Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-24 / 173. szám, szerda

Viliig Proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. június 24. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 173. szám Az ellenőrzés nagy szerepe Gyorsan törünk előre, fokozzuk termelésünket, emelkedik népünk életszínvonala, alapjaiban megváltozik dolgozóink viszonya a társadalmi tulajdon és általában a társadalom iránt. Ilyen körülmények között valaki felvethetné a kérdést, vajon minek kell állandóan ellenőriznünk a gazdasági és a politikai tevékenységet. A felvetett kérdésre csak egy lehet a válasz: éppen azért haladhatunk gyorsan, mert az ellenőrzés tevékenységünk alkotó részét képezi. Ahol az ellenőrzés a leghatékonyabb, ott kevesebb a hiba, jobban megy a munka, f Az ellenőrzés gazdaságunkban és egész életünkben törvényszerű jelenség. Pártunk és kormányunk gyakran hangsúlyozza, hogyan kell az ellenőrzést értelmezni és a gyakorlatban érvényesíteni. Az ellenőrzésnek elsősorban is szigorúnak, engesztelhetetlennek kell lennie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gépiesen kellene azt gyakorolnunk. Ellenkezőleg, az ellenőrzés a fogyatékosságok bírálatának, az emberek munkája és nevelése elősegítésének fontos eszköze. Kétségtelenül el kell érnünk azt a fokot, amikor valamennyi dolgozónk a maga munkahelyén öntudatosan kiveszi a részét az ellenőrzésből is. Az ellenőrzés jelentősége különösen az ipar új átszervezésével és a népgazdaság hatékonysága emelésére tett további intézkedésekkel kapcsolatban domborodik ki. Az új intézkedések csak akkor lesznek hatékonyak, ha a párt és a kormány elképzelései szerint betöltik küldetésüket. Már pedig állandó ellenőrzés nélkül még a legtökéletesebb intézkedés is hatástalan maradna, célt tévesztene és így nem jönnének létre a dolgozók széles rétegei irányító tevékenységében való részvételének kedvező feltételei. Az ipar átszervezésének egyik alapvető vonása az alacsonyabbfokú gazdasági egységek nagyobb jogköre. A minisztériumok ehheí tartva magukat, közvetlenül nem avatkoznak bele a vállalatok tevékenységébe. Ugyanakkor azonban felelnek a gazdasági termelési egységek munkájáért, helyzetéért, és kötelesek segítséget nyújtani a nehézségek leküzdésében. Éppen ezért téved az, aki úgy gondolja, hogy az új intézkedések életbelépése a központi hivatalok ellenőrző szerepének megszűnését jelenti. Az alacsonyabbfokú szerveknek is az eddiginél sokkal jobban kell törődniök ellenőrzési funkciójuk gyakorlásával. Az ellenőrzés hiányával magyarázható például az, hogy nem egy üzemben az egyik negyedévről a másikra halasztják az új munkásbérrendszer bevezetését. Több más példát is felhozhatnánk annak igazolására, hogy az ellenőrzés elhanyagolása egyes üzemekben komoly károkat okoz, Beszélhetnénk például arról, hogy számos építkezésen egyes gépipari üzemek elmaradnak a lakásépítkezés tervének teljesítésébep, nem fejezik be határidőben a külföld számára készülő gépeket, van olyan fontos villanymüvünk, amely az előzetes számítással szemben három hónappal később kezd áramot termelni, stb., stb. Az ok: a hiányos ellenőrzés. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az ellenőrzés nemcsak felülről, hanem alulról, a dolgozók részvételével is folyik. Csak így lehet sikere, csak így lehet eredményes. Ez természetesen feltételezi a dolgozók aktivitását, a párt- és a szakszervezetek tevékeny munkáját. Az ilyen széleskörű ellenőrzésnek fontos szerepet kell betöltenie minden munkahelyen. Érvényesülnie kell a termelési értekezleteken, a taggyűléseken, az egyes bizottságok ülésein és a párt által szervezett minden akcióban. A dolgozóknak részt kell venniök a termelés hatékonyságának, a terv előkészítésének, a vállalatok gazdálkodása komplex elemzésének, a kollektív szerződések összeállításának ellenőrzésében. Ez jelenti a tömeges méretű ellenőrzést, amelyet még jobban el kell terjesztenünk. Habár ellenőrző szerveink és gazdasági dolgozóink között még vannak olyanok, akik lebecsülik ezt a fontos feladatot, örömmel állapíthatjuk meg, hogy e szervek dintő többsége teljes tudatában van a felülről és alulról jövő ellenőrzés fontosságának. Mind több olyan ellenőrző szervvel rendelkezünk, amelyek megegyezve a párt- és a szakszervezettel, aktivistákat választanak ki a dolgozók köréből és velük együtt gyakorolják az ellenőrzést. Nagyon jő tapasztalataik vannak ezen a téren az energetika szakaszán dolgozó ellenőrző szerveknek. Egyöntetűen azt állítják, hogy a dolgozók részvétele jelentős befolyást gyakorol az ellenőrzés eredményességére, ami azután kedvezően megnyilvánul a vállalatok gazdasági fejlődésébén. Az ellenőrzésnek ez a módja nagy jelentőségű különösen ayzal kapcsolatban, hogy a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek fokozatosan átveszik az állam néhány funkcióját. Ojra tudatosítanunk kell tehát: az ellenőrzés gazdasági és politikai életünk oszthatatlan részét képezi. Valamennyiünk ügye, mivel minden egyes dolgozó kiveheti a részét belőle, befolyásolhatja menetét, és hozzájárulhat hatékonysága emeléséhez. Az ellenőrzés egyben valamennyiünket arra kötelez, hogy az eddiginél még jobban, még derekasabban, még hibátlanabbul dolgozzunk. Az új begyűjtési rendszer a termelés növelését szolgálja Amiről ej>v pillanatra sem szabad megfeledkezni Hogy a XI. pártkongresszus által kitűzött feladatokat a mezőgazdaság maradéktalanul teljesíthesse, szükségessé vált az új begyűjtési rendszer megteremtése, az új, egységes begyűjtési árak 1960. január elsejétől való érvénybeléptetése. Ismétlésbe bocsátkoznánk, ha most mindazokat a körülményeket elismételnénk, amelyek szükségessé teszik az új begyűjtési rendszert, illetve az új begyűjtési árakat, mert ezt pártunk Központi Bizottsága világosan, érthetően megmondta párthatározatában. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy az új begyűjtési rendszernek mindenekelőtt a termelés színvonala növelését kell szolgálni, azt, hogy a szövetkezeti tagok még intenzívebben használják ki a termőföldet. Az új begyűjtési árak kedvezően befolyásolják a szövetkezetek anyagi bevételét. A szenei járás vezetői máris kiszámították, hogy az új begyűjtési árak következtében az 1958as évhez viszonyítva jövőre ugyanazért az eladott termékért 12-15 SZÁZALÉKKAL MAGASABB ÁRAT KAPNAK. Hogy egy példát is említsünk: míg 1958-ban 1 mázsa búzát átlag 117 koronáért adtak el, az új árak szerint 17 koronával többet kapnak e9y-egy mázsa búzáért. Ez lényegében annyit jelent, hogy az új begyűjtési árak mellett a többletbevételből járási méretben a szövetkezetek az oszthatatlan alapot a szövetkezetek IV. kongresszusa által meghatározott szintre emelhetik. Nem volna helyes azonban, ha az egészből csak azokat a részeket ragadnánk ki, amelyek közvetlenül jól érintik a szövetkezeteket. Ahogyan már előbb is említettük, az új be-í gyűjtési rendszernek mindenekelőtt a termelés növelését kell szolgálnia. A határozat hangsúlyozza, hogy az állam közvetlen segítségének egy bizonyos hányada már magában az új árakban foglaltatik. Megszűnik például az, hogy a központi takarmányalapokből utaljanak ki takarmányt a szövetkezeteknek. Ez arra ösztönzi a szövetkezeteket, hogy a takarmánygazdálkodás terén teljesen önállósítsák magukat. NÖVELJÉK A TAKARMÁNYOK VETÉSTERÜLETÉT, s mindenekelőtt a hektárhozamokat. Iparkodjanak a takarmányokat idejében s lehetőleg veszteség nélkül betakarítani. Nem úgy, mint például a .szenei járásban levő Pavlice község szövetkezetesei, akik szeretik későn kezdeni a munkát, s korán „fajrontot" csinálnak, hogy még a háztáji földeken is dolgozhassanak, holott a szénájuk még ki van téve az időjárás viszontagságainak. Az új begyűjtési árakról szóló párthatározat feltételezi, a szövetkezetek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megteremtsék a szükséges takarmányalapot. Ezen a téren rendkívüli nagy feladat hárul a falusi pártszervezetekre. Helyesen és kézzelfoghatóan kell megmagyarázniok a takarmánytermelés fontosságát, azt, l^ogy mennyivel előnyösebb a szövetkezeteknek, HA SAJÁT TAKARMÁNYALAPPAL RENDELKEZNEK. Ezen a téren még a szenei járásban is sok a teendő. A szövetkezetek például az idén nem tartották be a silótakarmány vetési tervét, s ami Az elmúlt napokban a bánoveeí Zornica textilüzem is export-vállalattá vált. Először is a Szovjetunió rendlete meg készítményeinek jelentős részét. Az üzem dolgozói ezzel kapcsolatban egyre inkább tudomásul veszik, hogy komoly feladatot teljesítenek, ha munkájukat példásan, kifogástalanul végzik. Kötelezettségvállalásban fogadták, hogy a Szovjetunióba küldendő első szállítmányt, 28 000 inget 25 nappal előbb küldik el. Felvételünkön Anna Maholanyová varrónőt és Mária Kšiňánovát, a műhelyvezető helyettesét látjuk, akik az üzem legjobb dolgozói közé tartoznak. (Foto V. Pribil, ČTK) AZ Új BÉRRENDSZER TERET HÓDÍT AZ ÉPÍTÉSZETBEN IS Négy évvel előbb (ČTK) — A televíziós adóállomások eddigi hálózata nem képes már kielégíteni a televíziós adások Iránti növekvő érdeklődést. A Postaügyi Megbízotti Hivatal ezért az illetékes tényezőkkel egyetértve elhatározta, hogy a négy televíziós adó tervezett építését meggyorsítja. Ez a négy adóállomás: a Banská Bystrica melletti Suchá Hora-i, a Prešov melletti dubníky, a Žilina melletti križavai és az Alacsony-Tátrában a Králová Horán (Királyhegyen) létesítendő adóállomás. A televíziós állomások első szakaszát 1961-ig befejezik és ezzel az eredeti határidőt 4 évvel lerövidítik. Ekképpen Szlovákia területének 84%-át bekapcsolják a televíziós hálózatba Az erősítő állomásokat 1962-ig fejezik • be. Dolgozóink életében az a tudat, hogy munkájuk igazságosan van jutalmazva, rendkívül kedvező munkaerkölcsi alapot teremt. Érthető tehát, hogy az új bérrendszer, mely az igazságos bérezést hivatott megvalósítani, nagy jelentőséggel bír építkezéseinken is, ahol, ha az utóbbi időben sokat javult is a helyzet, még korántsem hibátlan, természetesen a munkafegyelem terén sem. Mint ismeretes, az új bérrendszer sokoldalúan és igen kedvezően kihat a termelési eredményekre. A cél tehát mindenekelőtt itt is az, hogy jó előkészületek alapján a legrövidebb időn belül építkezéseinken is alkalmazzuk az új bérrendszert. Ne halasztgassuk az előkészületeket Számos írásunkban foglalkoztunk már azzal, hogy az új bérrendszer alkalmazásának sikere jelentős mértékben függ a bevezetésére tett előkészületektől. Lényegében tévedünk akkor, ha azt gondoljuk, hogy most hajrá, egy-kettőre megállapítani az új bérosztályokat, minden megfelelő körültekintés, normaellenőrzés, egyszóval alapos előkészületek nélkül. Az előkészületeknek tehát gyorsaknak és alaposaknak kell lenniök. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Bizottsága figyelmeztette az építkezési vállalatokat, hogy a legtöbb építkezési vállalatban nem fordítanak elegendő gondot az új bérrendszer bevezetése előkészületeire. Ez mindenekelőtt azért van így. mert a vállalatok műszaki dolgozói és mesterei nem törődnek az építési folyamatok, a munkaszervezés felülvizsgálásával ama cél érdekében, hogy tökéletesebb építkezést, jobb munkamegszervezést vezessenek be. Egy kis összehasonlítás Az építkezési vállalatok közül az új bérrendszer bevezetésére tett előkészületek tekintetében legeredményesebb a brnói dél-morvaországi Prefa nemzeti vállalat. Az előkészületekre itt fontos részletes tervet hagytak jóvá, melyben fokozatosan foglalkoztak az új bérrendszer jelentőségének ismertetésével, a normaellenőrzéssel, a szaktudás felülvizsgálásával, egyszóval az előkészületek lefolyásával. Az eddigiek folyamán az ellenőrző csoportok számos újítási javaslattal álltak elő, melyek bevezetése észrevehetően megjavítja a vállalat tevékenységét. Az újítási javaslatokat főként a normaellenőrzés alapján szerzett tapasztalataikból dolgozták ki. Nem lehetünk elégedettek azonban egyes szlovákiai építkezési üzemek előkészületeivel az új bérrendszer bevezetésére. A Nyugat-szlovákiai Téglagyárak pezinoki üzemében például az előkészületek nem vonják maguk után a munka jobb megszervezését, a termelési terv rendszeres teljesítésének biztosítását és a munkatermelékenység szüntelen növelését.. Hasonlóképpen a lévai Andezitkőbányában az előkészületek folyamán nem ügyelnek arra, hogy a gépberendezéseket egyre jobban kihasználják s hogy a munkatermelékenységet mindenekelőtt a gépek kapacitásának teljes kihasználásával növeljék. Mi a tanulság? Áz elmondottak alapján mérlegretehető, vajon milyen előnye is van annak, ha az előkészületeket becsületesen vagy felületesen hajtják végre. A Prefa-üzemben túlteljesítik a termelési tervet, míg az utóbbi két vállalatban gyakran előfordul, hogy nem teljesítik a tervfeladatokat. Természetesen a munkások szempontjából is sokkal kedvezőbb a helyzet az első üzemben, mint a két utóbbi vállalatnál. Az Építészeti Minisztérium megfigyelései szerint egyre javul a helyzet, s azokban az üzemekben, ahol eddig elhanyagolták, most javarészt becsületesen végzik az előkészületeket. (szó) még súlyosabb hiba, a betakarított őszi keverékek földjét még mindig nem vetették be másodnövényekkel. Az állattenyésztés fejlesztése elképzelhetetlen a szükséges takarmányalap megteremtése nélkül. Ennek mindenekelőtt a növénytermelés színvonalának emelése az alapja. E téren is sok még a teendő a járásban. Ha a szövetkezeti tagok emelni akarják gazdálkodásuk színvonalát, ha kötelezettségeiket híven akarják teljesíteni, nagy súlyt kell fektetniök a talajjavítási, illetve a vízgazdálkodási munkákra. Ma még lemaradás mutatkozik a szervestrágyák, a komposzt termelése terén. A rendelkezésükre álló öntözési lehetőségeket sem használják ki kellőképpen. A lehetőségek legmesszebbmenő kihasználása nélkül pedig nagy eredményekre, jobb gazdasági körülményekre nem lehet számítani. Az új begyűjtési rendszer szükségessé teszi, hogy a szövetkezetek a jövőben még nagyobb mértékben alkalmazzák az új termelési módszereket. A szabad istállózás bevezetése az önköltség csökkentése szempontjából szinte elengedhetetlen. E téren a szenei járásban már elég jó tapasztalatokra tettek szert. Helyes volna, ha EZ A MÖDSZER EGYRE NAGYOBB TERET HÖDlTANA. Ez mindenekelőtt a szövetkezetek érdeke, mert a jövedelem nagyságát már nemcsak az határozza meg, hogy mennyit, hanem, hogy mennyiért termelnek a szövetkezetek. Az új begyűjtési rendszerről szóló határozatok megtárgyalásai során a falusi pártszervezeteknek olyan formán kell irányítaniuk a dolgokat, hogy a szövetkezeti tagok tisztán lássák a feladatokat, s minden erejüket a termelés növelésére és az összes lehetőségek kihasználásával a termelés olcsóbbá tételére törekedjenek. Szarka István A nyitrai kerület az élen Szlovákiában június 22-ig a tervezett szénabeadás 31 százalékát gyűjtötték be. A szénabegyüjtést eddig már 16 járás és 492 szövetkezet teljesítette. A nyitrai és a bratislavai kerület eddig 10 százalékkal több szénát gyűjtött be, mint tavaly ebben az időszakban. A nyitrai kerület 72 százalékra, a bratislavai 65 százalékra teljesíti a szénabegyűjtést. A begyűjtésben a žilinai kerület jelentősen lemaradt, ahol a tervezett szénamennyiségnek még csak 0,6 százalékát gyűjtötték be. A begyűjtés eddig csupán 5 járásban folyik. 1 millió 355 ezer tégla terven felül (ČTK) Az Észak-szlovákiai Tégi lagyárak n. v. ilavai üzemének i | dolgozói május havában terven í 'felül 402 ezer nyers- és 350 ezer J | égetett téglát gyártottak. Az ilai vai téglagyári dolgozók kollektí- j J vája ezen sikerek alapján elhatái rozta, hogy az építkezési dolgozók ] [napját és a Szlovák Nemzeti FelI kelés 15. évfordulóját új kötele- i f zettségvállalásokkal fogadja. E kö[ telezettségvállalások alapján ősz- J I szesen 1 millió 355 ezer téglát j j készítenek terven felül. 9 emeletnyi magas szivattyút gyártunk (ČTK) — A lutíni Sigma nemzeti vállalat technikusainak kollektívája elkészítette több hatalmas szivattyú gyártási tervét a Német Demokratikus Köztársaság vízierőművei számára. A szivattyúk mindegyike 160 tonna súlyú lesz és másodpercenként 12 000 liter víz felszívására képes. Ez a vízmennyiség fedezhetné köztársaságunk valamennyi lakosának ívóvízszükségletét. A gépezet magassága 9 emeletes ház magasságának felel meg. A szivattyú belső átmérője 1400 mm és a víz egy 2600 mm átmérőjű csővezetéken folyik keresztül. Tekintettel arra, hogy ily hatalmas nagyságú szivattyút az üzemben nem lehetett kipróbálni, egy kis hidraulikus modellt készítettek, amely a tervezők minden számítását igazolta. . .