Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-20 / 169. szám, szombat

e Megszűnik a takarmány visszautalása. A központi alapokból szemestakarmányt csak a nagyhizlaldák és a baromfifarmok kapnak, amennyiben nem rendelkeznek saját takarmányalappal, avagy annak terjedelme nem elégséges a hús tervezett termelési feladatainak teljesítéséhez. Ez a takarniányeladás a megállapított szükségleti mérleg alapján zajlik le. A központi takarmányalapból a többi takarmányíajtát továbbra is úgy utalják ki, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési szükségleteik arányában elsősorban a kUlönleges takarmányi'élékkel legyenek ellátva. A központi takarmányalapbűi továbbra is juttatást kapnak a járási takarmánykeverő üzemek, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium kiskereskedelmi hálózata a szabad piaci szükséglet fedezésére. Egyes mezőgazdasági terményeknek az állam részére való eladásáért a termelők továbbra is megkapják a répaszeletet, a melaszt, a lefölözött tejet, a savót. Mezőgazdasági adó A mezőgazdasági adót újból szabályozzuk, hogy elősegítse az eltérő természeti és gazdasági feltételek között gazdálkodó szövetkezetek jövedelmeiben mutatkozó különbség csökkenését s ugyanakkor aktivan hasson a mezőgazdasági termelés fejlődésére, a szocialista termelési viszonyok elmélyülésére, az egységes íüldművesszövetkezetek oszthatatlan alapjainak növekedésére és a gazdaságosság fokozására. Az adó emelését a begyűjtési árak színvonala teljes mértékben kiegyenlíti. Az így megállapított adónak nincs sem fiskális, sem adminisztratív jellege, hanem.gazdasági eszköz, melyet a nemzeti bizottságok a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a szövetkezetek szilárdításának egyik eszközeként fognak alkalmazni. E célból az egységes földművesszövetkezetek adójának kirovására a mezőgazdasági termékekért, a melléktermelés termékeiért, a munkálatokért és szolgálatokért ténylegesen elért bevételek, valamint a munkaegységek fejében elosztott természetbeniek értékét szabjuk meg alapul. Ebbői az alapból kiszámítjuk a szövetkezetek oszthatatlan alapjaiba átutalt eszközöket. Az adót progresszív díjszabás szerint rójuk ki, éspedig a kukoricatermelő vidéken az adókivetési alap 6, a répatermelő vidéken 7, a burgonyatermelő vidéken 3, a burgonya- és zabtermelő vidéken 1,05, a hegyvidéken 1 százalékában. A járási nemzeti bizottságoknak joguk van 1 százalékkal'leszállítani vagy emelni az adó összegét valamennyi körzetben s rendkívüli körülmények közepette a kukorica és répatermelő vidéken kivételes esetben egészen 2 százalékkal. A brutto pénz jövedelemnek több mint 12 százalékát az oszthatatlan alapba átutaló egységes földművesszövetkezetekre kirótt adót a járási nemzeti bizottság az oszthatatlan alapba utalt 12 százalékot meghaladó összeg után 10-50 százalékkal leszállítja. Az adóengedmény legfeljebb a kirótt adó feléig terjedhet. A rosszabb termelési feltételek melleit gazdálkodó szövetkezetek, a gazdaságilag gyenge szövetkezetek és az újonnan létesült szövetkezetek az oszthatatlan alap dotációjának már a 10 százalékát felülmúló összeg után is engedményt kaphatnak a járási nemzeti bizottságtól. A még be nem népesített határmenti járásokban a járási nemzeti bizottság arányosan leszállíthatja az adót, ha a szövetkezetek átlagon aluli termelési eredményeket érnek el annak következtében, hogy kevés dolgozójuk van. A járási nemzeti bizottság hasonlóan járhat el a gazdaságilag és pénzügyileg nem szilárd szövetkezetek, főként az újonnan létesült szövetkezetek esetében. Az egyénileg gazdálkodó földművesek mezőgazdasági adóját az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső, megközelítőleg azonos termelési feltételekkel dolgozó élenjáró szövetkezetek színvonalának megfelelő átlagos hozamnormák szerint, továbbá a mezőgazdasági üzem megművelésre alkalmas általános földterülete szerint számítják ki. A megszabott adóalaphoz hozzá kell számítani a különleges növények termesztésével tényleg elért jövedelmet, esetleg a melléktevékenységgel szerzett jövedelmet. A járási nemzeti bizottság a HNB javaslatára készítik és megtárgyalják a mezőgazdasági termény beadásról kötendő ötéves keretszerződéseket. A szövetkezetek azután ötéves tervjavaslataikat benyújtják a JNB tanácsának, amely felülvizsgálja és határozatával jóváhagyja, megerősítve azt, hogy e javaslatok összhangban állanak a járás állami tervének feladataival. Ugyanakkor meghatározza azon anyagi és pénzügyi segítség terjedelmét, amelyet az állam a szövetkezeteknek a termelési és a mezőgazdasági terménybegyűjtési feladatok teljesítése alapján nyújt. A JNB-k tanácsának az egyes szö-' vetkezetek ötéves terveiről szóló határozatait kiegészítik a mezőgazdasági terménybeadásról kötött keretszerződések, amelyeket az EFSZ-ek az egyes begyűjtési szervezetekkel kötnek. A szövetkezetek ötéves terveinek ily módon való kidolgozásával és jóváhagyásával elérjük azt, hogy a szövetkezetek érdekei összhangban álljanak a társadalom érdekeivel a helyi termelési feltételek és a szövetkezeti tagok kezdeményezésének maximális kihasználása mellett. Különleges módon dolgozzák ki az évi terveket is. amelyek pontosabbá teszik és konkretizálják az ötéves terv feladatait. A szervezés új módszerét maximális mértékben kell alkalmazni már az idei évben az 1960. évi- terv előkészítése során. Ha a járásokban és a szövetkezetekben jól dolgozzák ki az ötéves terveket, ezáltal kiküszöbölhetik majd az évi terv összeállításának jelenlegi két szakaszát is. Csupán az ötéves terv évi feladatainak szükséges változtatásait hajtják végre közvetlenül az egész évi termelési tervek összeállítása előtt. A tervezőmunkálatok új megszervezése azonban magában véve nem hoz semmi javulást, ha nem változik meg s nem válik jobbá a mezőgazdasági igazgatás, s főleg a járási nemzeti bizottságok munkamódszere. A JNB-k által a szövetkezeteknek nyújtott hatékony segítség kell hogy rendszeres és szakszerű tervező és gazdasági tevékenységen alapuljon minden egyes szövetkezettel kapcsolatban. Ez megköveteli, hogy véget vessenek e munkák kampányszerűségének és formális voltának, a bürokratikus munkamódszereknek. Korlátozni kell a különféle felesleges jelentéseket és beszámolókat a felettes szervekszámára és behatóan kell ismerni a járás szövetkezeteinek gazdasági problémáit. A járási nemzeti bizottságnak a járás mezőgazdasági fejlődéséért viselt felelőssége kell hogy az egyes kérdések megoldásához való komplex közeledésben is megnyilvánuljon. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni a mezőgazdasági termelés szakosításának a járásokban és szövetkezetekben gyakran vitatott kérdését. Az ötéves terv feladatainak a kerületekre, járásokra és szövetkezetekre való feldolgozásánál maximális mértékben tekintetbe kell venni a helyi termelési feltételeket és a tervfeladatok elhelyezésével meg kell teremteni a termelés leghatékonyabb irányának feltételeit. A nemzeti bizottságokon e feladat biztosításának alapjául szolgálhat a mezőgazdasági termelés körzetesítése, amelyet a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia dolgoz ki. Ezen alapokat maximális mértékben fel kell használni az állami tervfeladatok helyes elosztása érdekében. Ä kerületi és főleg a járási nemzeti bizottságoknak anyagi és pénzügyi segítséggel, valamint szervezői munkával gondoskodniuk kell arról, hoqy az állami terv feladatainak elosztásánál az első helyen a .társadalom érdekei álljanak s ne helyezzék előtérbe az egyes szövetkezetek szorosan vett érdekeit. Ha a járás jó tervező és politikai szervezőmunkát végez, akkor csak teljesen kivételes esetben tűzik ki az állami tervfeladatokat a szövetkezeteknek meghagyás által. A mezőgazdisági termelés egyes ágazatai közötti kölcsönös összhang, valamint a nyerstermelés és a piaci termelés közötti összhang biztosításának fontos eszköze a termelési mérlegek és a takarmánymérlegek rendszere. Az új begyűjtési rendszer egyenesen megköveteli a mérlegkészítés módszerének következetes alkalmazását. Emellett súlyt kell helyezni a tartalékok tervszerű a politikai szervező munkának az egyes szövetkezetek ötéves terveinek jó kidolgozására és a termelés, a munkatermelékenység növelését, valamint az egy termékegységre cső önköltségek csökkentését célzó konkrét intézkedések biztosítására kell irányulnia; a tervekben a termelési és begyűjtési feladatokkal egyidejűleg az anyagi és pénzügyi biztosítás eszközeit is meg kell szabni a terv eme részeinek eddigi időbelileg különálló megtárgyalása és megoldása helyett; a mezőgazdasági irányításában és tervezésében nemcsak az állami terv anyagi és pénzügyi mutatóit, hanem a mezőgazdaságba befektetett eszközök hatékonyságát jellemző mutatókat, a szövetkezetesek személyi jövedelmének növekedését és a szövetkezeti alapok dotálására szolgáló saját pénzforrások képződését jellemző mutalókat is fel kell használni; a tervben a termelést mozgósító feladatokból kell kiindulni, amelyeket a társadalom szükségletei s a természeti és gazdasági feltételek maximális kihasználásának lehetőségei tesznek indokolttá, ugyanakkor arányos gazdasági tartalékokat kell teremteni; a begyűjtők és az egyes termelési szövetkezetek viszonyát a járás keretében tervezett piaci termelést biztosító szerződéses megállapodással kell alátámasztani. A termelés és begyűjtés állami tervének feladatait a járási nemzeti bizottság már nem bontja fel direktív módon az egységes földművesszövetkezetekre. A járási nemzeti bizottság a mezőgazdasági termelés járási és szövetkezeti fejlesztésének saját tervei szerint az egyes EFSZ-ekkel a hnb részvételével megtárgyalja az illető járás termelése és begyűjtése állami tervének biztosítását és'erről megállapodik. A termelés és a piaci kitermelés állami tervfeladatainak fölbontásakor a jnb feltételeket teremt az egyes szövetkezetek termelésének célszerű hasznosítására úgy, hogy öszhangban álljon az állami terv követelményeivel. A járás piaci termelésének feladatairól tárgyalva a szövetkezeteket a begyűjtési szervezetek vonalán tervezett termékek begyűjtési feladatairól is tájékoztatják (pl. len, zöldség, vetőmag stb.) A jnb a mezőgazdasági szakemberek és a begyűjtési szervezetek dolgozói aktívájával karöltve a hnb részvételével segít az egyes szövetkezeteknek saját ötéves tervjavaslataik kidolgozásában, melyeket az egyes évek szerint tagolnak. a jnb tanácsa megtárgyalja e javaslatokat és minden szövetkezet részére külön határozattal jóváhagyja őket abban az esetben, ha biztosítva vannak a járás áliami tervében megszabott termelési és piaci termelési feladatok. Egyidejűleg megszabja a mezőgazdasági termékek termelési és begyűjtési tervfeladatainak teljesítésétől függően az állam részéről a szövetkezetnek nyújtott anyagi és pénzügyi segítség terjedelmét. Az egyes begyűjtési szervezetek Ötéves mezőgazdasági termékbeadási keretszerződéseket kötnek a szövetkezetekkel, éspedig mind az állami tervben megszabott termékek, mind a begyűjtési szervezetek vonalán tervezett termékek beadására. Az egyes években a minimumra kell korlátozni az ötéves terv módosításait, hogy stabilitása biztosítva legyen. A szükséges módosításokat jóváhagyás végett a kormány elé kell terjeszteni és e változásokat egészen a járásokig szétírni, a járási nemzeti bizottságok pedig a hnb részvételével az egyes szövetkezetekkel megtárgyalják az állami terv módosított feladatainak biztosítását. A begyűjtési szervezetek megtárgyalják és évi szerződésekkel biztosítják az állami tervben megszabott piaci termelést, valamint a begyűjtési szervezetek vonalán tervezett piaci termelést úgy, hogy a járási nemzeti bizottságok tanácsai határozatukkal december 20-ig 'jóváhagyhassák az egységes földművesszövetkezetek évi termelési és begyűjtési feladatait és meghatározhassák a jövő évi termelésnek az állam részéről történő anyagi és pénzügyi biztosítása terjedelmét. Azon szövetkezetek feladatait, amelyek üzérkedési szándékból megtagadják kell, hogy az 'új intézkedések EFSZ-eínk döntő többségében kedvezően tükröződnek majd. Az új begyűjtési árak azonban alacsonyabbak lesznek, mint az 1953-ban elért tényleges árak egyes olyan átlagon felüli szövetkezetekben, amelyek a termelés nagyfokú belterjessége mellett jelentős termékmennyiséget értékesítettek az állami felvásárlás keretében, ily módon magas átlagos árakat és általános jövedelmet értek el, amely nem felelt meg a ráfordított munka mennyiségének. E magas gazdálkodási színvonalú szövetkezeteket késztessük arra, hogy termelésük növelésével és önköltségük csökkentésével a lehető legrövidebb időn belül egyenlítsék ki ezeket a különbségeket. Egyes lemaradó szövetkezetekben is csökkenhet az általános jövedelem, amennyiben nagyon alacsonyak voltak a kötelező beadások normái, különféle előnyöket és engedményeket élveztek és úgyszólván egész alacsony piacj termelésüket lényegében az állami felvásárlás keretében fizetett áron értékesítették. Az ilyen szövetkezetekben kidolgozott és az új begyűjtési rendszer feltételeihez • módosított konszolidációs tervek szerint e szövetkezeteknek olyan termelési segítséget nyújtunk, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan emeljék termelésük színvonalát s így a szövetkezetesok életszínvonalát is. Akadhatnak egyes szövetkezetek, amelyekben az új begyűjtési rendszer bevezetése után különféle okok folytán lényegesebben csökken majd a szövetkezetesek díjazása. Vannak például olyan hegyvidék; szövetkezetek, melyek a saját takarmányalapon tenyésztett szarvasmarhatartás helyett vágósertéseket hizlaltak vásárolt takarmánnyal. e szövetkezetek jövedelme az új begyűjtési rendszer bevezetése után, a központi alapból származó takarmánnyal való gazdálkodás új módszere és a takarmányfélék eladási árának felemelése következtében csökkenni fog. Ezenkívül a vágósertések új begyűjtési ára kisebb lesz. mint az ilyen szövetkezetekben eddig elért magas ár. E szövetkezetekben átmenetileg számítani kell bizonyos, eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az átmeneti nehézségek áthidalását mindaddig, amíg a feltételeiknek megfelelő termelési irányzat érvényesítése alapján e nehézségekkel megbirkóznak. Az elkerülhetetlenül szükséges átmeneti segélynyújtásról a járás keretében döntenek, mivel egyedül a járási pártbizottságok és a járási nemzeti bizottságok lesznek képesek konkrétan megítélni az egyes EFSZ-ek gazdasági és politikai helyzetét. Kétségtelen, hogy maguk a szövetkezetek tudják majd a legjobban felhasználni azokat a nagy lehetőségeket, amelyekot az új begyűjtési rendszer nyújt nekik s a termelés és a munkatermelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével legyűrik majd az esetleg felmerülő átmeneti nehézségeket. IV. A mezőgazdaság fejlesztése tervezésének egyes kérdései rÁz új Begyűjtési rendszer bevezetésével kapcsolatban az irányítás és tervezés egyes kérdéseit is újra meg "kell oldanunk. a Központi Bizottság márciusi ülésén a mezőgazdasági irányító és szervezőmunka megjavításáról tárgyaltunk. Á mai ülésen konkretizálnunk kell az irányító és politikai-szervező munkának a mezőgazdasági termelés új begyűjtési és tervezési rendszeréből eredő fő feladatait. Á szocialista termelési viszonyok kiterjesztése a mezőgazdaságban megteremti a feltételeket a szocializmus gazdasági törvényeinek tökéletesebb kihasználására. E feltételeket jobban kj kell tudnunk használni és lényegesen itieg kell javítanunk az egész mezőgazdasági igazgatás tervező és irányító munkájának tartalmát és módszereit. 10