Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-11 / 129. szám, hétfő

iläS a német iiékeszerződés megkötése N. Sz. Hruscsov elvtárs beszélgetése nyugat-németországi szociáldemokrata lapok szerkesztőivel Vildg proletárjai„ egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május 11. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 129. szám Genfi tudósításunk Genf a konferencia megnyitásának előestéjén Mint már jelentettük, Hruscsov elvtárs beszélgetést folytatott nyugat­németországi szociáldemokrata lapok szerkesztőivel. Beszélgetésüket ma teljes terjedelemben közöljük. Genfben minden elkészült a keleti és nyugati külügyminiszterek érte­kezletének megnyitására. A svájci vendéglátók éppúgy, mint a múltbeli értekezletek alkalmával, szervezési téren mindent megtettek a tárgyalá­sok jó lefolyásáért és a világsajtó munkájáért, melynek képviselői elő­reláthatólag annyian gyűlnek össze, mint az 1955. évi kormányfői találko­zókor. Eddig 200 újságírót akkredi­táltak, összesen 1500-2000-re szá­mítanak. A Nemzetek Palotájában is minden készen áll az első tárgyalásra, mely hétfőn délután nyílik meg. Illetve van még egy „csekélység" — milyen asz­talhoz ülnek a küldöttségek. Ez a kérdés összefügg az értekezlet ösz­szetételének problémájával, melyről a négy nagyhatalom képviselőinek el­ső megbeszélései fognak dönteni. Mint itt tudják, a nyugati hatalmak azon a nézeten vannak, hogy a tár­gyalóterem asztalait négyzetbe rak­ják össze, csupán négy küdöttség számára, hogy ezzel éreztessék: a részvétel kiterjesztése nem jön te­kintetbe. A Szovjetunió azonban a kerek-asztal tárgyalás mellett van, mivel a tárgyalásra kerülő kérdések jelentősége kikényszeríti további ál­lamok, főként a két német küldött­ség, valamint Csehszlovákia és Len­gyelország közvetlen részvételét. Nincs kizárva, hogy ezt a kérdést is holnap kell megoldaniok, ha nem si­kerül vasárnap folyamán kétoldalú összejövetelen megegyezniök. A négy nagyhatalom küldöttségei vezetőikkel - Gromlkoval, Herterrel, Couve de Murville-jel és Llyoddal — s vezérkaraikkal mintegy hatszázan már Genfben vannak. Ma délután több összejövetel van tervezve. Többek között találkoznia kell Gromiko elv­társnak Llyod,angol külügyminiszter­rel. Brentano bonni külügyminiszter és Pella külügyminiszter részvételé­vel — aki Genfbe érkezett, hogy éreztesse, Olaszország is érdeklődik a tárgyalás iránt, külön tárgyalást kell folytatniok. A sajtóházat minden lehetséges hírközlő eszközzel felszerelték a vi­lágközvéleménynek a tárgyalás lefo­lyásáról való lehető leggyorsabb tá­jékoztatása megkönnyítésére. Az or­szágok nagy részének sajtója a saj­tóházban különleges postahivatallal, saját telefonnal és távíróval beren­dezett irodát kapott. A világ minden részéből összesereglett újságírók kö­zött élénk az információcsere. Sokan már az 1954. évi berlini értekezlet, majd a későbbi genfi értekezlet ide­jéből ismerik egymást. Az értekezlet időtartamát és kilá­tásait nagyon eltérően mérlegelik. Vannak, akik kéthetes értekezletet várnak, de vannak olyanok is, akik két hónapról beszélnek, A küldöttsé­gek többsége körülbelül egyhavi tar­tózodásra rendezkedett be. Egyben azonban majdnem minden újságíró egyetért: e tárgyalás a fő cselekmény előjátéka legyen, s bizonyára lesz is i— a második kormányfői értekezleté, Ezt a legelterjedtebb nézetek szerint július végén vagy augusztus elején tartanak meg Genfben, Bécsben vagy San Franciscóban. Élénk vita tárgyát képezik az ösz­Moizkva (ČTK) — A moszkvai la­pok közölték az SZKP KB döntéséről kiadott hivatalos közleményt, mely szerint folyó év június 24-re össze­hívják a Központi Bizottság teljes ülését. A teljes ülés arról fog tárgyalni, hogyan biztosítsák az SZKP XXI. kongresszusának a komplex gépesí­tés és automatizálásnak az iparban és építészetben történő bevezetéséről szóló határozatát, mely a termelés bővítésének és a termékek minős'é.qe szes időszerű „epizódok". Montgome­rí moszkvai és Churchill Usa-beli útjának jelentősége, a fegyvergyári részvények heves zuhanása a new yorki tőzsdén röviddel Genf előtt, egy amerikai tábornok bonni beszéde körüli botrány, -, melyet az okozott, hogy a beszédben nem zárta ki az amerikai csapatoknak a Rajna mögé való távozását — s végül a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről fo­lyó itteni értekezleten elért legutóbbi haladás. Nagy érdeklődést váitott ki egy washingtoni hír, mely beszámolt Herter zárt sajtóértekezletéről, me­lyet röviddel Európába utazása előtt hívott össze az amerikai sajtó kép­viselői számára. E sajtóértekezletről szerzett értesülés — melyet „egy bi­zonyos magasrangú hivatalnok néze­tei" elnevezéssel terjesztenek — ugyanis annak jelét tartalmazza, hogy az USA már nem fogja szorgalmazni valamennyi kérdés összekapcsolását. Ez bizonyos feltételt teremtene az egyes részlegproblémákban elérhető haladás lehetőségére. Az USA kormánya azonban közvet­lenül a miniszteri értekezlet előtt elhatározta, hogy a nukleáris fegy­vergyártás fontos titkát átadja egyes NATO-országoknak, köztük Nyugat­Németországnak. Ez teljes mértékben ellentétben áll az értekezlet küldeté­sével, mely csak közös békeakció ki­fejtése mellett hozhat pozitív ered­ményeket. Döntő a jóakarat, Nyugat részéről a jóindulat arra, hogy Euró­pát megszabadítsák a feltámasztott nyugatnémet imperializmus részéről fenyegető veszélytől. A genfi tó természetalkotta köré­ben tavasz pompázik. Európa sürgő­sen követeli, hogy e tavasz minden virágából jó gyümölcs fakadjon. Genf, 1959. május 10-én. ,T. HOFFMANN Genfben már összejöttek a négy nagyhatalom külügyminiszterei Genf. (ČTK) — Sajtóügynökségek jelentései szerint Selwyn Llyod an­gol külügyminiszter tanácsadóival vasárnap Genfbe érkezett. így tehát a genfi értekezleten résztvevő kül­döttségek élén álló külügyminiszterek már mindnyájan megérkeztek. Rövid­del Llyod előtt érkezett Genfbe Pella olasz és von Brentano nyuqatnémet külügyminiszter. A nyugati hatalmak külügyminiszterei vasárnap néhány megbeszélést tartottak és még az értekezlet megkezdése előtt előze­tes tanácskozást folytattak közös ál­lásponjukról. Hammarskjöld meglátogatta Gromikót Genf (ČTK) - Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára vasárnap reggel felkereste Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert és beszélgetést folytatott vele, melyen V. Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes is jelen volt. növelésének, önköltségeik és az épít­kezési költségek csökkentésének ér­dekét szolgálja. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami vegyészeti bi­zottság jelentést tesz arról, hogyan teljesítik az SZKP KB tavalyi május 7-i teljes ülésének határozatait a ve­gyiipar s főként a műanyagok és a lakosság szükségleteinek, valamint a szovjet népgazdaság szükségleteinek kielégítésére belőlük készült termé­kek termelésének gyors fejlesztését. Hruscsov: Engedjék meg, hogy üd­vözöljem önöket. Hogyan egyezünk meg a kölcsönös megszólításról: urak vagy elvtársak? Amikor Ollenhauer elvtárssal találkoztam, megegyez­tünk, hogy kölcsönösen elvtársnak fogjuk szólítani egymást: továriscs — Genosse, Egyetértenek vele ? Hangok: Egyetértünk. Hruscsov: Elvtársak, felkészültem a beszélgetésre önökkel. Országaink kapcsolataiban vannak olyan kérdé­sek, melyeknek megoldásától függ sok tekintetben Európa és az egész világ biztonságának garantálása. A legutóbbi évtizedek során két íz­ben harcoltunk németek ellen; orszá­gaink népei szenvedték a legnagyobb veszteségeket a legutóbbi két világ­háború idején. Ha nem fog érvénye­sülni a kellő józanság, akkor az ag­resszív erők újabb háborút robbant­hatnak ki, mely katasztrofális kö­vetkezményekkel járna. Oj háborút robbanthatnának ki. mely a népek szempontjából súlyos következmé­nyekkel járna, a háború fő terhét pedig a munkásosztály és a paraszt­ság viseli. A német szociáldemokraták jelentős szerepet játszhatnak, ha helyes ál­láspontra helyezkednek és mindent elkövetnek, azért, hogy ne ismétlőd­hessenek meg a szociáldemokraták és általában a németek által elkövetett hibák amikor Hitler uralomra jutott. Ma is felütik fejüket a békét veszé­lyeztető nagyon nyugtalanító jelen­ségek. Nemrégen olvastam egy nyilatko­zatot, melyben Adenauer üdvözli de Gaulle kezdeményezését Franco Spa­nyolországának a NATO-ba való fel­vétele ügyében. De ki nem tudja, hogy a Franco-rendszer megszületé­sénél Hitler bábáskodott. A bábaasz­szony már régóta nincs a világon, de a törvénytelenül született gyermek még mindig futkározik. Hitler és Franco a múlt háború idején ellenünk harcolt. A szovjet fronton szétmor­zsolódott Franco úgynevezett „két hadosztálya" E hadosztály nem nyújt­hatott lényegesebb segítséget Hitler­nek. Spanyolország belépése a NATO­ba az erőviszonyok szempontjából nem bírhat lényegesebb jelentőséggel. Akár belép Franco a NATO-ba, akár nem, — mit sem változtat a dolgon. Az adott helyzet azonban arra vall, hogy a reakciós erők most konszolidálód­nak. Ez nagy veszélyt jelent Nyugat munkásosztálya számára. Talán azt hihetnék, hogy e kérdésben megkí­sérlem önökre kényszeríteni nézete­met. Hangok: Ezt egyáltalán nem gon­doljuk. Hruscsov: A reakciós erők konszo­lidálódása veszélyes dolog a béke szempontjából. Jelenleg azonban más a helyzet, mint azelőtt. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor most nagyon erős! Az erők viszonya most nem az imperialista országok szem­pontjából kedvező, sőt évről évre egyre inkább az imperializmus rová­sára változik. Ezt akartam mondani önöknek elv­társak, beszélgetésünk bevezetője­képpen. E. Puttkamer: Engedjen meg né­hány kérdést. Hruscsov: Kérem. Kérdés: Milyen hčlyet foglal el most a német kérdés a szovjet kül­politikábán ? Hruscsov: A német kérdés a jelen­legi viszonyok közepette olyan kérdés, melytől sokban függ a béke sorsa. Az NSZK jelenlegi kormánya har­cias militarista-revansista politikát folytat. A Szovjetunió és a többi bé­keszerető állam minden lehetőt el­követ Nyugat-Németország békés fej­lődéséért. Erre nagy lehetőségei van­nak. A Szovjetunió jó társa lehetne a békeszerető Németországnak. A küzdelem most azért folyik, mi­lyen úton fog fejlődni Németország. Óhajtjuk, hogy Németország ne lépjen be semmilyen katonai tömbbe, ne le­gyen militarista, fejlessze békés gaz­daságát és kultúráját s méltó helyet töltsön be a békeszerető népek kö­zött. Ha Németország nem volna katonai tömbök tagja, ezzel nagy előnyöket szerezne, kereskedne és fejlesztené kulturális kapcsolatait mind a nyu­gati, mind a keleti államokkal. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok nem vetélytársai Németor­szágnak .az ipari termelésben. Ellen­kezőleg, hazánk nagy megrendeléseket eszközölhet Nyugat-Németországban, ami biztosítaná iparvállalatainak egyre jobb kihasználását. A Szov­jetunió ezenkívül gazdag nyers­anyaggal rendelkezik, melyet eladhat hazájuknak. A Német Szövetségi Köztársaság tagja a nyugati hatalmak tömbjének, a NATO-nak. E tömbben különleges szerepet szánnak Nyugat-Németor­szágnak. Az agresszív erők ember­anyagát és ipari erejét fel akarják használni a szocialista országok el­len kirobbanó esetleges háborúban. Ami az NSZK és a többi nyugati ha­talmak gazdasági kapcsolatait illeti, e kapcsolatok a konkurrencia harc kiéleződésével jellemezhetők. Nagy-Britannia, Franciaország és sok más tőkés állam fél Németor­szágtól, mivel ipara sikeresen vete­kedik velük. A német ipar az ameri­kai iparral is sikeresen vetekedik. Nyugat-Németország ez irányban nyu­gati szövetségeseinek veszélyes gaz­dasági versenytársa. A Szovjetuniónak Németország irá­nyában folytatott politikáját az a tö­rekvés jellemzi, hogy elősegítse gaz­daságának békés fejlődését, s vala­mennyi országgal felveendő kulturá­lis kapcsolatainak kiterjesztését. E politika nem mond ellent a többi népek érdekeinek. Ellenkezőleg, össz­hangban áll törekvéseikkel, mivel az ilyen politika szilárdítja a békét. Ez a politika a német nép vágyainak is megfelel, mivel gazdaságának békés fejlődésére, a munkások foglalkozta­tottságának fokozódására, a lakosság életszínvonalának emelkedésére és a béke biztosítására számít. Ez minden népnek, köztük a német népnek is érdeke. A nyugati hatalmak Németország — természetesen Nyugat-Németor­szágra gondolok — irányában foly­tatott politikájánál?; iényege abban nyilvánul meg, hogy megtartsák ka­tonai tömbjükben és felhasználják agresszív céljaikra. Az ilyen politika nagyon veszélyes a német nép és az európai országok számára. Most in­tenzíven folyik Nyugat-Németország felfegyverzésének, rakéta-techniká­val és atomfegyverrel való felszere­lésének poltikája. Ader.auer kancel­lár e politika megrögzött követője és maga fejti ki aktívan. Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter is makacs híve ennek a politikának. Önök tud­ják, miket mond. A múlt háborútól nyilvánvalóan semmit 'sem tanult, noha állítólag a hitlerista hadseregben ő is veresé­get szenvedett Sztálingrádnál. Én tagja voltam a sztálingrádi front­szakasz haditanácsának, tudok e har­cokról. Senki előtt sem titok, hogy Nyu­gat-Németországban vannak olyan elemek, melyek a revansista háború szempontjait követik. Am milyen távlatai vannak e revansista és mi­litarista csoportnak és milyen le­hetőségei vannak egy új háború ki­robbantására? Meg kell mondapom, hogy a revansisták kalandorpolitiká­jának nincs semmilyen kilátása és árt megvalósítóinak. Kérem, jól értsenek meg. Senkit sem akarunk megfélemlíteni. Látták a háborút és tudják, mit jelentett a népeknek. Ha. Hitler az 1941-1945. években, _ amikor tulajdonképpen egész Európát uralmában tartotta és amikor a Szovjetunió az egyedüli szocialista állam volt, elvesztette a háborút, akkor most, amikor fennáll a hatalmas szocialista tábor és az erők viszonya lényegesen megválto­zott a szocializmus javára, az impe­rialisták minden háborús kalandja csődre van ítélve. Most csak eszte­lenek gondolhatnak visszavágásra. Mi történne például, ha Nyugat-Német­ország szövetségesei támogatásával háborút kezdene ellenünk? Termé­szetesen rövid időn belül megsem­misülne éppúgy, mint ahogy meg­semmisülne az imperialista erők egész csoportosulása. Mire építjük feltételezéseinket? El tudják körül­belül képzelni, hány 3-5 millió ton­nás atombombára lenne szükség Nyugat-Németország területére, hogy harcképtelenné váljék? G. Brauné: Nyolc hidrogénbombára. Hruscsov: Bizonyára semmivel sem többre. S mit gondolnak, van nekünk 8 hidrogénbombánk? G. Brauné: Természetesen, több is. Hruscsov: S mennyi kellene ahhoz, hogy harcképtelenné váljanak a többi nyugat-európai országok? Nyilvánva­lóan nem többre. Adenauer kancel­lár lelkendezett, hogy de Gaulle ki­harcolja Spanyolország felvételét a NATO-ba. Jól van, hívja Francot ís segítségül. Őrültek politikája lenne, ha niost a vitás kérdések megoldását háború kirobbantásában keresnék. Az örültek helye pedig az őrültek házában van. Egyes amerikai tábornokok és ten­gernagyok éppúgy, mint nyugatnémet katonai tényezők nagyon g^kran igyekeznek bebizonyítani, hogy a NATO tagállamainak ma látszólagos katonai fölényük van a Szovjetunió­val szemben. Számokat közölnek, mennyi bombázó gépük van. Ezek­kel a fontolgatásokkal azonban egy­szerűen félrevezetik .országaik köz­véleményét és megtévesztik szövet­ségeseiket. A NATO tagállamai valóban nagy bombázó repülőgépekkel rendelkez­nek, de . ezek műszakilag elavultak; ezek a bombázó gépek körülbelül 12-17 ezer méter magasban repül­nek. Ezt a magasságot a közönséges légelhárító tüzérség is eléri, nem szólván a légelhárító rakétákról. E bombázó gépek gyorsasága kisebb a hang gyorsaságánál. Közönséges va­dászgépek is lelőhetik. Miért támaszkodnak tehát a nyu­gati katonai tényezők, akik mind­ezt jól tudják, a bombázó gépekre és beszélnek róluk annyit? Hisz ra­kéta-technikájuk még gyönge. Meg akarják nyugtatni országaik adó­fizetőit. Hisz azok azt mondhatnák nekik: Mit csináltok tulajdonképpen* Beszeditek az adót, s kitűnik, hogy hazánk, azaz az USA nem rendelke­zik korszerű fegyverekkel. Ez irány­ban pedig tényleg lemaradt. A bombázó gépek nagy számáról hangoztatott szólamok tehát megté­vesztésre szolgálnak. Azt mondják, hogy több bombázó gépük van, mint a Szovjetuniónak. Azt mondják, hogy a Szovjetuniónak kevés interkonti­nentális rakétája van, s ezért, ha kitör a háború, az Amerikai Egyesült Államok állítólag a legkevésbé érzi meg. Nos, származna-e önökre, né­metekre ebből valamilyen könnyebb­ség, ha ez így is lenne? Az amerikai katonai tényezők mégis ezt állítják. Ki kell jelentenem azonban, hogy jobb, ha az ember a saját zsebében kotorász, mint a má­séban. Itt mellesleg megjegyezhetem, hogy van elegendő rakétánk Ameri­ka számára is, ha háborút robban­tanának ki ellenünk. Egy más dologra szeretném fel­hívni figyelmüket. Ha feltételezéseik­ből indulnánk ki, mi maradna akkor az európai országokból. Az amerikai tisztek egyszerűen leírják őket a számláról és a németek, angolok, franciák, olaszok, spanyolok és má­sok rovására akarják megmenteni a bőrüket. Ez a távlat aligha lehet kedvére a német népnek, az angolok­nak, franciáknak, olaszoknak és a többi európai népeknek. Persze, ellenvetést tehetnek: Va­jon a Szovjetuniónak háború esetén nem lenne vesztesége? Igen, lenne, még hozzá nagy vesztesége. De ha nekünk veszteségeink lesznek, akkor a nyugati hatalmak a szó szoros értelmében eltűnnek a föld színéről. Márpedig, elsősorban azok az or­szágok fognak szenvedni, amelyekben az amerikaiak rakétatámaszpontjai­kat helyezik el. A béke és a valamennyi állammal való békés egymás mellett élés szem­pontjait követtük és követjük min­dig, Ezért mindenkit kitartó küzde­lerrtre szólítunk fel a militaristák, az imperialisták és revansisták ellen. Külpolitikánk teljes mértékben meg­felel a népek, köztük a nyugat-né­(Folytatás a 2. oldalon) Közlemény az SZKP KB teljes ülésének összehívásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom