Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-04 / 153. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek. UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. június 4. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 155. szám A pártalapszervezetek döntő szerepe A párt Központi Bizottságának ha­tározatai szabják meg minden kom­munista, minden alapszervezet napi munkájának irányát. Az alapszerve­zetekben, a munkahelyeken döntenek végérvényesen az irányelvek, határo­zatok teljesítéséről. Mindez világos, mégis felmerültek olyan nézetek — főleg a mezőgazdasági járásokban, — amelyekből kiérezhető egyes elvtár­sak elképzelése, hogy a központi Bi­zottság határozata már magától biz­tosítja a sikert és hogy „a többi már automatikusan jön". Ilyen téves né­zetek ellen határozottan harcolni kell. Ezért is foglalkozunk ma ezze! a kérdéssel. Miből erednek az ilyen nézetek? Bizonyos mértékben e nézetek ere­detének okát eddigi sikereinkben is kereshetjük, amelyeket népünk a párt vezetésével az utóbbi években elért. Hiszen tavaly iparunk az utób­bi hat év legjobb eredményeit érte el és sikerült meggyőzni a földmű­vesek hatalmas táborát is a közös gazdálkodás előnyeiről. A termelő­erők páratlan fejlődése lehetővé tet­te a nép széles rétegei életszínvo­nalának további emelését. A párt a szocializmust építő dolgozók szemé­ben mégjobban meghzilárdította te­kintélyét. Ezek elvitathatatlanul nagy sike­rek, amelyek a párt minden tagját jogos büszkeséggel töltik el, de egy­úttal további igyekezetre kell hogy serkentsenek, hogy elérjük nemzet­gazdaságunk olyan arányú fejlődé­sét, amely a szocializmus teljes győ­zelmét jelenti majd hazánkban. A jogos büszkeséget azonban nem szabad összetéveszteni az önelégült­séggel. Pártunk küldetésével és jel­legével összeegyeztethetetlenek az olyan nézetek, amelyek szerint a leg­nehezebben már túljutottunk, hogy nincs szükség a mindennapi szervező és politikai nevelő munkára ott, ahol az ipari és mezőgazdasági termelés­ről döntenek. A párt Központi Bizottságának ha­tározatai az alapszervezetek és a dolgozók gazdag tapasztalatait álta­lánosítják. A határozatoknak általá­nos érvényük van és teljesítésük az egész pártra kötelező. A határozatok teljesítéséért minden kommunista, minden alapszervezet felel. Az alap­szervezetek kommunistáinak — azok­nak, akik közvetlenül a munkahelye­ken dolgoznak, akik a legjobban is­merik a lehetőségeket — a felada­tuk, hogy maguk kezdeményezöen határozzanak arról, hogyan támogas­sák saját munkájukkal a Központi Bizottság irányelveit. Ezért szentel a párt olyan nagy figyelmet az a'iap­szervezeteknek. Az alapszervezetek képviselik a munkahelyeken a pártot és viselik a teljes felelősséget azért, hogyan valósul meg a párt politi­kája a műhelyben, az üzemben, a faluban, az iskolában, szocialista épí­tésünk minden szakaszán. A pártgyűléseken gyakran sok ta­nulságosat hallhatunk azokról a kö­vetkezményekről, amelyek a párt po­litikájának megvalósításáért való fe­lelősségérzet hiányából erednek. Azokban az üzemekben, ahol az alap­szervezetek nem éreznek felelőssé­get a KB határozatainak teljesíté­séért, az emberek gyakran ezt mond­ják: „A párt jól gondolja a dolgot, de nálunk a kommunisták nem dol­goznak eszerint." Egyetlen alapszer­vezetnek sem szabad megengednie, hogy ilyen viszony alakuljon ki a kommunisták és a pártonkívüliek körében. Az alapszervezeteknek kell megerősíteniük a párt autoritását, mégpedig elsősorban saját munká­jukkal, hogy az emberek éppígy mint az egész párt iránt az alapszervezet és a munkahelyeken a kommunisták iránt is bizalmat érezzenek. Az emberek bizalmát azonban csak becsületes, türelmes munkával nyer­hetjük el, azzal, hogy levetjük hi­báinkat. elnyomjuk a szorosan sze­mélyi érdekeket, hogy a társadalom érdekében dolgozunk. A bizalmat nem lehet kierőszakolni. Számtalan az olyan alapszervezetek példája, amelyek működési helyükön példásan teljesítik kötelességeiket, kezdemé­nyezöen oldják meg a kérdéseket és segítenek a dolgozóknak gyorsabb előrehaladásukban. A kommunisták gyors és operatív beavatkozása a munkahelyeken je­lentős mértékben hozzásegít ahhoz, hogy a problémák egész sorát „me­net közben" oldhassuk meg és ne fenyegessen az a veszély, hogy az apró kellemetlenségekből komoly akadály lesz, amelyet azután sokkal nehezebben tudunk csak elhárítani. Ilyen tapasztalatokat szereztek az elvtársak azokban az üzemekben, ahol az egyszerű, apró hibák és fo­gyatékosságok megoldását, mint pél­dául a munkaszervezésben, vagy a jutalmazásban fennálló rendetlensé­gek, a munkakörülményekről való gondoskodás, stb. kérdéseinek meg­oldását egyszerűen az üzemi pártbi­zottságra bízzák és a munkahelye­ken a kommunisták úgy mennek el a fogyatékosságok mellett, hogy ész­re sem veszik őket. A gyengén dolgozó alapszervezetek munkájában egy közös vonást fedez­hetünk fel: a saját munkájuk iránti csekély igényességet. Az elvtársak ahelyett, hogy helyben keresnék a tartalékokat, hogy saját hibáik el­len harcolnának, a rossz munka okait az objektív feltételekben, rajtuk kí­vül álló dolgokban igyekeznek ke­resni. Pedig mennyi bizonyítéka van annak, hogy ugyanolyan feltételek mellett egyik üzem dolgozói sikere­sen teljesítik a tervet minden mu­tatóban, másutt pedig lemaradoznak, hogy az egyik szövetkezetben a cu­korrépa eigyelése gyorsabban halad, mint a szomszéd faluban, annak el­lenére, hogy mindkét falura egyfor­mán süt a nap, s mind két faluban egyformán esik az eső. Ha azt ku­tatjuk, miben rejlik az egyik üzem vagy szövetkezet sikereinek titka, rájövünk arra, hogy a legfontosabb a pártszervezet vezető szerepének helyes érvényesítése, a saját munká­hoz való igényesség, a saját erőben való bizalom. Ha minden falusi pártszervezet a termelés növeléséért folyó harc kez­deményezője lesz, a gabona, a hús és a tej micsoda áradatát jelenti ez! Mennyivel gazdagabbak leszünk! És ha ehhez hozzászámítjuk az üzemi pártszervezetek igyekezetét is, amelyek a termelés növeléséért és olcsóbbá tételéért harcolnak, egy hatalmas erőt látunk, amely rövid időn belül képes elvezetni dolgozóin­kat a szocializmus győzelméhez. VALASZ ' Kelet-Szlovákia \ £ dolgozóinak felhívására * t (ČTK) — A bratislavai építé- 4 t szeti kísérleti intézet dolgozói i Kelet-Szlovákia dolgozóinak fel- j) t hívására elhatározták, hogy a / ^ köztársaságunk legkeletibb részé- j t ben szükséges vízgazdasági és ta- t ) lajjavító munkálatoknál segítsé- t (>get nyújtanak. A közeljövőben^ i áttanulmányozzák annak a lehe- t i tőségét, hogy a talajjavító esa- f t tornák betonfalait szilárdított <t t földrétegekkel pótolják, miáltal f t a talajjavítást meggyorsítják és } f olcsóbbá teszik. Ezenkívül ez az t ^eljárás szükségtelenné teszi a ka- i t vicsnak távoli helyekről való szál- f i lítását. L A komáromi hajógyárban az év végéig 19 vontató hajót, 3 személyszállító hajót és több uszályt gyártanak. A gyár dolgozói ez évi feladataikat példá­san teljesítik. Ezt leginkább a már elkészült hajók nagy száma bizonyítja, Felvételünkön: a műszaki dolgozók utoljára felülvizsgálják a hajók beren­ČTK. felv. dezéseit. Mindent elkövetnek a termés gyors betakarítása érdekében A prešovi kerületben ez idén már több mint felerészben közösen végzik az aratást. A GXÄ dolgozói és a szövetkezetesek lelkiismeretesen készülnek rá. Az aratást 15 nap alatt, minél kevesebb szemveszteséggel akarják elvégezni. Nagy figyelmet szentelnek a kerületben az új szövet­kezeteknek, amelyek ez idén még több mint százezer parcellán termel­nek. A prešovi kerület szövetkezeti földjein 51 kombájn és 626 kévekötő­gép fog aratni. A gépeket az ara­tásra jól előkészítették. A kerü­letben június l-re már 5 traktor­állomás jelentette, hogy az aratásra. A Nižná nad Oravou-i Tesla üzemben új „Devín" elnevezésű televíziós készülék gyártását kezdték meg. Az üzemben foly­tatott sokoldalú kísérletezés és egyre je­lentősebb műszaki tökéletesítés eredménye, hogy ez évben még további négy új te­levíziós vevökeszülék gyártását fogják megkezdeni. A képen ,, Devín" jelzésit vevőkészülék. Foto: ČTK A Prágai Nemzeti Színház operaegyüttese Kelet-Szlovákiába látogat (ČTK-) - Kelet-Szlovákia e na­pokban a prágai Nemzeti Színház 400 tagú operaegyüttesének fogad­tatására készül. Az operaegyüttes pénteken, június 5-én különvonat­tal érkezik Kassára. A Nemzeti Szín­ház operaegyüttese legkiválóbb szó­listáival Bedrich Smetana „Eladott menyasszony" és „Dalibor" című mű­veit adja elő Kelet-Szlovákia kerü­leti székhelyein, Kassán és Prešo­von. A kassai előadást június 9. és 10-én a szabadtéri színpadon tart­ják meg. Az együttes kisebb kollektí­vái ezenkívül Krompachyn. Rozsnyó bányászvárosban és a kerület há­rom egységes földművesszövetkeze­tében is fellépnek. Legkiválóbb szín­házunk operaegyüttese így lehetővé teszi, hogy minél több kelet-szlová­kiai lakos megismerje zeneművésze­tünk legjelentősebb alkotásait. cséplésre, silózásra, lentépésre és tarlóhántásra szolgáló valamennyi gép teljes rendben van. A michalovcei GTÄ, amely legjobb a kerületben, az aratási munkálatokra 16 kombájnt, 111 kévekötőgépet, 118 cséplőgépet és egyéb gépeket készített elő. Ez a gépállomás gondoskodik arról is, hogy a kombájnok után gépi erővel gyűjtsék össze a szalmát. Roman Doležal mérnök tervei alapján szal­magyűjtőgépet szerkesztettek, ame­lyet e napokban próbálnak ki. Ez idén sokkal több gabonát arat­nak le kombájnnal, mint tavaly. A terv szerint a kombájnok négy­ezer hektárt aratnak le, ami négy­szerese a kombájnnal végzett múlt évi aratásnak. Gabonakombájnokai vásárolnak a szövetkezetek A nyitrai kerület traktorállomásai meg­kezdték a gépek eladásának második sza­kaszát. A szövetkezetek a kerületben több mint 20 millió koronáért vásárolnak gépeket a traktorállomástól, többek között 189 kévekötőgépet, 22 gabona- és 20 silozókombájnt, 127 cséplőgépet stabil mo­torral és elevátorral, 180 kerekes és 32 lánctalpas traktort és egyéb gépfelszere­lést. Nagy az érdeklődés a gépek vásárlás? iránt főleg a kerület déli járásaiban, ahol :nár nagyban készülődnek az aratásra. Szövetkezeti téglagyár (ČTK) — A nyitrai kerület érsekújvári járásénak Csúz községében az EFSZ ta­gok 2 millió korona költséggel felépí­tették saját téglagyárukat, amely a nyit­rai kerület első szövetkezeti téglagyára. A geológiai kutatás szerint a téglagyár környékén a jóminőségü agyag készlete száz évfe elegendő. A csúzi szövetkezeti téglagyár évente csaknem 3 millió téglát készít. Építkezési anyagot fog szállítani lakás-építésre az érsekújvári járás többi községeibe is. A külügyminiszterek genfi értekezlete A. A GROMIKO: A berlini kérdés rendezési megköveteli az NDK jogainak tiszteletben tartását Amint már közöltük, Genfben kedden délután tartották a külügymi­niszterek értekezletének sorrendben immár 14. hivatalos ülését. Az ülésen, mint ismeretes, dr. Lothat Bolz, az NDK külügyminisztere, Gre­we nagykövet, az NSZK képviselője, A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere szólaltak fel, az ülés végén pedig röviden Herter és Lloyd, az USA és Nagy-Britannia küldöttségeinek vezetői is felszólaltak. A. A. GROMIKO BESZÉDE GYORSÍTSUK MEG a takarmánybetakarítási munkákat Az utóbbi hetekben kedvezőtlen az időjárás, emiatt sok helyen lemaradoznak a tavaszi munkálatok má­sodik szakaszában. Az esős idő nagyon kihat főleg a takarmánybetakaritásra és a cukorrépa kultivációs munkálataira, a második kapálást a bevetett terület­nek még csak 29 százalékán végezték el. A szlovákiai szövetkezetek a bratislavai kerületen kívül befejezték a kukoricavetést. A nyitrai kerület szövetkezetei­28 724 hektár kukoricát vetettek a tervezett 26 657 hek­tár helyett. Valamennyi kerületben vetik a silókukori­cát és a zöldtakarmánvra termelt kukoricát. A LEGJOBBAK A PREŠOVI KERÜLET SZÖVETKEZETESEI, akik a vetést már befejezték. Le­maradoznak a bratislavai és a Ban­ská Bystrica-i kerületben, ahol a si­lókukorica vetési tervét csak 52 szá­zalékra teljesítették. A nyitrai és a bratislavai kerületben keve­set vetnek négyzetes fészkes mó­don, bár erre minden feltéte­lük megvan. Ily módon silőkuko-. ricából csak 200 hektárt vetettek. Ezzel szemben a Banská Bystrica-i A. A. Gromiko beszédében elemez­te Herternek a berlini kérdés meg­oldására előterjesztett, hét pontból álló programját. Az első pont — mondotta A. A. Gromiko — nem tar­talmaz mást, mint Kelet-Berlin el­szakítását a Német Demokratikus Köztársaságtól és betagolását Nyu­gat-Berlinnel együtt az „egységes, oszthatatlan területbe", amely a négy hatalom megszállási igazgatása alatt állna. A nyugati terv I. pontja továbbá azt javasolja, hogy a négy hatalom, az USA, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország diktálja a berlinieknek a városi választások megrendezését, a városi közigazgatási szervek létesí­tését és Berlin alkotmányának kidol­gozását — és mindezt ismét az ide­gen megszállás feltételei között. A második pontban betűről betűre az áll, hogy tekintet nélkül a választá­sokra, a népszavazásra vagy Berlin alkotmányára, amelyekről a nyugati (Folytatás a 3. oldalon) és kassai kerületben 600 hektár siló­kukoricát vetettek négyzetes-fészkes módszerrel. A JÖ TAKARMÁNYALAP FELTÉTELEIÉRT A mezei munkák fő feladatai közé tartozik most a takarmányfélék beta­karítása, szárítása, és silózása. A szövetkezetek eddig 44 ezer hektár takarmánynövényt kaszáltak le, ami az egész feladatnak csupán 44 száza­léka. A takarmány betakarítása a bra­tislavai kerületben halad a legjobban. ! A galántai, piešťany, szenei, seredi, i somorjai és trnavai járásban már le­kaszálták a lőhereféléket és 3000 hektárrról behordták a takarmányt. A szlovákiai szövetkezetesek eddig körülbelül 60 ezer tonna takarmányt silóztak el. Nagyobb figyelmet kell szentelni a réti füvek silózásának föként ott, ahol veszély fenyeget, i hogy a rossz száradás miatt értékét veszítené. Őszre eggyé olvad a határ négimódi házak, roskadozó paj­ták, iskola, üzlethelyiség fogad bennünket a faluban. Az élelmiszer­bolt előtt állunk meg. Az utazás nyo­masztó hangulata egyszerre felenged, mert itt valami biztatót, jövőbe mu­tatót látunk az üzlethelyiség bejára­tánál. „A mai napig községünk 101 földművese írta alá a belépési nyilat­kozatot a közös gazdálkodásba ..." olvassuk a plakátról. Az élelmiszer­boltból autónk köré sereglenek az emberek. Gépkocsink megjelenése olyan szokatlan számukra, akárcsak a fehér holló. No, nem azért, mert ta­lán nem láttak volna még autót, — inkább azon csodálkoznak, hogy ho­gyan, milyen úton jutottunk el ide Óvár községbe, amelyről nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy el van zárva S. világtól. Mester János, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke és a körénk sereg­lettek is azzal indítják el a beszél­getést. hogy út..., jó köves út kel­lene ide, hogy végre Ovúr község dol­gos földművesei is bekerüljenek az ország vérkeringésébe, autobuszon mehetnének a járási székhelyre, mert valahogy itt még mindig csak úgy van, hogy akinek lova nincsen, iár­jon gyalogosan....' S a faluból nap mit nap sokan gyalogszerrel vágnak neki a hegyhátnak s csak 5—6 kilo­méteres kapaszkodás után érik el a legközelebbi országutat, amelyen au­tóbusz közlekedik. Km a haladás itt is utat tör! Őszre már itt sem lesznek nadrágszíjföldek • a hegyodalakon, a völgyben is nagy­táblákká változnak a most még fel­aprózott parcellák. A szövetkezet megalakult... 1959 május utolsó vasárnapján megválasz­tották a vezetőséget és az óvári föld­művesek is pontot tettek az után a gazdálkodási forma után, amely szét­forgácsolta őket, amely a betevő fa­laton kívül semmi mást nem nyújtott a község földműveseinek. Őszre eggyé olvad a határ — mond­ják az óváriak felvidult arccal. A kö­zös gazdálkodást 540 hektár földön indítják cl. A Sósár fürdőből ideve­zető, szinte járhatatlan mezei út he­lyén kövezet utat épít a harmadik ötéves terv során államunk, s a vil­lanyt is hamarosan bevezetik a köz­ségbe. Addig is, amíg elkészül a kö­ves út. 600 ezer koronás költség­gel rendbe hoznak egy mezei utat Patacska puszta irányában, hogy ki­kerüljenek abból a kalitkából, amely­ből mindeddig nem sikerült kitörniiik. 1959. május 31-ének vasárnapja történelmi dátumként kerül be az óvári dolgozók életébe. Hirdetni fogja az óvári földművesek összefogását, új életük hajnalhasadását . .. gépkocsinkkal újra nekivágunk a " keskeny hegyi ösvénynek. So­káig tart, amíg túljutunk a hegy­háton. Szerencsénk volt. Eső • nem esett, nem rekedtünk meg a sár­h<m. . . Mindaz, amit Óvár közsegben láttunk és tapasztaltunk, feljogosít a reményre, hogy az t áriak is " ható útra tértek. a júr- t (t-* j

Next

/
Oldalképek
Tartalom