Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-19 / 168. szám, péntek

Köztársasagunk elnöke fogadta a szovjet katonai küldöttséget GENFI TANULSÁG (ČTK) - Antonín Novotný köztár­sasági elnök, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, június 18­án a prágai Várban fogadta a szov­jet hadsereg és haditengerészet po­litikai főosztályának küldöttségét, amelyet F. I. Golikov hadseregtábor­nok vezetett. A köztársasági elnök a küldöttség tagjaival hosszabb ba­ráti beszélgetést folytatott. A kül­döttség tagjain kívül jelen volt Bo­humír Lomský vezérezredes, nemzet­védelmi miniszter és Václav Prchlík vezérőrnagy, a hadsereg politikai fő­osztályának főnöke. * A szovjet katonai küldöttség jú­nius 18-án befejezte csehszlovákiai látogatását és visszatért hazájába. j§ Csehszlovákiai látogatása során fel- g A NYUGAT ÉS A KELET közötti keresett több ipari üzemet és egy- ® nemzetközi csúcstalálkozó megrende­séges földművesszövetkezetet s ki-1 zésének kezdeményezése — mint is­cserélte tapasztalatait a csehszlovák Ü meretes - a Szovjetunió kormánya néphadsereg parancsnokaival és poli-f részéről már a múlt év őszén el­tikai dolgozóival. A testvéri szövet­Š hangzott, amikor a Szovjetunió ja­séges szovjet hadsereg képviselőit f vaslatot terjesztett elő a német bé­mindenütt a legmelegebb fogadtatás- £ keszerződés megkötésére, valamint ban részesítették. la nyugat-berlini megszállási statú­A ruzyni repülőtéren a szovjet ka-®*" m megszüntetésére azáltal, hogy * j , K, n v, t r _ i - 0 Nyuaat-Berlínt nemzetközi szavato­tona! kuldottségtol Bohumír Lomsky g,™ szaf)ad väros s. nyi]vánítJá k vezérezredes, nemzetvédelmi mimsz-| E kérdések m eqtárqyalása Céljából a ter, Václav Prchlík vezérőrnagy, a | s20 v. jet kormá ny kezdettől fogva csehszlovák néphadsereg politikai fő- g kormányfői értekezletet javasolt, mi­osztályának főnöke, a CSKP KB, va- gj után minden eddigi külügyminiszteri lamint politikai és közéletünk kép­i értekezlet rossz tapasztalatot hozott " A nyugati hatalmak a csúcsérte­kezlet összehívását már 1956-tól =i kezdve minden módon megakadályoz­H ták. A nemzetközi helyzet azonban ÍSa „hidegháború" hívei számár a az g utóbbi években állandóan kedvezőt­E len irányban fejlődött. A szovjet ® kormány a német kérdésben és fő­01eg Nyugat-Berlin kérdésében tett j| kezdeményezésével meggyorsította ®e fejlődést. A nyugati hatalmak az 'Sadott helyzetben, a tárgyalást nem MA KÉTSZER ADJÁK ELŐ A KULTÚRA ÉS PIHENES f utasíthatták el. Végül a Nyugat a PARKJÁBAN „AZ ELADOTT MENNYASSZONYT" | 'utánoz Sw* viselői búcsúztak. A prágai Nemzeti Színház tagjai kegyelettel adóznak Bratislava felszabadítói emlékének (ČTK) - A prágai Nemzeti Színház operaegyüttesének tagjai pénteken, június 19-én délelőtt a Slavínon adóznak a szovjet hő­sök emlékének, akik életüket áldozták felszabadításunkért. A kegyeletes aktus, amelyen az egész 400 tagú együttes részt vesz, a Libuše harsonáival kezdődik. Eugen Suchoň nemzeti művész „Milyen szép vagy" kardalának elhangzása után Bedfich Prokoš, a prágai Nemzeti Színház államdíjas igazgatója mond beszédet. A prágai Nemzeti Színház pénte­ken, június 19-én délután és este előadást tart Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában. A 16 órai if­júsági és a 20 órai esti előadáson Smetana „Az eladott menyasszony" című vígoperáját játsszák. E zseniális mű, amely az elnyoma­tás legsúlyosabb idejében mind a cseh mind a szlovák nemzetnek er­kölcsi erőforrása volt, legkiválóbb művészeink előadásában kerül bemu­Szovjet egészségügyi dolgozók Bratislavában (ČTK) — J. K. Karman asszony, a moszkvai Egészségügyi Tudomá­nyos Kutatóintézet igazgatója és L. Sz. Bogoljepova, a Lenin-renddel kitüntetett érdemes, tudományos és kutató dolgozó, csütörtökön, június 18-án a cseh kerületekben végzett látogatások után Bratislavába érkez­tek. A két szovjet egészségügyi dol­gozó Bratislavában megtekinti az egészségügyi intézményeket. tatásra nemzeteink testvériségének, I tavaszan beleegyezett a kormányfoi megbonthatatlan szövetségének és ® frtekezlet megtartásába, de előzőleg őszinte szeretetének ünneplésére. § külügyminiszteri ertekezletet kove­Marienka szerepében Miloslava Fid- ® telt, amely elokeszitene a csucstalaj­lerová, Jeník szerepében Ivo Zídekf* 02 0*: ty került sor a Szovjetunio érdemes művész és Kecal szerepé- § kormanyanak ez ev március 2-i ben Rudolf Asmus államdíjas művész ® vealenea javaslata alapján a kulugy­.. „ . J g miniszterek genfi értekezletenek osz­lép fel. gszehívására május 11-i kezdettel, 0 mégpedig a két német állam küldött­H ségeinek részvételével. 0 0 3 Hamis feltételezésből Ű; katonai rangjelzések (ČTK) - A Nemzetvédelmi Mi- = nisztérium képviselői a csütörtökön i tartott sajtóértekezleten tájékoztat- ® .. . ták az újságírókat a csehszlovák! Mm az utóbbi időben a nemzetközi néphadsereg tagjai egyenruhájának 1 helyzet• °bjekt vari és világosan a kiinduló politika részleges megváltoztatásáról és a H béke erőinek javára fejlődött, ad­•k Chomutovban csütörtökön megkezdődött a speciális csövek gyártásáról tárgyaló nemzetközi értekezlet, amelyen a chomu­tovi vasmüvek szakértőivel részt vesznek hazánk szakértői, valamint a Szovjetunió­ból, Lengyelországbői és Magyarországból érkezett vendégek. •k Az ez évi poznani nagyvásár utolsó napjai az élénk kereskedelmi tevékenység jegyében telnek. Külkereskedelmi vállala­taink 161 millió korona értékben kötöt­tek árucsere-forgalmi szerződéseket, amely összegből 123 millió a kivitelre és 38 mil­lió korona a behozatalra jut. •k PRÁGÁBAN csütörtökön háromnapos nemzetközi értekezlet kezdődött a távirati érintker'sben bevezetendő jelekről. Az ér­tekezleten részt vesznek a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia keres­kedelmi kamaráinak képviselői. * A columbiai kereskedelmi küldöttség Felipe Echeverria CIozaga nagykövet veze­tésével több napi csehszlovákiai látoga­tás után szerdán repülőgépen elutazott Prá­gából. •k A ŽILINAI kerület természeti szépségei a hazai és külföldi látogatók nagy számát vonzzák. A demänovai cseppkőbarlangot ez év május 1-től 42 000 személy kereste fel. •k A Német Demokratikus Köztársaság csillagászainak küldöttsége szerdán repülő­gépen a Csehszlovák Köztársaságba érke­zet;, hogy részt vegyen a népi csillagvizs­gálók és asztronómiai körök dolgozóinak brnől VI. országos értekezletén. •k A Szlovák Népi Művészegyüttes szer­dán Kassa dolgozói előtt szerepelt. Az elő­adást a közönség nagy részvételével a szabadtéri színpadon tartották. A SĽUK csütörtökön Sninán szerepelt, pénteken pe­dig Mlchalovcén lép fel. •k A CSISZ-TAGOK és a többi fiatalok Szlo­vákiában a VIT-szoIidaritási alapjára 2 257 563 koronát utaltak be. A szolidaritási alapra eddig a prešovi kerület CSISZ-tag­jai jegyeztek a legtöbbet — 492 645 koro­nát. A bratislavai kerület ifjúsága 446 540 koronával, a nyitrai kerület fiatalsága 417 580 koronával járult hozzá a szolidari­tási alaphoz. rangjelzések módosításáról. Az eddi-® dl f< , Dulle s vezetésévé éveken át a gi arany- és ezüstvállpántok helyett | ?< sm l? v 0 ..erehe yzeten hamis feltete­egyszerű rávarrott szövetpántokat í ezesén alapu o pohtika elentósen vezetnek be amelvek színe azonos ? lemaradt a fejlődés mosott. Idókoz­vezetneK De, ameiyeK színe azonos 3 b számo3 ne mzetközi probléma, el­lesz az egyenruha színével Ezen^ ^ a Távol-Kelet más célszerű változásokra is sor ke- ;í pro bi émäja m eg érett a megoldásra, rul a katonák öltözetében. A kulon- a . „„ „.„„„,«. „„„ féle színű haitóka helvett a száraz ® A m ed oldás t azonban az elavult nyu­té e szinu hajtoka helyett a száraz- @ . Dolitika fel tétlen felülvizsqálásá­foldi hadsereg számára a piros, a| nak k e, meqelőzni e. Ezzel a politik á. legierók számára a világoskék egy- azonban 3Z0r0sa n összefüggnek az séges szint vezetik be Ezenkívül | jmperialista erő k. elsősorban az USA, megszüntetik az egyenruha felsze-1 Naq v. Britannia, Franciaország és reléséhez tartózó azon oltonydarabo- ® Nyugat-Németország fegyvergyáros kat amelyek nem szükségesek a | monopóliumainak érdekei! Ezek az szolgálat teljesíteséhez. Ezek közé 3 erők a réq i politikát iqvekeztek élet­tartozik pl. a bőrkabát, a fehér | be n tartani, tekintet nélkül a té­egyenruha, a tábornokok díszruhája a nv ekre, tekintet nélkül az emberiséq stb. Az intézkedések elsősorban a S érdekeire célszerűség és gazdaságosság szem- 3 EnneI < ' politikána k „átértékelési­pontjait követik. A hadsereg tagjai | fol ta csa k kezdetén tart. egyenruhájának bevált hagyományos ^ A nvuqati polit i­Ka re ái is abb irány­szabása továbbra ismegrn^ képvis ei ői uqyan bizon vos intézkedéseket 1959 julius 1-tol | befolyásra tesznek szert, de a dön­1960. junius 30-ig fokozatosan hajt- 0 tésbeT1 a fô szô méq mlndiq túlnyo­jak vegre. f mórészt az „erőpolitika" híveinek ke­0 zében van. 0 0 A körülmények következtében a ® nyugatiak a külügyminiszteri érté­ig kezletre olyan tervvel érkeztek, 0 amely inkább megfelelt volna az öt­• A bratislavai Szlovák Nemzeti Színhá* 0 vene s évek kezdetén levő helyzetnek, tagjai szerdán meglátogatták a Karlovy Va- £ mlnt a vII á9 ma l helyzetenek. Az er­ry-i üzemek dolgozóit. A munkások szívé- jf tekezlet asztalának a Nyugat szá­lyes fogadtatásban részesítették a szlovák 0 mára nagvon kényes ügyét végül úgy művészeket. S oldották meg. hoqv a két német ál­* Szombaton Prágából Cedok-különvonat 5) lam küldöttsége teljes joggal helyet indul útnak, hogy az Állami Takarékpénz- 0 foqlalt a genfi Nemzetek Palotájá­tárak 437 betétesét vigye kétheti nyara- | nak iiZ Ö[ d termében". Ezáltal meg­lásra Bulgáriába a Fekete-tengerhez. E, be- g dön thetet!enül. nemzetközi alapon ľvXiaÄÄ keretében ^gyűjtöt^ H megerősítést nyert a két német ál­tek össze. Július 2-án további 295-tagú eso-® lam fennállása s egyenlő joq a arra, port indult Bulgáriába. Július 29-etől 200 gj hoqy részt vegyenek a német kér­betétes a Román Népköztársaságbeli Ma­maia tengeri fürdőben fog nyaralni. •k A LUŽICAI szerbek meghívására a pros­téjovi ruhaipar üzemi klubjának hanák dai­és táncegyüttese június második felében a Német Demokratikus Köztársaságba láto­gat. Hosszúszó példát mulat Járásunkban a Vöröskeresztes aktivis­ták szép munkát fejtenek ki. Az 1959-es év első negyedévében 181 diák vett részt egészségügyi tanfolyamon. Ezek kö­zül aztán az iskolákban minden nap más |j vállalt egészségügyi szolgálatot, aki a g nap folyamán felügyel az iskolában a 0 V -, „ T tisztaságra. | Az iranyado r— a nemet A falvakon a Vöröskereszt tagjai be- 0 kapcsolódnak a faluszépltési akció mun- 3 kálataiba, ezenkívül egészségügyi ellen- [§j őrzéseket végeznek. Az egészségügyi őr- {•} sök a baleseteknél elsősegélyt nyújtanak, E a körzeti orvosnak segítenek a különféle | Ä „csomagqal" a valósáqban nem­akciókban. Járásunkban Hosszúszón mű-s csa k elkezdődött, hanem tulajdon­ködik legjobban a Vöröskereszt. Ebben a |képpen véqet is ért a Nyuqat 'min­községben majdnem minden házban vö- a d en „kezdeményezése" ezen az ér­röskeresztes lakik. A község lakossága | tekezleten. Az értekezlet tényleqes megértette a Vöröskereszt hivatását és j tárqvalásainak tartalmát a szovjet saját kezdeményezésükre a járási nem- I küídöttséq határozta meg. Az eqész zetl bizottság és az egészségügyi intézet | táravalás küldetésének megfelelően segítségével elsősegélyt nyújtó állomást » a Németorszáqqal kötendő békeszer­militarizrnushoz való viszony dés megtárgyalásában, g A nyuqatiak „csomagterve", amely­ének szerzői nyilvánvalóan azt a célt g követték, hoqy eltereljék vele a fi­E gyeimet a Szovjetunió konkrét és H reális javaslatainak érdembeli meg­tárgyalásáról, a nyugati küldöttsé­gekben levő ügyvédeket majdnem május végéiq foglalkoztatta. A nyu­gatiak beszédeinek több mint fele e terv védelmében hangzott el. Vé­gül azonban méqis csak az asztal alá került, ahova kezdettől foqva tarto­rendeztek be a községben. aződés nagyon meqqyőző javaslatát 0 Kartik László, Tornaija • terjesztette az értekezlet elé, amely magában foqlalta a nyugat-berlini helyzet rendezésének javaslatait is. A Németorszáqqal kötendő béke­szerződésről ezen az értekezleten lefolyt eqész vita megerősítette, hogy a „bökkenő" a német militarizmus­hoz fűződő viszony elvi különbözősé­gében rejlik. A szovjet javaslat azt a célt követte, hoqy megakadályoz­zák a militarizmus újjáélesztését Nyugat-Németországban, mentesítsék Európát újabb háború veszélyétől és biztosítsák Németország békés fej­lődését. A nyugati hatalmak ezzel szemben még mindig a nyuqatnémet militarizmust részesítik előnyben az európai béke biztosítása helyett. A békeszerződéssel kapcsolatos vé­leménycsere tehát eredménytelenül végződött, mert a nyugati hatalmak átlátszó módon elfoqadhatatlan fel­tételek támasztásával — azzal a kö­veteléssel, hoqy az eqész Németor­szágot bekapcsolják a NATO-ba — zsákutcába juttatták e tárqyaláso­kat. Emellett a nyugati hatalmak „meg­feledkeztek" eredeti tervük többi pontjáró! is, beleértve azokat a pon­tokat, amelyekről a Szovjetunió haj­landónak nyilatkozott vitatkozni. Ez főleg a közép-európai korlátozott fegyverzetű övezet kérdésére vonat­kozik. Jóllehet ezt maguk a nyuqati hatalmak javasolták, s annak elle­nére, hogy Gromiko elvtárs erre szó szerint emlékeztette őket, e pontról végül nem volt semmi mondani­valójuk. Csupán formálisan, kizáró­lag propaqanda okokból terjesztették elő. Mihelyt qyakorlatilag kellett vol­na róla tárqyalni, hallqattak. Kétféle viszony Berlin kérdéséhez Hasonló volt a helyzet Nyuqat­B-rlin kérdésének megtárgyalásánál is, de e kérdésben a Nyugat helyze­te méq inqatagabb. E kérdés lénye­qe, mint ismeretes, abban rejlik, hogy véget Jcell vetni a megszállás rend­szerének, amely Nyugat-Berlint az aknamunka fészkévé tette, és a vá­rosnak szabad város jellegét kell biztosítani. A szovjet javaslatok vi­Iáqosak. Nem változtatnak Nyugat­Berlin szociális rendszerén, de fel­számolják alvilágát,' amelyet növek­vő mértékben használ fel céljaira az újjáéledt nyuqatnémet militarizmus is. A nyuqati hatalmaknak kezdettől foava világosan meqmondották: Ha nem jön létre békeszerződés a két német állammal s ha nem szüntetik meg Nyuqat-Berlin megszállási rend­szerét, akkor a Szovjetunió és a hoz­zá csatlakozó többi állam a béke­szerződést aláírja az NDK-val és az NDK szervei veszik át a Nyugat­Berlin helyzetére vonatkozó jogha­talmat. A nyugati hatalmak hallani sem akartak sem az egyik, sem a másik javaslatról. „Ultimátumról" lármáz­tak. Mintha megfeledkeztek volna arról, hoqy a külön békeszerződé­sek ovakorlatát éppen ők alkalmaz­ták először, nevezetesen Japán ese­tében. Nyugat-Németorszáqgal na­qyon veszélyes háborús egyezménye­ket kötöttek, melyekről eqyébként Murville űr kijelentette, hoqy „tel­jesen pótolják" a békeszerződést. S most eqvszeriben felháborodnak azon. ha a másik fél hasonlóképp akar eljárni. A Németországgal kötendő béke­szerződésről folytatott tárgyalások lefolyásától eltérően a nyugati ha­talmak Nyugat-Berlin kérdésének megvitatásánál saját javaslatokat terjesztettek elő, mégpedig teljesen különállóan a „csomagtervtől". Első javaslataiknak, különösen a hét pont­ból álló ún. Herter-tervnek egy ko­moly fogyatékossága volt. Nem ja­vasoltak semmi újat, csupán a régi állapotok fenntartását. A megszál­lási statútum megőrzését, amelyet még ki is akartak terjeszteni egész Berlinre. A Nyugat-Berlinről folyó vitában a szovjet küldöttség türelmes volt. Épp úgy, mint a békeszerződés kérdésé­ben, a szovjet küldöttség Nyugat­Berlin esetében is, kiegészítő javas­latokat terjesztett elő, amelyek fi­gyelembe vették a nyugatiak több aggályát. A Szovjetunió e javasla­tokban mindenekelőtt beleegyezett abba, hogy bizonyos megszállási jogok Nyugat-Berlinben még egy teljes év tartamára fennmaradjanak. Sőt, a szovjet küldöttség a jelképes csapa­tok nyugat-berlini tartózkodásával kapcsolatban négy altermatívát ter­jesztett elő. Ezenfelül Gromiko elv­társ felhívta a nyugati küldöttsége­ket, mondják meg véleményüket e javaslat esetleges módosítására. De mit szólhatunk ahhoz, hogy ép­pen ezek a javaslatok „okoztak" csaknem háborús lármát a Nyuga­ton? Megírtuk, már hogy e nagy lárma okát nem a szovjet javaslatok képezték, hanem bizonyos nyugati körók érdeke abban, hogy a tárgya­lásoknak e csúcsszakaszában válságot idézzenek elő, az értekezletet zsák­utcába tereljék, kiélezzék a feszült­séget és meggátolják a csúcsérte­kezlet megtartását. A nyugati közvéleményt több hasá­bos újságcímekkel, terjedelmes rá­dió- és televíziós adásokkal csaló módon a genfi értekezlet kudarcára készítették elő, mégpedig azzal a szokásos hazug jelszóval, hogy „a megegyezést a Szovjetunió gátolja." Az utóbbi napokban lassan megvál­tozott a helyzet az értekezleten. A Szovjetunió, mint ismeretes, több íz­ben hangsúlyozta, hogy nem ír alá semmi olyan okmányt, amely tartó­san megerősítené Nyugat-Berlin megszállási statútumát. A nyugati küldöttségek azonban hosszú napokig éppen ezt követelték. Csupán jú­nius 16-án nyújtottak be a szovjet küldöttségnek olyan dokumentumot, amely nem tartalmazza ezt a köve­telést. Ez az okmány, amint a hí­rekből kitűnik, egyáltalán nem esz­ményi. De azáltal, hogy nem. követeli a megszálási statútum „elismeré­sét", haladást jelent, s bizonyos ala­pot nyújt a további tárgyalásokra. Mi következik" ezután? A nyugati hatalmak végül kényte­lenek ' voltak beismerni, hogy nyo­mással semmit sem érnek el, s eb­ből le kellett vonniok a következteté­seket állásfoglalásukra nézve. Ez az értekezlet előtt bizonyos új^ibb lehe­tőségeket nyitott a további tárgya­lásokra egyrészt ezen az értekezle­ten, másrészt az ezután következő nemzetközi tárgyalásokon, mindenek­előtt a legmagasabb szinten tartan­dó tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban néhány szót kell mondani a kormányfői értekez­letről és arról a szerepről, amelyet eme értekezlet kilátása a külügymi­niszteri tárgyalásokon, főleg a tár­gyalások legdrámaibb fázisában ját­szott. Különösképp akkor, midőn a nyugati küldöttségek genfi eljárása a legreakciósabb nyugati erők túl­súlyban levő befolyása alatt állott. Egyes nyugati újságírók Genfben igye­keznek azt állítani, hogy a nyugatiak egy­ségbontó genfi taktikájának fő oka a „csúcstalálkozóktól való félelemben rej­lett". De miért kell félni ettől az érte­kezlettől? Csak az félhet tőle, aki nem túlságosan biztos a dolgában ŕ azt nem meri nyíltan megvédelmezni a világ köz­véleménye és saját népe előtt. Látható, hogy egyes nyugati államférfiak nem túl­ságosan biztosak a dolgukban. A nyugatiaknak ezen az értekezleten alkalmazott nem tiszta taktikájának M oka kétségtelenül abból ered, hogy nem akarják „megzavarni" a nyugatnémet mi­litaristák felfegyverzését. „Ha eltávoznánk Nyugat-Berlinből — jelentette ki Genf­ben az egyik társasösszejövetel alkalmá­val McElroy amerikai hadügyminiszter —, felmerülhet az a kérdés is, hogy eltávo­zunk Nyugat-Németországból, Franciaor­szágból és máshonnan és végül — fel­merülhet a NATO egész fennállásának kérdése?" Úgy látszik, valóban itt van a kutya elásva. Már kezdetben rámutattunk, hogy a nyugati politika jelentősen lemaradt a világ objektív fejlődése mögött. McElroy fenti magyarázata ezt csupán megerő­síti. A megértés hiánya mélyen a dolgok lényegében rejlik. Mig mi a tartós béke előkészítésére törekszünk, ők folyton a háborúra készülődnek. Ezt nem mond­hatják meg nyíltan és leplezetlenül. De ravaszul, tetszetős jelszavakkal szüntelenül gátolják a nemzetközi kap­csolatok normalizálására irányuló törek­véseket. Eme értekezlet eredményességét már előre korlátozták azáltal, hogy a Nyugat megszabta, milyen mértékben ké­pes elhagyni túlhaladott politikájának ke­reteit és „alkalmazkodni" az új helyzet­hez. Ez a mérce most is fennáll, a tár­gyalásoknak e nagyon előrehaladott stá­diumában. A kérdéseket Washingtonban, Londonban, Párizsban és Bonnban döntik el, ahol e napokban mindenütt jelentős nyugtalanság mutatkozik az eddigi poli­tika eredményei miatt, ami visszatükröző­dik az uralkodó táboron belüli ellentétek elmélyülésében is. Világos ugyan, hogy amennyiben a Nyu­gat nem képes legalább is minimális mértékben alkalmazkodni az új világhoz — a világnak van ideje ezt kivárni. Kor­szakunk újjászületésének folyamatában ez az értekezlet nem az első, de nem is az utolsó. És még ennek az értekezletnek sincs vége. Ez az értekezlet is még elérhet pozitív eredményeket, ha a nyugati ha­talmak kormányai figyelembe veszik a világ közvéleményének hangját és saját közvéleményének óhaját, amely azt kí­vánja, hogy végre jöjjön létre megegye­zés arról, hogy milyen konkrét lépések tehetők a világfeszültség enyhítése és a béke megszilárdítása érdekében. Ha a nyugati hatalmak nem teszik meg ezt most. kénytelenek lesznek megtenni ké­sőbb. JIŔ1 HOCHMAN Genf, június 18. ÜJ SZÖ 2 * 1959. június 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom