrasse 1., az amerikai kémügynökség szállása) külön amerikai repülőgép szállította Berlinbe, ahonnan kellő tájékoztatás után Csehszlovákiába küldték ki. František Popelkát, a Nürnberg mel­letti Behringsdorf 191. szám alatti la­kóhelyéről a berlini kémközpontba szállították. Miroslav Linhart, aki Berdisch-Gladbachban. Margariten­höhe 6 szám alatt lakott, Berlinbe hozták, ahol Kari Winter névre kiállí­tott NDK-beli hamis igazolványok-; kai látták el, ezenkívül Miloslav Ku­beš névre kiállított csehszlovákiai igazolványokkal is. A Vereinigung politischer Ost­flüchtlinge nevű emigráns szervezet feladatai közé tartozik az is, hogy kémügynököket küld ki a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság területére. A nyugat­berlini kémközpontok Csehszlovákia ellen irányuló tevékenységükben igénybe veszik a Berlin-Charlotten­gurgban, Kaiserdamm 83. alatt szé­kelő Sudetendeutsche Landsmann­schaft, a kitelepültek revansista szervezetének szervezete e fiókjának szolgálatait is, melynek vezetői Lud­wig és Echtner, a nyugat-berlini megszálló hatalmak kémszervezetei­nek és a nyugatnémet kémügynök­ségnek közvetlen ügynökei. Ezt meg­erősítette többek között a hazájába visszatért František Koča vallomása is, akit — ugyanúgy mint más cseh­szlovákiai polgárokat, akik Nyugat­Berlinbe érkeztek — a már emlí­tett Echtner keresett fel. Kocától politikai, gazdasági és katonai jel­legű tájékoztató anyagot kértek Csehszlovákiáról. Koča vallomása sze­rint a német kitelepítettek szerveze­teinek képviselői a csehszlovákiai polgárokat nyugati kémszervezetek­nek adják át, melyek megkísérlik, hogy megnyerjék őket az együttmű­ködésre. A kitelepítettek szervezeté­nek további képviselője, Ludwiq ha­sonlóképpen nyerte meg František Zeinar csehszlovák állampolgárt, aki rokoni látogatásra utazott Nyugat­Berlinbe. A nyugati kémszolgálat segítségé­re vannak továbbá az emigránsok szervezetei, mint például „A Cseh­szlovák Politikai Menekültek Szövet­sége Nyugat-Berlinben", Berlin, Schöneberg, Brunhildstr. 6., a „Cseh­szlovák Federális Unió" és a „Cseh­szlovák Telep", melyek ugyancsak Berlinben működnek. Mindez még korántsem meríti ki a Nyugat-Berlinben működő kém­szervezetek ellenséges kémtevékeny­ségéről tanúskodó példák felsorolá­sát. De a már említett tények is rá­mutatnak arra, hogy a Nyugat-Berlin felől fenyegető veszély már olyan jelleget öltött, mely nem engedi meg e kérdés megoldásának további el­odázását. A Szovjetunió és a többi szocialista országok is teljesen indo­koltan követelik a nyugat-berlini megszálló rendszer megszüntetését, valamint a kém- és felforgató tevé­kenységet kifejtő központok feltét­len felszámolását. E helyzet tartha­tatlanságát közvetve Selwyn Lloyd. Nagy-Britannia külügyminisztere ií beismerte, aki megfontolásra java­solta. hoqv a nyugat-berlini helyzetet nem kellene-e bizonyos irányban megjavítani. Számos tény arról tanúskodik, hogy a nyuqati naqvhatalmak tekintet nél­kül azokra a fejleményekre, melyek az eltelt 14 év alatt végbe mentek Németországban, állandósították Nyugat-Berlin területén a megszálló rendszert, hoqv a szocialista orszá­gok ellen irányuló hideqháború hat­hatós folytatásának céljait szolgál­hassa. Ezzel olyan helyzet alakult ki. mely jelentős mértékben hozzájá­rult a feszült léqkör létrejöttéhez Közép-Európában és a nyugat-ber­lini lakosságot megakadályozza szu­verén joqai gyakorlásában. A nyu­gat-berlini megszálló rendszer to­vábbi fenntartása jogilag is. gyakor­latilag is teljesen indokolatlan. Ezért semmiképpen sem fogadhatí el a nyugati nagyhatalmaknak a nyugat­berlini kérdés megoldására irányuló azon javaslata, melyet Herter, az USA államtitkára terjesztett elő. Ez a terv nemcsak a nyugat-berlini megszállási statútum további fenn­tartását, a felforgató és kémtevé­kenység további folytatását tartja szem előtt, hanem arra is törekszik, hogy a ; megszállást Berlin demokra­tikus részére is kiterjesszék. Ezzel szemben a Szovjetuniónak a nyugat-berlini kérdés békés megol­dására, az ottani viszonyok normali­zálására irányuló javaslatai, melyeket mindaddig fenn kell tartani, amíg Németországot ismét békeszerető és demokratikus államként újra egyesí­tik, az adott helyzetben annak az egyetlen reális útnak tekinthetők, mely a Németország és Európa szí­véből fenyegető veszély és esetleges összetűzések e forrásának megszün­tetéséhez vezetne. Nem fér kétség ahhoz, hogy a berlini kérdés békés megoldásának alapvető fontosságú feltétele a nyugat-berlini katonai megszállás megszüntetése és a meg­szálló katonaság távozása. Az ilyen intézkedés megfelelne valamennyi fél érdekeinek. Amennyiben a nyugati államok képviselői azon javaslat megvalósí­tásával kapcsolatosan, hogy Nyugat­Berlint szabad, demilitarizált várossá változtassák — ahogyan azt Genfben A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere előterjesztette — enged­ményekről beszélnek, ki kell jelente­nünk, hogy csupán az NDK részéről tesznek engedményt, ahol készek egyetérteni azzal, hogy területükön Nyugat-Berlint szabad demilitarizált várossá nyilvánítsák. A Szovjetunió javaslata azon alap­szik, hogy a Nyugat-Berlinben jelen­leg fennálló társadalmi rendszert nem kell megváltoztatni. A nyugat­berlini lakosság érdekeinek biztosí­tásáról szilárdan a nagyhatalmak, esetleg az ENSZ is kezeskednének. A szabad és demilitarizált Nyugat­Berlin létezéséről szóló egyezmény megkötése az egy helyben topogó nyugat-berlini gazdaság teljes mérvű kifejlődését eredményezné, biztosíta­ná önállóságát, életképességét, lakos­sága életszínvonalának emelését és lehetővé tenné számára a szabad kapcsolatokat az egész világgal. Ez­zel a berlini viszonyok gazdasági té­ren is fokozatosan normalizálódná­nak. A szovjet javaslatok őszinteségéről tanúskodik a Szovjetunió készsége, hogy a nyugati nagyhatalmakkal kü­lön egyezményt hajlandó kötni, melyben a négy nagyhatalom ünnepé­lyes kötelezettséget vállalna arra nézve, hogy nem fog beavatkozni a szabad város belügyeibe és nem en­gedi meg más államok beavatkozá­sát sem. Erről tanúskodik továbbá a Szovjetunió azon javaslata is, hogy a nagyhatalmak létesítsenek az NDK­ban állandó bizottságot, mely ellen­őrizné a szóban forgó egyezmén;. pontos betartását. Csehszlovákia népe teljes mé"ték­ben a szovjet javaslatok mellett fog­lal állást és elvárja, hogy a nyugati nagyhatalmak a nemzetközi feszült­ség enynítése érdekében elismerik a Nyugat-Berlinben normális helyzetet létrehozó elengedhetetlen intézkedé­sek foganatosításának szükségessé­gét. Nem fér kétség ahhoz, hogy a nyugat-berlini kérdés kedvező meg­oldása jelentős mértékben hozzájá­rulna Európa békéjének és biztonsá­gának megszilárdításához. UJ SZŐ 2 * 1959. június 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom