Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-01 / 150. szám, hétfő

A. A. Gromiko a külügyminiszterek genfi értekezletén: A Berlinről kötött négyhatalmi egyezményeket az új feltételeknek megfelelő egyezménnyel kell helyettesíteni Genf (ČTK) - szombaton, május 30-án 14,50 órakor kezdődött a külügyminiszterek értekezletének 15. ülése Selwyn Lloyd brit külügyminiszter elnökletével. Az ülés 2 és fél óra hosszat tartott. Az ülésen A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere mondotta a fő beszédet amelyben Nyugat-Berlin kérdésének megoldásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy ha komolyan fogják mérlegelni e kérdés megoldását, akkor sikerül megegyezést elérni. Gromiko külügyminiszternek először Lloyd brit külügyminiszter, utána pedig Couve de Murville francia külügyminiszter válaszolt. Mindketten folytatták álláspontjaik magyarázatát, s további felvilágosításokát adtak a Nyugat azon javaslataihoz, amelyeket e kérdésben már benyújtottak. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere szombati nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: „A Németországgal kötendő békeszerződésről folytatott véleménycsere alkalmával a szovjet küldöttségnek már lehetősége nyílott, hogy előadja a berlini kérdéssel kapcsolatos mérlegeléseit. Az élet már régen túlhaladottá tette Németország megszállási rendszerét, eltörölte megszállási övezetekre valő felosztásán s már régen a múlté a németországi szövetséges ellenőrző gépezet, amelynek egyik cikkelye volt Berlin négyhatalmi státusa. Amikor a berlini kérdésről beszélünk, elsősorban a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolására gondolunk. Meg kell szüntetni azt a jelenlegi természetellenes helyzetet, amikor Nyugat-Berlint, valamint a megszállási rendszer mesterséges fenntartásának következményét a hatalmak arra használják fel, — beleértve az NSZK-t és egyes nyugatnémetországi szélsőséges, köröket is — hogy felforgató tevékenységet és ellenséges propagandát folytassanak a Szovjetunió, az NDK és a többi szocialista ország ellen. Ilyen körülmények között szüntelenül attól kell félni, hogy bármilyen helyi jellegű incidens komoly konfliktussá fejlődhet. A veszedelmes helyVacsora A. A. Gromikonál Genf (ČTK) - A. A. Gromiko. a genfi külügyminiszteri értekezleten résztvevő' szovjet küldöttség vezetője szombaton este vacsorát adott az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek tiszteletére. A vacsorán amerikai részről jelen voltak. Ch. Herter, N. H. McElroy, L. Merchant, L. Thompson, NagyBritannia részéről S. Lloyd, G. Jebb, A. Rumbold, G. Grosvenor, francia részről Couve de Murville, M. f Déjean, Ch. Lucet és J. Laloy. A Szovjetunió részéről a vacsorán jelen volt V. A. Zorin, J. A. Malik, M. G. Pervuhin és A. A. Soldatov. A vacsora alkalmával a miniszterek között a szokásos nem hivatalos megbeszélésre került sor, amely a genfi értekezleten szereplő egyes kérdésekre vonatkozott. Adenauer aggodalmai Bonn, (ČTK) - A Frankfurter Rundschau nyugatnémet lap május 30-án megállapítja, hogy Adenauer kancellárnak a nyugati hatalmak állásfoglalása Genfben nem tűnik eléggé „szilárdnak" és a külügyminiszterek eddigi nem hivatalos tárgyalásait „aggodalommal és bizalmatlanul" figyeli. A nyugatnémet kormány nem biztos abban — folytatja a lap — vájjon a nyugati miniszterek a tanácskozások valamenynyí szakaszában nyílt kártyákkal fognak-e játszani a bonni küldöttséggel szemben. Adenauer főleg attól fél, hogy beleegyezhetnek a kérdések egyenkénti megtárgyalásába és főképp az atomfegvverkísérletek betiltását ellenzi — teszi Frankfurter Rundschau. hozzá a Áz NDK küldöttsége Genfben már több mint 50 munkásküldöttséget fogadott Genf (ČTK) - Amint az ADN hírügynökség közölte, a genfi külügyminiszteri értekezleten részt vevq NDK küldöttség már több mint 50 munkásküldöttséget fogadott, amelyek a két német államból és Franciaországból jöttek Genfbe, hogy a négy hatalom közötti egyezmény megkötését követeljék. Szombaton délelőtt az NDK küldöttségének székhelyére látogatott a párizsi 15. kerület szakszervezeti küldöttsége, ŕ zetet Berlinben bonyolulttá teszi az a tény is, hogy a három megszálló hatalom, amelyek csapataikat az NDK szívében helyezték el, lehetségesnek tartják azt, hogy figyelmen kívül hagyják ezt az államot, annak kormányát és törvényeit. Ilyen körülmények között apró események is, amelyeknek következményeit szokásos megegyezéssel ki lehetne küszöbölni, nemzetközi jelentőségű problémákká, éles politikai vita tárgyává válnak, provokációs akciók kísérik az NDK ellen. Egyáltalán nem nehéz tudatosítani azt, hogy ez az állapot nemcsak megengedhetetlen, hanem ezenfelül a legnagyobb mértékben egészségtelen, nyugtalanító befolyást gyakorol az egész európai helyzetre. Meg lehet-e oldani a berlini kérdést úgy, hogy megszilárdítsa az európai békét, hogy elfogadható legyen valamennyi érdekelt fél számára? Szilárd meggyőződésünk szerint az ilyen megoldás teljesen lehetséges és a szovjet kormány reméli, hogy értekezletünk alapot talál a berlini kérdés rendezésére a béke érdekében. Kezdettől fogva abból a felismerésből kell kiindulni, hogy az értekezlet valamennyi részevöjének közösen kell törekednie arra, hogy a berlini helyzetet összhangba hozzák a Németországban kialakult helyzettel, hogy összhangba hozzák az európai béke és biztonság biztosításának szükségleteivel. A berlini kérdésben ez határozza meg értekezletünk feladatát: a háború alatt kidolgozott, Berlinről szóló négyoldalú egyezményeket ennek a célnak megfelelő új egyezményekkel kell helyettesíteni. Ha az értekezlet résztvevői erre készek lesznek, kétségtelenül kidolgozzuk az* ilyen megegyezést. Alkalmunk nyílott itt megismerkedni a három hatalom Berlinnel kapcsolatos javaslatával, amelyet az egyes nemzetközi problémák rendezésére irányuló közös tervük tartalmazott, s amelyet Herter úr, valamint Couve de Murville beszédeikben kifejtettek. Nem kell most újból részletesen kitérni a szovjet küldöttség álláspontjára a három hatalom javaslatához, mert ezt már megtettem előzőleg. Meg kell azonban újból ismételni, hogy a nyugati nagyhatalmak Berlinnel kapcsolatos javaslatai elejétől végig elfogadhatatlanok. Ezek a javaslatok nem képezhetik a tárgyalások tárgyát. A szovjet kormánynak a berlini kérdésben benyújtott konkrét javaslatait az értekezlet valamennyi résztvevője ismeri. Nemegyszer megvilágítottuk tartalmukat itt Genfben, valamint az USA-ból Genfbe tett közös repülőutunk alkalmával is. A. A. Gromiko ezután újból foglalkozott ezen javaslatok lényegével, amelyek a legcélszerűbb utat mutatják a berlini kérdés megoldásához. A szovjet kormány szilárd meggyőződése — mondotta — hogy a jelenlegi feltételek kőzett a berlini kérdés rendezésének legmegfelelőbb alapja Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált várossá való nyilvánítása volna. A szabad város kötelezné magát, hogy nem vesz részt semmilyen csoportosulásban, sem katonai vagy katonai-politikai jellegű egyezményben. Ugyanakkor tilos volna itt bármilyen ellenséges tevékenység más államok ellen. Ez a helyzet kizárná azt a lehetőséget, hogy bármelyik állam vagy az államoknak tömbje Nyugat-Berlint kihasználja katonai érdekeinek céljaira és a város fejlődését békés alapokra helyezné. A szovjet kormány nézete szerint a négy nagyhatalomnak ünnepélyes kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem avatkoznak be a szabad város belügyeibe s nem engedik más államok beavatkozását sem és biztosítják Nyugat-Berlin szabad érintkezését a külvilággal. Már mondottam, hogy miután a szovjet kormány javaslatot tett a berlini abnormális helyzet megszüntetésére és Nyugat-Berlinnek szabad várossá való nyilvánítására, bizonyos körök a nyugaton olyan állításokkal léptek fel, melyeknek célja a szovjet javaslatok kiforgatása, valamint Nyugat-Berlin lakosságának s más országok közvéleményének megtévesztése volt. Ide tartozik az az állítás is, miszerint a Szovjetunió állítólag hatalmába akarja keríteni Nyugat-Berlint s azt a Német Demokratikus Köztársaság részévé akarja tenni. A szovjet kormánynak tulajdonítják továbbá azt a szándékot, hogy blokád alá akarja venni a várost,, meg akarja zavarni az ottani életmódot, stb. Mindezen állításoknak természetesen semmi közük sincs a Szovjetunió igazi céljaihoz és szándékaihoz. A Szovjetunió a jelenlegi abnormális helyzet rendezésénél Berlinben nem törekszik semmilyen egyoldalú előnyre s nem követ semmilyen más célt, csupán azt, hogy megszüntesse a feszültség forrását Németország és Európa középpontjában. Mindenki, aki igyekszik megérteni a berlini kérdés rendezésére tett szovjet javaslatok lényegét, megállapíthatja, hogy ez valóban így van. Nézetünk szerint a berlini kérdést a legjobb volna a német békeszerződés keretében megoldani, ha erről a szerződésről megegyezés jön létre. A békés rendezés következtében természetesen megszűnnének a győztes nagyhatalmak összes megszállási jogai és kiváltságai s létrejönnének a békés fejlődés feltételei nemcsak Berlinben, hanem egész Németországban. Ma, amikor két német állam áll fenn, Nyugat-Berlin kérdésében természetesen a békeszerződés aláírása után sem lehet más megoldást elképzelni, mint szabad várossá való nyilvánítását Németország egyesítéséig. Bonnban átadták Walteľ Ulbricfat levelét Adenauer kancellárnak Berlin (ČTK) - Amint az NDK I milyen alkalmazásáról való lemonkormányelnöksége mellett működő sajtóhivatal közölte, az NDK kormányának meghatalmazottai a kormány nevében a szövetségi kancellár hivatalos székhelyén, Bonnban pénteken átadták azt a levelet, amelyben Walter Ulbricht, az NDK kormányelnökének első helyettese a szövetségi kancellárnak megismétli a két német állam közötti megnemtámadási szerződésre s a két német állam közötti kapcsolatokban az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés bárdásra tett javaslatát. A levél többek között így hangzik: „Tekintettel a testvérháború veszélyére német földön s e háborúnak szükségszerűen atom-világháborúvá való fejlődésére, az NDK kormánya javaslatot tesz az NSZK kormányának, hogy a két német állam megnemtámadási szerződést kössön egymással. Ez a szerződés abból indulna ki, hogy nem érintené a két német államnak a meglévő katonai koalíciókban való eddigi tagságát." A két német állam újságírói a kerek asztal mellett Berlin (ČTK) - A két német állam újságírói május 30-án Genfben megbeszélésre jöttek össze a kerek asztal mellett. Tárgyalásaik során véleménycserét folytattak a külügyminiszterek három hete tartó értekezletéről. A NDK és Nyugat-Németország újságírói a vita során megegyeztek abban, hogy ahogy ők beszélnek egymással, úgy kellene a két német államnak is közös tárgyalásokat kezdenie, hogy végre megértésre jussanak. Megegyezett az a nézetük is, hogy a genfi értekezleten résztvevő hat küldöttségnek megegyezést kellene elérnie a Németországgal kötendő békeszerződés elveiről. Ehhez azonban fel kellene bontani a nyugati „csomagot". Nagygyűlés Tiranában a szovjet párt« és kormányküldöttség tiszteletére Tirana, (ČTK) — Az N. Sz. Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére május 30-án délután Tiranában az albán főváros és a környező falvak 120 ezer lakosának részvételével nagygyűlés folyt le. Amikor a tiranai Szkander bég téren, a nagygyűlés színhelyén megjelent a szovjet küldöttség, a jelenlevők hosszan tartó ünneplésben részesítették. A nagygyűlésen beszédet mondott Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, valamint N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára beszédében az Albán Munkapárt Központi Bizottsága, az albán kormány. Tirana lakosai és az egész albán nép nevében melegen üdvözölte az N. Sz. Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól Enver Hodzsa kijelentette, hogy a tárgyalások és az aláírt dokumentumok újból megerősítették és még jobban megszilárdították a nézetek teljes egyezését valamennyi megtárgyalt kérdésben. N. Sz. Hruscsov beszédében megköszönte az albán dolgozóknak azt a testvér; fogadtatást, amelyben a szovjet párt- és kormányküldöttséget részesítették. Mélységes megelégedését fejezte ki afelett, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és az Albán Munkapárt között a legszorosabb testvéri kapcsolatok állanak fenn s e kapcsolatok szüntelenül szilárdulnak és fejlődnek. Az Albán Munkapárt — mondotta — a nemzetközi kommunista mozgalom egységének, a szocialista országok felzárkőzottsá.qának buzgó híve fennen lobogtatja a proletár nemzetköziség dicső zászlaját, következetesen harcol a marxi-lenini elmélet tisztaságáért a jelenkori revizionizmus ellen. Hruscsov elvtárs beszéde további részében az időszerű nemzetközi kérdések megoldásával és ezzel kapcsolatban a genfi külügyminiszteri értekezlet tárgyalásaival foglalkozott. N. Sz. Hruscsov beszéde végén rámutatott, hogv az Albán Népköztársaság vezetőivel folytatott tárgyalások a szívélyes, testvéri barátság légkörében folytak le és megerősítették a két küldöttség nézeteinek teljes egyezését. Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága és az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa május 30-án ünnepi estet rendezett az N. Sz. Hruscsov vezette szovjet párt- és kormány küldöttség tiszteletére. Vasárnap, május 31-én délelőtt Tiranából Moszkvába indult a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének egy része. Hruscsov elvtársat Tirana díszpolgárává avatták Aláírták a szovjet-albán közös nyilatkozatot Tirana (TASZSZ) - Szombaton a tiranai néptanács épületében Hruscsov elvtársat ünnepélyesen Tirana díszpolgárává avatták. Az ünnepségen jelen volt N. Sz. Hruscsov vezetésével a szovjet pártés kormányküldöttség valamennyi tagja, továbbá Enver Hodzsa, Mehmet Shehu, Hadzsi Leshi elvtársak 'és több más albán államférfi, valamint a tiranai társadalmi élet számos képviselője. A tiranai városi néptanács végrehajtő bizottságának elnöke üdvözölte Hruscsovot, majd átnyújtotta neki a díszpolgári oklevelet. Hruscsov beszédében válaszolt. Ezután a szovjet vendégek a Sztálin körútra mentek, ahol Hruscsov két fát ültetett el, emlékül a küldöttség tiranai látogatására. Innen a tiranai egyetemre látogattak a vendégek. megtekintették a laboratóriumokat és az előadótermeket, majd az egyetem előtti téren részt vettek a hallgatók és a tanárok gyűlésén. A rektor üdvözlő beszéde után Hruscsov elvtárs mondott beszédet, amelyet többször szakított félbe viharos taps és éljenzés. A szovjet vendégek megtekintették a régészeti és néprajzi múzeumot is. Tirana (ČTK) - Amint az Albán Sajtóiroda jelenti,' május 30-án, szombaton délután Tiranában közös szovjet-albán nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozatot az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Enver Hodzsa, az Albán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Mehmet Shehu, a minisztertanács elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Minisztertanácsa nevében N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá. Nemzetközi gyermeknap a szocialista országokban A nemzetközi gyermeknap alkalmából Romániában számos ünnepi gyűlést tartottak, gyermekkönyv, játékszer és gyermekruha kiállításokat rendeztek. A bukaresti mozikban gyermekfilmfesztiválok folynak és a színházakban gyermekelőadásokat tartanak. A román gyermekek rendelkezésére több ezer játszótér, bölcsőde, gyermekotthon és poinírház áll. Képünkön román gyermekek láthatók, akik a gyermeknap alkalmából kapott játékokat próbálják ki. LENGYELORSZÁG Lengyelországban az idei nemzetközi gyermeknapot a „Boldog gyermekek országa" jelszó jegyében tartják. A felszabadulás óta Lengyelországban 7000 gyermekjátszótér épült 400 ezer 6 éven aluli gyermek számára. Az idei nemzetközi gyermeknap alkalmából számos új bölcsődét, játszóteret és napközi otthont helyeztek üzembe. KlNA A népi Kína városaiban és falvaiban a nemzetközi gyermeknap alkalmából számos ünnepélyt, színielőadást, filmfesztivált, képkiállítást és sportrendezést tartottak. Pekingben június 1-én nagy kerti ünnepélyt rendeztek 20 ezer kínai és külföldi gyermek számára, amelyen fellép a pekingi opera együttese, valamint számos neves kínai énekes- és táncosnő. MAGYARORSZÁG Á magyarországi gyermekek számára sok játszótér, bölcsőde, pionírház áll rendelkezésre és ezenkívül három „gyermekváros", ahol a népi kormány elsősorban az árvák neveléséről gondoskodik. BULGÁRIA A gyermekről való gondoskodásnak a bolgár társadalom a legnagyobb figyelmet szenteli. Az ország legszebb helyein üdülőközpontok létesültek, amelyekben évente • 200 ezer gyermek üdül váltakozva. A bölcsődék száma 50-szer nagyobb, mint a felszabadulás előtt volt. 15 év alatt a bolgár gyermekhalandóság egyharmadára csökkent. ÜJ S7Ö 3 * lúnius í-