Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-06 / 124. szám, szerda

A százesztendős ávárból kőszerű vegyészeti kombinát O J 'S'SWSSS'SSSSJSSfS/SSSSSSSSffSSSfSSSSSfmSSSSSSSSSSSfSSSSfSSSSS/Sy/SS 80%-kal emelkedik a munkatermelékenység • Kulturáltabban él az üzem munkássága • 108 család új otthona • 60 ezer kötet a dolgozók kezében A prágai újságírók egy csqportjával Ostí nad Labemben betekintést nyertem a több mint százéves vegyészeti üzembe. Már a neve is olyan furcsa és régies- Spolek pro chemickou a hutní výrobu — Vegyi- és kohóipari termelési egyesület. Az eredeti elnevezést hagyományból, és mert az egész világon így ismerik, meghagyták, természetesen nemzeti vállalatról van sző. Kétségtelen, hogy ez a hosszú idő rányomta bélyegét a vállalatra sem külső képében, sem belső berendezésében nem elégíti ki a korszerű követelményeket. A nemzeti vállalat gazdasági és politikai vezetői arról tájékoztattak, hogyan fogják ezt a világpiacon igen jónevű üzemet a jövőben rekonstruálni. A cél, hogy a most előkészítés alatt álló harmadik ötéves terv végéig az ústí „chemičkából", — ahogy városukban népiesen hívják, mert ki hajlandó a hoszszú elnevezést a maga teljességében használni, — és melléküzemeiből olyan korszerű vegyészeti kombinát legyen, amelynek termelése lényegesen, többszörösére emelkedhet. A harmadik ötéves terv végéig a termelés döntő, alapvető folyamatait automatizálják, hisz ettől függ a vállalatból kikerülő kész termékek színvonala. Rendkívül nagy figyelmet szentelnek különösen az elektrolízis átépítésének, hogy a lehető legnagyobb energetikai megterheléssel dolgozhasson. A kénsavat a legújabb technológiai eljárás alapján, a vállalat dolgozóinak eredményes és a gyakorlatban bevált kutatómunkája alapján fogják gyártani. Már most megállapítható, hogy a termelési költségek is lényegesen alacsonyabbak lesznek. A munka termelékenységét 80 százalékkal fokozzák, a költségeket koronánként 16 fillérrel csökkentik. Az ústi vállalat gazdasági szakértői kiszámították, hogy a néhányszáz millió költséggel járó és az üzem teljes rekonstrukcióját szolgáló beruházások a nagyobb és gazdaságosabb termelés következtében a harmadik ötéves terv végéig nemcsak megtérülnek, hanem még kb. 400 millió korona akkumuláció is marad az állampénztár javára. Lám, nem kell mindig új gyárakat építeni! Megvalósítandó terveik közé tartozik az is, hogy a gyár termelési súlypontja egyre inkább a szerves kémia lesz. A gyárban készülő termékek száma 500, ezt a számot is növelni akarják. Óriási jövő előtt áll a szintetikus gyanta gyártása. A legkülönbözőbb helyeken való felhasználhatósága révén kiterjedt iparunknak minden ágát érinti. A műgyanta termelését kb. ötszörösére növelik. Természetesen egyéb szükséges vegyi termék előállítását sem hanyagolják el. A gaz irtására már is megkezdték a legjobb külföldi készítményekkel vetekedő ún. agrion gyártását. Ez az új készítmény a gaz tökéletes elpusztítása következtében húsz százalékkal emeli a terméshozamot. A Kralupyban most építendő műkaucsukgyárnak is segítséget nyújtanak és figyelemmel vannak arra, hogy mezőgazdasági politikánk irányvonalai alapján a föld megkaphassa, még hozzá kellő időben, amire szüksége van. Ilyen igényes tervek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a dolgozók elégedetten dolgoznak. Az új bérrendszert itt múlt év december elsején vezették be. Látogatásom előtt két nappal volt fizetés. A „chemičkában" dolgozó munkások többsége a borítékban megint több pénzt vitt haza. Az új bérrendszer alapján a bérek, tervszerűen, kedvezően alakulnak. Az új bérrendszer bevezetése óta a munkások 63,4 százaléka kap magasabb fizetést, 22,5 százalékának ugyanaz maradt a fizetése. A munkások 14.1 százaléka most valóban alacsonyabb fizetést kapott, de itt azokról az esetekről van szó, ahol azelőtt nem tartották be a megállapított, igazságos bérezést. Egyes üzemrészlegekben az átlagbér óránként egy koronával emelkedett. Nem csoda, hogy a dolgozók örömmel végzik munkájukat és egyre inkább teret hódít a szocialista munka brigádjainak gondolata. Éppen a kulcsszerepet betöltő elektrolízisben már meg is alakult az első ilyen brigád. A brigád tagjai nemcsak azt tartják szem előtt, hogy többet termeljenek, hanem azt is, mennyibe kerül a többtermelés. Nemcsak a maguk eredményeivel törődnek, hanem segítik társaikat. És ami különösen feljegyzésre méltó, kötelezettségeik közt szerepel a magasabb képesítés elérése rendszeres továbbtanulás révén: a műszaki nevelés brigádjaiba tömörülve szorgalmasan forgatják az üzemi könyvtár 60 ezer kötetét és szorgalmasan látogatják a kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek előadásait. Az eredmények a mindennapi munkában már is megmutatkoznak. A szocialista munka brigádjai megteremtik az új, szocialista -'erkölcsöt, az új, szocialista embert. Erre van most szükség. Persze az új embert nemcsak a fizetés csábítja. Jobban, szebben, kultúráltabban akar élni. Nem kis szerepe van ebben a lakáskérdés megoldásának. A város bukovi negyedében már magasba emelkedik a vállalat dolgozói számára épülő lakástelep. Egyelőre 18 vállalati bérház épül, 108 család kap korszerű lakást. Az első 30 lakásba már az idén beköltöznek azok, akik legjobban megérdemlik és akik legjobban rászorulnak. Az építőanyagok egy részét a dolgozók önsegély útján szerzik be. A gyárban lebontásra kerülő ódon épületek tégláit munkaidő után maguk tisztítják. A villanyszerelőműhely ifjúsági kollektívája 12 ezer darabot tisztított meg, a tűzoltók 3500 darabot. Az egyének általában 200 tégla megtisztítására vállalnak kötelezettséget. A villanyszerelőműhely fiataljainak kollektívája kötelezettséget vállalt, hogy a villany bevezetéséhez szükséges anyagot az üzemben megtakarított anyagból fedezik. A két és félszobás lakásegységeket az üzem mérnökei tervezték, a lakásegység költsége 63 ezer korona. A 22 érdekkörrel és együttessel rendelkező szakszervezeti üzemi klub önkéntes aktivistáinak száma: 662. Ezt a számot ezerre szeretnék emelni. Az üzemi dolgozók nevelésén és szórakoztatásán kívül erőteljes népművelődési segítséget nyújtanak az üzem védnöksége alatt álló egységes földművesszövetkezeteknek. A „chemička" dolgozói szeretik üzemüket. Nem is csoda. A dolgozók állama őszintén törődik velük, minden lehetőt megad nekik. Az idén korán beköszöntött a tavasz. J. Široký, a lieskoveci szövetkezet juhásza csaknem három héttel korábban kihajtotta a legelőre a szövetkezet 250 juhát. A szövetkezetesek minden héten 250 kg juhsajtot adnak a közeUátásnak. Eddig már 1000 kg juhsajtot adtak be. Eoto. K. Cich (ČTKj 'IIIIIUIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIillllHIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllimill iZJJJ szó A számok beszélnek A kassai járás Hilyó községében még ma sincs szövetkezet. Állampolgári kötelezettségüket sem a Iegpéldásabban teljesítik, a hűs, tej- és tojásbegyüjtéssel az első negyedévben lemaradtak. Az első negyedév begyűjtési feladatait a következőképpen teljesítették: marhahúsból 6,3, sertéshúsból 37,8, tejből 12,6 és tojásból 42,3 százalékra. Hasonlítsuk most össze Hilyót Rással — egy szövetkezeti faluval. Rás község a szövetkezet jóvoltából az első negyedévi beadását így teljesítette: szarvasmarhahúsból 109,1 %, sertéshúsból 114,6 % tejből 161,1 % és tojásból 263.7 %-ra. Külön magyarázat azt hiszem ezekhez a számokhoz nem kell. Érdekes, hogy a rásiak egy tehén után az első negyedévben beadtak 327 liter, tejet (Hilyón csak 13 SZILY IMRE | litert) s míg tojásból beadták ez idő alatt Két és félmillió korona megtakarítás Az észák-csehországl barnaszénmedence Békevédók Nagybányájában nagy gondot fordítanak a szénfejtés gazdaságosságára. A szocialista munkaversenyben a fö figyelmet már nem a mennyiségre, hanem a minőségre fordítják. Az év elejétől ezáltal sikerült a bányában 4 és félmillió korona terven felüli nyereséget elémi. A szénfejtési terv túllépésével 360 ezer koronával növekedett a nyereség és azáltal, hogy a fejtésnél növelték a szén minőségét, 1 750 000 koronával értek el nagyobb nyereséget a tervezettnél. Az önköltségen a bányászok csaknem két- és félmillió koronát takarítottak meg. A terven felüli nyereséget, több mint kétmillió koronát új gépek vásátlására, valamint beruházási építkezésekre és generáljavításokra használták fel. A jó gazdálkodással a prémiumalapot is 300 000 koronával növelték. 21 darabot, addig a hilyóiak csak 11 darabot. A számok mindkét esetben világosan beszélnek. Ügy gondoljuk, ideje lesz a még magángazdálkodóknak is jobban belenézni a saját lelkiismeretükbe. IVÁN SÁNDOR, Kassa Ha ngyaszorga lommá l Minden kezdet nehéz. Az alsóhutkai jia• tal szövetkezetesek és kissé izgatottan néztek az első tavasz elé. Hogy megy majd a munka? Győzzük-e majd? Ma már határozott jeleletet adhatunk e kérdésekre: a tavaszi munkálatokat sikeresen elvégezték. Idejében elvetettek 52 hektár árpát, 5 hektár tavaszi búzát, 20 hektár zabot, 30 hektár lóherét és 15 hektár keveréket. Cukorrépából 10 hektárt vetettek. Krumplival 20 hektárt ültettek be, kukoricát 18 hektáron vetettek. A legelőjüket is feljavították. — E sikereket úgy tudtuk elérni — mondja Mrázko András, a szövetkezet elnöke — hogy tagjaink hangyaszorgalommát végeztek minden munkát. Az ipari munkások is segítettek, hogy kezdő szövetkezetünk sikeresen megbírközhassék a feladatokkal. A mezei munkák mellett építkeznek is. Már a napokban készen lesz az anyasertéséi 30 koca részére. Mató Pál, tanító, Alsóhutka adatot meg kell oldanunk. Ez nem utópia, nem pusztán jámbor óhaj. A párt a társadalmi fejlődés törvényeinek mélyreható ismeretére támaszkodva, a termelés elért színvonalának. a szocialista gazdaság nagy előnyeinek, a szovjet nép kiapadhatatlan kezdeményező készségének, példátlan politikai és munkalendületének számbavételével tűzte ki ezeket a határidőket. Ebben rejlik a merész és reális marxista-leninista előrelátás nagy ereje. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakát nemcsak a termelőerők rohamos fejlődése jeljemzi. hanem a szocialista termelési viszonyok ezzel kapcsolatos további tökéletesedése is. Teljesen kifejlődik majd a tulajdon szövetkezeti-kolhoz formája, közelebb kerül egymáshoz a szocialista össznépi és kolhoztulajdon, s ezek egy egységes kommunista tulajdonná olvadnak össze. Még jobban meg fog szilárdulni a kolhozrendszer. Megnőnek majd a kolhozok oszthatatlan alapjai, megváltozik ezeknek az alapoknak a struktúrája. A mezőgazdaságban a termelési viszonyok tovább tökéletesednek olyan irányban, hogy kiszélesednek a kolhozközi termelési kapcsolatok, hogy a kolhozok közösen építik és használják majd az iskolákat, a bentlakásos iskolákat, az aggokházait, a kórházakat, a klubokat és a kultúrotthonokat. A két tulajdonforma közeledése előmozdítja majd a kolhozok bérezési formáinak megváltozását. Mindez együttvéve meghatározza azt a fő irányt, amelyben a szocialista termelési viszonyok tökéletesedni fognak. A termelőerők fejlődése és a termelési viszonyok tökéletesedése alapján megszűnik majd a város és a falu közti lényeges különbség, fokozatosan elmosódik a munkásosztály és a kolhozparasztság közötti határ. A társadalmi élet fejlődésében, mint tudjuk, mindig a termelésé volt és a jövőben is azé lesz a vezető szerep. A közszükségleti cikkek elosztásának formái és elvei mindenekelőtt a termelési módtól függnek. Emellett az elosztásnak is aktív szerepe van a termelés fejlesztésében. Lenin hangsúlyozta, hogy „az elosztás a termelés növelésének módszere, fegyvere, eszköze" (Lenin müvei 32. köt. 483. old.). Lenin a kommunizmus első szakaszában nagy jelentőséget tulajdonított az anyagi érdekeltség elvének. Pártunk Központi Bizottsága a lenini útmutatásokból kiindulva az utóbbi években számos olyan rendszabályt foganatosított, amelynek célja, hogy a dolgozókat fokozottabb mértékben érdekeltekké tegyék munkájuk eredményeiben. Különösen nagyarányú munka folyt ebben az irányban a mezőgazdaságban, s ez máris meghozta gyümölcseit. Hruscsov elvtárs a XXI. pártkongresszuson tartott beszámolójában tovább fejlesztette az elosztás marxista-leninista elméletét. Először is az elosztás kérdéseit sokkal átfogóbb értelemben tárgyalta, mint ahogy az eddig irodalmunkban szokásos volt. Az elosztási viszonyokat különböző oldalakról jellemzi. Másodszor a beszámolóban feltárja a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" szocialista elv lényegét és érvényesülésének sajátosságait a mai körülmények között,. A szocialista társadalomban a dolgozók életszínvonalát nemcsak a munkások és alkalmazottak egyéni munkabére, illetve a kolhozparasztok jövedelme határozza meg. Az egyéni munkabért a -kollektív fogyasztás nagy alapjai egészítik ki: a közoktatás, egészségvédelem, társadalombiztosítás céljaira, kulturális szükségletekre, stb. fordított eszközök. Márpedig ezek igen nagy összegek. 1965-ig a társadalmi fogyasztás alapjai mintegy 360 milliárd rubelre nőnek és egy dolgozóra számítva körülbelül évi 3800 rubelt érnek majd el. Az egyéni munkabér kategóriája tehát ma korántsem fejezi ki a szocialista elosztás egész lényegét, minthogy azt jelentős társadalmi alapok egészítik ki. Nem lesz-e hát helyesebb a dolgozók reáljövedelméről beszélni, amely a dolgozók reálbéréből és a társadalmi alapoknak az egyes dolgozókra jutó részéből tevődik össze? Ha szemügyre vesszük ezek arányát, azt látjuk, hogy a népi fogyasztási alapnak az a része, amelynek elosztása nem függ közvetlenül össze a dolgozó munkájával, ma ez alap egész összegének egy negyedét alkotja. A kommunizmushoz való előrehaladásunk arányában szüntelenül nőnek majd a társadalomnak azok a kiadásai, amelyeket az állampolgárok ingyenes oktatására, ingyenes gyógykezelésre, nyugdíjellátásra, klubokra, könyvtárakra, stb. fordít. Ez lesz a népjólét növelésének fő útja. Hruscsov elvtárs joggal nevezte ezt kommunista útnak. Szóvá kell itt tennünk, milyen helytelenül, hibásan tárgyalják egyes tudományos dolgozók a szocializmus fő elvének és ez elv alkalmazásának kérdését. Kétségbe vonják a „mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája szerint" szocialista elv helyességét, s kijelentik, hogy ennek a formulának az első része csak a kommunizmus legfelső szakaszában alkalmazható. Teljesen nyilvánvaló, mennyire helytelen ez az álláspont. A szocializmus elvét nem lehet egyszerűen a „mindenkinek munkája szerint" formulára leszűkíteni. Az ilyen formula nem fejezheti ki teljesen az emberek viszonyát a társadalmi termelésben, minthogy e viszony szempontjából nem az anyagi javak elosztásában, hanem a társadalmi termék létrehozásában való részvétel a meghatározó tényező, vagyis nem az elosztás, hanem a termelés. Hallatszanak olykor másfajta vélemények is. Egyesek például azon a nézeten vannak, hogy a munka szerinti elosztás nem más, mint a burzsoá jog alkalmazása a szocialista társadalomban. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy célszerű volna a munka szerinti elosztásról már a kommunista társadalom első szakaszában áttérni a társadalmi terméknek az összes dolgozók közötti egyenlő elosztására. Ezzel kapcsolatban olykor Marx és Lenin megállapításaira hivatkoznak. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy Marx is, Lenin is, amikor a „burzsoá jognak" a szocializmusban tovább élő maradványairól beszélt, csak az elosztási viszonyok jogi formájára gondolt, vagyis megállapította, hogy a termelőerőknek ama fejlettségi színvonala mellett, amelyet a szocializmus nyújthat, történelmileg elkerülhetetlen bizonyos egyenlőtlenség. Ezért le kell szögeznünk, hogy azok az állítások, amelyek szerint a munka szerinti elosztásról már a szocializmusban feltétlenül át kell térni a társadalmi terméknek a társadalom összes tagjai közötti egyenlő elosztására, minden elméleti alapot nélkülöznek. A gyakorlatban ez nem jelentene mást, mint egyenlősítő elosztásra való áttérést. Hruscsov elvtárs beszámolójában hangsúlyozza, hogy csak a munka szerinti elosztás biztosítja az egyes dolgozóknak a munkatermelékenység emelésében való anyagi érdekeltségét. Az adott körülmények között ez az egyetlen ésszerű és igazságos elosztási elv. Emellett a mai körülmények között előmozdítja azt, hogy megváltozzék a szocialista társadalom dolgozóinak viszonya a munkához. Az anyagi érdekeltség, valamint a magasfokú öntudatosság hozzájárul ahhoz, hogy a munka fokozatosan a dolgozók millióinak létszükségletévé váljék. Az elosztás szocialista elve ily módon biztosítja azt, hogy kialakuljanak a kommunizmusba való átmenetnek mind az anyagi, mind az erkölcsi feltételei. Az általánosan kibontakozó kommunista építés viszonyai között különösen nagy jelentőségre tesz szert a szocialista állam szerepének és funkciójának kérdése. Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszuson tartott beszámolójában rámutatott arra, hogy a szovjet államban máris jelentős változások mentek végbe, hogy államunk fejlődésének arányában fokozatosan megteremti a feltételeket elhalásához, amely a kommunizmus világméretű teljes győzelmekor következik majd be. A kommunizmus építésének időszakában az állam fennmarad. Vajon milyen célból marad fenn? A szocializmusban azért van rá szükség, mert a társadalmi termelés, a népgazdaság szervezőjének szerepét tölti be. A szocializmusban fennmarad a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka, s a munkások és parasztok közötti különbség. Még nincsen meg a közszükségleti cikkek bősége; a a munka még nem vált az emberek létszükségletévé. Ezért szükség van arra, hogy az állam ellenőrizze a munka mértékét és a fogyasztás mértékét. Az államra szükség van azért is, hogy megvédje a szocialista tulajdont és a szocialista jogrendet, valamint az állampolgárok tulajdonát és jogait. Minthogy a szocializmus teljes és végleges győzelme után még hosszú ideig fennmaradnak bizonyos nemzeti különbségek, az államra szükség van azért is, hogy az egész társadalom fejlődése érdekében biztosítsa a legkedvezőbb feltételeket a szocialista nemzetek fejlődéséhez. Az állam szervezi meg a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában különösen széleskörűen kibontakozó nevelő és kulturális tevékenységet is. Nagy szerepe van az államnak a mi országunk és a többi szocialista ország közötti együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás és tapasztalatcsere megszervezésében. Végül, mint tudjuk, a kapitalista államok nagyarányú aknamunkát folytatnak a szocialista országok ellen, egyre újabb háborús kalandokra készülődnek. A szocialista államra ezért is szükség van, hogy megvédje a szovjetországot és a szocializmus vívmányait az imperialista államok aknamunkájával és az agresszió veszélyével szemben. A marxizmus-leninizmus követői azonban mindig fejlődésében vizsgálták és vizsgálják a szocialista államot, nem pedig holmi statikus, örökre adott valamiként. Ahogy az ország a kommunizmus felé közeledik, elkerülhetetlenül változni fognak a szocialista állam formái és funkciói. Egyes funkciói fokozatosan elhalnak, mások bizonyos ideig fennmaradnak és erősödnek. Keletkezhetnek majd újabb funkciói is, amelyek a társaÜJ SZŐ 5 * 1959. május 7-